Magyar Nemzet, 1945. november (1. évfolyam, 151-174. szám)

1945-11-03 / 151. szám

Szöuli Hát, 1945 november 3. Szombaton ítéletet hirdetnek a Bárdossy-ügyben Az­­utolsó napok tárgyalási anyagából végleg kibontakozott az a sötét kép, amelyet ciniku­san festett Bárdossy a magyar történelem lapjaira, de nagy ta­nulság is volt e per utolsó fel­vonása, tanulság, amelyből lát­hattuk, kik álltak az ország élén, kik ültek felelős helyen, kik vezették gonoszul vagy tu­datlanul az ország szekerét. Aki végighallgatta Reményi Schnel­ ter Lajos vagy Szombathelyi Ferenc tanúvallomását, az csak ökölbe szorított kézzel vehette tudomásul, hogy ezek az embe­rek intézték egy nép, egy or­­­szág sorsát. Gyámoltalanságuk­nál csak mostani ijedelmük na­gyobb. Viszont Rassay Károly tanúvallomása világosan és lo­gikusan bizonyította be a há­ború bűnöseinek mérhetetlen bűnét. Rassay cáfolhatatlanul vallotta tanúvallomásában, hogy hiába volt minden kérő vagy figyelmeztető szó, Bárdossyék nem törődtek az igazi népaka­rattal, a nemzet igazi közvéle­ményével. A Bárdossy bűnper főtárgya­lásának harmadik napján, szer­dán délelőtt dr Major Ákos el­nök Bajcsy-Zsiinszky Endré­nek Bárdossyhoz intézett leve­lét ismertette. Bajcsy-Zsilínszky arra figyelmeztette az akkori miniszterelnököt, hogy Német­ország el fogja veszteni a hábo­rút és az összeomlásból ideje­korán ki kell vonnunk magun­kat. Egy későbbi levelében Bajcsy-Zsilinszky a Bácskában elkövetett katonai kegyetlenke­dések ellen tiltakozott, valamint az ellen, hogy csatlós szerepre vállalkozzunk Németország ol­dalán. A nagynémet imperialista gondolat szolgálata nemzetünk végső pusztulását jelentené. A népbíróság ezután folytatta a tanúkihallgatásokat. Reményi- Schneller Lajos volt pénzügymi­niszter vallomása szerint nem tudott arról, hogy a hadüzenet­­tel kapcsolatban alkotmánysér­tés történt. Vallomása szerint háborúba lépésünket a német, olasz és japán követ is erőltette. A legtöbb kérdésre bizonytalan válaszokat adott, igen sokszor azt jelentette ki, hogy a részle­tekre nem emlékszik. Szombathelyi Ferenc, a hon­­véd vezérkar volt főnöke azt vallotta, hogy a Zsablyai és új­vidéki akcióra ő adta ki a pa­rancsot. A karhatalom azt az utasítást kapta, hogy aki fegy­veresen szembeszáll a csendőr­séggel, az ellen fegyverrel jár­janak el. Az egész­­tisztogatási akciót­ fegyelmi dolognak te­kintene. Dr Major Ákos elnök megkérdezte: — Ön szerint CSOO ember meggyilkolása csupán fegyelmi vétség. — Nem mertem elhinni, hogy ilyen embertelen dolog előfor­dulhat válaszolta a tanú. — A 3300 hullában sem hitt — jegyezte meg az elnök. A vád képviselői számos kér­dést intéztek Szombathelyi Fe­renchez az újvidéki események­re vonatkozóan. Ezekre meg­döbbentő tájékozatlanságra valló válaszokat adott. Elmon­dotta, hogy a főbűnösök a né­metek segítségével szöktek meg. Az igazi magyar közvélemény sohasem nyilatkozhatott meg Rassay Károly volt a követ­kező tanú. Vallomása szerint háborúba lépésünk tekintetében nem lehetett magyar közvéle­ményről beszélni, mert az igazi közvélemény nem nyilatkozha­tott meg. A háborús politikát az igazi magyar közvélemény so­hasem helyeselte. A továbbiak­ban azokról a megbeszéléseiről vallolt, amelyeket Bárdossyval a­­ Jugoszlávia elleni katonai akciót megelőzőleg folytatott. Bárdossy álláspontja az volt, hogy" Magyarországnak részt kell vennie a magyar akcióban. Rassay és más politikusok min­őtén­­figyelmeztetése hatástalan maradt. Ismételten sürgették az Újvidéki bűncselekmények meg­torlását, de csupán komédia­­eljárás indult meg. A kassai bombázást sokan megjátszott eseménynek tekintették. Rassay Károly kihallgatása után a népügyész bejelentette, hogy a tényállást bizonyítottnak Pénteken a perbeszédekre ke­rült a sor és ezek a beszédek mint egy-egy reflektorlámpa vi­lágítottak be a leírái előtt álló Bárdossy ténykedésének hátte­rébe, de kiemelték a tényeket és a tetteket a maguk meztelen valóságából. A beszédeket álta­lában a szakszerűség, a jogi tényállás rideg megállapítása, a politikai összefüggések logikus feltárása jellemezte. Az ügyé­szek megosztották szerepüket, Fenessi a jogi, Szalai a politi­kai részét emelte ki a pernek. Természetes, hogy a védelem a maga álláspontját iparkodott kiemelni és bizonyítani, Bár­dossy az utolsó szó jogán irre­denta szólamokkal telített szó­noklatot tartott. A közönség higgadtan, nyu­godtan hallgatta a drámaian pergő eseményeket, érezte, hogy az igazság templomában ül, ahol méltóságteljes viselkedésé­vel járulhat hozzá a népítélet megnyilatkozásának szentséges erejéhez­ látja és a további tanuk kihall­gatásától eláll Rövid szünet után Bárdossy László tette meg észrevételeit az elhangzott ta­núvallomásokra. Hosszasan fej­tegette, hogy a bárcziházi Bárczy István által ismertetett minisztertanácsi jegyzőkönyvbe maga Bárczy utólagos bejegyzé­seket eszközölt. Dr Major Ákos elnök újból kihallgatta a hall­gatóság padsoraiban ülő bárczi­házi Bárczy Istvánt és kijelen­tései alapján megállapította, hogy, valóban javítások történ­tek. A védelem ezután több­ tanú kihallgatását kérte. A népbíró­ság kihallgatta Ghyczy Jenőt, akihez Bárdossy László főleg a jugoszláv eseményekkel kapcso­latban intézett kérdéseket. Náray Antal ny. tábornok *. Legfelsőbb Honvédelmi Tanács­nak 1941 április elején meg­tartott üléséről tett vallomást. Gróf Teleki Pál azt hangoz­tatta ezen az ülésen, h­ogy Magyarországnak semmiesetre sem szabad belekeveredni a világégésbe. Dr Major Ákos elnök ezután különböző iratokat ismertetett. Ezek között volt Barcza lon­doni magyar követ távirata, amelyben hangsúlyozta, hogyha a Jugoszlávia elleni harcban részt veszünk, Anglia nyílt el­lenségének fogja tekinteni Ma­gyarországot és Amerika részé­ről is hasonló lépésre kell szá­mítani. Szerepelnek az iratok között Bárdossynak különböző követekhez küldött írásai, vala­mint az úgynevezett „szolidari­­tási“ nyilatkozattal kapcsola­tos iratok. , i .■ | j Miért menekült el Bárdossy Magyarországról ? Pénteken reggel változatlanul nagy érdeklődés mellett foly­tatta a népbíróság a főtárgya­­lást. Dr Major Ákos elnök to­vábbi iratokat ismertetett, na­gyobbrészt diplomáciai iratokat. Ezek között rendkívül je­lentős Barcza londoni köreinek egy jelentése, amely szerint Angliában nagy megértés volt tapasztalható Magyarország iránt, hogyha azonban átenged­jük országunkat a Jugoszlávia elleni akció bázisául, vagy abban magunk is részt veszünk, helyzetünk még rég megromlik. Anyja örök szégyenünknek fog­ja tekinteni a háborút, alig né­hány nappal az örök barátsági szerződés megkötése után. Ismertette ezután az elnök Grassy József vallomását, amely szerint a zsablyai vérengzésnek körülbelül kétezer áldozata volt. A kormánynak tudomással kel­lett bírnia az eseményekről. Fe­­ketehalmy-Czeidner, az 5. had­test parancsnoka a vezérkar fő­nökétől kapott, utasítást az új­vidéki „tisztogatási akció" le­folytatására. Vladár Gábor volt igazság­ügyminiszter vallomását is Ma­jor Ákos elnök ismertette, mi­után Vladár a tanúidézésre nem jelent meg. Vallomásában Bár­dossy Lászlónak több beszédé­ről tett említést, amelyben a né­met szövetség fenntartása mel­lett buzdított. A bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag dr Berend Béla védő eredeti indítványának megfelelően kérte a bizonyítási eljárás folytatását A népbíróság ezt elutasította, miután a már egyszer megidézett és meg nem jelent tanuk elő nem állíthatók és mert az ilyen kísérlet csak feleslegesen meghosszabbítaná a tárgyalást. Ezek után a per­­beszédekra került a sor. A vádbeszéd Elsőnek dr Fene­ti Ferenc népügyész emelkedett szólásra, hogy vádbeszédét elmondja. Dr Fenesi Ferenc mindenek­előtt hangsúlyozta, hogy törté­nelmi pillanatban történelmi je­lentőségű kérdés megítélésére ült össze a nép törvényszéke. Azoknak elsőjét kell tetemre hívnunk, akik az országot pusz­tulásba, romlásba döntötték. Kalandorok szövetkezete az országot német szolgaságba ta­szította, azután következett ki­fosztásunk és történelmi ka­tasztrófánk. Amikor körülné­zünk hajdan virágzó országunk­ban, kétségbe kell esnünk. Amit évtizedek alatt építettünk, ma romokban hever. Kultúránk csak lelkünkben él, mert an­nak anyagi alapjai elpusztul­tak. Minden család hozzátarto­zóit siratja, panaszaikra csak a tömegsírok, a gázkamrák felel­nek sötét hallgatással. A lelki­ismeretlenség és kegyetlenség minden eszközével sodortak bennünket ebbe a katasztrófá­ba. Nem bosszú­állás vezet ben­nünket, amikor törvényt ütünk azok fölött, akik kockára ve­tették a nemzet sorsát, abban a hitben, hogy a veszteséget nem nekik kell megfizetni. Egyesek nyomorúságos élete nem megtorlás, nem elégtétel százezrek elvesztett életéért. Itt ez a per arra való, hogy örökre elvegyük a kedvét minden ka­landornak, aki valamikor ha­sonló vállalkozásra gondol. Bárdossy személyével foglal­kozott ezután a népü­gyész. „Egy nemzet kiált Igazságért" Vitathatatlan tény, hogy Bár­dossy László a kormány tagja, sőt később a kormán­y feje volt a hadüzenetek, háborúba sod­ródásunk idején. Kezdeménye­zője volt mindazoknak a lépé­seknek, amelyek háborúba so­dortak bennünket Jugoszláviá­val, a Szovjetunióval, Angliával és az Egyesült Államokkal. Ez­zel kapcsolatban az alkotmány­­sértések egész tömegét követte el. Eljárásának eredményeit ma valamennyien látjuk. Még később is kitartott a Németor­szággal való végső együ­vétarto­­zás politikája mellett, a fegy­verszüneti törekvéseket igyeke­zett megakadályozni. Kétségkí­vül felelős uszító beszédeiért, nagyszámú zsidónak Galíciába való kiszállításáért is. Vádbe­szédét a népügyész a következő szavakkal végezte: — ügyész vagyok, de nem minden esetben kívánom a leg­súlyosabb büntetés kiszabását. A jelen perben enyhítő körül­ményeket nem látok a bűn­cselekmények egész halmazával szemben, ezúttal tehát az igaz­ság akadálytalan érvénysülését kell kívánom. Egy nemzet kiált igazságért általam, egy nemzet, amely annyiszor állt vergődve lét és nemlét határmesgyéjén, egy nemzet, amely élni kíván és élni hivatott. Ennek jegyében a népbíróságnak a törvény teljes szigorával kell megtorolnia azo­kat a bűncselekményeket, ame­lyeket itt a főtárgyaláson meg­állapítottunk. „Azokat kell elítélni, akik a háborúkat csinálják" Dr Szalai Sándor politikai ügyész mondott ezután vád­beszédet. Bevezetőül hangsúlyoz­ta, hogy ma Európaszerte há­borús bűnpereket tárgyalnak. Az emberiség történelme nem ismer olyan háborút, amilyen a mostani volt. Soha még háború alatt a bestialitás úgy el nem árasztotta a világot, mint ez­úttal. Az igazi háborús bűn a nemzetközi jog páratlan lefül­­lesztése. Azokat kell elítélni, akik a háborút csinálták. A né­metek minden országban meg­találták Quislingjü­ket, aki meg­szervezte a politikai nyomást a nácizmus érdekében. A német nyomás igenis megvolt, rettene­tes mértékben megvolt, ezt vala­mennyien tapasztaltuk, ez azon­ban nem jegyzékekből és igen sokszor nem konkrét fenyege­tésekből állott. Voltak olyanok, akik ezt a nyomást belülről realizálták. Az így megteremtett apparátusnak volt egyik eszköze Bárdossy László. A felelősség kérdését komo­lyan kell vennünk — hangsú­lyozta dr Szalai —. Precedenst akarunk, hogy aki a jövőben háborút indít, vagy csak hadi­állapotot jelent be, tudja, ő maga személyesen milyen sors­ra juthat. A személy szerinti, valóságos felelősség megterem­tése ennek a pernek egyik célja. Hosszasan fejtegette a poli­tikai ügyész, hogy a vád lénye­ges pontjait Bárdossy nem is­­ vitatta. Vállalta a felelősséget a hadüzenetekért, uszító beszé­­­­­­désért, zsidóellenes rendeletei­ért. Bűnössége saját beismerése alapján a tárgyalás második percében eldőlt. Az ellenforradalomból ki­alakult rendszerrel foglalkozott ezután a politikai ügyész. Hang­súlyozta, hogy Trianon után természetes elégedetlenség volt a magyar népben, ezt azonban a feudalizmus szította tovább és középpontba állította az ir­redentizmus jelszavát, hogy el­terelje a figyelmet a szociális kérdésekről. Szalai Sándor politikai ügyész a továbbiakban rámutatott, hogy a német nyomás nem mentség Bárdossy számára, aki maga is ennek a német nyo­másnak egyik képviselője volt. . Tizenegyhónapos miniszterel­nöksége olyan bűnhalmaz­ mu­tat, amelynek alapján Laval, Quisling, Papén és Deat mellett van a helye, Európa legször­nyűbb korszakának urai és banditái között, hogy a vádlott csak eszköz volt a végzet kezében. Ilyen alapon nézve nem büntethető oly cse­lekményekért, amelyeket nem tudott elhárítani. Bárdossy bű­nös, de pár excellence politikai bűnös. Egyébként is az ország sorsa nélküle is ugyanaz lett volna. Teleki öngyilkossága be­bizonyította, hogy legfeljebb ön­­gyilkosságot követhetett el egy államférfi, de nem találhatott kiutat az ország számára. Göm­bös, Darányi, Imrédy útján járt már az ország és a szegedi gon­dolat végzetesen a faji gőg és az emberi jogok megtiprása felé irányította. Bárdossy — az utolsó szó jogán Az utolsó szó jogán hosszabb beszédet mondott Bárdossy László is, aki — mint már any­­nyiszor a tárgyalás folyamán —­ újból azt fejtegette, h­ogy nem óhajt kibújni a felelősség alól, de csak felelősnek érzi magát és nem bűnösnek, már pedig a kettő között etikai értelemben nagy különbségek vannak. A szerinte ma is fennálló közjog szerint parlamenti bíróságot kér ügyében. Ezután hosszadalmas politikai fejtegetésekbe bocsát­kozott, amíg dr Major Ákos nem figyelmeztette: — Nem engedem, hogy poli­tikai szónoklatokat tartson. Térjen védekezésére. Bárdossy László ennek elle­nére folytatta irredenta köz­helyeit, majd furcsa rabuliszti­­kával arról beszélt, hogy Ma­gyarországot minden politikai és gazdasági érdeke Németország mellé állította a történelem fo­lyamán. E gondolatmenet után újból visszatért az irredentiz­mushoz, amely — szerinte — olyan kiváló embereket is át­hatott, mint Babits Mihály. — Azt a politikust — mon­dotta a továbbiakban —, aki a második világháború alatt szembeszegült volna a németek­kel, ki kellett volna irtani, mint ahogy az ügyész most engem akar, mert az ilyen politikus azt érte volna el, hogy a néme­tek hamarabb jöttek volna ida és ma még kevesebben élnének. Az oroszok, elleni hadüzenet­tel kapcsolatosan megállapí­totta: — Mit tehettünk volna, ami­kor az állam feje, Horthy Mik­lós ,mint az antibolsevizmus hé­rosza szerepelt a közvélemény előtt és a hadsereg vezetői mind németbarátok voltak? Az én po­litikám az volt, hogy lehetőleg keveset adjak a németeknek, ne keltsek gyanút náluk. Azt nem tudtam, hogy Kassát német gépek bombázták. Szombathelyi erről nem informált engem. Is­métlem: arra törekedtem, hogy a kecske is jóllakjék és a ká­poszta is megmaradjon. Lehet, hogy ez rossz politika volt, de minden politika szükségkép rossz. Vállalom a felelősséget mindenért, de nem vagyok bű­nös. Dr Major Ákos elnök ezután kihirdette, hogy a bíróság íté­lethozatal céljából tanácskozásra vonul vissza és a Népbíróság ítéletét szombaton rengni kilenc órakor hirdeti ki. Bajcsy-Zsilinszky Intelmei MaevMet szombat reggel­­ megjelenő számiból dr Vásárhelyi Ferenc cikke: Tetemrehívás. Hitler békeajánlata 1941-ben. Vádirat Fedák , Sári ellen. Hajdú Sándor cikke: az árak és bérek őrjöngő versenyéről. Elhurcolt nők a német katonatáborokban és még sok szenzációs riport és kép. AZ ÓPERENCIÁS TENGEREN TÚL sem adhatja el jobban régi bundáját, szőrméjét, vagy vásárolhat olcsóbban, mint DECKNER szűcsnél Palffi Sándor u. 3. Városháza n. 6., az arturrb^n­. I. éra. Telefon 185 378 Mielőtt ARANY...*.. BRILIÁNS,­ ÉKSZERÉTI ,Lója, MUTASSA MEG I SZELECSÉNYINEK. Tel.: 187—SS* I Petőfi Sándor­ utca 12. (Udvarban) . A védőbeszéd Dr Berend Béla kirendelt védő azzal kezdte felszólalását, hogy a legnemesebb jogszolgáltatási és ügyvédi hagyományok érvé­nyesülnek akkor, amikor gon­doskodás történik arról, hogy mindenki, a legbűnösebb is, vé­dőt kapjon. A fiatal magyar de­mokrácia a védő kirendelésével bizonyságot tett arról, hogy tel­jesíti a humánum parancsait és tiszteli a törvényt. A védő kifej­tette,­­ hogy a védelem a törté­nelmi materializmus alapján Bárdossy szerepének sorsszerű­ségét kívánja bizonyítani és an­nak kimutatására törekedik. OPTIKAI ÉS FOTÓCIKKEKET napi írón vesz­íté át Is Tildtz VI., Teréz-körút 54. sz. NYUGATINÁL I ÍRÓGÉP C? ff • számológép vétele - eladása KERESKEDELMI VitLIUT Tel. 420-731 Király­ utca 50. FÉNYKÉP 3 Foto-Párisi Áruház órán belül RAJMÓJÍ r m e g ja r i t n m, juta­lékért eladom. Herczegh Rádió VI., Andrássy-út 14. Amerikai szépség . FRIED PIROSKA kozmetika „ Petit nőnek: 1 1 ******* a*' vfc Terte-Mret 56'4 iffiz-irr­­i —— i 'mm '''■ i nji»n■' 1 " ■ ' — ÍRÓGÉPET veszek irógénjavítás, karbantartás. KOVÁCS ALADÁR irógépvállalata. Nagyatádi, Szabó­ (Kertész)-utca 4­5. Autó után köthető pótkocsit 50­­ kg teherbíró képességgel és DK5V alkatrészeket vennék napi áron. „Pót­­kocsi" jeligéi* V­á­n­d­o­r­hirdetők*. V., Budai Nagy Ayul-utca 3.. ._ I Kihirdették az ítéletet az újvidéki perben Az újvidéki hadbíróság pénte­ken, hirdetett ítéletet a dél­bácskai tömeg­mészárlások meg­szervezésével és végrehajtásával vádlottak ügyében. A hadbíró­ság Deák Leó volt bácskai fő­ispánt, Popovics Milán volt ju­goszláv szenátort és a magyar parlament volt tagját, Kramer Gyulát, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség volt elnökét és Zombory Gyulát, az újvidéki rendőrigazgatóság volt kapitányát golyó általi halálra ítélte. Bajor Géza altábornagyot a hadbíróság kötél általi halálra ítélte. (MTI) Hathosi Mátyás szerint ii reakció minden fronton készülődik A Magyar Kommunista Párt szerdán délután választói nép­­gyűlést rendezett a Sport­­csarnokban. Rajk László elnöki megnyitója után Kossa István mondott beszédet a pénz­romlásról és a közellátás hibái­ról. Ezután Gyárfás, a Romá­niai Magyar Népi Szövetség or­szágos elnöke szólott a román és a magyar dolgozók barátsá­gának elmélyítéséről. Rákosi Mátyás emelkedett ez­után szólásra. Rámutatott, h­ogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja, köztük a Magyar Kommunista Párt által kiadott kiáltványnak megnyug­tató hatása volt a közvélemény­re. Tekintet nélkül a választá­sok kimenetelére — mondotta Rákosi —■, a választás után olyan kormánynak kell jönnie, amelyben mind a négy párt részt vesz. Az élelmezési zava­rok leküzdésére nem tartja ki­elégítő orvoslásnak az árrögzí­tést, helyette mozgó bérskálát követel, továbbá azt, h­ogy a termelt közhasználati cikkek 70 százalékát a dolgozók között hatósági áron osszák szét. — Ha a demokrácia érdekei megkövetelik, mi leszünk az el­sők, akik majd kérik az elv­­társakat: «Ki az utcára!» —­mondotta beszéde folyamán Rá­kosi Mátyás. Ezzel a fegyverrel azonban még nem kell élni, mert a választások idején a szavazócédula is fegyver. Beszéde során Rákosi ki­fejtette, hogy a háttérben viha­ros kérdések húzódnak meg. A reakció minden fronton é­lődik, így többek között a véleménybe beledobták a reform megreformálásának kez­dését. Már­pedig, ha a falun előretör a reakció, akkor a vá­rosban is előre fog törni. A vá­lasztásokon kell megadni a reakciónak azt a választ, mely­től egyszer és mindenkorra el­megy a kedve minden további kísérletezéstől. A Magyar Kom­munista Párt tettekkel bizonyí­totta be, hogy milyen az igazi újjáépítés. FOTÓCIKKET ÉS GÉPET VÁSÁROL SPIELMANNI FOTÓÜZLET Teráz-körút 41. Britannia mellett BALÁZS FAISKOLA Kistelek. Szállít gyümölcsfát, díszfát, rizsát. HALMI svéd IRÍKEPERJ » kén viselet fizeti a LEGMAGASABB ÁRAT. V., József nádor-tér 5—6. sz-Ki TUD HÓZ,A ? GERBNER ÁRPÁD budapesti tanár. Deportált Buda­pestről 1944 júliusában. Értesitést magas jutalom fejében Gerbner Árpádné. Ill.: Vérhalom-u. 36/c. vagy Amerikai Katonai Misszióba, Kon­u­l Lajos-tér 18. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken délután három órakor Vörös­ János honvédelmi miniszter el­nöklésével minisztertanácsot tar­tottak. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és öt óra előtt ért véget. (MTI) Rendőrségi hírei A miniszterelnökségről és a belügyminisztériumból most ér­kezett meg a rendőrségi kineve­zések első csoportja. A minisz­terelnök Sólyom Lászlót rendőr­­altábornaggyá, a magyar rend­őrség budapesti főkapitányává­ nevezte ki. Helyettes főkapitá­nyokká nevezték ki Ratulovszki Jánost és dr Benjámin Olivér rendőr vezérőrnagyokat. Péter Gábor rendőr vezérőrnagyot a politikai rendészeti osztály ve­zetésével bízták meg. Vezérőr­nagyok lettek még Szilaveczky Aladár, Szőnyi Károly, dr Be­várd Vilmos és dr Kemény Gábor. k DÓ2SA WI-ÚT Rendezi az Országos Iparegyesü­let SZEKEIY EMIL26 ■■illánál, aranyat, ai saiát ___ legdrágábban vasa

Next