Magyar Nemzet, 1945. november (1. évfolyam, 151-174. szám)
1945-11-03 / 151. szám
Szöuli Hát, 1945 november 3. Szombaton ítéletet hirdetnek a Bárdossy-ügyben Azutolsó napok tárgyalási anyagából végleg kibontakozott az a sötét kép, amelyet cinikusan festett Bárdossy a magyar történelem lapjaira, de nagy tanulság is volt e per utolsó felvonása, tanulság, amelyből láthattuk, kik álltak az ország élén, kik ültek felelős helyen, kik vezették gonoszul vagy tudatlanul az ország szekerét. Aki végighallgatta Reményi Schnel ter Lajos vagy Szombathelyi Ferenc tanúvallomását, az csak ökölbe szorított kézzel vehette tudomásul, hogy ezek az emberek intézték egy nép, egy ország sorsát. Gyámoltalanságuknál csak mostani ijedelmük nagyobb. Viszont Rassay Károly tanúvallomása világosan és logikusan bizonyította be a háború bűnöseinek mérhetetlen bűnét. Rassay cáfolhatatlanul vallotta tanúvallomásában, hogy hiába volt minden kérő vagy figyelmeztető szó, Bárdossyék nem törődtek az igazi népakarattal, a nemzet igazi közvéleményével. A Bárdossy bűnper főtárgyalásának harmadik napján, szerdán délelőtt dr Major Ákos elnök Bajcsy-Zsiinszky Endrének Bárdossyhoz intézett levelét ismertette. Bajcsy-Zsilínszky arra figyelmeztette az akkori miniszterelnököt, hogy Németország el fogja veszteni a háborút és az összeomlásból idejekorán ki kell vonnunk magunkat. Egy későbbi levelében Bajcsy-Zsilinszky a Bácskában elkövetett katonai kegyetlenkedések ellen tiltakozott, valamint az ellen, hogy csatlós szerepre vállalkozzunk Németország oldalán. A nagynémet imperialista gondolat szolgálata nemzetünk végső pusztulását jelentené. A népbíróság ezután folytatta a tanúkihallgatásokat. Reményi- Schneller Lajos volt pénzügyminiszter vallomása szerint nem tudott arról, hogy a hadüzenettel kapcsolatban alkotmánysértés történt. Vallomása szerint háborúba lépésünket a német, olasz és japán követ is erőltette. A legtöbb kérdésre bizonytalan válaszokat adott, igen sokszor azt jelentette ki, hogy a részletekre nem emlékszik. Szombathelyi Ferenc, a honvéd vezérkar volt főnöke azt vallotta, hogy a Zsablyai és újvidéki akcióra ő adta ki a parancsot. A karhatalom azt az utasítást kapta, hogy aki fegyveresen szembeszáll a csendőrséggel, az ellen fegyverrel járjanak el. Az egésztisztogatási akciót fegyelmi dolognak tekintene. Dr Major Ákos elnök megkérdezte: — Ön szerint CSOO ember meggyilkolása csupán fegyelmi vétség. — Nem mertem elhinni, hogy ilyen embertelen dolog előfordulhat válaszolta a tanú. — A 3300 hullában sem hitt — jegyezte meg az elnök. A vád képviselői számos kérdést intéztek Szombathelyi Ferenchez az újvidéki eseményekre vonatkozóan. Ezekre megdöbbentő tájékozatlanságra valló válaszokat adott. Elmondotta, hogy a főbűnösök a németek segítségével szöktek meg. Az igazi magyar közvélemény sohasem nyilatkozhatott meg Rassay Károly volt a következő tanú. Vallomása szerint háborúba lépésünk tekintetében nem lehetett magyar közvéleményről beszélni, mert az igazi közvélemény nem nyilatkozhatott meg. A háborús politikát az igazi magyar közvélemény sohasem helyeselte. A továbbiakban azokról a megbeszéléseiről vallolt, amelyeket Bárdossyval a Jugoszlávia elleni katonai akciót megelőzőleg folytatott. Bárdossy álláspontja az volt, hogy" Magyarországnak részt kell vennie a magyar akcióban. Rassay és más politikusok minőténfigyelmeztetése hatástalan maradt. Ismételten sürgették az Újvidéki bűncselekmények megtorlását, de csupán komédiaeljárás indult meg. A kassai bombázást sokan megjátszott eseménynek tekintették. Rassay Károly kihallgatása után a népügyész bejelentette, hogy a tényállást bizonyítottnak Pénteken a perbeszédekre került a sor és ezek a beszédek mint egy-egy reflektorlámpa világítottak be a leírái előtt álló Bárdossy ténykedésének hátterébe, de kiemelték a tényeket és a tetteket a maguk meztelen valóságából. A beszédeket általában a szakszerűség, a jogi tényállás rideg megállapítása, a politikai összefüggések logikus feltárása jellemezte. Az ügyészek megosztották szerepüket, Fenessi a jogi, Szalai a politikai részét emelte ki a pernek. Természetes, hogy a védelem a maga álláspontját iparkodott kiemelni és bizonyítani, Bárdossy az utolsó szó jogán irredenta szólamokkal telített szónoklatot tartott. A közönség higgadtan, nyugodtan hallgatta a drámaian pergő eseményeket, érezte, hogy az igazság templomában ül, ahol méltóságteljes viselkedésével járulhat hozzá a népítélet megnyilatkozásának szentséges erejéhez látja és a további tanuk kihallgatásától eláll Rövid szünet után Bárdossy László tette meg észrevételeit az elhangzott tanúvallomásokra. Hosszasan fejtegette, hogy a bárcziházi Bárczy István által ismertetett minisztertanácsi jegyzőkönyvbe maga Bárczy utólagos bejegyzéseket eszközölt. Dr Major Ákos elnök újból kihallgatta a hallgatóság padsoraiban ülő bárcziházi Bárczy Istvánt és kijelentései alapján megállapította, hogy, valóban javítások történtek. A védelem ezután több tanú kihallgatását kérte. A népbíróság kihallgatta Ghyczy Jenőt, akihez Bárdossy László főleg a jugoszláv eseményekkel kapcsolatban intézett kérdéseket. Náray Antal ny. tábornok *. Legfelsőbb Honvédelmi Tanácsnak 1941 április elején megtartott üléséről tett vallomást. Gróf Teleki Pál azt hangoztatta ezen az ülésen, hogy Magyarországnak semmiesetre sem szabad belekeveredni a világégésbe. Dr Major Ákos elnök ezután különböző iratokat ismertetett. Ezek között volt Barcza londoni magyar követ távirata, amelyben hangsúlyozta, hogyha a Jugoszlávia elleni harcban részt veszünk, Anglia nyílt ellenségének fogja tekinteni Magyarországot és Amerika részéről is hasonló lépésre kell számítani. Szerepelnek az iratok között Bárdossynak különböző követekhez küldött írásai, valamint az úgynevezett „szolidaritási“ nyilatkozattal kapcsolatos iratok. , i .■ | j Miért menekült el Bárdossy Magyarországról ? Pénteken reggel változatlanul nagy érdeklődés mellett folytatta a népbíróság a főtárgyalást. Dr Major Ákos elnök további iratokat ismertetett, nagyobbrészt diplomáciai iratokat. Ezek között rendkívül jelentős Barcza londoni köreinek egy jelentése, amely szerint Angliában nagy megértés volt tapasztalható Magyarország iránt, hogyha azonban átengedjük országunkat a Jugoszlávia elleni akció bázisául, vagy abban magunk is részt veszünk, helyzetünk még rég megromlik. Anyja örök szégyenünknek fogja tekinteni a háborút, alig néhány nappal az örök barátsági szerződés megkötése után. Ismertette ezután az elnök Grassy József vallomását, amely szerint a zsablyai vérengzésnek körülbelül kétezer áldozata volt. A kormánynak tudomással kellett bírnia az eseményekről. Feketehalmy-Czeidner, az 5. hadtest parancsnoka a vezérkar főnökétől kapott, utasítást az újvidéki „tisztogatási akció" lefolytatására. Vladár Gábor volt igazságügyminiszter vallomását is Major Ákos elnök ismertette, miután Vladár a tanúidézésre nem jelent meg. Vallomásában Bárdossy Lászlónak több beszédéről tett említést, amelyben a német szövetség fenntartása mellett buzdított. A bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag dr Berend Béla védő eredeti indítványának megfelelően kérte a bizonyítási eljárás folytatását A népbíróság ezt elutasította, miután a már egyszer megidézett és meg nem jelent tanuk elő nem állíthatók és mert az ilyen kísérlet csak feleslegesen meghosszabbítaná a tárgyalást. Ezek után a perbeszédekra került a sor. A vádbeszéd Elsőnek dr Feneti Ferenc népügyész emelkedett szólásra, hogy vádbeszédét elmondja. Dr Fenesi Ferenc mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy történelmi pillanatban történelmi jelentőségű kérdés megítélésére ült össze a nép törvényszéke. Azoknak elsőjét kell tetemre hívnunk, akik az országot pusztulásba, romlásba döntötték. Kalandorok szövetkezete az országot német szolgaságba taszította, azután következett kifosztásunk és történelmi katasztrófánk. Amikor körülnézünk hajdan virágzó országunkban, kétségbe kell esnünk. Amit évtizedek alatt építettünk, ma romokban hever. Kultúránk csak lelkünkben él, mert annak anyagi alapjai elpusztultak. Minden család hozzátartozóit siratja, panaszaikra csak a tömegsírok, a gázkamrák felelnek sötét hallgatással. A lelkiismeretlenség és kegyetlenség minden eszközével sodortak bennünket ebbe a katasztrófába. Nem bosszúállás vezet bennünket, amikor törvényt ütünk azok fölött, akik kockára vetették a nemzet sorsát, abban a hitben, hogy a veszteséget nem nekik kell megfizetni. Egyesek nyomorúságos élete nem megtorlás, nem elégtétel százezrek elvesztett életéért. Itt ez a per arra való, hogy örökre elvegyük a kedvét minden kalandornak, aki valamikor hasonló vállalkozásra gondol. Bárdossy személyével foglalkozott ezután a népügyész. „Egy nemzet kiált Igazságért" Vitathatatlan tény, hogy Bárdossy László a kormány tagja, sőt később a kormány feje volt a hadüzenetek, háborúba sodródásunk idején. Kezdeményezője volt mindazoknak a lépéseknek, amelyek háborúba sodortak bennünket Jugoszláviával, a Szovjetunióval, Angliával és az Egyesült Államokkal. Ezzel kapcsolatban az alkotmánysértések egész tömegét követte el. Eljárásának eredményeit ma valamennyien látjuk. Még később is kitartott a Németországgal való végső együvétartozás politikája mellett, a fegyverszüneti törekvéseket igyekezett megakadályozni. Kétségkívül felelős uszító beszédeiért, nagyszámú zsidónak Galíciába való kiszállításáért is. Vádbeszédét a népügyész a következő szavakkal végezte: — ügyész vagyok, de nem minden esetben kívánom a legsúlyosabb büntetés kiszabását. A jelen perben enyhítő körülményeket nem látok a bűncselekmények egész halmazával szemben, ezúttal tehát az igazság akadálytalan érvénysülését kell kívánom. Egy nemzet kiált igazságért általam, egy nemzet, amely annyiszor állt vergődve lét és nemlét határmesgyéjén, egy nemzet, amely élni kíván és élni hivatott. Ennek jegyében a népbíróságnak a törvény teljes szigorával kell megtorolnia azokat a bűncselekményeket, amelyeket itt a főtárgyaláson megállapítottunk. „Azokat kell elítélni, akik a háborúkat csinálják" Dr Szalai Sándor politikai ügyész mondott ezután vádbeszédet. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy ma Európaszerte háborús bűnpereket tárgyalnak. Az emberiség történelme nem ismer olyan háborút, amilyen a mostani volt. Soha még háború alatt a bestialitás úgy el nem árasztotta a világot, mint ezúttal. Az igazi háborús bűn a nemzetközi jog páratlan lefüllesztése. Azokat kell elítélni, akik a háborút csinálták. A németek minden országban megtalálták Quislingjüket, aki megszervezte a politikai nyomást a nácizmus érdekében. A német nyomás igenis megvolt, rettenetes mértékben megvolt, ezt valamennyien tapasztaltuk, ez azonban nem jegyzékekből és igen sokszor nem konkrét fenyegetésekből állott. Voltak olyanok, akik ezt a nyomást belülről realizálták. Az így megteremtett apparátusnak volt egyik eszköze Bárdossy László. A felelősség kérdését komolyan kell vennünk — hangsúlyozta dr Szalai —. Precedenst akarunk, hogy aki a jövőben háborút indít, vagy csak hadiállapotot jelent be, tudja, ő maga személyesen milyen sorsra juthat. A személy szerinti, valóságos felelősség megteremtése ennek a pernek egyik célja. Hosszasan fejtegette a politikai ügyész, hogy a vád lényeges pontjait Bárdossy nem is vitatta. Vállalta a felelősséget a hadüzenetekért, uszító beszédésért, zsidóellenes rendeleteiért. Bűnössége saját beismerése alapján a tárgyalás második percében eldőlt. Az ellenforradalomból kialakult rendszerrel foglalkozott ezután a politikai ügyész. Hangsúlyozta, hogy Trianon után természetes elégedetlenség volt a magyar népben, ezt azonban a feudalizmus szította tovább és középpontba állította az irredentizmus jelszavát, hogy elterelje a figyelmet a szociális kérdésekről. Szalai Sándor politikai ügyész a továbbiakban rámutatott, hogy a német nyomás nem mentség Bárdossy számára, aki maga is ennek a német nyomásnak egyik képviselője volt. . Tizenegyhónapos miniszterelnöksége olyan bűnhalmaz mutat, amelynek alapján Laval, Quisling, Papén és Deat mellett van a helye, Európa legszörnyűbb korszakának urai és banditái között, hogy a vádlott csak eszköz volt a végzet kezében. Ilyen alapon nézve nem büntethető oly cselekményekért, amelyeket nem tudott elhárítani. Bárdossy bűnös, de pár excellence politikai bűnös. Egyébként is az ország sorsa nélküle is ugyanaz lett volna. Teleki öngyilkossága bebizonyította, hogy legfeljebb öngyilkosságot követhetett el egy államférfi, de nem találhatott kiutat az ország számára. Gömbös, Darányi, Imrédy útján járt már az ország és a szegedi gondolat végzetesen a faji gőg és az emberi jogok megtiprása felé irányította. Bárdossy — az utolsó szó jogán Az utolsó szó jogán hosszabb beszédet mondott Bárdossy László is, aki — mint már anynyiszor a tárgyalás folyamán — újból azt fejtegette, hogy nem óhajt kibújni a felelősség alól, de csak felelősnek érzi magát és nem bűnösnek, már pedig a kettő között etikai értelemben nagy különbségek vannak. A szerinte ma is fennálló közjog szerint parlamenti bíróságot kér ügyében. Ezután hosszadalmas politikai fejtegetésekbe bocsátkozott, amíg dr Major Ákos nem figyelmeztette: — Nem engedem, hogy politikai szónoklatokat tartson. Térjen védekezésére. Bárdossy László ennek ellenére folytatta irredenta közhelyeit, majd furcsa rabulisztikával arról beszélt, hogy Magyarországot minden politikai és gazdasági érdeke Németország mellé állította a történelem folyamán. E gondolatmenet után újból visszatért az irredentizmushoz, amely — szerinte — olyan kiváló embereket is áthatott, mint Babits Mihály. — Azt a politikust — mondotta a továbbiakban —, aki a második világháború alatt szembeszegült volna a németekkel, ki kellett volna irtani, mint ahogy az ügyész most engem akar, mert az ilyen politikus azt érte volna el, hogy a németek hamarabb jöttek volna ida és ma még kevesebben élnének. Az oroszok, elleni hadüzenettel kapcsolatosan megállapította: — Mit tehettünk volna, amikor az állam feje, Horthy Miklós ,mint az antibolsevizmus hérosza szerepelt a közvélemény előtt és a hadsereg vezetői mind németbarátok voltak? Az én politikám az volt, hogy lehetőleg keveset adjak a németeknek, ne keltsek gyanút náluk. Azt nem tudtam, hogy Kassát német gépek bombázták. Szombathelyi erről nem informált engem. Ismétlem: arra törekedtem, hogy a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon. Lehet, hogy ez rossz politika volt, de minden politika szükségkép rossz. Vállalom a felelősséget mindenért, de nem vagyok bűnös. Dr Major Ákos elnök ezután kihirdette, hogy a bíróság ítélethozatal céljából tanácskozásra vonul vissza és a Népbíróság ítéletét szombaton rengni kilenc órakor hirdeti ki. Bajcsy-Zsilinszky Intelmei MaevMet szombat reggel megjelenő számiból dr Vásárhelyi Ferenc cikke: Tetemrehívás. Hitler békeajánlata 1941-ben. Vádirat Fedák , Sári ellen. Hajdú Sándor cikke: az árak és bérek őrjöngő versenyéről. Elhurcolt nők a német katonatáborokban és még sok szenzációs riport és kép. AZ ÓPERENCIÁS TENGEREN TÚL sem adhatja el jobban régi bundáját, szőrméjét, vagy vásárolhat olcsóbban, mint DECKNER szűcsnél Palffi Sándor u. 3. Városháza n. 6., az arturrb^n. I. éra. Telefon 185 378 Mielőtt ARANY...*.. BRILIÁNS, ÉKSZERÉTI ,Lója, MUTASSA MEG I SZELECSÉNYINEK. Tel.: 187—SS* I Petőfi Sándor utca 12. (Udvarban) . A védőbeszéd Dr Berend Béla kirendelt védő azzal kezdte felszólalását, hogy a legnemesebb jogszolgáltatási és ügyvédi hagyományok érvényesülnek akkor, amikor gondoskodás történik arról, hogy mindenki, a legbűnösebb is, védőt kapjon. A fiatal magyar demokrácia a védő kirendelésével bizonyságot tett arról, hogy teljesíti a humánum parancsait és tiszteli a törvényt. A védő kifejtette, hogy a védelem a történelmi materializmus alapján Bárdossy szerepének sorsszerűségét kívánja bizonyítani és annak kimutatására törekedik. OPTIKAI ÉS FOTÓCIKKEKET napi írón veszíté át Is Tildtz VI., Teréz-körút 54. sz. NYUGATINÁL I ÍRÓGÉP C? ff • számológép vétele - eladása KERESKEDELMI VitLIUT Tel. 420-731 Király utca 50. FÉNYKÉP 3 Foto-Párisi Áruház órán belül RAJMÓJÍ r m e g ja r i t n m, jutalékért eladom. Herczegh Rádió VI., Andrássy-út 14. Amerikai szépség . FRIED PIROSKA kozmetika „ Petit nőnek: 1 1 ******* a*' vfc Terte-Mret 56'4 iffiz-irri —— i 'mm '''■ i nji»n■' 1 " ■ ' — ÍRÓGÉPET veszek irógénjavítás, karbantartás. KOVÁCS ALADÁR irógépvállalata. Nagyatádi, Szabó (Kertész)-utca 45. Autó után köthető pótkocsit 50 kg teherbíró képességgel és DK5V alkatrészeket vennék napi áron. „Pótkocsi" jeligéi* Vándorhirdetők*. V., Budai Nagy Ayul-utca 3.. ._ I Kihirdették az ítéletet az újvidéki perben Az újvidéki hadbíróság pénteken, hirdetett ítéletet a délbácskai tömegmészárlások megszervezésével és végrehajtásával vádlottak ügyében. A hadbíróság Deák Leó volt bácskai főispánt, Popovics Milán volt jugoszláv szenátort és a magyar parlament volt tagját, Kramer Gyulát, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség volt elnökét és Zombory Gyulát, az újvidéki rendőrigazgatóság volt kapitányát golyó általi halálra ítélte. Bajor Géza altábornagyot a hadbíróság kötél általi halálra ítélte. (MTI) Hathosi Mátyás szerint ii reakció minden fronton készülődik A Magyar Kommunista Párt szerdán délután választói népgyűlést rendezett a Sportcsarnokban. Rajk László elnöki megnyitója után Kossa István mondott beszédet a pénzromlásról és a közellátás hibáiról. Ezután Gyárfás, a Romániai Magyar Népi Szövetség országos elnöke szólott a román és a magyar dolgozók barátságának elmélyítéséről. Rákosi Mátyás emelkedett ezután szólásra. Rámutatott, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front négy pártja, köztük a Magyar Kommunista Párt által kiadott kiáltványnak megnyugtató hatása volt a közvéleményre. Tekintet nélkül a választások kimenetelére — mondotta Rákosi —■, a választás után olyan kormánynak kell jönnie, amelyben mind a négy párt részt vesz. Az élelmezési zavarok leküzdésére nem tartja kielégítő orvoslásnak az árrögzítést, helyette mozgó bérskálát követel, továbbá azt, hogy a termelt közhasználati cikkek 70 százalékát a dolgozók között hatósági áron osszák szét. — Ha a demokrácia érdekei megkövetelik, mi leszünk az elsők, akik majd kérik az elvtársakat: «Ki az utcára!» —mondotta beszéde folyamán Rákosi Mátyás. Ezzel a fegyverrel azonban még nem kell élni, mert a választások idején a szavazócédula is fegyver. Beszéde során Rákosi kifejtette, hogy a háttérben viharos kérdések húzódnak meg. A reakció minden fronton élődik, így többek között a véleménybe beledobták a reform megreformálásának kezdését. Márpedig, ha a falun előretör a reakció, akkor a városban is előre fog törni. A választásokon kell megadni a reakciónak azt a választ, melytől egyszer és mindenkorra elmegy a kedve minden további kísérletezéstől. A Magyar Kommunista Párt tettekkel bizonyította be, hogy milyen az igazi újjáépítés. FOTÓCIKKET ÉS GÉPET VÁSÁROL SPIELMANNI FOTÓÜZLET Teráz-körút 41. Britannia mellett BALÁZS FAISKOLA Kistelek. Szállít gyümölcsfát, díszfát, rizsát. HALMI svéd IRÍKEPERJ » kén viselet fizeti a LEGMAGASABB ÁRAT. V., József nádor-tér 5—6. sz-Ki TUD HÓZ,A ? GERBNER ÁRPÁD budapesti tanár. Deportált Budapestről 1944 júliusában. Értesitést magas jutalom fejében Gerbner Árpádné. Ill.: Vérhalom-u. 36/c. vagy Amerikai Katonai Misszióba, Konul Lajos-tér 18. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken délután három órakor Vörös János honvédelmi miniszter elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács folyó ügyeket tárgyalt és öt óra előtt ért véget. (MTI) Rendőrségi hírei A miniszterelnökségről és a belügyminisztériumból most érkezett meg a rendőrségi kinevezések első csoportja. A miniszterelnök Sólyom Lászlót rendőraltábornaggyá, a magyar rendőrség budapesti főkapitányává nevezte ki. Helyettes főkapitányokká nevezték ki Ratulovszki Jánost és dr Benjámin Olivér rendőr vezérőrnagyokat. Péter Gábor rendőr vezérőrnagyot a politikai rendészeti osztály vezetésével bízták meg. Vezérőrnagyok lettek még Szilaveczky Aladár, Szőnyi Károly, dr Bevárd Vilmos és dr Kemény Gábor. k DÓ2SA WI-ÚT Rendezi az Országos Iparegyesület SZEKEIY EMIL26 ■■illánál, aranyat, ai saiát ___ legdrágábban vasa