Magyar Nemzet, 1945. december (1. évfolyam, 175-197. szám)
1945-12-19 / 189. szám
Bunda, 1045 december 10 .^(tvgr Annust A deportálásokról és a halálvonatokról vallott Endre László Izgalmas, túlfeszült hangulatban folytatta a népbíróság kedden reggel Endre László, Birj László és Jaross Andor bűnügyében a főtárgyalást. A Zeneakadémia nagyterme csaknem egészen megtelt érdeklődőkkel már a tárgyalás kezdetére. Endre László kihallgatását folytatták, sorra kerültek a gyűjtőtáborok és deportáló vonatok szörnyűségei. Hamarosan nyilvánvaló lett, hogy a jelenlevők egy része átélte mindezeket a szörnyűségeket, sőt az ítélő népbírósági tanács tagjai között is vannak olyanok, akik meglakták a táborokat, végigjárták a szenvedések egész hosszú útját, látták Endre Lászlót felülvizsgáló körútján, amelynek során minden szörnyűség és emebedtetlenség kevés volt neki. Még most is minden válasza, amelyet a tanácselnök, a tanácstagok vagy a népügyészek kérdésére adott: ugyanennek a szadista szellemnek, a töretlen, változatlan embertelenségnek egy-egy újabb megnyilatkozása volt Kijelentéseit olyan emberek hallgatták, akiknek idegeiben még benne remeg az elmúlt borzalmak emléke, akik elvesztették hozzátartozóikat, szeretteiket, barátaikat, életük minden tartalmát, szépségét, értelmét; nem meglepő tehát, ha időnkint olyan felháborodás támadt, hogy az elnök kénytelen volt felfüggeszteni a tárgyalást Hogyan deportálták az emberek százezreit A tárgyalás megnyitása után Jankó Péter dr tanácselnök azt a kérdést igyekezett tisztázni, ki és mikor bocsátotta ki a asidók deportálására vonatkozó rendeleteket Endre László minden kérdésre azt válaszolta, hogy nincs tudomása ezeknek az intézkedéseknek részleteiről. Az elnök felmutatta az erre vonatkozó rendeletét, amelyet Endre László ellenjegyzett. A vádlott erre csupán annyit jegyzett meg, hogy a végrehajtási utasítást később adták ki. A gyűjtőtáborokat szerinte először a délvidéken állították fel,Hug pedig a katonaság részéről. A kárpátaljai akció előtt Munkácson, majd Marosvásárhelyen és Szatmárnémetiben értekezleteket tartottak, Endre László részvételével. Szerinte az irányítás a németek kezében volt. A maga részéről a közigazgatási hatóságoknak a gyűjtőtáborok felállításában való részvételét igyekezett biztosítani. Dr. Jankó Péter elnök ismételte rámutatott arra, hogy Endre vallomásában ellentmondások tapasztalhatók. — Ön többszázezer emberi társának ételét érintő lépésekről félvállról beszél, egyetlen kérdésben sem ad határozott választ, — állapította meg az elnök emelt hangon. Endre azt felelte, hogy elfoglaltsága igen nagy volt, ezért nem tudott betekinteni minden részletbe. — Tizenöt hónap óta súlyos megrázkódtatásokon mentem át, nemcsak a rsaládomat illetőleg, — mondta Endre, amire szinte döbbenetes zúgás támadt a teremben. — A mi családunkról nem beszél! — kiáltották többfelől A karácsonyi ünnepek alkalmából 1915 dezember 15-től december 31-ig korlátolt számban elfogadunk rendeléeket a világhírű londoni játszva tanító ANGOL, FRANCIA, OLASZ, SPANYOL GRAMOFONLEMEZES NYELVTANÍTÓ KURZUSOKRA Előjegyzések a L'nguaphone (London) Keleteurópai Központjához küldendők. Budapest, Vill., József-krt 2. (T.: 225-234) A Izgatottan. A földszinten a harmadik vagy negyedik padsorban egy idősebb hölgy sírva fakadt és hangosan kiáltozott, hogy két unokáját vesztette el. Az elnök csak ismételt figyelmeztetésre tudta helyreállítani a rendet, ezután a következőket mondotta: — Az elmúlt időszak szörnyűségeire a hallgatók azzal adják meg a méltó választ, ha higgadtsággal, önuralommal, összehasonlíthatatlanul magasabb erkölcsiségről tesznek tanúságot. A továbbiakban Ferenczy csendőralezredes szerepére vonatkozóan tett fel kérdéseket az elnök. Endre László hosszasan bizonygatta, hogy Ferenczy saját kezdeményezéséből járt el, végül beismerte, hogy a deportálások végrehajtásának sorrendjére vonakozólag Ferenczy fele is Baky Lászlótól kapta az utasításokat. — Ki adott utasítást arra, hogy a gyűjtőtáborokat légitámadások által veszélyeztetett helyen kell létesíteni! — kérdezte az elnök. Endre a közönség zajos felháborodására azt válaszolta, hogy nem tudja. Az elnök ismertette Endre Lászlónak Sztójay miniszterelnökhöz intézett jelentését. Ebben Endre azt közölte, hogy szigorú utasítást adott a közigazgatási és közbiztonsági szerveknek a keresztény vallású zsidók külön kezelésére és a deportálás humánus végrehajtására. Endre kijelentette, hogy ő csak Baky távollétében rendelkezett ezekkel a szervekkel Amikor Baky jelen volt, ő volt az illetékes tényező. — ön ezeknek a hatósági szerveknek segítségét biztosította egy akció számára, amely az ön vallomása szerint is német vezetés alatt állott így voln. — kérdezte az elnök. — így, felelte Endre László. Pécs, Kassa, Miskolc, Ltogvár és Munkács Dán Dezső népbíró intézett ezután kérdéseket a vádlotthoz. Idézte Endre László 1944 május 14-én tett nyilatkozatát, amelyben a következőket mondotta: — A zsidókérdésben intézkedéseinket nem parancsra, hanem önkéntes meggyőződésből tettek. — ön tehát megfontoltan hétszázezer ember gyilkosa! — állapította meg a népbíró emelt hangon. — ön tudta, mi történik azokkal az emberekkel, akiket Németországba cipelnek. Ön a pécsi sporttelepen sorbaállíttatott ötezer zsidót és gúnyosan mosolyogva végighaladt előttük, majd így szólt a szerencsétlenekhez: • Most tegyen csodát a maguk híres zsidó istene.• — Ez elejétől végig valótlanság — felelte Endre László, újabb izgalmakat keltve a teremben. — Minnay Iipóttal milyen viszonyban volt? — hangzott a népbiró következő kérdése. — Semilyen viszonyban — felelte Endre. — A 401. számú munkásszázad névsorát ön vitte el Monyhoz? Enre azt felelte, hogy ezt nem tette. — Ön Kassán, a térdgyárban sokezer embert talált víz nélkül, csak az eső esett rájuk, mert fedél nem volt a fejük fölött. Pohl Sándor sxoga! íónak Hétfön ezt* « Bajcsy-ZailimaVr-uton e vetietUmretiirul megtiUlötit kéri szegény tisztviselőnő, hogy szumivevét, Niváit és Bein Irén névre zsöld IRATAIT ködje vissza Ha szegény ero .et táléit* meg, minden mást megtarthat. Leadható: a Magyar Nemzet kiadóhivatalában. ____________ Karácsonyra ROZGONYI-fénykép IV., Kálvin-tér S és IV., Vid-n. 11 fo. Remek kiállítású, olcsó alapúra kitűnő KÖNYVEK árusítsa: IT- IRÁNTI-UTCA »■ Szeged—Hódraszővásárhillyre teherautót indít 8ZOPRI és CZAKÓ számíták. ff., Magyar-utca 7. Tel.: 182—061. SZEMÉLYAUTÓ bérelhet* vidékre i*. SZOPR1 éa CZAKÓ szállítók, ÜT, Magyar^atce X TEL: itt—Wi még's szemrehányást t ti azé t, híg i az idók .ak túságo a.i jó dől uk van. — Nem felel meg a valóságnak — felelte Endre, amire Dán Dezső népbiró izgatottan kijelentette: — Magam is ott voltm. Hsznik! Letagadj a kegyetlenségeit. Kassáról Miskolcra ment, ott felhívást tett közzé, amely szerint a zsiók mérgezett kockacukrot helyeztek el bizonyos házak kapujában. A zsidó orvosok ügyében utasította a csendőröket, hogy ezet az orvosokat a gettóbivitelt öt éerc ér vér,sec. Ungváron és Munkácson bevezette a botozást. Sátoraljaújhelyen tízezer embert talált a cigánytelepen a legszörnyűbb körülmények között, mégis újabb szigorításokat rendelt el. Endre mindenre azt válaszolja, hogy nem úgy történt, vagy hogy nem adott ki ilyen értelmű utasításokat Dán Dezső népbíró a felháborodástól elragadtatva kiáltja: — Kkinek joga van védekezni a demokratikus bíróság előtt, de hazahozni nincs jogai Maga hétszázezer embert betett a vagonokba és kiküldte őket a haláltáborokba! — Ilyen körülmények között nem válaszolok — jelentette ki Endre László, zajos felháborodást keltve az egész teremben. — Kár magát a demokratikus magyar bíróság elé állítani — mondotta emelt hangon Dán Dezső népbíró, a hallgatóság padsoraiból pedig szenvedélyes közbekiáltások hangzottak el: Gyilkos, gonosztevő! Dr Jankó I Péter tanácselnök a tárgyalást erre öt percre felfüggesztette. Endre László relatíve ,embersalest végrehajtása Szünet után a népbírák folytatták a kérdések tette vését. Az egyik népbiró a következő kérdést tette fel: — A német utasítás az volt, hogy a deportálásnál ötvenöt embert kell egy vagonba tenni. Megállapította ön, hogy valóban ennyien voltak-e, vagy többen. Endre 'László azt válaszolta, hogy nem állapította meg. Kétízben látott bevagonírozást, de nem olvasta meg, hány ember van a kocsikban. A kocsik ajtaja egyébként réssel volt ellátva, ezen a résen és az ablakokon át elég levegő jutott a vagonok belsejébe. A közönség újabb felháborodott zúgással fogadta ezt a kijelentést. — Ön szerint tehát emberségesen hajtották végre a deportálást — hangzott az újabb kérdés. — Relatíve emberségesen — felelte Endre László, amire a felháborodás újabb vihara tört ki. Endre ezután úgy értelmezte kijelentését, hogy a vasutak nagyon igénybe voltak véve, ehhez mérten emberséges volt szerinte az elhelyezés. — Miért vállalt német szolgálatot? — kérdezte ezután a népbíró. — Endre azt válaszolta, hogy nem vállalt német szolgálatot Meggyőződése az volt, hogy a zsidókat ki kell telepíteni, de megfelelő országot kell nekik adni, ahol megtalálják boldogulásukat. — Au divtzban! — hangzott többfelől az elkeseredett közbeszólés. Ezután beismerte Endre László, hogy a budapesti zsidó SZÉKELY EMIL wi*. itt Briliánst, aranyat, siüttit, érát legeránálian vesz. személykocsit Tennénk 1 vagy % Jóhot. OMTK, Ro!tenbi!.’er*u. St. föld**. DIESEL-MOTOrlOS 1 t rakfelületű, 15 t, teherbírású TEHERAUTÓ komoly vállalatnak papírokkal eladA. Érdeklődés a kőv. Boréra mérnök. IX* Gróf Haller n. 20. I. «ro. 6. ^plereskeilí la kérimmikA* férfíc (is' rághatok __PANURIA, Paulav Ellente« IS, BARONET LIKŐRGYÁR új telefonszáma: 227-240 házak kijelölésének megváltoztatása az ő beavatkozására történt — ön mint alispán a törvénytelenségek hosszú sorozatát követte el, — mondotta ezután a népbíróság egy másik tagja. — Elvonta a zsidóságtól az élelmiszerjegyeket, eltiltotta őket a fürdőklátogatásától és más hasonló intézkedéseket tett, még a németek bevonulása előtt. Milyen törvényes alapon adta ki ezeket a rendelkezéseket! Endre László azt felelte, hogy minden rendeletében hivatkozott a megfelelő törvényszakaszokra Dr Jankó Péter elnök erre megállapította, hogy a fürdőlátogatást eltiltó rendelet általánosságban hivatkozik az 1939. évi IV. törvénycikkre, de ez a hvatkozás is teljesen helyten. A rendelet indokolásában mindenféle törvényes alapot nélkülöz. A továbbiakban Endre azt vallotta, hogy Horthy Miklós kormányzó a németek bevonulása után hozzájárult a deportálásokhoz. Később a budapesti zsidóság deportálása ellen a kormányzó foglalt állást Úgy tudja, hogy a kormányzó nem volt megelégedve a zsidó intézkedések végrehajtásával, a hozzá érkezett panaszok erősen befolyásolták. Egyébként ők maguk is úgy látták, hogy a gyakorlati végrehajtás jórán szomorúbb látvány alant ki, mint amre el voltak kitü .. — Nagybányán a templom környékét jelölték ki a gettó számára, — folytatta kérdéseit a népbiró. — Ön ehhez nem járult hozzá. Az Ön utasítására kitelepítették a zsidókat a város szélére, ahol nem volt tető a fejük fölött, vizük sem volt. A földet ásták föl, hogy némi talajnedvességhez jussanak. — Nem tudok róla, — felelte Endre László. Ki adott utasítást •íme betegek és vakok deportálsa a Dr Matúzfalvy István népügyész arra vonatkozóan tett föl kérdést, milyen jelentést terjesztett Endre László a zsidókkal való elbánásról az 1944 június 12-én megtartott minisztertanács elé. Endre azt felelte, hogy írásbeli bejelentést nyújtott be, amely szerint a gettókban zsúfoltság tapasztalható, mert mindenütt váratlanul sok a külföldi zsidó. Utasítást adott a férőhelyek növelésére, továbbá az ivóvíz ellátás rendezésére és táplálék biztosítására. Dr Mafiszfalvy István népügyész erre felmutatta az Endre László aláírásával ellátott eredeti jelentést Ez a jelentés úgy szól, hogy Endre László helyszíni szemléje alapján valótlannak, vagy erősen túlzottnak találta a panaszokat. Szerinte embertelen bánásmódról szó sincsen. Azt állította, hogy a zsidókat fedél alatt helyezték el, ivóvizük, ellátásuk kielégítő és általában minden keresztény szellemben történik. A zsidók vagyontárgyait elkülönítik. A jelentés ezzel a mondattal végződik: Ha nem lépünk fel ellenük, a zsidók fognak felülkerekedni. Endre László a felolvasott Jel---------- A RÉGI UDVARIASSÁGGAL, EZER ÚJ AJÁNDÉKKAL VARJA ARKANZASI KEDVES VE Vet 1. ÚJ CÍM: PETÖR SÁNDOR UTCA 8. FAREDŐNY ÉS VÁSZONROLLÓ KÉSZÍTÉS, JAVÍTÁS Háznál L», CSÓRÓK ISTVÁN VI., Damjanieh-utcs Laphiváar* házhoz mtask. QRIUYATt briliáns?, ezüstöt mű, »l»d»k. Jtgyszárá. ékszerkászilés Javítások megvárhatik. ri'l | I Srbwara aranyműv.. Dohánya AZ. I. e Télikabátot is tinik vagy étereinek ilzebbre, 30—52-es méret. Csak elsőrendű ralaAséget. Lakáét, Thököly-út rt. Bútorszövetet ffiggSoranatto! &tb. egyéb kárpitozásra alkalmas búzátokat VÁSÁROLUNKAwatalonok Ssofelkwietst. Erkel-g- 20-KARÁCSONYRA, KÖLYÖKKUTYÁT a fealváriMi MzattrMUl IV, Jbttaykáfr-«. ii leütésre egyetlen szó megjegyzést sem tett. — A gettóban levők deportálására ki adott utasítást? — kérdezte ezután a népügyész. — Baky László és én. — ismerte el a vádlott — Ki adott utasítást az elmebetegek íz vakok deportálásárat — hangzott a következő kérdés. Endre kijelentette, hogy erről nincs tudomása. Dr Újhelyi Szilárd politikai ügyész kérdésére azt vallotta, hogy nem tudta, milyen sors vár a deportáltakra. Azt hitte, munkára viszik őket. — Azt hitte, hogy munkára viszik az aggastyánokat, a csecsemőket, az elmebetegeket, a rékokat? — kérdezte a politikai ügyész. Endre azt válaszolta, hogy tudomása szerint azokat táborokban helyezték el. A németek egyévi élelmet követeltek a kivitt zsidók számára, ebből nem következtethetett arra, hogy elpusztulnak. A tanácselnök ezután áttért a következő vádpontra, Endre László különböző cikkeire. Endre László a tanácselnök kérdéseire kijelentette, hogy kettő kivitelével valamennyi cikk szerzőségét elismeri. Cikkeivel a magyar faj védelmét akarta szolgálni. Az elnök erre a következő kérdést intézte hozzá: — Hogyan akarta a magyarság érdekét szolgálni a zsidóság elleni gyűlölet felkeltésével51 Minden baj okának kényelmesen a zsidóságot állították oda, ezzel akarták elterelni a figyelmet az igazán nagyjelentőségű szociális kérdésekről, az áldatlan földbirtok megoszlásáról, a nagytőke túlkapásairól, a keresztény erkölcs megvalósításának teljes csődjéről! Endre László a további kérdésekre azt hangoztatta, hogy sohasem lazított a háború mellett, csak amikor már benne voltunk a háborúban, akkor buzdított kitartásra. Kihallgatása ezzel véget ért és a tanácselnök szünetet rendelt el. Szünet után a bíróság áttért Baky László kihallgatására. Annak megkezdése előtt derült ki, hogy Bakynak nincsen ügyvédje és ezért a bíróság a hallgatók sorából jelölt ki ideillenes védőt. Arra a kérdésre, hogy, beismeri-e bűnösségét, Baky azt válaszolta: — A felelősséget elismerem, * a bűnösséget nem. A továbbiakban elmondotta, hogy 1925-ben csendr lett, majd 1938-ban mint őrnagy nyugdíjaztatta magát Ekkor belépett a hungarista mozgalomba, de hamarosan ki is lépett onnn, mert összeütközésbe került Kovarcz Emilel. 1939 elején már ismét tagja lett a mozgalomnak és több tisztséget töltött be. Mint ilyen mindenkor szembenállóit a túlzó szárnnyal, akik közé Gál Csabát, Grubert és Kovarczot számította. 1944 március 18-án éjféltől egészen hajnali öt óráig Ruprecht Olivérnél, a Magyarság főszerkesztőjénél volt, akivel együtt várta a Németországból érkező híreket Reggel értesült arról, hogy Magyarországot megszállták a németek, majd déltájban a német követségre ment, ahol már sok politikust talált, együtt. Itt Vecsenmayer egy kész kormánylistát olvasott fel, ami lényegében a Sztójaykormánnyal meg is valósult. neki ugyanakkor a budapesti rendőrkapitányságot ajánlották fel, ezt az állást azonban sem volt hajlandó elvállalni. Március 23-án kinevezték belügyi államtitkárrá és hatásköre a közrendészetre és a közbiztonságra terjedt ki. Úgy tudta hogyha Magyarországon sikerül biztosítani a közrendet, a németek kivonulnak, ezért mindent elkövetett, hogy a közrend ellenségeit „megfékezhesse". Április elején Endre Lászlóval együtt egy bizalmi rendeletet hoztak, amly a magyarországi zsidók kitelepítését célozta. Endre akkoriban úgy nyilatkozott — vallotta Baky László —, hogy ilyen nagytömegű zsidóságot az ország területén eltartani nem lehet, tehát át kell adni őket a németeknek. Azt is mondotta Endre egy ízben, hogy most jön a miniszterelnökségről és megszerezte a hozzájárulást a zsidók deportálásához. Így kezdődött meg az Endre és Baky által megállapított sorrendben a deportálás, amelynek során különösen Zöldi és Ferenczi játszott nagy szerepet. Mind a kettő az SS-sel vette magát körül és ez annyira támogatta őket, hogy leváltásukról szó sem lehetett. — Helyeselte ön ezt az akciót! — kérdezte Jankó elnök, de Baky nem felelt. — Ha nem helyeselte volna, bizonyára lemondott volna! — folytatja a kérdezést az elnök, mire Baky habozva felelte: — Igen. Utána az a háromezer csendőr került szóba, akik Baky rendeletére július folyamán érkeztek Pestre és akikről a közhit azt tartotta, hogy Horthy megbuktatására kaptak parancsot. Baky azonban csak annyit tud az esetről, hogy valamilyen zászlószentelési ünnepségre hoztak fel vidékről csendőröket, de politikai szerepük nem volt. Egyébként — folytatja vallomását, — ő csak július elejéig vett részt a zsidóügyek Intézésében, azután egy darabig még adminisztratív teendőket látott el a minisztériumban, majd pedig augusztus 27-én felmentették az államtitkárság alól. Az előrehaladott időre való tekintettel a bíróság a tárgyalás folytatását szerda reggelre halasztotta. 9 1111 1. Nem enedélyezték az BSzKRt tarifaemelési tervét A Beszkárt vezetősége már napok óta újabb tarifaemelés keresztülvitelén fáradozott. Az időközi áreltolódásokra és a személyzeti kiadások szaporodására hivatkozással az egységes jegy tarifáját 200 pengőről 500 pengőre akarták emelni. A Beszkart tervezetét azoban a felsőbb fórum nem engedélyezte.