Magyar Nemzet, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)

1946-04-27 / 92. szám

SaumbcA, 1946 április 27, lett volna az, mely megmaka-% ... Szóljon át hói* xánk: rendbe hozzuk rádióját! Ha úgy tet­szik, akár a lakásán is 11Á0I0nőm._ -8Y0H-«iWUl1 XIV., Szabó József­ utca 12. Drótkerítést békebeli minőségűt adunk. Vass Kovács II., Fí-utca negyvennyolc. 'tWL •aizhatvanegy-hérom­száln­egyven. OSTENDE ma, szombaton és holnap, vasárnap MŰSOR-TÁNC BELÉPŐDÍJ NINCSI Tavaszi szőrmeújdonságok DECKNER szűcs, Városház­ utca 6, I. Tel. 185-378. Vétel, csere, eladás. Gyors napszemüvegjavítás Teréz-krí 48 UJJA vatik a szőnyege, ha SZAJIAK AVANESIAN-nál tisztít­­latja, javíttatja. Kossuth Lajos­ utca tizennégy. Telefon 188-376. Magyar Nemzet Balogh István, Révai József és mások vitája a mai politikáról a Fórum Klubban ! A Fórum Klub a tavaszi sze­­rzonra olyan előadói és vita programot dolgozott ki, amely méltónak látszik a társaság nevéhez. Ezt a változatos so­rosától vezette be Balogh István miniszterelnökségi államtitkár és Révai József képviselő, a magyar kommunista párt egyik legtehetségesebb publicistájá­nak nyílt színi eszmecseréje a koalíciós politikáról. A közön­ség igen jó színvonalat képvi­selt. Sok neves politikus, író, publicista jött el; a lipótvárosi kaszinó egykori bálterme való­ban — fórummá változott egy­­időre. Balogh István bevezető elő­adása a címhez tartotta magát: • A szegedi kézfogástól a mosz­kvai útig*. Elmondotta, hogy a Függetlenségi Front kialakulá­sát csak úgy lehet értékelni és megérteni, ha az akkori viszo­nyok közé tudunk visszaillesz­kedni. A tanácstalanság és a riadalom a magyarországi had­járatnak abban a fázisában, mely Erdély felszabadításától Budapest ostromáig terjedt, lel­ki űr, nihil elé állította társa­dalmunk nagy részét. Az első fel­lélegzés akkor következett be, amikor Malinovszky, a győztes hadvezér kiáltványa megjelent és ebben a függetlenség és sza­badság helyreállítására hívta fel a magyar népet. Diplomáciai sikertől a nép bizalmáig a híres­­hármas találkozó* Után — Balogh, Erdei és Révai között — nemsokára újból meg­jelent Szegeden a Délmagyar­­ország és már december 3-án megalakult a Nemzeti Bizottság Debrecenben. Az első időszak­ban — mondotta Balogh István — a kommunista párt nyújtott önzetlen segítséget a többi pár­toknak, hogy azok erőre kapja­nak. A függetlenségi front meg­alakításában a kisgazda, a kom­munista és a parasztpárt vettek részt, míg a szociáldemokraták és a polgári demokraták később csatlakoztak. A koalíció alap­ját adó elvi programot a kom­munista párt állította össze, azon csak két-három kisebb mó­dosítást ajánlott Balogh István, amihez a többiek hozzájárultak.­­ Még Debrecenben a kis­gazda­párt elfogadta a munkás­pártok javaslatát a földreformra nézve. A koalíció igazi teherpró­­bái már csak Budapesten követ­keztek el, főleg 1945 őszén, az országos választásokat megelő­zően. A tárgyilagos önzetlenség nagy mértéke kellett ahhoz, hogy mielőtt még a választások eredménye ismeretes lett volna, a pártok a koalíció fenntartása mellett döntsenek. — Változatlanul állítom — folytatta Balogh —, hogy múlt márciusban sem volt válság. Zökkenők, feszültségek mindig adódtak és ebben az időben érezhetőbben jelentkeztek, de egyrészt a Nagy Ferenc szemé­lye iránti bizalom is záloga volt a koalíció fennmaradásának, másfelől, ha nem elvi jelentősé­gű kérdésekben a kisgazdapárt csalja magát, akkor bizonnyal a munkáspártok tettek volna közeledő lépéseket. A koalíció újabb eredményei erősítették a k­ílhatalmak bizalmát is Ma­gyarország irányában, elsősor­ban a Szovjetúnióét; diplomá­ciai sikerek és az árucserefor­galom helyreállítására irányuló törekvéseink betetőzését jelenti a moszkvai út, melynek lényege gazdasági s más természetű elő­nyök biztosításán túl, elsősor­ban az atmoszféra zavartalansá­ga és a kölcsönös bizalom meg­állapítása.­­ Mindez a koalíció érdeme. De az új eredmény egyben új feladatot is ró a koalíció párt­jaira: a népet kell megnyerni arra, hogy a kormánypolitikát spontán érzéssé alakítsa. Forradalom, vagy konszolidáció Révai József felszólalását az­zal kezdte, hogy Balogh István optimizmusa nagyon egészséges dolog és a koalíció jövőjét ille­tően ő ezt szívesen osztja is, de a márciusi feszültségnek az okait kívánja megvizsgálni. A mi koalíciónk sajátos valami: va­nnak benne olyanok, akik meggyőződéssel szolgálják, olyanok, akik észszerűségből el­fogadják, de különösképpen azok is részt vesznek benne, akik sehogysem akarják. Ná­lunk az együttműködés a nép­mozgalmak koalíciójának in­dult, az önálló kormányzat megteremtésének és Magyar­­ország demokratizálásának cél­jaival. Révai ezután arról beszélt, hogy a választások következté­ben a parlamenti arithmetika koalíciója látszott kialakulni. Ezzel szemben folyamodtak is­mét a népmozgalmakhoz Már­cius 12-e után a koalíció bi­zonyos reneszánszát a függet­lenségi front balszárnyának re­generáló ereje hívta életre. A demokrácia értékelésénél nagy különbségek vannak. Egyesek szerint a demokrácia a többség uralmát jelenti, az előadó azon­ban úgy találja, hogy ez a for­mula nem meríti ki a de­mokrácia lényeges ismérveit. Márciusban a kisgazdapárt de­mokratikus elemei és nem de­mokratikus blokkjai közötti szolidaritást kellett népmozga­­­lommal lazítani. — A demokrácia balszárnya — mondotta —, de főleg mi munkáspártok, nem avatkoz­nánk a kisgazdapárt belső ügyeibe, ha a párton belül lévő demokratikus elemek ezt a harcot maguk vállalnák és vé­gig küzdenék. A mi pártunkba, a Magyar Kommunista Pártba bejöhet a volt kisnyilas ózdi vasmunkás, vagy a volt nyilas zalai zsellér, de nem jöhet be a nemnyilas bankár, levitézlett nagybirtokos, szolgabíró, vagy horthysta alispán. Esélyeink a béketárt­yaláson — Sokan azt mondják, — folytatta Révai József — hogy vagy forradalmat csinálunk, vagy konszolidációt akarunk Ha az utóbbit, akkor ne ve­gyünk igénybe forradalmi esz­közöket. A fejlődés tempójának gyorsításánál azonban szükség lehet a forradalom szellemére. A konszolidációt feltétlenül valljuk, de előbb ki akarunk söpörni minden reakciós fész­ket. Nem lehet a népnek vissza­vonhatatlanul négy évre a tör­vényhozókra és a kormányzatra bízni a politika vitelét. A „köz­vetleny demokráciára is szük­ségünk van és a szervezett nép­nek jogát ehhez nem tagadhat­juk meg. •­ A magyar demokrácia baja, hogy a gazdasági eredmények mögött, a pénzügyi konszolidá­ciótól messze vagyunk; nincse­nek elég jó gazdasági szakem­bereink; a végrehajtás minden téren idegesítően lassú, végül valamennyi pártot ellenzékiség hatja át saját koalíciónkkal szemben, aminek lecsapódását a sajtóban figyelhetjük meg legjobban. A pártok pozíció­harcainak mérgező hatásán kí­vül, hátrányos tünetei vannak még a parasztság elzárkózásá­nak a városok élelmezése elől és annak, hogy a tőkés osztály nem tudja megszokni a terme­lés új feltételeit. „Az első polgár" *— Esélyeinket a béketárgya­láson — fejezte be Révai — belső egyetértéssel, a demok­rácia balfelé tartó irányának erősítésével és pénzügyi kon­szolidációval javíthatjuk. Fellé­pésünk csehszlovákiai is román viszonylatban, csak azért lehe­tett eredményes, csak azért le­het — így reméljük és hisszük — átütő erejű és sikerű, mert előzőleg élesen elhatároltuk ma­gunkat a belpolitikai soviniz­mustól A vita harmadik szónoka, egyben a szegedi kézfogás har­madik szereplője, Erdei Ferenc volt belügyminiszter. Közvetlen hangú visszapillantásai és em­lékezései során elmondta, hogy a régi rendszer teljes összeom­lásának kábulatában Balogh István volt az első polgár és pap, aki öntudatosan felfogta, hogy sok minden elmúlt ugyan, de az élet azért megy tovább. Papi és polgári öntudattal is­merte fel javát és helyét az általa képviselt rétegnek és pártnak, mindenfelé meg merít mondani az igazat és a maga akkori területén biztosította a parasztok és az ottmaradt dol­gozó polgári elemek szerepét a koalícióban. A kormányzás növekvő ne­hézségeiről, a paraszti tömegek megújult érdeklődéséről és a parasztpárt hivatásáról beszélt ezután hosszasabban Erdei Fe­renc, akit a szociáldemokrata Faragó László, a JPK. vezérigaz­gatója követett. Tömör felszó­lalásának lényege az volt, hogy a szervezett munkásságon kívül milyen keskeny az a ré­teg, mely nálunk a demokráciát hordozza. A legnagyobb baj a bürokrácia idegenkedése. A felszólalások lezárásánál, rögtönzött beszéddel óriási si­kert mondhatott magáénak Ba­logh István. Milyen erősnek kell lennie a koalíciónak — mondotta — ha ennyi kritikát szemrebbenés nélkül kiáll.­­• Megnyugtathatja Révait. hogy: nálunk a demokrácia nem a többség uralma. Dehát a ki­sebbség uralma sem. A demokrá­ciát a mi körülményeink között legjobban az együttműködés tudja biztosítani. Az a népmoz­galom, ami a földreform kezde­tén érvényesült, szép volt, de népmozgalom és népmozgatás nem egészen egy. Mindenesetre, aki elindítja, annak biztosnak kell lennie abban, hogy meg is tudja fékezni. Gazdasági bajaink részben abból erednek, hogy a szakemberek gyakran nem ké­pesek tudásukat érvényesíteni a politikusok­ miatt. Révai József válaszában elis­merte, hogy Balogh István de­rűs életszemlélete sok bajon át­emelte a koalíciót, de nem sza­bad elfelejteni a magyar politi­kának azt a régi hibáját, hogy elvi nézeteltéréseket szeret ke­véssé komolyan venni. A kom­munista párt ragaszkodni fog elvi szigorúságához, a magyar gazdaság demokratikus átépíté­sének és új magyar államszer­vezet megteremtésének céljai­hoz. Az őszinte és ezért érdekes vitát, melyet a közönség három óra hosszat követett nem lanka­dó figyelemmel, Horváth Zoltán anekdótikus szavai zárták le. v. m. Minisztertanács A kormány tagjai pénteken délelőtt 11 órakor Nagy Ferenc miniszterelnök elnöklésével meg­tartották a rendes heti minisz­tertanácsot. A minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszternek az 1000 pengős és ennél kisebb értékű bankjegyek bevonására vonatkozó rendelettervezetét. Hozzájárult a minisztertanács az iparügyi miniszter előterjesz­tésére ahhoz, hogy a jóvátételi szállítással kapcsolatban levő ipari és kereskedelmi vállalatok­hoz bizonyos esetekben kor­mánymegbízottat rendeljenek ki, valamint elvben elfogadta az iparügyi miniszternek az anyag- és árhivatal felállításáról szóló rendelettervezetét. A kereskedelem- és szövet­kezetügyi miniszter a kereske­delmi és iparkamarai választá­sokról rendelettervezetet ter­jesztett elő, amelyhez a mi­nisztertanács hozzájárult. El­fogadta még a minisztertanács az igazságügyminiszternek a magánalkalmazotti jogviszony egyes kérdéseinek rendezéséről szóló 4800/1945. II. B. számú rendelet módosítására vonat­kozó rendelettervezetét, továbbá azt a rendelettervezetet, ame­lyet a népjóléti miniszter ter­jesztett elő a baloldali politikai magatartás miatt az öregségi, rokkantsági és haláleseti bizto­sítás vonatkozásában szenve­dett hátrányok jóvátételéről. A minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt és fél 3 órakor ért véget. Szőnyegjavítás VÉRTES. IV. Váci­ u. 78/80. T. 18-47-84 KERESEM GOSCHY FERENC (valószínűleg tart. hadnagy) urat, igen fontos felvilágosítás köz­lése miatt. 1944 október végén a Maglód környéki 56/a munkás osztag parancsnokságán teljesített szolgálatot. Felkérem őt, va­lamint azokat, akik a jelenlegi tartózkodási helyét ismerik, kö­zöljék velem azonnal a címét, ahol felkereshetem. Költség meg­térítése mellett hálás köszönetet mondok érte. Levélben vagy személyesen Odor Éva címére, Magyar Nemzet kiadóhivatalá­ban 9—2 óra között, vagy egész nap telefonon: 259*440. BEKÖLTÖZHETŐ ÖRÖKLAKÁST keresek megvételre Új-Lipótvárosban 1 vagy 2 szoba-hallos, összkomfortos, utcait. „Arannyal fizetek 14 jeligére a New York hirdetőbe, V. Szent István­­körút huszonkilenc. fan** MŰTÁRGY­AKAT magas áron vásárolok, sérültet is IV. Petőfi Sándor­ utca 17, átjáróban (Schatz) F ÖLTÖNY ScH , SZÖVET Sen H ! KELLÉK SéGI !* BALLON 1 R A G­LÁN KERESKEDELMI VÁLLALAT HORRIBILIS HUPI ÁRUT FIZET. OLCSÓ BEVÁSÁRLÁSI FOR­ítS K­.. KIR­ÁLY­ U. 50. TEL.: 420-731 Az újaágíró*várianők emlékünnepe a ..I Rökk”-b«*n A Rabaiszeminárium Rökk Szilárd­ utcai épületében, a „Rökk‘‘-ben, amelyet a fasiszta korszakban kisegítő toloncház­­nak használtak, csütörtökön dél­után emlékünnepre jöttek össze azok az újságírók, akik — cso­dálatos módon — életben ma­radtak a ház elpusztításra ítélt „lakói" közül. Ezeket az újság­írókat a Sajtókamara listája alapján vették őrizetbe Baky László pribékjei. A Gestapo ké­sőbb Dachauba, Auschwitzba és máshova deportálta őket. öt­­venhét újságíró közül csupán dr Vidor Gyula, Halász Ernő, Sós Endre, Nádor Jenő, Török Sándor, Jemnitz Sándor, Ritter Aladár, Májer György, Farkas Lajos, Fenichel Tibor, Fodor Tibor, Föld Aurél, Stáb Zoltán, Zsoldos Jenő, Örvös János, Szabó Béla, Kugel Ernő, László Ferenc, Fóthy János, Somogyi Vilmos, György Endre és Bányai Károly maradt életben. Az emlékünnepen felelevení­tették a mártírok: Ágai Béla, Szomory Emil, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Kardos István, Kecskeméti György, Ligeti Fernő, Ligeti Béla, Vécsey Miklós, Győry Imre és társaik emlékét. A rádió az egész ország számá­ra hozzáférhetővé tette a kegye­­letes aktust. A helyszíni közve­títést Gyöngyi László vezette, akinek „terepszemléje" után több emlékbeszéd hangzott el. György Endre után Sós Endre lépett a mikrofon elé. Arról be­szélt, a meggyilkolt újságírók emléke arra kötelezi az életben­­maradt újságírókat, hogy előse­gítsék a végleges leszámolást a fasisztákkal. Farkas Lajos, aki egyedül jött haza Auschwit­zból „hírmondó"-nak, ottani emlékeit idézte. Török Sándor azokról a légitámadásos éjszakákról emlé­kezett meg, amikor az újságíró­­foglyok nem mehettek az óvó­helyekre, mert Baky parancsára a legfelsőbb emeletre zárták őket, amikor a szirénák meg­szólaltak. Stáb Zoltán azt fejte­gette, hogy a legszörnyűbb rém­­dráma sem lehet olyan borzal­mas, mint amilyen a fasiszta valóság volt. Az emlékünnep után a meg­menekült újságírók még sokáig együtt maradtak és megjelentek körükben az Újságíró Szövetség részéről Korcsmáros Nándor üegyvezető-elnök és dr Gyöngyösi Nándor főtitkár is. Kecskemét élelmiszert kü­ldött Budapestnek­­ Kecskemét 4 vágón élelmi­szert gyűjtött Budapest részére. Az adomány első részével Tóth Dezső tanácsnok pénteken meg­érkezett a fővárosba. Zsákokat kérnek, hogy a lisztet is fel­hozhassák. Basch Ferencet pénteken reggel kivégezték A törvényszék Markó­ utcai fogházának udvarán pénteken reggel elnyerte büntetését Basch Ferenc dr, a magyarországi Volksbund volt vezére. A for­malitások pár pillanat alatt le­játszódtak. Basch Ferencet a földbeásott cölöphöz kötötték, majd szemére kendőt borítot­tak. Felsorakozott a négytagú kivégző osztag és elhangzott a vezényszó. Négy puska dördült. A törvényszéki orvosok pár perccel később már jelentették is, hogy négy szívtáji lövés ha­lált okozott. (MOT.) A kultuszminiszter előadása művelődéspolitikánk irányelveiről Keresztury Dezső kultusz­­miniszter csütörtökön az Új­városháza közgyűlési termében nagyszabású előadást tartott művelődéspolitikánk irányelvei­ről a kulturális tanácsok és szervezetek együttes ülésén. Előadásában kifejtette, hogy az új Magyarország művelődé­sét a parasztság, munkásság és haladó értelmiség erőire kell alapozni. A továbbiakban ismer­tette művelődéspolitikai reform­­terveit. A múltban a költségvetésnek csak nyolc százalékát fordítot­ták szellemi életünkre; a demo­kráciának közművelődésünk újjá­szervezését a magyar élet leg­nagyobb feladatai mellé kell ál­lítania. A miniszter előadását élénk vita követte; ennek során fel­szólaltak Sik Sándor, Karácsony Sándor, Kodály Zoltán, Asadi Gyula. Kabát nélkül jár? iliitje piszkei,gyáritt? 3 nap alatt garantáltan békeminőségben kitisztítja, vagy 20 percen belül kivasalja KOVALD Gyár és főüzlet: VII., Szövet­ség-utca 37. Telefon: 423-590 Fióküzletek: II, Fillér-utca 1. II, Zsigmond-utca 13. IV, Váci-utca 61. VI, Podmaniczky-utca 20. VII, Damjanich-utca 30. VIII, Népszínház-utca 24. IX, Ferenc-körút 28. XI, Irinyi János-utca 10. Városházi hírek A Gazdasági Főtanács értesí­tette a polgármestert, hogy az egyes ügyosztályok és üzem­ek által előterjesztett külön hitel­­igényléseket nem veszik tárgya­lás alá. A főváros hitelszükség­lete felett a havi költségelőirány­zat alapján együttesen dönte­nek. A belügyminiszter rendelete alapján a polgármester utasí­tást adott az igazoló eljárás eredményeként vagy nyugatra történt távozásuk miatt elbocsá­tott fizikai munkások visszavé­telére. A szolgálatba való újbóli felvétel felett az illetékes szak­­szervezet és az üzemi bizottság bevonásával alakult bizottság egyénenként határoz. A Székesfővárosi Fűtővállalat (Vörösmarty­ tér 3) felhívja a közönség figyelmét, hogy köz­ponti fűtéseknek gázolajra való átalakításához az előmunkála­tokat megkezdte és arra elő­­jegyzéseket a jelentkezés sor­rendjében elfogad. Az iparigazolványok le­bélyegzésének végső határideje április 30-án lejár. Eddig az ideig le nem bélyegeztetett ipar­igazolványokat a revíziónál nem fogadják el. Budapesten 120.000 jogosítványt mutattak, be mostanáig. Ennek fele ke­reskedésre szól. A Gazdasági Főtanács a szén szorzószámát a mai nappal az eddigi 2.700.000-ről 5.034.200-ra módosította, ami 84 százalékos emelésnek felel meg. Ennek kö­vetkeztében a főváros közüze­mei — az Elektromos-, Gáz- és Vízművek —, amelyeknek ter­melési költségeinél elsősorban a szénárak játszanak szerepet, ugyancsak a mai nappal ha­sonló arányban emelték szolgál­tatásaik egységárait. Csupán a háztartási áram fogyasztásánál engedélyezték a magasabb egy­ségáraknak május 1-től történő életbeléptetését. JoBBn,­­Otepam filemi­sző Sikket leányka- ét fiúruhék, kebátok készítése. BABY-KELENGYÉK, Y, Zsitvay Leó­ utca tizenhat. II. H

Next