Magyar Nemzet, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)

1946-04-02 / 73. szám

ü­ li április 11._____ 4* Egyesült Államok, Anglia is Franciaország Természetesen mély ható­­k fel és őssints megbecsüléssel (Jordisluirk a nagy angolszász frenekrácist (Éljenzés), az Itfjetölt Államok és Nagy Britannia felé is. A világfassz­­asze legyőzésében mindkét ha­­dalomnak oroszlánrésze van. Nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért. A felszabadított népek sorában mindig az elsők között igyek­szünk lenni a hála és a megbe­csülés kinyilvánításában. — őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kor­mányának azt a döntést, amel­­­­lyel a németek és nyilasok ál­tal elhurcolt magyar javak­ egy részét visszaadták nekünk. En­­nek a szenvedő, de felemelke­désre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesz­tussal adják vissza a korábban elhurcolt értékekben nagyobb javainkat, így alányainkat is, hogy nagy nehézségekkel küzdő gazdasági életünk mielőbb a stabilitás állapotába jusson és az élet bizonytalanságai mielőbb megszün­jenek ebben az orszá­g­bat». Ez a kérésünk a lobbi­miegssgítő hatalmakhoz, Anglia ■ kaz és Franciaországhoz is. — A magyar nép mindig vonzalmat és barátságot, kzaere «i déli szomszédnépek alánk. A második , világháború alatti semmit sem üdvözölt né­­p másik olyan őszinte melegséggel, anánt * Jugoszláviával kötött­ek barátsági szerződést, Amelytől a két ország közötti végleges béke és baráti együtt­­étvükség megalapozását remélte. —« ki! akkori magyar par­mn­­avets­ ellenzéki csoportjai, köz- tük legnagyobb számban a kis gszodapárt vezetői, már előké­szítették a belgrádi utazást, s amikor is német támadás véget­­vetett minden további érintke­­dési lehetőségnek. — Tiszt’h-' -.-"vünk a—-t, seogy « reakciós magyar poli­tika arn­yosan vétkezett a mi.­­támadott Jugoszlávia ellen. Szi­­lárd elite tárolásunk, hogy e közelmúltnak ezt a kései­­ em­lékét, amely a magyar n­­őre is fájdalmas,­­ magunk őszinte ,és reális barátságával el foguik feledtetni. A magyar nép s­. rétegei őszinte hálával vették Cadallwl, hogy a Jugoszláviá­ba­n élő magyarság ember­­é­­t népi szabadságát a jugos­­láv ■demokrácia biztosította. Mi a m­­agunk részéről az országunk­­cimn élő szerb, horvát és szlovén Síkosság éráméra a legmesszebb­it-lájj mm hajlandók kőt ele..-' ttáktsS Maradéktalanul teljesíteni. |f«Offie«Sí !b»raületünk van rajta, gwt­tskai kapcsolatunk a­akmásn EJ#j­ tőis, Mindent el kell kö- Magyarország, úgy Ettel a múltban is, kötelessége* SU& járásán h eleget tegyen, s*­ Őrölünk annak, hogy a gaz­t menő mértékben biztosítottuk­­ máris a népi, kulturális és éné­ben jogokat. Iskolákat állítot­tunk fel olyan helyeken is, ahol ezt maga a lakosság nem kívánta, hogy bizonyítékát ad­juk teljes lojalitásunknak.­­ A délszláv lakosság össze­írása alkalmával az a hiedelem terjedt el, hogy valakinek eset­leg bántódása lehet abból, ha nemzetiségét őszintén megvált­ja. Magam szállottam ki egyik legszebb és legkedvesebb sokác faluban, Szalántán, ahol magam közöltem a lakossággal, hogy nyugodtan vallhatja be a maga anyanyek­ét és nemzetiségét, mert a magyar állam minden körülmények között­­ biztosítani fogja nekik továbbra is azt a békés és nyugalmas életet, mint amelyet eddig éltek.­­ A magyar és jugoszláv né­pek között sok közös­­népi vo­­nás is megkönnyíti a barátság megalapozását és fenntartását. A magyar nép még a múlt há­borúban is mély megbecsüléssel tekintett a szerbek hősiességére, most pedig csodálatul szemlélte Tito tábornagy seregének fel­szabadító harcait, amelyek még Magyarországot is megm­entet­­ték attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk föld­jére érkezzék és itt harcoljon. Szilárd elhatározásunk, hogy a magunk részéről a jugoszláv- magyar barátság minden bizto­­sítékát megteremtjük. — Gazdaságilag is vannak kö­zös érdekeink. Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki. Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulatal intéződnének el.­­ —­ Romániával eddig sikerült a legbarátságosabb jó viszonyt fenntartani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni. Túl a két ország közötti közös érdekből fakadó kapcsolaton ez a viszony Erdély magyar népe szempont­jából is közelről érint bennün­ket. Helyesnek tartanám, hogy­­­ ha a nemzetközi politika illeté­­­­kes fórumai előtt felmerülnek­­ is közöttünk kérdések, ezek el­intézése sem zavarná meg a to­­­­vábbi jó viszonyt a két ország­­ között. Groza Péter román mi­­­­nis­terelnök többször megnyíl­ i vénült magyarbarát­­politikája­­ azt mutatja, hogy a román de-­­­mokrácia szintén a jó viszony­­ ápolásán fáradozik. hasági kapcsolatok kimélyütésé­­nek útján­ tovább haladhatunk a Szovjetunióval. Bejelenthetem, hogy néhány nappal ezelőtt, írta alá a magyar kormány a magyar repülésügy­­v hajózásügy le­len­dítése érdekében kötött orosz­­magyar repülésügyi és hajózás­­ügyi szerződést. (Éljenzés.)­— Ez a háború sok mindenre megtanított bennünket. Így meg­tanultuk — reméljük, hogy a dunai népek mindegyike meg­tanulta —, hogy a Dunameden­­ce békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlan­ság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk o­kosságot cserélünk ki. Ezt az egyezményt részleteiben is, végrehajtásában is a legteljesebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szere­­tette­ nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, helyzetének alakulása természe­tes fokmérője lesz a két ország közötti viszony alakulásának. — Ausztriával­, nyugati szem­sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelöl­nünk, az ebből a tanulságból levont következtetések irányít­ják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és ész­szerű magyar békére, de igaz­ságos­ és észszerű európai­­bé­kére, közelebbről dunai békére törekszünk, melynek alapáréit szédunkkal is a legjobb viszony m­egt­erem­tés­ére törekszünk. Sze­replők, ha a demokrácia lélek­ben közelebb hozna bennünke egymáshoz, mint a négyszáz év reakciója alatti együttélés. Egy­előre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy a kapcsolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak el­mélyíti majd a jóviszonyt. az Atlanti Charta és a Kelet két nagy államférfia: Lenin és Sztá­lin foglalták rendszerbe. Csak egy ilyen béke nyújthat szilárd és biztos alapot a jö­vőre és a dunai államok gaz­dasági felvirágzására. — Bár nem tartozik szorosan a külpolitikához, mégis erről a helyről kell megköszönnöm a külföldnek azt a segítséget, amellyel a magyar nyomor enyhítése céljából támogattak bennünket. Meg kell köszön­nöm az UNRRÁ-nak a négy­millió dolláros segítséget (taps), a svédeknek, dánoknak, svájciaknak és amerikaiaknak egyaránt azt a segítséget, amelyet a magyar nép szenve­déseinek enyhítésére nyújtottak. Külön az Egyesült Államoknak a tízmillió dolláros hitelt. Végleg leszámolunk a sovinizmussal ,4 ma­gyar-román vámuunió­ ­• A román miniszterelnök Sírnak a vámunió kérdéséről fel­vetett gondolatára azt válaszol­hatom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőségét minél szorosabb ke­leteurópai gazdasági együttmű­ködés megteremtésének és el­­képzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr által felvetett vámkapcsolat lesz. Amíg a magyar kormány­nak és a magyar népnek mód­jában van fenntartás nélkül m minden vitát lezárni déli szom­szédjával, Jugoszláviával és ün­n­epélyesen kijelenteni, hogy­­ két ország között nincs és vetten sem lehet vitás kérdé. Csehszlovákiával kapcsolatban, vannak megoldandó kérdés­ek E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is őszintén kijelenthesse a vitá­nak történelmi­­ lezárását, csak kölcsönös őszinteséggel és jó­akarattal lehetséges. — Tudatában vagyunk annak, h­ogy legyőzött ország vagyunk, és hogy háborús kormányaink vétkének következményeivel nemzetünknek számolni kell, mégis kötelességünknek tartjuk, h­ogy a magunk részéről rák­­u­­tassunk a történelmi megoldá­sok szükségességére. Szeretnénk, h­a népünk minden szomszéd­néppel őszintén és hátsó gon­dolatok fenntartása nélkül te­remthetné meg a tartós béke alapjait. Ennek egyik feltétele, hog,, j: magyar demokrácia se kényszerüljön elviselhetetlen ■ terhek felvételére. I__— Ilyen elviselhetetlen­ teher lenne, ha a Csehszlovákia t­e­­­­rületén élő, körülbelül 650.000 ma­gyar sorsa teljesen bizonyta­­­­lanná válnék. Legutóbb lakos­­ségcsere-egyezményt kötöttünk, amely úgy szól, hogy egyen­ls­­számú magyar és szlovák la­­___*__■ _ __ - -briliáns*. e/b&USt I rétié*. eladok. Jegygyűrű étaser­S­­-o­s Javítások megvárhatói MN­ Selmára aracymfii Oohrov-n­ét, I. f ­agyar s­es A gazdasági és pénzügyi szanálás útja . De a kormánynak feladatai vannak gazdasági téren is. Az összeomlott gazdasági életen a szilárd kormányzást szinte nem is lehetséges bizonyos gazdasági rendszer nélkül folytatni. Ezért a kormány programot készít amelynek alapján véget vet a gazdasági életben uralkodó zűr­zavarnak, de a magyar nép bol­dogulásának biztosítása érdeké­ben rátér a gazdasági és pénz­ügyi szanálás útjára.­­• Felszabadulásunk eszten­deje óta a gazdasági élet min­den területén, a mezőgazdaság­ban, az iparban, a közlekedés­­ben megindult a német fasiszták és magyar cinkosaik által rom­­badöntött ország újjáépítése. A magyar dolgozó nép, elsősorban a dolgozó parasztság, az ipari­ munkásság és a többi dolgozó népréteg is megmutatták, hogy a legnehezebb körülmények kö­zött is készek minden erejüket latba vetni a demokratikus, fü­g­getlen Magyarország felépítése érdekében. A dolgozó nép hősies erőfeszítéseinek eredmé­n­­­yeit azonban csökkenti, sőt veszélyez­teti az, hogy egységes terv és bizony­ állami irányítás híján az elszegényedett ország szűkös tartalékainak és készleteinek felhasználása nem mindig gazda­ságosan és nem mindig a kö­zösség javára történt. Még in­kább súlyosbítja a helyzetet az egyre fokozódó pénzromlás, amely a gazdagok javára és­ a dolgozók rovására csoportosítja át a vagyonokat és a jövedelme­ket, kataszt­rofálisan alacsonyra süllyeszti a dolgozók életszínvo­nalát és legfőbb akadálya gazda­­s­ági talpraállásunknak, valamint a demokrácia megszilárdulásá­nak is.­­ A pénz rohamos és állan­dó értékcsök­kenése az állam­háztartásban és a magángazda­ságban egyaránt pazarlásra ösz­tönöz és lehetetlenné teszi a szigorú takarékoskodást. Olyan mérhetetlen anyagi vesztesége­ket szenvedett országban, mint amilyen Magyarország, a­­gaz­dasági és a pénzügyi életet rendrehozni csak úgy lehet, ha az állam segíti a paraszttá lett mezőgazdaságot, kézben tartja az ipari termelés kulcspozícióit, ha a magánkezdeményezés szé­leskörű előmozdítása mellett irányítja a magánipart, szigorú ellenőrzést gyakorol a bankok felett és az egész gazdasági éle­tet átfogó terv révén vezeti a szanálás útján. Ezt ez átfogó a hazai tervet, a demokratikus Magyarország gazdasági meg­alapozásának tervét ismét csak a dolgozó nép cselekvő támoga­tásával és közreműködésével le­het megvalósítani.­­ A magyar kormány nyil­vánosságra hozza gazdasági és pénzügyi elgondolásait. Felszó­lítja azonban a magyar dol­gozó társadalmat arra, hogy­ működjék közre ennek a terv­nek a megvalósításában, a ma­gyar haza szebb, és mielőbbi boldogabb jövőjének biztosítása érdekében.­­ A széntermelés terén a pár­tok megegyezése szerint államo­sítjuk a szénhártyavállalatokon kívül a bauxit- és az alum­i­­niumvllalatokat, a kőolajter­­melő és feldolgozó­ vállalatokat, államosítjuk vagy községesítjük a villamos erőműtelepet, ez év közepéig állami kezelésbe vesz­­szük a főként jóvátételre dol­gozó és az újjáépítés szempont­jából döntő jelentőségű Weisz Manfréd, Ganz és Rima-Murányi vállalatokat, a jóvátételi szállí­tások időtartamára. Ezzel azon­ban a kormány államosítási programot le is zártak. A ma­gángazdaság nyugodtan végez­heti, de „végezze” is építő tevé­­kenységét, hogy ne kelljen to­vábbi rendszabályokhoz nyúlni.­­ Kártalanítás, a földosztás befejezése — Ez év végéig befejezzük a földreformot, azaz végrehajtjuk az új gazd­ák tulajdon­jogának­­­ telekkönyvezését. A föl­­reform befejezéséhez tartozik az is, hogy igazságot tegyünk a föld­reform során elkövetett igazság­­­talanságok avagy jogtalanságok tekintetében. a kormány terve általában az, hogy a föld­nek meg kell maradna a kisembe­rek kezén és ott, ahol a törvény határozati akarata ellenére vet­ték el a földet elvárt emberek­től, akiknek a föld megh­agyásá­­hoz pen­gjog­uk lett volna, kár­­ lét­ítést ne­t szolgáltatni. Ennek a mértéke pedig az tesz, hogy aki élethivatásszerűen gazdálko­dással foglalkozik, tehát pa­­rasztbirtokos vagy egyéb gaz­dálkodó, földben k.h­­ogy visz­­szakapja a tőt.» plvett fürdet, mégpedig 50 holdon alul a saját fö.ájít, 50 holdon h'.i’l pedig­­másnonnan kártalanítva földdel. Aki pelig nem folylaz élethiva­­tásszerüen gazdálkodást, az egyéb módon fog­­teljes kártala­nítást kapni az államtól. (Éljen­zés és lap.) . A ki földosztásnak azonban véget kell vetni. a.­zt a föld­­reformtörvén­y minden Ic.utc.é­­ggét már kinyerítettük. Ha to­vább m­ennén­k ezen*a terme­ten, akkor saját törvényeinket­­ sem tartanák be, már pedig tör­­vé­nyeinket minden körülmények közüt be kell tartani. Azért mondom ezt, mert egyenesen törvénytelen­séget követ el az a földigénylő bizottság vagy föld­­birtokrendező tanács, amely a jö­vőben is hozzájárul további föl­dek elvételéhez. (mink helyeslés) Erre vonatkozóan a földműve­­lésügyi min­iz­t úr már a na­pokban törvényjavaslatot nyújt be a nemzetgy­ű­ésben és í­gy­­,lsen intézkedik arról is, hogy a f­­uldépített lakosság fel­ére való telepítést szakszerűen olyan szervek végezzék, ame­lyek a kö­pben jobban meg tudják nézni azt, hogy a kitele­pülök földjeire és portáira mi­lyen fajta embert kell telepite­nünk, mint ahogy, ez a múltban történt. (Megújuló, taps és él­jenzés.) — A magyar parasztság, a vá­rosi fogyasztó rétegek, a kis­iparosok, a kiskereskedők érde­­ke.ueir­e.omoza.uisara. a ivu.ee­­ke-eoijfuelem IvkuzcívSura, a kuz­­troliCK érvenyesítesére taniv­uiai lógj­a ív az anam tenerbirokypes­­jegv.fez mérten a nép szuvence­­zeteit. Megalkottuk a nagy mező­gazdasági és fogyasztói szövet­kezeti központokat. Ezeknek k­.adata lesz, hogy a szövetkezeti hálózatot kiépítsék az orszá­g egész területén és a szövetke­zetek számára a gazdasági élet­ben a megfelelő pozíciót bizto­sítsák. De hogy ezt kormányza­­tilag elősegítjük, még május 1- éig a nem­zetgyűlés elé terjeszt­jük az új szövetkezet törvényt. (Élénk helyeslés.) • Ais iparosítás útja -- A magyar ipar fejlesztése, feladatainak teljesítése érd­eké­ben programba vettük, hogy lelletőleg még ebben az eszten­dőben üzembe fogjuk helyezni az ország valamennyi nagy ol­vasztókemencéjét, kohóját és Martin-kemencéjét. A vas- és acéltermelésben ez alatt az idő alatt meg kell közelíteni a bé­­kebeli színvolsalat és szénter­melésünknek el kell érnie az 1938-as színvonalat. Vas- és acéltermelésünk, valamint sz­é­­termelésünk helyreállítása az egész ország gazdasági talpra­­állításának, jóvátételi kötele­zettségeink teljesítésén­ek fel­tétele, ezért er­r­­k a feladatnak, megoldására kell összpont­­íta­nunk az ország gazdasági életé­tnek jelentékeny erőtényezést. A kormányzat és a szakszerve­zetek karöltve gondosk ...nak majd arról, hogy a vas- és kohóiparban, valamint a szén­­bányászatban rende­k zű­ré áll­jon a megfelelő munkaerő. Ezenkívül az egész ipari terme­lé­ben a munk­afegyelem meg­szilárdításáról és a munkabér­­rendszer olyan átsz­evezéséről kell gondoskodni, amely az egyéni teljesítmény növelését, a munkásnak az elvégzett munká­val és a termelés fokozásával szemben való érdekeltségét,­­mozdítja elő.­­ Mindent el kell követnünk, hogy fejlődjék emellett az az­­ új legalábbis újra fellendülő iparág, amelynek nyersanyaga az országban megtalálható: a mezőgazdasági ipar. A mezőgaz­dasági feldolgozó iparra rendkí­vül nagy feladatok várnak, m­ert elkövetkezhetik az az idő, különösen majd a jóvátételi szállítások befejezése után, amikor annak az iparnak az életképessége lesz elsősorban biztosítva, amely a maga nyers­anyagait itt találja meg az or­­szág területén. A mezőgazdaság átállítás* ■— Rendkívül nagy feladat a mezőgazdasági termelés átállí­tása is. Mezőgazdasági termelé­sünket nem folytathatjuk úgy, ahogy a háború alatt folytat­tuk. A nagybirtokok megszűn­tek, parasztország­aáttörik. 3£«a­zc­gazdasági termelésünket tel­jesen át kell állítanunk, mert jövőnk jórészt, életünk jórészt a mezőgazdasági termelés ered­­m­ényességére van alapítva.­­ Máris biztató jelét látjuk ennek az átállításnak abban, hogy folyóévi cukortermelésünk már a múlt évihez képest nagy hala­dást mutatva, kielégítőbb lesz s így igazolni tudja azt, hogy a földreform során kis egysé­gekre osztott magyar földön megfelelő szervezés mellett­ a mult eredményeit nemcsak el­érni, de azt túlszárnyal­ni ia lehetséges. 1 — Másik fontos ipari­nfizí-­­ nyünk, a dohány termelésének­­ előmozdítása érdekében a m­­i pókban megmenik egy rende­let, mely lehetővé teszi, hogy minden gazda az ország bár­mely területén már 200 négy­szögöl földön szerződhessék dohánytermelésre az állammal. Különösen fontosnak tartjuk azonban az új birtokosoknak felszerelését, munkaeszközök­kel való ellátását, mert enélkül n­­éha várhatjuk, hogy ter­melni vagy éppen többet ter­melni tudjanak. — Állatállományunk nagyon leromlott, sok elpusztult belőle. Máris tárgyalásokat folytatunk megfelelő külföldi tenyész­­anyag előteremtése, a mi viszo­nyainknak megfelelő külföldi tenyészállatok importálása cél­jából Állattenyésztési szakembere­inkre itt nagy feladatok várnak, mert ezt a munkát okosan és­ megfelelően kell ellátnunk. * Anyaggazdálkodás — Az anyaggazdálkodás­ra elosztás racionalizálása érdeké­ben központi anyag- és árhiva­­talt állítottunk fel, amelynek feladata a nemzetgazdaság szem­­pontjából fontos nyersanyagok és félkészgyártmányok nyilván­tartása, ezeknek elosztása oly­módon, hogy a nemzetgazdaság elsőrendű szükségleteit biztosít­hatjuk. Szigorú tiltó ,­v büntető rendelkezéseket fogunk kibocsá­tani, hogy megakadályozzuk a nemzetgazdaság vagy közfo­gyasztás céljaira szükséges anya-á­goknak fényűzési célokra való k­ihasználását" Külke­resked­­­em­ — A külkereskedelem állami irányításának és ellenőrzésének elve alapján ez 1946/47. gazda­sági évre külkereskedelmi ter­vet dolgozunk ki, amelynek fő­célja, hog­y termelés fokozása érdekében szükséges javakat biz­tosítsa a magyar termelési, té­nyezőknek. T­erm­é­nybeszolgáltatás —■ A terménybeszolgáltatási rendeletet szigorúan fogjuk végrehajtani­, hogy az állam biz­tosítani tudja az aratás után az élelmiszerfejadagok feleme­lését. Ugyanakkor azonban biz­tosítjuk azt is, h­ogy a termelés beszolgáltatása után fennmara­dó terményei felett teljesen szabadon rendelkezzék (Élénk, helyeslés.) A kormány komo­lyan veszi és ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságot, amely az elmúlt hónapokban annyit és annyi címen adott a köz cél­jaira, a már megállapított be­­szolgálttatási kötelezettségen fe­lül további beszolgáltatással ne terhelhessék meg. (Lelkes taps) A kirótt beszolgáltatás, kötele­zettség mértéke viszonylag nem súlyos. Az, amit a mezőgazda­ságtól kérünk, nyolc és fél mil­lió katasztrális hold szántó­területtől, két és fél millió ka­­tasztrális holdon megtermel­hető. A kötelezettség tehát, amelyet kiróttunk, egyénenként sok esetben lehet nehéz, de azt összességében súlyosnak mond ORSZÁGI IÁ­Z KÁVÉHÁZ á. A N ma és mi ndep ette KOLOZSVÁRI BALOGH JANCSI és cigány zajt kara muzsikál HIDEG ÉS MELEG V­ALLÓRA­K POLGÁRI A­RAK S­zilil Ciprett tubus és lámdobozban.Snaovsáuban ismít , f szd.itt a pénz előzetes beküldése mellett. ( FÓTI LÁSZLÓ KOHINDOR VEGYIIPAR tizettesiMun­kái r ITT III Budapest,VII.,We­selényi­ u.75.Tel.: 224-078 Kirakatál sézány? KSI!! VÖLGYI ÍRÓGÉPÜZEM V., A­ kozmfiny-utca 16. Tel: ICO—232 magas áron vásárol­­ÍRÓGÉPEKET, sérültet fa­eladás, javítás,­­ éves garancia, kellékek. • Karbantartás bérletszerüveg is. I - _ .. _ - - - -­“^lalalp-liepffi PKelit­ ys-iSer* m, ktjUkvny ööresaklakkal Ass'atcsok Ssoveik­ozd­ | ******* ^ Erbe -«tca 20s !«!..■ 183.33S ­­hi rőttől 1 Petőfi Sancor­a. S küLünlsosssigek Pilvax köz tiierok ,.r Jöjjön BIZALOMMAL! érj' 5 1 eladhat-ve­heti ! ASavftOSKfes.l Briliánst. ARANYAT, ezüstöt, órát, por­­f ./ V1 cellán!, szőnyeget, gobelineket, régi képe­t JM­IH / két, RÉGISÉGEI. - Szakbírálat, ^mmorosi nameintaver k­om­­ii. 3. -- — ' ■Iiww i——11 ■ I. ' wr ■■mii ■ ■■ ■!■■!■ Ili,# ISIlifnFP SZÁMOLÓGÉP, vétel, eladáSj inUUtr javítás. MaMs ti Ars m é­s s a­i is ti es vragfe«*»k8£rt. ssjflsserk­tflMss Sudtpett. V£.. Erzsébet-krt is B­rad&MEi ax tellegoteiS oldaleo, Téleítc: J8S—fJDi Hívásra házhoz messiek ---------------------------------- ■ , - -----------1

Next