Magyar Nemzet, 1946. május (2. évfolyam, 95-119. szám)
1946-05-01 / 95. szám
12 aítiuias iutMAíuumi &&ÚM / ^ . * !/-*'- muj*r va A Magyar Nemzet ünnepe Május elsején, a dolgozók nagy ünnepén a Magyar Nemzet szőkébb családi köre külön házi ünnepet ül. Az új Magyar Nemzet egyéves születésnapját ünnepeljük. 1945 május elsején indult meg a Magyar Nemzet új élete. Ez az évforduló kötelességünkké teszi, hogy a sorsdöntő külpolitikai és hazai események forgatagában kivételesen magunkról is beszéljünk. Új Magyar Nemzetről beszéltünk, bár olvasóink nagy része még a régi időben, az elnyomatás idejében csatlakozott hozzánk és tartott ki mellettünk a mai napig. Új Magyar Nemzetről beszélünk abban az értelemben, hogy új viszonyok között, új légkörben jelenik meg a Magyar Nemzet. Szellemi táptalaja, szerkesztési elve, eszményi hivatása azonban a régi. A Magyar Nemzet ma is az, aminek Pethő Sándor, a lap szellemi szülője szánta: szabad emberek munkaközössége. 1988-ban mint a szabad szellem, a lelkiismeretszabadság, a magyar függetlenségi gondolat és a szociális haladás hirdetője indult meg olyan időben, amikor határainkon kívül és belül már felvonultak a sötétség hatalmai, az erőszak, a gyűlölet, a szolgaság igehirdetői, amikor a megtévesztett utcai tömegek túlordították a szabadság tiszta hangjait, amikor az emberi egyenlőséget és méltóságot sárba ráncigálták és megtiporták. Ebben a gyökeréig megmérgezett talajba hintette el a Magyar Nemzet az emberiesség, a szellemi szabadság, a függetlenségi gondolat nemesített vetőmagjait Nagy része volt abban, hogy a magyar tájat teljesen be nem lepte a fasiszta dudva és bojtorján, hogy maradtak itt az emberiességnek üde tisztásai, ahol a hajszolt, kétségbeesett lélek megpihenhetett és új erőt gyűjthetett. Ugyanakkor lármafája volt az igazi magyarságnak a Magyar Nemzet, amely a legnehezebb időidben sem szűnt leadni a Vészjeleket, figyelmeztetni a nemzetet a külső és belső veszélyekre. Védtelen mellel állt ki a nyilas, nácibarát, volksbundista tömegmozgalom dühödt támadásai ellen. Amikor pedig Hitler beletaszította a világot a második világháború katasztrófájába, a Magyar Nemzet volt az, amely a legkápráztatóbb német győzelmek idején sem adta el magát a német győzelembe vetett hitnek, hanem nyíltan, majd sorok között, történelmi allegóriákban nap-nap után hirdette, hogy Hitler minden győzelmi szériája ellenére elveszítette ezt a háborút. A Magyar Nemzet hasábjain bontotta ki Pethő Sándor az első függetlenségi front zászlaját, 1943 március 15-étől pedig munkásság, parasztság, haladó értelmiség politikai összefogásának szükségességét hirdette, hogy felkészülten várhassuk a német hadigépezet és a hazai eakció, nyilasvilág összeomását. Ezekben a ma már történelmnek nevezhető küzdelmekben a Mayar Nemzet szerkesztőségében vállvetve harcoltak a legkülönbözőbb politikai felfogást valló, különféle politikai párthoz tartozó újságírók. Egy fedél alatt, egy eszmeközösségben harcolt polgári, szocialista, kisgazda, parasztpárti és kommunista újságíró. Szabad emberek szabadon vallhatták meggyőződésüket a szabad szellemnek ezen a szigetén. Az új Magyar Nemzet a régitől elősorban ezt a nemes, történelmileg is helyesnek bizonyult és nehéz harcokban fémjelzett tradíciót vette fel. Ma is a demokratikus pártok mindegyikéhez tartozó újságírók dolgoznak a Magyar Nemzet szerkesztőségében. És nemcsak egymás mellett dolgoznak, de egymással bensőséges munkaközösségben , magasabbrendű eszményekért, se melyek a napi politika felett örök életük: az emberiességért, a magyarságért, a demokratikus szabadság eszmékért, ti ország materiális ásás&Md tisszerítéséért. Úgy, mint régen, ma sem választhatja el egymástól a Magyar Nemzet munkatársait a türelmetlenség, a pártpolitikai vakbuzgóság vagy öncélúság. Ma is szabad emberek szellemi munkaközösségét alkotja a Magyar Nemzet szerkesztőségi gárdája, melyet a pártokon felül álló őrök magyar és emberi eszmények harcos szolgálata forraszt össze pártpolitikai különbség nélkül. A Magyar Nemzet hatalmas olvasótábora megérezte, hogy ezek az eszmények tükröződnek vissza a Magyar Nemzet hasábjain és ezért, amikor a Magyar Nemzethez ragaszkodik, voltaképen ezekhez az időtálló ideálokhoz marad hű. Az új Magyar Nemzet még abban is a régi, hogy hírszolgálata ma is tárgyilagos és mentes minden elfogult tendenciától. Olvasóink épúgy mint munkatársaink a legkülönfélébb politikai pártokhoz tartoznak. Ahogy munkatársaink politikai meggyőződését tiszteletben tartjuk, épúgy olvasóinkét is. És ezért nem akarunk rájuk kényNew Yorkból jelenti az MTI, hogy a külügyminiszteri értekezlet eddigi eredményeiről divatos, mérsékelt optimizmussal emlékeznek meg az amerikai lapok. A Baltimore Sun ezeket írja: «Ha minden résztvevő félben megvan a kellő jóakarat, lehetséges lesz a látszólag összeegyeztethetetlen álláspontokat megegyezés útján közös nevezőre hozni. Pakisban kétségkívül sokkal több jóakaratot tapasztalunk, mint annak idején Londonban. Az eddigi részeredmények még nem jogosítanak fel bennünket arra, hogy megszakítás nélküli sikersorozatot reméljünk. Tudjuk, hogy sok akadály tornyosul még az értekezlet elé. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az értekezletet tulajdonképpen azért hívták egybe, mert szembe akarnak nézni ezekkel az akadályokkal.» A New York Herald Tribüne méltatja az olasz hajóhad ügyében létrejött megegyezést és — bár a kérdést kisebb horderejűnek tartja — a megállapodást jó előjelnek tekinti. Bevin síkraszállt Tripoli és Kyrenalka függetlensége mellett járásból jelenti — az MTI közlése szerint — a Reuter Iroda, hogy Bevin brit külügyminiszter a külügyminiszteri tanács hétfői ülésén azt javasolta: adjanak teljes függetlenséget az egy állam keretén belül egyesítendő Tripolinak és Kyrenaikának. Gasperi kéri Olaszország meghallgatását A milánói rádió jelenti, hogy Gasperi olasz miniszterelnök táviratot intézett a jelenleg Párisban tanácskozó négy szövetséges külügyminiszterhez, arra kérve őket, hogy hallgassák meg Olaszországot, mielőtt lényegbevágó döntéseket hoznának az olasz békeszerződés megszövegezésével kapcsolatban. Gasperi megállapítja, hogy ez felelne meg a demokratikus eljárásnak és az Olaszországnak adott baráti biztosítékoknak. Brit Jóvátétel! szakember Párisban A Reutersroda értesülése szerint Beáin külügyminiszterrel együtt ettől Párisim értellik szeríteni semmiféle véleményt. Tiszteletben tartjuk olvasóink értelmi színvonalát és ítélőképességét akkor, amidőn rájuk bízzuk, hogy az általunk mindig a forrás megnevezésével közölt hírekből maga vonja le következtetéseit. Ez a tárgyilagosság azonban nem jelent hideg és szenvtelen közömbösséget, bátortalan eklekticizmust. Amikor a nagy emberi és magyar eszmék, a demokratikus szabadságjogok mellett ki kell állni, ezeket meg kell védeni, a Magyar Nemzet épúgy kiáll a harcra, ahogy régen kiállt. Ezzel a felfogásunkkal nemcsak a magyar olvasóközönség bizalmát sikerült megnyernünk, de újra felépíteni azt a régi nemzetközi presztízst, amelyet a régi Magyar Nemzet élvezett, amelyet úgyszólván naponként emlegetett és idézett a nemzetközi sajtó és rádió. Ma Moszkvától Londonig, Prágától Belgrádig és Bukarestig, Stockholmtól Genfig és Baselig a Magyar Nemzet állásfoglalásait és cikkeit ismét figyelemmel kísérik és gyakran ismertetik a nemzetközi sajtóban és a különféle rádiókban. A David Waley, az ismert jóvátételi szakember is. A négy külügyminiszter ugyanis szakértő bizottságot jelöl ki Olaszország jóvátételi fizetőképességének megállapítására. Három kilün bizottság is tárgyal Párisban A külügyminiszterek tanácskozásaival párhuzamosan — mint a londoni rádió jelenti — három külön bizottság is tárgyal Párisban. Az első az olasz jóvátétel megállapításával, a második az olasz hajóhad sorsának meghatározásával, a harmadik pedig a trieszti határ eldöntésével foglalkozik. „Tökéletes megegyezés“ az azerbejdzsáni kérdésben A londoni rádió jelenti Teheránból, hogy a perzsa kormány és a Teheránba érkezett azerbejdzsáni küldöttség tárgyalásai soránlényegében tökéletes megegyezést történt. A külügyminiszterek hétfőn öt óra hosszat tanácskoztak A négy külügyminiszter hétfőn — mint az MTI közli — 16 órától 21 óráig tanácskozott. Ez volt eddig a négyes értekezlet leghosszabb ülése. Hivatalos közlemnéyt nem adnak ki. Úgy tudják, hogy a megbeszélések főtárgya az olasz gyarmatok jövője volt. Döntést nem hoztak. Foglalkoztak még a görög szigetvilág, Németország s Ausztria kérdéseivel is. New York jelenti: Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa hétfőn este elfogadta a spanyolországi helyzettel kapcsolatos ausztráliai indítványt, amelyhez két lengyel kiegészítő javaslatot fűztek. Gromiko szovjet delegátus kijelentette, hogy tartózkodik a szavazástól, majd arról beszélt, hogy a tanács megbeszélései teljes mértékben megerősítették azt a meggyőződését, hogy a Franco-kormányzat súlyos veszélyt jelent a nemzetközi békére. A mexikói kiküldött ugyancsak azt fejtegette, hogy Franco rendszeres erőteljes fenyegetés a nemzetközi békére és biztonságra. A Biztonsági Tanács ülését ezután határozótlen időre elnapolták. Hafiz Afifl pasa, a tanács elnöke ezeket a Modott Másék Ho Mbolt Magyar Nemzet elismert rangot foglal el a nemzetközi sajtóban és ennek elsősorban azért örvendünk, mert ezzel a magyar demokráciának tehetünk szolgálatot. Az első évfordulón néhány pillanatig visszamerül tekintetünk a lepergett egy esztendő elsüllyedt napjaiba. Nehéz év volt mindenki számára. Nehéz viszonyok, súlyos körülmények között harcoltunk, küzdöttünk. De ha erre az egy évre nézünk vissza, ugyanaz a jóleső melegség tölt el, mint amikor a régi Magyar Nemzet harcos esztendőinek sokszor tragikus, drámai eseményeit idézzük vissza. A múlt harcai, küzdelmei, nehézségei egyik esetben sem csüggesztenek el. Ellenkezőleg: bátorítanak és köteleznek. A múlt megvilágítja a jövő útjait és céljait: akinek kell maradnunk önmagunkhoz, a hatodainkhoz, az élő eszményeinkhez. Ezért álltunk meg most is egy pillanatra, hogy az évforduló alkalmiból visszatekintve meglássuk, mit kell tennünk a jövőben. Harcolni a régi ideálokért, emberségért, magyarságért, függetlenségért, szabadságért és tiszta demokráciáért, össze ismét, ha lesz valami napirenden.» Az MTI közli, hogy Csiangkaisek generatisszimusznak Csuenlaj kommunista tábornokkal és Marshall amerikai tábornokkal folytatott megbeszélésen nem jött létre olyan megegyezés, amely gátat vetne a mandzsúriai polgárháborúnak. Moszkva jelenti: A moszkvai rádió— mint azMTI közli — jelenti, hogy az amerikai katonai hatóságok Bajorországban megtiltották, hogy a lakosság május elsején tüntetéseket és egyéb felvonulásokat rendezzen. A Pravda nemzetközi szemle-írója, Vladimíron, a május 1-i ünnep alkalmából párhuzamot von az egy év előtti és a mostani nemzetközi helyzet között. A szovjet közíró véleménye szerint: a eltelt esztendő alatt a külpolitikai helyzet Európa keleti felében lényegesen átalakult. Ami nem is olyan régen még fantasztikus elképzelés lett volna: Kelet- és Délkelet-Európában demokratikus népkormányok működnek, a nemzetközi élet teljesen új keretei között.Egyesek — írja a Pravda — akeleteurópai vasfüggönyről terjesztenek homályos rémmeséket. Ennek a hírverésnek a célja: a valóságos helyzet eltorzítása. A harmadik világháború prófétái egyre kevesebb alapot találnak propagandájuk számára, mert a Balkán, Európa egykori „lőporos hordója* teljesen átalakult. A nemzeti ellentétek eltűntek, vagy legalább is megenyhültek. A balkáni népek egészen új, baráti alapon igyekeznek megteremteni a szilárd béke előfeltételét, a szomszédok közötti megértést. Mindezek a fejlemények a dolgozók összefogásának és a demokráciának a jegyében történtek.* Vladimírov cikke azzal végződik, hogy a szovjet kormány beváltja a kis nemzetek reményét * továbbra is a nemzetközi biztonság és egyenjogúság őrzője lesz a világnak ebben a felében. A román külügyminiszter rádióbeszéde Gheorghe Tatarescu miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter a napokban beszédet mondott a román rádióban, amelyben a választások előtt illő Románia külpolitikai irány. .Iwádál Jescin fe jogaik*** a román békekötéssel kapcsolatos kérdésekkel. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy a román nép bizalommal várja a békekötést és reménykedik, hogy a keleteurópai kérdéseket is a méltányosság és az igazságosság jegyében rendezik. A fegyverszüneti szerződések értelmében Románia 12 hadosztályt volt köteles harcba vetni. Románia a kötelező tizenkét hadosztály helyett tizenöt hadosztályt küldött a hitlerizmus elleni küzdelembe. A nagy áldozatoktól sem riadtunk viszsza, hogy a hitlerista Németországot és Horthy Magyarországot mielőbb" feltétel nélküli fegyverletételre kényszeríthessék. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a román hadsereg tizenhat csatában vett részt. Románia a hadviselő felek közötti sorrendben negyedik volt — mondotta —, illetve a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia után az összes demokrata hatalmak oldalán küzdő országok közül a legnagyobb fegyveres erőt vetette harcba. A román nép ennek tudatában várja a békekötést. London jelenti: A Németország amerikai övezetében megtartott községi választások végeredménye százalékarányban kifejezve a következő: kereszténydemokraták 51 százalék, szociáldemokraták 32 százalék, kommunisták 6 százalék. (MTI) Berlin jelenti. A nürnbergi per során Streicher, a Stürmer volt főszerkesztője és minden idők egyik legnagyobb pogrom-uszítója is — az eddigi recept szerint — tagadott. Kijelentette: egyáltalán nem tudott arról, hogy a keleti tartományokban milliószámra irtották ki a zsidókat. Csehszlovák követelések Magyarországgal szemben A londoni rádió szerint a párisi külügyminiszteri értekezlethez eddig Olaszország, Ausztria, Görögország, Bulgária, Csehszlovákia és az arab liga juttattak elkülönböző kívánságokat tartalmazó memorandumokat. Csehszlovákia —mint az MTI ke*H — beterjesztette követeléseit Magyarországgal címbe* Óvatos, mérsékelt optimizmussal emlékeznek meg az amerikai lapok a párisi tárgyalásokról Teheránban tökéletes megegyezés történt az azerbajdzsáni kérdésben A „Pravda” a keleteurópai helyzetről Kritika és felelősség írta: Kovács Béla tudnának megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy ne volna valahol vége az államosítási folyamatnak. Ezt is megmondják a gyűléseken. Követelik a közigazgatás megtisztítását az oda nem való elemektől. De nem helyeselnék, ha a tisztogatási folyamat hibáival és túlzásaival megbénítaná az egész állami apparátust. Részt kérnek és részt vesznek a reakció ellen folyó küzdelemben, azonban sokkal erősebb a politikai öntudatuk, semhogy magukra erő- szakoltatnának egy olyan harcmodort, amelyben ne volna módjuk határozni, ki a reakciós és kicsoda nem az. Ahol a reakció elleni küzdelem önző egyéni érdekektől fűtött személyi hajszává fajul, ott erre a tömegre nem lehet számítani. Elmondjuk nekik, hogy milyen munka folyik az ipari üzemekben és kenyeret kérünk tőlük a városok dolgozóinak. A munkás és paraszt egységnek ez az igazi ünnepe, mikor paraszti tízezrek tapsolnak az ipari munkásnak, aki elmúlt évtizedek politikai harcaiban vért áldozott és tömérdek üldöztetést szenvedett a szabadságért, a demokráciáért és a földreformért is és tízezrek tesznek fogadalmat az Isten ege alatt, hogy ennek a városi dolgozó tömegnek minden szükségében segítségére akarnak lenni. A rongyos paraszt, — mert hogy lerongyolódott, hogy szerszámai tönkrementek, elvesztek, hogy illatai elpusztultak, azt nem cáfolhatja meg senki, — a nélkülöző ipari munkásnak, a bányászoknak és a városok éhező értelmiségi dolgozóinak. Elmondjuk nekik, hogy a bányászok győzelmesen vívják a széncsatát, beszélünk a hídépítőkről, a gyárakban folyó munkáról, a romjaiból újjáéledő vasút fokozatos fejlesztéséről, az ócskavasból elővarázsolt mozdonyokról s szerszámgépekről és nem utolsó sorban beszélünk az ipari munkásság erőfeszítéseiről. Ők szívesen vennék, ha más gyűléseken és más kiáltványokban nem az utolsó sorban emlékeznének meg róluk, hiszen öntudatosak a saját munkájuk felbecsülésében is és pontosan tudják, hogy hol van a helyük az országépítők rangsorában, azonban erről soha sem beszélnek és ilyen, apró hibák soha sem fogják veszélyeztetni a dolgozók összhangját. Akár dicsérik őket, akár nem, szétbombázott apró házacskáikat felépítették vagy felépítik a romokból, szaporítják az állataikat és felmondhatatlan nehézségek között megművelik földjeiket, nem azért, mintha dicséretet várnának, hanem egyszerűen azért, mert magyarok és parasztok. A koalíció nyugodtan támaszkodhatik rájuk, azonban meg kell mondani azt is, hogy ők inkább az újjáépítő munkában látnák a koalíció értelmét, mint annak a feszültségállapotnak a folytonos megújításában, amely Budapesten talán méltóságteljes tömegmozgalmakat szül, vidéken azonban rendszerint csak zavart és nyugtalanságot idéz fel apró kisebbségi csoportok jóvoltából, amelyek a termelő munkában való részvétel helyett inkább a vezetést, az irányítást, mondhatnám azt is, hogy a parancsuralomnak egy újszerű formáját választották maguknak életcélul, anélkül, hogy erre a nép többsége őket meghívta vagy felhatalmazta volna. Nyugodt lélekkel és felelősséggel állítom, hogy ez a hatalmas paraszttömeg megbízható pillére a magyar demokráciának, azonban kritikai érzéke is van és kialakult véleménye azokról a közéleti hibákról, amelyek most már intézményesen próbálnak beágyazódni a magyar demokrácia testébe. Minden körülmények között megőrzi felelősségtudatát, de amint felelősségérzetet Pécs 100.000, Sopron 50.000, Hódmezővásárhely 20.000, Kaposvár 40.000, Jászberény 30.000, Nyíregyháza 50.000 ember ... A Független Kisgazdapárt szólítja a tömegeket és a tömegek jönnek, hitvallást tenni a felszabadult ország korszerű átalakítása és demokratikus fejlődése mellett. Ünnepük a földreformot és állást foglalnak minden kísérlet ellen, amely ennek vívmányait visszacsinálni próbálná. Természetesen nem akarnak intézményesített zűrzavart a földkérdésben és ennek a véleményüknek is hangot adnak. Helyeslik az államosítási programot. Köztulajdonba vagy állami ellenőrzés alá akarják venni azokat a javakat, amelyeknek helyes vagy helytelen kihasználásától milliók jó vagy rossz sora függ s ezeket a milliókat ma már lehetetlen volna kiszolgáltatni néhány nagykapitalista kényekedvének és hangulatainak. Helyeslik az államosítási programot, de nem