Magyar Nemzet, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-01 / 169. szám

Jelentős interpellációkat tárgyalt a Ház Varga Béla elnök a nemzet­gyűlés szerdai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg. Z. Nagy Ferenc (kisg.) napi­rend előtt kért szót a mezőgaz­dasági termények árának meg­állapításához. A búza árát ala­csonyan szabták meg. A mező­­gazdasági termelés folytonossá­gát látjuk veszélyeztetve az ár­megállapítás miatt. A búza árát az 1939-es alapon 1:2 arányban nették­, így jött ki a 40 forint. (Közbeszólás: 40 villamosjegy.) Alacsony a burgonya és a ku­korica ára is. A­ szorzószám pe­dig nem mindenütt ilyen. Pél­dául a szállítási és utazási dí­jaknál 1:4, gyógyszernél 1:5, iparcikkeknél 1:4 körül van. És hol lesz az adózás arányszáz­a? Figyelembe kellene venni, hogy megszűnt a nagybirtok. Igen sok egészen kis paraszt jutott földhöz, aki most feladatát tel­jesíteni nem tudja. Vegyék re­vízió alá a terményárakat. Jánási László (parasztpárt) szintén szót emel a terményárak és őrlési díjak megszabása el­len. Igen fájdalmasan érintette a gazdákat, hogy az őrlési díjat mázsánként 10 forintban álla­pították meg. Ez azt jelenti, hogy a 40 forintos búzából 2,5 kilót kell leadni a malomban. Azelőtt az őrlési vám 12 kiló volt, a malmok ebből is szépen kijöt­tek. Kért magasabb árat és ki­sebb őrlési díjat szabjanak meg. (Közbeszólás:­­ ötszörös az ag­rárolló.) Lehetetlen helyzet az, hogy a paraszt hiába adja olcsón a búzáját, a 40 forintos búzából a városi dolgozók­­140 forintos lisztjét kapnak. (Közbeszólás: ez a reakció.) Jászás Márton (pártonkívüli) személyes megtáma­sdtatás címén azt mondja, hogy a miniszter­elnök­öt­­úgy jelölte meg, mint aki mindig a másik oldalon állt. Ő a n­ip egyszerű fia, őt 1943- b­an mint kommunistát elítél­ték. A csendőrség internálta.. Tizenegy­ gyerekével együtt kitiltották a falujából. Mind' baloldali volt, de meg­mondja őszintén, hogy nem marxista. (Felkiáltások: Hogy lett nyilast Révai József: Nincs helye a nemzetgyűlésben.) Vihar egy felszólalás közöl Vajda Imre (szoc. dom.)- a felhatalmazási javaslat első szó­noka. Csak azért szólal fel, hogy­ Vásáry István tegnapi be­szédére válaszoljon: Vá­sáry azt mondta, hogy a dolgozó nép nem várta a demokráciától, hogy éhbérért kelljen dolgoznia. Ámde — folytatta Vajda —nem várta a dolgozó nép azt sem, hogy a magyar nemzetgyűlésben lehet majd a demokrácia ellen izgat­ni. (Közbeszólás: Mutassa a ke­zét, hol dolgozik? Szociáldemo­kratáknál: Hallgassanak! Mi­féle hang ezt Elnök csengek Révai József a szabadságpárt felé: Nem bírják az igazságot.) Ha Vásáry képviselő úr figye­lemmel kísérte volna, tudhatná, hogy Imrédy alatt mi mindent raboltak el az országból. (Stüh­­merné Oberschall Ilma: A kis­­nyilasok ott vannak.) Vásáry a nemzetgyűlésbe nem illő be­szédével (Stühmerné: Ön álla­£ tja meg?) a magyar deme­­áciát igyekezett bírálni Lin­coln és Washington idézésével. (Közbeszólás: Nem szabad bí­rálni?) Vajda Imre: Megtanultuk a kaját bőrünkön (Stühmerné: Mi is. Szociáldemokratáknál: Holt A gyárában pusztuló munkásla­­mjok között?) Megtanultuk, ho­gyan lehet a demokrácia eszkö­zét felhasználni a demokrácia ellen. Demagógiát többé nem le­het emberirtásra felhasználni. (Szoc. dem.-nél: Előbb elpusz­tulnak ők, arra a munkásság garanciaj Mi a demokrácia tör­vényeit meg is tudjuk változ­­tatni, ha arra szükség van. Lin­coln nevével... (Közbeszólás: Kapott-e Lincoln ezüstöt?) Poli­tikai és erkölcsi inflációról ol­vasott fel Vásáry tegn­ap svájci hírlapi cikket. Ilyen cikkek úgy születnek, hogy a magyar állam pénzén odakint élő nyugatosok adják az anyagot. (Ezt úgy hívják, hogy hazaárulás.) Kive­­rekedtük azt — folytatta Vajda — hogy az arany visszajöjjön. (Ki verekedte ki? — kiáltják a kisgazdáknál. Kommunisták. Mit Hosszantartó zaj.) Az odakint íródott cikkeik szócsőre találnak a magyar nemzetgyűlésben. — Igaz, hogy az özvegyek, nyugdíja kevesebb, mint egy fil­lér, de azt állítani, hogy­ ezért a demokrácia felelős, demagó­­gia. Azt mondta az igen tisztelt Vásáry képviselő úr (szocdem­­nél: Igen tisztelt?) az is hozzá­tartozik ... Máshol nem állt oda, sajnos, az ország nagy része a rablók és pusztítók közé, azért nem volt más országban olyan nagy­ a pusztulás, mint nálunk. Nem igaz, hogy valamelyik párt elgáncsolta volna Vásáry Ist­vánnak pénzügyminisztersége idején készített stabilizációs javaslatát. Hamisság lenne ta­gadni azt, hogy a korrpució is befurakodott a mi sorainkba. Ez úgy volt lehetséges, hogy a régi tisztviselők egy része még ma is helyén van. (Közbekiáltá­sok: Ez nem áll.) Nem megy az, hogy a magyar stabil­izác­ió gyengítése a nemzetgyűlésből induljon ki. Mi nem azért ülünk itt, hogy a nemzetgyűlés nívó­ját engedjük lesüllyedni. Vásáry István személyes meg­támadta­tás címén­­válaszol. Vajda Imre azt mondotta, hogy ő nem tudja, mit raboltak el az országból. Rajta kívül nincs senki a nemzetgyűlésben, aki már a háború alatt rámutatott volna arra, hogy mi mindent ra­boltak el a németek. .Már 1944- ben felhívta a figyelmet erre. ő, mint miniszter, 1945. jú­­nius 15-én előterjesztést tett a minisztertanácsban, hogy négy és félmilliárd aranypengő kár­térítést követeljünk a németek­től Az erre vonatkozó jegyzé­­ket azonban csak 1946 május 8-án, a párisi döntés idején ké­szítették el Bizottság kiküldé­sét kéri a korrupt emberek fe­lülvizsgálására. (Visszamenő­leg!) Ügy van, visszamenőleg. A stabilizáció érdekében­­ kér­tem költségvetést, amely meg­köti a kormány kezét és bizto­sítja a stabilizációt. Ebben a nemzetgyűlésben vannak, akik képviselők voltak, amikor arról volt szó, hogy csatlakozzunk-e a tengelyhez, s akkor nem volt senki, aki ellene szavazott vol­na. _ (Szoc.-demokratáknál. .A szociáldemokraták ellene sza­vaztak.) A szociáldemokraták nem voltak bent a teremben a szavazásnál. A semmi tárgyi alappal nem bíró támadásokat visszautasítja. (Baloldalon: Nem­­zetgyalázó.) Nagyiván János (szabadságp.) szól ezután a javaslathoz. Az a nézete, ne lehessen a nemzet­gyűlés tudta nélkül rendelete­ket kiadni, mint például a B- lista és az egyesületek feloszla­tása. *Több hozzászóló nem lévén, az elnök a vitát bezárta. "Utána Rcsay előadó válaszolt a felszó­­lalóknak, majd az elnök szava­zásra tette fel a törvényjavasla­tot, amit a Ház elfogadott. Varga Béla, a Ház elnöke Vásáry Istvánt, a tegnap elmon­dott felszólalásában alkalma­zott súlyos kitételekért megro­vásban részesítette. Javasolta Vásáry Istvánnak a mentelmi bizottsághoz való utasítását. A Ház a javaslatot elfogadta. *.­­ A napirend második pontja­A napirendi javaslat után Molnár Erik válaszolt Futó Dezső és Gyulai József kép­viselők korábbi interpellációi­ra. A képviselők és a nemzet­­gyűlés a miniszter válaszát tu­domásul vette. Szakosíts Árpád miniszter­­elnökhelyettes felolvasta a be­­nyújtott felhatalmazási tör­vényjavaslatot, amelyet aztán elfogadottnak nyilvánított. Ezután a vallás- és közokta­tásügyi miniszter Szécsey Béla és Futó József képviselőknek adott írásbeli válaszát olvasta fel, amelyet a Ház tudomásul vett. A belügyminiszter Kálmán Ferenc interpellációjára adott szóbeli válaszát olvasták fel, melyet elfogadtak, majd ugyan­csak a belügyminiszter Halter Béla interpellációjára adott vá­laszát olvasták fel a Bazilika előtt tartott Actio Catholica ál­tal rendezett férfizarándoklat feloszlatásáról. Halter Béla a választ nem vette tudomásul. Az elnök a kérdést szavazásra tette fel, amelyet a Ház kis szótöbbséggel végül is tudomá­sul vett. Papp János és Kiss Sándor interpellációira adott belügymi­niszter írásbeli válaszát egy­hangúlag tudomásul vették. Ez­után a miniszterelnök Szeder Ferenc interpellációjára adott írásbeli válasza következett az ország egyes helyein jelentkező antiszemitizmus és a kunmada­­rasi pogrom ügyében. Szeder Ferenc az interpellációra adott részletes választ hosszabb be­széd után elfogadta, amit a Ház is tudomásul vett. Vásáry Józsefnek adott mi­niszterelnöki írásbeli választ Vá­sáry József nem vette tudomá­sul, de a szavazás után a Ház a választ elfogadta. Utolsónak a külügyminiszter írásbeli vála­szát olvasták fel Kiss Sándor korábbi interpellációjára, amit úgy a képviselők, mint a Ház tudomásul vett. Mielőtt a nemzetgyűlés az interpellációkra áttért volna, az elnök javaslatot terjesztett be, ,hogy az interpellációkat ezentúl csupán két alkalommal lehessen elhalasztani. Némethy Jenő és a szabadságpárt tagjai­nak ellenzése mellett a többség az elnök indítványát elfogadta. Ezek után a nemzetgyűlés áttért az interpellációkra, azon­ban a bejegyzett interpellációk nagy részére nem került sor. Lénárt Iván, Hegymegi Kiss Pál és Futó Dezső két interpel­lációját törölte. Futó Dezsőnek egy harmadik interpellációját, amely Alföldi Lászlónak, a Markó­ utcai fogház igazgatója­ként Révész László felolvasta az államhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvénycikket és az alkotmány­jogi és közjogi bizottság jelen­tését. Felolvasták még a fo­rintérték megállapításával és az ezzel összefüggő rendelkezések­ről szóló jelentést. A vitát ez­után az elnök bezárta és a ta­nácskozásokat befejezettnek nyilvánította. Majd javaslatot tett a legközelebbi ülés időpont­jára és napirendjére, mely sze­rint csütörtökön délelőtt 10 óra­kor a munkáltatók egyéni sza­badságát sértő egyéni jogszabá­lyok és a törvénytelenül szüle­tett gyermekek törvényesítésé­­ről szóló javaslat tárgyalása következik. nak sorozatos visszaéléseit tár­gyalta, nem mondta el, miután Alföldi László időközben a Markó­ utcai fogház éléről el­­távozott. Futó Dezső negyedik interpellációját a Gazdasági Főtanács pénzkiutalása ügyé­ben szintén töröltette. A párthely­iségek ügye Futó Dezső ötödik, utolsó in­terpellációjában szóvátette, hogy Baránd község jegyzői lakását a kommunista párt még 1941 telén lefoglalta és nem volt haj­landó jogos tulajdonosának visszaadni. Hasonlóképen járt e­­ a kishegyesi független olvasó­kör házával is. Hasonló ese­tek százszámra akadnak szerte az egész országban, így például a kommunista pártnak Buda­pest V. kerületében 90 párthe­­lyisége van, pedig ezeknek a helyén számos munkáslakást lehetne berendezni. Sulyok Dezső a kunmadarasi esemé­nyek tárgyában bejegyzett in­terpellációját törölte, úgyszin­tén Macskásy József a termény­­beszolgáltatási rendelet tárgyá­ban és Sulyok Dezső a béke­előkészítés során előfordult hi­bák tárgyában bejegyzett inter­pellációját is törölték. Stüh­­­merné Oberschall Ilma a tiszt­viselők helyzetéről bejegyzett interpellációjára halasztást kért, Hegymegi Kiss Pál a demokra­tikus községi önkormányzatról szóló interpellációját törölte. Papp György a nyirtassi állító­lagos pogrom ügyében három, interpellációt jegyzett be, azon­ban ezek elmondására nem ke­rült sor, miután a­ képviselő nem volt jelen. Hasonlóképen történt Szolnoki Istvánnal is, aki a postabélyegek exportja ügyében akart felszólalni. A B-listázások feltűnő esetei Drózdy Győző (szabadságp.) a B-listázások ügyében interpel­lált. Felszólalását azzal kezdte, hogy a belügyminiszter abszo­lút tiszta módon kijátszotta a B-l­ista-rendeleteket. Van hely, ahol a községháza kulcsát az alispánhoz küldték fel, mert nem maradt hivatalnok. Gyön­gyös városában az adóhivatal 32 tisztviselőjéből csupán 3 kise­gítő alkalmazott maradt meg, ennek következtében leállt az egész hivatal. Gyöngyösön egy mérnök sem maradt meg állá­sában. Szegeden és Pécsett a politikai rendőrség felhívta a B-Lista bizottságok elnökeit, hogy az elbocsátásra kerülő al­kalmazottak nevét közöljék, valószínűleg internálni akarják őket. Kisvárdán a belügyi meg­bízott idegen állampolgárságú egyén. Tokajban a bizottsági elnök lemondott a kisebbség terrorja miatt. A tokaji járás 35 alkalmazottját elbocsátották, a nemzeti bizottság tiltakozott ez ellen. Békésben megállt a köz­­igazgatás, a városházán nincsen tisztviselő. Ozorán jegyzőkönyv-­ hamisítás segélyével csaptak el tisztviselőket. A községi bábá­kat is elbocsátották. Dombi és Szokolya községekben egy al­kalmazottat sem hagytak meg, mindezekben a községekben nincs sem közigazgatás, sem adóztatás. A belügyminisztériumi meg­bízott Hódmezővásárhelyen rendőrtiszti sorozást tartott és a B-listára helyezettek pótlásá­ra csak azokat vették fel, akik a kommunista párt tagjai, vagy megígérték a belépésüket. Rá­kospalotának jelenleg nincsen se tanácsnoka, se főjegyzője, se állatorvosa, úgy, hogy a Chinoin gyárből kellett 70 munkást kölcsönkérni, hogy a város adminisztrációja tovább működhessék. Sopron városá­ban a közalkalmazottak 80 százalékát elbocsátották és a legkiválóbbak szerepelnek a listán. Elbocsátották az összes Némethy Jenő (szabadságp.) a West-Orient üzleti­­tevékenysé­gével foglalkozik, amelynek mindössze 160.000 simapengő volt a tőkéje. Legalább négymillió aranypen­gős hasznot biztosított magának. A West-Orient dollárokért vásá­rolt dohányt télen és dollárért viszi ki a cigarettát északon az országból. Esztergomban fel is tartóztatták egy szállítmányát. A West-Orient érdekében tették lehetővé, hogy a törtaranyat tíz- és húszkoronás arannyá le­hessen verni, mert a hazai ve­­résű aranyakat nem kell beszol­gáltatni. Szóvátették a West Orient 300 vagonos zsír- és 200 vagonos kopra-üzletet kötött ál­lami pénzből. Szóváteszi a West­ Orient által irányított két­százezer pár bal­ancs-akci­ót is. Egy másik interpellációjában az Anyag- és Készl­ethivatal fel­állításával foglalkozik és szóvá­­teszi, hogy a West-Orient kivi­­­teli engedélyek szerzésével is foglalkozik. Ismerteti Markovits Istvánnak, a West-Orient tiszt­viselőjének a Gyoszhoz intézett egyik. . átiratát,.. .amelyben el­mondja, hogy » WeSt-Orient export céljából egyes gyárakat, rakományokat és egész szakmá­kat igénybevehet. Ugyanebben az iratban elmondja, hogy a West-Orient az ilyen üzletekből eredő haszonból 40—60 százalé­kot biztosít az államnak, a töb­bi haszon után kedvező feltéte­lek mellett adót­ fizet az állam­inak. Elmondja, hogy a West- Orientben Hegedűs Edén és Élén­kei Bélán kívül a Kereskedelmi Bank, a Leszámítoló Bank és a Hitelbank is érdekelve van, valamint közeláll a társasághoz Hardy Béla,, a West-Orient ke­reskedelmi vezet­ője, Balassa Imre és Kósa Margit Némethy felszólalását a szo­cialisták és a kommunisták he­ves közbekiáltásokkal kísérik. Marosán György azt kiáltotta, hogy mi van a kiviteli engedé­lyek ügyével, mi van a találmá­nyokkal, amelyeket Némethy külföldre síbolt, mi van az Al­kaloidával? Némethy Jenő, mivel beszéd­ideje lejárt, interpellációját be­fejezi. A diplomaták kiküldése Utána Lénárt Iván (kisg.) in­terpellálta a külügyminisztert. Elmondotta, hogy a SzEB kész­orvosokat és ifja Ser­wnd­at Zemplén vármegyében egy 29 éves fiatalember jelent meg mint a belügyminiszter kikül­döttje, akit azonban hamar kifecsegte a reábízott hivatali titkokat és így a nagyközönség hamarabb tudta meg az ered­ményt, mint az egyes bizottsá­gok elnökei. Mivel Drozdy Győző beszéd­ideje lejárt, interpellációját za­jos jelenetek közben kénytelen volt befejezni. Szőnyi Imre (kisg.) a makói főkiigénylő bizottság törvény­telen eljárása tárgyában inter­pellált. Szőnyi Imre kisgazdapárti a földművelésügyi minisztert és a belügyminisztert interpellálja a makói földigénylések ügyében. Utána Sziplom Ferenc kisg. a volt uradalmi cselédek és gazda­tisztek nyugdíjellátása ügyében interpellál. Ezután Szönyi Imre kisg. a makói rendőrség tár­gyában interpellál, támadja a rádiót, amely egy makói zsidó magánimaház kigyulladása miatt hamis hiteket adott le és ezzel lehetővé tette, hogy Magyar­­országnak rossz hírét keltse.­séggel hozzájárult ahhoz, hogy külképviseletet létesítsünk, nem­csak szomszédainkkal, de Len­gyelországgal, Bulgáriával, a spanyol köztársasági kormány­­nyal, Svájccal és Törökország­gal is. Mi lehet az oka annak, hogy ennek ellenére egyetlen helyre sem küldtünk követet, vagy legalább is ügyvivőt? A kérdés elodázását nem indokol­ja nehéz valutális helyzetünk sem. Azok a felbecsülhetetlen értékek, amelyek Bakách-Bes­­senyeyék­­svájci alapjából , lisszaboni és délamerikai bank­betétekből Alain-Reviczky isz­­tanbuli kasszájából elfolytak, bőven fedezhették volna fiatal diplomáciánk kezdeti nehézsé­geit. Az egykori állami pénzekből urizáló katonai attasék már el­feledkeztek arról, hogy számot kell adniok azokról a százezer dollárokról, amelyeket a ve­zérkar főnöke rájuk bízott. Kérdezi a külügyminisztert, hogy a kiküldendő személyek kiválasztása körüli határozat­lansága az oka.e annak az in­dokolatlan mulasztásnak, vagy pártpolitikai szempontok­­ za­varják a kiküldetéseket. Diffo­,­máciai téren előképzettség, rá­termettség és szakértelem kell. Erről nem lehet tárgyalgatni, ennélfogva nem lehet pártok kívánságától függővé tenni, hogy kit hová küldjünk. A kül­ügyminiszter maga, beleszólást nem tűróen, válassza ki kül-, földi minisztereit és a követ­ségek személyzetét. A járvány veszélye miatt a kézfogástól irtózó Szele Lajost Stockholm­ból teh­ett visszaren­delni. Nem tudom, hányan lesznek még, akiket nyelvtudás hiánya miatt még vissza kell rendelni. A dolgozók pénze nem­ arra való, hogy állásuk éh­s­égen nyelvtanulmányokat végeztes­sünk. Meg kell szüntetni azt a ga­rázdálkodást is, amelyet a kül­földön sokfelé széledt diploma­táink demokráciánk érdekeit súlyosan veszélyeztető maga­tartásukkal okoznak. Alig menthető az az udvariatlanság, amelyet a lengyel és török kö­vetség felállítása körül ezekkel a velünk mindenkor jóbaráti viszonyban álló országokkal szemben elkövettünk. Miért nem küldtük el követeinket Varsóba és Ankarába? A­lan: A West-Orient ügyei a Ház előtt SZEMÉLY­AUTÓJÁRATOK a Balatonra és az ország minden részébe. SZOPRI és CZAKÓ­­ szállítók, IV., Magyar­ utca 7. T.: 182—081. Irodai órák 9—2-ig­­ En­eflscisz ii 1 textilárunagykereskedő g pinte$U,187Ser fitfila-HÍCa 26 (fr. Tisza Istvan-i­.) 1 forintért! MMSy RmtTÁBBVM, A szíveseit áll i». récéi rendelkezésére S 1 n O 3» A- fellt©I*t Is Képikor Szereft.-röl I »2T. Isi. 182-094 ! Közpon­ti illés vízvezeték szerelés 51l év óta: KOVÁTS A. ÖDÖN gépészmérnök Vili, Bezerédi­ u. 8. T. József 578 Gyönyörű fekvésű 25 SZOBÁS PENZIÓ megindításába, pénzes társat keresek Budapesttől 55 rem. országút, vasút­állomás Duna mentén, 15 holdas park, saját strand, teniszpálya, villany, folyó­víz. Príma üzlet. „Szakember előny­ben" jeligére Express hirdetőbe, Budapest, VI. Andrássy-út negyvenház. ■•NfcT, .« £-1 lan T£ .a xr papikzsak W -«r y; -gH WST Wfi rgT TOZ5PEPALOTA *lxr JEj JLimMl ky A kölcsönzés Jp 1. I­.j Ily ftíi Bm.lyBím ■ • telefoni**ws Szerszámgépet, szerszámot, mű­szereket, gépszijat, gumi-, olaj- és egyéb műszaki árut régi vá­sárlóinak (vidékre is) forintért literb­e­­ a békebeli minőségben és feltételekkel raktárról szállít­ó EXPORT-DIPORI­­ osztálya kitűnő külföldi összeköttetései révén most már­­ értékalőfori­ítért bármilyen árura exportüzleteket gyorsan bonyolít és kompenzál. droec. Kós Árpád „Centióp“ snfissaki képviseletek és kereak. IV. Irányi­ utca 2 (Ferenc József rakpart sarok), 2, 44, 49, 67, 75, 89 sz. villamos végállomásnál. Távbeszélő 187-660 EXPORT-IMPORT oszt. 186-422 Távirati cím: „Centrop" Bpest. Jrác most kiválaszthatja és leelőlegezheti őszi szövet, és selyemsmilségietet a LÁSZLÓ és FEKETE cepét BUDAPEST, IV., PETŐFI SÁNDOR­ UTCA 14. (Sarok bejárat) Vidéki nb. vevőink kívánságára mintákat készséggel küldünk és megrendeléseket utánvét mellett is azonnal postára adunk Fa- és fémipari SZERSZÁMOK műszaki áruk VISZONTELADÓKNAK Utánvéttel is a Szakszervezetekbe Tömörült Dologok Fogyasztás Szövetkezete. Budapest, VI. Teréz­ körút 46. — Telefon 124-621 PAPÍRZSÁK

Next