Magyar Nemzet, 1946. augusztus (2. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-15 / 181. szám

QytMftfKkf­­940 augusztus h­f_ Látogatás a Szabadság-hídon •­ Uram, ez ki van zárva, nem­ lehet kész!... — Lefogadom önnel, hogy kész lesz! Augusztus 20-ra áll a Szabadság-híd! —­ Ezer sima pengőt teszek egy adópengő ellen, hogy nem lesz kész, blöff az egész, is­merjük már az ilyet!­­Két úr beszélget április­ban a kávéházban. Azóta a két utat elvitte a gazdasági razzia, a sima és az adópen­­gét elhomályosítja a részvét­­nélküli feledés, a Szabadság­­híd pedig ál/t Al­l, még­hozzá biztosabban, mint valaha, 20-án délben 1 órakor megnyílik ország-világ üzeme­ láttára. Már csak a­­koz­metikai­ munkák vannak hátra, egy kis cicoma, díszítés, szépí­­tés, egy kis festék, kátrány, hadd legyen szép is a jó híd. A Tolbuhin­ körút felőli feljá­rót még elzárja a kerítés. A ka­puban katona áll, amikor a ka­puhoz lépek, egyik kezével sza­lutál, a másikkal rámfogja a géppisztolyt. Persze, a mozdu­lat nem szándékos, inkább csak lefogja a fegyvert, hogy ne lö­työgjön a mellén. A katona is csak jelkép, nek­ kell vigyáznia a hídra, nincs ennek ell­ensége, csak barátja az országban. Ezerkétszázan dolgoznak rajta egyszerre, serényen, nem törőd­ve a kánikulával. Pedig o­yan meleg van, hogy szinte fűteni sem­ kellene az aszfaltfőző üst­ben, megolvad az magától is. A munkások jókedvűen dolgoz­nak, mint aki tudja azt, hogy munkája végén jár, már csak egy zsák van hátra. Éppen most rakják le a síne­ket a híd közepén és most sze­relik a villamosvezetőket a híd fölött. A Beszkárt emberei be­vonultak a híd dolgozói közé, mindnek ott a fején a forma­sapka, nem lehet tudni, a nap ellen, vagy a nap ellenére vise­lik. Papírolt vasért! Átmegyek a Szabadság-hídon. Nagy érzés. Ezer baj közepette van itt öröm is, hibáink között vannak erényeink. Ez a híd például olyan erény, amivel raj­tunk kívül a világon senki el nem dicsekedhetik. Egyetlen ri­válisa van, a Kossuth-híd, de úgy látszik, jó vetélytársak lesz­nek, békésen megférnek egymás mellett. Megkeresem a munka vezető­jét. A nevét nem szabad meg­írni, azt mondja, nem illik. Ezt a hidat több mint ezren építik, csak akkor írjam meg az ő ne­vét, ha közlöm a teljes névsort. Az első kérdésem az, hány szá­zalék hagyta el a munkahelyét a hídépítő munkások közül. — Mindenki itt van, talán egy-két kivétellel. A távozás tel­jesen elenyésző, százalékban szinte ki sem fejezhető. — Hány százaléka a hídnak új, helyesebben mennyi maradt meg a régiből? — A régi híd 40 százalékát tudtuk felhasználni, a többi most is alattunk van a vízben, kellemesebb helyzetben, mint az ép részek, mert ebben a ká­nikulában a Dunában lehetnek... A főmérnök úron nem lát­szik a fáradtság, kedélyes em­ber, pedig az inge színét meg sem lehet állapítani, annyi folt van rajta, már a foltok is szét­szakadtak, lábán munkás-bak­­kancs, lába szárán munkásnad­rág. A régi időkben előmunkás­­nak sem nézte volna az ember. — Főmérnök úr békében mennyi idő alatt válalt volna hasonló munkát? — Két építési év alatt. Télen nem lehet dolgozni. Az egyik kartársa beleavatko­­■ik a beszélgetésbe: — * Kérdek, túlzol, nem kellett volna békében sem két év. Hosszas alku és számítás után megegyeznek másfél épí­tési évb­en, de akárhogy számol­nak, minden hiába, a Szabad­ság hid építése új világrekord. — Mennyibe kerül a híd? Meg sem kísérelnek felelni rá. — Miben óhajtja tudni, adó­pengőben, minilpengőben, billiók­ban, vagy forintban. Lehetetlen­ség megmondani. Mi mérnökök vagyunk, de az infláció végén a trilliókba már mi is beleőrül­tünk, papírból épült a híd 98 százaléka. Az új je­lszó tehát: papirost vasért. Pontosan 2.300 tonna új vasszerkezetet építet­tek be a Szabadság-hídba, sima és •­B-pengőért... Az „ajándék“-ok Mit kaptak a munkások a társadalomtól, ez a következő kérdés és a munkások felelnek rá. Udvarias válaszokat kapok, a lényeg azonban: alig kaptak valamit. Kaptak 35 vágón sze­net a hányásoktól, 50 pár bak­­kancsot a Mauthner-gyártól. Kaptak 50 mázsa krumplit a Gottsberger-gyártól és kaptak egy-két demokratikus tásadal­­mi szervtől valamit, de a mun­kások számához és azokhoz a tömegekhez képest, amelyeknek létérdeke a Szabadság-híd fel­épülése, nem kaptak semmit. Az általános panasz az, hogy amit kaptak is, csak szegény ember­től kapták, munkás adott a munkásnak, nem lehet tudni, ki volt a szegényebb, aki adt­a az ajándékot, vagy aki kapta. Figyeltem a ruhákat, szakad­tak, elnyűttek. De még mindig istenesek a cipőkhöz képest. Ép cipőt egyet sem látni (ki­véve a már kiosztott 285 mun­­kás-bakkancsot), a munkások saját cipői olyanok,­­ mint egy Chapin-filmben, egy koldus­paródiában. Az áldozatok Áldozat nélkül nincsen siker. A Szabadság-híd is megkövetelte a maga véres adóját. Dombai István munkaközijein a vízbe­fulladt. Dicsőség emlékének. Tóth József szerencsésen meg­menekült, ő is lent volt már a Duna fenekén. Kérésemre abba­hagyja a munkát egy percre és elmondja, hogy történt — Az úgy volt, hogy lesza­kadt a 21-es főtartó és én le­mentem vele... — Lement? Le. Lefelé könnyű volt, vitt a főtartó, csak a fenéktől felfelé mit nehéz az út. Amikor jöt­tem volna fel, beleakadoztam a rácsrúd szalagjaiba, aztán utána meg a daru alá kerültem... — Meg volt ijedve nagyon?­— Nem csak tudtam, hogy fel kell jönni... Már nyertem akkor hármat, vagy négyet... Kimentett a Feri, a komám, most is ott ül a csónakban. Lemutat a Dunára, ahol ha­talmas kötélen a hídhoz kötve egy mentőcsónak vesztegel, olyan, mintha óriási pórázon házőrzőt tartanának. Nem me­het hidat építeni, aki nem tud úszni... Varga Ferencre ráesett a le­mezfúró. Zúz­ódást szenvedett, agyrázkódást. Aztán dolgozott tovább. Azt mondja, békében legalább 2 hónapig pihent vol­na, most sem a kalóriapénzért tette. Augusztus 20-án elmond­hatja, hogy megszenvedett és megdolgozott a Szabadság­ladért. Augusztus 20-ra kész a híd Az egyik főmérnök kikísér a Tolbuhin­ körútra. Ő intézi a munkások jóléti ügyeit, éppen odajön hozzá az egyik munkás és megköszöni, hogy a főmér­nök elintézte a lakásügyét. Szép, új zakó van a munkáson. — Ezt most kapta? — kérdezi a főmérnök tőle. — Igen. Nagyon szép kabát. Köszönöm szépen. A főmérnök felém fordul: — Most kapta a Joint-tól. Megkérdezem a munkást: — Tudja, kitől kapta ezt a zakót? — Hogyne, a cégtől. A főmérnök még­­ elmondja nekem — ezt már négyszem­közt, egy pohár sör mellett —, azért iszunk sört, mert tegnap óta 30 százalékkal olcsóbb lett), hogy azért nem mondta meg a munkásoknak, hogy a Joint-tól van a szeretetadomány, mert sok rossz állapotban levő is volt a kiosztott holmik között és nem akarta, hogy egyesek szidják a jószándékú intéz­ményt ... A tény: augusztus huszadikán a köztársasági elnök után át­mehet a Szabadság-hídon a 49-es... Kelemen István Ilit FILMSZÍNHÁZ Szent István város közkedvelt filmszínháza megnyílik csütörtökön. MICKEY RODNEY: Élet komédiája pompás amerikai műsorral. Előadások kezdete mindennap fél 4, fél 6, fél 8. Uta Starstö­rt. Mennyi tess a progresszív tandíj? Az 1940/47. iskolai évtől kez­dődően a közoktatásügyi mi­niszter rendelete szerint a gim­náziumok V—VIII. osztályos tanulói, a tanítóképző- és óvó­- hadiárvák, hadigyámoltak, rokkantak, továbbá a tanárok és tanítók gyermekei, ha jeles vagy jó előmenetelűek, díjat nem fizetnek. Ha elégséges elő­­menetelűek, a megfelelő díj­csoport jórendű tanulói részére megszabott díjat ha elégtelen előmenetelűek, a megfelelő díj­­csoport elégségesrendű tanulói részére megszabott díjat fizetik. Ha a tanuló családjában több eltartásra szoruló és bármely 600 forinton felüli havi jöve­delem esetében a tandíj összegét minden 100 forintot meghaladó jövedelememelkedés esetében hasonló arányban kell emelni. Mellékdíj címén (a laborató­riumi díjak kivételével) a hall­gató a tandíj 50 százalékát tar­tozik fizetni. Teljes mentesség esetében mellékdíj címén a leg­alacsonyabb tandíj összegének 50 százaléka fizetendő. A rendelet a többgyermekes családokat előnyben részesíti. Ha a hallgató szülője vagy el­tartója kettőnél több gyermek eltartásáról gondoskodik,­­ a hallgató alacsonyabb összegű tandíjat fizet. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete szerint az ÉKSZÍJAK hajtószíjak, műszaki gumiáruk raktároi ELASTICA” ÉKSÍt* K LHJ I IV.H T.U.225-0SZ nőképzőintézetek növendékei tanulmányi előmenetelük és a szülök vagy saját jövedelmük alapján a következő tandíjakat fizetik havonta: közép- vagy középfokú iskolá­ba járó gyermek van, a tanulót annyival alacsonyabb díjcsoport­ba kell sorolni, ahány gyermek rajta kívül egyidőben iskolába jár. A tandíjakat tíz tanítási hónapon keresztül minden hó­nap ötödikéig kell befizetni. Az egyetemeken és a főisko­lákon is progresszív rendszer szerint történik a tandíjfizetés. A rendelet szerint megállapí­tott díjak a következők: 1946/47. iskolai évtől kezdő­dően az általános és népisko­lákban fizetendő beiratási díj két (2) forint. Csoport Havi jövedelem Jele* Jó Elégsége*Elégtelen I. 200 frt-o­ n alul— — 1 frt 5 frt II. 200 frt vagy több— 1 frt4 ‡ 10 ¡ III. 250 »» » 1 frt3 » 7 9 15 » IV. 300 •» · 2 0 5 9 109 20 » V. 350 »· s 3 9 7• 139 25 • VI. 400 »» » 4 9 9 · 169 30 » VII. 450 •· 9 6 9 119 199 35 » VIII. 500 *· 1 6 • 139 229 40 » IX. 550 »* » 7 9 159 25 9­ 45 » X. 600 »» » 8­9 179 289 50 » Csoport Havi jövedelem Jeles Jó Elégséges Elégtelen I. 200 frt-on alul— 60 frt 100 frt II. 200—300 forintig 25 frt 50 frt 100 » 2009 III. 300—400 » 50 » 75 » 150 — 300· IV. 400—500 » 75 » 100 » 200 » 400 I V. 500—600 » 100 » 125 » 250 » 5009 Hatvanfilléres vonaljegy a villamoson A Gazdasági Főtanács folyta­tólagosan tárgyalja az általános tarifakedvezményre vonatkozó előterjesztéseket. Ennek kereté­ben a Beszkárt életbe lépteti a villamoson a 60 filléres vonal­­jegytípust. Ez a jegy átszállásra nem jogosít, egy óra hosszat érvényes a Beszkárt bármely villamosvonalán. A jegytípust valószínűleg már a hét végén bevezetik a villamoson. H. G. Wells halálára — H.G. Wells halálával egyik legkiválóbb emberét vesztette el Anglia — mondotta Attlee mi­niszterelnök, amikor kedden délután közölték vele, hogy a régóta cukorbajban szenvedett, hetvenkilencéves világhírű író elköltözött az élők sorából. A legfélreismertebb író H. G. Wells nemcsak a leg­kiválóbb, hanem egyben a leg­­félreismertebb emberek közé tartozott. Az olvasók széles ré­tegei kizárólag fantasztikus re­gényei alapján rajzolták meg a maguk számára szellemi port­réját és nem akarták észre­venni, hogy H. G. Wells fan­tasztikus írásai nem olcsó szó­rakoztatásul készültek, hanem egyfelől sajátos szemszögből bí­rálják a valóságos társadalmat, másfelől pedig megrajzolják az eljövendő társadalmi rend alapjait. H. G. Wells azok közé a fan­tasztikus regényírók közé tar­tozott, akik a realista regény­írás módszereivel dolgoztak a fantázia területein is. Mun­kásságának második felében, amelyet világszerte kevésbbé ér­tékeltek, átment azután a rea­lista regényírás területére: tár­gyait és problémáit az első vi­lágháború előtti, továbbá az első és második világháború közötti angol társadalmi életből merítve. Ezek a realisztikus re­gények, amelyekben sokkal ma­­gasabbrendűen bontakozott ki Wells írói képessége, sohasem érték el az utópisztikus művek népszerűségét. A *nyi­t összeesküvést* hirdetője Attlee és az angol munkás­párt az angol szocializmus egyik modern úttörőjét gyászol­hatja a hetvenkilencéves korá­ban elhunyt íróban, aki — G. B. Shaw-val együtt — nagy szerepet játszott a Fábián So­­ciety-ben, ebben a fontos je­lentőségű intellektuális szocia­lista mozgalomban. H. G. Wells az Új világ a régi helyén lapjain nyílt hit­vallást tett a szocializmus mel­lett, de sohasem volt marxista, sőt, a William Clissold világá­ban kifejezetten a marxizmus­sal szemben foglalt állást. El­lene volt ugyanis az osztályharc marxi formájának, amelyet az angol munkáspárt is sokáig mellőzött és amelyhez csak Újabban tért vissza. H. G. Wells, akinek Világtör­ténet­e a legolvasottabb laikus világtörténetek közé tartozik, kezdettől fogva a szovjet-angol barátság mellett szállt síkra és már első pillanatban felismerte a fasizmusban rejlő nemzetközi veszedelmet. Az emberi jogok előharcosa Magyarországon aránylag ke­vesen tudják, hogy N­. G. Wells indította meg 1934-es The rights of man című könyvével az emberi jogok korszerű meg­fogalmazásáért folyó küzdelmet. A wellsi tervezet körüli vita évekig tartott, új és új ötletek támadtak, de kétségtelen, hogy H. G. Wells tervezete beletarto­zik abba az ideológiai folya­matba, amely az Atlanti Char­tához és az Egyesült Nemzetek san franciskói alapokmányához vezetett. A The rights of man, az új emberi jogok wellsi tervezete, ezzel a mondattal kezdődött: „Az emberiség egyetemes örö­köse minden eszköznek, erőnek, találmánynak és lehetőségnek, amelyet elődeink felhalmoztak és így minden ember igényt tarthat — tekintet nélkül a faji, színbeli, vallási, vagy meggyő­ződésbeli különbségekre — táp­lálékra, védelemre, orvosi keze­lésre és ápolásra, mindarra, ami születésétől haláláig testi és szellemi fejlődése teljes ki­aknázásához és egészségének fenntartásához szükséges." Ennek az igazságnak a teljes mértékű felismeréséhez még nem jutott el az egész világ, de H. G. Wells mégis megérte, hogy megláthatott egyetmást utópisztikusan realista, vagy realistán utópisztikus elképzelé­seinek valóra válásából. Így például: évtizedekkel ezelőtt még meglehetősen utópisztikusan ha­tott az olyasfajta elképzelése, mint amilyen most az Egyesült Nemzetek Szervezete alakjában reális formát öltött. S. E. Charles Boyer legszebb, legművészibb filmje: SZERELMI VIHAR city Csütörtöktől: Nagy Ferenc az antiszemitizmusról A fővárosi és vidéki izraelita neológ és orthodox hitközsé­gek vezetői Stöckler Lajos és Kahdn-Frankl Samu vezetésé­vel tisztelegtek Nagy Ferenc miniszterelnöknél, akinek átad­ták a zsidóság vezetői országos értekezletének határozatait és az ezekben kifejtett panaszok és sérelmek orvoslását kérték. Nagy Ferenc miniszterelnök vá­laszában mind a maga, mind a kormány nevében sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy az anti­szemitizmus mezében jelentkező reakció elkövethette a közel­múlt bűnös cselekményeit, ame­lyek érthetően nagy izgalomba hozták a hazai zsidóságot. Ki­jelentette a miniszterelnök, hogy az átadott memorandum­mal behatóan kíván foglal­kozni, ezért annak egyes pont­jaira e pillanatban még nem válaszolhat, ő maga is együtt szenvedett a zsidósággal és tel­jesen átérzi a súlyos sérelme­ket. Nála nem politikai szó­lam a kereszténység, hanem igazi meggyőződés, mely a fele­baráti szeretetet diktálja. Meg­állapítja, hogy a magyar nép­nek nem sajátossága az anti­szemitizmus és különösen az a réteg — a magyar parasztság —, amelyből maga is szárma­zik, távol áll a zsidógyűlölettől. Éppen ezért éltek jóban és rosszban békésen egymás mel­lett magyar parasztok és a fal­vak zsidó családjai, akiket a falu népe meg is becsült. A lel­kekben itt-ott még feltalálható fasiszta mérget fokozatos tü­neti kezeléssel kell kiirtani. Amikor a kormányzat mindent megtesz ebben az irányban, kérnie kell a magyar zsidósá­got is, hogy a múlt likvidálását segítse elő. Igyekezzék felej­teni, ne általánosítson, hanem működjék közre az egész tár­sadalom megbékélésében. A miskolci eseményekkel kap­csolatban Nagy Ferenc minisz­terelnök utalt legutóbbi parla­menti beszédére, közölte a kül­döttséggel, hogy bár a miskolci esemény nem antiszemita tün­tetésnek indult, csak jelszavak adták ezt a jellegét. Időközben újabb letartóztatások következ­tek. A miniszterelnök végül bizto­sította a megjelenteket, hogy az­­ államhatalom nemcsak meg­torolja az elkövetett bűnöket, de kérlelhetetlen szigort fog al­kalmazni, ha a jövőben bárhol az országban ilyen tünetek mutatkoznának. Szilárd elhatá­rozása a kormánynak, hogy minden intézkedéssel megóvja az ország becsületes dolgozói­nak élet- és vagyonbiztonságát felekezetre, fajra, vagy szárma­zásra való tekintet nélkül. " A Holdba utazás a gyakorlati lehetőségek körében Az amerikai hadügyminisz­tériumban dolgozó egyik fiatal tudós kijelentette: " Biztos meggyőződésem, hogy eljutok a Holdba. A tudós beszélt az amerikai hadsereg szakértőinek munká­járól, akik azon dolgoznak, hogy rakétát lehessen kilőni a Holdba. Meggyőződéssel állí­totta, hogy a mai fiatalabb nemzedék megéli a rendszeres világűrhajóózás korszakát. A Holdba és a bolygókra való utazás a rakétákhoz sze­relt fülkékben történik majd és természetesen mód lesz a visz­­szarepülésre is. Idővel gyá­rakat építenek a Holdon vagy a Marson s ezekben a Földön hiányzó nyersanyagokat dol­gozzák fel. A világűrhajók ha­sonlítanak majd azokhoz az elképzelt űrhajókhoz, amelyek­ről az írók álmodtak. Az űr­hajó lökhajtásos lesz. A boly­gók távolsága nem okoz nőm. Kétséget, mert a földet körül­vevő légkör elhagyása után már csak elenyésző ellenállás­sal kell számolni. Az első utasszállító rakétát utas nélkül lövik majd ki a sztratoszférán túlra és műszerekkel állapítják meg a világűrsugarak és egyéb befolyások hatását az anyagok­ra és az életre. A megfigyelők Radar-készülékekkel és csilla­gászati távcsövekkel figyelik a rakéta útját a világűrben. ötnapos munkahét Angliában Az ötnapos munkahét Angliá­ban úgy látszik megvalósul. Az angol kormány hajlandónak nyilatkozott az államosított bá­nyákban az ötnapos munka­hetet bevezetni. A magángazda­ságban is kezd teret hódítani az ötnapos munkahét gondolata. Így augusztus 30-án a Standard Motor and Co. vezeti be ezt a rendszert. 7 Százkilométeres szélvihar a­udapest felett Kedden este fél 8 óra tájban a fullasztó kánikulai hőséget pusztító erejű szélvihar váltotta fel. Egyik pillanatról a másik­ra százkilométeres sebességgel tört be a szélorkán a fővárosba, porfelhőket hajtva maga előtt. Az emberek riadtan menekül­tek hazafelé, mert a vihar ereje a romházak tégláit, a háztetők cserepeit és kitört ablakok szi­­lánkjait zúdította a járókelőkre. Tíz óra tájban érte el a tom­boló szélvihar tetőpontját. A szél ereje szétszakította a Bor­­áros­ téri pontonhidat, amelynek egyik hídrésze elszabadult. Básti Veronika 19 éves varrónő a hídról a vízbe zuhant, a közel­ben szolgálatot teljesítő rendőr azonban utána ugrott és kimen­tette. Az elszakadt hídrészt a tűzoltók erősítették meg mentő­kötelekkel. Néhány perccel ké­sőbb a Petőfi-hídhoz hívták ki a tűzoltókat, ahol a pesti olda­lon az ötödik és hatodik pon­ton közötti nyílás szakadt le, ugyancsak leszakadt a budai ol­dalon az első nyílás. Szerencsére itt nem történt baleset. A for­galom a két pontonhídon még most is szünetel. * A vihar, amely 11 óra után csöndesedett el, a járókelők­ között több balesetet okozott. Egymásután keresték fel a sé­rültek a mentők Markó­ utcai székházát elsősegélynyújtás vé­gett. Szerencsére mindössze két olyan baleset történt, amelynek sérültjét kórházba kellett szál­lítani. A vihar elől több **­ gyermekes anya a mentők szék­házába menekült, egyikük kö­zölük az egész éjszakát ott töl­tötte. A vihar anyagi kárt is okozott, amennyiben a házaké­ban nyitva felejtett ablakok kö­zül rengeteg betört. Több Du­­nán tartózkodó evezős parton hagyott, vagy a csónakban lévő ruháit is elvitte a vihar, a késő esti órákban több fiatalember akadt, aki egy szád fürdőnad­rágban tért haza. ÍRÓGÉPET VESZ-ELAD KÖLCSÖNÖZ M­erosvár Töröljék el a közmun­kav­ál­tságot A tömeges közmunkára való igénybevétel már a múlté és ezekre a rossz időkre már csak a közmunkaváltság emlékeztet. Az új adók azonban oly maga­sak, hogy azok az adózók min­den erejét igénybe veszik. Ép­­pen ezért a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara felterjesz­téssel fordult a kormányhoz és kérte a közmunkaváltság eltör­lését. Indokolásul többek közt azt hozta fel, hogy ennek az adónemnek az adminisztrációja jóformán többe kerül, mint­ az egész hozam. Ugyanakkor ez az adózók számára külön alásu járást igényel. SZENTISTVÁNKOR NÉGY N*JA A BALATONNAL AntAt indít, indulás szombaton reggel, visszaérkezés szerdán reggel. Oda ÍN vissza szállítást vállal SZOJRI és C3JAKÓ szállítmányozése, IV, Majtvar* utca 1. Tel. 182-081, Ír. órák 9—2-ig^

Next