Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)
1946-09-01 / 194. szám
Vasárnap, 1946 szeptember 13 Miért késik a „közkegyelem” és az internáltak felülvizsgálata? A háborúnak, különösen, ha ezzel kapcsolatban az ország vezetésében forradalmi átalakulás történt, egész természetes velejárója az általános amnesztia, amely rendszerint egy éven belül meg szokott történni. Minálunk is esedékes már az általános amnesztia, hiszen idestova több, mint másfél éve annak, hogy Budapest felszabadult. Felkerestük dr Halász Lajost, az országos nevű büntetőjogászt, aki az amnesztia-rendeletről és az internáltak felülvizsgálásáról a következőket mondotta: — Téves az a beállítás, mintha Magyarországon a felszabadulás óta nem volna amnesztia. Igenis volt, mégpedig a Szovjetunió és Magyarország között 1945 január hó 21-én létrejött Ideiglenes Fegyverszüneti Egyezmény alapján. Ennek az egyezménynek 5. pontja így hangzik: „Amnesztiában részesítendők és haladéktalanul szabadlábra helyezendők mindazok,, akik akár az Egyesült Nemzetek ügye iránt nyilvánított rokonszenvük miatt, akár vallásos meggyőződésük következtében őrizetben voltak, vagy elítéltettek. ” A debreceni kormány ennek a rendelkezésnek eleget is tett és már 1945 március 17-én hatályon kívül helyezte az öszszes zsidóellenes „jogszabályokat", majd később elrendelte mindazoknak a rehabilitálását, sőt kártalanítását, akik akárzsidó származásuk, akár antifasiszta magatartásuk miatt büntetést vagy hátrányt szenvedtek. Ez a rendelet 1945 július 11-én jelent meg és azóta nem volt közkegyelem Magyarországon, pedig Tildy Zoltán köztársasági elnökké való megválasztása elég örvendetes történeti eseménye volt ahhoz, hogy a választás napjának emlékére általános amnesztia hirdettessék. Sokan várták és várták, de bizony több mint fél év telt el azóta a várakozással. — Ennek az elmaradásnak egyik legfőbb oka, hogy az 1946. évi I. t.-c. 12. §-a meghagyta a köztársasági elnöknek az államfő kegyelmezési jogát, de azzal a megszorítással, hogy „általános kegyelmet csak a nemzetgyűlés adhat". És pedig törvényben. Az erről szóló törvényjavaslat azonban, — dacára annak, hogy Ries István igazságügyminiszter már két hónappal ezelőtt elkészítette, — még nem került a nemzetgyűlés elé. Még mindig tanácskoznak fölötte. Pártközi konferencia is foglalkozott már a javaslattal és itt is több módosítás gondolata vetődött fel. A vezérgondolat az, hogy a két évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek kegyelemben részesülnek, a négy évre elítéltek is szabadlábra kerülnek, ha büntetésük felét letöltötték. Akiknek ügyében pedig még nincs jogerős ítélet, azok a bíróságok, ahol az ügy döntés alatt áll, állapítják meg, hogy a vádlott érdemes e a kegyelemre, és ha igen, ennek megfelelően hozzák meg az ítéletet kellő évben vagy eseteleg azon alul. Az internáltak ügyében a napokban hírlapi nyilatkozatot adott Rajk László belügyminiszter. Eszerint a nyilatkozat szerint „lesz amnesztia az internáltakra is‘‘. Ezt a kijelentést tévedésből adhatta a belügyminiszter úr szájába a hírlapíró, mert amnesztiát csak a bíróságok által elítéltek, vagy bírói fórum előtt eljárás alatt álló vagy ülő vádlottak kaphatnak. Egyébként a belügyminiszter úr nyilatkozata érdemleges részében kijelentette, az internáltak ügyében revízió lesz, éspedig valamenynyi internált ügyében szeptember hó 15-ig bezárólag. Én a magam részéről száz százalékig magamévá teszem a belügyminiszter úr ama kijelentését, hogy ő általában megszünteti mindazok internálását, akiket felszabadulás előtti magatartásuk miatt vettek őrizetbe, kivéve azokat, akik a felszabadulás előtt valamilyen fontosabb vezető szerepet töltöttek be és a felszabadulás után is demokrataellenes magatartást tanúsítottak. A belügyminiszter úrnak azt a kijelentését pedig, hogy az országban ezentúl mindössze néhány helyen lesz internáló hatóság , örömmel üdvözlöm. Különösen akkor, ha az eddigitől eltérően, ez a szerv valóban hatósági jellegű lesz és a főkapitányság vezetője egy rendőri bizottsággal közösen csak jegyzőkönyvekkel megerősített tények felülvizsgálata alapján hozhatja meg internálási véghatározatát. Egy nagyon fontos körülményre vagyok bátor még a figyelmet felhívni. Éspedig a király vagy a kormányzó által a teljes kegyelmezési jog birtokában kibocsátott amnesztia rendeletekhez volt egy toldat, amelyben az államfő fenntartotta magának a jogot, hogy „különös méltánylást érdemlő esetekben olyanokkal szemben, akik arra méltók, a közkegyelem keretén túlmenően a megbocsátás szellemét kivételes kegyelem útján érvényesítse". Hogy ezt a kivételes kegyelmet a köztársasági elnök is gyakorolhassa, helyénvalónak látnám, ha a nemzetgyűlés az általa elfogadott törvényben kifejezett felhatalmazást adna. Szénkormánybiztosság létesül A Magyar Nemzet munkatársának értesülése szerint a bányák államosítása után sor kerül szénkormánybiztos kinevezésére. A szénkormánybiztos kinevezése azért szükséges, hogy a bányák termelését, valamint gazdasági alapjainak megszervezését minél jobban biztosítani lehessen. A szénkormánybiztosság élére a magyar politikai életnek egyik rendkívül erőskezű egyénisége kerül. Svájc magyar döntőbírát küldött a Nemzetközi Vasúti Döntőbíróságba A Neue Zürcher Zeitung közli, hogy a svájci szövetségi tanács legutóbbi ülésén választotta meg a Svájc részből a Nemzetközi Vasúti Döntőbíróságba küldött bírákat. A svájciak számára fenntartott négy hely közül kettőre idegen állampolgárt választottak meg, egy franciát és egy magyart. A Svájc képviseletében szereplő nemzetközi vasúti döntőbírók egyike, dr Nánássy Béla, a MÁV kereskedelmi főosztályaigazgatója lett. A Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége (KOKSZ) kebelében működő IizianSereKzsiii Munkaközösség közli, hogy sztarusi szenet, brikettet egyének, vállalati beszerző csoportok, tömbök, vendéglátóüzemek és minden szénbeszerzésre jogosult fogyasztó (a megengedett kereteken belül) vásárolhat. Rendelések feladhatók a szénkereskedelem pályaudvari telepein, azok városi irodáiban, valamint a város minden részén található kiskereskedőknél. A rendeléseket a beérkezés sorrendjében fogjuk lebonyolítani. A szí szövet- és selyem-újdonságok strigy választékkal! GERŐ, STEINER és TÁRSA cégnél IV. Sütő utca 2 Telefon: ISON 716 . v. 5 Rendőrségi hírek Augusztus 29-én éjszaka 1 óra tájban az Üllői úton szolgálatot teljesítő rendőr a Corvin-köz felől segélykiáltásokat hallott. Két vetkőztető bandita a földre tepert egy férfit éppen és a kabátját húzták le róla. Egyiküket sikerült elfogni. Társa szökésben van. Mire a rendőrök az eset színhelyére visszatértek, a megtámadott ember eltűnt. A rendőrség ez úton kéri, hogy jelentkezzék a főkapitányság bűnügyi osztályán. A gazdasági rendészeti osztály nyomozói megállapították, hogy a Teleki-téren többen úgynevezett export-cigarettát árulnak. A nyomozás során kiderült, hogy Schlochoff Ervin a cigarettákat egyik állami szervtől kapta exportcélokra, az áru beszerzése helyett továbbadta Gáti László kereskedősegédnek, aki viszont Idesz Miklós foglalkozásnélküli egyénnek adta el a 40.000 darab cigarettát darabonként 10 fillérért. Idesz azután a Telekitéri árusoknak adta tovább. A rendőrség a lánckereskedőket letartóztatta. Kőbányán a Wander-gyár közelében ismeretlen, ruhátlan nő holttestére találtak. Az első orvosi vizsgálat szerint a szerencsétlen nőt megölték. A nyomozás folyik. A főkapitányság napok óta nyomoz azok után a betörők után, akik augusztus 21-én a városmajori templomot kifosztották, magukkal viva a templom kegyszereit. A gazdasági rendészeti osztály letartóztatta Reich Gusztávot, a Trunkhahn posztógyár vezérigazgatóját, valamint Pálos András és Woth Zoltán üzemvezetőket, akik a nyomozás szerint szabotálták az újjáépítést, a gyárépületet, gépeket, kazánt nem hozatták rendbe és ezáltal megakadályozták a gyártelepen tárolt 10.000 kiló szövethulladék feldolgozását. A gazdasági rendőrség szerint Beleh ezzel csődbe akarta juttatni a gyárat és meg akarta szerezni a részvények többségét. Képbírósági hírek A NŐT golyóhalála és vagyonelkobzásra ítélte Antal István volt minisztert, akinek mint a Sztójay-kormány igazságügyminiszterének, meg kellett volna akadályoznia a deportálásokat és egyéb törvénytelenségeket. Antal István kegyelmet kért és a NŐT zárt ülésen elhatározta, hogy az iratokat a végső döntés céljából felterjeszti a köztársaság enökéhez. A népbíróság életfogytiglani fegyházzal sújtotta Németh József volt nyilas pártszolgálatost, aki részt vett több kivégzésben. Bizonytalan időre elnapolták Kádas Károly volt iparügyi államtitkár ügyének tárgyalását. Német József földműves három nyilas társával üldözötteket hurcolt ki nyilasházba, ott kirabolták őket, egyeseket törött üvegcserepeken táncoltattak, majd a Dunapertra kísérték a szerencsétleneket, ahol lelőtték őket. Mivel a vádlott csak 20 éves, a Népbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítélte. Dr Lers Vilmos, volt OTI titkárt, aki mint a Pálffy-féle nyilaspárt tagja követett el bűncselekményeket, két évre ítélte a Népbíróság. A népügyész fellebbezett. A Népbíróság László Dezsőtanácsa, Lajkó József műszaki rajzolót, aki mint építésvezető kegyetlenül bánt a hozzá beosztott munkaszolgálatosokkal, 10 évi kényszermunkára ítélte. A népügyész felebbezett. A Népbíróság Pálosi tanácsa szombaton tárgyalta Datz Ede bűnügyét, aki — noha maga is üldözött volt — más üldözötteket zsarolt és akik nem teljesítették követeléseit, azokat feljelentette a Gestaponál Az eddig szabadlábon védekező Datz Edét a népbíróság letartóztatta és a tárgyalást elnapolta. A NŐT Bojta Béla-tanácsa helybenhagyta a népbíróság ítéletét Gergely Gyula vállalati igazgató bűnügyében, akit a népbíróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélt. Rövidesen letárgyalják a községi választásokról szóló törvényjavaslatot A Magyar Nemzet munkatársának értesülése szerint a községi választásokról szóló törvényjavaslat rövidesen elkészül és pártközi értekezlet elé kerül. Szeptember hónap első hetében már le fogják tárgyalni a nemzetgyűlés plénumában is a javaslatot, úgy, hogy a községi választások megtartásának már semmi akadálya sem lesz. Francia lap a szlovákiai magyarokért A Temoignane Chretien című francia lap „Elszakított magyarok“ címmel cikket közölt A csehek mindenáron meg akarnak szabadulni 650.000 Szlovákiában élő magyartól — írja a lap. — Beszélgettünk magyarokkal, politikai pártállásra való tekintet nélkül, akiket a szlovák hatóságok kiutasítottak. Megállapítottuk, hogy a szlovákok rövidlátó politikája hosszú időre meg fogja mérgezni Közép- Európa légkörét. Magyarlakta városokban és falvakban gyermekek két éve nem járnak iskolába, mert a szlovákok megtiltották a magyar oktatást, még azoknak a tanítóknak is, akik a diplomájukat az első csehszlovák köztársaságban szerezték. A szlovákok azt állítják, hogy a magyarok hozzájárultak az első csehszlovák köztársaság felbomlasztásához, ezzel szemben a francia sárgakönyvben Coulondre, volt berlini francia nagykövet, akit annak idején megbíztak a csehszlovák válság kivizsgálásával, azt állítja, hogy az 1939. évi válságban éppen a szlovákok voltak azok, akik ugyanazt a szerepet töltötték be, mint az előző évben a szudétanémetek. A szlovákiai magyarok háromnegyed része közömbös volt a politikai mesterkedések iránt. A középeurópai megbékélés rendkívül fontos érdeke, hogy a szlovákiai magyar kisebbségeket az UNO ellenőrzése alá helyezzék. A Magyar Lovaregylet szeptember 1, 8, 15, 22, 29-én Versenyt tart. Kezdete d.u./16. Bukmékerek iiiiiiiiiiiiii mii iiiiiin iiiiiimnii BLAIT MIKSA bukméker Rákóczi-út 86. Telefon 225-680 Fiókiroda: Apponyi-tér öt-Bernes* Dezső bukméker Baross-tér 20. Fiókirodák Thölköly-út 27 és Bartók Béla-út 1. Telefon 458-537. FARKAS MIKSA bukméker Teréz-körút 10. Telefon 224-458 Gyöngy Lajos Andrássy-út 43 és Újpest, István-út 17. dr. Pécsi Dániel bukméker Teréz-körút 26. Telefon 124-636 RENNEK bukméker VII., Erzsébet-körút 9/11 NEW YORK-palota. T. 225-058 Fiókiroda csak galoppra: Józsefkörút 55. Telefon: 181-669. Milyen pályára menjenek a B-listások? A főváros közgyűlésén és a nemzetgyűlésen is sok szó esett az utóbbi időben a B-listáról. A szónokok, egybehangzóan megállapították, hogy a B lista-rendeletet sok helyen nem a törvényes előírásoknak megfelelően hajtották végre és túlmentek a megszabott kereteken. Elbocsátottak olyanokat is, akik ellen kifogás egyáltalán nem merült fel. Ezt a belügyminiszter és a pártok szónokai is elismerték. A törvényerejű rendelet helytelen alkalmazása még fokozottabban előtérbe hozza azt a kérdést, mi lesz a kenyörtelenné vált B-listásokkal. Olyan ígéretek hangzottak el a B-lista-rendelet kiadása idején, hogy az utcára kerülő közalkalmazottak elmehetnek majd ipari munkásnak, vagy más fizikai munkavállalónak. Sőt, azt mondották, átképzésükről is történik gondoskodás. Az íróasztalt otthagyni kényszerült 100.000 főnyi szellemi dolgozó azonban most azt tapasztalja, hiába kopogtat a gyári felvételi irodákban: először is a legtöbb helyen egyáltalán nincs új munkásokra szükség, másodszor pedig, ha kellenének is új munkaerők, azokat nem a B-listások közül válogatnák ki. Velük szemben leküzdhetetlen bizalmatlanság erősödött meg minden munkáltatónak és üzemi bizottsági tagnak a lelkében. Hiába sorozták az elküldött embereket az elbocsátás oka szerint a t b csoportokba, őket egyszerűen csak B-listásoknak tekintik és nem hajlandók velük szóbaállni. A szakszervezetekhez is hiába fordulnak, ott is a már régebben előjegyzett, egyes szakmákban már ismert munkavállalókat helyezik el elsősorban. Az utcára került 100.000 szellemi dolgozónak és családjának munkát kellene biztosítani, akár közvetlen munkalehetőség nyúj- tásával akár a munkaszabadság biztosításával. Vagyis: meg kellene engedni, hogy az állásuktól megfosztott hivatalnokok hozzáfoghassanak bármilyen munkához, amihez éppen alkalom, lehetőség, vagy véletlen eshetőség kínálkozik. Törvénybe iktattuk az egyéni szabadságot, az emberi jogokat, tehát biztosítja minden ember számára legelsősorban a munka jogát. Tegyük lehetővé például, hogy az állását vesztett köztisztviselő és újabban B-listára kerülő magántisztviselő, ha akad néhány forintja, vehessen rajta ceruzát, borotvapengét, vagy akár gyerekzoknit és azt eladhassa a a filléres haszonból eltengethesse életét és családja részére beválthassa kenyérjegyét. Itt azonban kínai fal húzódik az utóbbi időben nemcsak a most lenézett B- listások, hanem minden más ember elé is. Kereskedést űzni például csak annak szabad, aki arra külön miniszteri engedélyt kap. Ilyen kivételes engedélyhez pedig csak az juthat hozzá, akinek „háromévi szakmai gyakorlata" van, tehát már három éve pengét, vagy cipőfűzőt árusított, azonkívül feltétel az is, hogy utcára nyíló üzlethelyisége legyen. A helyzet tehát az, hogy a kispénzű szegényember nem kaphat kereskedésre iparigazolványt, hanem csak azoknak van joguk erre, akiknek üzlethelyiségre, fényes kirakatra is telik. A demokráciában ennek éppen a fordítottját kellene megcsinálni. A munkátlanná vált, pénztelen embereknek direkt a kezébe kellene adni ilyen kiskereskedői, kisipari lehetőségeket: próbáljanak dolgozni, kereskedni, hátha sikerül az indulás és megmenekülnek az éhségtől, családjukkal együtt. Ezzel szemben a már működő kereskedőket is B-listázni akarják. Egy éve hallatszik, hogy például az aranybeváltókat meg kell rendszabályozni. A forint győzelmével aztán ez az egész kérdés önmagában összeomlott, mert az arany-üzérkedők máris eltűntek Ez mutatja, hogy a beindult. Itt is nagy számban válindult. Itt is nagyszámban válnak majd kisemberek foglalkozás- és munkanélkülivé, mert hisz a szegényebb kereskedőrétegnek nincsen üzlethelyisége. De mégsztán, aki például hazajött . Mauthausenből és a lakásából kezdett üzletezni, most elveszítheti jogosítványát, mert nincs utcára nyíló üzlethelyisége, vagy esetleg a most gyakorolt szakmában nincsen még 3 évi „szakismerete". Kereskedelmi üzletet Magyarországon 70 éven keresztüli bárki nyithatott, egészen 1941 február 27-ig, amikor a félnyilas kormány miniszteri engedélyhez kötötte mindennemű iparűzés jogát. Most a demokráciában éppen olyan megszorítás áll fenn, mint a nyilas uralom alatt. Ezt a módszert sürgősen meg kell változtatni. Aki nem való kereskedőnek, azt az élet úgyis lemorzsolja, kisodorja a kereskedelem forgatagából. Viszont, akikről nem a bürokrácia, hanem az élet állítja ki a bizonyítványt, hogy kereskedőnek valók, azokból haszna lesz az államnak, a demokráciának és az egész magyar gazdasági életnek. Az igazi kereskedők nem félnek az utánpótlástól, az újonnan belépő kisember konkurrenciájától. Minden új ember új gondolatokat, új ötleteket hozhat és új irányban, új utakon kezdi a maga üzletkeresési munkáját, tehát a meglevőknek nemigen jelent konkurrenciát. Engedjék meg hát a kenyörtelenné váló embereknek, hogy belépjenek a kereskedői pályára. Gordon Ferenc svájci megbízatása A hivatalos lap egyik legközelebbi száma közölni fogja, hogy Gordon Ferenc volt pénzügyminisztert Tildy Zoltán, a köztársaság elnöke berni követté nevezte ki és kinevezéséhez a svájci kormány már meg is adta az agreementet. INTÉZETI KORHÁZI SZÁLLODÁI PAPLAN ♦ MATRAC ♦ ÁGYNEMŰ p rtiMa PUPlanayAR ** KAMERMAYER K.-U. 2. TELEFON : 185-475 ' : • "Si?! ■ u n mWLL ■k# ^ ■ B 1 ▼ B JB M H ' u p ■ >■*'■?/,<.c4c<én. u ■ ... ♦ Lévai pensió Békebeli ellátással, ‘ tutcai és udvari szobák mérsékelt árak mellet kaphatók. V. Fálk Miksa utca tiezahárára. KÖZÉPKORI FÉRFI orosz és német tolmácsnak vállalathoz jelentkezik. Válaszok „Perfek FELHÍVÁS! Termo koksz cserépkályhák javításához alkatrészek, valamint teljesen új termo-koksz készletek megrendelhetők és előjegyezhetők Budapesti És Vidéki Cserépkályhakészítői Iparosok Országos Szövetkezeténél, VII., Erzsébetkörút tizennyolc. Telefon: 227-644 ■ ---v .rí.. He fizessen többet! Vigyázzon a forint értékére! Schmoll-Pasta ....................Ft 2.— Schmoll-Vesta-paszta. . . Ft 1.50 Schmoll-Creme tubusban . Ft 1.300EBiliflE HANGSZERGYÁR. RÁKÓCZI-CT. Harmonikát, pmofonlemezt, rádiós eladót vásárol, bizományba átvesz. Rádiót &s javít hangolást Tállal. Telefon: 424 Mg)