Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-01 / 194. szám

Vasárnap, 1946 szeptember 13 Miért késik a „közkegyelem” és az internáltak felülvizsgálata? A háborúnak, különösen, ha ezzel kapcsolatban az ország vezetésében forradalmi átalaku­lás történt, egész természetes ve­lejárója az általános amnesztia, amely rendszerint egy éven be­lül meg szokott történni. Miná­­lunk is esedékes már az általá­nos amnesztia, hiszen idestova több, mint másfél éve annak, hogy Budapest felszabadult. Felkerestük dr Halász Lajost, az országos nevű büntetőjogászt, aki az amnesztia-rendeletről és az internáltak felülvizsgálásáról a következőket mondotta: — Téves az a beállítás, mint­ha Magyarországon a felszaba­dulás óta nem volna amnesztia. Igen­is volt, még­pedig a Szov­jetunió és Magyarország között 1945 január hó 21-én létrejött Ideiglenes Fegyverszüneti Egyez­mény alapján. Ennek az egyez­ménynek 5. pontja így hangzik: „Amnesztiában részesítendők és haladéktalanul szabadlábra helyezendők mindazok,, akik akár az Egyesült Nemzetek ügye iránt nyilvánított rokonszenvük miatt, akár vallásos meggyőző­désük következtében őrizetben voltak, vagy elítéltettek. ” A debreceni kormány en­nek a rendelkezésnek eleget is tett és már 1945 március 17-én hatályon kívül helyezte az ösz­­szes zsidóellenes „jogszabályo­kat", majd később elrendelte mindazoknak a rehabilitálását, sőt kártalanítását, akik akár­­zsidó származásuk, akár anti­fasiszta magatartásuk miatt bün­tetést vagy hátrányt szenvedtek.­­ Ez a rendelet 1945 július 11-én jelent meg és azóta nem volt közkegyelem Magyarorszá­gon, pedig Tildy Zoltán köztár­sasági elnökké való megválasz­tása elég örvendetes történeti eseménye volt ahhoz, hogy a vá­lasztás napjának emlékére álta­lános amnesztia hirdettessék. So­kan várták és várták, de bizony több mint fél év telt el azóta a várakozással. — Ennek az elmaradásnak egyik legfőbb oka, hogy az 1946. évi I. t.-c. 12. §-a meg­hagyta a köztársasági elnöknek az államfő kegyelmezési jogát, de azzal a megszorítással, hogy „általános kegyelmet csak a nem­zetgyűlés adhat". És pedig tör­­­vényben. Az erről szóló törvény­­javaslat azonban, — dacára an­nak, hogy Ries István igazság­ügyminiszter már két hónappal ezelőtt elkészítette, — még nem került a nemzetgyűlés elé. Még mindig tanácskoznak fölötte. Pártközi konferencia is foglal­kozott már a javaslattal és itt is több módosítás gondolata vető­dött fel.­­ A vezérgondolat az, hogy a két évet meg nem haladó sza­badságvesztésre ítéltek kegye­lemben részesülnek, a négy évre elítéltek is szabadlábra kerül­nek, ha büntetésük felét letöl­­tötték. Akiknek ügyében pedig még nincs jogerős ítélet, azok a bíróságok, ahol az ügy döntés alatt áll, állapítják meg, hogy a vádlott érdemes e a kegyelemre, és ha igen, ennek megfelelően hozzák meg az ítéletet kellő év­ben vagy eseteleg azon alul.­­ Az internáltak ügyében a napokban hírlapi nyilatkozatot adott Rajk László belügyminisz­ter. Eszerint a nyilatkozat sze­rint „lesz amnesztia az internál­takra is‘‘. Ezt a kijelentést téve­désből adhatta a belügyminiszter úr szájába a hírlapíró, mert amnesztiát csak a bíróságok ál­tal elítéltek, vagy bírói fórum előtt eljárás alatt álló vagy ülő vádlottak kaphatnak. Egyébként a belügyminiszter úr nyilatko­zata érdemleges részében kije­lentette, az internáltak ügyében revízió lesz, és­pedig valameny­­nyi internál­t ügyében szeptember hó 15-ig bezárólag. Én a magam részéről száz százalékig magamé­vá teszem a belügyminiszter úr ama kijelentését, hogy ő általá­ban megszünteti mindazok inter­nálását, akiket felszabadulás előtti magatartásuk miatt vettek őrizetbe, kivéve azokat, akik a felszabadulás előtt valamilyen fontosabb vezető szerepet töltöt­tek be és a felszabadulás után is demokrataellenes magatartást tanúsítottak. A belügyminiszter úrnak azt a kijelentését pedig, hogy az országban ezentúl mind­össze néhány helyen lesz inter­náló hatóság , örömmel üdvöz­löm. Különösen akkor, ha az eddigitől eltérően, ez a szerv va­lóban hatósági jellegű lesz és a főkapitányság vezetője egy rend­őri bizottsággal közösen csak jegyzőkönyvekkel megerősített tények felülvizsgálata alapján hozhatja meg internálási végha­tározatát.­­ Egy nagyon fontos körül­ményre vagyok bátor még a fi­gyelmet felhívni. És­pedig a ki­rály vagy a kormányzó által a teljes kegyelmezési jog birtoká­ban kibocsátott amnesztia rende­letekhez volt egy toldat, amely­ben az államfő fenntartotta ma­gának a jogot, hogy „különös méltánylást érdemlő esetekben olyanokkal szemben, akik arra méltók, a közkegyelem keretén túlmenően a megbocsátás szelle­mét kivételes kegyelem útján ér­vényesítse". Hogy ezt a kivéte­les kegyelmet a köztársasági el­nök is gyakorolhassa, helyénva­lónak látnám, ha a nemzetgyű­lés az általa elfogadott törvény­ben kifejezett felhatalmazást adna. Szénkormánybiztosság létesül A Magyar Nemzet munkatár­sának értesülése szerint a bá­nyák államosítása után sor ke­rül szénkormánybiztos kineve­zésére. A szénkormánybiztos kinevezése azért szükséges, hogy a bányák termelését, valamint gazdasági alapjainak megszerve­zését minél jobban biztosítani lehessen. A szénkormánybiztos­­ság élére a magyar politikai életnek egyik rendkívül erőskezű egyénisége kerül. Svájc magyar döntő­bírát küldött a Nemzetközi Vasúti Döntőbíróságba A Neue Zürcher Zeitung közli, hogy a svájci szövetségi tanács legutóbbi ülésén válasz­totta meg a Svájc részből a Nemzetközi Vasúti Döntőbíró­ságba küldött bírákat. A sváj­ciak számára fenntartott négy hely közül kettőre idegen állam­polgárt választottak meg, egy franciát és egy magyart. A S­vá­jc képviseletében szereplő nemzetközi vasúti döntőbírók egyike, dr Nánássy Béla, a MÁV kereskedelmi főosztálya­­igazgatója lett. A Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetsége (KOKSZ) kebelében működő IizianSereKzsii­i Munkaközösség közli, hogy sztaru­si szenet, brikettet egyének, vállalati beszerző csoportok, tömbök, vendéglátóüze­­mek és minden szénbeszerzésre jogosult fogyasztó (a megenge­dett kereteken belül) v­ásárolhat. Rendelések feladhatók a szénkereskedelem pályaudvari telepein, azok városi irodáiban, valamint a város minden részén talál­ható kiskereskedőknél. A rendeléseket a beérkezés sorrendjében fogjuk lebonyolítani. A szí szövet- és selyem-újdonságok strigy választékkal! GERŐ, STEINER és TÁRSA cégnél IV. Sütő­ utca 2 Telefon: ISON 716 . v.­ 5 Rendőrségi hírek Augusztus 29-én éjszaka 1 óra tájban az Üllői­ úton szolgálatot teljesítő rendőr a Corvin-köz felől segélykiáltásokat hallott. Két vetkőztető bandita a földre tepert egy férfit éppen és a kabátját húzták le róla. Egyi­küket sikerült elfogni. Társa szökésben van. Mire a rendőrök az eset színhelyére visszatértek, a megtámadott ember eltűnt. A rendőrség ez úton kéri, hogy je­lentkezzék a főkapitányság bűn­ügyi osztályán. A gazdasági rendészeti osztály nyomozói megállapították, hogy a Teleki-téren többen úgyneve­zett export-cigarettát árulnak. A nyomozás során kiderült, hogy Schlochoff Ervin a cigarettákat egyik állami szervtől kapta ex­portcélokra, az áru beszerzé­s­e helyett továbbadta Gáti László kereskedősegédnek, aki viszont Idesz Miklós foglalkozásnélküli egyénnek adta el a 40.000 da­rab cigarettát darabonként 10 fillérért. Idesz azután a Teleki­téri árusoknak adta tovább. A rendőrség a lánckereskedőket letartóztatta. Kőbányán a Wander-gyár közelében ismeretlen, ruhátlan nő holttestére találtak. Az első orvosi vizsgálat szerint a sze­­rencsétlen nőt megölték. A nyo­mozás folyik. A főkapitányság napok óta nyomoz azok után a betörők után, akik augusztus 21-én­ a városmajori templomot kifosz­tották, magukkal viva a tem­plom kegyszereit. A gazdasági rendészeti osz­tály letartóztatta Reich Gusz­távot, a Trunkhahn posztógyár vezérigazgatóját, valamint Pálos András és Woth Zoltán üzem­vezetőket, akik a nyomozás sze­rint szabotálták az újjáépítést, a gyárépületet, gépeket, kazánt nem hozatták rendbe és ezáltal megakadályozták a gyártelepen tárolt 10.000 kiló szövethulladék feldolgozását. A gazdasági rend­őrség szerint Beleh ezzel csődbe akarta juttatni a gyárat és meg akarta szerezni a részvények többségét. Képbírósági hírek A NŐT golyóhalála és va­gyonelkobzásra ítélte Antal Ist­ván volt minisztert, akinek mint a Sztójay-kormány igaz­­ságügyminiszterének, meg kel­lett volna akadályoznia a de­portálásokat és egyéb törvény­telenségeket. Antal István ke­gyelmet kért és a NŐT zárt ülé­sen elhatározta, hogy az irato­kat a végső döntés céljából fel­terjeszti a köztársaság enöké­­hez. A népbíróság életfogytiglani fegyházzal sújtotta Németh Jó­zsef volt nyilas pártszolgála­tost, aki részt vett több kivég­zésben. Bizonytalan időre elnapolták Kádas Károly volt iparügyi ál­lamtitkár ügyének tárgyalását. Német József földműves há­rom nyilas társával üldözötte­ket hurcolt ki nyilasházba, ott kirabolták őket, egyeseket tö­rött üvegcserepeken táncoltat­tak, majd a Dunapertra kísérték a szerencsétleneket, ahol lelőtték őket. Mivel a vádlott csak 20 éves, a Népbíróság életfogytig­lani kényszermunkára ítélte. Dr Lers Vilmos, volt OTI titkárt, aki mint a Pálffy-féle nyilaspárt tagja követett el bűn­cselekményeket, két évre ítélte a Népbíróság. A népügyész fel­lebbezett. A Népbíróság László Dezső­­tanácsa, Lajkó József műszaki rajzolót, aki mint építésvezető kegyetlenül bánt a hozzá beosz­tott munkaszolgálatosokkal, 10 évi kényszermunkára ítélte. A népügyész felebbezett. A Népbíróság Pálosi tanácsa szombaton tárgyalta Datz Ede bűnügyét, aki — noha maga is üldözött volt — más üldözötte­ket zsarolt és akik nem telje­sítették követeléseit, azokat fel­jelentette a Gestaponál Az ed­dig szabadlábon védekező Datz Edét a népbíróság letartóztatta és a tárgyalást elnapolta. A NŐT Bojta Béla-tanácsa helybenhagyta a népbíróság ítéletét Gergely Gyula vállalati­ igazgató bűnügyében, akit a népbíróság életfogytig tartó kényszermunkára ítélt. Rövidesen letárgyalják a községi választásokról szóló törvényjavaslatot A Magyar Nemzet munka­társának értesülése szerint a községi választásokról szóló törvényjavaslat rövidesen elké­szül és pártközi értekezlet elé kerül. Szeptember hónap első hetében már le fogják tárgyalni a nemzetgyűlés plénumában is a javaslatot, úgy, hogy a köz­ségi választások megtartásának már semmi akadálya sem lesz. Francia lap a szlovákiai magyarokért A Temoignane Ch­retien című francia lap „Elszakított magya­­rok“ címmel cikket közölt A csehek mindenáron meg akar­nak szabadulni 650.000 Szlová­kiában élő magyartól — írja a lap. — Beszélgettünk magya­rokkal, politikai pártállásra való tekintet nélkül, akiket a szlovák hatóságok kiutasítottak. Meg­állapítottuk, hogy a szlovákok rövidlátó politikája hosszú időre meg fogja mérgezni Közép- Európa légkörét. Magyarlakta városokban és falvakban gyer­mekek két éve nem járnak is­kolába, mert a szlovákok meg­tiltották a magyar oktatást, még azoknak a tanítóknak is, akik a diplomájukat az első csehszlovák köztársaságban sze­rezték. A szlovákok azt állítják, hogy a magyarok hozzájárultak az első csehszlovák köztársaság felbomlasztásához, ezzel szem­ben a francia sárgakönyvben Coulondre, volt berlini francia nagykövet, akit annak idején megbíztak a csehszlovák válság kivizsgálásával, azt állítja, hogy az 1939. évi válságban éppen a szlovákok voltak azok, akik ugyanazt a szerepet töltötték be, mint az előző évben a szu­­détanémetek. A szlovákiai ma­gyarok háromnegyed része kö­zömbös volt a politikai mester­kedések iránt. A középeurópai megbékélés rendkívül fontos ér­deke, hogy a szlovákiai magyar kisebbségeket az UNO ellenőr­zése alá helyezzék. A Magyar Lovaregylet szeptember 1, 8, 15, 22, 29-én Versenyt tart. Kezdete d.u.­­/16. Bukmékerek iiiiiiiiii­i­iii mii iiiiiin iiiiiimnii BLAIT MIKSA bukméker Rákóczi-út 86. Telefon 225-680 Fiókiroda: Apponyi-tér öt-Bernes* Dezső bukméker Baross-tér 20. Fiókirodák Thöl­­köly-út 27 és Bartók Béla-út 1. Telefon 458-537. FARKAS MIKSA bukméker Teréz-körút 10. Telefon 224-458 Gyöngy Lajos Andrássy-út 43 és Újpest, István-út 17. dr. Pécsi Dániel bukméker Teréz-körút 26. Telefon 124-636 RENNEK bukméker VII., Erzsébet-körút 9/11 NEW YORK-palota. T. 225-058 Fiókiroda csak galoppra: József­­körút 55. Telefon: 181-669. Milyen pályára menjenek a B-listások? A főváros közgyűlésén és a­­ nemzetgyűlésen is sok szó esett­­ az utóbbi időben a B-listáról. A szónokok, egybehangzóan meg­állapították, hogy a B lista-ren­­deletet sok helyen nem a törvé­nyes előírásoknak megfelelően hajtották végre és túlmentek a megszabott kereteken. Elbocsá­tottak olyanokat is, akik ellen kifogás egyáltalán nem merült fel. Ezt a belügyminiszter és a pártok szónokai is elismerték. A törvényerejű rendelet helyte­len alkalmazása még fokozottab­ban előtérbe hozza azt a kér­dést, mi lesz a kenyörtelenné vált B-listásokkal. Olyan ígéretek hangzottak el a B-lista-rendelet kiadása ide­jén, hogy az utcára kerülő köz­­alkalmazottak elmehetnek majd ipari munkásnak, vagy más fizi­kai munkavállalónak. Sőt, azt mondották, átképzésükről is tör­ténik gondoskodás. Az íróasztalt otthagyni kényszerült 100.000 fő­nyi szellemi dolgozó azonban most azt tapasztalja, hiába ko­pogtat a gyári felvételi irodák­ban: először is a legtöbb helyen egyáltalán nincs új munkásokra szükség, másodszor pedig, ha kellenének is új munkaerők, azokat nem a B-listások közül válogatnák ki. Velük szemben le­küzdhetetlen bizalmatlanság erő­södött meg minden munkáltató­­nak és üzemi bizottsági tagnak a lelkében. Hiába sorozták az elküldött embereket az elbocsá­tás oka szerint a t b csoportok­ba, őket egyszerűen csak B-lis­tások­nak tekintik és nem hajlan­dók velük szóbaállni. A szak­­szervezetekhez is hiába fordul­nak, ott is a már régebben elő­jegyzett, egyes szakmákban már ismert munkavállalókat helyezik el elsősorban. Az utcára került 100.000 szel­lemi dolgozónak és családjának munkát kellene biztosítani, akár közvetlen munkalehetőség nyúj- tásával akár a munkaszabad­ság biztosításával. Vagyis: meg kellene engedni, hogy az állá­suktól megfosztott hivatalnokok hozzáfoghassanak bármilyen munkához, amihez éppen alka­lom, lehetőség, vagy véletlen es­hetőség kínálkozik. Törvénybe iktattuk az egyéni szabadságot, az emberi jogokat, te­hát biztosítja­ minden ember számára legelsősorban a munka jogát. Tegyük lehetővé például, hogy az állását vesztett köztiszt­viselő és újabban B-listára ke­rülő magántisztviselő, ha akad néhány forintja, vehessen rajta ceruzát, borotvapengét, vagy akár gyerekzoknit és azt eladhassa a a filléres haszonból eltengethesse életét és családja részére bevált­hassa kenyérjegyét. Itt azonban kínai fal húzódik az utóbbi idő­ben nemcsak a most lenézett B- listások, hanem minden más ember elé is. Kereskedést űzni például csak annak szabad, aki arra külön miniszteri engedélyt kap. Ilyen kivételes engedélyhez pedig csak az juthat hozzá, aki­nek „háromévi szakmai gyakor­lata" van, tehát már három éve pengét, vagy cipőfűzőt árusított, azonkívül feltétel az is, hogy ut­cára nyíló üzlethelyisége legyen. A helyzet tehát az, hogy a kis­pénzű szegényember nem kaphat kereskedésre iparigazolványt, ha­nem csak azoknak van joguk erre, akiknek üzlethelyiségre, fé­nyes kirakatra is telik. A demo­kráciában ennek éppen a fordí­tottját kellene megcsinálni. A munkátlanná vált, pénztelen em­bereknek direkt a kezébe kelle­ne adni ilyen kiskereskedői, kis­ipari lehetőségeket: próbáljanak dolgozni, kereskedni, hátha sike­rül az indulás és megmenekül­nek az éhségtől, családjukkal együtt. Ezzel szemben a már működő kereskedőket is B-listázni akar­ják. Egy éve hallatszik, hogy például az aranybeváltókat meg kell rendszabályozni. A forint győzelmével aztán ez az egész kérdés önmagában összeomlott, mert az arany-üzérkedők máris eltűntek Ez mutatja, hogy a be­­indult. Itt is nagy számban vál­­indult. Itt is nagyszámban vál­nak majd kisemberek foglalko­zás- és munkanélkülivé, mert hisz a szegényebb kereskedő­ré­tegnek nincsen üzlethelyisége. De még­­sztán, aki például hazajött . Mauthausenből és a lakásából kezdett üzletezni, most elveszít­heti jogosítványát, mert nincs utcára nyíló üzlethelyisége, vagy esetleg a most gyakorolt szak­mában nincsen még 3 évi „szak­ismerete". Kereskedelmi üzletet Magyarországon 70 éven keresz­tüli bárki nyithatott, egészen 1941 február 27-ig, amikor a fél­­nyilas kormány miniszteri enge­délyhez kötötte mindennemű iparűzés jogát. Most a demo­kráciában éppen olyan megszo­rítás áll fenn, mint a nyilas ura­lom alatt. Ezt a módszert sür­gősen meg kell változtatni. Aki nem való kereskedőnek, azt az élet úgyis lemorzsolja, kiso­dorja a kereskedelem forgata­­gából. Viszont, akikről nem a­ bürokrácia, hanem az élet ál­lítja ki a bizonyítványt, hogy kereskedőnek valók, azokból haszna lesz az államnak, a de­­mokráciának és az egész ma­gyar gazdasági életnek. Az igazi kereskedők nem félnek az utánpótlástól, az újonnan be­lépő kisember konkurrenciájá­­tól. Minden új ember új gondo­­latokat, új ötleteket hozhat és új irányban, új utakon kezdi a­­ maga üzletkeresési munkáját, tehát a meglevőknek nemigen jelent konkurrenciát. Engedjék meg hát a kenyörtelenné váló embereknek, hogy belépjenek a kereskedői pályára. Gordon Ferenc svájci megbízatása A hivatalos lap egyik legkö­zelebbi száma közölni fogja, hogy Gordon Ferenc volt pénz­ügyminisztert Tildy Zoltán, a köztársaság elnöke berni követ­té nevezte ki és kinevezéséhez a svájci kormány már meg is adta az agreementet. INTÉZETI KORHÁZI SZÁLLODÁI PAPLAN ♦ MATRAC ♦ ÁGYNEMŰ p rtiMa PUPlanayAR ** KAMERMAYER K.-U. 2. TELEFON : 185-475 ' : • "Si?­! ■ u n mWLL ■k# ^ ■ B 1 ▼ B JB M H ' u p ■ >■*'■?/,<.c4c<én. u ■ ... ♦ Lévai pensió Békebeli ellátással, ‘ tutcai és udvari szobák mérsékelt árak mellet kapha­­tók. V. Fálk Miksa­ utca tiezahárára. KÖZÉPKORI­ FÉRFI orosz és ném­et tolmácsnak vállalathoz jelentkezik. Válaszok „Perfek­ FELHÍVÁS! Termo­ koksz cserépkályhák javí­­tásához alkatrészek, valamint teljesen új termo-koksz készletek megrendelhetők és előjegyezhe­tő­k Budapesti És Vidéki Cserép­­kályhakészítői Iparosok Országos Szövetkezeténél, VII., Erzsébet­­körút tizennyolc. Telefon: 227-644 ■ ---v­­ .rí.. He fizessen többet! Vigyázzon a forint értékére! Schmoll-Pasta ....................Ft 2.— Schmoll-Vesta-paszta. . . Ft 1.50 Schmoll-Creme tubusban . Ft 1.30­0EBiliflE HANGSZERGYÁR. RÁKÓCZI-CT­­. Harmonikát, pmofonlemezt, rádiós elad­ót vásárol, bizományba átvesz. Rádiót &­s javít hangolást Tállal. Telefon: 424­ Mg)

Next