Magyar Nemzet, 1946. szeptember (2. évfolyam, 194-218. szám)

1946-09-15 / 206. szám

i'% Vasárnap, 1948 szeptember 15. ­A széntermelésben nem döntő fontosságú a szakértelemée­ t Pénteken délután a magán­­filkalmazottak szabad szerveze­tének bánya és kohászati szak­osztályában a magyar szénbá­nyászat helyzetéről tartott elő­adást dr Lánci János m. osztály­főnök, a szénbányák államosí­tásával megbízott szerv veze­tője. Ezt a múlt heti sajtó­probléma nyomán nagy érdek­lődés előzte meg. Az érdekel­tek parázs vitára készültek, a vita azonban elmaradt. A hoz­zászólók megmaradtak az ud­varias szavak kicserélésével, ezt csak egy borsodi bányász­felszólaló, Kerekes Nándor tör­te meg, aki rámutatott a szén­bányák mai vezetése körüli visszáságokra, a vásárlók, éle­­lembeszerzők ügyvitelére és fel­szólalt a szénbányászattal ed­dig nem foglalkozott mindig szakértelmet nélkülöző, nagy szerepet játszó új vezetőit el­len. Annál többen akadtak, ak­ik az elbocsátás miatti félel­mükben egymás között félhan­gosan és az előadás után a lép­csőházban nyilvánítottak nem éppen kedvező véleményt-Az előadás nagy része a Ma­gyar Nemzet cikkei állításának megcáfolásával foglalkozott anélkül azonban, hogy a fel­vetett kérdésekre választ adott volna. A szén termelési költsé­gének megállapítására szerinte kevés volt a stabilizáció hat hete és még jónéhány hétnek kell eltelni, míg a szén állandó árát és a termelési költségét megállapíthatják. Ennek bizo­nyítására felsorolta mindazokat a gazdasági és termeléstech­nikai nehézségeket, amelyek ezt eddig lehetetlenné tették. Dr Láng János előadásában megemlítette, hogy ne tulajdo­nítsanak a széntermelésben döntő fontosságot a szakérte­lemnek. Ne misztifikálják a szakértelmet — mondotta. — A nem szakértő­iorganizáto­­rok» tevékenységét értékben a szakemberek munkája mellé ál­lította, mire a szakosztály el­nöke arra kérte, hogy viszont ne misztifikálják az államosítás körüli organizátorok tevékeny­­kedésének fontosságát sem. Hamburg — ma Hamburgról ma ez a véle­mény: romváros. Valóban, ha kinézünk a robogó S-Bahn ab­lakából, vannak városrészek, ahol negyedórákig is futhat a kocsi és nem látni mást csak romot és romot. Ha azonban valaki egy hétig Hamburgban tartózkodik, csakhamar rájön, hogy az angol zóna városai kö­zül itt van a legnagyobb élet. Magyarázat: rengeteg külföldi él ma Hamburgban­ A büszke, szálas angolokon és az örökké mosolygó kanadaiakon kívül mintás­ szoknyás skót katonákat is sűrűn lehet itt láni. Kezdet­ben nagy feltűnést keltettek Hamburg utcáin, ma azonban már megszokták őket és a leg­kisebb utcagyerek is tudja, hogy két egyforma szoknya­egyenruha nincsen, mert min­den skót családnak meg van a maga nemzeti szoknya, viselete s ezzel vonulnak be katonának is. A megszállókon kívül len­gyelek, szerbek, románok, dá­nok, hollandusok, olaszok, sőt még kínaiak is laknak Ham­burgban. Az utóbbiak külön ne­gyedet alkotnak a híres kikö­tővárosrészben, Altanában. Ma­gyarokat is találunk itt nagy sóimmal. Az újonnan engedé­lyezett Hamburgi Magyar Egye­sület a napokban kezdte meg ismét működését. A gazdasági élet gyenge. Ami ma a német áruházakban van, az kivétel nélkül mind a Wehr­­macht raktáraiból való, termé­szetesen békés­­iparcikkét át­alakítva. A lőszerládából koffer az ágyúlövedékből virágállvány, a repülőbomba irányító szerke­zetéből kisasztal lesz és így to- tárlít VI. Nagymező­ u. 81. Telefon 123-129. ELEKTROMOS b­űfészekrények szezonvégi kiárusítása. Most vegyen! Ele ír. tűzhelyek és fisylerek Vétel, eladás. KÉTI.ANGY RESÓK minden feszült­séget Ol.CSé A N­ A K__ Felkérjük a Varesay (Madách Imre) gimnázium VIII/b. osz­tályában 1921-ben érettségizett osztály­­társainkat, hogy a 25 éves találkozó két ACSAY ISTVÁNNAL. Bpest, IV, két ASCAY ISTVÁNNAL. Bpest, IV, Türr István­ utca kilenc. Tel. 187-70­. Fal­ázati felismerlvény tálsalatok feltolására. A pályázatokat akár Budapettől, akár vidékről a megjelölt napon déli 12 órakor az Elhagyott Javak Iror­­mánybizt­osságához (Budapest, VI. Andrássy­ út 2, IV. 36) lepecsételt cég­­jegyzéknélküli borítékban ..Ajánlat... ...........vállalatra" megjelöléssel kell küldönc útján eljuttatni. Fenti idő-f­ont előtt vagy Után ajánlatot nem­ogadunk el. A 6 forint bélyeggel el­látott pályázat benyújtása előtt aján­latonként 50, azaz ötven forint pá­lyázati illeték rovandó le a Kormány­biztosság pénztáránál. A befizetésről szóló elismervény a pályázathoz csa­tolandó. Az ajánlatok felbontása nyil­vános. Komoly érdeklődök a bérlet tárgyait illetően felvilágosítást nyer­hetnek és megtekintési engedélyt kap­hatnak a Kormánybiztosság Ipari osz­tályán (Budapest, VI. Andrássy­ út 2, IV. em. 36). , Szeptember 17-én déli 12 órakor. Suppán konzervgyár rt., Nagytétény, Suppán, obamnion kultúrák, Nagytétény t­ o­vább. Azonkívül vízfestmények­kel van minden üzlet elárasztva. Hamburg az akvarellek városa. Sehol annyi rossz akvarellt nem látni, mint itt.­­ Újjáépítésről még szó sincs. Szakértők szerint 20 év is kevés ahhoz, hogy a romokat eltaka­rítsák. A hamburgiak mindent csak jegyre kapnak. Most indul náluk a szabadkereskedelem, mely abból 611, hogy Altonában, a halpiacon jegy nélkül árul­nak tengeri halakat. A sörtől kezdve a limonádén keresztül a lekvárig minden marharépából készül. A feketepiac árait csak a külföldiek tudják megfizetni. A feketepiacon viszont dán pa­lackozott kon­yakoktól kezdve angol Permit­tel ellátott s ben­zinjegyekkel felszerelt autóig, mindent lehet kapni.­­St. Pauli a központja a feketekereske­delemnek. Egy autó feketén 4—5000 márkába kerül. Általá­nos valuta az angol és ameri­kai cigaretta. A Mnitary Poli­­ces miatt azonban ez az üzlet­ág nagyon veszélyes. Nagy hangversenyélet van Hamburgban. A lakosság már hajnalban sorbaáll, hogy jegy­hez juthasson. Nagy sikere van Kálmán Imre operettjének, a Marica grófnőnek. Az opera már megkezdte működését, de egyelőre még csak a megszál­lóknak játszik a Welfare Ser­vice keretében. Német tagja alig van az együttesnek. Norvé­gok, dánok, hollandok és a magyar Ilosvay Eszter a fő­erősségei az operának. Sok angol nő is tartózkodik Hamburgban. Szikárak, sima öltözetűek és tökéletes a koz­metikájuk. A német nők vi­szont nem használnak rúzst és nem is cigarettáznak. Az utcán mást sem hall az ember, mint külföldi nyelvzavart és lépten­­nyomon , kay­t Hamburgban ma valóban pe­zseg az étel. Ha gondolkodik azonnal rájön arra, hogy asztálissorsjegyével kis kockázattal, nagy nyereményekre játszik! Szerencsés esetben 300.000 forint nyerhető Jutalom: 200.000 forint Nyeremények: 1­10.000 forint 50.080 forint 35.008 forint 30.809 forint stb., stb. és még rengeteg nyeremény, ötmillió 553.003 forill! kerül kisorsolásra. Sors jegyárak: Egész 24, fél 12, negyed 6 frt Húzás október 4-én kezdődik. Mindnyájan snno’ut tanulunk SEQFROY tanárnál MARX-TÉR 5 magánórák, kis csoportok. _____RÉSZLETKEDVEZMÉNY______ Huba László ­lia(Marstie)­­. ffPt és tfe/ 2 Az a baj, hogy a B-lista ren­delet nem védi meg azokat a munkájukat kifogástalanul vég­ző tisztviselőket, akiket annak­idején az 1939. IV. tc. alapján nyugdíjaztak s később jóvátétel címén reaktiváltak, közben pe­dig az elmúlt öt év minden át­kát elszenvedték. (B.) Az a baj, hogy nálam és sok másnál kikapcsolták a gázt, mert két hónapja nem fogadták el a számla kiegyenlítését, augusztusban pedig forintban egy összegben követelték a tar­tozást, ugyanakkor, amikor a házbérre is haladékot adtak. A kikapcsolással újabb 80 forintos költséget okoztak az önhibá­ján kívül fizetni nem tudóknak (dr S. J.) Az a baj, hogy a 70 forintos telefon-alapdíjat az előfizetők valójában a legcsekélyebb ellen­szolgáltatás nélkül fizetik. Az­előtt az alapdíjban legalább benne volt 50 beszélgetés, de most igazán nem tudjuk, miért fizetjük ezt az egyébként is hor­ribilis összeget. Jogtalannak tar­tom azt is, hogy a június— júliusi díjakat valorizálva szed­ték be. (H. E.) Az a baj, hogy állandóan baj van a Községi Élelm­iszerü­zem fiókjainál leadott jegyekkel. Legutóbb például az üzlet­vezető közölte, hogy az élesztő megromlott, viszont sem a je­gyeket, sem a befizetett pénzt nem adhatja vissza. Jó volna ha az illetékesek intézkedné­nek, hogy megszűnjenek az olyanfajta önkényeskedések, amelyek éppen a legkisebb­­pénzű közönség rovására tör­ténnek. (F. G.) Az a baj, hogy a kenyér még mindig nagyon rossz, gyenge gyomrúak vagy betegek részére ehetetlen. Nem lehetne ezeknek olyan kenyeret adni a jegyre — persze kisebb mennyiségben — ami fehér lisztből készül és kimarad belőle a korpa vagy egyéb töltőanyag? (K. L.) Az a baj, hogy a demokrati­kus hadsereg sorozására a töb­bi között a leventeigazolványt is el kell vinni. Talán a jövőben is csak az lehet tiszt, aki le­vente segédoktató volt? Némi­leg túlzásnak találjuk az ifjú­­ságmételyező, fasiszta intézmény igazolását kérni attól az ifjú­ságtól, amelyet állítólag átne­­velni szándékoznak. (S. T.) Az a baj, hogy többszöri fel­szólalás ellenére még mindig érthetetlenül mostohán kezelik a közellátásiján a 6—12 év kö­zötti gyerekeiket. Annyira egy­öntetűen hagyják ki őket min­denből­, hogy a szándékosság feltételezése alig elkerülhető. Várjon büntetni akarják­ a 6— 12 éveseket, vagy azt hiszik, az ő korosztályuk nem sínylette meg a háborút és fejlődésre sincs szüksége. W. P.-né. (Ha­sonló értelmű levelek százait kapjuk hónapok óta. Felszóla­lásunkra illetékes helyről ígé­retet kaptunk arra, hogy augusztus 1-ével a helyzet meg­változik s ezt lapunkban annak­idején közöltük is. Sajnos, kénytelenek vagyunk megál­la­pítani, hogy azóta sem történt semmi. (A szerk.) T A „New York Her­áld Trilraite®5 a balkáni államok föderatív társulásának kérdéséről A New York Herald Tribünt a balkáni államok föderatív társulásának a kérdéséről ír háromhasábos nagy cikket. — A badeáni és dunai dele­gátusok — írja — magánbe­szélgetések során hangoztatják, hogy a gazdasági és politikai unió valamilyen formája lenne az egyetlen értelmes megoldás a gyenge és elszegényedett kö­zép- és délkele európai államok szorult helyzetében. Sajnos, er­ről senki sem beszél a Luxem­bourg palotában. Tragikus eb­ben a tabuban az, hogy a kér­dés sokkal életbevágóbb az em­berek millióinak jóléte szem­pontjából, mint a jelenlegi ösz­­szes területi és kisebbségi viták együttvéve. Csakugyan egy sta­bil középeurópai föderáció megteremtése egy csapásra megoldaná mindezeket a vitá­kat.­­ Tény, hogy a föderációt a legtöbb középeurópai államférfi még mindig követeli. Csehszlo­vákia, Bulgária, Görögország, Románia és Magyarország kép­viselőivel e héten folytatott in­terjúkból kitűnik, hogy a föde­rációt a legjobb válasznak ta­lálják az országukat sújtó problémákra. Országaik gazda­ságilag már nem életképesek és predesztinálva vannak arra, hogy zsákmányul essenek an­nak a kevés expanzív hatalom­nak, amely egyedül tud még szuverén lenni a dolgok új po­litikai sémájában. A lap ezután rámutat, hogy a gondolat nem új és emlékez­tet Frantisek Palackyra, Kos­suth Lajosra, a magyar patrio­tizmus vezérére, majd Masaryk Tamásra és megállapítja, hogy a föderációt legjobban a kisan­­tant közelítette meg, ez a laza szisztéma, amelyhez Csehszlo­vákia, Románia és Jugoszlávia tartozott és amely főleg a ma­gyar revizionista tendenciák el­len irányult. Csak azután, hogy a náci Németország egymásután nyelheste el ezeket a nemzete­ket, ébredtek vezetőik tudatára annak, hogy civódásaik meny­nyire kicsinyesek voltak és hogy mennyire hatásosabb lett volna ellenállásuk a nácikkal szemben, ha egységes frontot állítottak volna szembe az agresszióval. A háború alatt az emigráns kormányok több ter­vet készítettek a föderáció lét­rehozására és mindezek a ter­vek azt a szükségességet testesí­tették meg, hogy a közös gaz­dasági, politikai és kisebbségi kérdések megoldására össze kell fogni. Ma ezek a problé­mák a legkeserűbb vita tárgyai a békeértekezleten. A nagyha­talmak, amelyek ezeknek az államoknak segíthettek volna az egység létrehozásában, magu­kévá tették ezeket az ősi h­atár- és kisebbségi viszályokat. A Szovjetúnió és a Nyugat most a csehszlovák-magyar kisebb­ségi viszállyal kapcsolatban egymással civódik, akárcsak a görög-bolgár vagy trieszti ha­tárkérdésben.­­ így a kis nemzetek delegá­tusai, akik föderációs remé­nyeikhez nem kaptak bátorí­tást, kénytelenek feleleveníteni hangos panaszkodásaikat ugyan­azokban a régi kérdésekben, amelyek a múltban annyi szen­vedést okoztak nekik. Nyilat­kozatokat tesznek e kérdések­ről, tisztára otthoni fogyasztás céljaira, olyan országok számá­ra, amelyekben egyéb gyakorlati eszme híján felélesztették a na­cionalizmust.­­ A balkáni államférfiak, akik nem akarnak egyik hatal­mi blokk csatlósai sem lenni, hangoztatják, hogy még mindig a középeurópai föderáció a leg­jobb mód arra, hogy olyan tájat teremtsenek, ahol a Kelet és a Nyugat egyenlő feltételek mel­lett találkozhat. Azt mondják, hogy Oroszország és a nyugati hatalmak, amelyek meg vannak fosztva megszokott német ütkö­ző államuktól, először találkoz­hattak szemtől-szembe. Ezek az államok úgy érzik, hogy betölt­­hetik azt a földrajzi szerepet, amelyet Németország töltött be valaha és sokat segíthetnének abban, hogy Kelet és Nyugat jobban megértse egymást. Az, hogy oly sok ország delegációja ezt a gondolatot még mindig kedveli, bátorító jel arra, hogy a gondolat csak ideiglenesen szorult háttérbe. Az pedig, hogy magánbeszélgetésekben mente­getőznek a nyilvánosság előtt kényszerűségből elmondott be­szédeik miatt, bátorító jel arra, hogy tudják, anakronizmus, amit mondanak és hogy re­ménykednek abban, hogy egy nap módjuk lesz értelmesen be­szélni. A lap odakonkludál, hogy a középeurópai egység eszméje régi gondolat és a pillanatnyi akadályok nem tudják elfoj­tani. Briand és Benes ebben az egységben látta az Európai Egyesült Államok alapját. Még mindig az is lehet. Sok milió ember reméli, hogy az is lesz, — fejezi be cikkét a New York Herald Tribüne. A h angjo! sajtó vissza* Utasít­ja Wallace vádjait A News Chronicle szerint pil­lanatnyilag Kína az a veszedel­mes hely, amely leginkább fe­nyegeti az orosz-amerikai békét. „Amit Amerika most Kínában csinál. — írja a News Chronicle — azt minden bizonnyal nem mi, angolok idéztük fel. Az tisz­tán is világosan amerikai poli­tika. Semmi közünk MacArthur japáni politikájához sem, ame­lyet az oroszok nemrégiben olyan kértelés nélkül elítéltek. Tito tá­bornagynak sem Anglia, hanem Amerika küldött ultimátumot. Nem a mi kérésünkre ment az amerikai flotta a Földközi-tenger keleti medencéjébe tüntető útra. Ha Amerikát nyugtalanítja a kö­zépkeleti olaj biztonsága, első­sorban nem a mi olajunkról van szó, hanem saját engedményei­nek sorsa izgatja."* A pártonkívüli, konzervatív­ szellemű Daily Express szerint: „Oroszországot semmi sem nyug­talanítja jobban, mint Amerika távolkeleti, legfőként japáni po­­litikája.“ A kormány lapja, a Daily He­rald, arra emlékezteti Wallace, hogy Anglia szabadságot kínál Indiának, visszavonta csapatait Iránból, amidőn az oroszok még ottmaradtak, elfogadta az egy évvel ezelőtt Londonban aláírt olajegyezményt, amely kimond­ja, hogy minden olajból része­sednie kell ama ország népének, amelyben rábukkannak, új szer­ződésre törekszik Egyiptommal, az egyenlőség elve alapján és más területeken is politikai en­gedményeket tett. „Ha ez impe­rialista politika, akkor a szavak­nak nincs igaz jelentésük.“ A brit külügyi hivatal az angol-amerikai ellentétekről Az MTI közli : az AFP hír­adása alapján —, hogy Wallace csütörtöki beszéde meglepetést keltett a brit külügyi hivatal­ban, ahol csodálatosnak talál­­ták, hogy a «brit imperializ­musra» vonatkozó célzás olyan pillanatban hangzott el, amikor Anglia igyekszik rendezni In­dia függetlenségének kérdését s kötelezettségeinek megfelelően visszavonta csapatait Iránból. Felvetődik a kérdés, váljon pusztán vélellen-e az, hogy "Wallace a középkeleti kérdés­, amely igen érdekli az amerikai pénzembereket, éppen akkor vetette fel, amikor az arabok képviselői Londonban Bevinnel tárgyalnak. Wellace beszéde csak meg­erősíti azt a felfogást, amely szerint Anglia nem alapozhatja németországi és közelkeleti po­litikáját az Egyesült Államok szilárd és állandó politikájára. A külpolitika hívei Magyarország a világélelme­zési szervezet költségeihez — mint a Reuter-iroda Kopenhá­­gából jelenti — erre az évre 4300 dollárra­ köteles hozzá­járulni. Clayton amerikai kü­lügymi­­niszterhelyettes kijelentette, hogy Európában három ország még amerikai segítségre szorul. Ezek: Ausztria, Olaszország és Görögország. A moszkvai rádió megállapí­totta, hogy az új magyar va­luta bevezetése óta Magyaror­szág gazdasági helyzete állan­­dóan javul és a gazdasági ú­jjá­­építés fokozódik. A pénzügyi reform óta Magyarországon ol­csóbbodtak a kenyérárak. A Víz- és gázszolgáltatás árát is csökkentették. 160.000 FORINT Ilit fizetőnk ki annak, kinek nálunk vásá­rolt ll 1 osztálysorsjegyét február 25-én a legutolsó nagyobb nyereménnyel ki­sorsolják. — Sürgősen vegye meg ná­lunk vagy levelezőlapon rendelje meg sorsjegyét, különben más viszi el. ÚJHELYI ÉS TSA főárusító, V. Szent István­ körút 27. Csekkszámla: 44.754 Gépmestert felvesz anilm­nyomógéphez, automata szalvéta­­géphez, toilettegéphez PAPIRSZEM, ____TI. Rózsa-utca hetvenkettő. Kétszá­Mos hárome­rkélyes, beköltözhető Attila­­utcai öröklakás eladó, vagy romvil­lára becserélhető. Érdeklődés P­E­N könyvesbolt, Szt. István­ körút nyolc. Erika tesztpárti pr IX, Thaly Kálmán­ utca tizennyolc új telefonszáma: 137-241 vállalja tésztaneműek bérmunkában való készítését hatósági áron. Ezüst Vétel am­iliáns Eladás Platina Csere HAJÓS, Síp-utca 6. E­LADÓ! |­114 fi­lér H 6 ülés, válasz- Ba­ng fel luxus cabrió B B# i bbM1 falas 75-ös la 1 a Meister Klasse Iln­al SZETI ot'írjs Peugeot • Pótkocsi rssz4 Elsőrendű állapotban, príma gumikkal, vizsgára azonnal át­vehetők. Deményi és fia, VI. Gr. Zichy J.,u. 17. Tel.: 128-610. ,«£!' FÁJ |HALÁGA? ff Lokasüllyed­ése rí? JsPáA Díjtalanul letükrözi | + KELETI J. + IV, Petőfi Sándor­ u. 17 Telefon: 186-486. Vidékről kérjenek díjtalan ismertetőt. MAYER garantált száraz tisztítás Minta után festés, speciális függöny- és szőnyegtisztitás CSAK Főüzlet, VIII., József­ körút 49. Fiók: IV., Apponyi-tér I. „ XI., Bartók Béla­ út 11. „ Csepel, Szent Imre-tér 7. ANGOL tanfolyamok kezdőknek és haladóknak 4—5 szemé­lyes csoportokban. A CITY COLLEGE angol születésű tanára oktat VI. Szív-utca harminchárom, fszt 4. gyel­szerész-vegyész gyári, laboratóriumi állást keres. Cím: Jaczko, IV, Semmelweis-u. négy, második emelet kilenc. BÉCSi utamon érdekképviseletét a Nemzetközi Vásáron is válla­lom. Tárgyalás, piackutatás stb. „Külkereskedelmi szakem­ber" jeligére kiadóba. Helyi b­aok itt keresek ! MISKOLC DEBRECEN GYŐR NYÍREGYHÁZA PÉCS KAPOSVÁR NAGYKANIZSA SZOMBATHELY SOPRON GYŐ­R SZEGED BAJA Kizárólag csakis olyan urak jön­nek számításba, akiknek önálló keresk­ ügynökségre iparigazol­ványuk van és némi ismeretük­ van a női és a férfi divatáru­­szakmában. Választ Bleckner hirdetőire, Budapest VI. Bajcsy- Zsilinszky­ út 33. „Női és férfi, divat" jeligére kérek.

Next