Magyar Nemzet, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Imif 3NT |HUrf» 1R Az UNO első éve ás 1#4®-®S. «®aft«Bdá legjelen­tősebb atmén?i­ «j, '/ait, hogy ti IWO, *­ Egyesült Nemzetek Szervezete véglegesen megala­kult ,* megkezdte működését. November l«a Svédország, Island és Afganisztán, decem­ber 15-éni pedig Sziám is beke­rült az UNO tagállamai sorába, így tehát az Egyesült Nemzetek Szervezete és el­ső aktív ej­­tendő után nem kevesebb, mint SS tagállammal folytatja tevé­­kenységét. 1947-ben az öt volt­­csatlós­m­ama és még további négy-öt állam felvételére lehet számí­tani, ami azt jelenti, hogy k­­­­rülbelül 65-re emelkedik majd az UNO-ban egyesült nagy-,­ kő­­kép- és kishalaknak száma. Amennyiben a felvételi kérel­meket nem­ tárgyalná rendkí­vüli közgyűlés, Magyarország VNO-tagságát csak az 1'141 őszé­re tervezett rendes közgyűlés intézhetni el. Az alapokmány elkészítés® Az Egyesült Nemzetek alap­jainak lefektetése már 1945-ben megtörtént 1945 június 26-án az Egyesült Nemzetek képvise­lői San Franciskóban elfogadták és aláírták azt a­­chartát­-t, amely­­az Egyesült Nemzetek alapokmányaiként meghatá­rozta az új, korszerű népszö­vetség célkitűzéseit. Ez a törté­nelmi jelentőségű deklaráció így kezdődik: «Mi. ** Egyesült Nemzetek népei, eltelve azzal az elhatáro­zással, hogy megszabadítsuk az elkövetkező nemzedékeket a há­ború pusztításaitól, amelyek a mi életünk folyamán kétszer zúdítottak mérhetetlen szenve­­dést az emberiségre; és hogy Újból kifejezzük az alapvető e­beri jogokba, az emberi sze­mélyiség értékébe és veéh­ésé-­­iáiba, a férfiak és a­ők egyen­­ágosális, a nagy és kis nem­zetek egyenlő jogaiba vetett a meggyőződéseünnket; és hogy megteremtsük azokat a fel­tételeket, amelyek között a szerződésekből él a nemzetközi jog egyéb forrásaiból származó jogok és kötelességek tisztelet­ben tarthatók; és hogy előmozdítsuk a társadalmi haladást és a több szabadságot nyújtó, jobb életfeltételeket, ha ezekért a célokért megmutassuk jóakaratunkat és együtt éljünk baráti békében, m­int jószomszédok; és hogy egyesítsük erőinket a nemzet­közi béke és biztonság fenn­tartására, biztosítsuk oly elvek és meg­határozott módszerek elfogadá­sát, amelyek mellett fegyveres erőt csak a közös érdek szolgiá­lrtában lehet használni; és hogy minden nép gazdasági és társadalmi haladását előmoz­dító nemzetközi szervezetet lé­tesítsünk, elhatároztuk, hogy egyesítjük a­ célok megvalósítására irá­nyuló erőfeszítéseinket.­ A bevezető részt tizenkilenc fejezet követi. Ezek a fejezetek meglehetősen részletesen fog­lalkoznak a különböző eshető­ségekkel. A hetedik címe, pél­dául, így hangzik: ♦ Eljárás a béke veszélyeztetése, a béke megzavarása és támadó csele­kedetek esetében.* XIII. Leó, Lincoln és Kellogg hatása Az Egyesült Nemzetek alap­okmánya — mint több külföldi katolikus tudós hangsúlyozta ■— szinte a római egyház értel­mezésében használja az emberi méltóság fogalmát és az emberi jogokat. Úgy, ahogy azokat AzII. Leó pápa az 1888-ban írott Libertás és 1891-ben ki­adott Nonim Novarum kezdetű encyklikákban meghatározta. A X111. Leó által megfogalmazott t embert atilledge főkép Ssiuts és a katolikus kiküldöttek — különösen a délamerikai dele­gátusok — egyetértésének ered­ményekén került a­z slapok­­tványba, amelynek kifejezései között megtalálhatók a régi népszövetségi alapítólevél, 13 Kellogg-paktum, egy Lincoln­­beszéd, sőt a Kuamintani- pártmeg­egye­zés nyom*!­­*. Az a monda! pedig, amely a beve­zető részben azt hirdeti, hogy: ♦éljünk együtt - baráti békében, mint jószon­­szédai**, szinte szentpáli megfogalmazású... Az Egyesült Nemzetek ‘alap­okmányának legközvetlenebb ♦ forrásai* egyébként a követke­zők: a* A­lanti Charta, az 1942-es Szolidaritási Nyilatko­zat, amelyben már kifejezetten ♦ Egyesült Nemzetekéről volt szó, valamint a roosevelti­­ szabadság­pont. A sanfranciskói világértekes­­let anyagát a dumbarton-paksi és a krimi konferenciákon kér­­zítették elő. Egy ülésszak — két részletben 1946 január 10-én kezdte meg tanácskozásait. Londonban az Egyesült Nemzetek első alapszabály szerű közgyűlése. Február 16-én az ülésezést megszakították. A folytatólagos ülésszak október 23-iól decem­ber 16-ig tartott New Yorkban. A két részletben lezajlott ülésszak — minden túlzás nél­kül megállapítható! — nagy­jából beváltotta az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fűzött reményeket. Utólag mindenki bevallja, hogy jóval több ne­hézséget várt az UNO kezdeti stádiumában. Az új népszövetségi organis­­mus 1916-ban az egész vonalon működésbe jutott. Egy nappal az első ülésszak befejezése előtt, december 16-én megala­kulhatott az egyetlen még ese­dékes bizottság, • Gyámsági Tanács is. Európa degradálása ? Nem szabad lekicsinyelni azt a tényt sem, hogy ma már ál­landó székhelye van az Egye-­­­ült Nemzetek Szervezetének. Mir­den különösebb összecsapás nélkül döntött a világ­parlament az Cpildg­ területén lévő világ­­központ mellett. John D. Hocke­­feller adománya lehetővé tette, hogy Manhattanban, New York centrumában helyezzék el a szervezet irodáit. (Vannak, akik úgy érzik, hogy e határozat napján bekö­vetkezett — a de facto háttér­­beszorulás után — de jure is Európa degradálása. Ezen az sem változtat, hogy az UNO- nak genfi fiókhivatalai is lesz­nek, továbbá az UNESCO, az Egyesült Nemzetek kulturális szervezete Parisban, az élelme­zési szervezet pedig Kopenhá­­gában tartotta tanácskozásait.) Franco megbélyegzésétől , a lefegyverzés elindításáig 1946 elején, az UNO első ülésszakának kezdetén, sok za­vart okozott a Franco-kérdés. Ha nem is nyílt színen, de a kulisszák mögött. Azóta a téren is közeledtek egymáshoz a kü­lönböző álláspontok képviselői. 1946 végén már sikerült — 6 dél-amerikai állam szavazatai ellenében és 13 állam ♦semle­ges, magatartása mellett — megbélyegezni Franco rendsze­rét és olyan döntést hozni, amely felszólította az Egyesült Nemzetek tagállamait madridi nagyköveteik és követeik visz­­szahívására. A görög kérdésben is meg­egyezés jött létre és január 1-én el­idul a balkáni­­tűzfészek* helyszíni vizsgálatára a Bizton­sági Tanács széles hatáskör­ű albizottsága. Döntő fordulatnak tekinthető az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének életében * az amerikai és szovjet lefegyverzési elgondolá­sok vezető szempontjainak egybehangolása, amely ma még felb­ecsülhetetlen jelentőségű. Most már csupán az atomener­gia ellenőrzésének, illetve az atom-lefegyverzésnek problémán kell dűlőre vinni. Ennél a pont­nál a vétójog megszüntetése körül mutatkoznak bizonyos nehézségek. Amióta azonban az Egyesült Államok képviselője kijelentette, hogy nem kívánja a­ Vétójog teljes eltörlését. Utá­nam csupán az atomenergia há­borús felhasználóinak megbün­tetésével kapcsolatosan óhajtja a vétójog kiküszöbölését, — a kényes kérdés sem látszik meg­oldhatatlannak. Ha sikerül itt is eredményt elérni, akkor 1941 első felében — valószínűleg a külügyminisz­terek moszkvai konferenciája után — az Egyesült Nemzetek szerv*,*tének rendkívüli köz­gyűlése elé kerül as atomhsz®­­reléai módozatokkal kibővített teljes és részletes leszerelési ter­veket. fős Endre Frihling Bernát Budapest, V„ Nádor­ utca 29 Import—Export: BUDAPEST—­AMSTERDAM 122-953/ é­vf .: 325-7501 127-031 privát telefon Sürgönyeim: Coftein Postatakarékpénztári csekusz.: öt 114 Code: Bentley — Postafiók: 116 FOLYÓSZÁMLÁK: Pesti Magyar Kereskedőimi Bank Központ Angol-Magyar Bank Részvénytársaság Központ Magyar Leszállít­ókó és Pénzváltó Bank Lipótvárosi fiók ffaar Retól ­ Mit várhat a hvntik­átásunk mm új évdess Eröss János közellátásügyi miniszter nyilatkozata A Magyar Nemzet munkatársa m­indannyiunk legégetőbb kérdé­seiről, az új év köze­lálásáról kért tájékoztatót dr Erőss János közellátásügyi minisztertől, aki munkatársunknak a következő­ket mondotta: — A magam részéről mezdemt el fogok követni — mondotta Erőss János miniszter —, hogy a meglévő készleteket igazságo­san osszuk szét. Ezért legfonto­sabb feladatomnak tartom, hogy egyrészt a meglévő készleteket tárjam fel, másrészt ez elrejtett készleteket felkutassam. Szigo­rúan fogom ellenőrizni, hogy ki és milyen mértékben van ellátva, hogy ezáltal a többszöri ellátást, úgy az őstermelői, mint a fo­gyasztói vonalon kizárjuk.­­ Különösen a kenyér- és lisztellátás kérdésében bír nagy jelentőséggel a kettős­ ellátás megszüntetése. Ahhoz, hogy a jelenlegi fejadagot fenntarthas­suk, az aszály okozta kedvezőtlen gabonatermés után csak a leg­szigorúbb és legtakarékosabb készletgazdálkodás mellett re­mélhetjük. — még * kukorica­­napok fenntartásával­­ — • mai fejadagok megtartását A kenyér- és liszthelyzet javítására minden lehetőt el fogunk kö­vetni, lisztbehozatal útján is. — Ami a zaírellátást illeti, tovább emelkedett a központi olajo-magkész!*!, ma már 9­00 vágón napraforgómagunk van, ami 1900 vágón étolajnak felel meg. Remélem, hogy a begyűj­tött napraforgómag mennyisé­gét röv­iesen 10.000 vagonig tudjuk felemelni. — Ma is rendelkezünk bizo­nyos mennyiségű­ sertészsírral, de a sertésvágások során re­mélem, hogy pézsma zsírból mintegy 800 vágon fog be­folyni. — Ami a cukorkérdést illeti, abban a mai fejadagok mellett nehézsége­ink nem lesznek. Jegyre havon!* 260 vágón cuk­rot osztunk szét Budapesten 25 dkg, vidéken 20 dkg-os fejadag­gal. — Az elmúlt hetekben külö­nösen a vidéki lakosságot leg­súlyosabban a sóhiány érin­tette. A Szovjetunióból 1783 tonna só érkezett. Ez a meny­­nyiség egyhónapi szükségle­tünket fedezi. A Szovjetúnióból további sószállítmányokat vá­runk, valamaint Romániából és Angliából is várunk sót. — A budapesti húsellátást a megélénkülő vadforgalom ja­vít a. ’Hűtőházakban 700 tonna fagyasztott marhahúst táro­lunk. — Burgonyából Budapesten tárolt készletekre vagyunk utalva, míg verembontástól kezdve a burgonyaellátás meg fog javulni. — Január első napjaiban egyébként már megkezdjük az­áj termés begyűjtésének meg­szervezését. H. P. ESFÉrQIS­ ÉsSZISZHZPQNT BUDAPEST, V. VISEGRÁDI­ UTCA 29. TELEFONt CIPÓT 429. Üzleti órákon kívül: 389-129.. ESPfi ÁTÍRÓ-RENDSZEREKs az Iroda, és üzem­adn-liszgráció összes számviteli és ügykezelés ágának RACIONAUTIACASARA ipar, kereskedelem, köz­­etek, Intézmények részér®, IRODAGÉPEK, MODERN FE­SZERELÉSEK értékesítése és beszerzése. BÉRC ....*..iuK. AZ ORSZÁG LEGRÉGIBB SZARVAUJUSA.Au Alapítva: 1923-ban. Sidínoki Vorfixe Lajos msg. r&gér&sr&de&t húrcsih A Magyar Aliamrendőrség Budapesti Főkapitányságának vezetője az alábbi hirdetményt bocsátotta ki: „A demokratikus álamrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946. évi VII. t.-c. t. §-ába ütköző bűntett el­követésével alaposan gyanúsí­tott Dálnoki Veress Lajos nyug­állományú vezérezredes orszá­gos körözését elrendeltem. Nevezett személyi adatai a következők: Dálnoki Veress Lajos nyugállomán­yú vezérez­redes születési éve 1889. HŐS, utolsó lakhelye: Budapest, II., Ostrom­ utca 19. Személyleírása: arca kerek­ded szeme sötétbarna, haja őszülő kopaszodó, bajusza nyírott, kb. 170 cm magas. Különös ismer­tetőjele: egyik lábára szem­mel­­láthatóan sántít. Dollnoki Veress Lakói vtvo"­állományú vezérezredes orszá­gos körözését azért rendeltei el, mert az őrizetl­evételi­ela­sztás végrehajtása előtt arr tudomást szereznél­, megszökni Felhívom a Magyar Köztár­saság minden polgárát, bor­­nevezett kézrekerülésében mi ködjék közre. Mindenki, a­ Dálnoki Vehess Lajost 19-itt december 26-a után látta, tar­tózkodási helyéről tudott, vagy jelenlegi tartózkodási helyet ismeri, a magyar államrendőr­­ség államvédelmi osztályait, Budapest, VI., Andrássy­ út 60. személyesen jelentse, vagy 121-710 számon távbeszélő útján. Az országos körözvény­t dr Münnich Ferenc rendőraltábo­r­nagy, a magyar államrendőrség budapesti főkapitányságának vezetője írta alá. (MDT) ­ Kiket kellene kitelepíteni Szlovákiából? A Népszava vasárnapi szá­­mában figyelemreméltó cikk je­lent meg a szlovákiai magyar kitelepítés ellen. Többek közt megdicsérte azt a szlovák ifjú­sági lapot, amely kíméletes el­bánást követelt a szlovákiai magyarok irányában, mert mint írta: ♦...az az érdekünk, hogy a magyarok a­ cseh határvidéken, ne jelentsenek megbízhatatlan elemet» A Népszava cikkírója szerint «Csehszlovákia igazi ér­dekeit nem a magyarellenes in­tézkedések, hanem inkább a fentebb idézett komoly szavak szolgálják*. Mi örvendünk, hogy — bár fehér hollóként — akad egy olyan szlovákiai ifjúsági lap, amelyik elítéli a magyarok ke­gyetlen üldözését és vagyonuk­ból való kifosztását. A mi ál­láspontunk azonban az, hogy ne azért legyen kíméletesebb a bánásmód, mert ez esetben ♦a magyarok a cseh határvidéken nem fognak jelenteni megbízha­tatlan elemet­, hanem az, hogy a szlovákiai magyarok kitelepí­tése vagy bármily ürügy alatti áttelepítése ezeréves lakhelyükről isteni, emberi s nemzetközi jog­ellenes, még ha ez a leggyön­­gédebben történik is. Nem hivatkozunk arra sem, hogy ez ellenkezik a trianoni békeszerződéssel, Benea ígére­teivel, a legutóbbi párisi dön­­téssel és az Atlanti Chartával, hanem csak azt állapítjuk meg, hogy a szlovákiai magyarok bármily címen való üldözése igazságtalan. Kun Andor most megjelent « Enyhítő körülmények Magyar­­ország bűnperiben» című köny­vében ugyanis adatszerűen mu­tatta­ ki, hogy Csehszlovákiát nem a magyar, hanem a szlovák és a német elem bomlasztotta, Err® a köztársaság 4,2%-t­t tevő magyar kisebbség képes sem lett volna A felbomlást nyílt lázadással a németek kezdték. A szlovákok pedig az 1938. évi október 6-i. zsolnai pártközi ér­tekezletükön hivatalosan tagad­ták meg a csehszlovák állana, egységet s 1939 szeptember 12-én kimondták e­ csehekkel való teljes elszakadást. Mi része volt hát Csehszlovákia felrobbantá­sában annak a szlovákiai ma­gyarságnak, amelyet e mozgal­makba bele se vontak? Kimutatta Kun Andor azt­ is, hogy a visszacsatolt szlovákiai sáv magyarjai nem azért tértek lelkendezve vissza az anyaor­szágba, mert — mint Massaryk külügyminiszter mondta — fa­siszták, kanéra, mert magyarok voltak. Ha fasiszták lettek volna, boldogan maradtak volna Szlovákiában­, amely nyakig me­rült a nácizmusba s nem vár­tak volna Magyarországra, mely akkor még védekezett a hitle­­rizmus ellen. S ha vétettek volna, akkor sem Csehszlová­kia, hanem az attól elszakadt, fasiszta Szlovákia ellen vétkez­tek volna. Kun idézte Cleme­n­­tisnek ama 1943. évi nyilatkoza­tát is, mely megdicsérte a szlo­vákiai magyarok lojalitását és azt, hogy Benes könyve is (fő. oldalon) csak a németeket és szlovákokat vádolta árulással Már­pedig­­ő nem feledkezett volna meg a magyarok elleni vádról, ha arra okot szolgáltat­tak volna Nem helytálló tékáé Benesnek az az indokolása, ho­gy azért kell a magyarokat kitelepíteni, mert részük volt Csehszlovákia felbombasztáréban. Ez okból másokat kellene kife­le­pít­eni. Azokat, akiket­­ nem lehet és akik közül sokan leg­­tevékenyebb résztvevői a ma­gyarok kitelepítésének! rgu­rí.trús felső termében Január 1-től Zongoránál DARVAS J- dobos STKLÓS: Alsóteremben cigányzene. MINDEN ESTE TÁNC!­HALK­ÜLÖNLEGESSÉGEK. Tel. 423.105 — Somogyi Béla-út 21. se. (volt Rapatel-kávéház) Mindenki üdülhet a Szabadsághegyen a MIRABELL ÍJKÜLÖN­ESS Központi fűtése e­rre!ez vobik, diéta, kofm­e ellátás, hlrókúra. Mérsékelt árak. Karthausl­a. hat Tel. 381-923. Vegyi ősiparosok fel­é! Csak kisiparos részére a Kisiparosok Országos Sza­bad Szervezetének vegyi szakosztálya (V. Szt István­­körút 15, telefon 126-295) megalakította a Pénzük igazgatásba! történt megállapodás alap­ján 1947. évre a forgalmi­és egyenesadó közösséget Felhívjuk az érdekelteket. 1947 Január 2-án 6 órakor ebben az ügyben ülést tar­tunk V. Szent István.kr. 15. alatti nagytermünkben. Hivatali érák 9—2-ig. A VEZETŐSÉG HInÉsÍTÉS! vicsenytArgyalás. A Közlekedésü­gyi Miniszté­rium nyilvános versenytárgya­lást hirdet a Margit-hídi pillé­rek vízfeletti falainak javítási és kiegészítési munkáira. Az ajánlatok benyújtásának határideje 19­47. évi január 31. A kiírási nyomtatványokat a minisztérium hídosztályában (Dob­ utca 76, III. em. 808) le­het önköltségi áron beszerelnil.­­ I Biziosilsa pemán­t fizesse n­o tisztésmeés Húzás már január 8-án MS: Minden második sorsjegy nyer! Kbebb Kadiwíka! szfiveüzemmel támláik. „Fonal van" Jel Patakhon, VI, Bajcsy-Zsilintzky-á! huszonkilenc.125 IP ffSölplö! eladó ! „Gyári ár‘‘ jeligére ! kiadóba. Párisii lakói Magyarországi cégek vagy magáne­­bors ügyeit Franciaországban elírná­nem. Érdeklődés: I. Karácsonyi-u. IP, földszint 1. 3 4* ^ BETŰ EGYIKÉT

Next