Magyar Nemzet, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Steril, 1*4? fgggfc t—. „A B-lista túl enyhe volt!" A Magyar Nimits décautbar l'­én megjelani «AinAll»» — az Uránia színpadon lezajlott vitáról­zóló tudósításban — elváltani Horváth Zoltánnak, a Ripsiuva külpolitikai szerkesz­tőjének azt a kijelentését, hogy «a B-lista túl enyhe volt". Szeretném, ha elmondhatnék erre egy kis történetet. « Ott kezdem, amikor három havi sanyarú jugoszláv hadi­­fogság után (nem hallgatom­ el az igazság kedvéért azt ama, hogy előzőleg angol fogságban voltam, honnan a hazai rádió hivó szavára megszöktem) a zim­onyi táborból IVH, október 1i­án szabály­szerű elbocsátó te­vés f­ől lobjaval elindultam Új­vidéken élő feleségemhez, hogy együtt induljunk útnak a va­lószínű nehéz, de új, szebb magyar élet felé. Hazaérkez­­temkor feldúlt, kirabolt lakást találtam. Nem részletezem, mert nem egyedül jártam úgy, csupán annyit kívánok meg­jegyezni, hogy nyolc esztendő megkoplalt, fáradtságos gyűj­tése — 2 szoba-, kis szoba­bú­tor, fürdőszoba, konyha be­rendezés, szőnyegek — szá­­­mom­ra megszűnt létezni. Itthon még szomorúbb dol­gok fogadtak. Szüleim ötven kg os csomaggal átdobták a szlovákok és apám 60 éves fej­jel úgy járt, mint én. Kifosz­tottak, kiraboltak bennünket Velem született optimizmu­som, valószínű fiatalságom , az a remény, hogy az új hon­védségnél újra beosztást kapok — akkor még —, nem enged­ték, hogy letargiába essem és magam ácsoltam ágyat, legalább a fejünket tudjuk­­.itthon" hová lehajtani. — Ma — egy év múltán — ugyanabben az­­ágyban" alszunk és az az egyetlen bútordarabunk is, bár a Sors különös iróniája foly­­tán kétszobás lakásban lakom. (Nem volt a faluban más be­költözhető lakás.) Azóta sok minden történt. Az igazolással nem volt semmi bajom, mert nem gyil­koltam, N­m raboltam, nem voltam sem kis-, sem nagy nyilas, nem voltam végrehajtó közeg a gettózás és deportálás idején, keretlegény sem voltara, a hozzám beosztottakkal em­berségesen bántam, «tbs­ttly — egyszóval — .Igazolt­ let­­tem. Már vérmesebb remények tápláltak, amikor — 1946 ok­tóber 30-án — megkaptam a honvéd légi B-lista bizottság v­éghatározatát, mely szerint: „beosztása az ország dem­o­­kratikus újjáépítését tevőlege­sen nem szolgálja". Azóta sok­­szor elgondolkoztam, hogy mi­képpen tudta a fenti határoza­­tot hozni és mire építette a bizottság ezt a megállapítást, miután sem mn, sem a bizotts­­ág nem ismertük egymást. A véghatározat kézhezvétele után megkezdődöt a kálvária, járás. Munkát akartam, hogy részt vegyek az újjáépítésben, egy v­eresét mint magam részére, mert a nyári koplalás, kapaalán tatlopta volt itt is egyetlen­­ volt newton - nadrágot, üzemi bizottságtól üzemi bizottsághoz, irodáról irodára kilincseltem. Jöjjön két hét múlva, snoat nincs munkásf­el­vételi" K fordultam s még a kapuhoz sem értem, amikor emberekkel tela­­tol­tam. Kiderült, hogy volt felvé­tel, mert aznap tizenöt új munkást vettek fel. Az egyik új munkas hitetlenkedve azon,­­hogy nem kaptam munkát,­­megkérdezett: ,,Melyik párt tagja elvtárs?" Akkor kezdtem gondolkozik Azoknak való­­színű volt pártigazolványukt? Saj­nos, én egyik pártnak sem vagyok tagja. Leazegett tejjel elindultam a lalyaaziau. Puiautasom a ha­kanosomra esett, mert erez­tem, hogy tele van sárra,. Anogy ciueztem, eszembe ju­tón, hogy i'J-ni nuvwuocr eie­­jeu, a vuszavoiiunukul Nagy­idé nevű UiUbau egy buda­pesti zsidó uiusszos bajiara labau nevett így ki a banaucs. Meg­ ujuan­aw es sujat luiujuo­­nornal aepezo exuu­uaji»uc»uin auiaru aesu. Meg a cuuern is leírna, hogy egyszer majd m­egszolgalja. Hegen volt. Megpróbáltam ujsaguirdete­­zekre. »Napi on futunot keres­het... „Napi 20 forintot ke­reshet ... lehet tí-tistás.. .* eoo forint tizet... csak beveze­tett szakember­,itt sem Sikerült, klumztam a haló ági liszt árát es most sem munka, Zeni liszt, csak bizonytalanság és kétségveeses. Miért it volt elvan enyh­e a B-lista? Miért is hagytak életben bennünket'/ Miért?... Mi B-listán kisemberek nem­ kívánunk semmi mást, csak munkát! Helyet — bármilyen helyet — a társadalomban. Munkát kérünk, hogy részt ve­hessünk az ország és a családi tűzhely újjáépítésében, hogy a lerongyolt kincstári ruhát, a használhatatan kincstári ba­kancsot lecserélhessük, hogy a házéért, villanyt, tüzelőanya­got, közmunkaadót megfizet­hessük. Hogy meleg stanatúra is legyen, a feleségemnek egy pár cipő is kellene, hogy meg­legyen a mindennapi kenyér, hogy mi — két kicsi porszem — emberi életet élhessünk! Ugy­e nem sok, amit kérünk? Nem kérünk lehetetlen, nem koldulunk, alamizsna nem kell! Csupán munkát kérünk. És még valamit!... Egy parányi szerettet, meg­értést, megbecsülést. Hogy a mi Dreyfus-pörünkben ne csak a vádat, a védelmet st hallgas­sák meg. Hogy a mi dreyfusi kiál­tásunk: (ártatlan vagyok!* ne legyen pusztába­n ál ott szó, hogy az a társadalmi réteg, amelyik ma is büszke, gerinces magyar, ne váljon saját hazá­jában koldussá, hogy ne imád­kozzon fogcsikorgatva, ne ta­gadja meg hazáját, nemzetét, hogy félelem nélkül hajthassa álomra ízjét. Na engedjék. ... hogy eltompuljon agya a kilá­tástalan életküzdelemben. A B-lista az államháztartás egyen­súlyának helyreállítása céljá­ból történt, még akkor is, ha — amint Darvas József szer­kesztő úr megjegyezte —» sok helyen­­álláscsinálásszerű lenc­le — nem bírálni akarom —csak annyit kérek, hogy a ma felbo­rult lelki egyensúlyunkat se­gítsék helyreállítani. Gyógyul­junk ki a régi magyar beteg­­ségből, amelyet úgy hívnak, hogy ,,gyűlölet"­el adjunk he­lyet az új vendégnek, aki már kopogtatott. itt is van, csak még félénk, mert a szívek páncélja még nem engedett fel, a háború okozta sebek még fris­sek, nehezen gyógyulnak. Fo­gadjuk a félénk vendéget, a miszeretet“­et szívünkbe. Ám büntessük a bűnösöket érde­­mek szerint, a bünteleneket pedig rehabilitáljuk, hogy hasznos tagjaivá váljanak a demokráciának. Én hiszem, hogy eljön egy­­szer­ a nagy megbékélés ideje, csak addig is élni kell. De ne csak az éljen, aki bírja kö­nyökkel (ész a múltban sem kellett hozzá), mert én nem bírom, erőtlen vagyok! És so­kan vagyunk — sajnos —, igen sokan, akik elfáradtak. Sok éhes száj, sok meztelenre ron­gyolt test, sok beteg lélek! Fogjuk meg egymás kezét mi magyarok, szeressük egymást! Békesség a jóakaratú embe­reknek. Papp Mihály B-fiatal őrmester (Putnok, Gömör m.) ­­oldog újévet hivdn kedvem üzletbarátainak Szerderit Parafaárugyár Rt Ismét gyárt elsőrangú milparafából készült cipőformákat, cipőtalpakat, lemezeket mind a méretben és formában, tömí­téseket műszaki célra. Eladási osztály XIV. Telepes­ u. 12—16 Telefon: 120—007 Győrs paroutssavilde keret fonal- I festödéje és esetleg darab­festő­déle részére vezető vegyészmérnököt vagy vegyésztechnikust, A járlsiók Iskolai végzettség és gyakorlat megjelölésével ..Appartfestét" jeligére Tenser hirdetőbe, Buda­pest, IV., Szervita-tér nyolc szám HERMOtiiKfl TÖMLÖT gázálarchoz használatosai részünk. Kemény Sándor orvosi műszer szakvállalat, VI. TERÉZ-KÖHÜT 60. ÚJFÉNY NEON FÉNYREKLÁMOK gyártása — javítása — karbantartsa V..WAHRMANN­ UTCA 32 - TEL. 220-318 Uaejar Hesraef Európai őrjárat Krímben hatalmas szkitha te­lepeket fedeztek fel: így szól az első híradás, mely az orosz ré­gészek munkájának csodálatos eredményeként bejárja a nagy­világ fórumait Bevalljuk, kissé meleg lesz tőle a szívünk tája: • A szittyák, népe volt az első nagy, történeti hullám, mely körülbelül két és félezer évvel ezelőtt áthömpölygött a Nagy­­alföldön Dél-Oroszország szíve volt ragyogó, nomád kultúrájuk fészke, innen érkeztek el Dob­rudzsán a Kis-Oláhországon át hozzánk ezek a nagyon tehet­­séges, különös törzsek­ bronz­­csörgős szekereiken cipelt, be­balzsamozott, halott királyaik­kal, akik mutatják előre az utat. A szkithák megtelepedtek s ugyanazt a kultúrát sugároz­ták ki, melyet most ősi telepü­lésük formájában megleltek Krímben a világhírű orosz ré­gészek. A szkithákról néhány év­tizeddel ezelőtt még nem sokat tudtunk, egybekeveredtek a többi nomád hullámmal. Ám jött a gyöngyösi lelet, majd a tápiószentm­ártoni repülő arany­szarvas, mely préselt arany és ezüst lemezeiben alakká for­málta és történeti folyamattá alakította a lappangó, ősi mí­toszokat. A most felfedezett csodálatos szkitha lelet, a krími Simferopol városa közelében van, hajdan Neapolis volt a neve. A híradá­sok hatalmas fejedelm­i palota felfedezéséről szólnak, melynek földalatti termeit sziklába váj­ták, tárházak veszik körül, mindezt egykor olyan várfal kerítette, melynek szélessége ki­ásva, má­­t meghaladja a nyolc métert. A szkitha fejetlem­i pa­lota két legizgalmasabb kincse a mauxoleum és a freskók. A sírkamarában, hatalmas kő­­koporsóban, veted tetemet ta­láltak, teljesen épen, tökéletes­­ eredében. Egykori képe­ik maradványait arany­­hímzések tartják össze: csilla­gok, oroszlánfej, kla aranypaj­­zsok. Még izgalmasabbak a falfest­mények: ezek tökéletesen elkü­lönülnek a híres, keresi görög freskók stílusától­­ formájuk­ban, felfogásukban valami egé­­szen eredeti, egyedülálló művé­szetet tükrözhetnek vissza: hel­­lenizált nomád kultúrát örökí­­tenek meg a festők nyelvén, mely több mint kétezer eszten­dős álmában megőrizte e nagy­szerű fajta művészi fejlődésének eddig nem is sejtett kincseit. N Nagy Ferenc és Gyöngyösi fiúnem köszönete a mréd megélgszervezeteknek Valamennyi stockholmi lap közli, hogy Nagy Ferenc mi­niszterelnök és Gyöngyösi Já­nos kü­lügyminiszter a magyar kormány és a magyar nép mély háláját fejezte ki Böhm Vilmos stockholmi magyar követ útján az Europahjaelpen, Raedda Barnen és a Svéd Vörös kérésű­ vezetőinek az elmúlt évben Ma­gyarországnak nyújtott nagy­szabású segítségért. A francia halhatatlanok spádéját különös, szertartásos szeretet­vacsora keretében nyújtották át az újonnan megválasztott aka­démikusnak, Jean Bertraud-nak, aki most elfoglalta Lomé Ber­­trand-nak elárvult karosszékét. Az akadémikus kard markolata két összefonódó pálmaágat jel­képez, pengéjén két limogei ga­lamb csókolódzik: talán ez a­­legantim­ilitaristább­ acélmet­­szés, melyet valaha fegyver lapjára edzettek. Tharaud meg­választása sok, kedves magyar emléket idéz Fivére Jerome,­­ aki néhány éve már hordja a­­ negyven halhatatlan zöld frakk­ját — éveket töltött tudomá­nyos megbízatásban Budapesten s a kitűnő társszerzők (művei­ket rendszerint együtt írták) sokszor és szeretettel fordultak magyar motívumokhoz, sőt a fővárosi életnek olyan pontjait is térképezték, melyekhez ad­dig alig nyúltak fővárosi­­fol­kloristáink*, így egyik könyvük ragyogó fejezetet őriz meg Ida Maison Orczy cílen, mely a hiteles szemlélő pontosságá­val örökítette meg e különös, zsibongó bérkaszárnya mikro­kozmoszát, mely másfél évti­zeddel ezelőtt még szorosan be­letartozott zömök, klasszicizáló négyszögével a Kiskörút s a Király­ utca vonalába, Jean Tharaud, a nagy francia katolikus lírikusnak, Péguy-nek iskolájába járt, mesterének alakját enotre d­er Péguy* című életrajza őrizte meg. Fi­vérével együtt lassan erotikus témák felé fordul, talán Pierre Loti hatása, hogy leköti a Kö­­zel-Kelet rajza: Észak-Afrika, majd az Iszlám bölcsője, me­lyet Damaszkuszi út című re­génye foglalt össze. Mint elődje az akadémikusok székében — a nagy és színes polihisztor, Louis Bertrand — Tharaud-t is érdeklik spanyol térnek. Majd —■ különös fordulat — Galícia köti le figyelmét s megörökíti Sáron Rózsájában is északról dél felé áramló nosztalgikus, zsidó vendérutat. Tharaud akadémiai székfog­­laló beszéde, melyet a Hagyo­mányok értelmében elődjének, Louis Bertrand emlékének szen­telt , nem szűkölködött érde­kes külpolitikai jellegű meg­nyilatkozásokban sem. Bertrand egész Észak-Afrikát az egykori Római Béke klasszikus földjé­nek tekintette, melyen joggal je­lenhettek meg újból a gal­­lé­giók. Ezt a textust választotta ki Tharaud, amikor felkiáltott a híres kupola alatt.­­Ki meri hirdetni, hogy ki kell kernlün­ket kergetni Afrikából? Hogy távozzunk Innen — immár har­­mad­szor, mi latinok —­ a törté­nelem folyamán Bízvást hi­­szem, hogy ezt nem meri senki­­sem­­megkísérelni.. » Az elnök, válasza úgy csendül fel, mint a pillanatnyilag elfátyolozott fran­cia Nagyhatalom szava? «... Franciaország e pillanat­ban eltávozott Szíria ősi, latin földjéről S látjátok alig hogy kihúzta onnan lábát: már véres viszályok, belháborúk színhelye lett Közel-Kelet. Meglássátok: Franciaország jelenléte szüksé­ges volt ezen a földön, hiányát ma már keserűen érzik azok, akiket elhagyott...* Írországban minden csendes újból, néhány he­t, mióta befe­­jelődött a legkülönösebb szírvek: a tanítók és tanárok szh­a­­telték be a­­munkát­, mert ke­­veselték az IVOD-es alapon rög­zített éhbéreket. E nyolc hóna­pig húzódó intellektuális válság alaposan megviselte a jó dub­liniek türelmét; a kényszerűen iskolát kerülő gyermekek tönk­retették e nagy, katolikus város nyugalmát, a semmittevő utca­­gyerekek epidémiáját nem le­hetet elviselni: a kormány az egyetemes nyomásnak engedett. Ez alatt a nyolc hónap alatt csak a kolostori iskolák mű­ködtek Étre-ben. Valahogy úgy,­­ mint ezelőtt másfél évezreddel, j­oraikor — ki őrizte meg ennek­­ emlékét? — annak, aki Bizán­­­­con túl akarta olvasni az ókori­­ auktorokat, át kellett kelnie a Csatornán­­ kikötni Írország­ban, hogy a középkor­­ legsö­­tétebb századaiban, a Zöld Szi­get kolostoraiban találja meg a fehér ember kultúrájának piciny mécseseit. . A hivatalos államvezetés új­ból az élet nyelvévé kívánja­­ tenni az ősi ír szőt — az an­gol helyett. Am ■— mint az Observer kiküldött tudósítója írja — az a sajátos helyzet áll elő, hogy csak az­­előkelőek­ gyermekei tanulják meg őseik nyelvét az iskolákban, mint­hogy az alsó osztályokban —­­melynek elvégzésével a fiatal munkások lezárják tanulmá­nyaikat — alig tanítják az ír nyelvet. Ezek már csak a mo­zikban sajátíthatják el ezt a különös, fordulataiban oly köl­tői és drámai szót — minthogy kötelező a feliratoknak f­a el­szövegezése is. A szellemi élet­ről az angol őrjáró néhány iró­­nikus megjegyzést ejt­­el. Úgy látszik, a könyvek cenzúrája nagyon erős a Zöld Szigeten , így, persze, az indexre tett mű­veknek felszökik a könyvkeres­­kedelmi forgalomban az ázsió­ja. Az eredeti ír kéziratokkal szemben viszont a nyomdászok gyakorolnak — rendszerint a megsértett erkölcs nevében — az írókra súlyosan ránehezedő, kissé provinciális kritikát... Passuth László Mandulát, vanifini, mogyorót, diót MINDEN MENNYISÉGBEN v­eszünk VITI., Szentkirály I-ntea nyolc. Sürgős megvételre keresünk Pohlmannn „Taschen­­buch für Kaltetechnikn'' és M- W, Tuehschneid vDie Kaltetechno­­logia der iebensmitter 1936 Brücke Verlag" c. könyveket. Alföldi Cukorgyár, Nádor­ u. 12-Házi és mezei NYÚLBŐRT legmagasabb áron vesz F 1 S C HE­R KALAPGYÁR Budapest, XIV. Gizella­ út 44 s* A « MILLIÓ DOLLÁROS árukölcsön keretében gyógyszerészeti szódabikarbóna ifim reAygyár stredSnySV réssomrtóruyBk kéa»H4«» javítás*, békebeli miniséé Ballépést. V. S*em Ijivin-krt egy. TeL 123-883. érkezett­ Ért ■ kereskedelem részére (lágy (88 fill.) és kis (44 fill.) tos*­­kokhsn iz­éses csomegoUsbtn font­­­omba hozta Royal kereskedelmi vál­lalat, Vilma királyné-ét 8 T. 428-759. Nagykereskedők részére külön áren­gedmény. — Vidéki megrendeléseket postán utánvéttel szállíti*. “Igflara” 250 iceris Compoand kondenzációs gőzgép tengelyre épített 2X160 vo­tos dinamóval és egy darab 181 négyzetméteres Steinmüler féle vízcsöve* gőzkazán 10 átmos*, téra nyomásra eladó. Érdek­­lődni lehet Szombathelye* • Vasvármegyei ESeftfronim­ Művek Kí­nál Kedve* vevőimnek az ismerő­seimnek boldog újévet kívánok SALUI GYULA szövetkereskedő Budapest, YUL* Rákóczi­ért M 3 órán c db fénykép Páriai Foto belli! 3 úllevélbe £11 för­ül Párisi Nagy Arufcal

Next