Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-26 / 168. szám

A Magyar Nemzet Polgárságra szükség van! Ez a cikk «A középosztály és, a munkásság­ vitájához mint hozzászólás érkezett. Minden hang is hozzászólás, amely a polgárság kérdésében elhangzott, a kissé gondolkodó ember előtt is világossá teszi, hogy a polgárság haláláról nem­csak korai beszélni, de a pol­gárságnak komoly jövője van. Jövője van, mert gyökerei mély­re nyúlnak az európai életfor­mába, ami nélkül emberi együtt­élést elképzelni nem tudunk. A magyar polgári osztályt csak a 48-as évek után meginduló nagy gazdasági fellendülés alakította ki. S ahogyan a létrehozó gaz­dasági jelenségek gyorsak vol­tak, maga az osztály is gyorsan és felszínesen alakult ki, nem volt ideje gyökeret ereszteni a magyar valóságba és csak a szá­zadfordulón érett mélyebb tár­sadalmi formává. Ekkorra azon­ban az európai fejlődés már el­hagyta. Minden országban — így nálunk is — felemelkedett­­a munkásosztály. Az ő szava volt már új és jövőt formáló. Vagyis a magyar polgárság nem töltötte be azt a történelem­ala­kító szerepet, amit betöltött a francia vagy az angol polgár. Hiányzott és talán ma is hiány­zik belőle az a mély életszem­lélet és tiszta polgári öntudat, amely az európai kultúra alko­tásait az elöregedett társadalmi osztályoktól átvette, megőrizte és tovább vitte abban a hatalmas természettudományos fejlődés­ben, amely megszabja a most kialakuló világnak a képét. A polgárság — ellentétes és gyakran idegen érdekek között hánykolódott a magyar föld­örön. .Szomorú szerepet játszott különösen az utolsó két évtized­­esen. Sohasem szabad az­onban kifelejteni egyfelől történelem­­m­agyarázta erőtlenségét, másfe­lől azt, hogy a mohó­­nagy­­szolgárokon­ kívül állandó ke­ Styérgon­dokkal küzdő kisembe­­rről­ből állott, csupa olyan em­berből, aki megjárta a diplomás­­koldusok iskoláját. Amikor egy kis darab kenyeret végre ma­ Igáénak mondhatott, kétségbeeset­ten kapaszkodott meg minden lehetőségben, hódolattal járult minden rendszer elé, mert irló­­volt attól, hogy családjával együtt ismét állás, kenyér nél­kül maradjon. Talán bűnös is légy kicsit. De a nagyobb bűn az sállam rt.­ főrészvényeseié, akik ezeket az álmaiktól meg­fosztott, fáradt és fásult embe­reket kíméletlenül befogták a kocsijuk elé és elhitették velük, hogy «urak». Hogy a kocsiban ülnek és nem a kocsit húzzák. Elhitették és engedelmesen fel­mondták a politikai leckét, amit diktáltak nekik, vagy hallgattak. Szívük mélyén pedig sóvárogták ez emberi jogok teljességét, egy másféle, szabadabb és tisztább életet, békét és meleg családi fészket. Megalázkodtak érte, de ami maradt is, elvitte a háború, azu­tán jött az infláció s az élet újabb csapásokat osztogatott szét közöttük. Mert a kenyérfél­­tésben még riadtabban érzik, hogy a nagy kezdésből kimarad­tak és tapogatóznak a pártok felé, hogy hátha egyik vagy má­sik segít rajtuk... Az elmondottakból kitűnik, hogy a polgárság komoly, tör­ténelmi szerepet nem játszott még magyar főidőn. Nem ját­szott azért sem, mert a forra­dalmak korában öntudatos ma­gyar polgári osztály nem volt és később sem, mert széthulló, szinte osztálynélküli osztály volt, amelynek nem volt történelmi szerepe és ami ebb­ől követke­zik, nem volt történelmi szem­lélete. Lehet, hogy mint osztály megbukott — bár ez sem való­színű —, de sohasem bukhat meg, ami a polgári osztálynál sokkal fontosabb, a polgári életforma. Ez ma is hatékony történ­elemformáló erő, hiszen magától értetődő, hogy a fel­szabaduló és felemelkedő tár­sadalmi osztályok ebbe nőnek bele. S mindez a történelem törvényei szerint történik. A történelem nem tűr lebon­tást, csak építést. Ha az esemé­nyek forgása rombol rajta, még gyorsabban épül tovább. A tá­volságok eltűnnek emberek és földrészek között. Minden na­gyobb egységek felé halad és a végső cél, a legnagyobb ideál: az oszthatatlan világ. S ebben a polgári életforma az emberi együttélésnek az a legmagasabb formája, amelyet az európai kultúra és civilizáció termelt ki, ezeknek teljességét éli és ezekkel áll, vagy bukik. A történelem nem tűr ugrá­sokat. A fejlődés rendje uralko­dik benne és minden ugrást zűrzavarral bosszul meg, ha az események rendje nem tér a fejlődés szigorú útjára. Éppen itt és ebben van az eltemetett s a sok halotti beszéd közt ocsúdó polgári, -osztály új és legszebb feladata, hogy meg­őrizze, megtisztítsa, tovább­fejlessze a polgári életformát, a jövő számára. Tehát azoknak az embereknek, akik értelmisé­güknél fogva felismerték a pol­gári életforma e szerepét, nem szabad szétszóródniok. S a leg­nagyobb katasztrófa az lenne, h­a a polgárságnak ez az egy­sége és magára találása a de­mokrácia rendjében elmaradna. Ezek eszmei és átfogó célok. De mi legyen a polgárság mai és holnapi szerepe­­a magyar demokráciában? Legyen függet­len, magyar és demokrata. Füg­getlenségét biztosíts!! Az európai kultúra ereje, de táplálkozzék ősi magyar gyökerekben­, a de­mokráciában legyen építő elem és viselje ezek fölött a huma­nizmusnak sokat csúfolt bélye­gét, amely azonban az európai gondolatnak és a kereszténység­nek legszebb gondolata, és el­pecsételő jegye. Kardos György Súlyos pénzügyi gondokkal közd a főváros A főváros ismét súlyos anyagi gondok előtt ál . Még el sem készült az új költségvetés terve­zete, máris át kell dolgozni a legf­ontosabb bevételi és kiadási tételeket. Az augusztus 1-én életbelépő fizetés- és munkabér­­emelés a községi háztartásban mintegy 50 millió forint kiadási többletet fog jelenteni. Ugyan­, ekkor a bevételi oldalon lénye­ges kieséssel kell számolni. A tarifafeszál Házak a legnagyobb közüzemeket deficittel fenyege­tik. A Beszkák­nál az elhatáro­zott viteldíj-beszállítás 34 millió forint évi bevételi csökkenést von maga után. Ezt a nagy jö­vedelem­veszteséget a vasútválla­­lat részben azzal akarja ellen­súlyozni, hogy nem fizet a fő­­városnak közlekedési adót és területhasználati díjat. Ez a két tétel évi 23 millió forint, amely­nek elmaradása a községi ház­tartásnál jelent bevételcsökke­­ntést. A Beszkártnál még ez idetben i­s fennmarad mintegy 11 millió forint jövedelemkiesés,­­melynek fedezéséről különböző tu­karékpénz­tári intézkedésekkel is próbálnak gondoskodni. Ha­sonló­ a helyzet , a többi nagy­üzemieknél is, amelyeknek egy­ségárait a főváros a fogyasztók érdekében mérsékli. A főváros bevételeit súlyosan befolyásolja a legutóbbi minisz­tertanácsi határozat is, amely a főváros házadó-részesedésének kulcsát 35%-ról 30%-ra szállí­totta le. Ez az ötszázalékos kü­lönbözet a főváros háztartásá­ban évi 27 millió forint bevételi veszteséget jelent. Nincs még rendezve a közmunkaváltság sorsa sem, amelynek jövedelme igen sok újjáépítési és beruhá­zási feladatra nyújtana fede­zetet. A főváros különböző ügy­osztályai állandóan foglalhatóak ezekkel a pénzügyi problémák- o­kat. A megoldást még jú­ius hátralevő napjaiban biztosítani szeretnék, hogy semmiféle, fenn­akadás be ne következzen az ügyek vitelében Az eddig ki­alakult terveket rövidesen a pártok elé terjesztik állás­­foglalás végett. Tildy Zoltán köztársasági elnök kézirattal feloszlatta a nemzetgyűlést Az új országgyűlést szeptember 16-ára hívta össze A nemzetgyűlés pénteki ülése déli 12 óra 10 perckor kezdő­dött. Az elnök bemutatta a nem­zetgyűlésnek a miniszterelnök kétrendbeli átiratát, amelyben közölte, hogy a hároméves gaz­dasági tervről és az országgyű­lési választásokról szóló törvény, az Országos Törvénytárban ki­­hirdettetett. Igazoltnak jelentette ki az elnök, a Sulyok Dezső he­lyére behívott István Ferenc képviselőt. Dinnyés Lajos miniszterelnök bejelentette, hogy a köztársasági elnöktől kézirat érkezett a nemzetgyűléshez. Kérte annak kihirdetését. A köztársasági el­nök levelet Vörös Vince olvasta fel. Az elnöki kézirat szószerinti szövege a következő: "Magyarország nemzetgyűlésé­nek elnöki üdvözletevel! Tisz­telt Nemzetgyűlés! Az 1945. évi november hó 29. napjára össze­hívott nemzetgyűlést a Magyar Köztársaság kormányának elő­terjesztésére az 19 IIj. I. te. 10. §-ának 2. bekezdésében biztosí­tott jogomnál fogva ezennel fel­oszlatom. Egyben az új ország­gyűlést az 1947. XXII­. te. 2. §-a 4. bekezdésében foglalt rendel­kezés értelmében az 1947. évi szeptember hó 16. napjára ösz­­szehívom. Fogadja a tisztelt Nemzetgyűlés a Magyar Köztár­­saság érdekében kifejtett érde­mes munkásságáért köszönetem kifejezését. Kelt Budapesten, 1947. évi jú­­i­lius hó 25. napján. Tildy Zoltán s. k. Dinnyés Lajos s. k.» A nemzetgyűlés a köztársasági elnök kéziratát tudomásul vette. A nemzetgyűlés elnöke megkö­szönte a nemzetgyűlésnek a vá­lasztott tisztviselők iránt meg­nyilvánult bizalmát és támogatá­sát, egyben bejelentette, hogy hivatalos működését az új or­szággyűlés összeüléséig a ház­szabályok 19. §-a értelmében folytatja. Az ülés a Himnusz el­­éneklésével 12 óra 15 perckor véget ért, már szedik. Óriási papírmennyi­ségre van szükség, mert a vá­lasztási helyiségeket, választási bizottágokat, a szavazási tudni­valókat tartalmazó plakátokon kívül legalább 800.000 szavazó­lapot, ugyanannyi borítékot kell előállítani és a többi választási nyomtatványt szintén a házi­nyomdában kell készíteni. Gon­doskodni kell megfelelő írószer beszerzéséről, a szavazófülkék és urnáik rendbehozataláról, pótlá­sáról. A belpolitika hírei A­ nemzetgyűlést pénteken­­ délben 12 óra 19 perckor fel­oszlatták. A házfeloszlatást el­rendelő okmányt csütörtökön délután fé hat órakor írta alá Tildy Zoltán köztársasági el­nök. , A csütörtöki miniszterta­nács ülése után Dinnyés Lajos miniszterelnök Ortutay Gyula közoktatásügyi és Mihály­fi Er­nő tájékoztatásü­gyi miniszter társaságában Balatonlellére utazott, ahol megtörtént a ház­­feloszlatást elrendelő okmány aláírása. A három miniszter balatonlellei tartózkodása alatt megjelent a köztársasági elnök­nél Bede István, Magyarország londoni követe is. A nemzetgyűlés pénteki ülé­sén telt ház volt. Álár az ülés elején megjelent a nemzetgyűlés büféjében Chopin USA-követ, feleségének, Helen leányának és Fred fiának kíséretében. A nem­zetgyűlés ülésének megkezdése után a diplomata-karzaton fog­laltak helyet. Az ülésteremben a kormány tagjai közül Dinnyés Lajos miniszterelnök, Ortutay Gyula közoktatásügyi és Mi­­hályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszterek jelentek meg. Az elnöki kézirat felolvasása után a Ház tagjai elénekelték a Himnuszt. Az ülés után élénk folyosói élet volt. A választási agitáció valószí­nűleg szombaton indul el, bár a pártok a nagygyűlések meg­tartását a jövő vasárnapra kon­­templálják. Ekkor fognak el­hangzani a nagy programbeszé­dek. A most feloszlatott nemzet­gyűlés összesen húsz hónapig volt együtt. A nemzetgyűlésnek 409 választott tagja volt, tizen­két képviselőt tudományos és politikai érdemekért hívtak a Háza. A Kisgazdapártnak ebből 245 képviselőé volt, ezek közül 54-en váltak ki a pártból, úgy­hogy a Kisgazdapártnak a ház­feloszlatás pillanatában 387 kép­viselője volt. A két munkáspárt képviselőinek száma: 09 szociál­demokrata és 70 kommunista­­párti. A 23 tagú parasztpárti képviselőcsoportból Búzás Már­­­tont kizárták, Kovács Imre pe­dig kilépett. A demokrata nép­pártnak 2, a Sulyok-pártnak 22 képviselője volt és volt több pártonkívüli képviselő. A nem­zetgyűlés húsz hónap alatt 52 tön­e­yjavaslatot tárgyalt le. A parlament összesen 49 összefér­hetetlenségi ügyet tárgyalt, me­lyek közül négy volt politikai természetű. A 24 mentelmi ügy­ben 11 esetben mondták ki a felfüggesztést. A parlament ösz­­szesen 148 ülést tartott. Sch­achta Margit Keresztény Női Tábor címmel pártalakítás­­r­a kért engedélyt a Szövetséges Ellenőrző Bizottságtól. A kisgazdapárt mérnök, tech­nikus és építőmester tagozata júl. 29-én, d. u. 5 órakor ren­dezi első választási mérnöki nagygyűlését a pártközpontban. Előadók: dr Oltványi Imre, dr Gáspár Ervin, dr Szilas Oszkár. ■ A kisgazdapárt júl. 27-én szá­mos vidéki helyen tart válasz­tási gyűléseket, amelyeken jó­részt központi kiküldöttek szó­lalnak fel. .A Nagybudapesti Független Ifjúság júl. 26-án, d. u. 4 órakor­­és július 27-én, d. u. 9 órakor a pártközpontban nagyválasztmá­­nyú ülést tart. Balogh István zászlóbontása Balogh István szombaton dél­ben utazik Szegedre­, hogy Sze­­ged-Alsóközponton kibontsa a Független Magyar Demokrata­­párt zászlaját. Szombaton este a szegedi szervezet vezetőivel foly­tat megbeszélést a párt országos elnöke. Most, hogy a nemzetgyűlést feloszlatták és kiírják a válasz­tásokat, az egész országban meg­élénkült az új párt agitációs munkája. A jelölésekkel, a listák összeállításával természetesen csak ezután foglalkoznak majd a Független Magyar Demokrata­­párt országos és helyi szerveze­teinek vezetőségei. Az új olasz követ Mihályit miniszternél Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, Girogio Benzoni, Olasz­ország újonnan kinevezett bu­dapesti követe pénteken délben tisztelgő látogatáson jelent meg a külügyminisztérium­­ vezetésé­vel ideiglenesen megbízott Mi­hály­fi Ernő tájékoztatásügyi mi­niszternél, akinek átadta meg­bízólevelének másolatát. Budapest készül a választásokra A városházán nagyban foly­nak a közeledő választások ad­minisztratív előkészültei. Már megtörtént az 1037 szavazóhe­­lyiség kijelölése. Megérkeztek a városházára a választói össze­író nyomtatványok. 820.000 da­rab nyomtatványt küldött a bel­ügyminisztérium a fővároshoz és azok szétosztása máris meg­kezdődött. H­uszonhetedikén megalakulnak a választási bi­zottságok, amelyekben az öt koalíciós párt egy-egy taggal és a Szakszervezeti Tanács ugyan­­­csak egy taggal van képviselve A választási bizottságok megala-­ kulásuk után maguk választják meg elnöküket, helyettes elnö­küket és jegyzőjüket. A főváros házinyomdája is erősen felkészül a reá váró ha­talmas feladatra. A választási p­riomtat­vá­n­y­oka­t, plakátokat ,li pzívalmasan tárgyalnak a cseh­szlovák alkotmányról Prágából jelentik. A nemzet­gyűlésnek sikerült megoldania fő feladatát: a csehszlovák köz­társaság új alkotmányának meg­szövegezését. Ha az alkotmányt létrehozzák, úgy előreláthatólag 1948 tavaszára új választásokat írnak ki Csehszlovákiában. A legnehezebb probléma a csehek és a szlovákok egymás­­közti viszonyának tisztázása és alkotmányjogi kidolgozása. A többségi szlovák demokrata párt ismételt felszólítás ellenére sem nyújtott be eddig konkrét javaslatot a szlovák kívánsá­gokról. A szakértők most Marienbad­ban tárgyalják az új alkotmány tervét. Három lehetőség merült eddig fel: Szlovákia területi ön­­kormányzata, éppúgy, mint Cseh­országé és Morvaországé, külön­­külön tartománygyűlésekkel, de közös csehszlovák parlamenttel. A másik megoldás három tar­tománygyűlés, közös parlament nélkül. A harmadik lehetőség Szlovákia teljes autonómiája, mely alkotmányjogi előnyt biz­tosítana a szlovákoknak Cseh­országgal és Morvaországgal szemben. Ez esetben az úgyne­vezett Csehszlovákia nem jelen­tene egyebet, mint a közös ál­lamfői. A Sz­ovjet övezet német m­inisztmatelkei központi kormányt akarnak A németországi szovjet öve­zetben levő tartományok mi­niszterelnökei azzal a kéréssel fordultak a Berlinben működő Szövetséges Ellenőrző Tanács­hoz, hogy járuljanak hozzá egy értekezlet összehívásához, me­lyen mind a négy övezet mi­niszterelnökei, politikai párt­jai és szakszervezetei részt ve­hetnek. Ez volna az első lé­pés valamilyen központi ném­et Hatóság­­ vagy kormány meg­terem­tésére. Egy miniszterelnöki tanács­kozást München városában — amerikai övezetben — már egy­szer összehívtak, de ez nem ve­zetett­­ eredményre, mert a­­ szovjet övezet tartományi mi­niszterelnökei, bár hosszasabb huzavona után, megjelentek Münchenben, de még a tanács­kozások megkezdése előtt új­ból­­ eltávoztak. Ennek oka az volt, hogy a szovjet övezetben működő német politikai pár­tok határozottan követelik a centrális kormányzatot, míg az angolszász kívánság az, hogy Németország jövő politika. de- i r­endezkedésé­ben­ térjen vissza az elég laza föderáció rend­szeréhez. Olcsóbb a villamos és villany, feltételesen csökken a gáz ára is A főváros­ törvényhatósági bi­zottsága Kerék Mihály elnöklé­sével pénteken délután folyta­tólagos közgyűlést tartott. Tár­gyalták a szabadságharc jövő évi centenáriumának előkészü­leteire vonatkozó polgármesteri előterjesztést, amelyhez minden párt képviselője hozzászólt. A pénteki közgyűlés napirend­jén rengeteg korábban elhang­zott indítványra adóttdó polgár­­mesteri válasz szerepel, azon­kívül 24 indítványt és 23 inter­pellációt is jegyeztek­­ be. A legérdekesebb napirendi pont a közüzemi tarifák és egy­ségárak revíziója volt. Pénteken délelőtt Bognár József polgár­­mester elnöklésével pártközi konferencia foglalkozott a tari­fakérdésekkel, de végleges ha­tározatot nem tudtak hozni, úgyhogy pénteken délután a közgyűlést megelőzően a párt­­közi értekezlet újból összeült és ezen sikerült megegyezést létre­hozni. Egyhangúlag megállapodott a pártközi értekezlet a villamos­­viteldíjak mérséklésében, még­pedig olyformán, hogy augusz­tus­­­étől az átszállójegy ára 70, a vonaljegyé 50 fillér, a dolgo­zók hetikártyája pedig 5 forint lesz. A többi jegytípus ára egy­előre változatlan marad. A Beszkártnál évi 34 millió forint bevételi csökkenést jelent a ta­rifa változása. Az Elektromos Művek tarifá­jának leszállításában is meg­egyeztek a pártok. Az eredeti­­javaslat szerint csak a legkisebb háztartások vi­lanyfogyasztását akarták olcsóbbítani, de Aé­­zb­eth Im­­re a kisgazdapárt fővá­rosi frakció vezetőjének javas­latára a többi háztartás fo­gyasztása u­rán is lasssa mérsék­lést engedélyezett a pártközi konferencia.­­Németi­ Imre szerint ugyanis méltánytalan lennie, ha a kisiparosok, kiske­reskedők, orvosok, mérnökök és egyéb szabadfoglalkozásúak terheit nem csökkentenék. Ezen az alapon az évi 12!) kilowattot fogyasztó legkisebb háztartások vll­anytarifáját 20%-kal az e mennyiségen túlfogyasztó ház­tartások tarifáját 10%-kal csök­kentik ugyancsak augusztus 1-i hatállyal. A villanytarifa mér­séklése az Elektromos Művek­nél évi 12 millió forint bevétel kérdést jelent. A gáz-egységárak leszállításai ügyében csak feltételes megálla­podás jött létre. A javaslat sze­rint 8%­-kal csökkentenék a gáz, általános egységárát. Tekintettel arra, hogy ez a Gázművek be­vételét évi 6 millió forinttal csökkentené, amire a költségve­tés nem nyújt fedezetet, a 8%-os tarifamérséklés csak az esetben léphet életbe, h­a a kor­mány a szén beszerzési áránál, a szén szállításánál és a vám­­tarifánál 6 millió forinttal egyenlő kedvezményeket biztosít a gázgyár számára. Az angol-szovjet kereskedelmi tárgyalások Londonból jelenti a United Press. Karold Wilson, a moszk­vai brit kereskedelmi delegáció vezetője pénteken utoljára talál­kozik Mikoján szovjet külkeres­kedelmi miniszterrel, hogy meg­mentse az ingadozó angol-szov­jet kereskedelmi tárgyalásokat. Londoni körökben úgy értesül­tek, hogy Mikoján még mindig ragaszkodik a chicagói tőzsdei árfolyamnál magasabb árhoz az egymillió tonna gabonáért, me­lyet Anglia a Szovjettől vásá­rolni szeretne.

Next