Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-01 / 146. szám
Kedd, 1947 JBNtis T. filgar Nenral Fontos belpolitikai beszédek hangzottak el az új kenyér ünnepén Debrecenben Debrecen őszintén és lelkesen ünnepelte meg az új kenyér napját. A szívből jövő lelkesedés valóban indokolt volt, mert Tiszántúl egyes részein az utóbbi hetekben komoly kenyérhiány mutatkozott. Magában Debrecenben is a péküzletek előtt rossz időkre emlékeztetően — sorban álltak már az emberek, így érthető, hogy a meg-megújuló tapsvihar ugyanúgy szólt a frissensült cipóknak, mint a színpompás felvonulásnak, amit léptenkint fel-felmutattak, mint a mindennapi kenyerünk* megtestesült szimbólumát. Emelte a debreceni ünnepség bensőségét az a tény is, hogy szombaton délután és vasárnap reggel 3000 hadifogoly érkezett. Az állomás környékén meghaló jelenetek játszódtak le. A felvonulásra gyülekező környékbeli paraszAz ünnepségen részt vett Dinnyés Lajos miniszterelnök, Dobi István államminiszter, Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter, Mihályfi Ernő tájékoztatásügyi miniszter, Pongrácz Aladár miniszterelnökségi államtitkár és a kisgazdapárt több államtitkára, Implon Ferenc, a kisgazdapárt főtitkára, a párt több más vezetőségi tagjával, a kisgazdapárt sok képviselője, a szociáldemokrata párt részéről Kéthly Anna, a nemzetgyűlés alelnöke, Mihók Sándor államtitkár és Kiss Roland volt államtitkár, a magyar kommunista párt részéről Alexics György kultuszállamtitkár, valamint Horváth Márton, a párt központi vezetőségének tagja, a nemzeti parasztpárt részéről Kovács Máté államtitkár, továbbá Guaquié budapesti francia követ, Feisst svájci követ, Mrázovics jugoszláv körvet, valamint a diplomáciai testület több tagja. A város ünnepi díszt öltött. Már a kora reggeli órákban nagy tömeg lepte el a fellobogózott utcákat. A városháza előtt díszemelvény állott. Ezen fogták nem várva meg az ünnepélyes kenyérszegést, szétkínálták az új kenyeret a hazatérők között. A rekkenő hőség ellenére sokezer főnyi tömeg hallgatta végig Tildy Zoltán köztársasági elnököt, Dinnyés Lajos miniszterelnök és Dobi István, a kisgazdapárt elnökének beszédét. Délután a nagyerdő megtelt parasztokkal, akik pohár bor mellett vidám hangulatban élénken vitatták a délelőtt elhangzottakat. A fiatalság reggelig tartó táncmulatságot rendezett a «Biká»ban, de a táncszünetekben az asztalok mellett szintén a nap eseményeit méltatták. A debreceni ünnepség a békés munka, a termékenység, a jövőben való reménység s a felszabadult magyar paraszt öntudatos megnyilatkozása volt. laltak helyet a miniszterelnök és a kormány tagjai. Felvonulás közben érkezett meg Tildy Zoltán köztársasági elnök, akit Dinnyés Lajos miniszterelnök üdvözölt. Az elnök ezután elfoglalta helyét a díszemelvényen. Valamivel később érkezett meg Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke, aki az üdvözlések után szintén a díszemelvényen foglalt helyet. A felvonulás után a köztársasági elnök, a kormány tagjai és a budapesti vendégek a nagytemplom előtti térre vonultak, ahol a kisgazdapárt debreceni szervezete zászlóavató ünnepséget rendezett. A Himnusz eléneklése után ének és szavalatok következtek, majd özv. Bajcsy- Zsilinszky Endréné zászlóanya beverte az első szöget a zászló rúdjába. Utána Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, Dobi István állami miniszter, majd az egyes kisgazdaszervezetek képviselői verték be a szögeket. öry István főispán a kisgazdapárt debreceni szervezete nevében átvette a zászlót, ve földjeink. Ahol az időjárás kedvező volt, szép termést takarítunk be ezen a nyáron. — Itt, Debrecenben, a felszabadított város első szabadságünnepén született meg a földreform — folytatta beszédét Tildy Zoltán elnök. — Születésénél magam is itt voltam, s most jól esik, hogy ugyanitt a kenyér ünnepén találkozhatom újra a magyar föld népével. Jobb kenyér, több bizalom — A föld népének itteni nagy seregszemléjén sem feledkezhetünk meg azokról a dolgozókról, akik az élet és a munka más területein hasonló hűséggel végzik a maguk feladatát.Azokról, akik gyárüzemek zajos és forró munkahelyein termelik az élet más, nélkülözhetetlen javait, munkaeszközöket, vasúti berendezéseket, gépeket, ruhát s annyi minden mást, ami nélkül nincs civilizáció — a bányák mélyén dolgozókról, akiknek munkája nélkül minden termelés megállana —, hivatalszobák, kórházak, a szellem, tudomány, művészet munkásairól és értékeiről, akiknek tevékenysége rendezett életünket biztosítja, egészségünket óvja, vagy életünket szebbé és gazdagabbá teszi. Úgy érzem, hogy ma, amikor a föld népe nekik is átnyújtja jelképesen az életet adó kenyeret, a munka és a dolgozók egységének himnusza száll a magasban. Mindnyájan értjük és megértjük, mennyire egymásra vagyunk utalva, s életünk teljességéhez mennyire szükséges mindannyiunk munkája. A kenyér ünnepén hadd hirdessem én is a becsületesen dolgozó milliók testvéri egységének szükségességét. Becsüljék meg egymást és egymás munkáját. Közös erővel segítsék egymást a munkában és védjék meg bárkivel és bármilyen erőkkel szemben egymás emberi és munkásjogait A dolgozóknak ez az egysége biztosítani fogja az egész nemzet fölemelkedését, demokráciánk szabadságát, megszilárdítását, s egy jobb, a dolgozókhoz méltó emberi életszint elérését. — Szerte az országban megindult az aratás. A föld népe betakarítja az életet. Több és jobb kenyér kerül a dolgozók asztalára. Az élet új árama indul meg mindenütt Több lesz az életerő és több a bizalom a jövendőben. Köszöntse ezért ma az egész ország a barázdák népét őszinte, testvéri köszöntéssel. Legyen áldás ezen a népen, s legyen áldás munkája eredményén, a magyar kenyéren. Ünnepi felvonulás A köztársasági elnök beszéde Ezután Busi Bálint hajdúböszörményi gazdaember felajánlotta az első új kenyeret Tidy Zoltán köztársasági elnöknek. Tildy Zoltán köztársasági elnök a kenyér átvétele után a következő beszédet mondta: — A magyar ember mindig különös meghatódással veszi kezébe egy esztendei munkájának és reménységének gyümölcsét, az új kenyeret, öröm is van ilyenkor az érzései között és hála, hogy munkája és reménysége nem volt hiába való, nem hiába szántott, nem hiába vetett, nem hiába virrasztott gondolatban, nappalon és éjszakán a sarjadó vetés fölött. Áldás szállott a munkára, a verejtékcsöppekre. A reménység bizonyosságá vált: magtárba csorog a piros búzaszem, hogy egy esztendőre megint biztosíts a kenyeret a tovább dolgozó ember számára. — Az új kenyér láttán ebben az esztendőben több az örömünk, mélyebb a hálánk, mint eddig. ínséges, nehéz esztendőkön mentünk át. Vezetőink vaksága és vétke országunkra és népünkre rázúdította a háború pusztítását és értékeinket a fasizmus hordáinak szabad prédájává tette. Emlékezzünk a súlyos és nehéz hónapokra, amikor az elpusztult országban a dolgozó millióknak éhezve és lerongyolódva kellett új életet kezdeni, romot takarítani, s megindítani a munkát a romok helyén. — A kenyér ünnepén szeretném, ha népünk, az egész magyar társadalom nem feledkezne meg az ínség és nyomorúság időiről, hogy jobban tudja megbecsülni azokat az eredményeket, amelyeket verejtékesen dolgozó fiainak köszönhet az élet minden területén, ahol ezek az eredmények a munkás és a munka dicsőségét hirdetik. A mai napon az ország a föld fiai felé fordul, s mély együttérzéssel köszönti őket. Tudjuk, hogy parasztságunk és a föld között örök szövetség van. A föld népe mindig hűséges volt, s mindig hűséges marad a barázdákhoz, s a rendelt időben mindig készen áll a munkára. Ezt a szövetséget új magyar világunk, demokráciánk csak megerősítette azzal, hogy a termő magyar földet örök és változhatatlan tulajdonul azok kezére adta, akik azt két kezükkel megművelik. A nagy történelmi elhatározás idején a régi világ emberei vészhírekkel próbálták megakadályozni, hogy a százados perben a nemzet döntést hozzon. Már az elmúlt két esztendő is hatalmas cáfolatot adott ezekre a rémhírekre. Nincs műveletlen földünk és jól vannak megművel ANGOL PARK SZABADTÉRI SZÍNPAD PÓDIUM KABARÉ VENDÉGJÁTÉKA Minden este 1 8-kor. Hely árak 3—12 Ft-ig Cilit, MiillrilHfl könnyen kaphat ÍRJON rokonának jóakarójának Észak- és Dél-Amerikába, hogy küldjön Önnek utalványt a Transatlantic Gitt Parcele Inc. 25 ISenver Street IVew-York 4 útján pénz nélkül megkapja a BURIEX raktárából: IV., Gerlóczy utca 11. Dinnyés miniszterelnök beszéde A zászlóavatási ünnepség után megkezdődött a kisgazdapárt nagygyűlése. Őry István főispán megnyitója után Dinynyés Lajos miniszterelnök mondott nagy érdeklődéssel kísért beszédet: — Megköszönjük az Egek Urának, hogy megadta sokat szenvedett népünknek ez évben is a mindennapi kenyeret, melyet még ma is, két esztendővel a véres háború után, a föld annyi sok táján nélkülöz az emberiség — kezdte beszédét a miniszterelnök. — Mikor országunk legnagyobb pártja, a Független Kisgazdapárt, seregszemlét tart, hitet teszünk, hogy Kossuth szellemében akarjuk és fogjuk járni a magyar utat, hogy sok megpróbáltatás és megaláztatás után egy jobb és békésebb élet alapjait rakhassuk le, független és szabad hazánk földjén. — Az ezeréves per eldőlt. E perben győzött a magyar nép és most a magyar népnek kell saját magának döntenie jövő sorsáról, nem úgy, mint azelőtt, amikor egy aránylag kisszámú kiváltságos réteg irányította hazánk sorsát. A demokrácia azt jelenti, hogy a magyarság minden fiának nemcsak kötelességei, hanem jogai is vannak. És a magyar parasztság miden jogait követeli, a kossuthi demokrácia elgondolásaihoz tér vissza, melyet évszázadon keresztül népünk vezetői annyiszor elárultak és cserben hagytak. Most érkezett el a magyar nemzet életében az a nagy lehetőség, amikor maradéktalanul meg tudja valósítani elgondolásait, céljait, amikor függetlenségét és szabadságát biztosítva, lerakhatja fejlődésének biztos alapjait. A magyar nép többször megpróbálta utólérni önmagát, Dózsa, Rákóczi, Kossuth lobogói alá azért sorakozott fel, hogy érvényt szerezzen akaratának, jogainak és ezen keresztül a magyar szabadságnak. E szabadságharcok tanulságaiból a nemzet vezetői semmit sem tanultak, de mindent elfelejtettek. A XX. század uralkodó eszméi, a demokrácia és a szocializmus is azért találtak siket fülekre, így nemzeti életünk kettészakadt, mert mást akart a nép és mást a vezetők! A magyarság csodás életereje . Már az 1914-es világháború alatt is világossá vált, hogy a monarchista gondolat, mely sárba tiporta a 48-as szabadságharcot, elérkezett utolsó állomásához. Az 1914-es világháború befejezése után úgy látszott, hogy a nemzet megtalálta önmagát, a parasztság, a munkásság és a polgárság magából termeli ki vezetőit és ezek a vezetők a nemzetet rávezetik majd a fejlődés helyes útjára. Sajnos, ez nem következett be. Az 1920-as évek vezető politikusai nem előre tekintettek, hanem a múltba és visszalopták a magyar közéletbe a millennium kacagányos, feudális urait és Bécs felé pislogó államférfiait. Ezek, mikor Bécsben már nem volt mit látniok, vágyakozó tekintetükkel felfedezték Berlint és Berlin utáni sóvárgásuk oly naggyá fejlődött, hogy a magyar nemzetet teljesen a teutonőrület karjaiba dobták. Népünket belekergették egy háborúba, mellyel ez a nemzet soha, semmiféle közösséget nem vállalt, teljesen idegen célok és eszmék szolgálatában a magyarság százezreit küldték vágóhídra. És míg a magyarság fiatalsága ott pusztult el kint a messzi csatatereken, idehaza előbb gazdaságilag kifosztották, majd tönkretették hazánk földjét. És, hogy a magyar nép megjárja a kálváriák minden stációját, mikor minden további küzdelemben a kiállás kilátástalan volt, mert utolsó őrületükben csatatérré tették hazánk földjét. És, mikor már úgy látszott, hogy minden elveszett, jöttek a felszabadító szovjetorosz seregek, melyek nagy anyag- és véráldozatok árán szabadították meg kezeinket a fasizmus bilincseitől. A magyar dolgozó nép élniakarása és életereje csodákat művelt már az első percekben. Alighogy megszűnt a földeken az aknák robbanása, a parasztság azonnal munkához látott, hogy bevesse földjét. A gyárak munkásai éhesen, rongyosan siettek szétrombolt munkahelyükre és a legnagyobb önfeláldozással kezdték meg a termelést. A bányászok, vasutasok, iparosok, kereskedők és a polgárság minden egyes dolgozó rétege vállvetve fogott hozzá az újjáépítés nagy munkájához. A kisgazdapárt a demokrácia egyik alappillére . A Független Kisgazda Pártot az 1930-as években nem a fővárosban hívták életre, hanem az a magyar falvakban született meg és hozta egy táborba az ország parasztságának nagy részét. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy pártunk vezetői és tagjai ott harcoltak mindenkor az első sorban a fasizmus és azok zsoldosai ellen. Ez a párt tehát a magyar demokráciának egyik alappillére, és az a tábor, amely zászlónk alatt menetelt és találta meg a maga politikai elgondolásait, ma is a párt keretén belül híven teljesíti kötelességét, nemcsak a párttal, hanem a nemzettel szemben is. A kisgazdapárt, tudatában történelmi felelősségének, őszintén és becsületesen szolgálta és szolgálja ma is a koalíciót, mert tudatában van annak, hogy a mai súlyos időkben egy párt sem vállalhatja egymagában sem a munka elvégzését, sem a felelősséget. — Sajnos a felszabadulás utáni időkben amikor a pártunk újra élett és megkezdte szervezkedését, az elmúlt rezsim sok lelkézleti zsoldosa lopakodott be soraink közé csak azért, hogy zavart keltsenek, meggátolják pártunk munkáját és szolgálják a reakciót. Képviselői mandátumokat, vezető állások kát szereztek, üzleteket kötöttek, gazdagodtak, míg a parasztság milliói verejtékeztek és dolgoztak. Ezek a „kisgazdák" sohasem tartoztak közibénk. A törtetők kártékony munkája — Mi kezdettől fogva kétkedéssel néztük a Gordon Ferencek, Saláták, Jaczkók és Hám Tiborok demokrata- és népellenes magatartását a pártban. Mi, akik Gaal Gasztonnal és Tildy Zoltánnal a pártnak alapítói közé tartozunk és harcoltuk a magunk harcát a legnehezebb időkben is, sajnos, hiába tiltakoztunk ezeknek a törtetőknek kártékony munkája ellen, mert az akkori pártvezetőségnek ők voltak a kedvencei. Ezek a politikai lakájok és szélhámosok a végén odáig mentek, hogy összeesküvést szőttek nemcsak a magyar demokrácia, hanem maga a magyar nép ellen is, amikor őrületükben bele akarták vinni a nemzetet ismét egy újabb tragédiába. A pillanatnyi dermedés után pártmnk számot vetett és megállapította, hogy az egész összeesküvés néhány lelkiismeretlen kalandorakciója és megállapította azt is, hogy akik hátba támadták pártunkat, demokráciánkat, hazánkat és népünket, azok jelentős többségben nem a nép fiai voltak, hanem olyanok, akiket a reakció szült, a korrupció nemzett és az egyéni önzés hívott életre. A kisgazdapárt életerejét bizonyítja az, hogy a legrövidebb idő alatt oldotta meg a válságot s a koalíciós pártokkal egyetértve alakította meg törvényes keretek és formák között az új kormányt, amely a válság kirobbanása után már 48 órával le is tette az államfő kezébe az esküt. A sors akarata és a koalíciós pártok bizalma engem állított a kormány élére. Lemértem az eseményeket és erőtényezőket és előre tudtam, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoztam. De vállaltam a kormányelnökséget, mert úgy éreztem, kötelességem volt vállalni. Kötelességem teljesíteni tehát a kormány élén is és a magyar nép, a magyar demokrácia és a magyar első elmeszolgája akarok lenni. Hosszú évtizedek után én voltam az első miniszterelnök, akinek a bemutatkozó beszédét nem kísérti a szokásos görögtűz. A nép elé állunk . A külföldi sajtóban, a rádióban és újságokban megjelent rém- és állaok már lecsillapodtak. Sajnos, ezzel egyidőben a belpolitikai életben olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek szükségessé teszik, hogy ismét a nép elé álljunk, hogy választás során kérdezzük meg a népet, hogy mit akar. Az elnytt időkben sokat írtak, de még többet suttogtak arról, hogy a kisgazdapárt beolvad a többi pártokba és voltak olyan hangok is, amelyek azt híresztelték, hogy a párt megszűnik. Az elmúlt hetek bebizonyították, hogy nincs olyan megpróbáltatás, nincs olyan erő, amely pártunknak a sorait gyengíteni tudja! Az árulók, a hűtlenek és az elégedetlenek elmehettek és elmehetnek táborunkból, de pártunk tovább él és halad azon az úton, amelyen eddig haladt. Pártunk önállóságát és teljes függetlenségét ezentúl meg fogjuk úgy őrizni, ahogyan azt 20 éven keresztül megőriztük. Az elkövetkezendő választásokon is teljesen külön listával fogunk indulni. A Függetlenségi Frontba tömörült pártoknak, a Kisgazda Pártnak, a Magyar Kommunista Pártnak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Parasztpártnak, a Polgári Demokrata Pártnak csak az a törekvése, hogy a választások során egmással szemben ne használjanak erős hangot és emiatt ne éleződjék ki az ország kárára a választási küzdelem. Szó sincs közös listáról, a párt önállóságának a feladásáról, hanem csak arról van szó, hogy az innen, Debrecenből elindult demokratikus pártok a választások során is észszerűen és célszerűen küzdjenek a reakció és a korrupció ellen. Nem korlátozzuk a szavazati jogot . Pártunk súlyt helyez arra, hogy a nép jelöltjei legyenek majd képviselőjelöltek és ne azok, akiket kellemes baráti összeköttetés, vagy kapcsolat fűz a pártvezetőség egyes tagjaihoz, ahogyan ez két évvel ezelőtt történt. A kisgazdapárt változatlanul küzd a reakció és annak ikertestvére, a korrupció ellen. Követeli a tiszta közéletet, az igazságos és egyenlő teherviselést, mert nem lehet megengedni azt, hogy amikor ebben az országban százezrek és milliók a legnehezebb körülmények között élnek, akadjanak olyanok, akik ezekben a nehéz időkben vagyont gyűjtenek. Kíméletlenül le fog a kormány sújtani azokra, akik vámszedői a magyar dolgozók véres verejtékének. A kisgazdapárt nem a TÉBE és a GYOSZ képviselőit, hanem a parasztság embereit fogja az elkövetkező választásokon bevinni a parlamentbe. Elvként leszögezzük, hogy pártunk képviselőjelöltjei és képviselői csak azok lehetnek, akik a pártmunkának hagyományait tiszteletben tartják és minden erejükkel harcolnak a demokráciáért. A meglévő választójogi törvény csak egy választásra volt törvénybe iktatva. Szükséges tehát egy új választójogi törvény törvénybe iktatása. Az új választójogi törvénnyel kapcsolatban kijelentem, hogy az semmiféle jogfosztást nem fog tartalmazni. Az új választójogi törvény majdnem olyan lesz, mint az 1945-ös választójogi törvény volt és egy embernek a szavazati jogát sem fogjuk korlátozni. Lényegileg csak olyan irányban lesznek eltérések, hogy a kitelepítésre kerülő svábok választójogát töröltetjük a névjegyzékből és a képviselők számát csökkentjük. Ennek a kis országnak nincs szüksége ennyi képviselőre, amennyi ma a nemzetgyűlésben ül. Teljesen légből kapottak és alaptalanok azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy itt százezreket szándékozik a kormány megfosztani rá- 3 FŐVÁROSI nagy cirkusz mjt Naponta d. u. 4 és este 7 iSt 30*® TELEFON: 428—328 nagy külföldi világszám a JÚLIUSIBJ MŰSORBAN PkÉf Up4 ^sártSS Miért pepecsel? Ma két óra alatt FÜlGTELíNÍT PARAZITA • báday-u. 12. rwnH&.» ■ TEL.: :81—213 német-magyar nyersgépírÉHBt hosszabb irodai gyakorlattal keres ..Textilgyár XII. kerület" jeligére Pilmservice, VII, Erzsébet-krt 9-11 tsz. 2.