Magyar Nemzet, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-06 / 151. szám

MIWllTWBIMHMnra I 11 ■ ■■■■■■■Ilii I Ulll l III 11 1lliyj 1ll1 III III l l ■ Ilii III Középosztály és munkásság A középosztályról szóló cikksorozatunkra sok hozzászólást kaptunk. Ezek közül, mint a túlnyomó részre legjellemzőbbet, a következő hozzászólást közöljük: Mint a haladó értelmiséghez tartozó egyén figyelemmel és bizakodó örömmel olvastam a Magiját Nemzet legutolsó cikksorozatát a középosztály jelenlegi helyzetéről és várható jövőjéről. Sajnos, nem tudom osztani minden vonatkozásban azt az optimizmust, mellyel a cikkíró a Magyar Nemzet keddi számában a munkásság, parasztság és középosztály viszonyát fejtegette és ezt a viszonyt úgy jellemezte, mintha a fizikai és szellemi dolgozó rétegeket elválasztó és egymással szemben állító félreértések, bizalmatlanságok, gyanakvások tejes mértékben kiküszöbölődtek volna és mintha ezek helyébe az egész vonalon a jóindulat, kölcsönös megértés, megbecsülés lépett volna. Ebben a beállításban túlzottan derűlátó volt a cikkíró. A valóság nem mutat ilyen rózsaszínű képet. Kétségtelen, hogy javulás észlelhető a múlttal Klemben. A fizikai dolgozók közül főleg a szakmunkások régen is megbecsülték a mérnököt, a művezetőt. Tisztelték benne a szaktudást, a vezetésképességét Tudatában , voltak annak, hogy a saját anyagi érdeküket is előmozdítja, ha a gyár, az üzem, a bánya széles látókörű, szakképzett, vezetésre alkalmas egyének vezete alatt áll. A közelmúltban azonban gyakran előfordult, hogy a szaktudásnak deferálnia kellett a politikai elfogult ággal szemben. Sok helyen érvényesült az az elv, hogy a gyár, az üzem élére átütött egyének kiválasztásánál sem a nagyobb szaktudás, a vezetésre való rátermettség volt és irányadó, hanem a pártigazolvány. Teljes mérőkben méltányoljukés helyeseljük, hogy politikai posztokra való jelöléseknél elsősorban az ilyen politikai állásokra kiszemelt személyek politikai megbízhatósága, pártmunkája, politikai iskolázottsága dönti el az alkalmasságot. Párttitkárnak, képviselőjelöltnek kiválasztása természetesen politikai szempontok szerint történik. De egy gyár, bank, üzen, bánya vezetésére alkalmas személyeket mégsem szabad kizárólag pártszemüveg segítségével keresni. Itt a pártigazolványnál mégis csak többet kellene jelentenie a diplomának, a működési bizonyítványnak, a rátermettségnek és a tapasztalatnak. Ez a józan ész által megkövetelt elv azonban még sok helyen nem érvényesül. Az értelmiségi dolgozót még sokan másodrendűnek tekintik és működését, rátermettségét nem a szaktudása, hanem valamely párthoz való tartozása alpján bírálják el. Pedig a munkásság világosan látó része teljesen tisztában van azzal, hogy a pártigazolvány időállása nem jelenti a neofita új párttag belső, lelki átalakulását. Aki azelőtti munkásságal szemben antiszociális felfogású volt, az marad az új pártigazolvány birtokában is. Viszont, aki a munkássággal szemben megértő, emberies érzésű volt azelőtt is, most is az marad pártigazolvány nélkül is. A munkáságnak nem az opportunizmus sugallatára kiváltott pártigazolványból van haszna, hanem a szellemi dolgozó szaktudásából, emberies, szociális magatartásából és ez független attól, hogy a szellemi dolgozónak van-e pártigazolványa vagy nincs és ha van, milyen párthoz tartozik. A legkevésbé bízhatik meg a munkásság azokban, akiknek „két-három pártigazolvány lapul meg a zsebében és a politikai széljárás vagy helyzetalakulás szerint, hol az egyiket, hol a másikat mutatja fel“. Az ilyen politikai szélkakasok átmenetileg megtiszthetik környezetüket, de valós áldás a többszörös pártigazolványokkal sem rájuk, sem a fizikai dolgozókra, sem a pártokra nézve nem háramlik. A középosztály és a munkásság között annyira szükséges bizalmi légkör csak akkor valósul meg, ha nem fertőzik meg hazugságok bacillusai. Hazugság, képmutatás, erőszakosság nélkül kell ezt a bizalmat megteremteni. A középosztálybeli elem ne menjen túlzásba a munkássággal szembeni lojalitásnak fitogtatásában, mert ezt a munkásság könnyen félremagyarázhatja és szervilizmusként vagy képmutató hízelgésként foghatja fel. Márpedig az egészséges ösztönű, modorában talán néha darabos, de lelkületében egyenes munkásság semmit sem utál jobban, mint a hízelgő szolgaiságot és a képmutató hazugságot. Az önérzetes, öntudatos munkás a más osztályhoz tartozóban is az önérzetet és öntudatosságot becsüli meg a legjobban. De ahogy megveti és visszautasítja a józan gondolkodású munkás a csúszó-mászó hízelgést, éppúgy bizalmatlan a neofita túlbuzgósággal szemben is, amellyel egyes középosztálybeliek el akarják hitetni azt a látszatot, mintha jobb szociáldemokraták lennének újsütetű pártigazolványaikkal, mint azok a szociáldemokrata munkások, akik évtizedek óta hűséges tagjai a szakszervezetüknek és pártjuknak, vagy harcosabb, hangosabb komunistáknak igyekeznek magukat föltüntetni ama kommunista munkásoknál, akik politikai elveik miatt a múltban kegyetlen üldöztetést szenvedtek. Mértéktartásra, helyes szemmértékre, emberi világra van tehát szükség mindkét oldalon, ha azt akarjuk, hogy a középosztály és munkásság közti lelki és fizikai válaszfalak ledőljenek. A munkásság ne legyen politikailag türelmetlen vagy elfogult a középosztállyal szemben. Becsülje a lelkiismeretszabadságot, a poitikai véleménynyilvánítás szabadságát, a politikai párthoz való tartozás szabadságát. Elsősorban ne a pártigazolványt kérje számon a középosztálybelitől, hanem a szociális magatartást, az emberies felfogást és szaktudást. Az értelmiségi dolgozó pedig becsülje meg a fizikai dolgozóban azt a hősi önfeláldozást, azt az elpusztíthatatlan hitet, amellyel részt vesz az ország újjáépítésében. Soha el ne felejtse, hogy a magyar stabilizáció, a forint értékállandósága nem valami misztikus pénzügyi csodának köszönhető, hanem két ténynek: a munkás és tisztviselő a háború előtti életszínvonalának felét, vagy még ennél is alacsonyabbat vállalta a forint érdekében, lemondással építi újjá az országot, a paraszt pedig a világpiaci árakon messze alul adta oda az ország ellátására, a jóvátétel fizetésére a gabonáját, az állatját, borát, burgonyáját, cukorrépáját. Ez a közös heroikus áldozatvállalás az alapja a magyar gazdasági stabilizációnak. Ugyanígy kell minden társadalmi osztálynak áldozatokat hoznia a lelki stabilizáció, a társadalmi osztályok közötti összhang és együttműködés érdekében. Be kell temetni, át kell hidalni azokat a szakadékokat, amelyeket a politikai türelmetlenség, erőszakosság, elfogultság létesített a középosztály és munkásság között. A fizikai és szellemi dolgozók ne csak az ország gazdasági újjáépítésében, az anyagi romok eltakarításában, a munkahelyeiken dolgozzanak együtt, de a szellemi újjáépítésben, a lelki romok eltakarításában is. Egyformán súlyos sebeket, veszteségeket szenvedtek, illúziókat vesztettek, a józan ész parancsolja tehát, hogy a gyógyulást együtt keressék és igyekezzenek a félreértések, bizalmatlanágok megtartásával egymásnak amúgy is nehéz életét elkeseríteni. Keleteurópai „Molotov-terv” készítését jelentik londoni híradások Londonból jelenti az Exchange Telegraph, hogy Gottwald csehszlovák miniszterelnök és külügyminisztere, Jan Masaryk, Moszkvába utazott. Nyilvánvaló, hogy a váratlan moszkvai út összefügg a Marshall-terv körül felmerült problémákkal. Azt nem közölték, várjon a látogatást Prágában kezdeményezték-e, vagy moszkvai meghívásról van-e szó. Itteni beavatott körökben úgy tudják, hogy Moszkvában az elkövetkező egy-két napon igen nagy jelentőségű fejlemények várhatók. Gottwald és Masaryk látogatása ezek szerint a körök szerint egy ,,Molotov-tervvel‘‘ kapcsolatos első tanácskozásnak szól. A Molotov-terv Kelet- és Délkelet- Európa országainak talpraállítását célozza az érdekelt országok önerejéből. Kétségtelen, hogy a szovjet külügyminiszter a valószínűleg Nyugat-Európára korlátozódó Marshall-tervvel helyezi szembe a maga tervét. A moszkvai rádió az anstol-francia meghívásokról A moszkvai rádió jelenti: Alighogy véget ért a három külügyminiszter párisi értekezlete, amelyen kiderült, hogy a Marshall-tervel kapcsolatos angol-francia álláspont és a Szovjetunió álláspontja között áthidalhatatlan az ellentét, a brit és francia kormány meghívókat küldött az európai államoknak, hogy vegyenek részt július 12-én Parisban egy értekezleten, amely ugyanezt a kérdést tárgyalná. A brit és francia kormánynak ez a különálló tevékenysége, amellyel az amerikai segély kérdésében saját tervüket akarják végrehajtani és elfogadtatni más államokkal, komoly bírálatot váltott ki demokratikus körökben. (MTI) A 22 államhoz intézett brit-francia jegyzék A 22 európai államhoz intézett jegyzékben a brit és a francia kormány leszögezi, teljes mértékben tisztában van azzal, hogy Európának kell kezdeményeznie újjáépítését és ebből a célból a lehető legrövidebb időn belül meg kell szövegeznie egy olyan újjáépítési programot, amely számot vet az európai kontinens szükségleteivel. A két kormány úgy véli, hogy szervezetet kel létesíteni a program megvalósítására, hivatott elemek összefogásának biztosítására. Spanyolországot ideiglenesen kivéve, Európa valamennyi államát meghívják, működjék szabadon közre ennek a szervezetnek megalakításában. A szervezet egy együttműködési bizottságból és négy albizottságból tevődnék össze. Az együttműködési bizottság Nagy- Britannia, Franciaország és egyes európai államok kiküldötteiből állana. Feladata lenne Marshall amerikai külügyminiszter javaslata értelmében biztosítani az Egyesült Államok baráti segítségét a program megvalósításához. A feladat teljesítésének megkönnyítésére 4 albizottságot szerveznének: egy közellátási és földművelésügyi, egy energiaügyi, egy vasipari és egy szállításügyi albizottságot. Az albizottságokat az egyes kérdésekben legjobban érdekelt európai államok képviselőiből állítanák össze. Bécsből jelent a United Press. Leopold Figl kancellár szombaton közölte, hogy Ausztria megkapta a meghívást a Marshall-tervet tárgyaló párisi konferenciára. Rómából jelenti a United Press. Az olasz kormány szombaton táviratilag értesítette az angol és francia kormányt, hogy elfogadja a júius 12-i párisi konferenciára szóló meghívást. Prágából jelentik: Csehszlovákia elfogadja Franciaország és Nagy Britannia meghívását a Marshall-terv ügyben tartandó, újabb párisi értekezletre , az értekezleten dr Novek párisi nagykövettel képviselteti magát— jelenti a Právo Lidu, a szociáldemokrata párt lapja. Vég-Ag európai gazdasági értekezlet második ülésszaka szombaton délelőtt megnyílt. Napirenden szerepel többek közt a Németországgal való kapcsolatok kérdése s a márka váltóárfolyamának megállapítása. Hivatalos közlés szerint Hector McNeil, a brit küldöttség vezetője és André Philip francia kiküldött jelentést akarnak a bizottság elé terjeszteni a párisi háromhatalmi külügyminiszteri értekezletről. Illetékes körökben hangsúlyozzák, hogy az értekezlet jelentősége a párisi értekezlet kudarca miatt rendkívül megnövekedett és sok delegátus azon a véleményen van, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, sőt még az Egyesült Államok képviselői is megkísérlik, hogy érintkezésbe lépjenek Zorin szovjet kiküldőnél a Párisban Molotovval már tárgyalt kérdések újrafelvételére. (MTI) Buhm Vilmos prágai követ lesz Prágából jelenti a United Press. Hivatalos helyről azt az értesítést adták a United Press munkatársának, hogy a békeszerződés hatálybalépése után Böhm Vilmos jelenlegi stockholmi követet nevezik ki Magyarország prágai követévé. Csehszlovákia a békeszerződést a jövő héten szándékozik ratifikálni, a szovjet ratifikációt pedig három héten belüli időre várják. Hivatalosan kijelentették, hogy Böhm Vilmost ez után az időpont után nevezik majd ki. Böhm Vilmost igen jól ismerik Csehszlovákiában, a hivatalos személyek közt sok barátja van és úgy vélik, hogy kinevezése új korszakot nyit majd a Magyarországgal való barátságos kapcsolatok terén. Gottwald és Masaryk moszkvai útja Washingtonból jelenti az Exchange Telegraph, hogy ottani politikai körökben most — Gottwald és Masaryk csehszlovák kormány férfiak moszkvai utazása után — derűlátóbban ítélik meg a helyzetet. Úgy vélik, hogy a Szovjetunió mégis csak szívesen látná Lengyelország és Csehszlovákia részvételét a július 12-i párisi értekezleten , ezzel hozzák összefüggésbe Gottwald és Masaryk látogatását. Az említett körök szerint az volna a szovjet álláspont ilyen alakulásának oka, hogy Moszkva a két szláv államot a mega Megfigyelőjének és a szovjet érdekek képviselőjének tekintené. Gazdasági szakemberek ezzel kapcsolatban felvetik azt a kérdést, váljon Lengyelország és Csehszlovákia bekapcsolódása esetén a lengyel széntermelést és a csehszlovák ipari termelést fel lehetne fe használni az európai önsegély érdekében. Bevin beszéde az Amerikai Társaság díszvacsoráján Bevin brit külügyminiszter beszédet mondott a londoni Amerikai Társaságnak az amerikai függetlenségi nap alkalmából rendezett díszvacsorán. Utalt arra a szívélyes viszonyra, amely Amerika és Nagy Britannia között fennáll, majd foglalkozott Marshall legutóbbi felhívásával és az amerikai külügyminiszter nyilatkozatát „nagy beszédnek“ mondta. — Amerika — tette hozzá — olyan világot akar megalkotni, amely megszabadul az állandó háborús fenyegetéstől. Azt kívánja, hogy Európa körvonalazzon olyan tervet, amelynek keretében az egész világ megegyezésre juthat a józan ész, a kérdések megvitaleges döntése a tárgyban azonban csak az Európa újjáépítését célzó Marshall-terv elvének és tartalmának részletes ismerete után hoznak. (MTI) tása és a tények alapján. Úgy látom, hogy ezt sok barátunk félreérti a világon. Bevin ezután alaptalannak minősítette a „dollárdiplomáciáról” szóló feltevést és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nemeslelkű törekvéseket mutatnak a megszerzett javaik szétoszlásában. — Szeretem az orosz népet — fűzte tovább Bevin, majd megállapította, hogy az egész világon a nép fiai és lányai mindenütt békét kívánnak. Minek széthasítani a világot — mondta —, Amerikával együtt fogok dolgozni ebben az irányban. (MTI) Truman virginiai beszéde Az amerikai rádió közvetítette Truman elnök pénteki virginiai beszédét, amelyet az amerikai függetlenségi nyilatkozat évfordulóján mondott. Az elnök nyomatékosan kijelentette, hogy a második világháború utáni béke tartós lesz. (A hallgatóság ezt a kijelentést nagy tapssal fogadta.) Tartós békét akarunk — folytatta Truman elnök —, olyan békét, amely az emberi jogok tiszteletén és a békés demokrácia elvein alapszik. Az elnök ezután méltatta az UNO szerepét, majd hangoztatta a hírek és eszmék szabad kicserélésének fontosságát az egyes nemzetek között. Ez olyan íratlan kötelesség, amelyet minden nemzetnek teljesítenie kell. — Mi hiszünk egy békés és virágzó világban, s ennek létrehozásához megvan minden gazdasági és technikai felkészültségünk — folytatta Truman — rigid hangját felemelve minden nemzethez és néphez felhívással fordult, bontsák le az őket egymástól elválasztó falakat, mertes a szilárd és tartós béke alapfeltételeinek egyike. Megnyílt az európai gazdasági értekezlet második ülésszaka Brit hivatalos körök Molotov állásfoglalásáról Az MTI jelenti: Brit hivatalos körök annak a reményüknek adnak kifejezést: nem végleges Molotovnak az az álláspontja, hogy nem vesz részt az európai gazdasági terv kidolgozásában. Hozzáfűzik, ha a Szovjetunió elhatározná döntésének felülvizsgálását, mindig örömmel üdvözölnék a párisi értekezleten. Gottwald és Masaryk moszkvai útja a legnagyobb érdeklődést keltette a brit fővárosban, de neom hajlandók kommentárt fűzni a látogatáshoz. Magyarországot meghívták a párisi értekezletres. Pénteken délután négy órakor Knos Kleim, a budapesti angol passzió vezetője megjelent a külügyminisztériumban s átadta Bodger Eleknek az angol kormány hivatalos meghívóját a július 12-i párisi értekezletre. Este hét órakor Gauquier francia követ jelent meg a külügyminisztériumban s átadta a francia kormány meghívását. Értesülésünk szerint mind a két meghívó azt a kérést is tartalmazza, hogy Magyarország július 10-ig nyilatkozzék: elfogadja-e a meghívást vagy sem. Mihályfi Fernő tájékoztatásügyi miniszter a meghívással kapcsolatban a külföldi sajtó munkatársai előtt a következőket jelentette ki: A magyar kormány eddig még nem ismeri a Marshallterv részleteit és rendkívül boldog lenne, ha a tervről további információkat kaphatna. A miniszter a továbbiakban kijelentette, hogy Svájc budapesti megbízottjától, dr Feisttől levelet kapott, amelyben közölte, hogy az Egyesült Államok nevében Marshall külügyminiszter tervet dolgozott ki, de a svájci követ levelében a Marshall-tervről további részleteket nem kapott. A miniszter megállapította még, hogy a párisi meghívót az érdekelt államoknak pénteken délután 3 és 7 óra között adták át Anglia és Franciaország megbízottai. Egy újságírónak arra a kérdésére, hogy Bede István londoni magyar diplo-máciai megbízott milyenminőségben vett részt a párisi tárgyalásokon, a miniszter megállapította, hogy Bede István Párisban mint a magyar kormány megfigyelője tartózkodott, azonban nem vett részt a konferencián, mert arra meghívást nem kapott Bede István jelentése a párisi értekezletről a mai napig nem érkezett meg a magyar külügyminisztériumba. A párisi értekezletre való meghívással kapcsolatban a Világosság című lap a szociáldemokrata párt álláspontját a következőképpen foglalta össze: "A szociáldemokrata párt eddigi politisájához híven, mindent el akar követni annak érdekében, hogy megakadályozza az európai államoknak egymástól elszakított blokkba való tömörítését. A szociáldemokrata párt a saját álláspontját igyekszik összehangolni a környező államok szociáldemokrata pártjainak álláspontjával. A Szabad Nép című lap nyilván a kommunista párt álláspontját képviseli, mikor azt mondja: «A Szovjetunió nem lesz ott ezen a konferencián, nem fogadta el a meghívást Jugoszlávia, Románia és Bulgária sem. Nem kétséges Lengyelország és Csehszlovákia álláspontja sem. A nyugati hatalmak által összehívott értekezlet nem, európai értekezlet lesz, hanem az amerikai vezetéssel Anglia és Franciaország segítségével megteremtendőnyugati blokki alakuló értekezlete. Magyarország nem lehet — délkeleteurópai demokratikus állam létére — anyugati blokki tagjává. Magyarország nem vehet részt egy olyan értekezleten, amely Európának egy részét játssza ki a másik ellen. Magyarország nem foglalhat állást szomszédai ellen. Magyarorság nem folytathat és nem akar folytatni szovjetellenes politikát, tehát nem fogadhat el meghívást egy szovjetellenes blokkban való részvételre. Szakasits nyilatkozata a párisi értekezleten való résztvételről A londoni rádió — foglalkozva a jövő szombaton Párisban kezdődő értekezlettel — ismertette a magyarországi szociáldemokrata párt állásfoglalását. A londoni rádió szerint Szakasits Árpád kijelentette, hogy Európa újjáépítésére feltétlen szükség van s ennek érdekében mindent meg kell tenni. Nem szabad távolmaradni Amerika segélyakciójától, de ugyanakkor a Szovjetunió segítségét sem lehet nem igénybe venni. Szakasits Árpád dicsőítette a nyugati hatalmak készségét, amellyel a háború sújtotta európai országokon segíteni akarnak, de hozzáfűzte, hogy a nyújtandó segítséget nem szabad semmiféle feltételhez kötni. (MTI)