Magyar Nemzet, 1947. augusztus (3. évfolyam, 173-197. szám)
1947-08-02 / 174. szám
’ , „ .’ / ^ ^^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ V- v j ' Polgárfogdosás Rákosi Viktor a régi korszak Választási küzdelmeit országos figaiok versenyek-nek, Mikszáth pedig a parasztfogdosás (Billemfangerei) derbyt-jének nevezte. A demokratikus átalakulás ugyan megvalósította a tiszta választásokat, de nemcsak hogy a parasztfogdosásinak régi korból megmaradt divatját mentette át, de bevehetett az országos nyomnokversenybe egy új debbyt is: a polgárfogdosás versenyszámát. Azok a pártok ugyanis, ameelyek magukat munkáspártoknak nevezik, a munkásságot pedig joggal, vagy anélkül kizárólagos birtokállományuknak hirdetik, külpolitikai programjukkal ellentétben, a pártpolitikai imperializmus eszközeivel próbálják olyan területek meghódítását, olyan tömegeknek saját hatalmi körükbe vonását, amelyek túlesnek a magukat munkáspártnak nevezett pártok határain, nem tartoznak s nem is tartozhatnak munkáspártok birtokállományához. Teljesen megértjük — hiszen a fa is elhal, mihelyt megszűnik növése, terebélyesedése —, hogy egyrészt szerelmi ígéretekkel, csáddalokkal próbáják megejteni a polgárok szívét, másrészt jól kipróbált eszközökkel akarják őket hatalmi körükbe vonni. Hiszen választásokkor nemcsak fa ködmön nem büdös*, de a csábdalok meghallga- | tásais hajlamos polgárság sem szeakciós*, maradi, ilyenkor szókra nem vonatkozik az oly lenéző gúnnyal annyiszor használtkispolgárt elnevezés. .— A politikában kevésbé félek —• mondta Gladstone •— azoktól a kemény, hajthatatlan .«* iert'éseimtől, akik nyíltan eremben állnak velem, nem itt-1 0 ják, hogy engesztelhetetlen 'Mai, kirgetik el féhem bányáikat*. A kommunistákkal eremben világos a polgárság hadállása. A kommunisták nyílt kártyákkal játszanak. Nem rejlik véka alá, hogy végcéljuk a szorializmus megvalósítása, még ha most a demokrácia alapján állanak is. Minthogy pedig a polgárság hitvallása nem lehet más, mint a polgári demokrácia, tehát a polgárságnak sem kell, nem kellhet a szocializmus. A polgárság a kommunisták e nyílt színvallása után nem mondhat mást, mint hogy neki a polgári demokrácia pártjaiban van csak helye A szociáldemokratákkal szemben azonban egészen más a helyzet. E párt is munkáspárt , és így Marosán helyettes főtitkárnak a minap lapunkban idézett merev és félreérthetetlen meghatározása szerint a tolgárságnak e pártban nincs helye. A Népszava január 31 -i Vezércikke fennen hirdette: "felelősek vagyunk bizonyos mércékig az egész világ szociáldemokrata munkásmozgalmáért.» Ez nagy szó és egyben igaz szó is! A magyar szociáldemokrata párt valóban felelős bizonyos mértékig az egész világ szociáldemokrata munkásmozgalmiért, de csak a szociáldemokrata munkásmozgalomért és semmiesetre sem a magyar polgárság mozgalmaiért, érdekeiért, sajátos világ és nemzetszemléleti céljaiért. Hisz e nagy és — ismételjük — igaz mondás felelőssége köréből e szabatos meghatározásával kizárta a magyar polgársággal való kapcsolatát. Bán Antal a szociáldemokrata párt kongresszusán, február 2-án így körvonalazta pártja végtorját: — Nem fogadjuk el a régi polgári demokrácia poros értelmezését, —egy gazdasági felépítmény megváltoztatását tűztük fel célul s azt akarjuk a tömegek erejével elérni, ennek a célnak elérése érdekében a szociáldemokrácia támadásba megy át... célunk ma a demokrácia, holnap pedig a szocializmus . .. legvégső célunk, hogy a magántulajdon helyébe a köztulajdont állítsuk... Ki kell mutatnunk A forradalmi szellemet, ha másként nem megy, „direkt" forradalmi eszközökkel, : Ei ifyMH JmuUL Ei £►*! meg a marxizmus szellemének. Valóban marxista párt nem fogadhatja el a régi polgári demokrácia „poros" értelmezését. Ez a régi polgári demokrácia azonban mit sem változott, a mai egyazonos a régivel, úgy, ahogy annak alapelveit az amerikai függetlenségi nyilatkozat, a francia forradalmi kiáltvány, az emberi jogok kátéja, a magyar 1846 és 1849-i áprilisi alkotmány a magyar polgári demokrácia dogmájává tette... Ma demokrácia, holnap szocializpass... A magántulajdon (s mertBán nem tett kivételeket, tehát minden magántulajdon) helyébe a köztulajdon állítása: valóban ez a marxi program! De vájjon ezt vallja-e, vallhatja-e a kisiparos, kiskereskedő, hogy a parasztról ne is szóljunk s mindenki, , aki a magántulajdon elvi alapján áll?... A tömegek erejével... „direkt" forradalmi eszközök: ez mind marxi program. De vájjon ez a programja-e azoknak a szocialisták által oly sokszor „kispolgároknak" gúnyolt rétegeknek, akik nem a tömegek erejével, nem „direkt" forradalmi eszközökkel, hanem parlamentárisan, a jogállam szigorúan értelmezett alkotmányos módszereivel akarják céljaikat megvalósítani?! Ugyancsak Bán Antal ugyanekkor figyelmeztette a pártjukhoz csatlakozott értelmiségieket: „hagyjanak fel a remény- véyel, hogy számukra visszatérhet a múlt!" És ezt — hangsúlyozzuk — a szociáldemokrata értelmiségieknek – mondta Bán, adós maradván azzal, hogy micsoda múlt az, amelynek visszavárásával e szociáldemokrata értelmiségieknek fel kell hagyni?! Justus Pál e kongreszszuson, február 3-áig így állítota fel azadetíiiával: „vagy szocializmus, vagy kapitalizmus." Mi azonban úgy állítanék fel, hogy sem szocializmus, sem hatalmával visszaélő kapitalizmus, hanum — mdayar polgári demokrácia, amely — éppen mert demokrácia — nem lehet más, mint szociális irányú s a kapitalizmust megfékező. Rics István február 4-én kijelentette: „a mi demokráciánk szocialista, mi szociáldemokráciát akarunk" Horváth Zoltán pedig ugyanekkor megidézte ezt ezzel: „vigyázzunk, hogy amikor politikát csinálunk, élesen válasszuk el saját országunk munkásosztálya politikáját minden egyéb érdektől!" . Tehát a polgári osztászok érdekétől is. Ez mind félreérthetetlen, világos beszéd. De e régebbi kijelentések miként egyeztethetők össze azokkal a stratégiai és taktikai tökéletességgel kitervelt és végrehajtott hadműveletekkel, amelyekkel választások előtt pergőtűzszerűien ostromoltják — miként minapi cikkünkben kimutattuk —■ általában a polgárságot s külön-külön annak minden csoportját? Akkor, amikor most, választások előtt keblükre ölelik az orvosokat, jogászokat, mérnököket, tanárokat, tanítókat, köz- és magánalkalmazottakat, kereskedőket, iparosokat, házalókat, ószereseket, még a szociáldemokrácia egyedül üdvözítő elveit megértő népbírósági bűnösöket is — miért hallgatják el oly következetesen a fent idézett kijelentéseket? Mikszáth írta, hogy választások előtt a magyarok közt magyar volt, a németekközt német, a parasztok közt paraszt, a munkások közt munkás, a zsidók közt filoszemita, a tisztviselők közt tisztviselő, megválasztása után azonban lefürdőtt magáról mindent — magyart, németet, parasztot, munkást, filoszemitát, tisztviselőt és öt évig, csak ha tele gyomorral feküdt le, lidércnyomása* álmában volt megint magyar, német, paraszt és a többi. Választó.. előtt állunk, sok mindent megértünk. Da mindezeket megérti a polgárság is. Az előtte magát polgári gúnyában kellető szociáldemokráciát is. Megérti azt is, amit most mondanak s . w. w, «n# mut dhettgatnak.,, Tildy Zoltán köztársasági elnök a hároméves terv megkezdésének alkalmával az alábbi, rédiószózatot intézte a, nemzethez: Augusztus elseje jelentős dátum nemzetünk életében. A , múlt esztendőben erre a napra tűztük ki a "stabilizáció kezdetét. Egy éve, hogy megjelent a forint, amely megváltott bennünket az infláció gyötrelmeitől s amelynek értékállandóságát a dolgozó milliók hősies nyunkáia biztosítja. Ez év augusztus elsején fogunk hozzá annak a nagy országépítő tervnek megvalósításához, amelyet bátor kezdeményezés, az élet minden területére kiterjedő szaktudás, az egész nemzetért való felelősség érzése s a nemzet erőiben való bizalom hozott létre. A hároméves terv azt jelenti, hogy nemzetünk vezetői gondosan felmérték mai helyzetünket az eddig végzett újjáépítő munka után is még mindig meglévő fájdalmas hiányokat, a háborúból , a fasiszta rombolásból még mindig ittlévő romokat, de megvizsgálták azokat a tennivalókat is, amelyek a múltnál jobb, emberibb, teljesebb élet felé viszik országunkat. A hároméves tervből a jövendő boldogabb ország képei is elénk tünedeznek. A hároméves terv azt az igazságot is hirdeti, hogy a komoly országépítésnek elengedhetetlen feltétele az, hogy minden lehetőségünket számba vegyük, erőinket felmérjük, feladatainkban helyes sorrendet neépítsünk meg , hogy függés nélküli, szétfolyó, esetleg egymást keresztező tevékenységek helyett egységes és céltudatos terv nagy áramába kapcsoljunk bele minden erőforrást, anyagot, munkát, erőfeszítést. A felszabadulás óta eltelt időben dogozó népünk megmutatta, hogy van benne életerő, van benne bizalom a maga jövője iránt s hogy ezért a jövőért tud tűrni, lemondani s nehéz körülmények között is helytállani. A hároméves terv sikerének ez a népi életakarat a legbiztosabb fundamentuma. S ha az ország erőforrásait a múlttal ellentétben most népünk felemelkedésének a javára fogjuk felhasználni, bizton remélem, hogy a nagy építőterv materiális feltételeit is előteremtjük. Segíteni fog ebben bennünket az, a máris komoly eredményeket felmutató törekvésünk, hogy munkánkat összehangoljuk a szomszéd baráti népek hasonló irányú törekvéseivel. A nemrégiben kötött magyar-szovjet, magyar-jugoszláv és magyar-bolgár szerződések nagyon hozzá fognak járatni a terv megvalósításának sikeréhez. Biztosítanunk kell a hároméves terv munkájához a szükséges politikai és szociális feltételeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy rendkívüli határozottsággal kell szembeszálnunk azokkal, akik idegenül és ellenségesen nézik demokráciánk építő munkájának eredményeit s akik a múlt visszakozása érdekében még azt is újra lerombolnák, amit eddig verejtékkel építettünk. De azt is jelenti, hogy meg kell teremtenünk és biztosítanunk kell a magyar demokrácia szilárd rendjét, beltő egységét és békéjét. S azt is, hogy a magyar nép hősiesen dolgozó milliói: munkások, parasztok, értelmiségi rétegek megbonthatatlan közös frontot, alkossanak a demokráciánkat védő harcban s az azt építőmunkában, egyaránt. A terv megvalósításáért most munkába állunk. A kezdet napján mély együttérzéssel köszöntöm a terv kezdeményezőit, megalkotóit, a magyar nép munkás millióit, akiknek ereje, hite, dolgos két kéz® fogja sikwa* vinni az eteti* fttitatai a terv gondolatait. Köszöntöm, a gyárak, üzemek, kisipari műhelyek derék dolgozóit, a bányák munkásait, a földet művelő parasztságot, a vasút, a posta, általában a közlekedés embereit, a szellemi munkásokat, azokat, akik a nagy terv operációs központjaiban éjtnapot eggyé téve, fognak dolgozni, nemzetünk nevelőit, azokat, akik a munkásmilliók egészségére vigyáznak, szociális intézményeink munkásait és mindenkit az élet bármely területén, akiknek helytállása nélkül nem lenne teljes az a rend, amely a nagy terv megvalósításához szükséges. Induljanak el — induljunk el mindnyájan — törhetetlen hizaAz Országos Tervhivatal vezetői, Vajda Imre, a hivatal elnöke, Béres Andor főtitkár és Harmati Lajos alelnök csütörtökön délután sajtófogadás keretében tájékoztatták a magyar közvéleményt az Országos Tervhivatal céljairól, feladatairól, működéséről és a hároméves terv végrehajtásáról. Vajda Imre, a Tervhivatal elnöke, hangsúlyozta, hogy nem feladata a hivatalnak a hároméves terv részletes végrehajtása. A Tervhivatal semmiképpen sem korlátozza, vagy befolyásolja az illetékes miniszterbirvok feladatkörét és nem érinti a szakminisztereknek a magyar alkotmányba fektetett felelősségét. A Tervhivatal feladata, hogy a részletterveket a szakminisztériumokkal együttműködve, de messze a szakminisztériumok körén túlmenően, egyetértésben és összhangban a magyar tervi időtényezők mindegyikével kialakítsa. A Hivatal 2. olyan élő szerve akar lenni a magyar gazdasági életnek, amely soha egy pillanatra el sem veszíti a kontaktust az élettel, annak bármely ágával és a magyar dolgozótársánálommal. A Tervhivatal feladata részlettervek kidolgozása és e tervek végrehajtásának ellenőrzése. Kellez ellenőrzést mint a magyar gazdasági élet élő felismeretét kívánják kialakítani. A hivatal vállalja azt a nehéz feladatot, hogy az ellenőrzést a hosszú lejáratról rövid lejáratra vigye át. Egyik legnehezebb feladat lesz az éves tervekről és éves tervellenőrzésről áttérni rövid hónapot, havi, sőt napi tervszámokra és ellenőrzésre. Ezek a naponta elért eredményeket feltüntető számok , remélhetőleg hatalmas ösztökélő, motorikus erőt fognak jelenteni, amely mind nagyobb üteművé teszi Magyarország fejlődését s lehetővé teszi, hogy a hároméves tervben kitűzött tervszámokat a magyar gazdasági fejlődés elérje és túlhaladja. "• Elérni és túlhaladni akarjuk ebben a három esztendőben elsősorban azt az életszínvonalat, amelyet a magyar dolgozó nép az utolsó békeévben élvezett, vagy szenvedett és az elért eredmény alapján akarjuk megindítani az igazi magyar újjáépítést, az igazi honfoglalását a magyar népnek. Berci Andor főtitkár, a Tervhivatal munkájának részleteit ismertette. A hivatalnak egészen rövid fennállása során már sikerült elkészíteni az első részlettervet: az augusztus havi beruházások tervét. Az egész hároméves terv kiindulási pontja a beruházások megkezdése, mégpedig már most augusztus 1-től kezdve. Ez az előfeltétele, hogy a termelés az előirányzott mértékben emelkedjék. A legfontosabb szempont az volt, hogy lehetőleg azokat a beruházásokat tegyék időben első helyre, amelyek legfontosabbak abból a lommal a terv megvalósítása felé. A munka eredményei hamarosan látszani fognak. Emelkedni fog a dolgozók életszínvonala s egymás után tűnnek majd fel a szebb és jobb élet képei. Az ország népe a hároméves terv megvalósítása során egyetlen nagy munkássereggé forr össze, amely együtt viseli a munka terhét és együtt élvezi majd a munka eredményeit. A hároméves tervben országot építünk. Igazi, szabad hazát a népnek és boldog otthont népünk minden becsülettel dolgozó fiának és családjának. Induljon el a munka s legyen rrajta s a dolgozó emberen Isten áldásai (SÍT!) melést a lehető leggyorsabban emeljék. » Augusztusban mintegy 100 millió forintot fordítanak beruházásra, ami mutatja, hogy komoly építkezésekről, komoly ipari beruházásokról van szó. A beruházási program végrehajtása mintegy 25.000 munkanélkülinek ad munkalehetőséget. Ebből 8000 esik a mezőgazdaságra, 5000 a közlekedésre, 9000 az építkezésre, a többi az ipari beruházásokra. A szakértő technikusok, mérnökök között tömegmozgalomnak kell megindulnia, amely arra irányul, hogy" újításokkal, kezdeményezésekkel hozzájáruljanak ahhoz, hogy a hároméves tervtinacionálisan megvalósítható legyen. Meg kell törni a régi bürokratikus eljárás szellemét. Harmati Lajos alelnök a hároméves terv mezőgazdasági részéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a tervgazdálkodásra való áttérés előtt meg kellett állapítani, milyen háborús kár érne a mezőgazdaságot. Kitűnt, hogy a mezőgazdaságnál 1 százalékban jelentkezik a háborító kár. Azonkívül új adottság a mezőgazdaságban a földreform, azaz a régi gazdasági rendszer megszűnése. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelmet 25 milliárdra kell emelni a háború előtti 22 milliárddal szemben. A nemzeti jövedelemnek ebből a felfejlődéséből mindenkinek jut majd, különösen ha gondoskodnak arról, hogy az elosztás igazságosan történjék. Az első és legfontosabb feladata a hároméves terv mezőgazdasági részének megszüntetni a háborús kárt és megerősíteni az új gazdákat. Az utóbbi célt szolgálja az új gazdák állattal való ellátása, a műtrágyagyártás gyors és sürgős fokozása, s általában az egész termelés átállítása és fokozása. A programban szerepel a szikes talajok megjavítása és az öntözés kiépítése. A Tervhinglal vezetői ezután részletesen válaszoltak az egyes feltett kérdésekre. A beruházások fedezésével kapcsolatban feltett kérdésre Berci főtitkár hangsúlyozta, hogy augusztusban már jelentkezni fog a vagyondézsmitből befolyó jövedelem. Arra a kérdésre, hogy a Szovjetunió mennyiben segíti Magyarországot a terv végrehajtásában, azt válaszolták, hogy az 1947/48-as évnek megszűkedsén kérészmetszetein segíti át Ma-gyarországot a szovjet-magyar kereskedelmi egyezmény. Az álami üzemek deficitjével kapcsolatban feltett kérdésre Béres Andor hangsúlyozta, hogy nemcsak deficites állami üzemek vannak, így például a posta nyereséges üzem. Ha VirtVnL-k még deficites millihilut, ez csak azért van, mert igen terhes örökséget vettek et. Meggyőződése azonban, hogy például a szénbányák vesztesége rövid idő alatt el fog tűnni .Teljesen bizonyos, hogy az üzemek el fogják érni a hároméves tervben előirányzott jövedelmezőséget. Hangsúlyozta azt is, hogy a hároméves terv nem irányozza elő és nincs is szükség rá, hogy az adókulcsot általában emeljék. Az adójövedelmek e nélkül is állandóan emelkednek. Tildy Zoltán köztársasági elnök rádiószózata A Tervhivatal vezetői a hároméves terv munkájáról Mire mennyit fordítanak három év alatt A Magyar Közlöny aug. 11 száma közli az Országos Tervhivatal hároméves gazdasági tervének részleteit. Érdekes tabellaHárom év alatt tekintélyes összeget, 345 millió forintot akarnak fordítani többek között a. mezőgazdaság gépesítésére, valamint az állattenyésztésre. Ez utóbbi a tervben 144 millió forinttal szerepel. Ugyancsak tetemes összeg, több mint 700 millió forint jut három év alatt a falu villamosítására, falusi lakásépítésre, bekötőutak építésérepít. Ebben a szakaszban számolnak külföldi kölcsön felvétele esetén megvalósítható további beruházásokra, köztük a Dunagyukta-csatornára (30 milliót forint), öntözésre (57 milió), áramfogyasztók bekapcsolására (30 millió). Jelentős 5sszeggel, 200 millióval szerepela villamos energiatermelés. Érdekesek azok a számadatok, amelyek az államvasutak beruházásaira vonatkoznak. Ezekből tudjuk meg, hogy három év alatt a MÁV több mint 70 millió forintot óhajt beruházni. Nyolcvan millió forinttal szerepel a Részkert és más közforgalmi vasutak. Építési, szociális, kulturális nyelú beruházásokat a tervben közel ötnegyed milliárd forinttal jelölik meg. Fővárosi lakások építésére és helyreállítására három év alatt 268,4 milliót, vidéki ,érttranokban pedig 130 tadijó fális formában mutatják be a gazdasági tervet, amely több szakaszra oszlik. Három év alatt az alábbi beruházások várhatók:rintot akarnak felhasználni. A kórházak építésére és helyreállítására három évre 270 millió forintot irányoztak elő. Az egyház háromévet tervért A római katolikus egyház és a budapesti Aetio Catholica nevében dr Beresztóczy Miklós pápai kamarás, miniszteri osztályfőnök levélben közölte az Országos Tervhivatal elnökével, hogy a katolikus egyház augusztus 20-án, Szent István napján ünnepi istentiszteleteket tart, amelyeken megáldják a dolgozók szerszámait. A nagy ország alapító király, Szent István ünnepe látszik alkalmasnak arra, hogy a most meginduló nagy országépítet — a hároméves tervet — a katolikus egyház * maga részéről megünnepelje és híveinek figyelmét ennek fontosságára felhívja. Dr Vajda Imre, az Országos Tervhivatalelnöke meleghangú levélben fejezi* ki köszönetét, ama reményének adva kifejezést, hogy ezek az ünnepségek országos jelkéűekké válnak. Egyben kifejezte az elnök azt a meggyőződését, hogy az egyház segítsége jelentés mértékbe* 1917149 1848149 1949’50 összesen millió forint Mezőgazdaság . . , . 579.4 651.0 769.6 2000.0 Bányászat, apar .1 * , 554.0 599.0 592.0 1745.0 Közrek., posta .... 427.3 560.0 688.7 1676.0 Építk., szec., kult. célokra 235.3 375.0 553.7 1164.0 Összesen 1726.9 2183.0 2604.0 6585.0