Magyar Nemzet, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-18 / 14. szám

Vasárnap, 1948 Január 18. A helyzet szombaton ♦ A Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy Rákosi Mátyás legutóbbi beszédében az egyház és az állam viszonyával is foglalkozott. Barankovics István most válaszolt Rákosi beszédére, mert különben — mint írja — joggal vádolhatnák a keresztem világnézeti alapon álló pártját a felelősségtől való gyáva meneküléssel, ha ebben a számukra főbenjáró kérdésben állást nem foglalnának. A cikk abból indult ki, hogy Rákosi beszéde új és fontos fordulóhoz viszi a problémát és az ő kijelentéseit „azért nem lehet az eddigi szokványos megnyilatkozások közé sorolni, mert a jelenlegi politikai helyzetben az a párt, amelyet ő vezet, a koalíción belül és felül a tényleges hatalomnak legdöntőbb tényezője és az állami életnek legfőbb kezdeményezője“. Hangsúlyozza Barankovics, hogy azok, akik a magyar közélet mostani erőviszonyai felől csalóka ábrándokat nem táplálnak, Rákosi állásfoglalását hallatlanba nem vehetik. Ezért Rákosi megnyilatkozását határkőnek mondja, a ebből a tényből meg lehet állapítani — írja a cikk —, hogy a hatalom birtokosaiban megérlelődött a probléma mielőbbi megoldásának elhatározott szándéka. Barankovics a továbbiakban felsorolja Rákosi kifogásait, amelyeket ugyan nem az Egyház, hanem egyes egyházi tényezők ellen emelt, majd— utalva arra, hogy nem tartja magát illetékesnek az Egyház nevében a nyilatkozattételre — kijelenti, hogy „egy megfelelő légkörben meginduló kétoldalú tárgyalás feltétlenül gyors sikerrel fog záródni**. Rákosi kifogásaival szemben megállapítja, hogy a magyar katolicizmus a köztársaságot törvényes államformának, a köztársasági elnököt törvényes államfőnek tekinti. 1818 dicsőséges nemzeti hagyományait nemcsak becsüli, hanem a magáénak vallja; távol áll minden olyan igénytől, amely a földhöz jut latott parasztságot földjének biztos magántulajdonában hű boríthatná; a hároméves terv sikerét őszintén kívánja; az igazságos békének feltétlen híve. Végül azt a reményét fejezi ki, hogy kultúrharcra nem kerül sor, s hogy pártja a megegyezést kívánja szolgálni. ♦ s r Vajda Ernő fővárosi pénzügyigazgató — mint a Magyar Nemzet már megírta — az élet és a bürokrácia kapcsolatáról, a bürokrácia tíltengéséről tartott előadást. A téma maga egyike a legérdekesebbeknek Magyarországon, ahol az elmúlt évtizedeksorán elképesztő méretekben terjeszkedett az élet rovására a bürokrácia. Azt is mondotta Vajda Ernő, hogy minden hivatal, minden büró természetszerűleg terjeszkedni askar, holott a valóságban egyegy minisztérium vezetésére és ellátására húsz ember is elegendő lenne. Hát ha nem is kis, de jóval kevesebb hivatalnokra, jóval kevesebb hivatalra volna szükség, mint amennyivel most telítve vagyunk. Ez a dícséretreméltó túlzás egy rendkívül okos és művelt ember túlzása, egy rendkívül, az átlagon felül álló és önkritikával és valóságérzettel, telített hivatalnok gyakorlati belátása, ahogy fel akarja szabadítani az élet mindennapjait a Hivatal túlsúlya alól. A Hivatal az, emberekét, az életet kell hogy szolgálja, de sohasem tehet öncél —- körülöttünk pedig öncélúvá nőtt mégis a bürokrácia ezernyi ágas-bogar túlnövekedése minden elképzelhető méreten. Nem véletlen tehát, hogy egy művelt és belátó hivatalnok észreveszi a bürokrácia veszedelmeit, melyekről mások, kívülállók eddig hasztalan beszéltek. Erre a szellemre volna szükség mindannyiszor, valahányszor a tzürokrácia dolgaihoz hozzányúlunk: senki sem vonja kétségbe a hivatalosság és a hivatali ügyintézés fontosságát, de igenis kétségbe vonja túlméretezett kereteit, ahogy nem egyszer megfojtja és gátolja az élet szabad megnyilvánulásait. Vajda Ernőnek fontosabb az élet és a mindennap, a mindennapi ember sorsa és élete, mint saját tevékenységi köre, a bürokrácia; nem fukarkodik komoly kritikával és korholással, mikor az élet érdekeiről van szó a hivatal terhére. Előadásából a szabadság elalkudhatatlan szelleme beszélt, azé az emberi szabadságé, mely nélkül nem közelíthetjük meg az élet egyetlen területét sem. A bürokrácia komoly, tudományos és kritikai szemlélete pedig éppen azért olyan fontos, hogy meg tudjuk őrizni legdrágább kincsünket, az emberi szabadságot, melyet éppen annyiszor és annyian féltettek — Vajda Ernő módján — a bürokrácia túlnövekedésétől.♦ Megjelent az „Országgyűlés képviselőinek lakáskönyve". Ez tulajdonképpen az első hivatalos nyomtatott összeállítása a képviselők névsorának. Hadd jegyezzünk le belőle egy-két érdekes adatot. Nézzük előbb talán a „nemzetiségi“ megoszlást. Van 1 Oláh, 2 Orosz, 2 Rácz, 4 Tóth, 3 Török, 1 Cseh, 3 Horváth, 2 Székely. — Magyar nincs. „Színek" szerint: a piros színárnyalatait hárman képviselik: Biros László, Veres Péter és Vörös Lajos. Van 1 Fehér és 1 Zöld. (Tehát a nemzeti színek képviselve vannak, de nem egészen arányosan !) „Foglalkozási“ ágak szerint: 2 Bakó, 1 Bán, 2 Bodnár (111. Bognár), 1 Borbély, 1 Császár, 2 Faragó, 1 Gerencsér, 3 Hajdú, 2 Halász, 1 Hegedűs, 1 Katona, 1 Kádár, 1 Kertész,1 Kovács, 1 Kőműves, 1 Madarász, 1 Mészáros, 2 Molnár, 2 Papp, 1 Pásztor, 1 Pintér, 3 Révész, 7 Szabó, 1 Szakács, 1 Szekeres, 2 Szűcs, 2 Takács, 1 Vadász, 1 Vajda, 3 Varga---Van Erőss és van Gyenge, és van Apró és 9 Nagy. — „Ors-ok száma 82. Tovább lapozgatjuk az országgyűlés képviselőinek névjegyzékét. 364 képviselő van, tehát csak eggyel kevesebb, mint amennyi napja van a közönséges — el nem szökő — esztendőnek. Ez alapon megszerkesztenünk egy parlamenti naptárt, amelynek napjain az egyes pártok osztozkodnak a hivatalosan megállapított sorrendben. A kommunista pártnak jut az év első száz napja, ami azt jelenti, hogy övék a farsang, övék a böjt, de övék húsvét is. Azonkívül: vízkereszt (vagy: amit akartok?!), Piroska-nap, Pálfordulás, Jégtörő Mátyás, a nemzeti ünnep, április elseje, sőt áprilisból még nyolc nap. A kisgazdapárté április többi napja, egész május, és június első fele. Ebbe az időszakba esnek bele: a Munka ünnepe, áldozócsütörtök, a fagyos szentek (magában a pártban , Pongrácczal képviselve), pünkösd és Úrnapja. A június 17-étől augusztus 22-éig terjedő időszak a szociáldemokratáké. (Tyhü, de meleg napok!) Erre az időre esik többek között a Színváltozás is a népe. Augusztus 23-ától szeptember 27-éig tart a parasztpárt ideje, viszont október és november hónap a Barankovicséké Mindszentekkel és Halottak napjával. Az ádventen a Balogh-párt osztozkodik a radikálisokkal, de karácsony négy napja (23— 26) a Keresztény Női Táboré. Két nap a Szolgári Demokrata Párté, ők a" „aprószentek", a hátralévő három nap pedig a pártonkívüli Vészy Mátyásra marad. Diákeczés és rabickáló Vtthlistea AZ ANGOL PARKBAN kiadó a Hungária krt 207. sz. területen lévő volt Uhri karosszéria gyár területe, irodahelyiségekkel együtt, továbbá a Park területén levő Revű Színház és több kisjátékok céljára szolggáló terület. Értekezni lehet minden hétköznap délelőtt 8—10 óra között az igazgatósági irodában. Hemistis át hetvenhét. Bassar Nemzet Csütörtökön érkezik a román kormányküldöttség Illetékes helyről közült a Magyar Távirati Irodával, hogy a román kormányküldöttség az eredeti programtól eltérően nem január 20-án, kedden, hanem január 22-én, csütörtökön adöttség Bunapestre reggel érkezik. Ennek következtében a magyar-román barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést január 24-én írják alá a két ország képviselői a miniszterelnökségen. Halálra itálták és fölakasztanák a leánigyilkos műegyetemistát Szombaton reggel 9 órakor nagy tömeg ostromolta a törvényszék tanácstermét, ahol a dr Dán Andor statáriális tanácsa kezdette meg Rosenhoffer Jenő egyetemi hallgató bűnügyének tárgyalását. A tanácselnök asztalán tarka papírba csomagolva hevert a meggyilkolt leány ruhaneműje és az a közel 5 kg-os kődarab amellyel Rosenhoffer Jenő Tiszavölgyi Idát január 8-án, a Hieronymi-út elhagyott környékén az esti órákban kegyetlenül meggyilkolta, hogy irhabundáját elrabolhassa. A vádlottat háromnegyed 10-kor vezették elő. Rosenhoffer tagadni próbált és szépíteni igyekezett cselekedetét. Dán Andor tanácselnök figyelmeztette, hogy a rendőrségen és az ügyészségen bevallotta már bűnét és a tagadás csak súlyosbítja helyzetét. A vádlott rövid gondolkodás után bevallotta, hogy előre megfontoltan azért gyilkolta meg ily kegyetlenül Tiszavölgyi Idát, mert a leány irhabundáját akarta megszerezni és annak árából akarta rendezni egy reánézve szégyent jelentő adósságot. A bíróság az orvosszakértők meghallgatása után Tiszavölgyi Ida anyját, majd a vádlott feleségét hallgatta ki. A vádlott beismerése és a tanúk vallomásai alapján a vád- és védbeszédek elhangzása után a különtanács meghozta ítéletét, mely szerint Rosenhoffer Jenőt kötélhalálra ítélte. A bíróság az indokolásban kifejtette, hogy az ehhez hasonló bűncselekmények megtorlása halálos ítélet nélkül nem volna elrettentő hatású, márpedig a jogrend a legszigorúbb és elrettentő hatású ítéletet követel meg. Az elítélt kegyelmet kért és a különtanács kegyelmi tanáccsá alakult át, mely néhány perc múlva meghozta döntését. Eszerint az elítéltet a kegyelemre nem tarja méltónak és az ítélet végrehajtásának szabad folyást enged. Az elítéltet ezután kiszállították a gyűjtőfogházba, ahol este felakasztották. nacinálisi változások a városházán A budapesti városházán a közeli napokban személyi változások történnek. Január 28-án közgyűlést tart a törvényhatósági bizottság, amely alkalommal öt főtisztviselőt nyugdíjaznak. Saját kérelmére vonul nyugdíjba Morvay Endre, alpolgármester, akinek hivatalát is megszüntetik, úgy, hogy a jövőben csak két alpolgármester fog működni. Nyugdíjazzák Némethiy tanácsnokot, a közművelődésiügyosztály eddigi vezetőjét, Gallirt Ferenc tanácsnokot, a közlekedési ügyosztály vezetőjét és Viola Rezső tanácsnokot, a városrendezési és magánépítési ügyosztály eddigi főnökét. Ugyancsak nyugdíjba kerül Csordás Elemér tiszti főorvos. A változásokhoz tartozik a közmunkaügyi és katonai ügyosztály megszüntetése, amelynek következményeként a polgármesteri ügyosztályok száma 15-re csökkent. Az ügyosztály munkaköre részben megszűnik, miután a romeltakarítást és általában a közmunkaügyek irányítását az állami hatóságok vették át, a katonaügyi reszortot pedig a közjogi ügyosztályhoz csatolják, ahová a régebbi időkben is tartozott. A megszűnő ügyosztály vezetője Philipp Rudolf tanácsnok más ügyosztály vezetésére kap megbízást. A már régebben üresedésben lévő középítési tanácsnoki és a nyugdíjazás folytán most megüresedő másik műszaki tanácsnoki állásra a polgármesteri pályázatot már ki is írta. Szombaton értekezlet volt Bognár József polgármesternél, a túlméretezett ügyosztályvezető helyettesi és kerületi elöljáróhelyettesi állások csökkentése ügyében. Egyes ügyosztályokban és kerületi elöljáróságokon három-négy helyettes is működik, ami teljesen fdesleges. Szendőrségi hírek Zsebtolvaj-razzia volt a Keleti pályaudvar elött és a Nemzeti Színház környékén. Ennek során a detektívek tettenérték Kovács Imre kereskedősegédet, elfogták továbbá Sicyinger Józsefné 57 éves asszonyt, valamint Paskaleff Teodor bolgár zsebtolvajt. Őrizetbe vették őket. 600 forintot lopott két nő a társaságukban lévő Romváry Rezső rokkant dohánykisárus zsebéből az Enikő kávéházban. Romváry az utcán visszakövetelte a pénzt, mire egy bőrkabátos fiatalember, aki nyomozófőhadnagynak adta ki magát, beleavatkozott és azt mondta, hogy az egész társaságot előállítja a rendőrségre. Útközben a két nő összeverekedett Romváryval, a járókelők beleavatkoztak és a verekedés során a két nő, valamint a bőrkabátos eltűnt. Később Romváry a bőrkabátos fiatalembert felismerte az Emke Grillben, kiderült, hogy Eidényi Ferenc szerszámlakatos. Őrizetbe vettek szerepének tisztázásáig. Aranyrejtegetés miatt a gazdasági rendőrség őrizetbe vette Vitová János standard gyári igazgatót, feleségét és dr Örményi Antal magán tisztviselőt. Lakásukon a megengedettnél jóval több aranytárgyat találtak. Megszökött a rabkórházba való kisérése közben Német Károly, a Pandurea csempésztársaság egyik gyanúsítottja, aki a gazdasági rendőrség őrizetében volt. Németet a rendőrorvos rabkórházba utalta. Kézrekerítésére nyomozás indult. Továbbrobogott a karambol után a Váci úton Varga Béla autószerelő, aki gépkocsijával belerohant három férfiba, akik egy motorkerékpárt toltak. Kovács Mihály segédmunkás és Midei József famegmunkái súlyosan megsebesültek, a menekülő gépkocsit az államvédelmi osztály egyik nyomozótisztje fogta el taxival. Vargát őrizetbe vették. Felárral, engedély nélkül szolgáltatott ki zárolt gyapjúfonalat a Durett Fonógyár R. T. Fálk Miksa utcai városi irodájába beosztott dr Hajagos Tibor igazgató. Így többek között Barna Barnabásnak, a Dáloki Sándorné Mechanikai szövötzem cégvezetőjének 877 kiló gyapjúfonalat adott el 100.000 forint értékben. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette. Árdrágítás miatt eljárás indult a Ruggyantagyár Liszt Ferenc-téri városi irodájának vezetője, Weiner Marcell ellen, aki különböző árucikkeket a megengedett és kikalkulált árnál magasabban hozott forgalomba. Ily módon 55.000 forint illegális nyereséghez juttatta a Ruggyantó Rt.-et. Súlyos villamosgázolás történt szombaton délben a Kossuth Lajos téren, ahol egy mozgásban lévő 6-os villamosra fel akart ugrani Kiss György 29 éves vegyészmérnök. A kerekek alá került, amelyek egyik lábát levágták. Életveszélyes állapotban vitték a Korányi közkórházba. Gyári tűzvolt szombaton délben Pestszenterzsébeten a Leer és Hazai Közszövőgyár Török Fóris-utca 116. számú nyersanyagraktárában. A felhalmozott gyapjúbálák gyulladtak ki, a pesterzsébeti tűzoltóságon kívül a budapesti tűzoltóság két őrsége vett részt a tűz megfékezésében. Késő délutánra sikerült az égő raktárát eloltani. Miután kórházban fekszik, nem vették őrizetbe. 3 A londoni magyar képzőművészeti kiállítás kulisszái mögül London, január hó (A Magyar Nemzet tudósítójától.) A magyar kortársak művészetének seregszemléjét hirdeti a meghívó, amely varondullstreeti kiállítóterembe invitálja a sajtót, a műértőt és a szépért lelkesedőket. A kiállításnak különös jelentősége az, hogy angol közönség a magyar képzőművészetekről még soha ilyen átfogó képet nem kapott, hogy ez az első magyar kiállítás külföldön a háború óta és főleg ez az első olyan kiállítás a háború óta Londonban, amelyet egykori ellenséges ország rendezett. Az angol kritikusok igen furcsa arcot vágtak volna effajta megállapításhoz, miután szerintük a képeknek és az ilyen praktikus észrevételeknek egymáshoz bizonyára semmi közük. Fiu az apáról Magukról a képekről beszámolót írni felesleges lenne, hiszen ezek a képek és szobrok múzeumok faláról és ismert gyűjtőktől kerültek ide, szinte valamennyit ismeri a műértő közönség és a kritika. Inkább írjunk arról, milyen hatást keltenek ezek az alkotások Londonban és például mit érez e pillanatban Iványi-Grünwald Béla, Iványi-Grünwald Londonban élő fia, aki éppen édesapja képeiben gyönyörködik. — Ismeri ezeket a képeket? — Igen, valamennyit. Apámnak hét képe érkezett meg, ebből négynek jutott hely, de a másik hármat is ismerem, ami a raktárban van. Jól emlékszem erre a képre, a „Gémeskát“-ra, apám a huszas évek elején festette, kicsit borongó*; itt a másik, a „Magyar táj", más sokkal optimistább. — Mi, a véleménye a kiállításról? — Nagyon jó szándékkal csinálták, de azért vannak hibák. — Például? — Például nem lett volna szabad ennyi képet ebben a kis teremben összezsúfolni. A sok drámai hatás nem tud egymástól érvényesülni ilyen közel egymáshoz. És talán többet kellett volna a művészekről beszélni a katalógusnak, mert tudjuk, itt, Londonban az ilyen katalógusokat megőrzik, bekerülnek a könyvtárakba, tehát néhány ismeretterjesztő adatot minden művészről és általában a magyar képzőművészetről elhelyezhettek volna a katalógusban. A képek felekvár... Amit Iványi-Grünwald mond, abban, tökéletesen igaza van. A helyiség körül baj van. Kétszázhatvan képet szállítottak ide nagy költséggel, fáradsággal és ezek közül most százhatvan a raktárban várja, hogy a falon függőkkel helyet cserélhessen, ami elég szokatlan, mert egy szépművészeti kiállítás nem olyan, mint egy folytatólagos mozielőadás. Megkérdezem dr Garas Klárát, a Szépművészeti Múzeum őrét, aki a képeket dr Szentmihályi Jánossal, a kultuszminisztérium megbízottjával elkísérte, miért fordult elő ilyen hiba, hogy a százharmincötezer forintos költséggel rendezett kiállítás anyagának nagyobbik fele nem vehet részt a megnyitáson. — Azért történt — feleli —, mert nem tudtuk, mekkora helyet igényel az anyag. A képek ugyanis Svájcban voltak. 1943- ban vitték őket Svájcba, a háború miatt ottrekedtek. — Ez a kiállítás pontosan ugyanaz, mint a svájci volt 1943-ban? — Nem, a képeket kiválogattuk, ez körülbelül a háromnegyed része. Azok helyett, amelyeknek színvonala nem ütötte meg a mai mértéket, elhoztuk az azóta feltűnt festők és szobrászok műveit. — Ha a kiállítás itt véget ér, hova viszik a képeket? — Szó van arról, hogy egy itteni cég elviszi a nagy városokba Angliában és mint eredetileg terveztük, valószínű, egy belgiumi kiállítás; egy belga újságíró most érdeklődött nálam, lehetne-e ilyesmiről szó. Rádiók egymás közt... A megnyitó után — uram bocsá’ — kihallgatok egy beszélgetést. Szereplői: a magyar rádiónak egyik Londonban időző vezetője és a BBC magyar osztályának vezetője. Tehát: Az egyik hang (BBC). Szóval, ha szabad tanácsot adnom, a leghelyesebb lenne körülbelül tizenöt percet adni, ebből öt perc lehetne Garas Klára és Szentmihályi doktor nyilatkozata, két perc összekötő szöveg és nyolc perc arról, hogyan látja egy angol ember ezt a kiállítást. Tehát egy magyarul beszélő angolt kell erre felkérni. Legjobban a két magyarországi angol sajtóattasé, aki kitűnően beszél magyarul, maga is művészember és biztosan szívesen vállalkozna erre. A másik hang (a magyar rádió hangja): Azt hiszem, tényleg így lenne a legjobb. Mikor tudjuk ezt megcsinálni? A BBC hangja: Jövő kedd lenne a legjobb. Előlépek a kulisszák mögül. — Bocsánat, hallgatóztam (akaratlanul). Ha jól értettem, a BBC hangfelvételt készít a magyar rádió számára a kiállítással kapcsolatban, amit a magyar rádiónak ad. (Mindketten) — Igen. — Ajándékba? A BBC elpirul. — Igen, de ez szinte — természetes. A rádiók között állandó az ilyen együttműködés. Hiába, hangszórók megértik egymást... Kelemen István Vasárnap délelőtt osztják ki a Baumgarten-díjakat Vasárnap délelőtt féltizenkét órakor a Fővárosi Könyvtárban osztják ki a Baumgarten-alapítvány idei díjait. Dr Serényi Károly egyetemi tanár kultúrtörténeti tanulmányáért, Bölöni György «Az igazi Roy» című könyvéért 10—10.000 forintot kaptak, az 5000 forintos díjakat két költőnek: Vas Istvánnak és Zelk Zoltánnak juttatta a döntés, míg a három 4000 forintos jutalmat Lányi Sarolta költőnőnek, Vajda Endre irodalmi kritikusnak és Szentkuthy Miklós essav-írónak ítélték. Háromezer forintot kapott Mándy Iván novellista, valamint Nemes Nagy Ágnes költőnő. A vasárnapi ünnepségen Schöpflin Aladár kurátor hirdeti ki a döntést. A díjak kiosztása után Baseli Lóránd emlékbeszédet mond Baumgartenről, Ascher Oszkár pedig előadja Babits „Egy filozófus halálára" című ódáját s végüil Vajda Endre olvassa fel tanulmányát Baumgarten esztétikájáról. Forintkiajánlás Az uzsorabíróság szombaton tárgyalta Dombrádi Béla, György Imre és Richter Salamon bűnügyét és forintkiajánlás vétsége miatt Dombrádit egyhónapi, Györgyöt négyhónapi fogházra, háromévi politikai jogvesztésre, a bűnjelként lefoglalt gyűrű elkobzására és 500 forint pénzbüntetésre ítélte. Richter Salamont felmentették. Nem fontos az, hogy a nő hány éves „csak az arcbőre legyen fiatal". Ezt a megállapítást Ellen Cray 49 éves asszony tette, aki immár harmadszor ment férjhez, ezúttal egy jómódú és jóképű filadelfiai gyároshoz. Az esküvőre hivatalos férfiak serege hódolattal adózott a leányos, tüneményesen fiatal, sima arcnak, az őt faggató,, irigykedő nőknek elárulta ragyogó szépségének titkát. „Minden este kis mennyiséget az amerikai bőrtápláló Parcel American Skin Foodból enyhén szétdörzsölök arcbőrömön. A következő nap finom, bársonyos hatást észlelek, a szárazság elmúlik. Néhány nap múlva az apró ráncok, érdesség, pörsenések mintegy varázsütésre eltűnnek. Az arcbőr simán hibamentessé válik, olyan lesz, mint a friss virágszirom.** A Parcel American Skin Food előkelő, értékes krém, mely népszerű csomagolásban már 10.90* ért kapható. Vásárlásnál ragaszkodjék az eredeti Parcol Americain Skin Foodhoz, mert ezáltal valósul meg vágyálma: üde leányos arc, mely mágnesként vonzza a férfiakat Szépségápolás: Parcol krém és púder, semmi más! . ....HI I ............... ii I