Magyar Nemzet, 1948. március (4. évfolyam, 51-74. szám)
1948-03-26 / 71. szám
Péntek, 1948 márchu 29. Száz munkáson felöl államosították az ipari üzemeket Nógrádi Sándor miniszterelnökségi államtitkár a minisztertanács csütörtöki ülése után a sajtó képviselői előtt nagyjelentőségű bejelentéseket tett. Nógrádi államtitkár elmondotta, hogy a minisztertanács az öszszes ipari vállalatokat, amelyek 1946 augusztus 1-től a mai napig, ha különböző időközökben is, százatka mázoltál vagy annál többet foglalkoztattak, álami tulajdonba veszik. Erre vonatkozólag a minisztertanács törvényjavaslatot fogadott el, amely rövidesen az országgyűlés elé kerül. A minisztertanács elfogadott ezenkívül két rendeletet, amelyek közül az egyik közli azoknak a vállalatoknak felszolását, amelyek a munkavállalók számának bejelentésére kötelezettek, a másik rendelet pedig közli a vállalati vezetők kirendelésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez a két rendelet a Magyar Közlöny péntek reggeli számában megjelenik. Az Indok Az államtitkár azután ismertette azokat az indokokat, amelyek a kormányt az intézkedésnek megtételére késztették. Nógrádi államtitkár közlése szerint a kormány szükségét látta annak, hogy a hároméves terv végrehajtásának biztosítása érdekében meghozza ezeket a rendelkezéseket. A hároméves terv végrehajtásánál bizonyos zavarok mutatkoztak, minek következtében nem lehetett volna eleget tenni annak, hogy a terv beruházsi programját megvalósítsák. Ennek következtében jutott a kormány arra az elhatározásra, hogy kikapcsoljon minden olyan lehetőséget, hogy a hároméves tervvel ellentétes tevékenységet fejthessenek ki Sokszor előfordult, hogy a vállalatok vezetői állami kölcsönt vettek igénybe és azt nem fizették vissza. Sőt, magánkézen lévő vállalatok az állami kölcsönöket nem állami vállalatoknak adták tovább, s ezzel saját üzleti céljuknak megfelelően használták fel. E vállalatok állami tulajdonba vételét azért is meg kellett valósítani, mert ezek terhelését bele kellett illeszteni a hároméves terv sikerének előmozdításába. Sok magánvállalat tudatosan kivonta tőkéjét vállalatából már csak azért is, mert szembenállnak a jelenlegi kormányrendszerrel. Nagyon sokszor előfordult, hogy a hároméves terv végrehajtását szabotálták és egyes termelési ágak nem használtak föl mindent a hároméves terv sikere érdekében. A rossz gazdasági vezetés egyes vállalatokat a csőd szélére juttatott, miáltal veszélyeztették a kormány beruházási és termelési programját. Az államtitkár szerint állami tulajdonba veszik mindazokat a vállalatokat, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is, amelyek magyar állampolgárok tulajdonai, vagy amelyeknek székhelye Magyarországon van. A részvénytársaágok részvényei és a szövetkezetek részjegyei állami tulajdonba mennek á. Száz munkáson alul is lehet kivétel Az új rendelet taxatíve felsorol néhány olyan vállatot, melynek munkásai száma százon alul van, amelyeknek a tevékenysége azonban a hároméves termelési terv szervezésénél nélkülözheteten. Vagyis az államosítás felöleli az összes száz munkáson felüli és a most említett néhány iparvállaalon kívül az egész magyar bányászatot és kohászatot, összesen körülbelül 300 válatról van szó. Az iparvállaaloknak ezzel az államosításával a kormány határt szab a további államosításoknak és ez az intézkedés semmiféle kereskedelmi vállalóra nem vonatkozik. Ami a kártalanítás ügyét fi-teti, erről külön törvényes intézkedések rendelkeznek, a Gazdasági Főtanács azonban méltányos esetekben előlegeket adhat kártalanítás céljából. A rendelet értelmében az alkalmazottak létszámát a rendeletnek a hivatalos lapban történt megjelenésétől számított két napon belül be kell jelenteni. Bejelentésre köteles az a válla-lat is, amelynél a munkások létszáma nem éri el ugyan a százas számot, de a cégnek több vállalata van s ezek együtt el-érik a százas létszámot. Vonatkozik ez a rendelkezés az építőipari vállalatokéra is. A bejelentés után, amennyiben más intézkedés nem történt, az üzemi bizottság elnöke veszi át a vállalat vezetését, akiinek a hatásköre a törvényben meg- állapított keretek között el van határolva. Így például a vál lalatot nem tulajdoníthatja ed, stb. Abban az esetben, ha az üzemi bizottság elnökét rende- j lik ki vállalatvezetőnek, akkor üzemi bizottsági elnöki minősé- gében az üzemi bizottság alelnöke helyettesíti A vállalati vezetőket az illetékes minisztérium rendeli ki Mepszimnek a cégjegyzési jogok Karczag Imre iparügyi államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a rendelet életbelépésével az eddigi cégjegyzési jogok megszűnnek ezeknél a vállalatoknál. A vállalat tulajdonosa, igazgatója, illetve jogi képviselője jogérvényes ügyletet csak az állammal szemben köthet Nógrádi államtitkár megállapította még, hogy ezzel az intézkedéssel az ipari munkavállalók újabb 20—25 százaléka vált állami alkalmazottá . Így az ipari munkavállalóknak több mint a fele állami alkalmazottá vált. Karczag Imre iparügyi államtitkár megjegyezte még, hogy a gazdasági rendszabályok közé tartozik az az intézkedés is, amelyet a minisztertanács elfogadott, hogy országszerte ipari igazgatóságokat állítanak fel. Ezek száma huszonhat lesz , és nem közigazgatási kerületenként, hanem termelési ágak szerint szervezik meg. Az ipari igazgatóságnak az a feladata, hogy az egyes ipari vállalatokat a termelésnek megfelelően koordinálja. A jelenlévő Vajda Imre ipar- ügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a kisipar további jellege fennmarad és hogy a jelenlegi intézkedések azt célozzák, hogy a kisiparnak nyersanyagokkal való ellátása fennakadás nélkül valósuljon meg. Felszámolják a pártvállalatokat Ezután Nógrádi Sándor államtitkár bejelentette, hogy Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter javaslatára a minisztertanács elhatározta, hogy május 15-ig, fel kell számolni minden pártkézen lévő gazdasági és kereskedelmi vállalatot. Kivételt képeznek azok a vállalatok, amelyek a pártok politikai ténykedését szolgáják, így a lapkiadás, a pártnyomdák, mozik. A pártvállalatok likvidálását a minisztertanács a Gazdasági Főtanáccsal együtt intézi. Nógrádi államtitkár ezután bejelentette, hogy az újonnan kinevezett 350 főnyi vállalatvezető csütörtökön reggel expresszlevélben meghívót kapott a Vasas-székházba, hogy közöljék velük: milyen vállalatok vezetését kell átvenniük. NAPSUGÁR SIÓFOK húsvét alatt szembrn napin utazási iroda nHl lliv. Harmincad é. 2. 185—646 Papír- és írószer osztályunk vezetésére megfelelő szakembert keresünk. Kimerítő ajánlatot a kiadóba ,,Szövetkezet 657“ jelig, kérünk. Magyar benne! Az üzemi bizottságok vezetőinek ülése Csütörtök délután 4 órára táviratilag hívták össze a vállalatok üzemi bizottságainak vezetőit, hogy a nagyjelentőségű kormányelhatározást velük közöljék. A Vasas székház dísztermében többszáz főnyi közönség jelent meg. Az elnöki emelvényen Szakosits Árpád, Gerő Ernő, Vas Zoltán, Veres Péter, Darvas József miniszterek, Kossa István, Erdei Ferenc, Vajda Imre, Karczag Imre, Dobi István és Gyöngyösi János foglaltak helyet. Szakosits Árpád bejelentette, hogy az újjáépítés és a hároméves terv sikere érdekében most újabb elhatározásra kellett jutni. Ezt a lépést siettette a két munkáspárt küszöbönálló egyesülése. Bejelentette Szakasits Árpád, hogy a csütörtöki minisztertanácson beterjesztette a 100 alkalmazotton felüli üzemek államosítására vonatkozó törvényjavaslatot Az új törvényjavaslat a magyar népegység, a munkásegység jegyében született és ez hatalmas lépést jelent a szocializmus felé. Figyelmeztette a vállalati vezetőket felelősségteljes kötelességükre, az államosítandó üzemek vagyonállagának megvédésére. Mindenkinek tudatában kell lenni, hogy ezek az üzemek már a népé, ezekből az üzemekből egy porszemnek sem szabad hiányoznia. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter bejelentette, hogy a mai minisztertanácsi határozattal kb. 300 üzem került állami tulajdonba. Hogy a tőkések a várható intézkedéseket ki ne játszhassák, tőkéjüket a vállalatokból ki ne vonhassák és azok működésében zavarokat ne okozhassanak, addig is, amíg a javaslatból remélhetőleg napokon belül törvény lesz, teljes jogú vállalati vezetőket rendeltek ki az üzemek élére. Ahol valamilyen okból a vezetők kirendelése meg nem történt volna, átmenetileg az üzemi bizottság elnöke veszi át az üzem irányítását. Hangsúlyozta Gerő Ernő, hogy a minisztertanácsnak ezt az elhatározását a kormányzásban résztvevő valamennyi párt egyhangúan, szinte vita nélkül, tette magáévá. Ennek dokumentálására ülnek itt, az elnöki asztal körül az összes koalíciós pártok képviselői. Számos jele volt annak, hogy a tőkések kezdik kivonni tőkéjüket az üzemekből és mindent elkövetnek a termelés csökkenésére. Akadályokat gördítenek a beruházási tervek elé. Állandóan kölcsönökért fordultak az államhoz amelynek a nép pénzén magán nagytőkés érdekeket kellett támogatni. Ezek az üzemek, vállalatok, az ostrom után romokban hevertek és az infláció alatt fillérekért, úgyszólván sémimért, a munkás dolgozók verejtékével épültek újjá. Méltánytalan lett volna tehát, hogy megfeszített munkájuk gyümölcsét most a tőke élvezze. Lesznek, akik túl kevésnek, vagy túl soknak tartják ezeket az intézkedéseket — mondotta Gerő Ernő. Válaszom ezeknek a következő: •— Akik keveslik, azoknak üzenem, hogy az ország felemelését kívánjuk szolgálni és nem a kisemberek életlehetőségét akarjuk elvenni. Akik pedig sokallják az elhatározásban foglaltakat, azoknak azt mondom, azért teremtettünk népi demokráciát, hogy a kizsákmányolókkal szemben megvédjük a dolgozók összességének érdekét. Ezután Karczag Imre iparügyi államtitkár szólt az új vállalatvezetők feladatairól. Figyelmeztette a kirendelt vezetőket, hogy a régi tulajdonosoknak a mai naptól kezdve a vállalat terhére semmiféle címen fizetést teljesíteni nem szabad. NABI központi kazántelepének bővítésével kapcsolatban kb. 160—200 112 fűtőfelülű, vándorrostélyos, ferde vízcsöves BW kazán beszerzésére versenytárgyalást óhajt tartani. A szállítóképes és érdeklődő vállalatok, cégek az intézet műszaki osztályán (Budapest VII Péterfy Sándorutáa 14—20, III.114) április hó 3-ig hétköznap délelőtt 10—12 között érdeklődjenek. VÁSÁROLJA MEG ÖRÖK NYARALÁSÁT Siófok füsdőtelep parti szállodáiban SIÓ-HULLÁM ÉS KÖZPONTI SZÁLLODÁKBAN Iroda: Budapesten, Váci utca 3, bejárat a Türr István utcáról, félemelet (telefon: 384-992). Siófokon: Központi Szálló (telefon: Siófok 86.) KÉRJEN PROSPEKTUST! Húsvétkor a Központi Szálló nyitva ! HALL FÜTVE!m ! Városházi hírek Az építésügyi tanácsadó iroda létesítésének kérdését megoldották oly módon, hogy az építésügyi minisztérium és a főváros együttesen rendezik be a tájékoztató irodát. Az új hivatali szervet a Sztálin tér 9—10. szám alatti Adria-épületben helyezik el. Az iroda az építésügy egész területén előforduló kérdésekre szakszerű felvilágosításokat fog adni. A főváros hatósági úton lebontatja a következő romházakat: Széchenyi-utca 1, Csalogány-utca 10, Döbrentei-utca 23, Csalogány-utca 32 és 44, Görgey Artur-utca 39,41, Toldy Ferenc-utca 64, Lajos-utca 64, Lajos-utca 80, Pacsirta-utca 27 és Honvéd-utca 27. A fővárosnál a státusrendezési besorozások befejeződtek. Most a belügyminisztérium két kiküldöttje vizsgálja felül a besorozásokat Beér János tisztifőüigyész távozik a városházáról, mert magasabb beosztást kapott. Átveszi a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának véé ■zetését 3 llendőrasigi hírek A pestkörnyéki bőrrazzia során több őrizetbevétel történt. Felsőgödön Uram István és fia, Uram János tímárok nagymennyiségű bőrt rejtettek el. Fóton Kiss Imre tímár és Száki Nándor nyersbőrkereskedő zárolt bőrökkel üzérkedett. Pilisvörösváron Veres Lajos tímár házalócigányoktól vásárolt lopott bőrt Bánhidán Szmrtyka János nyersből kereskedő titkos bőrraktárt tartott fenn. Nyilas laboráns került rendőrkézre Szabó Gyula személyében, aki mint leventefőoktató elhagyott lakásokat rabolt ki. A nyilas éra alatt fosztogatott, a Gestapóval is összeköttetésben állott, őrizetbe vették. Zsarolás miatt letartóztatták Krámer Hermann papírkereskedőt, aki több papírnagykereskedőtől árut csikart ki oly módon, hogy azt állította, összeköttetésben áll az Anyag- és Árhivatallal, valamint a gazdasági rendőrséggel és ha nem teljesítik kérését, póruljárnak. Szélsőjobboldali asztalosmester került az államvédelmi osztályra Turák Kálmán személyében, aki 1939-ben a pesterzsébeti képviselőtestületben a legélesebb zsidó- és szovjetellenes beszédeket tartotta. 1942-ben megszervezte a szélső jobboldali ellenzéket, erős propagandát fejtett ki amellett, hogy a zsidókat és baloldaliakat az ipartestületből kitiltsák. A zsidó kereskedők fatelepeit kiigényelte. Hadifogságba került, ahonnan most tért vissza. Átadták a népügyészségnek. Halálos gázolás miatt a budafoki rendőrkapitány őrizetbe vette Torma Mihály sofőrt, aki teherutójával Nagytétényben elütötte Vida Vilmos 5 éves kisfiút. A gyermek meghalt. Kiderült, hogy a teherautó fékje rossz volt. Halálra gázolta a villamos a Calvin-téren Pongrácz Kálmánná született Wolf Mária 68 éves háztartásbelit. Az idős aszszony a mozgásban lévő villamosról ugrott le, így került a kerekek alá. Detektívnek adta ki magát, botrányosan viselkedett és a fogyasztás után százalékot kért a Magyar Színházban Oravetz László 39 éves órásmester. Az R-csoport előállította. Három valutázó kereskedőt vett őrizetbe Miskolcon a gazdasági rendőrség. Glück László seprűkereskedő, Guttmann Béla cipőkereskedő rendszeresen vásároltak valutát, főleg dollárt, amelyet Führt Jenő textilkereskedőnek adtak tovább. A házkutatás során Führt raktárában 329 dollárt találtak. Führt bevallotta, hogy csempészekkel állott összeköttetésben. 6000 forintot sikkasztott a MATEOSZ Liszt Ferenc-téri kirendeltségéből Mátyás Mária tisztviselőnő. A rendőrségen azzal védekezett, hogy a pénzt villamoson loptak ki a táskájából. Őrizetbe vették. Dunai szerencsétlenség történt a Baja alatti felrobbantott hídnál, ahol most folynak a roncskiemelési munkálatok. A MESZHART egyik vontatóhajójának tizedik uszálya nekiütődött az egyik roncsnak, leszakadt és magával ragadta az előtte haladó két uszályt is. A víz sodra a leszakadt uszályt a darunak sodorta, amely leszakadt horgonyláncairól és nekiütődött az ott horgonyzó Margit nevű uszálynak. Az egyik uszályt sikerült megmenteni, egy másik, bauxittal töltött uszály elsüllyedt. Ezenkívül még két uszály sérült. A szerencsétlenség emberáldozatot nem követelt. Február 26-án tárgyalta az országgyűlés az iparügyi tárca költségvetését. A vita légköre eléggé langyos volt. Politikailag talán az tette érdekesebbé, hogy az akkor már külföldre távozott iparügyi miniszter képviseletében Vajda Imre államtitkár válaszolt a felszólalóknak és ebben a válaszban — Csécsy Imre egyenesen feltett kérdésére — nyíltan közölte: a középvállalatnál nagyobbnak tekinthető ipari üzemek államosításával kell számolni. Azt is bejelentette azonban, hogy a kormány nem gondol a kisebb vállalatok köztulajdonba vételére. Ilyen komoly jelentőségű intézkedés szempontjából igen rövidnek, mondható idő alatt ■— pontosam négy héttel a parlamenti felszólalás után — került sor a kormány elhatározásának hivatalos bejelentésére. A péntek reggeli Közlönyben megjelennek azok a rendeletek, amelyek a százas alkalmazotti létszámot elérő, vagy azt túlhaladó vállalatok államosítását kimondják. Természetesen az elhatározás, a kormányintézkedés végrehajtásához a részletrendeletek egész sorozatára lesz szükség. A csütörtöki minisztertanács csak az elvi döntést hozta meg. A számottevőbb iparvállalatok államosítását a koalíció pártjai tejes egyetértésben mondják ki, vagyis a koalíciós többség részéről a készülő törvényjavaslatok körül az országgyűlésen nem lesz vita. A koalíció pártjai és politikai vezetői mind szükségesnek, helyesnek, a jövőt illetően eredményesnek és kívánatosnak tartják a nagyobb ipari üzemek államosítását. Bizonyos, hogy a kérdést minden oldalról megvizsgálták és az elvi döntést érett megfontolás után hozták meg. Az országos érdeket tekintve — a magunk részéről úgy véljük — nem is annyira az elvi elhatározás lesz a lényeges, mint inkább az átmeneti nehézségek elhárítása, a végrehajtás módja, az ipari vezetők kiválasztása, egy szóval az, hogy az államosított üzemek jól funkcionáljanak és sokat termeljenek.♦ Nem lenne értelme kerülgetni azt a szembeszökő tényt, hogy a földreform, a bányák, a nehézipar és a bankok, valamint vállalataik államosítása után, a csütörtöki minisztertanács döntése a negyedik etapp gazdasági életünk szerkezeti átalakulásának és átalakításának útján. A közepes mértéket meghaladó iparvállalatok államosítása statisztikailag kifejezve azt jelenti, hogy ipari munkásainknak és magántisztviselőinknek jóval több mint ötven százaléka lesz állami alkalmazott. Már ma is közel ötszázezer az államosított vállalatoknál dolgozók száma. Nógrádi miniszterelnökségi államtitkár a sajtónak adott expozéjában hangsúlyozta, hogy a kormány a mostani negyedik etapot egyben befejező állomásnak tartja a gazdasági átalakulás útján, vagyis a mostani mérföldkő egyben határkő legyen, melyen túl a demokratikus kormányzat többé nem ha ad. A száz főnyi alkalmazottat nem foglalkoztató és nem foglalkoztatott iparvállalatok államosítását tehát nem tervezik sem most, sem a jövőben. Ez egyébként ugyancsak pontosan megfelel Vajda államtitkár négy hét előtti bejelentéseinek. A kormány a kisipar és a középipar eredményes működését elérhetőnek és biztosítottnak látja a magántulajdon formái között is, tehát ezen a vonalon nem tervez további államosítási intézkedéseket. ♦ Dinnyés Lajos pénteken reggel egyheti pihenőre a jugoszláv tengerpartra utazott. A miniszterelnök rövid üdülőszabadságát Dubrovnikban tölti. Történet nagypéntekre. Egyik nagypéntek előtt —amely nap tudvalévőleg a protestánizmus születése napja — a katolikus Gaal Gastonnal vitatkozott egy luteránis képviselő a reformációról, ellenreformációról, s végül is megállapodtak, hogy a katolicizmus éppen úgy, mint e protestantizmus, egyformán sok nagy embert adott a magyarságnak. — Ez az igazság — mondta a luteránus képviselő —, valóban ti, katolikusok adtátok többek közt az utolsó időkben a politikának Széchenyit, Deákot, Batthyány Lajost, Barosst, az irodalomnak a Kisfaludyakat, Eötvös Józsefet, Vörösmartyt, a kálvinisták adták a politikának Wesselényit, Szemere Bertalant, Kemény Zsigmondot, az irodalomnak Csokonait, Aranyt, Jókait, Adyt. Mégis mi, luteránusok adtuk azonban a történelemnek. Kossuthot, Görgeit, az irodalomnak pedig Petőfit, Madáchot, Mikszáthot — igaz, igaz — felelte mosolyogva Gaal Gaston —, nem is akarom érdemeiteket lerontani, viszont ti adtátok az irodalomnak Pekár Gyulát, s a politikának Gömbös Gyulát is. ♦ Súlyos autók áraimból történt az Akadémia utcában. Kovács Máté kultuszállamtitkár E1065. rendszámú személyautója összeütközött egy másik semélyi autóval. Miként olvassuk: „A Miami kocsiban ült Simon László miniszteri osztályfőnök felesége két gyermekével. Az asszony és a gyermekek súlyosan megsérültek ...“ Minden részvétünk a súlyos sebesülteké. De az őszinte részvét mellett sem fojthatunk el egy szerény megjegyzést: a közpénzen fenntartott állami gépkocsik nem arra valók, hogy miniszteri főtisztviselők családtagjait kodáiztassák bennük. A helyzet csütörtökön HA BE?®'??SRI SB Ribizke, szilva, sárgadinnye cukorral üSSEIKfl készételek a Os* ’SÜZ fel Hasa BüM (húS) vafl; has) rák) 1 drb óriási friss ugorka (salátának).... 3.MIRELITÉ MÉLYHŰTÉS ÁRUSÍTJÁK: IV. ker. KOVÁCS E. M. VI. ker. KOZMA ISTVÁN ÉS TSA Ferenciek tere 1. Andrássy-út 20. NIKASZY utóda HUNVALD LÁSZLÓ Kígyó-utca 4. Teréz-körút 20. SOÓS KÁROLYÉ Búzás utóda. Kristóf-tér 7-8. VII. ker. AFOSZ Fiók V kér. BORHEGY F. rt. Erzsébet-körút 27. Dorottya-utca 2 Vili. ker. HUNGARIA-ALPESI ROSENBERG GYÖRGY Rákóczi-ut 19. Bécsi-utca 10- i Ajka 1 . BOSNYÁK ÉS BRAUN Rákóczi-it. Szent István-körút 11. FIUMEI Fiók IX. ker. SZŰCS LAJOS Szent István-körút 18. Központi vásárcsarnok. I