Magyar Nemzet, 1948. június (4. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-01 / 123. szám
fnedd, 1948 j június. * Akadémiai ekhd * A Magyar Tudományos Akadémia közé eső nagyhetére már beérkezett a tagajánlások egy része. Néhány érdekesebb jelölés az esetleges bukások előtt is élénken érdekli a tudományos közönséget... A végső döntés persze a titkos szavazás eredményétől függ. Az első osztályba tisztelti tagnak ajánlják Schöpflín Aladárt. Egy sikerekben hosszú, de hivatalos részről mellőzött élet kap ezzel jóvátételt. Az ajánlás szerint Schöpflín Aladár a legmagasabb kritikusi ideál egyik legkülönb mai megvalósítója. Levelezőtagnak ajánlják Gyáni Mátyás bizantinológust, Moravcsik Gyula tanítványát és Lakó Györgyöt, aki helyszíni lív- és lappföldi tanulmányutak gazdag tanulságainak következményeképpen a finn-ugor tudományoknak számos parcelláján dolgozott... Bubinyi Mózes sok munkája között kezdeményezés számba ment Nyelvesztétika című cikke (Beöthy-album, 1908), mint felvetője annak a szempontnak, hogy az egyéni nyelvművészet fontos szereppel bír a nyelv, életében. Hadrovits László a szerb-horvát kultúra úgyszólván egyetlen szakembere Magyarországon. Nagy érdeklődésre számíthat Keresztúry Dezső volt kultuszminiszter jelölése. Munkáinak felsorolása két oldalra terjed..." A szegedi egyetemről elindult Tolnai Gábor kutatásainak központjában Erdély szellemi élete áll. Már első nagyobb tanulmánya segít eloszlatni az erdélyiség, erdélyi lélek fogalomköréhez tapadó perspektívátlanságot és ködöt. A barokk láz idején bölcs mérséklettel írt könyvet a régi magyar főurakról. Hasonló mértéktartás jellemzi a sokat vitatott, problematikus biedermeier stíluskategóriával szemben... Waldapfel József főleg az összehasonlító irodalomtörténet terén, Balassi- és Katona-kutatásaival szerzett gazdag érdemeket. Borbiró Virgil az új építészszemlélet lelkes hirdetője szakmunkáiban. A II. osztályba négy tiszteleti tagot is ajánlanak. Szadics Károly magyar magánjogi munkássága az ajánlás szerint korszakalkotó jelentőségű, de hozzájárult a nemzetközi jog fejlesztéséhez is. Lukács György a német szellemtörténeti iskolától és Stefan George körének eszmevilágától az elmélet a marxizmuson át egészen a dialektikus materializmus teológiájáig jutott. Az ajánlás kiemeli, hogy Lukács Györgyöt az elvi látásmód erős logikája nem viszi a a dogmatizmus zsákutcájába. Fogarasi Béla eredetileg Alexander Bernet tanítványa volt, majd a marxista bölcselők első sorába került. Molnár Erik egyik régebbi munkájában hibáztatja azt a fölfogást, amely a magyar nemességet a negyvennyolcas forradalom alatti magatartása miatt szűkkeblűséggel vádolja; szerinte a magyar nemesség túltett a francia forradalom polgári osztályán a feudális terhek megszüntetése terén. Levelező tagnak ajánlják Mátrai László kulturfilozófust, az exisztencializmus és az élményirodalom finomtollú kritikusát. Erdei Ferenc drakói földművelőből lett a paraszttársadalom szociográfusává. Fülep Lajos Nietzschéről, Dantéről, a magyar művészetről és építészetről írt. Kéziratban készen van Művészetfilozófia című munkája. Szalai Sándor Max Weber és a magyar Mankéka Károly tanítványa. Legutóbb megjelent szociológiai munkája alapján a magyar tudományosság jogos várakozással tekint további munkássága elé. A harmadik osztályba rendes tagnak ajánlják Erdey-Grúz Tibor vegyészt, aki főleg az oldatok kémiai sajátságaival foglalkozott. A levelező tagságra jelölt Verő József fémtudós fiatal korában berlini és londoni ösztöndíjakkal tanult külföldön. Módszereit és vizsgálatait számos angol és német kutató fejlesztette tovább. Vargha László a kolozsvári Bolyai-egyetem tanára, a szerves kémia terén fejtett ki érdemes munkásságot. Vadász Elemér a földtani és őslénytani tudományszakok lelkes művelője. Alexits György kultuszállamtitkárról most derült ki a laikusok előtt, hogy kiváló matematikus. A tudomány iránti buzgalmára jellemző, hogy sem a német koncentrációs tábor, sem az államtitkári szék nem akadályozta meg kutató munkájában. Hajós György különösen az úgynevezett «Minkowski-féle sejtés” bizonyításával szerzett magának nemzetközileg elismert nevet. Száva-Kováts klimatológus professzor az izovaporák és izohamidák fogalmát vezette be az irodalomba. Selényi Pál vizsgálatai az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólaboratóriumában folytak mintegy két évtizeden keresztül igen sokoldalú eredménnyel. Turán Pál matematikust a Kossuth-díj is ajánlja. Bognár Rezső műegyetemi magántanár több új gyógyszert és ipari szert kísérletezett ki. 5 . A negyedik, orvostudományi osztályban Baló Józsefet ajánlják rendes tagnak. Nagy összefüggések keresője és nagyvonalú összefoglaló a kórbonctan tudományában. Rapaics Rajmund ajánlása kiemeli lebilincselően érdekes munkáját az Alföld növényföldrajzi jelleméről. Haranghy Lászlót, a marosvásárhelyi orvosi fakultás tanárát levelező tagnak ajánlják. Munkáinak jegyzéke öt lapra terjed. Kerpel-Frónius Ödön gyermekgyógyász a kórélettan terén működik. Legutóbb a newyorki gyermekotthon-kongresszuson szerepelt. Szentágothai, János anatómus a központi idegrendszerrel foglalkozik. Egy évig Bázelben is dolgozott. Gimesi Nándor, a Szent István Akadémia osztályelnöke növénysejtkutatással és hidrobilógiával foglalkozik. Krompecher István Tihanyból Marosvásárhelyre tette át működését. A csontképződés terén kutat és értékes irányelveket adott a sebész kezébe új ízület mesterséges létesítése céljából; a heidelbergi egyetem vendégtanára volt, újabban pedig az UNESCO ösztöndíjával egy cambridge-i laboratóriumba hívták. Went István bakteriológus körül fejlődött ki a magyar kísérleti orvostudomány egyik legerősebb iskolája, amelyből már eddig is több professzor került ki, a pécsi, kolozsvári és debreceni egyetemen. Lissák Kálmán biológust levelező tagnak ajánlják. Kellner Béla kórboncnok a rákkutatásban ért el gyakorlatilag értékesíthető eredményeket. Ilyen nagyszerű munkásság áll részben az Akadémia falain kívüli Ami pedig a falakat illeti, azok örvendetes restaurálás alá kerültek. Egyébként az Akadémia legközelebbi programja: Sztálin műveinek és a szovjet jog kódexének magyar kiadása. A lemondott Szentgyörgyi Albert helyére új másodelnököt választ a nagygyűlés. G. P. Állami scrisítík Scalai stifeeM oft fér 3 H. teBMQLl~ ~ Emésztését szabályozza ! FERENC JÓZSEF keserűvízzel | KnMZZiRinMl MDUHjSBlKMnT Magyar Nemzet Új-Csepel „a dolgozók városa" A kiállítás, amely Új-Csepel rendezési terveit mutatja be a Nemzeti Szalon helyiségében, magyar viszonylatban újszerű. Budapesten többször láttunk már fényképkiállítások keretében orosz, francia és angol kislakásos városrészrendezési terveket, az első eset azonban, hogy Magyarországon egy egész sziget újjárendezésének részletes terveit mutatják be. A dolgozók városát akarják Csepelen felállítani és a tervezők nemcsak a lakásépítés kérdéseivel foglalkoznak, de gondoltak az iskolák helyes építésére, korszerű kórházak felállítására, kellemes külsejű kereskedelmi épületekre és nem utolsósorban a kultúrházakra. A kiállítás tervei alapján láthatjuk, hogy a szűk sikátorokban épült alacsony, egészségtelen házak helyét a rendszeresen telepített kertes családi házak, a zöldterületre ágyazott többlakásos épületek és a parkokba épített magas házak foglalják el. Az iskolák pavillonszerűen épülnek, a kórházak nagy balkonokkal, az óvodák és napközi otthonok fekvőcsarnokokkal. A gyorsvasút megépítése lehetővé teszi, hogy a dolgozó, aki napi két óra tíz percet, tehát évente huszonhét napot tölt el utazással, a jövőben ebből az időből tizennégy napot pihenésre és szórakozásra fordíthasson. A kiállítás terveinek megvalósítása — amelynek biztosítéka az a modellház, amelynek építését már júniusban elkezdik — elsimítja majd a ráncokat azokról a gondterhelt arcokról, amelyeknek képét szintén láthattuk a bemutatón azegészségtelen, sötét, piszkos lakások mellett._____J._______ A magyar festő és a külföld A következő levelet kaptuk: Általánosan tudva van, hogy magyar festő most, a háború sújtott országunkban megélni nem tud. Előfordul azonban, hogy Amerikából és Afrikából régi összeköttetései révén rendeléseket kap. Én például Afrikából kaptam, hogy légi úton küldjék festményeket, miután júniusban ott kiállítás készül. Tizenhét képről lett volna szó. El is mentem a Szépművészeti Múzeumba az engedélyért, ahol azért 80 frz százalékot kellett fizetnem. A képek kiküldését azonban a Nemzeti Bank csak úgy engedélyezi, ha teljes anyagi garanciát nyújtok valamely bank útján, vagy magam helyezem zálogos letétbe azt az összeget, amely a várható külföldi valuta értékének megfelel. Gyönyörű állapot volna, ha a mai viszonyok között egy festő olyan tekintélyes tőke felett rendelkezne, amellyel ennek a feltételnek eleget tehetne. Egy másik feltétel az volna, hogy a rendelő nyújtson bankgaranciát onnan, Afrikából, egy itteni bank bevonásával. Az ilyen komplikációk alkalmasak az üzletkötés teljes meghiúsítására, részben időveszteség, de legfőkép a rendelő elkedvetlenedése miatt. Viszont előre nem küld, de nem is küldhet pénzt, mert ott is devizazárlat van s csak megérkezett áru ellenében adnak nagyobb összeg folyósítására engedélyt. Mérhetetlen csodálkozással nézem, vizsgálom ezt az egész ügyet. Úgy tudom, hogy a demokráciánknak elsőrendű célkitűzése az igazságosság, valamint a dolgozók megélhetésének az előmozdítása, kenyérhez juttatása; tehát lehetetlen, hogy valamely művészt a megélhetéstől valamilyen intézkedéssel egyenesen kizárjon. Kizárjon egy művészt, aki soha vétséget nem követett el, valutával nem üzérkedett, aki csupán annyit kér, hogy onnan hozhasson magának kenyeret, ahonnan azt neki felkínálják. Náray Aurél KÖNYVNA~IT~ ÚJDONSÁG! RÁTH-VÉGH ISTVÁN A SÁTÁN ÉS CIMBORÁI A sátánra és cimboraságára vonatkozó hiedelmeket dolgozza fel a szerző egyéni*stílusának művészetével, illusztrációkkal. Könyvnapj ára fűzve 22.— kötve 28.— Könyvnap után fűzve 20.— kötve 32.— FŐVÁROSI KÖNYVKIADÓ A magyar zsidóság jogatalomtétele a demokrácia mellett A Pesti Izraelita Hitközség újonnan megválasztott képviselőtestülete vasárnap ült össze először a hitközség székházának dísztermében. Szűcs József úr elnökölt az ülésen. Domonkos Miksa ügyvezető bejelentette, hogy Ortulay Gyula kultuszminisztertől levél érkezett, amelyben közli, hogy szófiai útja miatt nem vehet részt a közgyűlésen. Szűcs József dr megválasztottnak jelentette ki a hitközség ■elnökeként Stöckler Lajost, elnökhelyettesként Bisseliches Mózest és Fleischmann László dr-t. Ezután küldöttség hívta meg a közgyűlésre Stöckler elnököt. Szűcs József úr megköszönte a kormánynak azt a gesztusát, hogy elküldte képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a magyar zsidóság magáénak vallja a demokráciát, a kormányzat viszont megértéssel és rokonszenvvel nyújtja segítő kezét a sokat szenvedett magyar maradék zsidóság felé. Köszöntötte Stöckler Lajost a hitközség elnöki székében. Stöckler Lajos meghatottan válaszolt az üdvözlésre. It— Én alázattal akarom szolgálni — mondta — a zsidóságomat, nemcsak itt az országban, hanem azokat is, akik szétszórtan élnek a világban és szolgálni akarom azt a szent ügyet, amelyért testvéreink véreznek a Szentföldön. Az ősi hazában az ifjúság a vérét áldozza a szabadságért, a demokráciáért, az imperialista törekvések, az elnyomatás ellen. •— Nem tudok más utat elképzelni — folytatta —, mint a szabadságot, a tökéletes egyenlőséget biztosító demokrácia útját. Nagyobb vallási szabadságot nem is kívánhatok a magunk számára, mint amiben élünk. Fischer Benjámin főrabbi imája után dr Szemere Samuné a hitközségi életben először szereplő nők nevében tett fogadalmat. Faragó Gyula az új képviselőtestületi tagok üdvözletét tolmácsolta. Benedek László úr a zsidó intézmények dolgozóinak nevében köszöntötte az új vezetőséget. Százágyas új szálloda Budapesten A hároméves terv és az újjáépítés sikerének egy újabb állomását jelzi az a több mint száz férőhelyes új szálloda, amely a napokban nyílt meg a fővárosban. A Baross-téri Atlantic szálloda az ostrom alatt rommá lett. Az épület tulajdonosa saját anyagi erőinek mozgósításával és az építés- és közmunkaügyi minisztérium jelentős támogatásával, több mint 500.000 forint költséggel teljesen új, modern, minden igényt tökéletesen kielégítő világvárosi szállodát állított helyre a romok helyén. A centenáris év idegenforgalmának közepette nagy nyereséget jelent Budapestnek ez az új vendéglátó intézménye, amelynek létrejötte is igazolja, hogy a magánvállalkozási kedv minden ellenkező tendenciózus híresztelés ellenére nem lankadt el, a magánvállalkozás bízik a gazdasági és az idegenforgalom további fejlődésében. A Baross-téri Atlantic szálloda modern, kényelmes berendezésével a hozzánk érkező külföldi és idegen vendégek kedvelt otthona lesz. Az Osilávia könyvnapja Babits: KSALICTUS középkori himnuszok latinul és magyarul, fűzve 32.— Ft hófehér papíron, kötve 44.— Ft —*■— Lengyel Balázs: II mai magyar líra Tanulmány századunk költészetéből, ára 22.— Ft. Bay Ferenc: 1818 napisajtója egykorú cikkek, képek, kötve 24.— Ft. Az Eucharisztikus Kongresszus jubileumi ünnepe A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus 10. évfordulója alkalmából egy hétig tartó egyházi ünnepségeket rendeztek. A záróünnepséget vasárnap délután tartották meg a Szent István Bazilika előtt. Az ünnepségen százezres tömeg vett részt. Az ünnepségre érkező egyházi személyeket Tarnóczy János prépost, a Bazilika plébánosa fogadta. Mindszenty József bíboros prímás mondott szentbeszédet. A 10. évfordulón — kezdte beszédét — tündöklő szépségének emlékezetével viszszatér hozzánk a budapesti Eucharisztikus Világkongreszszus. Az ünnepnek is, az évfordulónak fohásza, jelmondata: a nemzeteken uralkodó Krisztus Királyt imádjuk, aki a vele táplálkozóknak kegyelme bőségét adja, Ő a szeretet és a béke köteléke. A nagy világössze- somlásból megmaradt két kincse a nemzetünknek: az oltári szentség hite és Mária tisztelete. Az oltári szentség ennek a nemzetnek az élete. Nemcsak úgy, hogy népünk az oltári szentség anyagát, a bort, a búzát termeli, nemcsak úgy, hogy a nép lelkét kifejező egyszerű jókívánság utal az oltári szentségre. Adjon Isten bort, búzát, békességet és ha meghalunk, örök üdvösséget, hanem a család asztalfia és a hivőközösség szentségháza sehol a világon nem nyílik úgy, mint Magyarhonban. Nem ünnepelhetünk méltóbban, mint ha hűséget fogadunk Jézusnak és a Boldogasszonynak. Reméljük az egyéni, családi és a nemzeti élet békéjét és megújulását. Boér Miklós intézett még beszédet a hívekhez, majd Sík Sándor piarista rendfőnök adott elő verseiből Az ünnepség Pétery József váci püspök szavaival ért véget Római magyar hírek Róma, május (A Magyar Nemzet tudósítójától.) Érdekes magyar vendége volt a minap, (igaz, hogy csak nagyon rövid időre) az olasz fővárosnak. Tildy Zoltánná, a köztársasági elnök hitvese időzött itt egy napot Kairó felé utaztában. Tildynét dr Gál Imre milánói főkonzuli megbízott fogadta az olasz határon és kísérte el Rómába. Tildyné, mint magánszemély érkezett az olasz fővárosba és így elmaradt mindennemű hivatalos fogadtatás. Tildy Zoltánná repülőgépen folytatta útját Kairó felé, ahol unokáit látogatta meg. Az itteni sportrajongók között nagy érdeklődést keltett, hogy Bolognából hosszabb tartózkodásra ideérkezett Sárosi Béla, akiről úgy hírlik itt várja be bátyját dr Sárosi Györgyöt, aki állítólag már „valahol Olaszországban* van. A két Sárosi — úgy hírlik — Mexikóba készül. Zsengellér, aki az A. S. Róma balösszekötője, hazahívó levelek ellenére, kint marad egyelőre Itáliában, de lehet, hogy csapatot változtat. Nemcsak az olasz, hanem az itt élő magyar játékosokra is erősen hatott a torinói mérkőzés, amely tudvalevőleg az angol válogatott fölényes győzelmével végződött. Amikop az olasz sajtó szinte egyöntetűen megköszönte az angol mestereknek a kemény és megérdemelt leckét, amitől az olasz labdarúgósport új utakra való térését várják, ugyanúgy a magyar vendégfutballisták is megegyeznek abban, hogy az olasz labdarúgásban pillanatnyi viszszaesés állott be és ha nem történik sürgős változtatás úgy a játékmodort, mint a klubéletet és struktúrát illetően, a viszszaesés általános hanyatlássá fajulhat. Igaz, hogy az angol sportsajtó más véleményen volt a torinói találkozó után, de mit lehet tudni, hátha az itt élő magyar labdarúgók, akik közel vannak az üsthöz, látják jobban a dolgokat?... !hosszabb szünet után. Ismét megjelent Genovában a Szent István Népe* c. magyar társadalompolitikai lap. A lap bejelenti, hogy ezentúl rendszeresen, minden hónap 15-én fog megjelenni. Arról is hírt ad az egyébként, tényleg, a nyilvánosság kizárásával megjelenő nyomtatvány, hogy az általuk szervezett Szent István Szövetségnek immár 30000 száműzöt magyar tagja van. Az sem érdektelen, hogy legújabb számában csúnyán megtagadja egykori munkatársát Vajta Ferencet, írván: semmi közünk hozzá. A négyoldalas lapban egyébként dilettáns tollforgatók unalmas elmefuttatásai vannak. Főt Ily Ernő 3 Reök Iván egyházközségi beiktatása A rákospalotai evangélikus egyházközség Reök Iván országgyűlési képviselőt világi felügyelővé választotta. Vasárnap iktatták be az új felügyelőt. Reök Iván beköszöntő beszédében hangoztatta, hogy az egyház nem menekülhet el a világ problémái és feladatai elől. Egyházközségünknek nemcsak tudomásul kell vennie, hogy benne élünk a magyar hazában, a magyar társadalomban, hanem át kell éreznie a haza és a társadalom feladatait, törekvéseit és ezeket az evangélium mérlegére kell tenni. A magyar demokrácia az emberi, a keresztényi élet érdekében végez munkát. Ha az állam az emberi közösség szociális irányában halad, teljes erővel oda kell állnunk ennek a munkának az élére.