Magyar Nemzet, 1948. június (4. évfolyam, 123-147. szám)

1948-06-01 / 123. szám

fn­­edd, 1948 j június­­. * Akadémiai ekhd * A Magyar Tudományos Aka­démia közé eső nagyhetére már beérkezett a tagajánlások egy része. Néhány érdekesebb jelö­lés az esetleges bukások előtt is élénken érdekli a tudomá­nyos közönséget... A végső döntés persze a titkos szavazás eredményétől függ. Az első osz­­­tál­yba tisztelti tagnak ajánl­ják Schöpflín Aladárt. Egy si­kerekben hosszú, de hivatalos részről mellőzött élet kap ezzel jóvátételt. Az ajánlás szerint Schöpflín Aladár a legmagasabb kritikusi ideál egyik legkülönb mai megvalósítója. Levelező­­tagnak ajánlják Gyáni Mátyás bizantinológust, Moravcsik Gyu­la tanítványát és Lakó Györ­gyöt, aki helyszíni lív- és lapp­földi tanulmányutak gazdag ta­nulságainak következményekép­pen a finn-ugor tudományoknak számos parcelláján dolgozott... Bubinyi Mózes sok munkája között kezdeményezés számba ment Nyelvesztétika című cikke (Beöthy-album, 1908), mint fel­vetője annak a szempontnak, hogy az egyéni nyelvművészet fontos szereppel bír a nyelv, éle­tében. Hadrovits László a szerb-horvát kultúra úgyszólván egyetlen szakembere Magyar­­országon. Nagy érdeklődésre számíthat Keresztúry Dezső volt kultuszminiszter jelölése. Mun­káinak felsorolása két oldalra terjed..." A szegedi egyetemről elindult Tolnai Gábor kutatásainak köz­pontjában Erdély szellemi élete áll. Már első nagyobb tanulmá­nya segít eloszlatni az erdélyi­­ség, erdélyi lélek fogalomköré­hez tapadó perspektívátlanságot és ködöt. A barokk láz idején bölcs mérséklettel írt könyvet a régi magyar főurakról. Ha­sonló mértéktartás jellemzi a sokat vitatott, problematikus biedermeier stíluskat­egóriával szemben... Waldapfel József főleg az összehasonlító irodalom­történet terén, Balassi- és Katona-kutatásaival szerzett gaz­dag érdemeket. Borbiró Virgil az új építészszemlélet lelkes hir­detője szakmunkáiban.­­ A II. osztályba négy tiszteleti tagot is ajánlanak. Szadics Ká­­­roly magyar magánjogi mun­kássága az ajánlás szerint kor­szakalkotó jelentőségű, de hoz­zájárult a nemzetközi jog fej­lesztéséhez is. Lukács György a német szellemtörténeti iskolától és Stefan George körének esz­mevilágától az elmélet a marxiz­­muson át egészen a dialektikus materializmus teológiájáig ju­tott. Az ajánlás kiemeli, hogy Lukács Györgyöt az elvi látás­mód erős logikája nem viszi a a dogmatizmus zsákutcájába. Fogarasi Béla eredetileg Alexan­der Bernet tanítványa v­olt, majd a marxista bölcselők első sorába került. Molnár Erik egyik régebbi munkájában hi­báztatja azt a fölfogást, amely a magyar nemességet a negyven­­nyolcas forradalom alatti maga­tartása miatt szűkkeblűséggel vádolja; szerinte a magyar ne­messég túltett a francia forra­dalom polgári osztályán a feu­dális terhek megszüntetése te­rén. Levelező­ tagnak ajánlják Mátrai László kulturfilozófust, az exisztencializmus és az élményirodalom finomtollú kri­tikusát. Erdei Ferenc dr­­akói földművelőből lett a paraszt­társadalom szociográfusává. Fü­­lep Lajos Nietzschéről, Danté­­ről, a magyar művészetről és építészetről írt. Kéziratban ké­szen van Művészetfilozófia cí­mű munkája. Szalai Sándor Max Weber és a magyar Man­kék­a Károly tanítványa. Leg­utóbb megjelent szociológiai munkája alapján a magyar tu­dományosság jogos várakozás­sal tekint további munkássága elé.­ A harmadik osztályba rendes tagnak ajánlják Erdey-Grúz Ti­bor vegyészt, aki főleg az ol­datok kémiai sajátságaival fog­lalkozott. A levelező­ tagságra je­­lölt Verő József fémtudós fiatal korában berlini és londoni ösztöndíjakkal tanult külföldön. Módszereit és vizsgálatait szá­mos angol és német kutató fej­lesztette tovább. Vargha László a kolozsvári Bolyai-egyetem ta­nára, a szerves kémia terén fej­tett ki érdemes munkásságot. Vadász Elemér a földtani és őslénytani tudományszakok lel­kes művelője. Alexits György kultuszállamtitkárról most de­rült ki a laikusok előtt, hogy kiváló matematikus. A tudo­mány iránti buzgalmára jellem­ző, hogy sem a német koncent­rációs tábor, sem az állam­titkári szék nem akadályozta meg kutató munkájában. Hajós György különösen az úgyneve­zett «Minkowski-féle sejtés” bi­zonyításával szerzett magának n­emzetközileg elismert nevet. Száva-Kováts klimatológus pro­fesszor az izovaporák és izoha­­midák fogalmát vezette be az irodalomba. Selényi Pál vizsgá­latai az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutatólabora­tóriumában folytak mintegy két évtizeden keresztül igen sok­oldalú eredménnyel. Turán Pál matematikust a Kossuth-díj is ajánlja. Bognár Rezső műegye­temi magántanár több új gyógy­szert és ipari szert kísérletezett ki. 5 . A negyedik, orvostudományi osztályban Baló Józsefet ajánl­ják rendes tagnak. Nagy össze­függések keresője és nagyvona­lú összefoglaló a kórbonctan tu­dományában. Rapaics Rajmund ajánlása kiemeli lebilincselően érdekes munkáját az Alföld növényföldrajzi jelleméről. Ha­­ranghy Lászlót, a marosvásár­helyi orvosi fakultás tanárát levelező­ tagnak ajánlják. Mun­káinak jegyzéke öt lapra ter­jed. Kerpel-Frónius Ödön gyer­mekgyógyász a kórélettan terén működik. Legutóbb a new­­yorki gyermekotthon-kongresszu­son szerepelt. Szentágothai, Já­nos anatómus a központi ideg­rendszerrel foglalkozik. Egy évig Bázelben is dolgozott. Gi­­mesi Nándor, a Szent István­ Akadémia osztályelnöke növény­­sejtkutatással és hidrobilógiá­­val foglalkozik. Krompecher István Tihanyból Marosvásár­helyre tette át működését. A csontképződés terén kutat és értékes irányelveket adott a sebész kezébe új ízület mester­­séges létesítése céljából; a heidelbergi egyetem vendég­tanára volt, újabban pedig az UNESCO ösztöndíjával egy cam­­bridge-i laboratóriumba hívták. Went István bakteriológus kö­rül fejlődött ki a magyar kísér­leti orvostudomány egyik leg­erősebb iskolája, amelyből már eddig is több professzor került ki, a pécsi, kolozsvári és deb­receni egyetemen. Lissák Kál­mán biológust levelező­ tagnak ajánlják. Kellner Béla kór­boncnok a rákkutatásban ért el gyakorlatilag értékesíthető eredményeket. Ilyen nagyszerű munkásság áll részben az Aka­démia falain kívüli Ami pedig a falakat illeti, azok örvendetes restaurálás alá kerültek. Egyéb­ként az Akadémia legközeleb­bi programja: Sztálin műveinek és a szovjet jog kódexének ma­gyar kiadása. A lemondott Szentgyörgyi Albert helyére új másodelnököt választ a nagy­gyűlés. G. P. Állami scrisítík Scalai st­ifeeM oft fér 3 H. teBM­QLl~ ~ Emésztését szabályozza ! FERENC JÓZSEF keserűvízzel | KnMZZiRinMl M­DUHjSBlKMnT Magyar Nemzet Új-Csepel „a dolgozók városa" A kiállítás, amely Új-Csepel rendezési terveit mutatja be a Nemzeti Szalon helyiségében, magyar viszonylatban újszerű. Budapesten többször láttunk már fényképkiállítások kereté­ben orosz, francia és angol kis­­lakásos városrészrendezési ter­veket, az első eset azonban, hogy Magyarországon egy egész sziget újjárendezésének részle­tes terveit mutatják be. A dol­gozók városát akarják Csepelen felállítani és a tervezők nem­csak a lakásépítés kérdéseivel foglalkoznak, de gondoltak az iskolák helyes építésére, kor­szerű kórházak felállítására, kellemes külsejű kereskedelmi épületekre és nem utolsósorban a kultúrházakra. A kiállítás ter­vei alapján láthatjuk, hogy a szűk sikátorokban épült ala­csony, egészségtelen házak he­lyét a rendszeresen telepített kertes családi házak, a zöld­területre ágyazott többlakásos épületek és a parkokba épített magas házak foglalják el. Az iskolák pavillonszerűen épül­nek, a kórházak nagy balko­nokkal, az óvodák és napközi otthonok fekvőcsarnokokkal. A gyorsvasút megépítése lehetővé teszi, hogy a dolgozó, aki napi két óra tíz percet, tehát évente huszonhét napot tölt el utazás­sal, a jövőben ebből az időből tizennégy napot pihenésre és szórakozásra fordíthasson. A kiállítás terveinek meg­valósítása — amelynek biztosí­téka az a modellház, amelynek építését már júniusban elkezdik — elsimítja majd a ráncokat azokról a gondterhelt arcokról, amelyeknek képét szintén lát­hattuk a bemutatón az­­egész­ségtelen, sötét, piszkos lakások mellett._____J._______ A magyar festő és a külföld A következő levelet kaptuk: Általánosan tudva van, hogy magyar festő most, a háború sújtott országunkban megélni nem tud. Előfordul azonban, hogy Amerikából és Afrikából régi összeköttetései révén ren­deléseket kap. Én például Afri­kából kaptam, hogy légi úton küldjék festményeket, miután júniusban ott kiállítás készül. Tizenhét képről lett volna szó. El is mentem a Szépművészeti Múzeumba az engedélyért, ahol azért 80 frz százalékot kellett fizetnem. A képek kiküldését azonban a Nemzeti Bank csak úgy engedélyezi, ha teljes anyagi garanciát nyújtok valamely bank útján, vagy magam he­lyezem zálogos letétbe azt az összeget, amely a várható kül­földi valuta értékének megfelel. Gyönyörű állapot volna, ha a mai viszonyok között egy festő olyan tekintélyes tőke felett rendelkezne, amellyel ennek a feltételnek eleget tehetne. Egy másik feltétel az volna, hogy a rendelő nyújtson bankgaran­ciát onnan, Afrikából, egy it­teni bank bevonásával. Az ilyen komplikációk alkalmasak az üzletkötés teljes meghiúsításá­ra, részben időveszteség, de legfőkép a rendelő elkedvetle­­nedése miatt. Viszont előre nem küld, de nem is küldhet pénzt, mert ott is devizazárlat van s csak megérkezett áru ellenében adnak nagyobb összeg folyósí­tására engedélyt. Mérhetetlen csodálkozással nézem, vizsgálom ezt az egész ügyet. Úgy tudom, hogy a de­mokráciánknak elsőrendű cél­kitűzése az igazságosság, vala­mint a dolgozók megélhetésé­nek az előmozdítása, kenyér­hez juttatása; tehát lehetetlen, hogy valamely művészt a meg­élhetéstől­­ valamilyen intéz­kedéssel egyenesen kizárjon. Kizárjon egy művészt, aki soha vétséget nem követett el, valutával nem­ üzérkedett, aki csupán annyit kér, hogy onnan hozhasson magának kenyeret, ahonnan azt neki felkínálják. N­áray Aurél KÖNYVNA~IT~ ÚJDONSÁG! RÁTH-VÉGH ISTVÁN A SÁTÁN ÉS CIMBORÁI A sátánra és cimboraságára vo­natkozó hiedelmeket dolgozza fel a szerző egyé­n­i*st­í­l­u­s­á­n­ak művészetével, illusztrációkkal. Könyvnapj ára fűzve 22.— kötve 28.— Könyvnap után fűzve 20.— kötve 32.— FŐVÁROSI KÖNYVKIADÓ A magyar zsidóság jogat­alomtétele a demokrácia mellett A Pesti Izraelita Hitközség újonnan megválasztott képviselő­testülete vasárnap ült össze elő­ször a hitközség székházának dísztermében. Szűcs József úr elnökölt az ülésen. Domonkos Miksa ügyvezető bejelentette, hogy Ortulay Gyula kultusz­­minisztertől levél érkezett, amelyben közli, hogy szófiai útja miatt nem vehet részt a közgyűlésen. Szűcs József dr megválasztott­nak jelentette ki a hitközség ■elnökeként Stöckler Lajost, elnökhelyettesként Bisseliches Mózest és Fleischmann László dr-t. Ezután küldöttség hívta meg a közgyűlésre Stöckler el­nököt. Szűcs József úr megköszönte a kormánynak azt a gesztusát, hogy elküldte képviselőit. Hangsúlyozta, hogy a magyar zsidóság magáénak vallja a de­mokráciát, a kormányzat vi­szont megértéssel és rokonszenv­­vel nyújtja segítő kezét a sokat szenvedett magyar maradék zsidóság felé. Köszöntötte Stöck­­ler Lajost a hitközség elnöki székében. Stöckler Lajos m­eg­­hatottan válaszolt az üdvözlés­re. It— Én alázattal akarom szol­gálni — mondta — a zsidósá­gomat, nemcsak itt az ország­ban, hanem azokat is, akik szétszórtan élnek a világban és szolgálni akarom azt a szent ügyet, amelyért testvéreink vé­­reznek a Szentföldön. Az ősi hazában az ifjúság a vérét ál­­dozza a szabadságért, a demo­kráciáért, az imperialista törek­vések, az elnyomatás ellen. •— Nem tudok más utat el­képzelni — folytatta —, mint a szabadságot, a tökéletes egyenlőséget biztosító demo­krácia útját. Nagyobb vallási szabadságot nem is kívánhatok a magunk számára, mint ami­ben élünk. Fischer Benjámin főrabbi imája után dr Szemere Samu­­né a hitközségi életben először szereplő nők nevében tett fo­gadalmat. Faragó Gyula az új képviselőtestületi tagok üdvöz­letét tolmácsolta. Benedek László úr a zsidó intézmények dolgo­zóinak nevében köszöntötte az új vezetőséget. Százágyas­ új szálloda Budapesten A hároméves terv és az újjá­építés sikerének egy újabb ál­lomását jelzi az a több mint száz férőhelyes új szálloda, amely a napokban nyílt meg a fővárosban. A Baross-téri Atlan­tic szálloda az ostrom alatt rommá lett. Az épület tulajdo­nosa saját anyagi erőinek mozgósításával és az építés- és közmunkaügyi minisztérium je­lentős támogatásával, több mint 500.000 forint költséggel telje­sen új, modern, minden igényt tökéletesen kielégítő világvárosi szállodát állított helyre a ro­mok helyén. A centenáris év idegenforgalmának közepette nagy nyereséget jelent Buda­pestnek ez az új vendéglátó in­tézménye, amelynek létrejötte is igazolja, hogy a magánvállal­kozási kedv minden ellenkező tendenciózus híresztelés ellenére nem lankadt el, a magánvállal­kozás bízik a gazdasági és az idegenforgalom további fejlő­désében. A Baross-téri Atlantic szálloda modern, kényelmes berendezésével a hozzánk ér­kező külföldi és idegen ven­dégek kedvelt otthona lesz.­­ Az Osilávia könyvnapja Babits: K­SALICTUS középkori himnuszok latinul és magyarul, fűzve 32.— Ft hófehér papíron, kötve 44.— Ft —*■— Lengyel Balázs: II mai magyar líra Tanulmány századunk költé­szetéből, ára 22.— Ft. Bay Ferenc:­­ 1818 napisajtója egykorú cikkek, képek, kötve 24.— Ft. Az Eucharisztikus Kongresszus jubileumi ünnepe A budapesti Eucharisztikus Világkongresszus 10. évfordulója alkalmából egy hétig tartó egy­házi ünnepségeket rendeztek. A záróünnepséget vasárnap dél­után tartották meg a Szent Ist­ván Bazilika előtt. Az ünnepsé­gen százezres tömeg vett részt. Az ünnepségre érkező egyházi személyeket T­arnóczy János prépost, a Bazilika plébánosa fogadta. Mindszenty József bí­boros prímás mondott szentbe­szédet. A 10. évfordulón — kezdte beszédét — tündöklő szépségének emlékezetével visz­­szatér hozzánk a budapesti Eucharisztikus Világkongresz­­szus. Az ünnepnek is, az év­fordulónak fohásza, jelmondata: a nemzeteken uralkodó Krisztus Királyt imádjuk, aki a vele táp­­lálkozóknak kegyelme bőségét adja, Ő a szeretet és a béke köteléke. A nagy világössze- s­omlásból megmaradt két kincse a nemzetünknek: az oltári szent­ség hite és Mária tisztelete. Az oltári szentség ennek a nemzet­nek az élete. Nemcsak úgy, hogy népünk az oltári szentség anyagát, a bort, a búzát termeli, nemcsak úgy, hogy a nép lelkét kifejező egyszerű jókívánság utal az oltári szentségre. Adjon Isten bort, búzát, békességet és ha meghalunk, örök üdvösséget, hanem a család asztalfia és a hivőközösség szentségháza sehol a világon nem nyílik úgy, mint Magyar­honban. Nem ünnepel­hetünk méltóbban, mint ha hű­séget fogadunk Jézusnak és a Boldogasszonynak. Reméljük az egyéni, családi és a nemzeti élet békéjét és megújulását. Boér Miklós intézett még beszédet a hívekhez, majd­­ Sík Sándor piarista rendfőnök adott elő verseiből Az ünnepség Pétery József váci püspök szavaival ért véget Római magyar hírek Róma, május (A Magyar Nemzet tudósító­jától.) Érdekes magyar vendége volt a minap, (igaz, hogy csak nagyon rövid időre) az olasz fővárosnak. Tildy Zoltánná, a köztársasági elnök hitvese idő­zött itt egy napot Kairó felé utaztában. Tildynét dr Gál Im­re milánói főkonzuli megbízott fogadta az olasz határon és kí­sérte el Rómába. Tildyné, mint magánszemély érkezett az olasz fővárosba és így elmaradt min­dennemű hivatalos fogadtatás. Tildy Zoltánná repülőgépen folytatta útját Kairó felé, ahol unokáit látogatta meg.­­ Az itteni sportrajongók kö­zött nagy érdeklődést keltett, hogy Bolognából hosszabb tar­tózkodásra ideérkezett Sárosi Béla, akiről úgy hírlik itt várja be bátyját dr Sárosi Györgyöt, aki állítólag már „valahol Olaszországban* van. A két Sárosi — úgy hírlik — Mexikóba készül. Zsengellér, aki az A. S. Róma balösszekö­tője, hazahívó levelek ellenére, kint marad egyelőre Itáliában, de lehet, hogy csapatot változ­tat. Nemcsak az olasz, hanem az itt élő magyar játékosokra is erősen hatott a torinói mérkő­zés, amely tudvalevőleg az an­gol válogatott fölényes győzel­­mével végződött. Amikop az olasz sajtó szinte egyöntetűen megköszönte az angol meste­reknek a kemény és megérde­melt leckét, amitől az olasz labdarúgósport új utakra való térését várják, ugyanúgy a ma­gyar vendégfutballisták is meg­egyeznek abban, hogy az olasz labdarúgásban pillanatnyi visz­­szaesés állott be és ha nem történik sürgős változtatás úgy a játékmodort, mint a klubéle­tet és struktúrát illetően, a visz­­szaesés általános hanyatlássá fajulhat. Igaz, hogy az angol sportsajtó más véleményen volt a torinói találkozó után, de mit lehet tudni, hátha az itt élő magyar labdarúgók, akik közel vannak az üsthöz, látják jobban a dolgokat?... !hosszabb szünet után. Ismét megjelent Genovában a Szent István Népe* c. magyar társa­dalompolitikai lap. A lap beje­lenti, hogy ezentúl rendszere­sen, minden hónap 15-én fog megjelenni. Arról is hírt ad az egyébként, tényleg, a nyilvános­ság kizárásával megjelenő nyomtatvány, hogy az általuk szervezett Szent István Szövet­ségnek immár 3000­0 száműzöt magyar­ tagja van. Az sem ér­dektelen, hogy legújabb számá­ban csúnyán megtagadja egy­kori munkatársát Vajta Feren­cet, írván: semmi közünk hoz­zá. A négyoldalas lapban egyéb­ként dilettáns tollforgatók unal­mas el­mefuttatásai vannak. Főt Ily Ernő 3 Reök Iván egyházközségi beiktatása A rákospalotai evangélikus egyházközség Reök Iván or­szággyűlési képviselőt világi felügyelővé választotta. Vasár­nap iktatták be az új felügye­lőt. Reök Iván beköszöntő be­szédében hangoztatta, hogy az egyház nem menekülhet el a világ problémái és feladatai elől. Egyházközségünknek nem­csak tudomásul kell vennie, hogy benne élünk a magyar hazában, a magyar társadalom­ban, hanem át kell éreznie a haza és a társadalom felada­tait, törekvéseit és ezeket az evangélium mérlegére kell ten­ni. A magyar demokrácia az emberi, a keresztényi élet érde­­kében végez munkát. Ha az ál­lam az emberi közösség szociá­lis irányában halad, teljes erő­vel oda kell állnunk ennek a munkának az élére.

Next