Magyar Nemzet, 1948. szeptember (4. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-01 / 200. szám

4 A legrégibb bélyeg... Különös meghatottsággal né­zik most Svájcban azt az egy­korú, XV. század vécéről kelt és Leonardo da Vincihez inté­zett levelet, melyen szabályszerű, a mi mai fogalmainknak meg­felelő postabélyeg szerepel. A Serenissimának , a velencei köztársaságnak egyik hajójáról küldték, két lándzsa között szentképet ábrázol s alatta a felírás :fosta Coca". Maga a levél sem érdektelen: egy alep­­pói kereskedő ír Leonardónak arról, hogy szőnyegeket és sely­met küldött el neki, megrende­lése szerint a Contarína nevű hajóval. Az érdekes az, hogy a levél — nem eredeti, hanem egykorú másolat egy kolostori barát ke­zétől, aki erre a kópiára felra­gasztotta a velencei Respublika egyetlen megmaradt bél­yegje­­gyét, nyilván azért, mert a bé­lyeg nyomása s a rajta figu­ráló szentkép külön ősiz­ép fel­­keltette tetszését és érdeklődését. Ezt az is bizonyítja, hogy ugyan­így felragasztotta Raffael egyik freskója után készített metszet­­miniatűrt, így maradt meg — egészen véletlenül — csoda mód­jára s Leonardo emlékével ösz­­szefonódva a világ legelső is­mert bélyege. p. I Mr. Buckle, a néger újságíró így látja Mr­ Desmond Buckle, nyugat­afrikai néger újságíró a „leg­­egzótikusabb“ külföldi vendé­geink közül, akik néhány nap­­ra érkeztek Magyarországra, hogy az itteni helyzetet tanul­mányozzák. Mr. Buckle a nigé­riai Zik Press és az aranyparti Gold Coast című napilapok tu­dósítója. Állandó lakóhelye London. Itt végezte egyetemi tanulmányait is. Magyarorszá­gon elsősorban a népi kollé­giumokat akarja tanulmányoz­ni, mert mint mondotta, a ne­velés a népek felszabadításának leghathatósabb eszköze a a ném id kollégiumi formát találja a­egalkalmasabbnak az afrikai négerek nevelése és tanítása érdekében is. A 35 éves Buckle magaster­­metű ember, kékesbarna sze­me állandóan mosolyog. Hosz­­­­szú, vékony ujjú keze nyugod­­tan fekszik az asztalon, mialatt beszél. — Néger kérdési Tulajdon­képpen nincs. Csak ha csinál­ják, de csinálják és a megol­dás annál nehezebb, például Dél-Afrikában, mert a 2 millió fehér nem tud élni a 9 millió színes munkaereje nélkül. — Mi a véleménye a nége­reknek a női egyenjogúságról? — Természetesen egyenran­gúnak tartjuk a nőt. A női kér­dés azonban kicsit hasonlít a néger kérdéshez. A nőknek Ugyanúgy hosszú időn keresz­tül nem volt meg a lehetősé­gük, hogy érvényesüljenek, ta­nuljanak és pozíciókat töltse­nek be, tehát helyzeti hátrány­­ban vannak. — Vallási kérdés? — Én a magam részéről fer­­ekezeten kívüli vagyok. Afriká­ban a négereknek jelentős ré­sze keresztény, legtöbbjük azon­ban azt szeretné — és nem szabad megsértődni, hogy ezt mondom —, ha ezen a világon is jól élhetne és nemcsak a túlvilágon. Mi hobby­ja? — Tulajdonképpen nincs, a Sok munkámtól nemigen érek rá. A zenét a sportot, a jó fi­­­eleket és a jó könyveket sze­retem. — Mi az életcélja?­­ — Élni és jobban csinálni a dolgokat holnap, mint ma. V. Zs. Lósport Szerdán flfelstverseny. Faszám* egy 1­600 méteres Villám-hendikep, mely­en Inschian 1690 méterről adja az előnyöket. Katinka (1660) és Hannibál (1620) mellett szól a mér mutatott forma, de komoly esélyt jelent Der­vis és jobbik formáiéval Inschian is. Jelöltjeink a szerdai versenyre a kö­vetünk: I. Lila Sport—Lusse. II. Térfi D.—Cézár NI., III. Ipolyszög— Fekete Péter, TV. Katinka—Hannibál, V. Jászó T­.—Clarine. VI. Siralmas— Korsak. VII. Pri­madonna—Cseléd D., vili. L*jQ»—Ushm­in R. A. verseny délután 4 órakor kezdődik. A Hungária-djj ..bombaverseny” lesz. A 30.000 forintos első díjért startban fog állni minden első klasz­­áicsú feiselőnk, mely formában van, de nagy ellenfelük lesz az osztrák Irak. A var­ószmű mezőny: Káli Fortuna (1380), Vilmos D. (7580), Csárdás T. (2600), Gara Péter (7600), Indokolt (2660), Katóka (2606), Kop­pány (2600), Trak (2620). Ma délután 4 órakor Ü­GETŐ Párisi nyári szenzációk* csecsemő-feketepiac és múzeum-kifosztás Párta, augusztus hó. A nyári­­tünet kétségtelen megnyilvánulásai azok a szen­­zác­ók, amelyek mostanában a francia lapok hasábjait foglal­koztatják. A kis Martine-nak­, egy háromhónapos csecsemő­nek az elhagyott gyermekek otthonából való titokzatos el­rablása s egy idegen tisztviselő­­nő lezárt ajtajú szobájába való még t­tokzatosabb visszalopása a kalandregényekhez méltó iz­galmas találgatásokon túl egy komoly és elgondolkoztató visz­­szaélésről rántotta le a leplet. A nyomozás során ugyanis ki­derült, hogy újabban virágzó csecsemő feketepiac alakult ki, melynek lelketlen felhajtói az ingyenes rendelésekre várakozó terhes nők közül biztos szem­mel pécézik ki a leghajszoltabb kül­sejűeket, többnyire leány­anyákat, s azoknál előre lekö­­tik születendő gyermeküket. Ezek az ügynökök gondoskod­nak arról, hogy az újszülöttet rögtön elválasszák az anyától, nehogy az megszeresse , meg­tartani kívánja gyermekét. Jó­módú gyermektelen családoknál ugyanis 200.000 frankot is el lehet érni egy egészséges cse­csemőért, de elképzelhető, hogy ennek az összegnek csak igen csekély hányada jut az anyá­hoz. A történet csattanójához tartozik, hogy a vizsgálat során a kis Martiné anyja elismerte s magának követelte vissza tör­­vénytelen gyermekét, aki azon­ban a v­izontagságok következ­tében annyira legyengült, hogy jelenleg oxigénharang alá he­lyezve várja a jól megérdemelt heppy-endet. Ha az utóbbi napok vastag­betűs szenzációi közé még hozzávesszük azt a két képlo­pást, amelyet a Musée Galé ro­han és a P.t'­ Palais-ban kö­vettek el, elképzelhető, hogy a múzeumigazgatók ezentúl nyug­­talanabbul fogják álomra haj­tani fejüket. Révai Erzsébet ika acélköapont operája Diósgyőr első nagyszabású ze­nei produkciója, akár a vasa, importált. A borsodi szénme­dence központjában fekvő ha­talmas ipartelep azonban, ami­kor vendégül látja a Zene­főiskola operaegyüttesét, ének-, tánc- és zenekara révén aktív részesként kapcsolódik a Háry szombat-vasárnap tolmácsolá­sába. Ez a teljesítmény jelentős állomása az ottani zeneéletnek, hiszen a kezdetben „kultúrával a népi demokráciáért", most „kultúrával a szocializmusért" felirattal vagonjait futtató Gör­dülő Opera, noha a környékre, sőt magára Miskolcra is több­ször ellátogatott, megfeledkezett az ország egyik legnagyobb vas­ipari gyáráról. Annál nagyobb érdeme a Zenefőiskola lelkesei­nek, hogy amikor a néphang­­versenyeket először kezdemé­nyező sárospataki kollégium idei zene­hetén találkoztak Diósgyőr meghívott dolgozóival, az együtt­működés termékeny elve alap­ján mingjárt tettekkel szolgál­nak. Az esemény fontosságát növeli, hogy a szimfónikus és az otthoni zene számára tért­­hódító első operaelőadás Diós­­győrött, a munkások saját Há­rom a kislány, Sybill Mosoly­országa, Cigánybáró teljesítmé­­nye után nem a Traviata vagy a Pillangó, hanem a számunkra ma mindenkinél fontosabb Ko­dály dalműve. A zenei­skolások jóízű Háry produkcióját, melyet a forgatás csak kerekített, az ifjúság fej­lődése szempontjából fontos ,,gyakorló" kiszállások jelentő­ségének hangsúlyozásával, rész­letesen méltattuk. A nóvum mindössze annyi, hogy Bras­­csajkó Natália helyett császár­­nőként Makkon Klára műkö­dött, Sándor Judit örökéért pe­dig két Mária Lujza, Balogh Éva és Szepessy Már­a vetélke­dett. Elismerésünk hangsúlyo­­zása mellett megjegyezzük, hogy az egy szempontból sem kifo­gástalan örzse: Farkas Anna operaénekesnő növendékkel való felváltása sürgős s az ugyanaz­napi egymást követő két Háry­­előadás nyolcórás színpadi üze­me túlterheli az ifjúságot. Az előadásokon nemcsak­­Diós­győr vonásaiban telten hang­zó, fúvósaiban derekasan helyt­álló szimfónikusa vizsgázott le — melyről megállapítható, hogy vidéki üzemeknél nincs még egy ilyen színvonalú zenekar —, hanem maga a közönség is. A hallgatóság figyelme, témá­hoz tapadása, együttlél­egzése megkapd. A dolgozók tudják a keringők, az indulók, a jellem­darabok fölötti korszerű ma­gyar muzsika értékét. Ide­­ te­hát most komoly zenei vezető kell. Diósgyőr túl van azon, hogy a muzsikát mellékfoglal­­kozósként űző emberekre bíz­za. A zenekart jelenleg dr Bánhegyi László személyében egy vámügyekkel foglalkozott amatőr muzsikus, ügyes hege­dűs vezeti, aki önszorgalomból hárfázni is megtanult. Első eset, hogy Vayer professzor személyében nem saját karmes­­ter dirigálta a gyáriakat, ami nem vált kárára az együttes­nek! Az annak idején a Huszt bemutatását produkáló Szilágyi Levente műszaki főtanácsos, aki negyedszázadon át volt dal­­egyletvezető, ková­n zenegond­nok. Forrai István a Maros­­széki táncok erőpróbájával adta jelét hivatottságának. Bel­ső hangját követve, mint vas­gyári tisztviselő is négy ének­kart vezet. Kóruevonalon mel­lette is figyelemreméltó Szücs Lóránt és Vidinszki László munkája. Amikor a saját gyári zeneiskola felállításának fon­tosságára figyelmeztetünk, re­ményt fűzünk a zeneélet Her­­czeg Ferenc igazgató által be­jelentett szakszervezeti irányí­tásához. Novemberre a felső­­magyarországi ünnepi hét meg­nyitójára Diósgyőr a Zenefőis­kolával karöltve, igen helyesen. Székelyfonó előadásra készül. Látva a lelkesedést, hisszük, hogy a főszereplők importálá­sával Diósgyőr maga is képes lesz idővel operaelőadásra és ez lesz az „igazi". Gaál Endre Útlevélképek S­órán fee!(S! 3 drh . . . . I!.— Ft Párisi Fotó: Párisi Nagy Áruház KOKIZN*P«« JírgvónT­HON. GYERMEKOTTHON NAPKÖZIVEL iskolásoknak Nyelv, zene, spirt. Volt nACZ iskola. Vi. Bajtor-ilivesíky-út harainceny. Magyar Remzet A budapesti Törvénk­széktől( 4. 1­. 21.302 U047) b­. szám. A Magyar Köztársaság nevében! A budapesti Torvényszék dr Konrád Érni budapesti ügyvéd által képviselt Nádor norman budapesti (Vd­, K­á­­k.czi-út 26) lakos t. r.. Bárd Ferenc és Fiai budapesti UV, Kossuth­ u. 4­­11. r.­7.p.rn és Kunig budapesti (V. Ká­l­i-u. 29/a) IIl. r., Rozsa,o.gyi és Társa budapesti (IV, Szervi.a­,ér 6) IV. r. és de Kiles Károly tiuu.post tVi. neuezur-u. ki) V. r. bél. kiadó eag­lerprremkuek dr Kismartsy Tibor budap.sú ügyvéd által kepvr.e,t pá,B­­uzsol kuny vtzijazz.a buu-posti tGyulai Pál­ u. 121 1. r. és Briuoursiaa Rajos oki- gépészmérnök budapast (vertaing. u. 21­ 1­. r. alpereser­eden szerzői jogbuonos és tár. iránt az 1847 február hó­­4. napján lenti szava alatt beadóit kereseti­vel.A beadót. percben az 1847 június 10. n­pján befejezett szóbeli tár­­gyalás alapján az alul megjelölt na­­po.t megnyzta a következő végítéletet A Törvényszék I. és I. r. alperest bűnösnek mondja ki szerzői jogbitor­­lás vétségellen és ezért i. r. alperest lUX­ (ezer) forint, 11, r. al perest 100 (ugy.zárj­­onul pénzbüntetéssel bünteti. A pénzbüntetés, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 1ó nap alatt kint a buda­pesti Allamügyészség h­egye­­számlájára befizetni és behajmatalan­­ság esetén 1. r. alperessel szemben 10 (tíz) napi, II. r. alperessel szemben 1 (egy) napi fogházra kell átváltoz­tatni. Alperesek a bitorlás folytatása,és az 1912. évi 54. te. 48. §-ában foglalt, esetenként kiszabandó pénzbírság terhe medett azonnali hatáéval eltiltja. Al­peresek egyetemlegesen kötelesek I. r. felperesnek 7l6 Ft vagyoni, 255 Ft nem vagyoni, összesen 980 tsilencszázkilenc­­ven­ forint, II. r. felperesnek 230 Ft vagyoni, 60 Ft nem vagyoni, összesen 310 (háromszáztiz) forint, Vl. r. fel­peresnek 200 Ft vagyoni, 70 Ft nem vagyoni, összesen 270 (kettőszázhetven) forint, IV. r. felperesnek 565 Ft va­gyoni, 165 Ft nem vagyoni, összesen 730 (hétszázharminc) forint, végül V. I. felperesnek 95 Ft vagyoni, 30 Ft nem vagyoni, összesen 125 (egyszázhuszonöt) forint kártérítési tőkét, ezeknek 1947 február 14-től járó 5% kamatát és fel­peresei ügyvéd kezéhez 1600 (egyezer­­hatszál) forint perköltséget 15 nap alatt végrehaj­ás terhe mellett meg­­fizetni, végül elrendeli a Törvényszék az Ítéletnek — jogerőre emelkedése után — alperesek ké­tségére a „Magyar Nemzet" c. napilapban való közzététe­­lét. A tgid­rpesti Ítélőtábla, mint fel­lebbezési bíróság 19­17 november 17-én P. X.V. 5. 748/1947/20. szám alatt ho­­zo­t végítéletének rendelkező része. Az Ítélőtábla az el­vi bíróság ítéletét rész­ben megváltoztatja akként, hogy az I. rendű alperessel szemben kiszabott pénzbüntetést behajthatatlanság eseté­ben 4 (négy) napi fogházra átváltoz­­tatandó 200 (kettőszáz) forintra mér­sékli, pl. költség összegét 900 (kilenc­­száz) forinta uzallit­ja le, az ítélet közzétételére vonatkozó rendelkezést am­i az ilélet rendelkező részének köz­­zété­elére korlátozza és arra az alpe­reseket kötelezi azzal, hogy amennyi­ben az alperesek ezt a kötelezettsé­­gfük­et nem teljesitik, az 1914. évi XIV. tc- 43. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés nyer alkalmazást, egyben köt­elezi az alpereseket arra is, hogy a felperesnek — ügyvédje kezéhez — 330 (háromszázharminc) forint felleb­bezési eljárási költséget is fizessenek egyetemlegesen 15 nap alatt. Az ítélet a vagyoni és nem vagyott kártérítésre és a pe­ltöttségre vonatkozó részében felölvizsgálatra tekintet nélkül végre­­hajtható. A Magyar Kána, mint felöl­­vizsgálati bíróság 1949 junta- fia P. I. l­onnon, augusztus Attlee miniszterelnök az an­gol kormány első olyan tagja, aki az áramosított Nemzeti Egészségügyi Szolgálat sociális juttatását igénybe veszi. Attlea kórházba vonult, a lábán ekcé­ma támadt, ezt kezelik egy-két hétig a St. Mary’s-kórházban. Mr. Attlee különszobában fek­szik, amit nemcsak társadalmi állása indokol, hanem az is, hogy a kórházban is dolgozni fog, innen vezeti majd kormá­nya ügyeit. A különszoba ter­­mészetesen pénzbe kerül, Mr. Attlee -- úgy tudjuk — a kü­lönbözetét fizeti meg, azai a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat juttatása és a különszoba ára között mutatkozik. Minden kornak megvannak a maga hősei. Az angliai cigaret­tahiány is hőst termett az em­beriség számára, mikor elkez­­dődött, senki sem hitte volna, hogy még valami szép­ia lehet belőle. Mr. George Sowerby fűszere* 425 T316/26. szám alatt hozott véríté­­letének rendelkező része: A Karia a fellebbezési bíróság végítéletének a Pálfi József I. r. alperessel szemben pénzbüntetés kiszabását tartalmazó va­lamint a vagyoni és nem vagyoni kárra vonatkozó részét ennek az alperesnek a felül­vizsgálati kérelme folytán rész­ben mgváltoztatja. a pénzbüntetés összegét ezzel az alperesül szemben bebajtbatatlanság esetén 2 (két) napi fogházra etváltoztatandó 100 (száz) forintra, — a vagyoni és nem vagyoni kár fejében megítélt tőkéké) pedig ugyaninak vele szemben az 1. bíróság végi,életvben in összegeknek felére le­­szál­ltja. Résiben megváltoztatja to­vábbá a felperesek felülvizsgálati ké­relme folytán a fellebbezési bíróság végítéletének a hírlapi közzétételre és a perköltségre vonatkozó részeit is akként, hogy az alperesek a perben hozott ítéletek rendelkező részein felül a fellebbezési bíróság végítéletének in­­dokolásából az I., Eb, IV., VII. és „A II. rendű alperes terhére a bitorlás tényét sz azt megvalósító ered­mény előidézésében való gondatlansága alapján az Ítélőtábla is megállapitotta" szavakkal kezdődő Vili. bekezdéseket is kötelesek az elsőbiróság által meg­­jelölt napilapban is közzététetni, to­vábbá, hogy a felperesek javára mind­két alperessel szemben megítélt első­­bírósági perköltség összegét 1250 (ezer­­kátszázötven) forintra a fellebbezési el­járási költség összegét pedig 460 (négy­­szenhatvan) forintra felemeli. Egyebek­­ben a felülvizsgálati kérelmeket el­­u­asítja és peres felek között a felül­vizsgálati eljárásban felmerült költsé­­get kölcsönösen megszünteti. A felleb­­bezési bíróság itéleti INDOKOLÁSÁNAK • Kúria Ítélet rendelkező részében megjelölt részei: Az I. bíróság Ítéleté­ben előadott — az alábbiakban a felek egyező előadása alapján részben ki­egészített — tényállás szerint a „Ma­gyar Nótáskönyv 1947“ címmel ellá­tott, III. Jel alatt a keresetlevélhez eredetiben csatolt nyomtatvány a 48 különféle közönségsikert elért, népszerű zeneműszöveg, illetőleg szövegrész kö­zött 30 olyan versszöveget tartalma, amelyek többszörösítésére, közzététe­lére és forgalomba helyezésére vonat­kozó kizárólagos kiadói jogot — a ke­reseti részletezés és megoszlás sze­rint —­ a szerzőktől a felperesként fel­­lépett kiadó cégek szerezték meg. A nótáskönyv-füzetes kiadói minőségben az I. r. alperes állíttatta elő és he­lyezte forgalomba. A többszörözést a Belohorszky Lajos ás Meznerics Ferenc okr. mérnökök nyomdája budapesti bej. Cég végezte, de a nyomda részé­ről felelős személyként a II. r. al pere­ a szerepelt. Az alpereseknek a többszö­­rösitésre és forgz­ombahozatalra a fel­­­­vésektől engedélye nem volt. Az r. alperes a bitorlás elkövetését be­ismerte. A n. r. alperes terhére a bitorlás tényét az azt megvalósító ered­mény előidézésében való gondatlansága ala­pján a. r.alótábla­ta megállapította annál fogva, hogy bár a nyomda el­járásáért felelősséget vállalt és a meg­­renélt munka tartalmából a tőle el­várható gondosság mi­att észlelnie kel­lett, hogy az már megjelent zenemű­vek nagyszámú és népszerű zenemű­veit tartalmazza, az ismeretlen meg­rendelő kiadói jogosul­­ásáról elmu­lasztott meggyőződést szerezni. Felelős­ségvállalása folytán mulasztását nem menti, hogy a megrendelés elvállalását Óz teljesítését a nyomda alkalmazottaira bízta. A biro-tá-d cs­­ekményben köb­e­­ha­t eme mulasztásánál fogva pedig maga is elkövetője, illetőleg UtUw­­­biterjée vétségének.­­ havonta nyolcezer cigarettát kap eladásra a gyáraktól. Mr. Sowerby néhány éjszakát ál­matlanul töltött, míg végre rá­jött, hogy ő csak gyenge fö­di halandó, aki nem elég erős ahhoz, hogy embertársai szen­vedésén úrrá legyen; gyenge ahhoz, hogy a kevésszámú ciga­rettának vevői közötti igazságos elosztását vádasra vegye. Elő­ször tehát kiszámította azt, hogy a saját maga által elszí­vott tizenöt cigaretta naponta nem fair a vevőivel szemben, akiknek kevesebb jut, s­orra fogta magát és egyik napról a másikra leszokott a dohányzás­ról. Amikor azonban saját lelki­­ismeretét már imigyen meg­nyugtatta, kiderült, hogy a fáj­dalmas pillantások, amelyek a “ sajnálom, nincsen cigaretta” kijelentés után következnek, túl­ságosan megfájdítják a szívét, ezért elhatározta, hogy amed­dig a kérdés nem rendeződik, többé egyáltalában nem árul ci­garettát, lemond a nyolcezer darab utáni haszonról, hogy többé ne kelljen azt mondania: a cigaretta kifogyott. Nem hangz­zik el üzletében többé az ob­­ligát kérdés, nem mondja töb­bé el a sajnálkozó választ és nem látja többé a fájdalmas tekinteteket. Szobrot Mr. So­­werbynek,­­ a humanista fű­szeresnek! ...• Angliában rossz üzlet a tank­­réménél, nem szokás a kény­­szeregyesség és ha meg is szűnt már régen az adósok börtöne, egy thukollt ember nem egy­könnyen kezdi elölről. Hogy milyen érzés lehet Angliában tartozni, arra a héten Mr. Wiil Ham Watton esete mutat rá napnál világosabban. Mr. Wat­ton harminchét évvel ezelőtt tönkrement. Kis vidéki üzlete megbukott és amikor a rollót lehúzta — negyvenhat éves volt akkor —, kiderü­lt, hogy egyik szántójának, egy inggyárnak negyvenkét fontos adósságát nem tudja megfizetni. Mr. Walton állást vállalt, nagy szerényen eltöltött harminchét évet s köz­ben versenyt futott az idővel és az idő múltával egyre szapo­rodó kamatos kamatokkal. Az inggyár már régen elfelejtette egykori adósát, amikor e héten csekket kézbesített a posta, Mr. Walton elküldte a 37 év előtti adósságot a pontosan ki­számított kamatokkal. Miután a kereskedelmi életben is van­nak tündérmesék és happy­­endek, a cég, az inggyár úgy meghatódott a rendkívüli csele­kedet felett, hogy elsősorban visszaküldte a kamatokat, az­után elsiettek egy szerkesztő­ségbe és vi­ággá híresztelték, hogy a 73 éves Mr. Walton nem bukott ember többé, mert bár harminchét év után, de megfizette utolsó adósságát is. Mr. Walton a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy adósságát már régebben megfizethette volna, ha nem jön közbe két világháború. Kelemen István Londoni képeslap Samntéret htt. Róma 1950-ben XII. Pitit pápa a Szent Kol­légium útján hivatalosan tud­­tul adta a világnak, hogy a leg­közelebbi Szentép 1950-ben lesz. Ez az esemény kétségtelenül mindenekelőtt vallásos megnyi­latkozás lesz, de igen fontos Rómának idegenforgalmi szem­­pontból is, mert két év múlva, mint minden Szentév alkalmá­val a zarándokok óriási töme­gei keresik majd fel az örök vá­rost Az első Szentévet 1300-ban hirdette meg VIII. Bonifác pápa s az akkori zarándokok közt akik közül sokan mezítláb és láncokat terhelten mentek Ró­mában, ott volt Dante is. A nagy költő az Infernóban mond­ja el, hogy Rómának milyen erőfeszítéseket kellett tennie szervezésben, hogy a zarándo­kok nagy tömegét méltóan tud­ja fogadni. (Rómában a jubi­leumnak évén rendezték így já­rását a tömegnek, a hídon, a tolongás nagyra nővén, hogy át az Angyalvár felé mehetnek. (XVIII. é. 28—31. p.) 1925-ben és 1933-ban tartottak a háború előtt Szentévet Rómában s ezek az évek nagy prosperitást hoz­tak az olasz fővárosnak. A pápa kijelentése után mind márt hoz­zákezdtek Rómában az előké­születekhez, hogy a zarándokok nagy számát megfelelően lehes­sen elhelyezni és ellátni Külö­nösen az elhelyezés lesz nehéz kérdés, melynek megoldása vé­gett nagy szállodai terveket dol­goztak ki- A gépkocsivezetők számára soknyelvű iskolát állí­tanak fel, hogy kielégíthessék az Olaszországot ez alkalommal felkereső nemzetközi társaság igényeit Érdekes, hogy a Szent­­évre várják Rómában azt a kí­nai zarándokot, aki állítólag 1933-ban gyalog indult Kína távoli részéből az örökvárosba. (de) SZŰCS ELADÓNŐ azonnalra felvétetik Ajánlatokét referenciákkal „ügyes, meg­­pizható" jeligére Singer fü­rdetőirodába, a Cesselényi­ utca fcenpipeot. Szerda, 1948 szeptember . Színházi hírek Az ügyvéd és a férje (Pódium) Aki ritkán jut el színházba, s a könnyű műfajjal régen ta­lálkozott, meghökken, ha végig­néz egy úgynevezett zenés, fran­cia bohózatot. Majdnem hihetet­len, hogy még mindig itt tar­tunk, mikor közben olyan na­gyot változott körülöttünk a vi­lág. Minden fej­ődik, halad, csak a bohózatírók darálják az imamalmok örök egyhangúságá­­val ugyanazt a szöveget, a fel­színességnek, léhaságnak, nyo­masztó értelmetlenségnek ugyan,­azt a zavaros szövevényét Berr és Verr­euil urak darab­jában (mert míg a Faust vagy a Hamlet megírásához elég vé­t egy ember, az ilyen bohózatfé­lékhez rendesen kettő kell) hét ember mozog a parányi színpa­don — kivétel nélkül vala­­mennyi sokkal jobb sorsot ér­demel. Vonatkozik ez elsősor­ban és mindenekfe áz Honthy Hannára, erre a valóban rendkí­­vüli színésznőre, akinek tündöklő nagyvonalúságát mérhetel­enül gazdag, elbűvölő egyéniségét fel­­ketlenség volt beleszorítani ebbe a sivárságba. Igaz, hogy egy mozdulatával be tudja tölteni az egész sivárságot ma­ga körül, de mégis sajnáljuk, akárcsak Aj­ay Andort aki szintén túlsok ehhez a semmiséghez. Vonzó, rokonszenves óriás a papírmasé babaházban. Turay Ida gyön­gyöző grape-fruit­eoc­all, hűvös, fanyar és üdítő a maga gro­teszk bájával és esőnpet alkoho­los humorával Kami­­a Judit megérdemelne el­y jó szerepet, valószínű, hogy tudna csinálni belőle valamit. Mátrán György és Patany Jenő két vidám színfolt, rajtuk érezni legkevésbé a kí­nos feszengést a szűk keretben. Rendkívül zavaró, hogy a szí­nészek időnként minden látható ok né­kül dalra zendítenek. A dalszövegekből ítélve ezt olyan­kor teszik, amikor a szöveg ér­telmetlensége olyan ijesztő mé­­reteket ölt, hogy már csak els énekelni lehet e mondani nem. E szövegek közeli rokonait egy idő óta figyeljük a rádióban is és értetlenül állunk a rejtély előtt: várjon miféle emberek! értem! színvonalához az abjárc ezeket az úgynevezett zlágere­­­et? Valamennyi kellős merény­let az emberi méltóság elleni megalázó, hogy egy felnőtt em­­bernek színpadra vagy mikro­fon elé kell á­ hii Ilyesmivel és megalázó, hogy a többi felnőtt emberről feltételezik: ilyesmit kíván üdülésül és szórakozásul Lőrinci Mária Ferencsik állami operánk szer­­ződése nélkül utazott hétfőn az Arlberg-expresszel Bécsbe. Je­lenlegi és volt tanítványai Kó­­ródi Andrással az élükön ki­vonultak a Keleti-pályaudvarra, ahol a távozó sok barátja és tisztelője verődött össze. Az Opera művészi vezetőségéből, nyilván magánemberként, O.dtt vezető főrendező jött el, de megjelent Fai­ont özvegye is, hogy megköszönje az Al­atkerti Színpad "Aida" emlékelőadását, melyen Ferencsik a szólisták­hoz és a zenekar művészeihez hasonlóan honoráriumáról A hozzátartozók javára lemondva vezényelt, ami jelentős anyagi segítség. A felváló magyar diri­gens, mint a StaatsOper kar­nagya szeptember 3. és 5. nap­jain az Aida és Lohengrin elő­adásával kezdi ottani működé­sét. Első ciklusa november 25-én ér véget. "Visszatérek!* — kiál­totta Ferencsik a már mozgó vonat ablakából Hangversenyek KÁROLYI-KERTI Székesfővárosi Zenekar KI.EMPERER — CSAJKOVSZKY VL Dvorák: Csellóvers- Dénes Vera, Smetana, Moldova, ma V18, rossz idő esetén Zeneakad. 6. LEHÁR-EST, SZEPT 2. 'A8, csütörtök, Szilvássy—Udvarolj) vez.: Török Emil. — * ESZTERHÁZY-KERTI­­ MÁV Szimfonikusok ma este 'Az in. BEETHOVEN-EST VL pastoráte és VILI. szimfóniáé Vez.s Koródy András. ■— -------------------—...—..........................J IMIM egy (zab- hali. Bssjkomfort, vili. tűi. bfly. hovl-i telefon. KOMP-KTT RE­­RENDF­ZÉSSEL a i « 8 é. Érdek! VJ4« délután 4—6-1*- Telefon tO­KM.

Next