Magyar Nemzet, 1948. november (4. évfolyam, 253-276. szám)

1948-11-03 / 253. szám

Seerda, 1948 november 3.3 A modern zeneü­nnep záró ab­sordjái A Bartók nevéhez fűződő há­romhetes modern zeneünnep terhe vasárnap véget ért. Saj­nos, korántsem kaptunk teljes képet a nagy szókimondó mű­vészi útjáról, sőt olykor mintha Szabolcsi Bence *A tanítványok avagy a Palestrina-mozgalom történetei című szellemes zene­­históriai karcolata elevenedett volna meg. Mi tagadás, a Bar­tók nyomába szegődöttek halla­tén nem egyszer jutott eszünk­be a bukovinai származású oszt­rák zenetudós, Mandyczewsky Eusebius mulatságos szójáték­nak is jó ének-kánonja: «Was ist modern, wird bald mo­dern­­, vagyis ami divatos, az hamar elporlad. Ma gyorsan változik az idő, benne egyket­tőre másul az érték s szinte napok alatt kiderül, hogy nem minden új, ami látszólag új. Fájdalom, az örök kutató, a csodálatos alkimista Bartók magvetése ritkán jut termékeny talajba. Külsőségeit utánzó kö­vetői egyrészt zsákutcába ke­rülnek, másrészt sablonná, köz­hellyé teszik a stílust. Bartók élete utolsó éveiben jut el az igazi belső felszabadulásig s akár Arany, ekkor kezd olyan közvetlenül beszélni, mint még soha, de már az első világhá­ború előtt korszerűbb, mint az ösvényére lépők ma. Bartók nem ismer konvenciót, műfaji korlátot, ám zenéjét sohasem az alkotó önkény, hanem a kor struktúrája határozza meg. Akár Kodály, ő az első muzsikus, aki már nem pusztán a város­lakó magyarsághoz, hanem az egész nemzethez kíván szólni. «Messze maradjatok el, nagy messze ti hitetlenek innen. Nincs kedvem, sem időm mindennapi dolgokat írni. Újat írok, nagyot is, kedvest is, rettenetest is.» Ezt a Vörösmarty-idézetet Bar­tók is mondhatná. A nép sor­sát determináló belső ritmus, a mélyről való szimbolika megfej­téséhez, ha ezt egy pillanatra sem tudatosítja a Bartók-ün­­nepségek rendezősége, így is közelebb kerültünk, így is vilá­gosabban látunk és tisztábban hallunk. De mennyivel inkább és általánosabban hallottuk vol­na meg az üzenetet, ha az eljá­rás szisztematikus és különféle asszociációk segítenek. Utoljára két fontos opusz zendült. A Garaguly Károly ve­zényelte ünnepi est a Szőke Ti­­bor-féle Liszt-kórus lényegesté fakó kántálása ellenére is nyil­vánvalóvá tette, hogy Bartók hit­ zenéje a Cantata profana. A profán szentség élmény az embertelen ember emberi em­berré válását, a végső szabad­ságot hirdeti. A jól kidolgozott, de kissé kemény Divertimento nem homályosította el a Sán­dor Frigyes nevéhez fűződő OMIKE bemutató fényét A Két zongorára és ütőkre írt szonáta versenymű formája, noha Antal István és Kadosa Pál pompásan egybevágó kifejezés, épp a me­rész hangzások savát-borsát ve­szíti el. A befejező Bartók— Kodály kórus-matiné, amelyen a páratlan irodalommal aján­dékozó Kodály maga is felada­tot vállalt, a Vásárhelyi Kórus •Elmúlt időkből* rendkívüli tel­jesítménye révén vált élmény­­forrássá. Ennél aktuálisabb zene aligha csendült a múltban. Soha bátrabban, hősiesebben, meg nem alkuvóbban nem szállt síkra a népért senki. Bartók hitvallása a dolgozó ember. Vates dixit. (G. E.) ÚJ V­ÍRKÉPMLEJE A helyzet kedden a Mindenszentek napján a fő­város vezetősége koszorút helye­zett el a felszabadító szovjet hadsereg hősi halottainak sírjá­ra. Megkoszorúzták a Kossuth Akadémia előtt, a Kerepesi-te­­metőben, a Csörsz­ utcában és az óbudai temetőben a szovjet hősi emlékműveket. Koszorút tettek a főváros vezetői a de­mokrácia mártírjainak és az el­lenállási mozgalom vértanúinak sírjára is. Somogyi Béla, Bacsó Béla, Torcsay Vilmos budapesti, Bajcsy,Zsilinszky Endre tarpai, Kiss János altábornagy kőszegi sírjára tettek koszorút, azonkí­vül felkerestek Kossuthnak, Batthyánynak, Deáknak, Jókai­nak, Adynak, Szabó Dezsőnek sírját. A millennium előtti hősi em­lékmű és a németvölgyi temető­ben az 1848-as honvédek sírjai is kaptak koszorút a fővárostól. ♦ November 10-én tartja legkö­zelebbi ülését a demokratikus ifjúsági világszövetség London­ban. Magyarország képviseleté­ben szintén utazik Angliába küldöttség.♦ November 5-e és 13-a között Kőbányán magyar-szovjet ba­rátsági hét lesz, amelyet Dar­vas József építés- és közmun­kaügyi miniszter nyit meg. ♦ és rendeleteinket, mert Besse­nyei filozófiájának Pontyi uramja óta a hivatalos nyelv — az úgy­nevezett: kúriába szitlll — alig javult valamit. Sajnos, meghiú­sult s nem talált követőkre egyik földművelésügyi miniszterünk ama ötlete, hogy a népet ér­deklő rendeleteket Tömörkény Istvánnal, Gárdonyi Gézával, Móra Ferenccel fordíttassa ma­gyarra. Heltai György­­dr miniszteri tanácsost, a külügyminisztérium politikai osztályának eddigi ve­zetőjét fontos munkakör ellátá­sára — az elnöki osztály veze­tésére — átengedi­­k az igazság­­ügyminisztériumnak. Utóda Beck János dr miniszteri tanácsos, a politikai osztály eddigi helyettes vezetője. Keltáit Rajk László külügyminiszter az osztályveze­tők jelenlétében meleg szavak­kal búcsúztatta.♦ A közigazgatási racionalizálási bizottság az ügymenet egyszerű­sítése érdekében több tervezetet dolgozott ki, így egyszerűbbé teszik az örökléssel kapcsolatos — jelenleg igen nehézkes — közigazgatási eljárást. Mentesí­tik a két szoba és konyha bú­tor vagy ennél kisebb értékű örökséget a hagyatéki illeték alól. Nem fordulhat majd elő az, amit — Jánossy Gábor volt képviselő vagy húsz év előtt elmondott a képviselőháziján —, hogy egy pár pengőt érő, ezüst­tel bevont gyűrűből álló ,ha­­gyaték“ ügyében árvaszék, fő­­szolgabíróság, közjegyző, járás­bíróság, illetékkiszabási hivatal több mint egy évig herdálja az időt, fogyassza a papirost. ♦ Helyes az a terv is, hogy a hivatalokban a fogadásra szánt idő alatt ne lehessen értekez­leteket tartani és a hivatali aj­tókra ki kell írni, mely ügyeket intéznek ott. Tájékoztatni kell a feleket, hogy mennyi bélyeget kell leróni. A forgalmas osztá­lyokat lehetőleg földszinten, az adóhivatalokban pedig a szám­viteli osztályt és pénztárt egy­más mellett kell­­helyezni. Az elöljáróságokon külön hivatal­nok dolgozza fel a hivatalos lap anyagát s informálja a tisztvi­selőket. Az anyakönyvekben az élet­kor helyett a születési évszámot kell feltüntetni. Végül tervbe vették, hogy megmagyarosítják a közigazgatás hivatalos nyelvét s ennek értelmében változtat­ják meg az anyakönyvi kivo­natok szövegét is. Valóban ideje lenne, ha végre­­ lefordítanák magyarra, egyes törvényeinket Értesítjük­­. Ügyfeleinket, hogy magyarországi vezérkép­viseletünket, Dózsa György­­út 61. sz. alatti autójavítóüze­münket és service-állomásun­kat a MOGÜRT-nek adtuk át. Kérjük nagybecsű megbízá­saikkal új vezérképviseletün­ket, e MOGÜRT-öt szívesked­jenek felkeresni. Címünk változatlanul: XIII. Dózsa György­ út 61. Telefon: 202—263, 202—264, 202—265 HAT MÜVEK TORINO­­ 10 IGÉSZSIGKEl I Ferenc József keserűvizet XI , ■■ i­ a. ...............g „NAPFÉNY* CSILLÁR olcsóbban Király-u. 80 STSLEST | ródli I MOLNÁR GYULA |||| VII, Somogyi B.-u. 31c Telefon: 42-75-75. HÉGI JÓL BEVEZETETT tg bútorüzlet) főútvonalon, forgalmas helyen ( előnyös fe!tételekke! eladó­­ Ajánlatok „Elsőrendű vállalkozás" j­ jeligére Tenzer hirdetőbe. A Szervita-tér nyolc. Magyar Nemzet Központosították a főváros köz­egészségügyi igazgatását A törvényhatósági elnöki hi­vatalban ked­den délben érte­kezlet volt, amelyen a főváros közegészségügyi igazgatásának átszervezését tárgyalták. Az ér­tekezlet után Kőbel József, a törvényhatósági bzottság elnöke tájékoztatta a sajtót a határo­zatról. Ezideig a főváros köz­egészségügyi ügyeit a tisztifőor­vosi hivatalon és az illetékes X, közegészségügyi ügyosztályon kívül más hivatalok is intézték, így a tanügyi ügyosztályhoz tartozott az iskolae­gészségü­gyi, a társadalompolitikai ügyosztály­hoz az anya- és csecsemővéde­­lem­, az idegenforgalmi ügyosz­tályhoz a gyógyfürdők orvosi kérdése, az üzemgazdasági ügy­osztályhoz az üzemek egészségi problémái. A főváros most eze­ket a részlegeket egységbe fog­lalja és megalakítja a város egészségügyi ügyosztályát, amely nagyjában az eddigi közegészség­­ügyi ügyosztály kereteit tartja meg, de magába olvasztja a tisztifőorvosi hivatalt és az előbb említett ügyosztályok egészség­­ügyi vonatkozású csoportjait. Ez lehetővé teszi az egységes egész­ségügyi politika kifejtését is. Köböl József közölte, hogy a közeljövőben egyéb vonalon is hasonló racionális intézkedése­ket hajt majd végre a főváros vezetősége. Megvizsgálják a kul­turális kérdések harmonikus egységbefoglalását Gondoskod­nak az ellenőrzési eljárások ha­tályosabbá tételéről. Az ügyek átcsoportosítása so­rán több városházi hivatal köl­tözködik a jövő héten. A II. pavillont teljesen a városegész­ségügyi ügyosztály rendelkezé­­sére bocsátják. A jelenleg itt működő közlekedési, valamint ipari ügyosztályok viszont át­mennek a jelenlegi közegészség­­ügyi ügyosztály I. emeleti helyi­ségébe. Városházi hírek Október folyamán 211 épít­kezésre adott engedélyt a fő­város, közöttük igen sok új épü­let emelésére. Ugyanez idő alatt 28 romház bontását engedélyez­ték. A bontásokat nagyrészt az építésügyi minisztérium végzi az ingatlantulajdonosok helyett. Részletes beszámolót terjesz­tett elő a polgármester a há­roméves terv októberi munká­latainak előrehaladásáról. Je­lenti, hogy az elmúlt hónap fo­lyamán a községi háztartás és az üzemek tervberuházásokra 28 millió forintot használtak fel, a novemberi előirányzat pedig 33,2 millió forint. El­készült a harmadik tervév rész­letes költségvetési előirányzata. 101 munkásújítót jutalmaztak a hó folyamán és 385 üzemi dol­gozó részesült dicséretben ki­tűnő teljesítményéért. A három­éves tervről a főváros filmet készíttet, amelynek forgató­­könyve elkészült Koszta József gyűjteményes kiállítása a Nem­zeti Szalonban nemcsak mű­vészi életünk komoly eseménye, hanem társadalmi-politikai hely­­zetünk jellemző megnyilatkozása is. Mert egészen kétségtelen, hogy a magyar életben bekövet­kezett gyökeres változások nél­kül erre a kiállításra most sem került volna sor: az 1864-ben született művészre hosszú pá­lyája alatt most először süt a megértés és elismerés napja. Budapesten és Münchenben végezte tanulmányait Koszta és évtizedeken át nyomorúságos viszonyok közepette tengődött vidéken. A magyar parasztélet­ből merített jeleneteinek komor ereje nem váltott ki rokonszen­­vet abban a levegőben, amely­ben csak úgy hemzsegtek a mű­parasztok áloptimizmussal ál­­mázott giccsei. Koszta tanya­részletei, faluvégei, nyárfasorai a maguk súlyos árnyékaival és rendkívüli erejű világító színei­vel élmények voltak és nem a képtémák*. Hogyan méltányol­hatta volna ezeket a kor, amely finnyáskodva, glaszékesztyűsen nyúlt a föld- és verejtékszagra emlékeztető motívumok felé... Koszta József a dolgozó sze­gényparasztság költője: ezt a frázismentes megállapítást csak ma értjük meg igazán, a szá­zad elejének mindent szirupba mártó retusálásának elmúlása után, ma, amikor a maga vég­zetességében látjuk, mit jelen­tett az ország számára a ha­gyományos feudális elmaradott­ság, a megoldatlan földkérdés, a szegény parasztságnak szán­dékosan fentartott nyomora.­ De Koszta mindezt nem kí­vülről szemléli. Ami ecsete nyo­mán megelevenedik, az tulajdon élete, fajtájának sorsa, osztá­lyostársainak nappala és éjsza­kája — az egész világnak meg kelett változnia körülötte, még­pedig gyökeresen, hogy ezt a művészetet a magyarság leg­szélesebb rétegei a magukénak vallják. Mert Koszta képei a magyar valóságot visszatükröző vaskos mondanivalók, ma se forduljon tehát feléjük az, aki rossz vezércikkek frázrehalma­­zatából próbálta csak megérteni a magyar paraszt sorsát. A Nemzeti Szalon termeiben egymást váltják a dolgozók is­­ko­­ának hallgatói. Koszténál jobb vezetőt keresve sem talál­­hatnának a művészet útvesztői­ben. De a magyar piktúra min­den ádozatos tisztelője is láb­­ajhegyen jár az ismert és is­meretlen műalkotások között és megilletődve hajtja meg az el­ismerés zászlóját a soha meg nem alkuvó, földi hiúságokért engedményt nem tevő mester előtt. (K. L) Árverési hirdetmény. F. év nov. 3-án d. e. 11 órakor Újpest, Váci­ út 90. alatti gumigyárban nyilvános árverésre kerülnek: 100 ke­rékpár belsftgumi, 50 kg gyerekkocsi­­gumiabroncs, 129 pyram­is lemez, 30 méter bútorszövet, 12 d­­k 200 cm aluminiumcső, 200 csomag gumicipő­­sarok, 4 köteg guanikéderszalag, 25 kg autójavítógumi, 60 kg nyersgumi, 3 nagy köteg gumicső, 1 darab Royal Írógép. SZÉP CSILLÁROKÉ VOGEL CSILLÁRSZEMNÉL Felflvegezés. Javítás. Mária Terézia-tér 1. FÉNYKÉPÉSZ NYITVA 8-tól 4-ig PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ Igazság érdekÉn kérem, aki október 6-án (f. u. 2 óra körül a Krisztina­ téren és már előtte a 63-as villamosán történt kalaume és utasnő körti összetörést látta, a címét 161—317 telefonon lentai el­veskedjék. Rendőrségi hírek Kettős öngyilkosság történt a Pannonia­ utca 34. szá­mú házban. Báron József 63 éves ny. bankigazgató és felesége megmérgezték magukat. Mire rájuk találtak, Báron József már meghalt, feleségét életveszé­lyes állapotban szállították kór­házba. Kijátszotta az államosítást dr Semsei Ármin, a Steiner-féle szobi és hont-nógrádi málna-préselő üzem tulajdonosa. Száz alkalmazottal dolgozott, az álla­mosításkor azonban alkalmazot­tait az ország különböző részei­ben dolgoztatta, hogy kivonja üzemét az államosítás alól. üz­leti könyveiben egymillió forint nemlétező összeget számolt el. Két fiával, Tamással és Gábor­ral együtt őrizetbe vették. Autószerencsétlenség történt a Mártírok útja 58. szá­mú ház előtt, ahol egy tehergép­kocsi a gyalogjárdára szaladt és nekirohant egy vasoszlopnak. Az autóban ülő Sirokl Béla so­főr, Zirczi István lovászmester, Sinka Mihály árukihordó és Tóth Miklós segédmunkás meg­sebesültek. Gázolt és tovább robogott egy ismeretlen rendszámú autó a Váci­ út 102. számú ház előtt. Elütötte Fekete Ferenc 49 éves cipőfelsőrészkészítőt, aki a kór­házba szállítás közben meghalt. Betörtek november 1-re virradóra a cse­peli forgalmiadóhivatal helyisé­gébe. Három író-, egy számoló- és egy szorzógépet vittek el a tettsek. Varrótűzet nyelt öngyilkossági szándékból Füstös Imréné 24 éves cinkotai lakos. A özvegy Auer Róbertné 75 éves ápolt a marosutcai kór­házban szerenállal megmérgezte magát és meghalt. — Horváth Mihály 70 éves eltartott pest­újhelyi házának udvarán fel­akasztotta magát. Meghalt. — Piroska Gyuláné alkalmi mun­­kásnő gyufafejoldattal meg­mérgezte magát. Saját üdéké­ben őrizetbe vették. Két titokzatos eltűnés ügyében nyomoznak Nagykőrö­sön. Október 29-én este két is­meretlen férfi Ungár Olga nagy­kőrösi polgári iskolai tanárnőt elvitte lakásáról, miután előző­leg a lakást átkutatták és a szekrényeket felfeszítették. De ugyanaznap eltűnt Nagykőrösön dr Kovács Imre ügyvéd is, aki lakásáról a járásbíróságra in­dult. A Magyar-Szovjet Művelő­dési Társaság ünnepi hete Ezerfőnyi városházi dolgozó részvételével megalakult a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Társa­ság helyi csoportja Budapesten. Elnökül Bognár József polgár­­mestert, alelnöknek Fodor Jó­zsef alpolgármestert választot­ták. November 3-ától 30-áig „Az orosz festészet az 1917-es forradalomig" címmel a Szép­­művészeti Múzeum grafikai ter­mében reprodukciós kiállítást rendeznek. A vidéki városokban Szombathelyen, Kaposvárott, Nyíregyházán, Orosházán, Gyön­gyösön, Budafokon, Dombóvá­ron nagy sikert arattak a szov­jet filmünnepen bemutatott ké­pek. November 5-étől 13-áig tart a kőbányai magyar-szovjet barátsági hét, melyet Darvas József miniszter nyit meg és amelyen felszólal Posta László államtitkár is. November 6-én a kőbányai kisgazdapárt párt­­helyiségében ..Képek a Szovjet­unióból" című képkiállítást nyitják meg, november 7-én Münnich Ferenc rendőraltábor­­nagy ünnepi beszédet mond a Szent László-téri szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása alkal­mával és november 13-án iro­dalmi és zenei esttel zárul a kőbányai ünnepi hét. Megszüntették az igazolóbizottságokat Az igazolóbizottság működését megszüntette a kormány. A rendelet hatálybalépésével iga­zoló nyilatkozatot benyújtani, igazoló eljárást folyamatba tenni, továbbá új bejelentés alapján újbóli tárgyalást elren­delni nem lehet. Az igazoló­bizottságok előtt folyamatban lévő igazolási ügyekben az el­járás megszüntetendő. A rendel­kezés nem terjed ki azoknak az ügyeknek a népbíróság által való fellebbviteli ellenőrzésére, melyekben az igazolóbizottság már előzőleg határozatot ho­zott. Ilyen ügyekben a fellebbe­zést is be lehet jelenteni, felleb­bezési tárgyalásnak azonban csak az esetben van helye, ha a bíróság bizonyításfelvételt ren­del el, vagy a tárgyalást egyéb okból nem találja szükségesnek. A személyek, akikkel szemben az igazoló eljárás megszűnik, magatartásukra, továbbá a ve­lük szemben folyamatban volt igazoló eljárásra nézve kötele­sek nyilatkozatot kiállítani. Ama személyeket, akik igazoló eljárás alá tartoznak, de meghatározott határidő alatt igazoló nyilatko­zatukat nem nyújtották be és nem igazolják, hogy valamely kényszerítő ok akadályozta őket ebben, állásukról minden igény elvesztése mellett lemondottak­­nak, illetőleg foglalkozásuk gya­korlásától eltiltottaknak, jogo­sítványuktól megfosztottaknak kell tekinteni. Négy „Magyar Könyvet" olvastam a héten egyre növek­vő izgalommal és közben már sajnálni kezdtem, hogy kike­nn­tem az iskolából és nem ezekből a könyvekből készül­hetek vizsgára. A négy „Ma­gyar Könyv" az általános is­kola fe­lő négy osztályának ta­nulóit világosítja fel mindarról, ami a magyar órák keretébe tartozik: nyevtanról és stiiszti­­káról, nyelvünk rokonságáról és őseink műveltségéről, magyar és idegen k­asszikusokról, a magyar ember életének múltjá­ról és jelenéről. A témák meg­választása, a kérdések csopor­­tosítása és — amit talán leg­­elsősorban kellene említeni — az olvasmányok szerzőinek név­sora toronymagasságban emel­kedik a mu­tak iskolakönyvei­­nek színvonala fölé. Petőfi, Ady, Gárdonyi, Krúdy, Móricz, Kosz­tolányi, Kassák, azután a kül­földiek: Homérosz, Gorkij, Zola, Dickens, Lewis — és ki tudná felsorolni mindazokat, akiknek kisebb-nagyobb írásait közüik ezek a könyvek, a régi sab­onos, megint „kötelező ol­vasmányok" helyett... [Egy­­egy kimaradt nevet, például Kiss Józsefét, azért sajnáattal nélkülözzük.) Tarta­lmban és kiállításban egyaránt tiszteletreméltó te­je­­sítmény ez a négy kötet, ame­lyért nemcsak a szerzőket — Győry Jánost, Tompa Józsefet, Dobos Lászlót, Szakál Jánost, Király Istvánt, Deme Lász­ót és Szabo­csi Miklóst — ületi elis­merés, hanem az illusztrátoro­­kat és a kiadót is. És hogy el ne felejtsük: a rendkívül olcsó ár ezentúl nem teszi elérhetet­lenné még a szegény szülők számára sem ezeknek a köny­veknek a megvételét. (5:20-ért az egyik kötet nemcsak egész évi tananyagot ad, hanem még a Toldit is közli.) A négy „Magyar Könyv" ab­bámai kiindulópont a magyar irodalomtörténet revíziójának napirendre került kérdéséhez is. (k. i.) ÉLETÜNK ÉS­­ T­IDOMY L. Bragg az el­ktroiissai diadalitja A Nobel-díjas tudós műve az egyet­len, mely mind a laikus, mind a szakember számára a kezdettől a legújabb eredményekig — a béka­­combtól a fotocelláig, a radarig — ismerteti a tudomány legnagyobb diadalát. Nagy albumalak 110 szövegkép Si műmelléklet Kötve 42*30 ELEVEN MU Passuth László Idegenek A történeti regény kiváló művészének új, kimagasló, irodalmi értékű regénye. Olasz nagyváros ködtengeré­ben s hét francia sziklabarlang mélyen éli két névtelen for­radalmár a szerelem és vég­zet csodálatos játékát. Kötve 20*30 KIHLIKEK ÚTJÁN Heine Schnabelewopski úr emlékei A szabadon szárnyaló gon­dolat, az emberi szabadság s a szerelem nagy poétájának prózai remekműve szabadság­ról, szerelemről, küzdelmek­ről — művészi fordításban. Biczó András rajzaival Kötve 7*30

Next