Magyar Nemzet, 1948. december (4. évfolyam, 277-302. szám)

1948-12-30 / 301. szám

P ^ PEC ^ %/«? Hitler napja M ^(í\áflw11170trr: 60 fniér ^ | m y J m I ^\7All£j \y 1 IV ív “* ■■■■■■■■■■■■MWaMHBaBSBaBMaWgBWteaMais^ BSWaMBBW^BH8BWHMW8MBl/MIÍIWIMWW>WMjW|W6BWIWiígÍS^»j>^r- a SS® Mindszenti­­ József őrizetbe vételének előzményeiről illeté­kes helyről kaptuk az alább információkat: Mindszenty tevékenységét há­rom csoportra lehet osztani: 1. Mindszenty tevékenysége és politikai arcképe a felszabadu­lás el­őtt. 2.­ Mislííszenty legiti­mista­ tevékenysége és ezzel kapcsolatos kísérletei a magyar köztársaság megdöntésére. 3. A Magyar Szent Korona hazaho­zatalának megakadályozása. Mindszenty József a felszaba­dulás előtti politikai arcképé­vel és tevékenységével a magyar sajtó már pártkülönbsg nélkül foglalkozott és egyöntetű véle­mény alakult ki, hogy Mind­szenty a Horthy-ellenforradalom legfanatikusabb hívei közé tar­tozott. Kérlelhetetlen és erősza­kos ellensége volt a­ magyar demokráciának és a magyar népnek. Nyilvánosan hirdette, hogy a katolikus egyház nem lehet ellensége a nyilas mozga­lomnak és a fasizmusnak. kelőképpen: «Úgy értesülök, hogy a nemzetgyűlés a közel­jövőben napirendre szándékozik hozni az alkotmányreformokat, köztük a köztársaság behozata­lát, az ezeréves magyar király­ság megszüntetésének tervével. Ha ez a hír megfelel a valóság­nak, ha nem is kaptam erről hivatalos tájékoztatást, a ma­gyar prímások több mint 900 éven át gyakorolt közjogi tisz­téből folyóan óvást emelnek eme tervek ellenében.* 1940 februárjában, második római útja alkalmával a príspás felvette a kapcsolatot az akkor színtén Rómában tartózkodó Van Hog belga bíborossal. Van Roy rendszeres kapcsolatot tart fenn Ottóval M­edszenty meg­kérte a belga bíborost, hogy vállalja el a kapcsolat fenn­tartását közte és Ottó között. Így többszöri üzenet- és levél­váltás történt Mindszenty és Ottó között. Mindszenty röpirata 1919-ből Mindzenty 1919 szeptember 13-án, Zalaegerszegen egy nő­gyűlésen beszédet mondott, amelyet később 31 oldalas röp­­iratban is kiadtak. A röpirat elme Vigyázzatok az újsággal. Szerzője: Pehm József. A röp­irat hemzeg a keresztény kur­zus legútszélibb és legförtelme­sebb jelszavaitól. P­ehm József nemcsak a szocializmust tá­madja, hanem a haladásnak polgári irányzatait is, faji és felekezeti gyűlöletre úszit, gát­tá tálaltul rágalmaz. A röpirat utolsó­­fejezetében,­ melynek ci- Uler :«Hogyan dolgozzunk a ke­­resztél­y újságokért*, szervezési Utcsi­tá­sokat ad a keresztény sajtó terjesztésére Fölhívja a főiskolásokat és a keresztény Sajtói agitátorait, hogy denun­­c­iálják azokat­, akik nem haj­landók a kurzusnapokra előfi­zetni. 1920-ban egyik templomi szentbeszédében így szónokolt: «A kommunistákat és a szociál­demokratákat ki kell irtani a föld színéről, velük kesztyűs kézzel bánni nem szabad­, hia valaki egy szociáldemokratáról vagy kommunistáról tud, adja rendőrkézre.* Zala vármegye feltámadása Trianon után e. könyv beszámol arról, hogy 1924-ben a megye egyik törvényhatósági bizottsági ülésén szó esett Magyarország és a Szovjetunió között létesí­tendő kereskedelmi kapcsolat lehetőségéről. Ennek a „rémhír­­fiéak"­ a hatása alatt írja a fent dezett könyv. Felállóit Print­ József c. apát, bizottsági tag és felindulástól reszkető hangon javasolta, miszerint tiltakozzék a vármegye törvényhatósága a kormány ezen terve ellen, hogy a Szovjettel szerződést kössön. 1946 folyamán elhatározta Mindszenty, hogy legitimista tömegszervezetet épít ki a Ka­tolikus Népszövetségből, amelyet Baranyai Juszt­f egyetemi tanár, a közismert legitimista vett át. A Katolikus Népszövetség irá­nyításánál mindenütt legitimis­tákat állítottak az első sorba. A Katolikus Népszövetség aktív agitációs és szervező munkát folytatott. A prímásnak az volt a terve, hogy a Katolikus Nép­­szövetségből alakuljanak ki az eljövendő legitimista párt ká­derei A Rongyosgárda és a Móricz Zsigmond-ü­gy 1938 szeptemberében Mind­­azentg megjelent a fasiszta Rongyosgárda hordáinak zala­egerszegi búcsúztatásán és egy­házi szertartás keretében a ter­rorcsapat tagjait­ megálddta. 1938 november 18-án ő java­solta Zalaegerszeg képviselőtes­tülete előtt, az azóta kivégzett fasiszta Imrédy Béla díszpol­gárrá választását. 1939 május 12-én, Zala vármegye törvény­­hatósági kisgy­űlésén indítvá­nyozta Móricz Zsigmondnak, a halhatatlan magyar írónak a megbélyegzését. Az író súlyos­­bod­ása­ abban állt, hogy a fel­vidéki sarlós, demokratikus ma­gyar ifjúságról kedvező ítéletet alkotott és példakép állította a magyar fiatalság elé. Hortváry Gyula zalaegerszegi igazgató­tanító súlyos szemrehányásokat kapott Mindszentytől, mert a­, iskolai cserkészcsapatba zsidó tanulókat is felvett. 1938-ban Budapestre országos plébános­­értekezletet hívott össze, ame­lyen Mindszenty megnyugtatta a nyilasokat, hogy a katolikus egyház nem viseltetik irányuk­ban ellenséges érzülettel. Mind­­szentynek ezt a felszólalását az akkori klerikális sajtó ismer­tette. Mindszenty tiltakozott az el­len, hogy egy katolikus szer­kesztő szerkesztésében megje­lent­ vidéki lapban evangélikus lelkész verseket írjon s . tiltako­zott az ellen is, hogy a lap tu­lajdonosai között két reformá­tus vallású volt. Mi történt 1944 végén? Idehaza, főleg azonban nyu­gaton Mindszentyt megkísérel­ték feltüntetni, mint a magyar ellenállási mozgalom egyik hő­sét Ezzel szemben 1944 végén, a Szálasi-rémuralom idején, Si­­berna Ferenc veszprémi ügy­véd, kerületi nyilas vezető Vesz­prém városában szállást kere­sett a nyugat felé menekülő nyilas hordák és hivatalok szá­mára. Siberna igénybe akarta veszni a veszprémi püspöki pa­lotát is és elment azt megte­kinteni. A püspöki palotában talált 1800 férfi fehérneműt le akarta foglalni és el akarta vinni. Mindszenty tiltakozott, mint Veszprém püspök, ez ellen és nem akarta átadni a fehér­neműt, sem a palotát. A nyilas Siberia erre kijelentette, hogy az ingeket, gályákat magával viszi, a püspököt pedig letar­tóztatja, így került Mindszenty a nyilasok­­ fogságába. Szóval az 1800 férfiing és alsónadrág miatt került összeütközésbe a nyilasokkal Ottó-misék, párisi megbeszélés Mindszenty József legitimista érzelmei­ nem mai keletűek. Köztudomású, hogy a Horthy­­rendszer alatt minden évben részt vett a november 20-án megtartott Ottó-miséken, sőt az egyiken szentbeszédet is mon­dott. Legitimista érzelmei miatt 19­411 nyarán , ifjú Palavicini Györgyöt, az ismert legitimista arisztokratát Parisba küldötte azzal a céllal, hogy Ottóval rajta keresztül felvegye a kapcsola­tot. Palavicini küldetése siker­rel járt, Párisban találkozott Ottóval és vele magyarországi vonatkozású megbeszélést foly­tatott. Tiltakozás a köztársasági államforma ellen Mikor napirendre került a köztársasági államforma beve­zetése, az esztergom­i érsek, Varga Bélán keresztül, Ti­dy Zoltán akkori miniszterelnök­nek 1945 december 31-i kelettel 53/1946. szám alatt átiratot kül­dött, amelyben­­tiltakozott a köztársasági államforma beve­­zetése •Bea. Még­pedig a követ­ Újabb adatok Mindszenty őrizetbevételének előzményeiről Legitimista tömegszervezet Ottawai találkozó Zita királynéval, egyórás megbeszélés Ottóval 1947 júniusában Mindszen­t Za­,ár András prímási titkár kí­séretében Kanadába utazott, hogy az ottawai Mária-ünnepsé­­gek ürügyén Ottóval és az ame­rikai reakciós­ kölyökkel találkoz­zék. A Mária-ü­nnepléseken kí­sérrensben vött Zsám­boky Pál newyorki római katolikus lel­kész is, aki közvetlen kapcsolat­ban áll az Amerikában tartóz­kodó királyi családdal Zita ki­rálynéval 1947 június 10-én ta­lálkozott , Mindszenty egy ot­a­­wai zárdában. A találkozón a hercegprímás négyszemközti be­szélgetést folytatott Zi'a király­néval. Az ottawai találkozó után a hercegprímás a USA-ba uta­zott. Június 21-én vagy 22-én Chicagóban egy apácazárdában találkozott Ottóval Megbeszélé­sük körü­l ki-'n­ egy óra hosszat tartott.* * hrcegprím­ás beszé­­volt O­tónak arról, hogy Ma­­gyarországon hogyan működnek a legitimisták. Hangsúlyozta, hogy a legitimisták Magyaror­szágon szervezkednek és ezt ad­dig folytatják, míg céljukat el nem érik. A vezetők közül kon­krétebben a gróf­ Cziráky Józse­fet, Baranyai Jusztint és máso­kat nevezett meg. Orientálódás a harmadik világháború esetére Habsburg Ottó kijelentette, hogy véleménye szerint a háború elkerülhetetlen. Szerinte ennek az érdekében az amerikai köz­­véleményt még kellőképpen meg kell dolgozni. A legitimizmus sikere érdekében tehát a harma­dik világháború kitörésére kell orientálódni s ebből a célból azok felé a körök felé kell tájé­kozódni, amelyek, egy új világ­háború kirobbanásán dolgoz­nak. Ottó és Mindszenty ezek­ben a kérdésekben leszögezték nézeteik azonosságát. Chicagóból Mindszenty július első napjaiban New Yorkba érkezett, ahol négy napot töl­tött el, mint Spellman bíboros vendége. Több megbeszélést folytatott Spellmannal s az Ot­tóval történt megállapodás alapján egy írást adott át Spell­­mannak, mely a következőket mondja: «Kinyilatkoztatom, hogy a magyar katolikusokat külföldön és különösképpen a USA-ban teljes joggal jogosult képviselni Heh­burg Ottót. A levelet Mind­szenty sajátkezűleg írta, meg­mutatta Zakár Andrásnak és átadta Spellmannak. Erre azért volt szükség, hogy Habs­ burg Ottó az amerikai imperia­lista körök felé nagyobb súly­­ával képviselhesse a magyar le­gitimista reakció ügyét. Mind­szenty még Eckhardttal is foly­tatott megbeszélést a USA-ban s kérte, hogy a magyar politi­kusok tegyenek félre egymás között minden ellentétet és tö­mörüljenek Ottó mögé Mind­szenty igyekezett az amerikai­ magyarság körében is legiti­iis­­ta propagandát kifejteni. Magyarországból második Görögország Mindszenty hazatérése után az 1947. évi nyári választások előtt Esztergomban a belvárosi plébániára legitimista politiku­sokat hivatott és többek között tárgyalt Sú­gókkal és Pfeifferrel is. A prímás a Választások al­kalmával a Sch­achta párt mel­lett a Pfeiffer-pártot támogatta, még pedig úgy, hogy az espe­resek útján utasította a plébá­nosokat, hogy híveiket Buda­pesten a Pfeiffer-pártra szavaz­tassák. Mindszenty szeme előtt lebegett a görög fasiszta mon­archia, amit a nyugati impe­rialista körök támogatásával si­került visszaállítani. Magyaror­szágból második Görögországot akart csinálni. Konkrét tervek a hatalom átvételére, kormányzó Mindszenty, az első kormánylista Ezenkívül Baranyai Jusztin konkrét tervezetet dolgozott ki a hatalom átvételére és egy új kormány összeállítására." Abból indult ki a tervezete, amelynek eredetije a hatóságok kezében van, hogy a VSA megszálás bekövetkezése alkalmából a hercegprímás veszi át a kor­mányzói jogkört és ő nevezi ki az új kormányt. Mindszenty és Baranyai kormánylistáján a többi között olyan nevek sze­repelnek, mint Blassay Ká­roly, Keresztes-Fischer, Peyer Károly, Moor Gyula, báró Apor, Baranyai Lipót. Habsburg Ottó uralma Mindszenty tervei sze­rint ,ugyanazt jelentette volna a magyar népnek, amit a Habsburg-ura­lm négyszáz esz­tendőn át jelentett: a nagybir­tok és a nagytőke korlátlan uralmát, a nép elnyomását, jog­­fosztottságát, kizsákmányolását és az ország függetlenségének elvesztését. Zakar András hercegprímási titkár ez év november 22-i val­lomásában a következőket szö­gezte le: s összegezve vallomásomat ki­jelentem, hogy a hercegprímás amerikai útja alkalmából telje­sen tisztában volt kinti tárgya­­­lásainak a demokratikus rend­szer elleni tendenciájával, tuda­tában volt annak, hogy ez lé­nyegében a magyar köztársaság megdöntésére irányuló cselek­mény s éppen ezért különös gonddal figyelmeztet e Zsánthcz­­ky, aki az egyes találkozókat előkészítené, hogy teljesen bi­zalmas jelleggel szervezze meg a találkozásokat, mert semmi­képpen sem volna jó, ha bárki erről tudomást szerezne.* A Szent Korona körüli ügyek Mindszenty József prímás arra törekedett, hogy a kosarát a wiesbadeni amerikai hatósá­gok ne adják ki és majd a ko­rona a Vatikánban biztonság­ban legyen .. .­e illeszthesse Habsburg Ottó fejére. Ebben az ügyben Mindszenty Csáky Z­itán személyében kurírt kül­dött Inn­itzer bécsi, Faulhaber salz­müncheni és Rohracker salz­­lo­rgi hercege. -Ilritz­chber, az ügyben Spellman bíboros is interveniált. Mindszenty levelet kapott Montim vatikáni bíboré® államtitkártól latin nyelven, amelyben az államtitkár jelzi, hogy segítségre kíván­ lenni abban, hogy a koronát ne hoz­­zák vissza Magyarországra. Külön mappa: Földreform A prímás földreformellenes beállítottsága az 1945-ös válasz­tások előtti pásztorlevelekből is kellően ismeretes. A titkos iratok között külön mappa volt, ezzel a felírással: „Földreform". Kü­lönféle Mindszen­ty-fel­jegyzések vannak itt, valamennyien a földreform ellen irányulnak. Egy memorandum, amely a földreform eredményet a leg­sötétebb színek­kel festi, azt javasolja, hogy 500 és ezerhol­das birtokokat kell létrehozni, úgyhogy ezeket visszaveszik az újgazdáktól. Az adóbirtoknál a memorandum 2000 holdra szab­ja meg az egy-egy birtokosnak kiadandó részt. Mindszenty­ a leggyűlölködőbb hangon beszél a földreformról és azt mondja: „A földművesn­épet megveszte­gették az ajándékba adott föl­­dékkéi A szőlőt úgy metszet­tek, hogy egy évig teremjen s azután megszűnjön teremni. A gyümölcsösöket megeszik a, pajzstetűk. Pár év múlva ki­vághatják az elhaló fákat, 1.200.000 lélek semmit sem ka­pott, mert többet ígértek kioszt­­ásra, mint amennyi valójában volt. Több embert bujtottak fel, mint amennyit ki tudtak elégí­teni. És ebben a hangnemben tovább ír a hercegprímás. Érthető, hogy n­yem alapot! Eszterházy Pállal, az ország legnagyobb földesúrival igen jól megértették egymást — fe­jeződik be az illetékes­­tájékoz­tatás. Moch belügyminiszter betiltotta a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egyesületét Parisból jelentik. A francia­­országi hatóságok részéről pél­dátlanul éles és jogtipró táma­dás érte a franciaországi ma­gyarokat: december 21-én este a rendőrfőnökség betiltó végzést kézbesített ki a Franciaországi Magyarok Demokratikus Egye­sülete vezető­égének. Ezt a min­den alapot nélkülöző és önké­nyes lépést súlyosbítja az a kö­rülmény, hogy a betiltó végzést maga Moch belügyminiszter írta alá. Ez a végzés elkeseredést és megbotránkozást keltett a fran­ciaországi magyarok között, de ezen túlmenően felháborodással fogadta a demokratikusan gon­dolkodó francia nép is. Ebben az intézkedésben a franciaor­szági demokraták nemcsak in­dokolatlan és jogtalan lépést látnak Magyarország ellen, ha­nem f­anévi szempontból is el­­vetetndőnek tartják. A magyar egyesületnek ugyanis, amelyet Mgere belügy­miniszter be akar tiltani, figye­lemreméltó és jelentékeny múltja van Franciaországban. Az EMDE a francia ellenállási mozgalomban alakult Magyar Függet­enségi Mozgalomból fej­lődött ki. A Magyar Függet­lenségi Mozgalom a német megszállók alatt összefogta az emigrációban élő és Francia­­országot második hazájuknak valló magyarság legjobbjait és mozgósította őket a francia el­leni lók oldalán. Párisban és minden francia városban, kü­lönösen a bányavidéken meg­alakultak a magyar ellenállók csoportjai, amelyek szabotázs­ cselekményekkel, röpirat-ter­­­jesztéssel és fegyverre a ke­zükben vették ki részüket a megszálló németek elleni küz­delemből. A Magyar Függetlenségi Moz­galom tagjai közül nem keve­sebben mint 134-en adták od­a (Hetüket Franciaországi d­es­mokrácia és a szabadság vé­delmében. Francia demokrata körökben most nagy megbotránkozást kelt az, hogy Moch belügyminiszter ebből a nagymúltú mozgalom­ból alakult magyar egyesületet akarja feloszlatni. Az FMDE a háború befejezése óta töretlenül a demokrácia szellemében foy­­lalja működését, kulturális és szociális működésével erősíti a demokrácia arcvonalát Francia­­országban és ápolja a magyar­­francia kulturális kapcsolatokat. A franciaországi magyarok, akik felháborodással állanak egyesületük tervezett betiltása előtt, mindent megtesznek, hogy a végzés végrehajtásának elejét vegyék és ugyanakkor számíta­nak arra, hogy a francia de­mokrácia erői elegendők lesz­nek ahhoz, hogy Moch belügy­miniszter alaptalan és jogtalan szándékának végrehajtását meg­­akszdályozzje (MKI Hírek Svédországból Magyar nyelvű hetilap jele­nik meg Stockholmban a svéd­országi magyar munkások ré­szére s így a nyelvet még nem bíró magyarok közvetlenül ér­tesülhetnek a hazai események­ről A német halállágerekből a Folke Bernadotte akcióval Svédországba mentett magyar deportáltak jelenlegi száma 800. A jövő évben is érvényben marad az a rendelkezés, hogy külföldi csak az illetékes svéd szakmai szervezet (szakszerve­zet) előzetes engedélyével kap­hat munkavállalási engedélyt, —­­a szakmai foglalkoztatottságról kiadott jelentés alapján. Erélyes intézkedés készül a* *ottragadók” ellen. Az elmúló­ ban lévő évben ugyanis sokan mentek Svédországba Európa különböző országaiból a rend­szerint Stockholmban megren­dezett nemzetközi kongresszus­ra vagy kiállításra és aztán is­merőseik segítségével ott ma­radtak. Ezt az «illegális beván­dorlást* akarják megszűntetni BrK. *

Next