Magyar Nemzet, 1949. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-22 / 18. szám
4 IRODALMI KRÓNIKA ÚJ KRÚDY-KÖTET jelent ..Egy pohár borovicska“ a címe. Kedvem támadt egy kis közvéleménykutatásra, néhány embernek kezébe adtam a könyvet s megfigyeltem, hogyan reagálnak. Ráérő és hajszolt, ideges és béketürő, öreg és fiatal emberek voltak, vegyesen; valamennyi arcán ugyanaz az elmerengő mosoly jelent meg — amiben része van Csillag Vera A’udy-varázsl lehellő gyönyörű enniapjának is — valamennyien belea,óztak a könyvbe és ott, ahol kinyitották, olvasni kezdték, kisimult, elvindulodott arccal. S aztán egy sem tudta mgmondani, mi az, ami Krúdyban ilyen megragadó, felderítő, elnógató. Egy sem tudta megmagyarázni, hogy Unu a varázsa, ti,Un, bajait. Én sem. De van, az biztos. Ez a tizegynéhány novela, így kötetbe gyűjtve, ünnepi ajándék a Jrúdy-érték népes táborának. + KÉT BÖRTÖNNAPLÓ jelent meg körülbelül egy időben, a bármennyire távolesnek egymástól, bizonyos szellemi és lelk rokonság lebfedezhető bennük. Az egyik Annio Gramsci nak, az olasz kommunista párt megszervezőjének levélgyűjteménye. A testi és lelki szenvedés tíz keserves évének súlyát hordozzák e levelek; mégis, csüggerlésnek, reményvesztettségnek árnyéka sem fedezhető fel bennük. Szárnyaló szellemet és sziklakemény lelket sugároznak; egy ember arcélét vetítik, akinek a teljes testi leromlottság állapotában felajánlották, hogy kiszabadulhat a börtönből, ha személyesen kér kegyelmet Mussolinitól, s aki erre azt felelte: „Ami nekem eljártának, öngylkosság, egyáltalán nincs szándékomban öngyilkosságot elkövetni.“ E büszke szavakat Paleniro Togliatti jegyzi fel a levelkhez írt előszavában, mely egyébként Gramse, életrajza és az olasz kommunista mozgalom eladulásánek jól megírt, rendkívül érdekes története is. — A másik börtönmapló Vadas Ferenc könyve Szeged, Csilla a börtön — jóval mozgalanosabb, dramatizáltabb. A negyvenes évek elejének teljes pollt,Vizi képét, tudja érzékeltetni a börtön eleven, élesrajzú keresztmetszetével. , ELEJÉTŐL VÉGIG IZGALMAS, feszült hangulatú regény L. Laga könyve „Az A. B. szabadalom“, kísérletező, kutató orvosról szól, aki egész életét egy korszakalkotó találmánynak szenteli, amelynek köztulajdonba jutását a töke — ideire óráig — megakadályozza. A haladásnak azonban senki sem állhat sokáig, útjába, ha mégoly valódi vagy vélt halalom felett rendelkezik is. Elsidhatóbb kiderül, hogy a hatalom látszat volt csupán, az élet dolgozik önmagáért és elsöpri útjából a fejlődés kerékkötőit. Az A. B. szabadalom végül méltó heyére jut, hogy az emberiség jólétét szolgálja. Amíg azonban ez bekövetkezik, az olvasó remekül elszórakozik, egy eredeti, ügyesen megírt, mozgalmas kalandregény friss fordulatain. AZ ATHENAEUM olcsó kis sorozatából két remek verseskötetet adtak ki. A „Francia ének“ egy csokorra való vegyes ízelítő a legmodernebb francia líra terméséből, Gereblyéz László gyűjtésében és elragadó műfordításában — A másik — Ezen a földön — Zelk Zoltán néhány költeménye. Csillogó, gazdag, mes.észüvelésír líra, telt, szabad zengés, egy kivételével valamennyi magával ragadó, gyönyörű vers. -s AZ OSTROM utolsó napjaival indul és az induló éjei első megszilárdult lépéseinél végződik Aczél Tamás regénye, «A Szabadság árnyékában». (Rendkívül rosszul választott cím: a szabadságnak nincs árnyéka.) A cselekmény időtartama mintegy két esztendő, a legzavarosabb, legnehezebb, korszak, a leszámolás és újraindulás, ingadozás és megszilárdulás, zavarodás és kitisztulás korszaka. Aczél Tamás az egészet akarja megmutatni, jóval és rosszal, erénnyel és bűnnel, sikerrel és ■4* bukással együtt. Jószándékú, minden körülmények között tárgyilagosságra törekvő könyvet írt, amelynek műfaját valahol középen állapíthatjuk meg a riport és történetírás között. Jó megfigyelő, hű krónikás és kitűnő emberábrázoló; minden adottsága megvan arra, hogy jó íróvá legyen, ha megszakadul két hibájától Az egyik a helyenként még fellelhető elfulladt lelkendezés — ez feltétlenül elmúlik magától, a beérés lassú folyamata alatt. A másik a realitásra törekvésnek az a dk Komolyintetthez ügyesítéssel fel Andrássy út 24, I, 2. Jeentkezés hétfőn, d. e. 10—11, d. u. 8—5-ig. Csalogató Fúvóm, fúvóm furcsa furulyám, hallgasd, kislány, aranyhajú lány. Forró szellő gejta ki-be fú, síró szellő, csupa, csupa bú. Könyvek, kották a hónod alatt, csillog, villog a harisnyacsalt, szép vagy, vad vagy, kacajod kacér, átsüt bársony bőrödön a vér. Kád víz tükrén be szép az a képi Hát még tükröd vízében be szépl Látlak, látlak, ahogy ott forogsz ! Elfúl, elfúl a furulya most... Csak nyög, Csak nyög, nyögeti a vágy, aztán tisztán hallatja szavát: kislány, kislány, a siréje bús, jobbról, balról lehervad a hús. Nadányi Zoltán __Magyar Csemzés ... vatos, de céltalan módja, hogy nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket iktat — az a benyomásunk, hogy utólag és pótlólag — egyébként szép és tiszta mondatai közé Ezek kilógnak az egészből, indokolatlanok, zavarnak. Elég reális amit ír, művi beavatkozás nélkül is. Laurentius LICHTENSTEIN Mindenki, aki valaha iskolába járt tudja, hogy valahol Svájc és Németország határán van egy apró kis ország, mely csodálatosképpen fennmaradt a középkorból és nem olvadt bele egyik országba sem, mint ahogy azt társai az idők folyamán kénytelen-kelletten mind megtették. Tudjuk mindannyian, hogy van egy Lichtenstein, melynek fővárosa Vaduz, többet aztán, jó magamat is beleértve, mindezideig nem tudtunk. Nemrég azonban akadt valaki, aki ott járt, s elmondott róla még egyet-mást. Lakói száma tizenkétezer, kormánya koalíció, a pártok fejei, Frick úr és Nigg úr alkotják a kormányt. Politikai meggyőződésük között nincsen alapvető különbség, annál főbb a külsejükben, lévén az első sovány, míg a másik gömbölyded formákkal ékeskedik. Teljes közöttük a harmónia, ami igen örvendetes jelenség, mivel közösen képviselik a két fő tárcát, a rendőrségit, meg a postaügyit. A rendőrség, mely egyúttal a hadügyet is jelenti, kilenc rendőrből és egy rendőrkutyából áll, utóbbinak Rex a neve. A posta már jóval több személyzettel rendelkezik, lévén az a fejedelemség fő és úgyszólván egyedüli jövedelmi forrása. Mert bár a lakók ritkán írnak egymásnak, az élelmes postaügyi miniszter minden esztendőben új bélyegeket bocsát ki, ezeket az egész világ bélyeggyűjtői rohannak megszervezni, mind gyűjteményeik, mind Liechtenstein költségvetésének nagyobb dicsőségére. Bár a fejedelemség, bölcs önmérséklettel, nem avatkozott be egyik világháborúba sem, mégis megérezte a harc gazdasági utóhatásait, különösen a hamisfog-ipar terén. Volt idő, amikor átlag minden németországi lakosra egy vaduzi hamisság esett évenként. Sajnos ezek a boldog idők megváltoztak, nem annyira a fogak javulása, mint a háború utáni általános elszegényedés miatt, az ország kivitele ijesztő arányokban megcsappant. Igaz, hogy a behozatal annál inkább virul, különösen ami az uralkodó herceg közeli, s távolabbi rokonait illeti. Mert ámbár szigorú quóta mérsékli az idegenek beözönlését, ez a quóta nem terjed ki az uralkodóban rokonságára, mely utóbbi években sáskaszerűen özönlötte el Vaduz vendégszerető határét, addig ismeretlen lakásínséget okozván jólelkű házigazdájuknak. Az első hatvan érkezőt, az úgynevezett vadászkastélyba szállásolták el, a második ötvenet Vaduz első szállodájába, majd, mikor a látogató rokonság már a százötvenes számot érte el, elárasztották a hercegség összes fogadóit és apró penzióit is. Mellékesen elég tapintatlanul is viselkedtek. Az egyik látogató szenvedélyes motorbiciklista volt, s éjjel-nappal robogott ide-oda, port és lármát hagyva maga után, míg a lakossági kérvénnyel nem fordult a herceghez, hogy tiltsa meg vendégének a túlzott sportőrületet. Egy másik vendéghölgy éjjel-nappal telefonált, még pedig külföldre, úgyhogy egyrészt a vendéglátó gazda telefonszámlája ijesztően megnövekedett, átlag 20 dollárral naponta, ami könnyen anyagi romlását vonhatta volna maga után, másrészt senki más a hercegségben külfölddel összeköttetést kapni nem tudott. A kérdést úgy oldották meg, hogy a vendégnek ezentúl csak öt idegen állomást volt szabad déli tíz és tizenkét óra között felhívni, a nap többi órája az ügyvédeknek van fenntartva, akik a kis országot elözönlik. Ezek az ügyvédek szintén Min a hercegség lakosságának köréből kerülnek ki, hanem a legkülönfélébb országokéból. Körülbelül kétszáz nagy vállalat Európa és Amerika különböző országaiból vallja magát vaduzi honpolgárnak, mivel e különös országban semminek sincsen maximális ára, kivéve az adónak. Tíz percentnél magasabb adó nincs. A bennszülöttek talán még annyit sem fizetnek. Igen érdekes még a herceg kastélyában levő réti fegyvergyűjtemény. A legújabbak a múlt századból valók, a többség azonban középkori. Ami, tekintve az ott érvényben levő álmotokat, nem is éppen csodálatos. Bethlen Margit „HORVÁTH MIHÁLY DUSCHEK ÉS A TÖBBIEK” A Magyar Nemzet január 16-i számában ezen a címen Á. I. dr aláírásával megjelent cikkre legyen szabad a történelmi igazság helyreállítása érdekében a következőkben reflektálnom: A cikk Horváth Mihály érdemeit és Duschek Ferenc bűneit egyetlen forrás alapján világítja meg. Ez a forrás magának Horváth Mihálynak a könyve, tehát a szóbanforgó kérdés eldöntésénél tárgyilagos forrásnak éppenséggel nem minősíthető. Az olyan történelmi munka, amely Kossuth Lajos „erély s bátorság irányát és féltékenységét“ okolja Világosért, amely Duschek „pedántságát“ kárhoztatja, mert utolsó pillanatig nem volt hajlandó bankó-inflációt csinálni és mert nem osztotta szét az állam szerény arany- és ezüstkészletét politikai kalandorok és dilettánsok között, az ilyen történelmi munka 1848— 49. a legflülésénél nem jöhet komoly számításba. Egyet azonban teljes biztonsággal meg lehet ebből a könyvből állapítani. Azt, hogy Horváth Mihály miért neheztelt Kossuthra és Duschekre és mert támadta ún. történelmi munkájával hátba volt kormányzóját és vol minisztertársát Azzal vádolta Kossuthot, aki — még Horváth könyve szerin is — visszautasította Lónyayna utóháját, hogy ő mint volt kormányzó vegye át a megmaradt kincstári pénzt, „hogy midőn több millió arany-s ezüstérték állt rendelkezésére, még csak az iránt sem kérdezte a minisztereket, van-e legalább is annyi értékük, amennyivel külföldre menekülhetnek". (III. k. 411. 1.) És ugyancsak Duscheket is azért támadja (ill. k. 449. 1.), mert nem váltotta át a menekülni akarók bankóit aranyra. Hincillae lacrimae! Ez fájt Horváth Mihálynak! Nen azt emeli ki, hogy a kormányzó és a pénzügyminiszter, akiknek kezében volt az államkincstár, abból e gyepen felét sem vettek a maguk számára igénybe, hogy azt nem osztották szét a volt miniszterek közt, hanem azt, hogy a 48—49-es kormányzat erkölcsi tisztaságának épségben tartása érdekében Duschek — Kossuth egyenes rendelkezésére •*- a kincstárt utolsó fillérig pontos elszámolással átadta a győztes osztrák parancsnokságnak. Ez persze, hogy nem tetszhetett az olyan emigráns minisztereknek, akik — tudjuk rendszerint nem szeretik üres zsebbel elhagyni hazájukat. E sorok igénytelen írója akkor, amikor felvetette azt a kérdést, miért kapott Horváth Mihály és miért nem kapot Duschek Ferenc teret, illetve utcát, Kossuth Lajosra hivatkozhatott. Bill a legnagyobb tisztelettel és meleg szeretettel nyilatkozott Duschekről és a legélesebb kárhoztatással, a legnagyobb lenézéssel Horváth Mhályról. Hát a centenárium évében talán mégis csak inkább kellett volna, inkább ülett volna Kossuth Lajosnak, a kormányzónak minősítését két miniszteréről elfogadni, mint Horváth Mihálynak öndicsekvését és kormányzója és minisztertársai elleni támadását, amelynek nem éppen fenkölt indokai világosan kidomborodnak. Végre is Kossuth Lajos börtönben, majd élete végéig tartó emieráeióban, Duschek Ferenc börtönben, majd a legnagyobb nyomorban töltötte életét akkor, amikor „a lánglelkű püspök, hol V. Ferdnándtól fogadott el püspökséget, hol Kossuth Lajostól kultuszminiszterséget, hol Ferenc Józseftől ízből püspökséget és minden díszt, amelyet a Habsburg-ház megtért bűnösök számára tartogatott. Éber Antal A környezeti hatások jelentősége az élettanban és a lélektanban zajot ért hatások vagy kísérteti ingerek teljesen megváltoztathatják egyéni jellegét. Az állat- és növénytenyésztési kísérletek világosan bizonyítják, hogy az örökletes jeleg megváltoztathat. Háziállatokat sikerült bizonyos tulajdonságaik tervszerű megváltoztatása útján annyira átalakítani, hogy más fajtának a látszatát keltik. Ha pl. a nehéz belga lónak és a shellandponninak a csontvázát egymás mellett találnánk ásatás al kaiméval, egész biztosan külön fajnak minősítenék őket. Igen tanulságosak e szempontból a kutya-, tyúk- és galambtenyésztők eredményei. Vegyi szerekkel, hideg és hő alkalmazásával, röntgensugárral és más ingerekkel sikerült a legutóbbi évek folyamán kísérletileg a legtágabb határok között mutációkat előidézni. De a természetben is folynak ilyen mutációk, csakhogy sokkalta lassabban. Ugyanaz a növény más képet ad a síkságon, mint a magas hegyen. A kínai primula (primula sinensis) 30 fok Celsiuson alul vörös, de ha a bimbók kivirágzása előtt 8 nappal 30 fok fölött tartjuk, úgy fehérvirágú lesz. Erős hőmérsékleti ingerek hatására sok lepkének a szárnyrajzolata megváltozik. Lényegileg nincs különbség a méhen belüli és a külvilági környezet hatásmódja között. Ha minél korábban, a fejlődésnek minél kezdetibb szakában alkalmazzuk az ingert, annál mélyebb, tartósabb hatásra számíthatunk. A külvilág alakító hatása a biológiai tényezőkre tökéletes párhuzamra talál a pszichológiában is. Ezért olyan végtelenül fontos a nevelés. Az aktív nevelés mellett meg kell jobban látnunk a nevelődött, a kölniági hatásokra bekövetkező spontán alakítást. E téren minden apróságnak látszó tényező fontos. Nem mindegy, hogy valaki falusi vagy városi környezetben nevelődik. Igen fontos minden személy, akivel érintkeztünk. Sorsdöntő lehet minden olvasmány, amit az ifjú ág kezébe adunk. Akárhány embert az irányít pályaválasztásában, hogy milyen könyvet olvasott életében először, mert ez keltette a legmélyebb benyomást és ennek a hatása gyakran tudtunkon kívül érvényesül gondolkodásunkban, érzületünkben. Nagy jelentőségű, hogy ki tanít, hogyan tanít, milyen egyéniség, milyen nevelő erő. Ne gondoljuk, hogy a nevelődés az iskolával befejeződik. Egyáltalában nem. Csak annyi tény, hogy a korai nevelés hibáit nehezesül kiküszöbölni, mert mélyebben nyúlnak szálai a lélekben. A felnőtt is átnevezhető, a felnőtt sem tudja magát kivonni a környezet hatása alól és spontán is átnevelődhetik, ha megvan benne a jóakarat az igazabb és jobb, a tökéletesebb befogadására. És itt érvényesül a szerzett tulajdonságok továbbadása, mert a megváltozott gonolkodású szülők és nevelők lélektani hatása megváltozott nemzedéket szül. Különösen fontos az olvasmányok megválasztása. A személyek és tárgyak, a képek és látványosságok nevelő hatása mellett ez egyik legelsőrendűbb alakító tényező. Az olvasmányok alján fejlődik a gondolkodás és a képzelet. Jules Verne hervadhatatlan érdeme a természettudományok szerelemnek felébresztése Minden szó, arcrándulás, tagejtés fontos a nevelésben. Különösen az értelmiségre hárul a nagy feladat, hogy oktató, példaadó munkásságában a nevelés felelősségét átérezze. Ma mindenkinek pedagógusnak kell lenni, mert az iskola egymagában nem elég a helyes, szabad emberi fejlődés biztosítására Ma mindenki legyen jótékony környezet, alakító, nevelő fényforrás embertársa számára, hogy mások is megtalálhassák a megújulás felé vezető utat. Dr Weninger Artat A külvilági behatások alakító és átalakító ereje sokkal jelentősebb, mint azt régebben hitték. Az élő szervezet pulin gépezet, amely a legtágabb határok között alkalmazkodik Faji és egyéni adottságainak fejlődésvonala nagy mértékben függ attól, hogy milyen külvilági hatások alá kerül és minél korábban érvényesülnek formáló, hatékony ingerek, annál jobban tér el attól, amit belső (endogén) tényezőnek nevezünk. Ismeretes, hogy a fejlődő mag B-D-N-G-E-S-Z-D-E Az étel csak jól megrágva táplál. A gondolat is. (Bealles) Az ellenfelek kölcsönösen lenézik egymást. Amelyik kevésbé becsüli le a másikat, az győz. (Echo) A szeretet mindig győzedelmeskedik. A szeretet a legjobb politika. A legjobb, nemcsak azoknak, akiket szeretnek, hanem azoknak is, akik szeretnek. (A. Huxley) Nem feltétlenül szükséges rombolni ahhoz, hogy újat tudjunk építeni. (Carrefour) Az ember ideje abban múlik el, hogy pénzt keres. De a legtöbb ember ezt a pénzt arra költi el, hogy agyonüsse vele az időt. (Readers Digest) Ebben a rohanó világban Isten malmai is gyorsabban őrölnek és a történelem fogaskerekei is meggyorsították forgásukat. (Paru) A reformátor, akinek nem elég jó a világ, mindig vállvetve harcol azzal, aki nem elég jó a világnak. (G. B. Shaw) Mikor a farkas megtámadta a bárányt, az így kiállóit: «Gonosz vagy, mint egy ember !» ( Caliban) Az elsőosztályú pokol: * tétlenség. (Horriton) Az erőszak erőszakot, a gyűlölet gyűlöletet, a hazugság hazugságot és az ember csak embert szülhet. (Choix) Szeretem, ha okosakat kérdezel, — mondta egyszer egy bölcs a tanítványának, mert azokra okosan lehet válaszolni. Az okos kérdés van olyan értékes, mint az okos felelet. (Headers Digest) —1- ig jácint A 61-es villamoson történt, délelőtt tíz óra tájban. A 61-es a Széll Kálmán-teret köti össze a Móricz Zsigmondkörtérrel, a közönség kedvelt «Stukái» rohannak ezen a vonalon, szinte percenként. A kocsik legtöbbször zsúfoltak, ami nem csoda, hisz sűrűn lakott városrészek közlekedési főútvonala, emellett végállomásai két villamosfőpályaudvaron foglalnak helyet. Szeretem ezt a fürge, karcsú, mindig udvarias BSZKRT-vozlatot, vágtat, akár a gyorsvonat, pontos és tiszta. A napokban aztán mégis bánatot okozott nekem ez a kedves D1-es. Megloptak rajta. Tolvajom amolyan hivatásos zsebmetsző lehetett, emellett ugróbajnok, elszánt akrobata, fiatalember, kellemes arcú és jól öltözött. Tudniillik abban a pillanatban, hogy kezem megérintette a zsebemben kutató kezét. Váltóval meglökött, fordult s már is ugrott. A 61-es hátsó perronján nyitva áll a leszállás felöli ajtó, így hát könnyű volt menekülnie. Utána néztem, pillanatok alatt eltűnt. Hova? Nem tudom. Ez az ő titkuk, az ő mesterségük titka. Mondhatom, remekül kiképzett emberek, bátrak, fürgék lélekjelenlétük páratlan és jövedelmük biztos, amíg biztos. És bőséges is lehet ez ajövedelem, bár az én esetemben kár volt kockáztatnia szabadságát. Történetesen ez forintot emelt ki a zsebemből mindössze. Nem nagy összeg, de ha nincs... ha nincs, akkor vagyonnal is felér. Hát ezen a délelőttön volt is pénzem, meg nem is, mindenesetre a Széll Kálmán-téren tíz forinttal »könnyebben» szálltam le. Nem mérgelődtem Több is veszett Mohácsnál, sőt pár száz éven át Bicénél is, majd csak megélek a tizes nélkül is valahogyan, csakhogy. . Csakhogy kedves Zsebtolvaj barátom, közölnöm kell önnel, — már tudniillik, ha oly kegyes és elolvassa szerény soraimat, — én ezt a Tíz Forintot egy nagyon szegény és beteg barátomhoz vittem Ez a barátom mostanság a könyveit adogatja el. Dögözni nem tud. Segélyt és adományt el nem fogad. Tetszik tudni, önérzetes ember, aki makulátlan etikai tisztasággal akar megválni e világtól, s nyilván ezt az erkölcsi érintetlenséget használja majd vízumként oda, ahova a Halál vallja meg az útlevelet... Ezért a tíz forintért Vajda János összes verseit adta vola nekem a barátom, ön tehát iszonyatos értéket lopott. Segítséget egy embertől és egy pompás eraisl kötetet tőlem, ön, zsebtolvaj úr, rímeket, gondolatokat, Gina kegyellenségéhez elzokogott fájdalmas szépségeket tulajdonított el tőlem, egy élet szenvedéseit, egy zseniális agy bülcseszét és annyi érmsághitelt a múlt század szellemtörténetéhez, amennyit ön sohasem élt át. Íme, ilyen tragikus következményei vannak tobisításának s ezért nem is csodálkozhat, ha elkeseredett vagyok és átkozom a pillanatot, amikor találkoztunk... Lássa, lássa zsebtolvaj úr, ezért nem szabad bűnözni. Ezért nincs kis bűn és nagy bűn. A bűn bűn, iszonyatos, aljas, s ugye belátja, hogy néha megbocsáthatatan. A kicsi bűn sokszor felmérhetetlen következményekkel jár, ahogy a kicsi ér is vad folyammá dagad a végén s ha kiárad, városokat tud elpusztítani. A lopás egyébként is undorító cselekedet. Szil István bevágatta a tolvajok karját. Én nem kívánnok önnek, tolvaj úr ily súlyos büntetést. Csak annyit, hogy sohase tarthasson többé a kezébe könyvet, amelyet költő, álmodott meg s amely a lélek szépségével van tel. Babaji József .Vasárnap, 1944 Január 23 KWHiMBlkMjaUrFI iiiíiiim [■■if ■na ma Ezúton mondunk kő- K szönetet mindazoknak, I1 akik felejthetetlen drága 9 édesanyánk fa e'.húnyta feletti fájdal- i munkban osztoztak