Magyar Nemzet, 1949. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-18 / 14. szám

1149 I tmuit A helyzet hétfőn ♦­ ­A parlamenti siker legbizto­­­ sabb — szinte egyetlen — kri­tériuma az, ha a folyosó szen­vedélyes dohányzói eldobják a cigarettát, a buffé kvaterkázói kihörpintik italukat s besiet­nek az ülésterembe, hogy meg­hallgassák a szónokot. Ez azon­ban csak a siker előlegezése. A siker teljessége az, hogy a nehezen fegyelmezhető, örökké izgő-mozgó képviselők, amíg a szónok befejezi beszédét, mind egy szálig bent maradnak a teremben s onnan így sem tá­vozik. Balogh István e szerint ismét cum laude vizsgázott le a parlament előtt: spert a jelen­levő képviselők mind bemen­tek a terembe és egy sem hagyta el azt Balogh beszéde 45 perce alatt. Beszéde a régi klasszikus is­kola hagyományaihoz híven számolt-az­ azok logikai gondo­latmenetéből kialakult megálla­pítások, szintézisek sorozata volt. Elismerte a költségvetés realitását, de megállapította azt is, hogy nem mehetünk tovább az adóztatás mai — végső — határán. És az adóztatás mód­szere nem lehet kíméletlen. Számadatokkal igazolta, hogy többet költünk vallási célokra, az egyházak támogatására, mint békében. Pontosan megadta az egyház és állam feladatának definícióját. Felsorolta a törté­nelmi tényeket, hogy a wormsi konkordátum óta a Vatikán megtalálta legkeserűbb ellensé­geivel is a megegyezés módját: biztosan hiszi tehát, hogy sike­rül a konkordátum a népi de­mokráciákkal is. Bebizonyította, hogy nincs jo­ga mérgesíteni e viszonyt a nyugati sajtónak, rádióknak, amikor többek közt sokkal több ok volna erre USA-ban, Fran­ciaországban. Pontosan megálla­pította, hogy miként biztosította 1945-ben a Függetlenségi Front, a vallás szabad gyakorlatát, an­nak anyagi támogatását s hogy ezt főpapok is elismerték. Hi­vatkozott azokra a nyugati or­szágokra, ahol koránt sincsenek ezek biztosítva, hogy Magyaror­szágon ma is kötelező a hitok­tatás s ennek költségeit az állam fedezi. Nem hunyt szemet az egyházat ért — de nagyobban orvosolt — túlkapások felett sem s elutasított minden olyan törekvést, amely a saját világné­zetét akarná másokra erőltetni. Javasolta végül, hogy az alsó papság szociális helyzetére való tekintettel állítsák vissza a de­cember 28-án 15V%-kal csökken­tett kongruát. ♦ Az ülés a beszédek tartalmát és stílusát illetően is „nagy ülés" volt Nem merítették ugyan ki a rendelkezésre álló nyolc órát mert már három óra után befejeződött, de úgy, mint régen, most is válogatott szó­nokok — m­int vezérszónokok — vezették be a vitát Vajda Imre előadó megálla­pította, hogy ez a büdsé mél­tán nevezhető nemzeti költség­­vet­ésnek és hogy Magyarország egy hónap alatt többet költött mezőgazdasági célokra, mint amennyit a Marshall-terv az ér­dekelt országoknak kiutalt trak­torokra. Erdei Ferenc örömét fejezte ki,­­ hogy nagyban el­enyésztek a pártok közti ellen­tétek. Gyöngyösi János a Szov­­jetúnióban bevált kollektivizált mezőgazdaság helyességét bizo­nyította. Veres Péter pedig igen éles szavakkal foglalkozott az egyházzal felmerült ellentéttel. A vita utolsó szónoka Kende Zsgmond volt. ♦ Vértes István egy hét óta sú­lyos betegen fekszik egyik kli­nikán. A képviselő részt akart venni a költségvetés gazdasági vitájában, de szándékától el kellett állnia, mert állapota egy­előre az ágyhoz köti. ♦ A Caravella olasz folyóirat külön magyar számot adott ki. Ebben Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Dezső, József Attila, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Szerb Antal, Fodor-novellákat és verseket közölt. Az Etna­­nti kiadó kiadta Lukács György kiváló művét a nagy európai realistáikról. A Vila del Arte Mikszáth két könyvét adta ki, kiadott egy József Attila antológiát is. Olasz­országban hamarosan még több magyar író művét fogják ki­adni. ♦ A Freiburgban megjelenő Vorwärts című szociáldemokrata lap „Kétszáz vörös nyúl“ cím­mel beszámol arról, hogy Svájc­ba Magyarországból a freiburgi kanton nyúlállománya felfrissí­tése céljából kétszáz nyúl érke­zik s tréfásan hozzáteszi: váljon e konzervatív kanton nem fél-e a népi demokrata államból ér­kező „vörös“ nyulaktól? A ma­gyar tenyésznyulak világszerte igen kapósak. A magyar fog­lyok is. Az első világháború után Franciaország, Anglia és Olaszország kötött ki jóvátétel­ben tenyésznyulakat és foglyo­kat. Az Egyesült Államok több­ízben vásárolt ily magyar va­dakat. Érdekes, hogy míg ná­lunk a fogoly a földön fészkel, az Amerikába szállított magyar foglyok „galya­mak“ - fára fészkelnek. Valami olyan „földi“ ellenségük lehet Amerikában, ami Magyarországon nincs. ♦ Hazai érdekességű cikket ta­láltunk a La Vie Financiere című francia lapban, mely ki­fogásolja, hogy miért rendelt Nagy-Britannia éppen Magyar­­országon 50 millió francia frank értékű kesztyűt. Ezt­­ a kifogást érthetővé teszi, hogy az euró­pai kesztyűiparnak három nagy centruma van az egyik Dél­­-Franciaországban, Genoble kör­nyékén, a másik Szászország­­ban, mely a szovjet zónához tartozik és a harmadik néhány évtizede itt, Magyarországon. Az aránylag fiatal magyar ipar­ág teljesítményeire jellemző, hogy a franciák ily kevéssel a világháború befejezése után is­mét érzik konkurrenciáját A Vie Financiére talán ezért olyan epés. Megjegyzi ugyanis, hogy az angol sznobok már a háború alatt megszokták a magyar arisztokrácia támogatását és ezt a hagyományt most a munkás­párt átviszi a népi demokra­tikus Magyarországra, amikor Anglia gazdasági téren szoros nexust keres nem csupán a ma­gyar mezőgazdasággal, hanem még a magyar rulus-iparágak­­kal is Néha az ilyen közgazdasági kifakadás a legszebb dicséret! ♦ Az Egyetemi Könyvtár rövi­desen kiállítja az őrizetében levő felmérhetetlen muzeális becsű kódexeket így az 1050- ből származó Cluny-kódexet, amely a legkorábbi Magyaror­szágról írt — természetesen kézírásos — latin nyelvű alko­tás. Továbbá a Pálos-kódexet amely az első — több mint 500 esztendővel ezelőtt készített — magyar helységnévtár. A könyv­tár egyik érdekes raritása a Mária-énekeket tartalmazó, 1200 esztendős koptnyelvű kódex. Nu­K­T-TÉR*) „GÉSAROL“ elnevezés alatt eredetit utánzó csomagolásban hatóanyatenélküli ásványi port hoztak, rovarkr­islerként forgalomba. Mindenkit figyelmeztetünk, hogy ezen durva hamisítvány megvá­sárlásától saját érdekében óvakodjék és az esetleg érintk­ező eladót a rend­őrségnek adja át. . . A jogosult DDT-t előállítják: Insecta Vegyipari Szövetkezet Cédé'é készítmények. Lundmark és Bartha Geigy-Neof­id készítmények. * Ebben a rovatban kötöttekért nem Villás felelősséget sem a szerkesztőség, MB a kiadóhivatal. Rákosi Mátyás cikke a népi demokráciáról A Szabad Nép vasárnapi szá­mában Rákosi Mátyás jelentős cikkét közli a népi demokrácia néhány problémájáról. Rákosi megállapítja Marx, Engels, Le­­nin és Sztálin példája alapján, hogy­ minden á­lmszerkezet lényegében diktatúra. A bur­­zsoá államok végeredményben mind feltétlenül diktatúrák, az uralkodó, kizsákmányoló osz­tály gépezetei a kizsákmányol­tak elnyomására. Rákosi cikkében rámutat, hogy a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet egyik formája lehet a szovjetforma, a másik a népi demokrácia változata. Mind a kettőnek lé­nyege a proletariátus dikta­tí­rája, amelyet az különböztet meg minden eddigi osztály­­államtól, hogy a kizsákmányol­tak hatalmas többségének dik­tatúrája a kizsákmányoló ki­sebbség felett A proletariátus diktatúrájá­nak nem feltétlenül velejárója az erőszak, csak az ellenség által kikényszerített szükséges­ség. A Szovjetúnióban és az 1919-es magyar tanácsköztársa­ság idején a burzsoázia és a külföldi intervenció fegyveres támadásai elkerülhetetlenné tet­ték a megfelelő védekezést. A megerősödött győzedelmes Szov­jetunióra támaszkodó magyar népi demokráciában a mun­kásosztály által vezetett dogo­zók állama polgárháború nél­kül viszonylag békésen tudja elvégezni a proletár diktatúra funkcióit. Ebben a kérdésben Rákosi hivatkozik Sztálin meg­állapításaira is. Rákosi Mátyás azt is meg­állapítja, hogy Magyarországon a demokrácia sorsa nagy küz­delmek árán dőlt csak el a szo­cializmus és a népi demokrácia javára és még hosszú évek ne­héz munkája a Szovjetúnió és a többi népi demokrácia segít­sége szükséges ahhoz, hogy a kivivott eredmények végleg megszilárduljanak. A munkavállalók áruhitele A hivatalos közlöny ismerteti a munkavállalók áruhitel ellá­tásának szabályozására vonat­kozó rendelet végrehajtási uta­sítását. A hitelt igénylő egy hó­napra eső törlesztési részletet az illetményét terhelő hivatali térítmény, letiltás, tisztviselői kölcsön, törlesztő részletének és esetleges egyéb levonások figye­lembevételével kell megállapí­tani. A munkavállaló a hitel igénylése alkalmával közölni tartozik az illetményét terhelő levonások összegét. Megkezdődött a DÉFOSZ Helyi szervezeteinek megalakulása Vasárnap országszerte meg­kezdődött a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szö­vetsége helyi szervezeteinek megalakulása. Az alakuló gyű­lések a földmunkások, a dol­gozó parasztok, a középparasz­tok tömegeit mozgatták meg. A középparasztság is átérezte az egyesülés jelentőségét és a va­sárnapi gyűléseken igen nagy számban jelent meg, részt kérve magának a DÉFOSZ munkájá­ból és az együttesen végzett munka eredményeiből. (MTI) AZ EGÉSZ VÁROS DERÜL MEGJELENT A SZABAD SZÁJ LEGÚJABB SZÁMAI __Masar Nemzet___ Ortutay Gyula kultuszm­iniszter az egyetemi kedvezményekről és a Mindszenty-ügyről Szegedről je­gintik. A MEFESZ Apáthy István kollégium téli otthonának avató ünnepségén Ortutay Gyula kultuszminiszter mondott avatóbeszédet. Beszéde elején rámutatott, hogy a magyar demokrácia mű­velődéspolitikája célul tűzt­e ki a művelődési monopóliumok megszüntetését. Meg kellett szüntetni és meg is szüntettük, ha nem is teljes egészében, a nevelési előjogokat. Az egyetemi felvételekkel kap­csolatos reformról szólva a mi­niszter kijelentette: mi az egye­temi felvételeknél és minden kedvezményezésnél elsősorban és legnagyobb százalékban a dolgozó társadalom gyermekeit részesítjük. Azt szokták mondani, hogy a demokrácia kivételezéseket tesz. Én azt mondom: igen. A kivételezett tízezrekkel szemben a dolgozó milliók gyermekeinek adjuk meg a kivételezést. A ha­­­ladó értelmiség gyermekeit azonban nem akarjuk és nem fogjuk kizárni a magyar felső­­oktatásból. Végül az állam és az egyház viszonyáról szólva hangsúlyozta a minszter: Mi minden egyház­zal egyezményt kötöttünk, azon­ban a katolikus egyházzal nem sikerült. Ez nem a híveken és nem a katolikus alsópapságon múlott, hanem elsősorban Mindszentynek és szűk körének politikai magatartásán. Mi ezt a klikket letörjük és nem enged­jük, hogy a magyar nép nyakán uralkodjék. Brazília, a „földi paradicsom99 közelről.. . öt hónapig tárgyalt Brazíliá­ban a magyar kormány megbí­zásából a brazíliai magyar bor- és szesz-export lehetőségeiről Gödény Ferenc bornagykeres­kedő és likőrgyáras. Most érke­zett haza tengerentúli útjáról, a hatalmas klímaváltozástól megviselten, de napbarnított arccal. A KLÍMA — A klímáim! kell kezdenem. A hőmérő higanya az elviselhe­tetlen trópusi hőségben 30—40 fok között ingadozik, a naponta többször ismétlődő felhőszaka­dás é­s az utána keletkező fül­­tedt, párás levegő kibírhatatlan­­ná teszi európai ember számára az itt tartózkodást. A Brazíliá­ba kivándorolt magyarok életét is ez a klíma teszi nyomorulttá. A ,földi paradicsomnak" lefes­tett országban bizony pusztulás vár minden magyarra. Az ame­rikai ,,segélyszervezet" vagy a rosszhirű IRO-tár­saság ócska gőzösei Rio de Janeiro előtt a deportáltak szigetére rakja ki a kivándorlókat Ott várják, míg egy ültetvényes, fasendero értük jön és alkalmazza a ká­vé- vagy a gyapotültetvényén. Ha Észak-Braz­iába kerülnek, az egyenlítő közelébe, egy-két év alatt be­pusztulnak, de leg­alább is belerohannak a hihe­tetlen forróságban végzett erős munkába... Más munkaalka­lom nem nyílhatik a jobboldali vagy fasiszta magyar menekül­tek között legnagyobb számban levő intellektuelek számára. A brazil-portugál nyelv rendkívül nehéz. Nyelvismeret és szaktu­dás nélkül csak a „zöld pokol"­­ban kínálkozik számukra so­vány kenyeret nyújtó munka. Brazíliában a külföldinek kit- Vasárnap kezdődik történelmi riportsorozatunk : A VÉRZŐ VÁROS Olvasóinkkal már tudattuk, hogy „A VÉRZŐ VÁROS9* címmel páratlanul érdekes és egyedülálló kísérletnek mondható riportsorozat indul a Magyar Nemzet január 23-i számában. Budapest 52 napos ostromának történetét írjuk meg, attól a pillanattól kezdve, hogy a történelem egyik legjobban elgon­dolt és végrehajtott hadmozdulatával bezárult 1944 december 24-én a magyar főváros körül az ostromgyűrű egészen 1945 február 13-nak déli két órájáig, amikor végre Buda lapályai és hegyoldalai fölött is elcsitult a repülőgépek zaja, hogy a hirtelen támadt csendben, héthetes némaság után először megszólaljanak a harangok. A­z ostrom 52 napja elevenedik meg a Magyar Nemzet riportsorozatában. A modern világ csak három nagy város ostromot ismer, mely méltó feldolgozást kapott az irodalomban. Páris ostroma Francisque Sarceyt, a nagy kritikust ihlette egy klasszikus műre és Arnold Bennet regényírót egy halhatatlan történetre. A mi századunk azonban Leningrád és Sztálingrád ostromának leírá­sával, hősibbnél hősibb dokumentumaival halványított el minden korábbi, hasonló élményt. Most ezekhez csatlakozik Budapest ostromának kolektív megörökítése. A riportsorozatot nem csu­pán hadtörténészek és írók írják, hanem a közönség is munkatárs. Olv­asóink kiegészíthetik saját ostromemlékeikkel a jövő történetírásának forrásmunkájául szatíráló riportsorozatunkat. A közölt cikkeket természetesen honoráljuk és magunk is nagy várakozásokat fűzünk újszerű kísérletünk sikeréhez. A belpolitika hírei Dr Horváth Iván, Csehszlová­kia rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere üdvözlő látogatáson jelent meg Dobi István miniszterelnöknél. Dimiter Lim­ani albán ügy­vivő hétfőn ugyancsak üdvözlő látogatáson jelent meg Dobi Ist­ván miniszterelnöknél. A héten a belpolitikai élet ér­deklődése a költségvetés tárgya­lása felé irányul. A költségvetés általános vitá­jában az eddigi szokásoktól eltérően, minden párt csak egy szónokkal vesz részt, akik há­romnegyed óráig, legfeljebb egy óráig beszélnek. A részletes vita és a felhatalmazási törvényja­vaslat tárgyalása során sem me­rült fel a szüksége annak, hogy egy-egy pártból többen szólja­nak hozzá. Ez a körülmény lé­nyegesen megrövidíti a költség­­vetési vita tartamát, úgyhogy a jövő hét derekára a költségve­tési vita befejeződik. Hétfőn dél­­­után ült össze a koalíciós pár­tok és a szakszervezetek képvi­selőiből alakult bizottság, mely az új Függetlenségi Front meg­alakításának előkészítését tár­­gyalta. A legközelebbi napokban vár­ják annak a fekete könyvnek kiadását amelyben a nyilvános­ság elé tárják a Mindszenty­­ügy nyomozásának eredmé­nyeit. A fekete könyv magyar nyelven kívül franciául és an­golul is megjelenik. ♦ A köztársaság elnöke, a mi­niszterelnök előterjesztésére Far­kas Mihály honvédelmi minisz­ternek a honvédség újjáépítése terén, 1848 szellemében kifejtett kimagaslóan eredményes mun­kássága elismeréséül a 48-as c­íszém­et­ adományozta. ♦ A miniszterelnökségi költség­vetés vitájánál Barcs Sándor képviselő lesz az előadó, az MDP részéről Kiss Károly, a parasztpárt részéről Kondor Imre, a kisgazdapárt részéről Drótos Lajos iratkozott fel. ♦ Az államfő megerősítette Ber­kei Andor külü­gyminisztérumi, Németh József belügyminiszté­riumi, dr Antos István pénzügy­minisztériumi Keresztes Mihály földművelésügyi minisztériumi politikai államtitkárokat, Szobok András fö­llm­űvelés­ügyi minisz­tériumi politikai államtitkárt, az Országos Közellátási Hivatal fő­titkárát, Szávai Nándort, dr Ko­vács Máté és Hegyi Gyula val­lás- és közoktatásügyi miniszté­riumi, dr Bartha Lajos közle­kedésügyi minisztériumi, dr Hajdú Gyula és dr Dulinyi Jenő iga­zságügymi­iisztériumi és Kar­­czag Imre iparügyi miniszteri politikai államtitkárokat viselt tisztségükben. Egyidejűleg dr Jócsik Lajos kereskedelem- és szövetkezetügyi minisztériumi politikai államtitkárt tisztje alól felmentette. A Magyar Vegyipari Munká­sok Országos Szabad Szakszer­vezetének főbizalmi értekezletén Annó Antal, a Szaktanács fő­titkára bejelentette, hogy az új norma­megállapításokat egy évig nem változtatják me­g. Juhász György 3500 MAORT-dolgozó nevében közölte, hogy a három­éves ten­ utolsó évében 94 szá­zalékkal emelik olajtermelésün­­ket a MAORT dolgozói.­­ A Magána­lkalmazottak Sza­bad Szakszervezetének országos üzemi bizottsági értekezletén Gács László, a Szaktanács fő­titkárhelyettese hangoztatta, hogy a szocialista gazdasági rendszer újabb tíz- és tízezer értelmiségi dolgozót kíván munkába álítani és közölte, hésre az üzemekben a szociálpolitikai célokra fordí­tandó összegek felett a jövőben az üzemi bizottságok rendelkez­nek. lönben is csak egyetlen joga van: a munka. Ez az Európa­ nagyságú ország a társadalmi ellentétek hazája. A felhőkar­colók árnyékában a legnagyobb emberi nyomor. A szociális gondoskodás a lehető legcse­kélyebb. A GAZDASÁGI HELYZET Brazília mai gazdasági hely­zetéről ezt mondja a most ha­zafiért Gödény Ferenc. — Az amerikai tőke elárasz­totta a számára valóban kor­látlan lehetőségeket nyújtó or­szágot. Brazília földje kimerül- 1 Hitetlenül gazdag természeti kincsekben. Csak egy példa: geológusok kiszámították, hogy a venezuelai határ mellett fek­vő olajmezők az égés- világ olajszükségletét .50 évre fedez­­nék­ Erre a kincsre is szeretné Amerika rátenni a kezét. A brazil né­p is megmozdult erre, tüntetések vannak napirenden, az utcákat borító röpcédulákon ezt olvashatjuk: Clen de Brasi­­liero! Az olaj Brazíliáéi — Az 1944-ben befagyasztott amerikai tőke újjáéledt. Felhő­karcolók épülnek gomba m­ódba és ipartelepek. A General Elec­­tric-nek például Sao Paolo mel­lett egy 65.000 munkást foglal­­koztató ipartelepe van. Félkész gyártmányokat dolgoznak itt fel, a géppel készíthető munka­részek Amerikában készülnek, itt a több munkaidőt igénybe­vevő munkafolyamatok kerül­nek sorra az olcsóbb bérrel megelégedő braziliai munkások­kal. A kész teherautó, luxus­kocsi, mosógép, jégszekrény be­olajozva, papírba csomagolva hajón visszamegy Amerikába. LAKÁSHIÁNY — A felhőkarcolóik a kétmil­liós világvárosban, Rio de Ja­­neiróban és Sao Paolóban egy­másután emelkednek ki a föld­ből, de csa­k irodák kapnak helyet bennük. Holott óriási a lakáshiány. Egy állag brazil pol­gár fizetése felét lakásra költi, oly drága a ritka lakás. Sehol a világon olyan becse a ház­tulajdonnak, mint Brazíliában, a befektetett tőke 30%-át hozza átlagban.­­ A legteljesebb szabadke­reskedelem uralkodik, ami any­­nyit jelent, hogy nincs cikk, ami a fogyasztóihoz ne 150— 200%-os, a közvetítőiknek jutó nyereséggel drágábban jutna e­. A kétszer aratott tengeri ára például mázsámként 300 cru­­siero, pedig a termelő csak 100—150-et kap érte. SORSJÁTÉK — A trópusi folkna a munká­nak nem kedvez. Nem is szeret dolgozni sem a brazil, sem a világ minden tájáról összesereg­­lett más náció, fia. Nagy divat a sorsjáték. Van egy „bizsui­nak" nevezett naponta ismét­lődő­­ sorsjáték, minden nap többmillió crusiero nyereményt sorsolnak ki. Vám aztán totó, lottó és szerencsejáték száz és száz más formája. Ha valaki megunja egy értéktárgyát, gyű­rűjét vagy autóját, egyszerűen leáll vele az utcasarkon és egy félóra alatt kisorsolja az össze­­sereglett járókelők között... — Kulturális vonalon min­dennek alapja az, hogy a lakos­ság 70%-a analfabéta. Ezért van a kétmilliós Sao Paolóban csak két színház. A mozi annál inkább megy. Kimerítettük a témát: Brazí­lia, a „földi paradicsom“ közel­­iffi... *»» __________ A mészárosutcai nyilasok a népbíróság előtt A népbíróság Tartek-tanácsa, hétfőn reggel kezdte tárgyalni a mészáros utcai nyilasház 18 vádlottjának bűnügyét, amely tekintettel a nagy anyagra és a beidézett 41 tanúra, előrelátha­tólag napokon át tart A hétfőn kihallgatott vádlottak a gyilkos­ságokat, bántalmazásokat egy­másra hárították. Bútorkereskedők! HIRDETMÉNY Minden budapesti telephellyel (üzlettel), bútorkereskedői ipar­­igazolvánnyal rendelkező bútor­­kereskedő és lakberendező. a Pénzügy-igazgatóság rendelkezése szerint 1949. évi január hó 1-től adó­­közösségi rendszerben kötele­sek együttes kér­­adóját, for­galmi adóját és fényűzési for­galmi adóját megfizetni Felkérjük mindazon kartár­­sainkat, akik eddig a kerületben egyénleg adóztak, nyilvántartásba vétel céljából f. hó 22-ig irodánk­ban a hivatlos idő alatt, 8­2-ig okvetlen jelentkezni szíveskedje­nek, mert mulasztásuk a rende­letben fglalt következményekkel jár. Bútorszakmai Adóközösség, Budapest V, Dorottya­ u. 0

Next