Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-11 / 35. szám

ípületek, 1949 február 11. Ma®ar Nemzet A szovjet parlamenterek meg­gyilkolása sem befolyásosa Ma­lim­vszkit ama elhatározásában, hogy a fővárost a katonai lehe­tőségek végső határáig megkí­­mél a teljes pusztulástól. A náci gaztett után is vajmi ritkán került sor nehézgránátok és nagy űrméretű repü­őbombák alkalmazá­ára és akkor is csak kemény ellenál­ási fészkek el­en. A németeket nem feszegetik ilyen kíméleti szempontok, hi­szen a szovjet csapatok kezére került peremvárosokban és ké­sőbb beljebb is éppen német gránátok és repü­őbombák idézték elő a legnagyobb káro­kat. Mainovszki így nehéztüzérség felvonu­latása helyett inkább a nagy áldozatokat követelő utcai harcokat válla­la. December utosó napjaiban is szovjet erők Budapest határában csaknem mindenütt se nyomultak a zárt telepü­lsi vonalig. A pesti oldalon a külvárosok­hoz felzárkózó mezőkön kertes páncélos­ ütközete­­k folytak. Rá­kospalota és Rákosszentmihály között a szovjet páncé­lsok színlelt visszavonulással 23 né­met harcikocsit — közöttük több Tigrist és Párducot — be­­kerítettek és halomra lőtték­­ őket. Egy Tigrist rákospalotai partizánok semmisítettek meg németektől zsákmányolt pán­­célöklökkel. Kispest és Mátyás­föld határában ugyancsak sok kiégett német tank jelezte a lakónegyedek közé visszavonult nácik súlyos vereségét. A német parancsnokság gyors szovjet páncélos előre törésektől tartva a nyitottabb külvárosi te­repen ezután csaknem min­­denütt visszavonta tankegysé­geit, hogy zárt házsorok között vesse be őket. A szovjet erők csak a budai oldalon nem érték el valameny­­nyi ponton a lakónegyedeket, de könnyű gyalogsági aknave­tőkkel itt is ellenőrzésük alatt tartották azokat. Az óvatosabbak már a kará­csonyi ünnepek alatt levonultak az óvóhelyekre, különösen a pesti oldal peremvárosaiban. Az­­ünnepek után, főként azonban a szovjet hadikövetek meggyil­­kolását követő napokon már csaknem mindenig helyet igye­kezett magának biztosítani a csúfolt óvóhelyeken. Megkezdődőt­ a pinceélet, a maga ezer kényelmetlenségével, emberi gyengeséget és nagyságot egyaránt megmutató hatásával és eltetvesedéshez vezető követ­­kezményeivel. Víz már csak a szükségkutakból állott a lakos­­ság rendelkezésére, hiszen a Víz-, Gáz- és Elektromosművek sorra beszü­ntették üzemüket, mert a legfőbb energiaközpon­tok a szovjet csapatok kezére kerültek, így alapos tisztálko­dásra vajmi kevés víz jutott, arról nem is szólva, hogy a zsúfolt pincékben erre alkalom is ritkán adódott. Az élelmezési helyzet napról napra kétségbeejtőbbé vált. A péküzletek előtt, illetve a pék­­m­űh­elyek védettebb udvarán időnként tömegek lesték a friss sütést a sok áldozatot követelő aknatűzben. A kenyér csak­hamar letűnt az étrendről. A háztartási készletekből­­ sem fu­totta már hosszabb ideg. A zsírral és liszt­tel mind takaré­kosabban bántak. A tejnek csak­­emléke maradt meg. Hús csak elhullott lovai, tetemeiből jutott. Bab, borsó még akad­, de a széles tömegeknek már ebből sem sokáig. A körülzárt csapatok egyelőre még nem szenvedtek nagyobb hiányt élelemben. Nem különö­sen a nyilasok, ak­i rázz­ázás és hivatalos reforizálás ürügyé­vel csaknem mindenütt sorra járták a házak kiürült lakásait és minden etemezhető értéket elloptak. Közben a tömeg­gyilkosságok­­ról és a dunai uszlatásokról sem feledkezni­ meg. A Bethlen­­téri kórház 28 betegét a Wesse­Zsebtolvajlás történt a 6-os villamoson. Mint Nagy László 20 éves diák be­jelentette, ismeretlen tettesek ki­lopták pénztárcáját, amelyben 502 forint volt. Ruhaneműeket árusított a Teleki-téren Prém József du­­naföldvári lakos. A ruhák ere­detét nem tudta igazolni, kide­rült, hogy azokat az Iliovics­­büffében egy nőtől lopta, őri­zetbe vették. 150.000 forint értékű ruhaneműt, ezüstholmit és por­celánt adtak át 1044-ben meg­őrzésre Kiss Imrénnének, a Strom­feld Aurél­ utca 18. sz. ház fel­­ügyelőnőjének megőrzésre Kál­mán Miksa bányamérnök, Szé­kely Artur, az Elektromos Mű­vek nyugalmazott főtisztviselője, Hall László kultúrmérnök és Lowner Károly bányaválalati nyugdíjas. Kissné a felszabadu­lás után azt állította, hogy ezek az értékek elvesztek, a házkuta­tás során azonban megtalálták azokat a házfelügyelő nőnél. Le­tartóztatták. Betört különváltam élő felesége lakré­szébe az Egyetem­ utca 1. számú házban Hudacsek Dezső 51 éves magántisztviselő. Többezer fo­rint értékű éleséért, bundát és készpénzt vitt el. A holmit el­adta, a pénzt egy nővel elköltöt­­te. Hudacseket a Sípos-vendég­lőben fogdáik el, letartóztatták. Leszúrta férjét néhány héttel ezelőtt —­ mint annak idején megírtuk — a Des­­sewffy­ utca 30 as számú házban Frankel Bélá­é. Az asszony ez­után felakasztotta magát s meg­halt. Frankelt a Rót­us-kórhá®ba vitték, ahol a textilkere­skedő csütörtökre virradóra belehalt sérüléseibe. Csalás miatt letartóztatták Bilász Vince inkasszánst, aki ellen a Somogyi konfekcióüzem tett feljelentést. A nyomozás megállapíto­tta, hogy Bilász fiktív személyeik ne­vére megrendeléseket vitt a cég­hez, a megrendelésekre ínyeiket és ágyneműt vett át azzal, hogy a megrendelőknek azt leszállítja majd. Miután a megrendelések részletfizetésre szóltak, az első részletet a megrendelők nevében lefizette, az átvett holmit pedig orgazdáknak eladta. Ily módon 10.000 forinttal károsította meg az üzemet. Orgazdái ellen eljá­rás indult. Ismeretlen tettesek ettem tett feljelentést özvegy Be­­nyovszky Imrémé, aki a Város­­ma­tor utca 33-as számú házban lakik. Most tudta meg, ho­ ey az­­ ütő február lében e’hunyt Már­tont!" Lajos hagyatékából, me­het ő­­rö’-őkt, mintegy 20 °­ 10 forint értékben ezüstnem­űik, ék­­s­erek, porr›‚"szín­"'“›*"k és kü­lönböző holmik tűntek el. A rendőrség megindította a nyo­mozást. Sikkasztott az OMTK két alkalmazottja: Kántor József pénzbeszedő és Kéri Lóránt kocsikísérő, akik az általuk inkasszált 3800 fo­rinttal megszöktek. Mindkettő­jüket elfogták és letartóztatták. öngyilkos lett gázzal a Kiss József­ utca 43-as számú házban Varga Er­zsébet 20 éves leány. Meghalt. — A Margit-híd alsó rakpartjá­ról a Dunába ugrott Csider Sándorné 32 éves doboskénilyy nő. Egy rendőr mentette ki a Dunából. Családi oil­­ok miatt akart megválni az élettől. — Pestszenterzsébeten a Nagysza­lonta utca 20 as számú ház pad­lásán fölakasztva holtan talál­ták Berta János 46 éves cipészt ,­­s családi okok miatt lett ön­gyilkos. Tűz ütött ki a Szent István­ körút 15-ös számu­ házban a Művé­szeti Tanács irodahelyiségében. Rövid idő alatt eloltották. 10.000 forint értékű gépet, nyersanyagot és féüykész­­árut vittek el ismeretlen tette­sek Szécsi István mérnök Dar­csay utca 8 as számú házban lévő üzeméből. A betörőket ke­resik. Jényi­ utcai leánykereskedelmi is­kola pincéjében végzik .­ Ha­sonló sorsra jutottak a Po­zsonyitól 30., a Visegrádi-utca 36., a Légrády Ká­roly-utca 39. és 48/b., a Katona József-utca 21. szám alatti házak és a nemzetközi védettség alatt álló Aitz-szálloda számos lakója. A nyilas fosztogatóik példáját a csőcselék is követte. Ilyen szempontból nem sok­ különbség volt tehető­s emberek, magas állású értelmiségiek és nincste­len csavargók között. A k­ürüli lakások és az aknák által fel­tépett üzleti redőnyök csábí­tása megdöbbentő módon ösz­­szezavarta az enyémtied­ övé foga­lm­át. Ez alól a német és magyar pa­rancsnokság sem volt kivétel, mert lopott holmikból nagy fény­űzéssel rendezte­ le be főhadi­szállását a Vár alatti, alagúti óvóhelyen. Persze, kaviárban, francia pezsgőben és egyéb Elizm­őrségi isírek csemegékben sem szenvedett hiányt, mialatt a tömegek babon és borsón éltek. De Hindy Iván, Budapest magyar katonai parancsnoka szerint ez így volt rendjén. Amikor ugyanis egyesek józan belátásához próbáltak apellálni, hogy mégis fontolóra kellene venni a két szovjet marsall ka­­pitulációs felhívását, mert a la­kosság már­a éhezik — Hindy ez! mondta. — Nincs még baj Budapesten. Majd ha egy fél patkányon két ember egymásnak esik, akkor kezdődik a baj. Ez a város meg­érdemli, hogy megbüntessék és én meg is fogom büntetni. Meg is büntette. Előbb azon­ban sürgősen kifestette óvó­helyi lakosztályát, mert a falak előbbi t­mn­ája nem tetszett neki. A Vérző Város első fejezete, amely átfogó beszámoló volt a Budapest ostromát megeőző katonai és politikai eseményekről, szombaton befejeződik­ A vasárnap induló és mintegy tizenöt folytatásra terjedő második fejezetben egy olvasónk beküldött nap­­ját közöljük, te­jesen híven, hozzáadás és átalakítás nél­kül. A rengeteg beérkező érdekes kéz­irat közül azért választottuk éppen ezt, mert higgadt tárgyilagossá­gával, egészséges humorával és őszinte emberségével első mondatá­tól az uto­sóig lebilincselő olvasmány. A nap­­ írója — Fischer Sándor kertész — szökött munkaszo­gálatos létére egy budai pék­üzemben keres munkát és hajlékot s itt dolgozik végig, az ostrom egész ideje alatt. Innen ered a napló címe: Pék voltam a pokó­ban. Mikor a pokol már túlságosan sistergett körülötte, akkor több­nyire maguktól az ördögöktől — nyilasoktól és SS-ektől — kért­­ védelmet.“ Meg is kapta. A Vérző Város olvasói a sok gonddal összeállított történelmi adatsorozat után most megrázó és mégis felderítő emberi dokumen­tumot kapnak Budapest ostromának heteire. Kiutasítottak két amerikai diplomatát Illetékes hely közli: A magyar hatóságok kiutasí­tották Stephen Andrew Ko­­ciak-ot és Szeussy Robin Edwin-t, az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségének két titkárát, kémkedés és ember, csempészés miatt. A titkárok az embercsempészést diplomáciai autókban követték el olyan mó­don, hogy dr Gál Tibor vám­szaki főtisztet és másokat meg­vesztegettek és segítségükkel űzték az embercsempészést. Ők csempészték ki többek között Barankovics Istvánt is. Dr Gál Tbort és társait őrizetbe vették. (MTI) „Baedec­­er nem halt meg“ kiáltja elkeseredetten dr Karl Baedecker —­ a negyedik «úti­­könyves» nemzedék feje a vil­ág kiadóihoz. A Neue Zürcher Zei­tung­hoz intézett levelében be­jelenti, hogy Hamburgban kezd­te meg újból kiadói tevékenysé­gét s a jól ismert piroskötéses útikönyvek új szériái fogják a koraibbaknál talán kevésbbé pedáns nyomra vezetni az uta­sokat. Egyelőre persze csak a szándék van meg, mert ház, nyomda, kész anyag, munkatár­sak­­ mind eltűntek. Közben teljesen, gyökeresen megválto­zott az embereik szemlélete, ma már lehetetlen lenne változatlan formában tálalni az elavult ki­adásokat. A «legifjabb» Bae­decker úgy látszik tanult vala­mit már az idők változásából s új kötetei — a kiadó szándéka szerint — dokumentációs úti­könyvek lesznek, bizonyosan hiányozni fognak belőlük a germán felsőbbség mítosz sugár­zásai, melyek oly jellegzetessé tették a régebbi baedeckereket. p. L Érdekes barlangi leletek Gibraltárban Londoni lapok tudósításai ér­dekes régészeti leletekről szá­molnak be, amelyeket a gibral­­tári sz­ka keleti oldalán egy barlangban nemrégen tártak fel. Több kultúra emlékeit ta­lálták itt meg különböző réte­gekben, a legrégibbek a nean­dervölgyi ember primitív életé­re emlékeztetnek, a legújabb emlékek viszont a római korból származnak. Különös érdekességet kölcsö­nöz e lelőhelynek, hogy a bar­lang­ a szárazföld felől csak kö­télhágcsóval közelíthető meg. A barlangot 1944 májusában két munkás fedezte fel egy alagút építése alkalmával, de tudományos jelentősége csak most bontakozott ki, amikor az ankarai brit régészeti intézet egyik tagja, Mr. John Waechter, a brit hatóságok megbízásából rendszeres ásatásokat végzett. A kutatások során négy réte­get találtak egymás alatt, ame­lyek közül a legfelső kb. négy és fél méternyire volt a barlang talajszintje alatt. A legfelső ré­tegben nagy számban találtak földelői, egyiptomi és római eredetű cserepeket, üregeket, pénzeket és gemmákat. A máso­dik rétegben, amelynek kora hatezer évre tehető, kis mennyi­ségben neolit­) korból való fa­zekas gyártmányokat találtak. A következő rétegben rém voltak csere -,tárgyak, hanem kőeszkö­zök és állati csontok. Meg vol­­tak még a tűzhelyek is, rajtuk f­szén, körülöttük csontok, 10—15 ezer év előtti étkezés ny­omai. Még mélyebbre barlangi pat­kányok, tengeri nyulak, mada­rak csontjait találták. Végül a negyedik réteg ma­radványai azt bizonyították, hogy a barlangban a neander­­völgyi ember is lakott, aki 40­-60 ezer év előtt élt. E­m­ele­tek jelentőségét még növeli az a tény, hogy már előbb találtak G­uraltárban két neandervölgyi embertől származó koponyát, továbbá a Moustier-korszakból származó jellegzetes csontma­rad­vány­okat. A régebbi és az újabb nean­dervölgyi emberkoponyák fekvé­se arra enged következtetni, hogy abban a korban a gibral­­tári sziklát még körül lehetett járni és a tenger szí­ne a mainál sokkal alacsonyabb volt. Amikor 1944-ben a barlangot felfedezték, a falán lámpako­­rommal mázolva a következő felírást találták: Gorham 1907. Azt hiszik, hogy Gorham tenge­­résztiszt lehetett, aki csónakról kúszott be a barlangba. A barlang tudományos feltá­­rását folytatni fogják. K. L Rendezték a fővárosi alkal­mazottak áruhitel-ellátását A fővárosi alkalmazottak áru­hitele­lfáját a polgármester a kormányrendelet előírásainak megfelelően szabályozta. Az áru­­hiteliroda által a főváros ren­delkezésére bocsátott utalványo­kat szétosztják. A hivatalfőnök csak olyan értékű utalványt ad­hat az alkalmazottnak, amely­nek részletlevonási ös­zege nem haladja meg illetményeinek egy­­harmadát. Bele kell számítani az előzőleg már vállalt kötelezett­ségeket, fizetési előleg, tűzifa, burgonya-ártérítési összeget. Az utalványigénylés mindig a hó­nap 2-a és 10-e között történhet. A kiadott utalványokra a hónap 5 étől 3- éig lehet vásárolni. Az esedékes törlesztési összeget ha­vonta két részletben kell az illet­ményből levonni. A vásárolt áruk után az egyes árucsopor­toknak megfelelően megállapí­tott 51—12 százalék kezelési költ­ség a hitelt igénylő alkalmazot­takat terheli. A 12, 18 vagy 24 hónapra árusítható cikkek az engedélyezett hitelkereten fe­­­ is vásárolhatók. Erre külön utal­ványt kaphatnak a fővárosi al­kalmazottak a Központi Város­házán, földszint 6. szám alatt. Greenwich —f­elmandut Az angol admiralitás pontosan kétszázhetvennégy éves hagyo­mányt dönt most le, amikor be­jelenti, hogy a királyi obszer­vatóriumot átköltözteti egy süs­sei kastélyba, ahol a tudomá­nyos igények kielégítése köny­­nyebben lesz lehetséges. Az a csillagvizsgáló, melyet II. Károly 1675-ben alapított, a hajózási és csillagászati műszerei, mai modern arzenálját már képtelen befogadni... Igen ám, de mi történjék a „greenwichi idővel", amit nemzetközi egyezmények sora őriz — az itt kérést ál­­hal­ndó zéró­ délkör minden kü­lönleges jogállásával... Így a hagyomány , ám maguk a ve­zető csllagászok ma már tart­hatatlannak találják az egykor­­oly, korszerű obszervatórium berendezését, igazgatója ki­jelenti, hogy műszaki felszere­lése ma már semmiféle komoly munkára nem teszi alkalmassá. Ezenfelül a londonkörnyéki légkör depressziói is gyakran nehézkessé teszik a vizsgálódást, például az alumíniumból ké­szült távcső-tükör itt nem is használható... Így hát válasz­tani kell a majd háromszázados hagyomány s a tudomány ha­­ladásának lehetőségei között. Dr Atkinsonnek, Greenwich je­lenlegi vezető-professzorának véleménye nem hagy kétséget a felől, hogy rövidesen a ked­ves, öreg greenwichi délkör — összes, gyermekkorunkból szár­mazó megszokottságával együtt — mégis csak költözik... F. L. Bírósági hírek Oltmann Antal nagymarosi lakos február 6-án veszekedés közben kapával támadt felesé­gér­e, fojtogatni kezdte, majd mellbeszúrta. Az asszony meg­halt. A pestvidéki r­igáié ft élő bíróság 14 év, fegyházra ítélte Hegedűs Attila, hivatásos had­nagy a Szent István-f­őrúli nyi­las házba kísért több üldözöt­tet és azokat meg­kínozta. A népbíróság négyévi fegy­házra ítélte. Érdekes tartási perben hozott ítéletet a tábla 7tornint:'­tanácsa. Egy magántisztviselőnő 10.000 forint tartásdíjat követelt vő­legényétől, mert az kiemeltette 260 forintos állásából. A vő­legény védekezésében előadta, hogy menyasszonya betegsége alatt nem látogatta meg és le­tagadta, hogy nővére gyenge­elméjű, ezért bontotta fel el­jegyzésén A tábla helyt adott a menyasszony keresetének, de csak 1950 forintta, mint el­maradt félévi kereset megtéríté­sére marasztalta a vőlegényt. Indokolásában kifejtette, hogy a vőlegény nem kötelezhető arra,­­hogy menyasszonyáról élete végéig gondoskodjék. Jónás Ferenc tartalékos fő­hadnagyot, aki 107/312. mun­­kaszolgálatos századdal kegyet­­lenkedett, a pécsi népbíróság annak idején halálraítélte. A NOT az ítéletet helybenhagyta. Újabb rendelkezések az iparűzésről A kereskedelem folytatására szolgáló ipar­gazolványok kér­dését a kormány rendeletben szabályozta. A rendelet megálla­pítja, hogy nem büntethető a keresk­edő, ha az üzleti szokások ellentmondók arra nézve, hogy a kereskedő által forgalomba ho­zott árucikkek az iparigazolvá­­nyában, illetőleg iparengedélyé­ben feltüntetett szakmák üzlet­köréhez tartoznak-e és a vitás üzleti kérdésben a kere­sedelem- és szövetkezetügyi miniszter még nem döntött. Két hónapig ter­jedő elzárással büntethető az, aki iparigazolvány, illetőleg iparengedély nélkül — ideértve az iparűzési jog elvonásának, vagy az iparigazolvány hatályá­nak egyéb megszüntetését is — folytat kereskedői tevékenységet vagy olyan tevékenységet foly­­tat, amelyre az iparigazolvány nem jogosítja fel. A pénzbünte­tések legfelsőbb értékhatárát a rendelet 1800 forintban állapítja meg, kivéve olyan eseteket, ami­kor az illegális nyereség na­gyobb, amely esetekben az ille­téktelenül elért nyereség kétsze­rese. Haladéktalanul vissza­vonható az iparigazolvány, ha tulajdono­st kihágás miaatt há­romszor elítélték és úgy az el­ítélt, mint a vele közös ház­tartásban élő házastársa vagy egyenesági rokona részére az iparigazolváány, illetve igazenge­­dély két évig nem adható ki. _____­___ a a helyzet csiszi­rfokon A Budapesten tartózkodó kifl­-­­­földi újságírók, a Mindszenty­­por lezajlása után, különböző magyar intézményeket látogat­nak meg. Csütörtökön kirándul­tak Vácra, ahol megtekintették a­z­ egyházat és több kérdést tet­tek fel a magyarországi börtön­­ügyi viszonyokra vonatkozóan. ❖ A Radikális Demokrata Párt­­szövetség úgy határozott, hogy Zsolt Béla borsod miskolci man­dátumát a listán következő Sós Aladár, építés- és közmunka­­ügyi minisztériumi osztályfőnök­­nek, a p­árt egyik legrégibb és legagilisabb tagjának juttatja. ♦ Február 14-én kezdődnek a magyar-lengyel kereskedelmi tárgya­áso­k, melyek a mi szem­pontunkból igen jelentősek le­hetnek, mert Lengyelországnak módjában van számunkra na­gyon fontos nyersanyagokat szállítani. Cyrankiewicz miniszterelnök éppen a két lengyel m­unkás­párt egyesülési kongresszusán hangsúlyozta, hogy a lengyel külpolitika alapja a Szovjetúnió­­val és a népi demokráciákkal kötött szövetség. A lengyel ipa­rosodás legnagyobb problémája a kellő számú gép gyártása, d® a ln­gyel kormány ígéretet ka­pott a Szovjetuniótól a legtöbb szükséges, modern berendezés 1949-ben és a következő évben történő számlájára. L­engye­­lekné­ n­ncs­­­ünk, né hü­kség, inkább az a kérdés, hogyan tudják a kitűzött időre újjáépí­teni az országot és teljesen ki­használni azt az ipari kapaci­tást, mellyel a nyugati terü­ltek­­kel me­gnövekedett Lengyelország rendelkezik. ♦ Rajk László külügyminiszter­nek a magyar külpolitika mai útjáról elmondott tartalmas előadását élénken kommentálták csütörtökön különböző polit­kai körökben. A külügyminiszter beszédét általában úgy tekintik, mint kiegészítőjét Rákosi Má­tyás legutóbbi megnyilatkozá­­sainak. Így a Szabad Nép­ben utoljára megjelent cikkének. Az előadás külpolitikai enunciálása annak, hogy a magyar kor­mányzat útja teljesen világot egyértelmű és egyirányú, s ne enged kétséget a felől, hogy magyar pol­tika az imperia világrendszerrel élesen szén helyezkedik. ♦ A Szabad Nép csütörtöki szá­nta érdekes cikket közöl az alanti címmel: «A középparaszt­­ság megnyerése» A cikk több Lenin- és Sztálin-idézet felsora­koztatásával tiltakozik az ellen, hogy egyes pártszervezetek el­­mo­sák a határt a középparaszt­ság és kulákok között. A párt politikája, hogy a középpa­aszt­­sággal a szövetséget meg kell te­remteni — szögezi le a lap —, és a középparasztot fel kell vi­lág­­­tani Ma különböző rend­szabályok sújtják a kulákot — olvasható a cikkben —, de a középpara­zt nem látja tisztán a népi demokrácia rendelkezé­seinek osztálya­it, ha nem tudja, hogy ezek a rendszabályok őt is szolgálják. A középparaszt meg­ismeri ugyan az adó- vagy be­­szolgáltatási rende­lezéseket, de helytelenül, a kukák magyaráza­tából ismeri meg és azt képzeti, hogy e rendszabályok őt is sújtják. A demokrácia hiába hoz trhát hasznos rendelkezéseket, hiába teremt traktorállomásokat, ha mindezt nem kíséri nyomon szívós, felvilágosító munka és ha a pártszervezetek m­ást ne­vez, ck kit­álnak, mint akik a valóságban azok. Egyébként a cikk nem tartal­mazza a kitták fogalmának pon­tos meghatározását. néttÚJ VBÚSÁ MUT A KÚLTSTÚNYUt Divat­os női táskák — ú­jbőröndök — irattáskák — javítások — alakítások legolcsóbban POLGÁR HUGÓ V. Bajcsy-Zsilinszky-itt negyvm félig mozi mellett.­ . J

Next