Magyar Nemzet, 1949. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-13 / 37. szám
4 B-O-N-G-É-S-Z-D-E A kifogások lelkiismeretünk írói. Azonban gyakran hagyják magukat lepénzelni. (Punch) Az emberek egy része meg van győződve arról, hogy tudna jó vicceket írni. Ez az önámítás elsősorban a humoristák körében dúl (Punch) Szeresd felebarátaidat, ha már ők nem szeretik magukat. (Oggi) Spanyolországban az emberek már megelégednének azzal is, ha nyiltan elégedetlenkedhetnének. (Le Canard) Az ember életében egy-egy boldog korszak tulajdonképpen akkor kezdődik, amikor mér véget ért. (Voix) ’ A sántító igazság mindig fürgébb, mint az épkézlábú. (Choix) A filmeknek és a házasságoknak van egy közös tuajdonságuk: mindkettőben sok fölösleges jelenet van. (Coronet) Civilizációnk évtizedek óta azon fáradozik, hogy életet egyszerűsítő találmányokkal egyre bonyolultabbá tegye az életet. (Punch) A cél szentesíti az eszközt, de a szentesben eszköz rendszerült szentségteleníti a célt (Echo) Viharban az okos pártvezér kereszti a vitorlákat. (Tribune) Némelyik absztrakt festő el is hiszi, hogy ő olyannak látja a tárgyakat és a világot, amilyennek festi. (Liput) Minden idők farsangi báljainak legérdekesebbje az lenne, amelyen a résztvevők nem jelmezekben, hanem hétköznapi álarcaikat tevetve jelennének meg. (Paru) Megélni abból, ami másokkal történik és amit mások csinál rak, ez az újságírók művészete. (London Opinion) Minden unalomba fulladt társas összejövetel a kártyába próbál megkapaszkodni, mint utolsó szalmaszáliban. (Caiban) mim $042 Kérjük, az elárusítóhelyeken függesszék ki, hogy egy kiló étolaj ára 9 forint, egy illetnek az ára pedg 8,10 forint. (Aláírás.) A közterület fölé nyúló ereszcsatornák kötelező helyreállítását kellene elrendelni, hogy esős időben ne hulljon a víz a gyalogjárók nyaka közé. (B.) A 10-es villamost a Rudolftérig kellene járatni. Igen sok dolgozó megy erre a környékre a Városliget és a Körút felöl. Négytengelyes kocsik járatása is kívánatos volna itt. (F. B.) A nyugdíjasok részére kérünk ezután is olcsó petróleumot, mint amilyen árban jegyre adták. (Nyugdíjasok.) Szeretetcsomagok behozatalának engedélyezését kérjük továbbra is az öreg nyugdíjasok számára, természetesen nylonhomik nélkül. (M. L.-né.) Zárvabázi hírek A legutóbb megjelent kormányrendelet szerint a mezőgazdasági ingatlanokat csak előzetes engedély alapján szabad eladni. Budapesten az erre vonatkozó kérelmeket a polgármesterhez címezve a központi városházán kell beadni. A főváros saját javaslatával együtt a kérvényeket átküldi a pestmegyei földhivatal mezőgazdaság bizottságához, amely az adásvételi ügyekben dönt. A polgármester a múlt évben Budapest területére kiadott őstermelői igazolványok érvényességét május 15-éig meghosszabbította. • A főváros az általános ipariskolák tanulói részére ingyenes fürdőt engedélyezett. Most bekapcsolták az akcióba a Hungária-fürdőt is. Eddig már tíz iskola tanulói jutnak ,ingyen fürdőhöz. * Eddig a városháza elnöki ügyosztályán adaták elő az ügyfelek költiöző lakásügyi panaszaikot, ahol gondoskodtak azok orvoslásáról, elintézéséről. A jövőben, a polgármester új rendelete alapján, a lakásügyi panaszok előterjesztése a KözfMÜ Ukáchivauinál történt. nytCSKAUGRÁS. Fekete macska •** surran keresztbe az utcán esti világításnál Beugrik az egyik pinceablakon. Csak azután veszem észre: zárt ablakon ugrott be a gazember. Azon a kis törésen keresztül, amit ő már jól ismerhet Szinte érthetetlen, azon a féltenyérnyi nyíláson hogy tudott egyáltalán beférni az a nagy darab állat. És milyen biztonsággal és könnyűséggel ugrott be,milyen becsesen. Egyetlen szökéssel a túlsó oldalról. Egy darab éjszaka ugrott be az éjszakába a zárt ablakon keresztül és utána még sötétebb lett odabent. Meg tudom érteni a kutyákat, hogy szét akarják szaggatni ezt a dögöt. MEZEI TÖRVÉNY. Ha kint járok a mezőn és rajtam kívül még valaki más is kószál a közelben, az is magánosan, olyankor mindig gyanakodva nézek arrafel. Nem tudhatom, hátha egy egészen új filozófiai rendszer szülik ott meg éppen, annak a magános férfinak a fejében. Vagy hátha egy új költő nagyszerű verse. Vagy esetleg egy sötét merényletterv, vagy isten tudja, mi máig. Ilyenkor mindig egy kis tisztelet is felgerjed bennem az illető iránt. De ha a férfi nincs magában, nő van az oldalon, olyankor nincs a mezőn semmi különös. Miről lehet ott szó, édes istenem? Mi lehet ott szülében? Legfeljebb csak egy házassági terv. Mintha ott se volnának, mintha üres volna a mező. Mezei törvény: férfi és nő együtt a mezőn sokkal kevesebb, mint egy férfi magában. NŐI SZEMÉREM. A fürdőszobából lépett ki Erzsi, nagyot sikított, visszaugrott. Túlságosan öltözetlen volt, nem vette még fel az arcát. CHIANTI. Velencében jártam, chianlira szomjaztam, befordultam az automata büffébe. Pesten is volt olyan egyidőben, nem kell magyaráznom, mi az. Megáltam a megfelelő csap előtt, levettem a polcról a poharat, bedobtam a nyíláson a rézpénzt. Ragyogó sötét sugárral tódult ki a csapon a chianti, öröm volt nézni, megvártam az utolsó cseppet is, az se vesszen kárba. És még azután is sokáig néztem a csapot, sokáig álltam ott, Erzsire gondoltam. Furcsa ez az Erzsi, sokszor olyan érthetetlen a viselkedése. Mikor aztán visszatettem a polcra a poharat, számban a chianti jóízével, belsőmben a chianti melegével, akkor vettem észre: a pohár egészen tiszta és száraz. Elfelejtettem a csap alá tartani. Ilyen ez az Erzsi. LESBEN. Meglestem ma a kávéházban az olvasómat. Deresedő fejű, szikkadt arcú, bajuszkás férfi volt, csiptelővel az orrán. Nem volt rajta semmi érdekes, egyedül csak az, hogy ő az olvasó. Magában ült az asztalánál, nem messze tőlem, újság a kezében, lapozgatott benne, rálapozott az én írásművemre, olvasni kezdte. Izgatottan figyeltem, milyen hatássallesz rá az ovasmány. Most megtudom végre, hogyan fogadja írásaimat az olvasó. Hát bizony a derűs részleteken áthaladt az olvasó, anélkül, hogy feldeszült volna az arca, vagy legalább merenyhetek volna a szigorú vonásai Sőt, mintha még jobban elkomorodott volna, az vét a benyomásom. De azért nincs nagyobb baj, tovább olvas az olvasó, hál' istennek. Mindjárt odaér ahhoz a részlethez, amibe én a lelkimet tettem. Már olvassa is és lám, elgondolkodik. Szünetet tart az olvasásban, elnéz az asztal fölött, ez jó jel. Lassan hátranyúl, előveszi a nadrágja hátsó zsebéből a dohányos dobozát, maga elé teszi, éppen az én írásművemre, éppen arra a részére, amibe én a lilkemet tettem. Felnyitja a doboz , csippent belőle, cigarettát sodor. Úgy látszik, össze akarja kötni a két élvezetet. Mikor a cigaretta elkészül, szipkába dugja szépen, rágyújt, egyet-kettőt szippant, azután visszasüllyeszti a helyére a dohányos dobozt, újra rászegzi tekéletét az olvasmányra, újra fejbe hajol, kétfelől is neki könyököl. Ezt már szeretem, így képzeltem mindig a figyelmes olvasót, kétfelől is nekikönyökölve. Hát igen. Ő nekikönyököl az olvasmánynak, nagy lékzetet vesz és rájó kezével is meg- Sepri többször, meg is fricskázza, éppen azon a helyen, ahová én a lestemet tettem. És tovább lapoz. Nadányi Zoltán :KIS KALANDOK. IRODALMI KRÓNIKA ADY HALÁLÁNAK harmincadik évfordulójára a Magyar Irodalomtörténeti Tásásáig Ady emlékbizottsága egy kötet válogatott verset adott ki. A válogatás nehéz munkáját — a hatalmas Ady termésből egy kötetrevalót kiválogatni, nem irígylésreméltó feladat — Losonczi Géza, Bóka László és Kirós István vállalta. Az egész kötet szinte lobogni látszik; ennek egyik oka az, hogy megtaláljuk benne azokat a verseket is, ameyek az elmúlt rendszerben nemigen jelenhettek meg, sem gyűjteményes, sem válogatott kiadásban. 4* A TALPALATNYI FÖLD, Szabó Pál idei Baumgartennagydíjas író munkája, lenyűgöző olvasmány. Bár eléggé terjedelmes mű, szinte kivántatja az olvasóval a folytatást, Írói kvalitásain kívül elsősorban az a rendkívüli tárgyilagosság teszi hitelessé, amellyel szépítés és torzítás nélkül festi meg egy magyar falu életét, gondosan kidolgozva a legapróbb részletekig. Parasztjai nem szeplőtlen angyalok, „nadrágos“ figurái nem valamennyien elvetemült gonosztevők. Az arányok e tolódásaiból, a helyzeti energiák különbözőségéből, a természeti adottságok és társadalmi viszszásságok reális ábrázolásából alakul ki az a paraszti életforma, amely nyilván nem ennek az egyetlen magyar faunak sajátja, hanem apróbb-nagyobb változtatásokkal magukénak vallhatják bármely magyarvidék lakói Romantikus szerepi történetnek indul s a maga erejére utalt kisember drámája lesz, a kisemberé, aki egyik kezével az őt körülvevő ellenséges világ támadásait hárítja el, míg a másikkal a mindennapi kenyeret kényszeríti ki a talpalatnyi földből amelyen lábát megveti . KÉT, EGYMÁST KIEGÉSZÍTŐ, bár egymástól teljesen független háborús regény jelent meg nemrég. Az egyik Alexander Beck könyve, „A volokalamszki országút“, a másik Dobrovoszk regénye, „A három szürkeköpenyes“. Alexander Beck főhőse tuajdonképen a Moszkvába vezető országút, amelyen hétszáz szovjet katona fogadja aémet támadást. A német hadseregnek nemcsak stratégiai, hanem még inkább presztizs-okokból életkérdés volt Moszkva elfoglalása, elképzelhető tehát, milyen fogcsikorgató erőlködéssé siették magukat a vookaamszki országútra. Beck könyve annak a halált megvető küzdelemnek izgalmas krónikája, amellyel néhány száz szovjet katona — legtöbbjük nemrég bújt egyenruhába — elhárította ezt a támadást és ezzel megakadályozta, hogy a félelmes harapófogó összezárulhasson a főváros körül — Dobrovolszkij a főiskolai fiatalságról is, akik tanulmányaikat abbahagyva, felöjtötték a tábori szürke köpenyt és évekig harcoltak Európában és Ázsiában hazájuk védelmére, azután visszatértek lerombolt vámjaikba. hoztá újra felépítsék fILmIOJIB rendelő várószobával centrumban bérbeadó. «Folytatólagos praxis» fel főkiadóba, azokat és ott folytassák a munkát, ahol a háború előtt abbahagyták. Ez a század rettenetes terheket rakott a fiatalság vállaira; a második világháború megszázszorozta a terheket, mert amíg az elsőben csak meg kellett védeni a szülőföldet addig a második után— szinte ugyanakkora erőfeszítéssel — újra otthonná kellett építeni azt begyógyítani a szörnyű sebeket megindítani az akadozó vérkeringést Dobrovoszkij regénye arról szól, hogyan indult meg nyomban a hal ellen vívott harc befejezése után az életért vívott küzdelem. + LAURA Z. HOBSON az amerikai antiszemitizmus ellen írt könyvet, „Hallgatólagos megegyezés“ címmel. Hőse lelkes, fiatal újságíró, aki a maga fegyverével az írott szóval veszi fel a küzdelmet a lappangó, de félreérthetetlen faji ellenségeskedés ellen. Rokon lelki főnöke, a hetilapkiadó tanácsára riportsorozatot ír, amellyel fel akarja rázni a város lelkiismeretét és a sorozat érdekében zsidónak vallja magát, hogy saját bőrén érezhesse mndazt, amit hatásos formában akar közölni a közvéleménnyel Az idegen köntös szinte hozzánő, rövid idő múlva akarva, nem akarva, valóban érzi a midennapos sértések fájdalmát, az ösztönös megkülönböztetések maró szégyenei összeolvad a szereppel, a határok elmosódnak, csak az marad meg benne tisztán elhatárolva, ami hibátlanul és egyértelműen emberi. Nem tudjuk, vájjon ezen a problémán lehet-e riportsorozatokkal vagy regényekkel segíteni, de az biztos, hogy a könyv íróját a legtisztább jószándék vezette. MAXIM GORKIJ legszebb, fiatalkori novelláit gyűjtötték össze és adták ki „Ember születik" címmel. Maga a címadó novella ,csupa nyers, paraszti őserő; megtaláljuk a kötetben legismertebb noveláit — Csekas, Csudra, Makar, stb. — s még egy csomót a kevésbbé ismertek közül is. Változatos, sokszínű, gazdag kötet, aki semmit sem tud Gorkij életéről, az is érezheti, hogy aki írta, korán kezdte a munkát és annak szinte minden vádajával megismerkedett, eközben jó darabot bejárt a világból mindenütt nyitva tartotta szemét és fülét s tapasztalatai oly mélyen szívódtak belé, hogy szinte eggyá váltak saját lényével. Nem lehet megállapítani: alakjai közül melyik örökíti meg való találkozás emlékét s melyiket teremtette a gazdag képzelet. A cukrosládában élő nyomorék gyermek, anyjával, a részeges utcalánnyal, a vén kikötői tolvaj és csempész, az elátkozott csavargó, a gyermeki naivitással csaló, hazudozó „szent“ remete, a töpörödött vénasszony, avítt szoknyája ráncai körül a mesék ezerszíne fátylaival, a cigányok és a hősök, valamennyien élők és legendaízűek egyben. Egy 1906-ból keltezett, döbbenetes erejű riport New York nyomornegyedéről ismét más oldaláról mutatja meg az addig meséő Gorkijt. Az „Ember szüleik“ egyike az utóbbi évek legjobban összeválogatott és legerőteljesebb nervellásnöteteinek. fiagyar Nnf EURÓPAI ŐRJÁRAT CICERO KORA Nem kapunk váratlan felfedezést: az író nem lelte meg Livus elveszett történetének köteteit, nem ad hírt arról, hogy Vercuanum, vagy az egyiptomi sírvilág új papiruszokat, vagy bronztáblákat vettt volna ki s az infravörös sugár, mely a középkori kolostorírás alól újból elő tudja varázsolni a pergamenről lemosott antik betűt — nem jelez új csodát. Cowell új Cicerója Wilder kiábrándult, cinikusan halálvágyó, modern Caesar-ja után érkezik hozzánk: ebben Cicero csak művelt árnyék, önelégült körsétáié. Az új Cicero nem a hőskultusz mithikus fogalmazása — írója adatok egy behordott garmadájából, finom s sokrétű megfigyelésekből, meghökkentően újszerű grafikonok során át építi fel szemünk elölt színpadát,a melyben a Haza Atyja lejátssza a római Respubica utolsó, nagyszabású szomorújátékát. A kétezer éve elvillant világot váratlan szögből — kisemberek, dolgozó rabszolgák, kézművesek oldaláról közelíti meg. Ahol elhallgat a fennkölt témák után sóvárgó egykori auktor idézete — szűkszavúságát az utca emberének mindennapi problémáival hidalja át. Idézi Cato mezőgazdasági költségvetését: mibe kerül egy évre egy rabszolga eltartása (liszt, bor, olaj, s új becskor az elvásott helyett) s követi a régi atyák rézpénzének, az osnak útját, ahogy a köztársaság győzelmes évében ezüst denarius lesz belőle, hogy a kirablott Kelet minden ragyogásában felduzzadjon aranytalentumorra, így hozza közel a mindennani élet eredő, a politika s a gazdasági erők különös együttélését, na örök pénzhiányban szenvedő arisztokraták sajátos vándorútját a pénzvilág «lovagi» rendje között. Egy oldallal tovább lapozol; egy mosodában találod magad, mihol épp teregetik a frissen fehérített tógát, lövetheed a kenyér vándorútját a most megnyílt pékműhelyben: mozgásában, összefüggéseiben előtted áll a háttér, melynek síkján G’cero moog. Caesar könnyebben formálható téma életrajzírók kezében, akik a hősi élet és hősi halál nagy szintézisei közé jobban el tudják rejteni emberi gyengeségét. De Ciceróban, aki nem volt hadvezér s sikereit inkább szellemi, mint politikai síkon aratta — első látásra gyarlóságai a legszembetűnőbbek. A nemrég megjelent híres cicerói levgyűjtmény (mint kiderült, halála után ellenségei adták tendenciózus ollózásokkal közre, hogy így sírontúl is megtépázzál az «utolsó köztársasági» babérjait) intrikus, pénzsóvár, minden «kisüztetve» éhes fiskális profilját vetíti elő. S valóban, Cicero életében, mintha hiányoznának a nagy, vagy regényesen hősi elhatározások, ritkán alakíthat polikai eseményt, diplomáéi® i fordulatot. Ifjabb korában egy évig, a válságos cn'Ionai esztendőben — consul, közel két évtized múltán, már a bölcsesége felében alkalmi kormányzó egy távoli, ázsiai vidéken. Nyilván rossz politikus, aki inkább vesztő lovakra tesz, nem ismeri fel a lágy összefüggéseket, elragadtatják személyes gyűlölségei. Akik nem szívelhetik Cicerót, az éremnek csak ezt az oldalát látják. Cowell közel hozza a másikat, az igazabbat is: azt az embert, aki lényének szuggesztív erejében hordja sajátos varázslatait Szava olyan erős, hogy meg tud nemesíteni egy eseménysort, vagy egy korszakot. Egy közéleti panamát belehajt a halhatatlanságba, egyetlen mondatával megrajzolja a politikai hősiesség etikájét. Érezzük műveltségének áramlásét, mely alkalmassá teszi arra, hogy ez a természetétől fogva nyilván inkább félénk és óvatoshis ember néha, többször ok nélkül is — hős és szoikus legyen. Halála is ilyen végső akkord egy hosszú közpályán: lényének sokrétűségére, talányosságára utal. De mindez az ellentét, talán azért válik annyiig érthetővé, mert F. R Cowell Cheréin nem áll sorsában hősies vedül. Őmaga is tünet csak abban a bonyolult társadalomban, melyben a korforduló harcát kontinensek közt — egy vilgbirodalomnak egymásnakszegülő oszlávérdekei vívják meg. A SZELLEM TÁKSÁJA nagyon súlyos Írja G. B. Shaw a Times szerkesztőjében fri minani levelében. Ha szerencsejátékról s annak adóztatásáról van szó — kérdi —, miért nem sorolják ide a hivatásos írók, festők, zenekomponisták tevékenységét, minden sokkaal bzonytalanabb „kalkulációs“ alánokon nyugszik, mint egy favortokkal lejátszott futtatás. Kilencvenkét éves koromra — írja — némileg ismert író és színdarab.«) vagyok. Ám befektetése legalább kétezer első könyvem félszázadon át várt megjelenésére... nincs kiadó, aki ily hosszú időre hajlandó lenne a közönség ízlése felett játékba ereszkedni... A chance-ok rendkívül kedvezőtlenek voltak az én oldalamon. Több mint ötven színművemből talán csak egy — a Pygmalion lett aranybánya, kevésből vált ezüst, a maradék csak réz, vagy éppen pelyva. Az aranybánya fémjoga ötvenezer fontot hozott, a legtöbbé semmit sem. Nincs miden előrelátás, mely úgy tudná mondani, hogy mely műalkotásnak lesz közönségsikere. Viszont egy darab font, egy filmé Ötvenezertől ötszázezerg terjed... Mi jön ki mindebből? Hogy talán annak az adóztatásnak volt még valami igazsága, mely egy írót három esztendei munkádnak átlag-jövedelme utáni átalányozott, ahogy ezt Galsworthy, aki nagy humanitárius író volt, de bizony kevéssé értett a közgazdasághoz, saját kárára a háború előtt kiharcolta... De egy író rosszabb helyzetben van, mint egy feltaláló, mert néha halála után félszázadot is kell várnia, míg műve lukratívvá válik... Én oly indig élek, hogy rám «*» )•« vonatkozik: a copyright-jeim ma már nem kerülnek nekem sptmrtbe, s ha meghalok, még fél századon át foydogálnak... Mennyre irigyelük mi a tőzsdeügynököket, vagy a fogadóiroda tulajdonosait, akiket üzletük óta árnya és sohasem elért alka mi nyereségeik alapján adóztatnak. Passuth László .Vasárnap, 1949 február A farsangi fánkról Az élesztős tésztáknál általában jó, ha a lisztet előzőleg meglangyosítjuk, mert így sokkal gyorsabban kel a tészta, tehát gyorsabban dolgozhatunk. Az élesztős tészta amúgy is sok időt vesz igénybe. Már egy 100 éves szakácskönyv is mondja: «Minthogy a’ fánkot leginkább farsangban sütik, melly meleg kemence mellett szokott legjobban megkelni, ennélfogva szükséges, hogy a liszt már egy nappal elébb a’ meleg kemencéhez behozattassék, hogy száraz és meleg legyen.» Itt is mondhatnánk, hogy semmi új nincs a nap alatt. Egész melegnek nem szabad ugyan lennie, de langyos legyen! Ezt gyorsan elérhetjük, ha abban az edényben, melyben a fánktésztát össze kívánjuk állítani (weiching v habüst), a tűzön keverés közben meglangyosítjuk, s azonnal hozzáláthatunk a tészta összeállításához, mely a következő: 55 deka egy liszt, e ősziből vegyünk egy keveset és 4 deka élesztőből, 4 deka Cukorból, tejjel kovászt készítünk. Ha megítélt, beletesszük az egész lisztmennyítésbe, 6 tojás sárgáját és 8 deka olvasztott vajat (de ne forrót!) lassan hozzákeverünk, kevés sóval összedolgozzuk. Olyan legyen, mint egy kemény galuskásészta, de lágyabb, mint a kalácsnak való. Konyhánk meleg legyen, ablakot ne nyissunk! Ha szén magasra kelt, liszteret deszkára helyezzük, IV* cm vastagra kinyigtjuk, s fánkszaggatóval kiszaggatjuk. A szaggató ne legyen nagyon tompa, mert a tésztát nagyon öszszenyomná, s a szaggatót minden egyes fánk kiszarvaása után mártsuk lisztbe. Majd ismét kelni hagyjuk. Szép magas és abroncsos lesz a fánk, ha sütésnél 1—2 percre lefedjük. Vigyázzunk, hogy az olaj vagy zsír ne legyen nagyon forró. —h—é főszakács finn^Tepgonyck Koncert rendezései: Ascher Oszkár matinéja 11. Pódium. FISCHER ANNIE 17-ÉN Beethoven-esttel búcsúzik 3 hónapos külföldi turnéja előtt. BÍRÓ VONÓSNÉGYES 19-ÉN Walfish közr. Z. 8. JUDAS MAKKABEUS 21-ÉN Ének- és Zenekazegyes. Vez.: Fischer Péter. Ungar Imre Beethoven-estje 23. Szfér. Zenekar Beethoven-esték hétfőn 7. 8. Vez.: Klemperer. IV. szimfónia, B-dúr verseny, hármas verseny. MISSA SOLEMNIS 22-ÉN Báthy, Németh, Röster, Székely Mihály. Bp. kórus. Jegy: Koncertnél, Népműv. — MA: CHAPPY JAZZREVÜJE este 8. Zen rak. Lantos, Kazal, Halmai, Alfonso, Marielta, Hajdú Péter, Hollós Ilona stb. Jegyek: a helyszínen. — Magyar Múzsa hangversenyeit FERENCZY GYÖRGY zongoraestje kedden. Z. 8. Bach, ismeretlenek. Schumann, Karneval, Chopin, Liszt, Brahms stb. TITO SI.EÍPA MÁRC. 3. Egyetlen áriadalest. Z. 8. — 100 TAGÚ SZIMFONIKUS JAZZ 22-én kedden 8 óra a Zenénk. Közr.: Petri, vez.: Pécsi. Sünnek*! tánc szvitt, Gershwins Rapsody in k!u stb. Kulidra rendezés. — SZERENÁD-EST Városi Színház ma d. n. 5-kor. Gyurkovics, Póka, Farkas, Sárdy, Lantos, Lendvai stb. — A modern propaganda és hírdetés ezermestereinek újjáépíted műhelytelepit malatata szombaton a sajtónak az Állami Hirdető Iroda Nemzeti Vállalat. A kormányt dr Barthal Ernő min. tan. és Jándy Mihály előadó képviselte. Itt készülnek a világvárosokat jellemző hatalmas hirdetőoszlopok, fákat körítő hirdetőtáblái, sétányok padjai és a járdák szélén ékeskedő egyéb hirdetési alkalmatosságok. A jól felszerelt műhelytelepen 32 válogatott dolgozó végzi jelenleg a háború óta ronccsá lőtt anyagok újjáépítését. Az új műhelytelep, melyet Rubeczky Géza vezérigazgató adott át, nemcsak eszközökkel, szerszámokkal gondoskodik a munkavaladásárólanem a jól felszerelt tussoló és a kényelmes ebédlő a munkások jólétét is elősegíti