Magyar Nemzet, 1949. április (5. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-02 / 77. szám
■ Ára: 60 fillér V / o nth 3i i 1949 április 26. év 77. szám Ma: A A Szovjetúnió emlékirata az atlanti szerződést aláíró katalinakhoz Moszkvából jelenti a TASzSz. A Szovjetunió kormánya március 31-ét nagykövetei útján az északatlanti szerződés ügyében az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Kanada kormányához a következő emlékiratot juttatta el: Az emlékirat ,,A USA külügyminisztériuma március 18-án nyilvánosságra hozta az északatlanti szerződés szövegét, amelyet a legközelebbi napokban az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Holandia, Luxemburg és Kanada kormánya aláírni szándékoznak. Az északatlanti szerződés szövege teljes egészében megerősítette a Szovjetunió külügyminisztériuma ez évi január 28-i közleményének tartalmát, mind az egyezmény támadó céljáról, mind pedig abban a vonatkozásban, hogy az északatlanti szerződés ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveivel és céljaival és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország kormánya más egyezményekben és szerződésekben vállalt. Az északatlanti szerződés védelmi jellegű céljairól és az Egyesült Nemzetek Szervezete elveinek elismeréséről szóló, a szerződés szövegében írt állításoknak semmi közük sincs sem az egyezmény résztvevőinek önvédelmi feladataihoz, sem pedig az Egyesült NemzetekSzervezete céljainak és elveinek elismeréséhez. Az északatlanti szerződés résztvevői olyan nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. A szerződés tehát természetesen nem irányul sem az Amerikai Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem Franciaország ellen. A nagyhatalmak közül csupán a Szovjetuniót zárták ki a szerződés résztvevői közül, ez pedig csupán azzal magyarázható, hogy a szerződés a Szovjetunió ellen irányul. Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország hivatalos képviselői is határozottan utaltak arra, hogy az északatlanti szerződés a Szovjetunió valamint a népi demokráciák országai ellen irányul. Az északatlanti szerződés megkötésének igazolásaként arra hivatkoznak, hogy a Szovjetuniónak védelmi szerződései vannak a népi demokráciák országaival Es a hivatkozás azonban teljesen tarthatatlan. Mindazok a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződések, amelyeket a Szovjetunió a népi demokráciák országaival kötött, kétoldalú jellegűek és csupán a német támadás megismétlődésének lehetősége ellen irányulnak. Pedig erről a veszélyről egyetlen békeszerető állam sem feledkezhetik meg. Ezenkívül teljesen kizárt az a lehetőség, hogy ezeket a szerződéseket bármilyen mértékben is a Szovjetuniónak a legutóbbi háborúban volt szövetségesei, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Franciaország ellen irányulóknak lehessen értelmezni. Sőt, a Szovjetuniónak, a német támadás megismétlődése ellen ugyanilyen szerveléie vannak nem csupán a vánt demokráciák országaivá hanem Nagy-Britanniával és Franciaországgal is. Ezzel szemben az északatlanti szerződés nem kétoldalú, hanem többoldalú szerződés, amely zárt álam csoportosulást teremt és ami különösen fontos, teljesen figyelmen kívül hagyja a ■német támadás megismétlődésének lehetőségét, következésképpen célja nem új német támadás elhárítása. Minthogy ebben a szerződésben a Hitler-ellenes koalícióban résztvett nagyhatalmak közül csupán a Szovjetúnió nem vesz részt, az északatlanti szerződést a Szovjetunió ellen — a legutóbbi háborúban az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország egyik volt főszövetségese ellen — irányulónak kell tekinteni. Katonai intézkedései* Az északatlanti szerződés résztvevői széleskörű katonai intézkedéseket hajtanak végre, amelyeket semmikép sem lehet ezeknek az országoknak önvédelmével magyarázni. Egyáltalán nem védelmi jellegűek azok a széleskörű katonai intézkedések, amelyeket az Egyesült Államok Nagy-Britanniával és Franciaországgal közösen a mai békehelyzetben megvalósítanak — ideértve a mindenfajta fegyveres erők növelését, az atombomba felhasználására irányuló terv kidolgozását, a tisztán támadó fegyvert jelentő atombombakészletek felhalmozását, hadi, légi és haditengerészeti támaszpontok építését stb. A második világháború idején Washingtonban szervezett egyesült angol-amerikai katonai vezérkar fenntartása, az úgynevezett nyugati szövetség katonai vezérkarának nemrégiben Fontainebléauban (Franciaország) történt megalakulása, valamint az északatlanti szerződésben meghatározott védelmi bizottság haladéktalan megteremtésére irányuló szándék egyáltalán nem bizonyítja a szerződés résztvevőinek békés és védelmi céljait. Éppen ellenkezőleg, sok más katonai előkészülettel együtt hozzájárul a nyugtalanság, riadalom és háborús hangulat megerősödéséhez, ami az új háború minden uszítójának érdeke. Az északatlanti szerződés célja azoknak az államoknak a megfélemlítése, amelyek nem hajlandók alávetni magukat a világuralomra törő angol-amerikai csoportosulás parancsainak. Szovjetellenes célok Az ilyen világuralmi törekvések tarthatatlan voltát a második világháború is megerősítette, amely az ugyancsak világuralomra törő fasiszta Németország szétzúzásával végződött. Az északatlanti szerződésben olyan országok is részt vesznek, amelyeknek kormánya arra számít, hogy a szerződés gazdagabb résztvevőinek terhére hasznot húzhat és ezért különféle terveket készít új hitelek és egyéb anyagi juttatások reményében. E mellett szembetűnő az északatlanti szerződés szovjetellenes okainak alaptalan volta, mert mindenki tudja, hogy a Szovjetúnió senkit sem ajándékozik megtámadni és semmivel sem fenyegeti sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nagy-Britanniát, sem Franciaországot, sem a szerződés más résztvevőjét. Az északatlanti szerződés megkötését és az új hatalmi csoportosulás megteremtését az Egyesült Nemzetek Szervezetének gyengeségével okolják meg. Teljesen világos azonban, hogy az északatlanti egyezmény megkötése nem szolgálja az Egyesült Nemzetek Szervezete megerősítésének ügyét. Ellenkezőleg, e nemzetközi szervezet alapjainak aláásására vezet, mert az említett csoprtosulás megteremtése egyáltalában nem felel meg az UNO céljainak és elveinek, hanem ellentétben áll a szervezet alapokmányával. Az északatlanti szerződés résztvevői arra hivatkoznak, hogy ez a szerződés állítólag az UND alapokmánya 52. cikkelyének megfelelő regionális egyezmény. Ez a hivatkozás azonban teljesen alaptalan és tarthatatlan. A szerződésnek semmiféle regionális jellegéről nem lehet szó, mivel a szerződéssel létesített szövetség a földgömb mindkét féltekéjén fekvő államokat ölel fel és célja sem valamilyen regionális kérdés szabályozása. Ezt az is bizonyítja, hogy — amint már kijelentették — az északatlanti szerződésbe olyan államokat is bevonnak, amelyek nem tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezetének (Olaszország, Portugália), bár az UNO alapokmányának 52. cikkelye csupán az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai között kötendő regionális egyezményekről szól. Az UNO megsértése Az északatlanti államcsoportosulás megteremtését azzal sem lehet igazolni, hogy az UNO alapokmányának 51. cikkelye alapján az UNO bármely tagjának joga van egyéni vagy együttes önvédelemre. Az UNO alapokmányának értelmében ugyanis ilyen jog csak abban az esetben keletkezhetik, ha az Egyesült Nemzetek valamely tagját fegyveres támadás éri. Mindenki előtt ismeretes továbbá, hogy sem az Amerikai Egyesült Államokat, sem Nagy- Britanniát, sem Franciaországot, sem pedig az egyezmény bármely más résztvevőjét nem fenyegeti fegyveres támadás. Világos tehát, hogy az UNO alapokmányának 51. és 52. cikkelyére történő hivatkozás csak arra szolgál, hogy elkendőzze az északatlanti szerződés megkötésével keletkező katonai államcsoportosulás valódi céljait. Senki sem tagadhatja, hogy az északatlanti szerződés és mindenekelőtt annak 5. cikkelye szöges ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával Az alapokmány 53. cikkelyének szövege, amely a regionális egyezményeknek megfelelő kényszerítő cselekményekről szól, világosan megállapítja, hogy «a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül semmiféle kényszerítő cselekményt nem hajtanak végre ezeknek a regionális egyezményeknek alapján vagy a regionális szervek útján, kivéve a volt ellenséges államokkal kapcsolatos különleges intézkedéseket. Az északatlanti szerződés 5. cikkelye ennek ellenére e cika, hogy a szerződés résztvevői a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül fegyveres erőket használjanak. Tehát ha az északatlanti szerződést regionális egyezménynek lehetne is tekinteni, a szerződés 5. cikkelye összeférhetetlen az UNO alapokmányával Ez ismételten bizonyítja, mennyire alaptalanok mindazok a hivatkozások, amelyek szerint az északatlanti szerződés megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya elveinek és céljainak. A következtetések Az előadottak alapján a sovjet kormány az alábbi következtetésekre jutt. Az északatlanti szerződésnek semmi köze sincs a szerződésben résztvevő államok önvédelmi céljaihoz Ezeket az államokat senki sem fenyegeti és senki sem készül őket megtámadni. Ellenkezőleg, ez a szerződés nyilvánvalóan támadójellegű és a Szovjetunió ellen irányul. Ezt a szerződésben résztvevő államok képviselői sem tagadták megnyilatkozásaikban. 2. Az északatlanti szerződés egyáltalában nem járul hozzá a béke és a nemzetközi biztonságmegerősítéséhez, ami az Egyesült Nemzetek Szervezete minden tagjának kötelessége, sőt Taft szenátor, a köztársasági párt szenátusi vezére rádióbeszédében elemezte az atlanti szerződést és kifejtette, hogy súlyos aggodalonaiban a szenátus nagy többsége is osztozik. — Az atlanti szerződés — mondotta Taft — egész Nyugat- Európa rendőrévé tenné a USA-t. Az egyezmény azt az indokolt benyomást keltheti a Szovjetunióban, mintha katonai gyűrűvel igyekeznék a Szovjetuniót körülvenni, abból a célból, hogy támadó cselekményeket kezdjünk ellene. Taft is tisztázandónak tartja a kérdést: összhangban áll-e az egyezmény az Egyesült Nemzetek Alapokmányával, majd kifejtette, hogy az egyezmény nem növelné a USA biztonságát, sőt a háború kitörésének egyenes oka lehetne. A világ békemegmozdulásának legújabb eseményei között meg kell emlékeznünk a ,,francia gondolat kongresszusáról“, amelyet a francia értelmiségiek országos szervezete és a tudomány dolgozóinak egyesülete kezdeményezésére hívtak össze. Ezen a kongresszuson JoYot Curie mondotta a legjellemzőbbet: , Fel kell támasztani az ellenállási mozgalmat és mint egykor a farizmus ellen, most a béke megmentése érdekében kell öszszefognunk". Az angol alsóház csütörtöki ülésén is szóba került a béke problémája. A belügyminiszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy mindazok a felvonulások, amelyek hasonlóak a londoni szakszervezeti tanács által az előző években rendezett májusi felvonulásokhoz kétségkívül politikai jellegűek. Ennélfogva ezekre is alkalmazni kell a londoni főparancsnoknak azt a rendeletét amely megtiltja a politikai felvonulásokat London területén, beleértve a május elsejei felvonulást is. A belügyminiszter hozzátette. ..nincsen joga egyes politikai felvonulások javára kivételeket engedélyezni a tilalom alól.“ A békefront legújabb híre! A világ más részeiről is egyre újabb jelentések érkeznek a békemozgalommal kapcsolatban. Courtade az YHumanité-ban rámutat arra, hogy most már semmiféle üldözés neo akadályozhatja meg az emberek százmillióit a béke ügyének győzelmre vitelében. A newyorki békeértekez’e’en régz vett amerikai tudósok, tök és művészek nagygyűlésén is hangoztatják, hogy erős nemzetközi békearcvonalat kell alaikítani, amely a Szovjetunió vezetésével felsorakozik a béke védelméért folyó harcban. Az olasz kommunista párt elhatározta, hogy mozgalmat indít országos békearcvonal megtolakítására. Németországban a párizsi világkongresszus előkészítő bizottsága Arnold Zweiget választotta elnökévé. Lelkes előkészületek folynak a kongresszusra Ausztriában is. Plejhar atya csehszlovák közegészségügyi miniszter, a csehszlovák katolikus néppárt alelnöke sajtónyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az egész csehszlovák nép csatlakozik azokhoz, akik a világbékéért küzdenek. A tőkések hiába reménykednek abban, hogy a háború megmentheti a bukástól a kapitalista rendszert — tette hozzá a miniszter. Clementis nem hisz a háborúban dementis csehszlovák külügyminiszter a cseh ifjúsági szövetség gyűlésén mondott beszédében is a béke problémájával foglalkozott. Kijelentette, hogy nem hisz egy harmadik világháborúban, mert a világ békés és háborús erőinek tüzetes és öncsalás nélkül végzett vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy a béketábor nemcsak politikai és erkölcsi, hanem egyben hadvezetési fölényben is van. Az új háború tervezői — mondotta — nem rendelkeznek a legfontosabb eszközzel, olyan néppel, amely hajlandó volna meghalni egy támadó háborúban a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A moszkvai rádió Titaéli gazdaságpolitikájáról A moszkvai rádió egyik hírmagyarázója kifejtette, hogy a Szovjetunió az egyenjogúság alapján kötött gazdasági szerződéseketa demokratikus országokkal és a háború után azonnal gazdasági támogatásban nézesítette az általa felszabadított országokat. Ezután részletesen leszámolt a • Lengyelországgal, Magyarországgal, Romániával és Csehszlovákiával kötött kereskedelmi egyezményekről, amelyek során a népi demokráciák a Szovjetúniótól olyan árucikkeket is kaptak, amelyeket ezek a nyugati országok megkülönböztetései miatt máshonnan nem tudtak beszerezni. — Cinikusan hangzik az áruló Tito-klikk szovjetellenes rágalma — folytatta a hírmagyarázó —, amely szerint a Szovjetunió Jugoszlávia gazdasági fejlődését kapitalista módszerekkel igyekszik megakadályozni és fékezni Jugoszlávia iparosítását, s ugyanekkor Jugoszláviát saját agrárfüggelékévé akarja tenni. Jugoszlávia mai vezetői így akarják leplezni sötét terveiket, így igyekeznek eltitkolni, hogy eladták magukat az angol-amerikai monopolistáknak és áttértek a Szovjet ellenségeinek, az imperialistáknak táborába Londonban nincs ciíjhaladás Londoni jelentés szerint az osztrák államszerződés kidolgoz nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a magas szerződő felek egyike ellen irányul. 5. Az északatlanti szerződés ellentétben áll azokkal az egyezményekkel, amelyeket a Szovjetúnió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia a jaltai és potsdami értekezleten, valamint az említett hatalmak képviselőinek a második világháború idején és után tartott tanácskozásain kötött. Ezeknek az egyezményeknek értelmében az Amerikai Egyesült Államok és Nagy- Britannia, épúgy mint a Szovjetunió, "kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik az egyetemes béke és nemzetközi biztonság megerősítésében és hozzájárul az Egyesült Nemzetek Szervezetének megerősítéséhez.Szásával foglalkozó külügyminiszterhelyettesek megbeszélései nem haladnakelőre. Miután egyelőre levették a napirendről a határkérdést, továbbá az Ausztriánál maradó szlovének autonómiájának problémáját, csütörtökön a menekültek kérdéséről szóló rendelkezésekben nem sikerültmeg Egyelőre tehát ezeket a paragrafusokat is félretették és áttértek a katonai szakaszokra. Churchill beszéde Churchill tegnap Bostonban beszédet mondott. Részletesen foglalkozott Kuomintang-Kína bukásával, amelyet rendkívül súlyosnak tart, majd éles támadó hangot ütött meg. Felsorakoztatta valamennyi már jól ismert szovjetellenes vádját, de még néhány újat is fűzött hozzájuk, így például kijelentette, hogyha az Egyesült Álamok nem tartotta volna kezében az atombombát, a Szovjetúnió már kommunizálta volna egész Európát és London bizonyos idő óta bombázás alatt állanak. A londoni Daily Worker, mint több más lap is, vezércikkben foglalkozk Churchill amerikai beszédével és azt írja, hogy Churchill fejtegetései meghazudtolják a történelmi igazságot, hiszen mindazokat az eseményeket, amelyek a világra oly mérhetetlen szenvedéseket zúdítottak, a kapitalizmus idézte elő hanyatlási korszakában. Churchill korántsem igyekszik a háborús szenvedéseket enyhíteni, s ellenkezőleg, háborúra uszít. Churchill és osztálya ezt a sokkat szenvedett nemzedéket új háborúba akarja sodorni, a békeszerető angol nép azonban meg fogja hiúsítani ezt az igyekezetét. A hollandok meggyilkolták Sapeno indonéz minisztert Köztársasági forrásból származó sajtójelentések szerint a holland hatóságok Dzsodzsakarta környékén agyonlőtték ,Sapeno köztársasági minisztert, a Hatla-kormány volt tagját Hozzáfűzik a jelentések, hogy Supenót a Duku ellen intézett holland támadás során ejtették fogságba. Támadásban a gürög szabadságharcosok A Szabad Görög Rádió jelenti április 1-én, Kaimakszala tartományban a demokratikus hadsereg 24. ezrede Agia Forminál és Polikarpsnál megtámadta az ellenséges alakulatokat és nagy veszteségeket okozott nekik. Ugyanekkor más alakulatok benyomultak Ardea és Palesztra községekbe. A demokratikus csapatok légvédelmi tüzérsége súlyosan megrongált egy ellenséges repülőgépet, úgyhogy Ardeában kéttyszerreszállhat részeit szöges ellentétben áll az UNO , biztonság fenntartásában és alapokmányának elveivel és céljaival és az Egyesült Nemzetek Szervezetének bomlasztására vezet. 3. Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Nagy-Britannia és a Szovjetunió 1942-ben kötött szerződésével, amelynek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásában és a nem köt semmiféle olyan szövetséget és nem vesz részt semmiféle olyan koalícióban, amely a másik magas szerződő fél ellen irányult. 4. Az északatlanti szerződés ellentétben áll a Franciaország és a Szovjetunió 1944-ben kötött szerződésével, amelynek értelmében a két állam kötelezettséget vállalt, hogy együttműködik a béke és a nemzetközi ,í az atlanti szerződés egész Nyugat-Eusrópa rendőrévé tenné az Egyeslt Államokat”