Magyar Nemzet, 1949. május (5. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-01 / 100. szám

­fjurmafi­lm május 13 Részletes beszámoló a párizsi és prágai bék­ekongresszusról Losonczy államtitkárnál , a párizsi világbékekongresz­­szusról és a prágai párhuzamos békekongresszusról hazaérkezett magyar küldöttek szombaton délelőtt Losonczy Géza minisz­terelnökségi államtitkárnál tá­jékoztatták a külföldi és a ma­­gyar sajtó képviselőit. A tájé­koztatón részt vettek Losonczy államtitkáron kívül a párizsi magyar delegáció vezetője, a párizsi magyar delegáció tagjai közül Lukács György egyetemi tanár, Harustyák József, a Szakszevezetek Országos Taná­csa elnöke, Erdeiné Majláth Jo­Arra a kérdésre, hogy mi­lyen visszhangot kelett a ma­gyar protestáns püspökök rész­vétele a párizsi kongresszuson, Miháyfi Ernő rámutatott arra, hogy az érdeklődés már akkor hatalmas mértékben megmutat­kozott, amikor a párizsi világ­­békenkongressszus megnyitását megelőző konferencián Aragon bemutatta a magyar püspökö­ket Rendkívül sok újságíró kért nyilatkozatot Bereczky és Vető püspököktől. A magyar protestáns püspökök szereplése a világbéke - kongresszusnak nagysúlyú, jelentős megnyilat­kozása volt. Kiemelte Mihályfi Ernő, hogy a Mindszenty-ügyne­k koránt­­sincs olyan visszhangja nyuga­ton,­­mint ahogyan az imperia­listák szeretnék. Mihályfi Ernő e továbbiakban kijelentette, hogy a „Aakásüldözésrő­l szóló Hírverés rendkívül sokat vesz­tett erejéből. A püspökök je­lenléte a párizsi világkongresz­­szuson külön­ben is olyan nyo­mós érv volt, amely hallgatás­ra kellett hogy kényszerítse a legmakacsabb­­propagandistákat Ján, az MNDSZ vezetőségi tag­ja. Mihályfi Ernő, az ország­­gyűlés volt alelnöke, a prágai kül­döttség tagjai közül Boldizsár Iván külügyi államtitkár, Drá­kos Lajos, Korkuk Józsefné, De­­vecseri Gábor, Bánky Zsuzsa, Kadosa Pál és Szűcs Ferenc. Losonczy Géza államtitkár megállapította, hogy a magyar delegáció nagy sikerrel vett részt a párizsi és a prágai kongresszuson. Ezután a meg­­jelent újságírók tettek fel kér­déseket. John Rogge, az amerikai bé­­kedelegáció egyik vezetője, Roosevelt volt igazságügymi­nisztere a magyar követségnek az amerikai küldöttség tisztele­tére ad­ott fogadásán beható be­szélgetést folytatott a magyar delegáció több tagjával. Amikor valaki szóbahozta a Mind­­szenty-ügyet, Rogge így kiáltott fel: «Mit érdekel engem a Mindszenty-ügy, amikor tudom, hogy a New Jersey állambeli Trentonban hat néger ül ártat­lanul börtönben s valószínűleg ki is végzik őket, jóllehet sem­miféle bűntényt nem követtek el. Mindenki söpörjön a maga ajtaja előtt­. Losonczy Géza megjegyezte, hogy a középrétegekben is meg­becsülést keltett, hogy Magyar­­országon kemény kézzel bánnak a háborús uszítókkal még akkor is, ha főpapi palástot viselnek. Erdeiné Majláth Jolán hozzá­fűzte, hogy Léleben a magukat öntudatos katolikusnak valló francia asszonyok is hangsú­lyozták: a M­i­n­dszen­ty-ügy­ben teljesen igaza van a kormány­nak, mindenki tetszése szerint kitere­getheti a maga eladásra szánt portéikáját. Gary Davis, ha ko­molyan akar harcolni a béké­A prágai kongresszussal kap­csolatban feltett kérdésekre Drahos Lajos a következőket válaszolta: — Prágai tartózkodásunk alatt nap-nap után éreztük a felénk irányuló meleg szeretet­ből és rokonszenvből a két nép közötti barátság mindinkább fo­kozódó elmélyülését. A cseh­szlovák ipari munkásság nagy elismeréssel kíséri a magyar dolgozóknak szocializmust építő munkáját. A párizsi hatalmas békede­­monstrác­ió gyakorlati hatásáról szólva Lukács György kijelen­tette: A buffalói tüntetéshez ha­sonló tüntetés még nem volt. Ez az antiimperialista mozgósítás messze túlterjedt a munkáspár­tok határain. Ezután rámutatott arra, hogy Franciaországban és Olaszországban egyre nő a bé­kepárt tábora. Losonczy Géza ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy a párizsi kongresszus felülmúlta a wroclavi kongresszust, amely előkészítette és biztosította a­­párizsi világkongresszus sike­rét. Losonczy államtitkár ez­után foglalkozott a párizsi rá­dió magyar nyelvű adásában ért, térjen vissza Annuséiba, ahol a békéért való harcnak tág tere nyí­l. Gary Davis — mondotta a továbbiakban Losonczy állam­titkár —, valamint a Franc Ti­eur című lap körül tömörült trockisták és opportunisták cso­portja úgynevezett ellen­kongresz­­szust rendez. A mostani ellen­­kongresszus — mondotta Lo­sonczy Géza —, tulajdonképen tükröződése a párizsi világbéke­­kongresszus nagy sikerének, ellene intézett támadással. Egy rádió kommentár, amelyet né­hány volt magyar tákolt össze, kongresszusi felszólalásommal kapcsolatban azt a kérdést in­tézi hozzám: várjon elmon­dom-e idehaza, milyen kenye­ret kaptam a reggelimhez? Ha ez a kérdés a francia dol­gozó nép életszínvonalára vo­natkozott, akkor erre a kér­désre maguktól a francia dol­gozóiktól megkaphatják a vá­laszt. Losonczy Géza a magyar de­legáció legnagyobb elismerését fejezte ki a kongresszust rende­ző franciáknak, akik minden tekintetben a legelőzékenyebben álltak a magyar küldöttek ren­delkezésére.­­ A csehszlovák kormány is nagy önfeláldozással és zsenia­litással határos szervezőképes­séggel rendezte meg a prágai kongresszust, tette hozzá Boldi­zsár államtitkár. Ezután Bánky Zsuzsa felol­vasta Devecseri Gábornak azt a versét, amelyet aznap írt, ami­kor a párizsi kongresszus hírül vette Nanking felszabadulását. A vers egyik sora így hangzik: «A béke azoké, akik keményen megharcolnak érte". A protestáns püspökök jelentős megnyilatkozása Prágában elismerik a magyar dolgozók építőmunkáját A katolikus lelkészek is aláírták a békekiálltványt Egy másik kémesre valav­or­va Losonczy államtitkár kije­lentette, hogy a világ kereszté­nyeihez intézett kiáltványt több­ségükben a kongresszuson rész vett katolikus lelkészek ír­ták alá. Ezek a lelkészek nem vették figyelembe a Vatikánnak a kongresszussal kapcsolatos negatív álláspontját. Harustyák József beszámolt a Balle aux Mines-ben tartott nép­gyűlésről, ahol igen sok magyar bányász volt jelen. Ezeknek a bányászoknak egyöntetűen az volt az álláspontjuk, hogy a világ minden dolgozójával együtt erélyesen kell fellépni a hábo­rús uszítók ellen. Boldizsár államtitkár elmon­dotta, hogy a csehszlovák dele­gációban több ka­tol­ikus pap foglalt­­helyet. Egyeyik felszó­lalva kijelentette, nincs felha­talmazása arra, hogy az egy­ház nevében beszéljen. De sokmillió katolikus nevében bízvást kije­lentheti: meg kell szilárdítani s meg kell védeni a békét a há­borús uszítókkal szemben. A franciák kifogásolták a beutazási engedélyek megtagadását Ezután Losonczy Géza állam­titkár hangsúlyozta, hogy a ma­gyar népi demokrácia tekinté­lye külföldön rendkívül meg­növekedett. A magyar delegá­tusok úgy vonzották a külföldi újságírókat, mint mágnes a va­sút. A nyugati delegációk köré­ben is nagy érdeklődés nyilvá­nult meg a magyar népi demo­krácia iránt. Losonczy Géta a továbbiakban utalt arra, hogy a francia közvélemény nagy meg­ütközéssel vette tudomásul: sok kiváló magyar művésztől a fran­cia kormány megtagadta a be­utazási engedélyt. Losonczy Géza ezután elmon­dotta, hogy Gary Davis nevű amerikai, hangzatos sajtópropa­ganda közepette lemondott ame­rikai állampolgárságáról és ki­kiáltotta magát világpolgárnak. A párizsi békekongresszuson fel­szólalásra jelentkezett, de eluta­­sították egyhangúlag a kérel­mét. A párizsi világbéke-kon­­gresszus nem valami piac, ahol KIZÁRÓLAG HÁZTARTÁSI CÉLOKRA Bekapcsolták a lispei gázt Szombaton délben ünnepélyes külsőségek között kapcsolták be az óbudai gázgyár vezetékébe a Lispéről érkezett földgázt. Az ünnepélyes aktuson részt vett Kossa István iparügyi minisz­ter, a főváros vezetősége és a gázgyár dolgozóinak tömege. Siklósi József, az óbudai üzem pártszervezeti titkárának meg­nyitója után Székely Pál, a MAORT vezérigazgatója beszélt. • Kossa István iparügyi minisz­ter méltatta ezután az ese­mény jelentőségét. Bognár Jó­zsef polgármester vette át a fő­város közönsége nevében a földgázvezetéket. Lőrinci Imre igazgató beszéde után Szipka József, a Vegyipari Szakszerve­zet titkára átadta a földgáz­­vezeték munkálatai során ki­magasló érdemeket szerzett dol­gozóknak a 16 élm­unkás és 3 kiváló munkás kitüntetést. Gyö­­mörei élmunkás köszönte meg. Ortutay miniszter nyilatkozata a kulturális tervekről Ortutay Gyula vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter­ nyilatko­zott az ötéves terv kulturális Programm­járól. — Már a hároméves terv is — mondta — nagy összegeket biztosított kultúrpolitikai cél­jainkra, közel 2500 iskolát átül­tettünk helyre és megteremtet­tük felsőoktatásunk és tudomá­nyos életünk új intézményes ke­reteit— mondotta. — Az ötéves zene kulturális fejlődésünk üte­mét még lendületesebbé teszi. Ennek előirányzata 2 és félmil­­liárd forint, melynek egyötödét az általános iskolai hálózat fej­lesztésére fordítjuk. Több mint 300 iskolát építünk, többezer iskolát helyreállítunk és az öt­éves terv végére az általános iskolán kívüli tanulók száma másfélmillióra emelkedik. Négy­­ezer iskolát kémiai laborató­riummal, további 4000-et fizi­kai kísérleti eszközökkel szere­lünk fel. Huszonhat új tanuló­­otthont építünk, — Középfokú iskoláztatásunk súlypontjait a nagy ipari góc­pontokban teremtjük meg. Nyolc­millió forint költséggel megépül­nek a budapesti és debreceni egyetem orvosi fakultásának új elméleti intézetei. Budapesten új ortopédiai, Debrecenben új se­bészeti, Szegeden új elme- és idegklinikák, mindhárom helyen pedig új röntgendiagnosztikai és sugárterápiás intézetek létesül­nek. Az 1. számú sebészeti kli­nikán Budapesten külön tüdő­­sebészeti osztályt szervezünk. Kimagasló alkotás lesz a pécsi tudományegyetem új központi klinikai tömbépülete. Itt felsze­reljük újból az ápolói és as­­­szisztensképző intézetet.­­ Kiborítjuk a Műegyetemet, az állami műszaki főiskolát és Miskolcon bánya- és nehézipa­runk központjában nehézipari műszaki egyetemet létesítünk, hogy ezzel biztosíthassuk a kö­zeljövőben a szükséges 10.000 új mérnök kiképzését. Méltó­­képen gondoskodunk a közgaz­daságtudományi egyetem elhelye­zéséről is. Felsőiskolai intéze­teink technikai berendezését korszerűsítjük. Helyreállítjuk a Műcsarnok rombadőlt épületét, kibővítjük a Széchenyi Könyv­tárat, a Szépművészeti Múzeu­mot és a Történelmi Múzeu­mot. Teljesen helyreállítjuk a Nemzeti Múzeumot, a Termé­szettudományi és Néprajzi, az Iparművészeti Múzeumot és az Országos Levéltárt. Kibővítjük a vidéki könyvtárakat és mú­zeumokat is. Az ötéves terv művészeti előirányzatának leg­kimagaslóbb tétele az új Nem­zeti Színház. Vidéken a színhá­zi kultúra emelésére, Győrben új nemzeti színházat létesítünk. Gondoskodunk ezenkívül a kép­zőművészeti, a színművészeti, filmművészeti és az iparművé­szeti főiskolák méltó elhelyezé­séről és felszereléséről is. Új kultúrházak építésével az eddi­giek számát 1230-ra emeljük. A sportlétesítmények közül kimagasló a budapesti centená­­ris stadion befejezése, a Nem­zeti Sportcsarnok, a Nemzeti Tornacsarnok, a Nemzeti Sport­uszoda, a Testnevelési Főiskola és négy testnevelési főiskola épí­­tése — Nyugodtan elmondhatjuk — fejezte be nyilatkozatát a kultuszminiszter —, hogy az öt­éves terrv fényes korszakot nyit a magyar művelődés történeté­ben. Országos Takarékpénztár N. V. Központ, Budapest, V., József Atilla­ utca 2­32 nagybudapesti és 65 vidéki fiók Takarékbetét, folyószámlal nettót, takarékbélyeg átutalások, beszedési megbízások A helyzet szombaton A Független Magyar Demo­krata Párt képviselőjelöltjei kö­zül többen részt vesznek és be­­­­szédet mondanak a Független­ségi Népfront május elsejei vá­lasztási nagygyűlésein. A párt elnöke, Balogh István délelőtt 11 órakor Nagykőrösön, dél­után 4 órakor Soltvadkerten be­szél; ugyanezeken a gyűléseken az MDP részéről Házi Árpád mond beszédet. Parlagi György a délután 3 órakor kezdődő csornai gyűlés szónoka. Kívülük a Balogh-párt képviselőjelöltjei közül Dénes István Baján, Lu­kács Vilmos Hevesen, Alvinczi Imre Adonyban, Millasin Kornél Rózsaszentmártonban mond be­szédet a vasárnapi gyűl­éseken. ♦ A biciklista: e puszta név hallatára is borzalom fut végig az emberek­ hátán. Régi téma ez, időközönként mérnöki pon­tossággal visszatér. Maguk a bi­ciklisták mindent elkövetnek, hogy a közlekedési rendészet még olyan ébersége ellenére se kerüljön le a napirendről. Amit a kerékpárosok, motor­kerékpárosok fegyelmezetlenség­ben, lelkiismeretlenségben produ­kálnak — tisztelet a kivételek­nek —, olykor minden képze­letet felülmúl. A szabályokra fittyet hánynak, tiltott sebes­séggel haladnak, valósággal sportot űznek abból, hogy gya­logjáróikat, kocsikat rettegésben tartsanak. Hogy az utakon négy­­öt kerékpár egymás mellett — és nem előírás szemt egymás után — száguld, nem szállnak , le a kerékpárról, ha a főutcák egyik oldaláról a másikra men­nek át, nekiiramodnak a gya­­kratlan járókelőnek a viccből, s ezek és egyebek csak szerény szemelvényei a biciklista geng­­szterkedéseknek. Az meg épen reggel állandó műsorszám, hogy a táro­s kellős közepén kereszt utcából tülkölés nélkül iramodnak ki és különb­ség csak abban van, hogy autót vagy gyalogost lepnek-e meg, néha félelmet keltően. Épen az este lehettek tanúi, akik a Csá­szárfürdő körül jártak, hogy az ismert politikus kocsija, haj­szálon múlt, hogy el nem so­dorta a mellékutcából tülkölés nélkül nelkiszáguldó vihogó mo­torkerékpárost. Csak a véletle­nen és a soffőr ügyességén múlt, hogy a biciklista, az ilyen alakok mellől elmaradhatatlan „benzintyúkkal“ együtt ma már nemigen merenghetne felületes­­sége következményein. Kíméletlenül radikális szigor­ral kellene egyszers min­den­korra lehetetlenné tenni a biciklisták garázdálkodását. Kevés ellenszen­vesebb csoportja van a társa­dalomnak, mint a biciklista. Annyi szívóssággal tartják ébren a közönségben rossz hírüket, hogy ideje volna, ha ők is to­vább adnák ezt a kétes dicsősé­get. ♦ Bognár József a kisgazdapárt VIII. kerületi választási gyűlé­sén hangoztatta, hogy az értel­miségnek óriási távlatokat nyit meg az ötéves terv. Az ipar, a mezőgazdaság, területén sok-sok szakemberre lesz szükség. Ér­telmiségünknek nem lehet szebb feladata, mint részt venni ab­ban a munkában, amely a tár­sadalom életét szebbé teszi. Az ötéves terv végrehajtásának egyetlen külső feltétele van, a béke. Békét akarunk, amely biz­­t­­osítja népünk függetlenségét. A köztársasági elnök kitüntette az Államvédelmi Szakosíts Árpád köztársasági elnök a köztársaság védelme ér­dekében végzett Kimagaslóan jó munkájáért kitüntetésben része­sítette az Államvédelmi Hatóság vezetőjét és több tisztjét. Péter Gábor rendőraltábor­­nagy a Köztársasági Elnök el­ismerésének aranykoszorúját, Szűcs Ernő rendőrezredes, Décsi Gyula rendőralezredes, Dékány István rendőralezredes, Kajli József rendőralezredes, Mora­­vetz László rendőralezredes, Ti­hanyi János rendőrőrnagy, Princz Gyula rendőrőrnagy, Réh Alajos rendőrnagy a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, Jámbor József rendőrszázados, Farkas Vladi­­mir rendőrszázados, Bradács Hatóság vezetőit György rendőrnyomozó száza­dos, Köteles Henrik rendőr­­nyomozó százados, Vértes János rendőrnyomozó százados, Her­man Lajos rendőrnyomozó fő­hadnagy, Turcsányi József rendőrnyomozó főhadnagy és Berán Iván rendőrfőhadnagy a Magyar Köztársasági Érdem­rend kiskeresztjét kapta. A kitüntetéseket szombaton adta át a miniszterelnök, aki hangoztatta, hogy az államvé­delmi hatóság tagjai erőfeszíté­sének, éberségének, lankadatlan szorgalmának és bátorságának jelentős része van abban, hogy népünk már nyugodtan folytat­hatja alkotó munkáját. A kitün­tetettek nevében Péter Gábor rendőraltábornagy válaszolt. a dolgozóknál? M­INDEN I­DŐBEN MINDEN IDŐBEN ! j&gi HÓPALACK MINDEN ÓRÁBAN V K I ES PAOEÓ JARWELLTÓL Budapest, V!, Tévés-korú! 41. Britannia mellett — Rádiók 611-12-18 havi részletre. OKA- beváltóhely

Next