Magyar Nemzet, 1949. június (5. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-19 / 140. szám
Árai 60 fillér Vasárnap 1940 június 19. év 140. szám Lünden jószámi éki ember vágya írta: Parragi György A budapesti békekongresszus, Baki Paul Eluard, a nagy francia költöttek megrendítő emberi és művészi hitvallása mellett legkimagaslóbb eseménye kétségkívül Losonciy Géza hatalmas expozéja volt, mely lenyűgöző erővel vetítette hallgatósága elé a háború és béke erőinek drámai birkózását, önkéntelenül a görög mythológia felejthetetlen képei támadtak fel bennünk szavai nyomán. Most is ilyen titáni emberfeletti harc folyik a béke és a háború erői között. Asmak az örök harcnak egyik döntő szakaszában él a mi nemzedékünk, melyet a perzsa mythológiának dualizmus-tana ismert fel már az emberiség őskorában, amikor a világ értelmét és lényegét Ormuzdnak, a világosság urának és A rimer® ak (ármánynak), a Sötétség fejedelmének, vagyis a jó és a rossz, a béke és háború, az építés és a rombolás szimbólumainak harcában jelölte meg. Etilnek a világtörténelmi harcijaik első fejezete: az antifasizmusnak és fasizmusnak, az emberiességnek és az embertelenségnek, a szabadságnak és a zsarnokságnak az élet-halál küzdelme 1945-ben. A német, illetve japán kapitulációval a haladás, a szabadság erőinek győzelmével végződtek. Erről a győzelemről azonban azóta kiderült, hogy nem végleges, hanem csak átmeneti. Nem sterilizálta örökre a fasizmus csíráit. Nem irtotta ki örökre az emberi szívekből a támadás ősi barbár ösztönét. Nem küldte örök száműzetésbe az embertelenség szadizmusát. Feloszlatta a koncentrációs táborokat, lerombolta a gázkamrákat, krematóriumokat, de nem tiporta el véglegesen azt az embertelen szellemet, mely a XX. századnak e legszégyel teljesebb alkotásait létrehozta. Ezért kell ma ismét szellemileg mozgósítani, szellemileg felszerelni azokat az erőket, amelyek a legutóbbi világháborúban a fasizmus ellen harcoltak és győzedelmeskedtek felette. Ismét meg kell szervezni a resistance-ot, az ellenállást a fasizmus újjáéledő erőivel szemben. Ismét meg kell teremtni a világ minden tiszta szándékú, a háborút, az imperialista elnyomást, a monopoltőke kizsákmányoló rendszerét gyűlölő emberek áttörhetetlen egységfrontját. Erre a feladatra vállalkoztak a különböző országokban megtartott Vagy ezután megtartandó békekongresszusok. A most lezajlott magyar békekongresszus szervesen illeszkedett bele az eddigi hasonló seregszemlék sikersorozatába és szellemi atmoszférájába. Ezt a szellemet kétféle megnyilatkozása jellemezte leginkább: az erő és az egység. .E két jellemző vonás jegyébe zajlott le a budapesti békekongresszus is. A benne felhalmozott legyűrhetetlen erőt egyformán fejezte ki a fegyveres alakulatok, honvédség, rendőrség , szabadságharcosok népes képviselete, a munka frontján dolgozóknak, ipari munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek és az ifjúságnak ereje, elszánt, bátor tekintete és lelkesedése. A kongresszus azonban hű megnyilatkozása volt a nemzet nagy fizikai és szellemi egységének is. A nemzet szellemi, lelki, anyagi kincstárainak minden értékét ott láttuk a parlament üléstermében. Legkiválóbb tudósainkat, íróinkat, művészeinket, fizikai dolffozóik élcsapatát, a mintagazdákat, a munka hőseit. A gyárak, üzemeit, bányák, laboratóriumok, könyvtárak fizikai és értelmiségi dolgozók mellett élt nyok testvéri egyetértésben az oltárok széleét, az egyházak papjai, akik elsőiében jelentek meg ibben nagy számban a magyar népi demokráciának ilyen hatalmas seregszemléléin. Nincs a nemzet életének olyan rektora, amely a maga külön jellegzetességével, eltérő színfoltjával ne mutatkozott volna meg a békekongresszuson. Ez a változatosság ellentéte az uniformizáltságnak, az egyszínűségnek és egyhangúságnak. A kongreszszus hangja színes, polifónikus emberi hang volt és nem fakó, színtelen. Ez a sokszínűség, változatosság fejezte ki azonban a legbeszédesebben a kongresszus nagy belső egységét. Egyben igazolta ezzel Losonczy államtitkárinak azt a megállapítását, hogy a béke szolgálata nem egy társadalmi csoportnak, egy politikai pártnak a monopóliuma. A budapesti kongresszus tagjai is átérezték Ilja Ehrenburg szavainak igazságát, mely szerint a békemozgalom minden jószándékú ember szívügye, legyenek bár marxisták, kankiánusok, szabadgondolkodók vagy katolikusok. A budapesti kongresszus a maga belső egységével igazat adott Boulter abbénak, amikor Wroclawban kijelentette: „A béke csak olyan emberi gondolat műve lehet, amely minden humanizmust számbavesz az emberiség újjáteremetésében." Természetes, hogy a béke nagy művének megalkotásában, megszilárdításában és megvédelmezésében nem hiányozhat a keresztény humanizmus sem. „A kereszténység — mondotta ugyanott Boulier abbé — nem mentit fel a keresztényt emberi feladatának teljesítése alól. A keresztény nem lehet szökevény és ezért el kell foglalnia helyét dás test,-érti el az'-iranián a műhelyekben ahol az emberiség sorsát kovácsolják.'' Az emberiség mai sorsát két különböző helyen kovácsolják. Az egyik helyet alkotják a fegyvergyárosok irodái, arzenáljai, a velük szövetséges sajtó szerkesztőségei, rádióállomások stúdiói és az őket kiszolgáló vezérkarok, parlamentek. A másik hely: a béke tábora. Nem kétséges, hogy milyen sorsot készítenek elő az emberiség számára e két különböző helyen. Az egyik az atombombát gyártja, a civilizáció megsemmisítését készíti elő, a művelt emberiség sírját akarja megásni. A másik helyen az atomenergiát békés célokra, az emberi munka megkönnyítésére kívánják felhasználni, laboratóriumaiban a betegségek leküzdése, a talajok javítása céljából kísérleteznek baktériumokkal, az ipar az emberi fogyasztás, életszínvonal-emelés céljából dolgozik. Az emberi kultúrát nem tragikus öngyilkossággal, halálos pesszimizmussal befejezni, hanem új lendülettel, új vérfelfrissítéssel, új optimizmussal új virágzásba, új, nagy alkotások elvégzésére akarják fejleszteni. Nem sírokat akarunk ásni, hanem egy szabad, szebb világ születésénél akarunk segédkezni. A harc megindult, a békeszerető, jószándékú emberek harca a sötétség erőinek sírt nyitogató kísérletezései ellen. És ennek a harcnak az élén az a hatalom áll, amely egyszben már megimentette az emberiséget a legszörnyűbb veszedelemtől, a fasiszta elnyomástól. Három éven át a Szovjetunió egyedül harcolt az ellenséggel, egyedül viselte a háború legnagyobb súlyát. És most újra a Szovjetúnió vállalja az oroszlánrészt abban a harcban, amely a neofasizmus szálláscsinálói ellen indult meg szerte a világon. A küzdelem kimenetele nem kétséges. Az élet mindig legyőzi a halált, a szellem a kardot, az erőszakot, a szabadság az elnyomást, a béke a háborút. De az is biztos, hogy a szabadságszerető népek nem a halál fekete kockájára teszkélüket, hanem az életre, a békére. Mert tudjuk, hogy a jövő az ő győzelmüket hordozza terhes mellében. A magyar dolgozó nép e tudatának, reményének volt egységes megnyilatkozása a budapesti békekongresszus. A békekonferencia állást foglalt a világbéke mellett hogy a béke megvédése érdekében feladatunk mindenekelőtt abban áll, hogy felszámoljuk hazánkban a reakció még meglevő maradványait, hogy a termelés frontján folyó harcban, a szocialista munkaversenyben hazánk gazdasági erejét fokozzuk. — Mi, szervezett magyar munkások híven követjük a békéért folyó harcban is a mi nagy dicső Pártunknak, a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar nép bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak útmutatásait — fejezte be beszédét Piros László. Bognár József belkereskedelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a Szovjetúnió iránti hála egyben hűség önmagunkhoz, nemzeti felemelkedésünkhöz, társadalmi vívmányainkhoz, dolgozó népünk unalmához. A szovjet— magyar barátság bizonyítéka annak, hogy egy kis ország a közvetlen barátság, a nemzeti szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása alapján őszint baráti és szövetséges viszonyba kerülhet egy nagyhatalommal, persze csak olyan nagyhatalommal, mint amint a Lenin és Sztálin nagy eszméi által vezetett Szovjet úrnő. Illyés Gyula, Kossuth-díjas író elmondotta, hogy a hajdani uradalmi cselédek mennyivel boldogabb, emberi ételei élnek mint azelőtt és milyen bizakodással néznek a jövőbe. A volt grófi földek és bérletek dolgozói tudják, kiknek köszönhetik felemelkedésüket. Négy év alatt meggyőződhetitek arról, mit jelent a munka békéje, a dolgozók békéje. Szádeczky-Kardoss Elemér egyetemi tanár kiemelte, hogy a kutatók, a tudósok a békét aktívan is megvédik és készek a tudomány minden eszközét felhasználni a béke érdekében. Andics Erzsébet egyetemi tanár kiemelte, hogy ez imperialista hatalmak nemcsak politikailag, gazdaságilag és katonailag készítik elő a háborút, hanem igyekeznek ideológiailag is megszervezni. Egyik ilyen burkolt módszerük a kozmopolitizrmus hirdetése is. A kozmopolitizmust az imperialista sajtó marxista internacionalizmusként akarja beállítani Berkó József, Rajka község termelőszövetkezeti csoportja nevében üdvözölte a kongreszszust, majd Mihailich Győző Kossuth-díjas hídépítő, egyetemi tanár mondotta: A békéért érdemes és kell is harcolni Szombaton reggel kilenc óra után az országos békekonferencia , folytatta tanácskozásait. Az ülést Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója nyitotta meg. A napirend előtt az MNDSz újpesti asszonyküldöttsége üdvözölte e konferenciát és virágcsokrot nyújtott át az elnökség egyik asszonytagjának Ezután az elnök különféle táviratokat ismertetett, amelyekben a világ minden részéből üdvözlik az Országos Békekonferenciát. üdvözlő táviratokat küldött Leon Ruszkovsky lengyel író, Dimitrij Poljakov bolgár költő, Jan Drda, a csehszlovák írószövetség elnöke, Lapp Novomoclev, a szlovák iskolaügyeik minisztere, Johannes Bacher német költő, Cotton aszszony, a Nemzetközi Nflszövetség elnöke, Yves Farge volt francia miniszter, Edgar Longuet, Marx Károly unokája és a francia kommunista párt régi harcosai. A táviratok magszámlálhatatlan sokasága érkezett, amelyekben üdvözítik a konferenciát és sok sikert kívánnak munkájához A Szovjetunió a béketábor élén Darvas József építésügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre. — Egy emberöltő alatt — mondotta — két szörnyű háború pusztított az emberiségen s most, alig négy esztendővel a második világháború befejezése után ott tartunk, hogy a világ békeszerető népeinek egy új világháború kirobbantásának a megakadályozására kell erejüket felsorakoztatni. Az elmúlt négy esztendő, de különösen az utolsó másfél esztendő alatt a nemzetközi imperializmus, elsősorban a USA imperialista köreinek háborúra készülő politikájának következtében az új háború fenyegetése reális veszedelemmé nőtt. Az elmúlt második világháború ötvenmillió halottjának emléke még itt kísért közöttünk, vádolva a fasiszta imperializmus büntetőit. A há. imrya paztinj&t «bi. ’vei még el sem tűntek, mégis az imp.', rralisták már új háborúra úszhtatak, sőt új hollmára készülődnek. Négy évvel ezelőtt nehéz volt elképzelni, hogy ilyen hamar idejutunk. Annál is inkább nehéz volt ezt elképzelni, mert a fasizmus ellen harcoló szövetséges hatalmak, Anglia és a USA is a háború folyamán isa háború véget ért, de az amerikai katonai költségvetés tovább emelkedett. Jött az amerikai imperializmus gyarmatosító terve, a Marshel.terv. Ezek a jelenségek is világosan megmutatták: a vezető imperialista nagyhatalom, a USA és csatlósai valódi szándékát. A kommunista és munkáspártok tájékoztató irodájának 1947. szeptemberi határozata értelmében teljes világossággal megállapította, hogy az egyik oldalon a Szovjetúnió és a demokratikus országok politikája, amely a demokrácia megszilárdítására irányul, a másik oldalon pedig a USA és angol politikája áll, amely a demokrácia megfojtására törekszik. A nemrégiben létrehozott északatlantai blokkról szervezői azt állítják, hogy kizárólag védelmi egyezmény, de valójában támadó csoportosulás a Szovjetúnió és a népi demokráciák ellen. Az imperialisták világuralmi törekvéseinek már ideológusai is vannak a USA-ban. Ezek az ideológusok hóbortosoknak látszanak ugyan, de valójában mérgező eszméket gyártanak holmi világkormányról, világállamról, cinikus érvekkel, az imperializmus hódító terveinek támogatásával. Mindez azt bizonyítja, hogy az amerikai imperializmus feltámasztja a fasizmus hagyományait, a világuralmi hóborútól kezdve a szovjetellenes keresztesháború hirdetéséig. A mai világhelyzetnek csak egyik, jellemzője az imperialista tábor háborús készülődése, másik jellemzője azonban az imperialistaellenes nemzetközi békéidkor. Miben rejlik az ereje? Mindenekelőtt abban, hogy az óta a legyőzheten szocialista birodalom, a Szovjetúnió áll Sztálin vezetésével. A Szovjetúnió nem akart a múltban sem és nem akar most sem háborút. Nem szavak és nyilatkozatnételten elfogadták a Szovjetúniónak azt az álláspontját, hogy nem szabad megelégedni a fasizmus leverésével, hanem olyan nemzetközi helyzetet kell teremteni, amely elejét veszi minden nemzetközi agressziónak. A san franciscói, jaltai, a potsdami egyezmények ebben a szellemben születtek. A Szovjetunió a második világháború folyamán meg tudta akadályozni mind az imperialista egységfront létrejöttét, mind azt, hogy Anglia és Amerika nevető harmaduk legyen. De az angolszász imperializmus igazi szándékai nem aludtak el Ezek a szándékok már a háború folyamán is érvényesültek. A sokszor beígért második front csak 1944. nyarán jött létre, amikor mér vitathatatlan volt a Szovjetunió győzelme a hitleri fasizmus felett. Roosevelt hallásával, azumán elnökségével az Egyesült Államok pozitírájában egyszerre hatalomra kerültek azok az imperialista reakciós erők, amelyek eddig vagy az elszigetelődést, a semlegességet, magyarán szólva a hitleri segítség politikáját, vagy az imperialista világuralmi szándék politikáját hirdették. Sok, hanem harminc év tettei tanúskodnak a Szovjetúnió következetes likipolitikájáról. (Darvas József beszédét itt folyton megszakítja a taps és az éljenzés, amikor a szónok a Szovjetuniót vagy Sztálint említi.) • , Van a szovjet hadseregnek olyan erőtényezője, amely egyetlen kapitalista ország hadszünet után Melis József vette át az elnökséget. Elsőnek Rácz Gyula, a DÉFOSZ főtitkára beszólt és beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar dogozó parasztság kiáll e béke megvédése mellett. Parasztságunkat ma már nem tudja a reakció felhasználni a demokrácia ellen. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy ez az ország az ő országa, tudja ezt is, hogy az előttünk, álló nagy feladatunkat, országunk további felemeléset, jobb életlehetőségek megteremtését csak úgy tudja megvalósítani, ha hitijében építheti országát. Dolgozó parasztságunk határozottan és megingathatatlanul állást foglal a Szovjetúnió vezette béketábor mellett. Szilágyi Rózsa, a MINSZ leánytitkára hangoztatta, hogy a magyar leányok is réészt kérnek a béke védelmének harcából. Ottó István honvédezredes azt hangsúlyozta, hogy a honvédség képviselőinek részvétele is bizonyítja, hogy a magyar néphadsereg célja azonos a békekonferencia céljaival Papp Géza szabadszállási lelkész üdvözölte a kongresszust. Majd Pros László, a SZOT főtitkárheyettese emelkedett szóósra. Bevezetőben a magyar szervezett munkásság orivéletét tolmácsolta a békekonferenciának a hangsúlyozta, hogy’amaseregének sincs és ez az, hogy a szovjet hadsereg az igazság hadserege. A háborús kardcsörtetések és a háborús készülődések nem az erő, hanem a gyengeség, a félelem jele. A Szovjetúnió békepolitikáját viszont nem a gyengeség, hanem az erő öntudata vezeti. Eközben érkezett meg azillírtádára Szakosíts Árpád köztársasági elnök, akit a küldöttek felállva megéljeneztek. — Éljen a legyőzhetetlen béketábor és annak vezetője, a hatalmas Szovjetúnió! Éljen a béketábor nagy vezére, Sztálin generalisszimusz. A tömött padsorokban, páholyokban és az emeleti karzatokontapsolt mindenki, amikor Darvas József a magyar nép felszabadítójáról és nagy barátjáról, a Szovjetunióról beszélt A békeküldöttek beszéd közben tapsaikkal, ünnepléseikkel millió és millió magyar nevében tettek hitet a Szovjetúnió mellett Halász Alfréd, a nyomdaipari dolgozók szakszervezetinek elnöke hangoztatta, hogy a háborút meg lehet és meg kell akadályozni mindenáron. Ha a népek nem akarják, akkor nem is lesz háború. Stöckler Lajos, az Izraelita Hitközség elnöke a magyarországi zsidóság üdvözletét tolmácsolta. «Ismerjük a háborús uszítók és fasiszták fegyvertárát — mondotta —, az antiszemitizmus és a soviniszta, nacionalista jelszavakat. Minden nacionalista megmozdulás a háborút szolgálja, bármely lobogó alatt jelentkezik. A zsidóság éberen figyel és saját körében sem tűr meg ilyent. A mi szenvedéseink nem szolgálhatják a háborús érdekeket. A következő határozati javaslatot terjesztették a kongresszus elé: — Békénk, biztonságunk védelmére hívjuk a szocializmust építő, országot vezető munkásokat, a mantarányiunk kenyeréért dolgozó parasztokat, a tudás világosságát terjesztő értelmiségieket, az asszonyokat és a leányokat, a ma és a holnap anyáit, a város és a falu fiataljait! — A békének minden hitványságára elszánt, elállatiasodott ellenségei vannak: Hitler tanítványai, az imperialista háborús gyujtogatók. Az ő harácsoló jólétük, a dolgozók kizsákmányolásán épül Nem becsüljük le az ellenség erejét, de a győzelem biztonságával indulunk a békéért vívott harcba. A béke tábora hatalmasabb mint a béke ellenségeinek, az imperialista háborús gyújtogatóiénak a tábora. A párizsi nagy békekongresszuson, amelynek a budapesti békekongreszus egyenes folytatása, a föld hetvenkét népének küldöttei 600 millió nő ét várfinggéíam bplílanák aranvukat a béke védelmében. Párizstól Sanghajig és Sanghajtól New Yorkon és Washingtonon át ismét Párizsig húzódik a békének az egész föld kerekségét átfogó hatalmas frontja. Munkások• Harcoljatok a békéért az imperialisták elleni Amikor a békét véditek, a munkahelyetdet, a bányát, a gyárat vértitek, mely a tiétek lett, a népi demokrácia hatalmát Vikiitek, amely a ti hatalmatok. Dolgozó parasztok! Amikor a békét véditek, az ezer esztendő után birtokotokba került földet véditek, az emberibbé váló életet, a földesúri és tőkés elnyomás czéizárása után osztályrészetekké vált szabadságot véditeik! Értelmiségiek! Amikor a békét véditek, a tudományos kutatás, az értelmiségi munka szabadságát és méltóságát véditek, azért a jogért harcolok, hogy a halál helyett ez életet szolgálhassátok! Asszonyok, leányok, anyák! Amikor a békét véditek, gyermekeitek, apátok, férjetek életét,családotokboldogságát .Gogu- Támadó csoportosulás a demokráciák ellen gyar szervezett munkásság szilárdan áll a nemzetközi proletárszolidaritás alapján az imperialisták ellen , erről tanúbizonyságot is tett. Tudjuk, A konferencia határozati javaslata A dolgozó parasztság kiáll a béke megvédése mellett