Magyar Nemzet, 1949. július (5. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-30 / 175. szám
4 „A felszabadító szovjet katonák ismerték Petőfi nevét“ — mondják a kiskőrösi asszonyok Kiskörösön minden Petőfire emlékeztet. Szobrok, táblák, az utcák, terek neve. A szülőháza, ami Ugyan nádtetős öreg épület, de belül olyan, mint egy templom. Akárhová lép be az ember. Petőfi kép függ a falon nemcsak a középületekben, de a magánházakban is. A kiskőrösi temetőben fehér síremlék áll: „Út nyugszik Petőfi dajkája, Kurucz Zsuzsanna, élte 54 évet“. Alatta négy verssor: ,,Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom, félálomban vagyok már. Cserebogár, sárga cserebogár...“ A kiskőrösi MNDSZ-asszonyok, akik a sírt gondozzák, vezetnek el a sírhoz. Petőfiről nagyon sokan beszélnek, szépen, okosan, lelkesedéssel, de nagyobb szeretettel talán senki sem gondol a költőre, mint ezek az egyszerű, 4—5 elemit vagy annyit se végzett ezerláncú szoknyás, fejkendős parasztaszszonyok. Az egyik pirulva bevallja, hogy lánykorában olyan sokat nézegette a Petőfi képét, hogy azt gondolta: akihez férjhez megy majd, annak hasonlítani kell a költőhöz. — Sajnos, aki az uram lett, cseppet se hasonlít rá, mert olyan magas szőke ember az én Jóskám, igaz, hogy nagyon szépen élünk, de azért sokszor elnézem én még most is a Petőfi-képet... Petőfi-versek az emlékkönyvben Martinek Zsuzsika azt mondja: az emlékkönyvét csupa Petőfi-versekkel írták tele a regények... De ahogy Kovács Józsefné vélekedik, az már igazán elgondolkoztató: — Mikor én iskolába jártam, mi nem tanultunk mást, mint az Anyám tyúkját, meg a küszöbön guggoló Sári nénit. De az én iskolás kisfiam már teli torokkal szavalja, hogy „Akaszszátok fel a királyokat“, meg „Néppel tűzön-vizen át“, ,,Azok reá, ki elhajítja kezéből a nép zászlaját“. Én ezekről a versekről eddig még nem is hallottam. Lipták Imréné is azt mondja: — Szégyen, nem szégyen, de egyetlen Petőfi-kötet sem volt a házunknál. Most kapta meg a kislányom vizsgái ajándékul a jó tanulásért Petőfi összes verseit. Most én is azt olvasgatom esténként, ha végzek a munkával. Nemcsak Tóth Mihályné, hanem még igen sokan meglepődtek azon, hogy a felszabadító szovjet csapatok katonái ismerték Petőfi nevét. Az orosz katonaleány Petőfit idézi . Én is akkor tudtam meg, milyen nagy költő a mi Petőfink, mikor a hozzánk beszállásait kedves orosz katonaleány Petőfiről beszélt és a verseit idézte — meséli Tóthné. Petőfi élettörténetét általában jól ismerik a születésétől kezdve. Még most is neheztelnek a szabadszállásiakra, akik egyszer el akarták perelni Kiskőröstől a születési helyét. — Nézze meg akárki a hiteles keresztlevelet, amit a körösi evangélikus egyház állított ki. December31-én született, de már január 1-én megkeresztelték, mert gyenge gyermek volt a lelkem. Hát hiheti azt valaki, hogy félidőben egyetlen éjjel átvitték volna egyik faluból a másikba? Mire odáig érünk, hogyan halt meg a költő. Paulik Etelka szeméből még a könny is kigördül. — Mennyi szenvedést, nélkülözést szenvedett szegény Petőfi. Ó, ha ma élne, életében jutna neki az a sok-sok virág, amit holta után hordanak hozzá. — S a beszélgetésünket Juhászáé, az MNDSZ ügyvezetője így foglalja össze: — Petőfit ma Kiskőrös és a felszabadult ország népe jobban szereti, mint valaha. S a szabad országban valóra váltjuk Petőfi álmát, hogy a szellem napvilága ragyogjon minden ház ablakán... Rekordtermést várnak szilvából a Hegyhát vidékén Vasvár, július hótár vagy másfél órája járjuk a vasvári határt, ezt a jellegzetes hegyháti vidéket, míg végre fáradtan, gyöngyöző kondokkal pihenünk meg egy magános hársfa lombjai alatt a Sitos-hegy gerincén. Körülöttünk a kép megkapóan festői. A szelíden terpeszkedő dombok hajlatain dús szőlők és gyümölcsösök pompáznak, a völgyekben pedig a learatott búza-és törzstáblák szomszédságában kukoricások és burgonyaföldek nyújtóznak egymás mellett. A vidék igazi jellegét azonban mégis a szőlők és a nagykiterjedtésű gyümölcsösök adják meg. is nemcSak Vasvár környékét, hanem az egész Hegyhálott gyümölcstermelés jellemzi Ulejjobbast. A gyümölcsösökben már karókkal kellett feltámasztani a zamatos gyümölcstől roskadozó alma-, körte- és szilvafák sokaságának hús ágait. "A HEGYHÁTI KUTYATEJ T Rákosdy Róbert igazgatótanítóval beszélgetünk, aki a hegyháti Gyümölcsértékesítő Központi Szeszfőző Szövetkezet agilis ügyvezetője. Amikor a legyhát gyümölcstermeléséről kezdünk kérdezősködni, Rákosdy igazgató likőrösüveget és kupicát tesz elénk, majd pedig tölt. — Igyál, öcsém, a mi «kutyatejünkből» — kínál tréfálkozva a zamatos nedűből, a hegyháti szilvapálinkából, amelynek ízével és zamatjával — akár a kecskeméti barackpálinkáéval — az országnak egyetlen máshol készített szilvórimna sem viheti fel a versenyt. — Ritka jó termés Ígérkezik az idén szilvából — kezdi Rákosdy igazgató, miután kihörpintettük szilvórumunkat a kupicából. — Tavaly almából volt jó termés a Hegyháton, most az alma kicsit gyengébb lesz, de busásan kárpótol majd érte a kitűnőnek ígérkező szilvatermés. — Mennyi gyümölcs terem évente a Hegyháton? — kérdezzük. — Jó esztendőben 250 vagon is megterem. Mifelénk elsősorban a cseresnye, alma, szilva, meggy, a híres tüskekörte, no meg a szólóm legfontosabb termék. A gyümölcsöt részben helyben dolgozzuk fel pálinkává vagy a közeli városok piacain, így főleg Szombathelyen, Zalaegerszegen és Nagykanizsán értékesítjük. MÁR KÉSZÜLNEK A PÁLINKAFŐZŐK — Mennyi volt az idén a cseresnyetermés? — Húsz vagon, amelynek egy részét a piacra, illetve a konzervgyárakba szállítottuk, a másik részéből pedig kitűnő cseresnyepálinkát főzünk. Szilvából, mint már említettem, rekordtermést, mintegy 70—80 vagonnyit várunk A szövetkezet 10 szeszfőzdéje már felkészült az őszi forgalom zavartalan lebonyolítására. — Egyébként — jegyzi meg Rákosdy igazgató — az itteni gazdák legtöbbjének saját kedvezményes főzési engedélye is van, amelynek alapján az őszszel csak úgy füstölnek szerte a hegyháti gyümölcsösökben a pálinkafőzők, ahol — természetesen kicsiben — legálisan készül a híres kisüsti pálinkka. Alkonyodik már, amikor elbúcsúzunk Rákosdy igazgatótól. A városka, így szeretik errefelé nevezni Vasvár nagyközséget, központjában megélénkül az élet. Ökrösszekerek jönnek be a mezőről, néhányan horgászbottal felszerelve sietnek hazafelé a közeli Rábáról, mások a napi munka után csoportokba verődve beszélgetnek a főtéren, a környező lankákról pedig friss szellő áramlik, idehozva a közeli gyümölcsösök fenséges illatát... ifj. Boross Imre Fülledt meleg A Meteorológiai Intézet "jelenti. Hazánkban csütörtökön egységesen 31—33 fokig emelkedett a hőmérséklet és még az éjtszakai órákban sem süllyedt sokkal a 20 fok alá. Várható időjárás szombat estig: Kissé élénkebb délnyugati, később nyugati légáramlás. Változó felhőzet. Erősen párás, fülledt idő. Több helyen záporeső, zivatar, főleg a délutáni órákban. A meleg holnap axuszt -leifii m&a&igjgik, 1JkJ_ sia és Nemzet SZÓRAKOZTATÓ skeresztrejtvény (9) VÍZSZINTES SOROK: 1. A magyar líra egyik legjelentősebb alakja 7. Követségi titkár 12. Rejtvényekből ismert török név 13. Férfinév, névelővel 15. Filmsztár kimondva (Ditrich) 18. A háború után sokvolt Pesten 20. Sok embernek van alvás közben 21. Érdre való 23. Pénznagykereskedés 24. Ikonok egyik fele 25. „Nélkül“ más nyelven 26. Ilyen lap is van 28. Ezzel kezdődik a jóindulat 29. Maurer fele 30. A kávéház eleje 31. Délben eszünk 34. L. T V. 36. Csinos 38. Kereskedelmi rövidítés 39. Tedd 40. Hazánkban is Termelnek 42. Egészségünk felügyelői 45. Mutató szó 46. Kettős mássalhangzó 47. Holdistennő 49. Piperecikk nincs enélkül 50. Színművész teszi 52. Gépek eleje 54. Király franciául fonetikusan 56. Ezzel kezdődik a malária 58. Kérdő névmás 59. Döf. üreg 1 52. Lendület i t. ízletes 65. 'tarnéziai város, fonetikusan 66. Egyik somogymetgyei községbe való 69. Teremts 71. Nem zenekari hangszer 73. Helyhatározó 74. Rozália becézése 75. Szalagrendszerű emelőgép FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Amikor az almák az enyémek 2. Angol kikötőváros Norfolk grófságban 3. Női név 4. Soha németül 5. Ezzel kezdődik a ragály 6. Túl van a déli étkezésen 7. Angol sör 8. Titkok fele 9. I. N. T. B. 10. Keresztül kocsikázik 11. Indián mongol nép 14. Ágota becézése 16. Azt mondják, ez szüli a tolvajt 17. Nem sok 19. János belső része 22. Rónai Nándor névjele 25. Enélkül semmi sem történik 26. ötvenkét hét 27. Elgondolás 32. Hajdivat volt 33. Autók hátsó részein olvashatjuk 85. Tömve divatos 37 Cetlik közepe 39. Jó az ilyen perec 40. Átmérő (ismert idegen szó) 41. Testrész , 43. Olasz tartomány. Sziciliában 44. Sirató asszony tette 48. Turisták által használt jelző kifejezés 50. Építész csinálja 51. Kérdő névmás 53. Vér van benne 55. Öregember könynyezik 57. Kutyabiztatás 60. Minden zene ezzel kezdődik 63. Görögkeleti szentkép (Vissza) 64. Ciril közepe 65. Irat 67. Község Tolna vármegyében 68. Minden árunak van 70. Livornó eleje 72. Rangjelző A 8. számú keresztrejtvény megfej- I gőlegesen: 1. Minden titkot kiderít az lése. Vízszintesen: 1. Magyar vagyok ! igazság. 23. Garibaldi. 27. Penelop(e) s magyar is maradok. 27. Piramis. I 28. Szánlak. 41. Szent Bernát. 54. Pondrók. Füg- 1 Megfejtésül beküldendő: Vízszintesen: 1, 18, 66, 75. Függőlegesen: 2, 11, 40, 44. (jeg gecfH.efece#gé@.geft A múltheti rejtvény megfejtése: OFRON ÁKOS A nevek betűi össze-vissza vannak keveredve, ha helyesen összerakjátok, megtudjátok, mi a nevük a névjegyek tulajdonosainak. Tudnivalók: A megfejtéseket olvasható aláírással , pontos címmel augusztus 5-éig kérjük beküldeni (Magyar Nemzet szerkesztősége, V., Bajcsy-Zsiliszky út 34), vagy a f elsőemeleti előszobában elhelyezett rejtvényládába bedobni. A borítékra feltűnő betűsekét ráírandó: REJTVÉNY. A versenyben és jutalmazásban minden olvasónk részt vehet, de a REJTVÉNY SZELVÉNYt mindenkinek mellékelni kell. A megfejtést levezezőlapon is be lehet küldeni. Szülők és gyermekek egyelőre egy szelvénynyel pályázhatnak. MAGYAR NEMZET1 REJTVÉNYSZELVÉNY «*• PÁNSZ SOMA Az építőipari szakemberek értekezletet tartanak Az építőipar dolgozói egyhangúlag elfogadták a minisztertanács július 15-i határozatát, vállalták, hogy a magasépítő iparban 15, a mélyépítőben 10 százalékkal csökkentik az önköltséget. Egyidejűleg köszönetet mondtak az MDP-nek, Rákosi Mátyásnak és a kormánynak, hogy rámutattak az építőipar hibáira, hiányosságaira és megmutatták a kiküszöbölés módját. Az építészet vezető szakemberei vasárnap munkaértekezleten vitatják meg az új munkamódszer javaslatokat. Az értekezleten jelen lesznek az építési nemzeti vállalatok vezetői és a minisztérium képviselői is. Megbeszélik a munkaverseny, a brigád és a tapasztalatcsere mozgalom kérdéseit, meghatározzák a helyes tervezés, a jó vállalatvezetés, munkaszervezés, munkaerőgazdálkodás, építés és munkavezetés módszereit is. A határozatokat a dolgozók számára képekkel, rajzokkal illusztrálva sokszorosítják. IM & d&i 2 Az a baj, hogy hosszú idő óta szünetel a Vérmező parkosítása. (Krisztinavárosi cslakó.) Kérem, hogy a budapesti kenyérjegyre vidéken is megkaphassuk a kenyeret. (V. J.) Fikkiató folatataink: Pesten: József-körút 2. telefon 139-907 Szervita-tér 8. Telefon 382-393 Budán: Krisztina-körút 117. sel. 488-458 Hirdetések és előfizetések felvétele .Szombat, 1949 július 30 Thomas Mann útmutatása a német népnek Goethe vagy Hitler Németországa legyen-e Németország? Ez a német jövő és az európai jövő egyik nagy kérdése. Erről beszél majd a közeli napokban a német népnek Weimarban, Goethe városában Thomas Mann, akit sokan per legnagyobb élő németnek neveznek. Tizenhat esztendő előtt távozott Thomas Mann a hitlerizálódott Németországból és azóta most lépett először német földre. Amikor elhagyta hazáját, Göbbels rendeletére mág. Ivákon égették el a Ruddenbrook-családot, a Varázshegyet és Thomas Mann egyéb könyveit. A Pariser Tageblatt akkori számából vesszük ki a következő részletet: «A nép körültáncolta a könyvmáglyákat. De ugyanilyen lelkesedéssel ugrált volna akkor is, ha élő embereket égetnek el. A zuhogó esőben groteszkül, komikusan hatott az egésznépünnep», amelynek szereplői között volt Göbbels is, aki éjfélkor beszédet mondott az Opera előtti térségen. Egyébként minden kiátkozott író könyvét más dobta — megfelelő szavak kíséretében — a lángok közé. Az egyik szónok ezt mondta: — Átadom a lángoknak Thomas Mann írásait, erkölcstelenségük és a német néplélek megrágalmazása miatt! A másik így szólt: — A becstelenség és mértéktelenség elleni Nyeljétek el, lángok, Tucholsky és Ozsietzky műveit! A Horst-Wessel-dallal fejeződött be az órákig tartó berlini fasiszta könyvégetés. Ugyanaznap este, vagy a következő estéken hasonló könyvégetések zajlottak le másutt is. A müncheni egyetem udvarán a rektor dobta máglyára az első könyvet, Drezdában a Bismarck-oszlopnál Will Wesper beszélt a könyvégetés előtt. Boroszlóban a Schlossplatzon és Majna-Frankfurtban a Römerbergen, továbbá a német városok egész sorában a fasizmus tüze hamvasztotta el a legértékesebb könyveket.» Mint az egykori újságban olvashatjuk: Majna-Frankfurtban, ahol most Thomas Mann tartózkodik, szintén elégették 16 esztendő előtt Thomas Mann műveit. Most azonban — a Goethe- díj mellett — egy érdekes levél is várta a nagy írót. Max Reimann, a Német Kommunista Pártnak a börtönből néhány nap előtt kiszabadult elnöke, levelet intézett Thomas Mannhoz, mint az igazi emberi kultúra eszmehordozójához és közölte, hogy a német munkásság a legszorosabban együttérez vele a béke megóvásáért és az emberiség haladásáért folytatott közös küzdelemben. Thomas Mann sokáig a legpolgáribb író volt. Szinte azt mondhatnánk: a polgárság írója. De Balzac sorsára jutott. Balzac, aki royalista-feudális elveket vallott, kénytelen volt észrevenni, hogy a valóság szembekerült kigondolt helyzeteivel és képzelt alakjaival. Írói becsületessége odavitte, hogy félredobta előítéleteit és meghajolt a tények ereje előtt. Ugyanez történt Thomas Mann esetében. A patrícius-nagypolgári Thomas Mann észrevette a polgári világrend és a polgári életformák válságát. Voltakép már a Buddenbrook-család történetében megkezdte a kapitalista társadalom kritikáját és ezzel a művével is hozzájárult a halódó kapitalizmus korának körképéhez. A Varázshegy lapjain ugyancsak megtalálhatók a demokrácia és a reakció küzdelmének körvonalai. A weimari köztársaság idején Thomas Mann szomorú szívvel látta, hogy a várva-várt német demokrácia-kísérlet az áldemokraták bűnéből az öngyilkosság lejtőjére került. De a német értelmiség süket maradt szavaira. Thomas Mann ezekben az években több ízben figyelmeztette a német értelmiséget arra is, hogy értse meg az új idők új követelményeit, mert különben előbbutóbb lemarad a fejlődés gyorsvonatáról és nem kaphat szerepet az új világ kialakításában. A második világháború alatt az Óceán túlsó partjáról mutatta meg a nácizmus lényegét. Alig volt polgári gondolkodó, aki olyan tisztán látta volna a fasizmus rugóit, mint ő. Amerikaiemigrációja idején hozzáfogott a marxizmus alapos tanulmányozásához is. Majna-Frankfurrt nem találhatott volna megfelelőbb szónokot a Goethe-ünnepségekre, mintThomas Mannt. Az ő szereplése azt jelenti, hogy most már Goethe és Thomas Mann együtt utalja majd az utat a német nőnek, amelynek végleg döntene kell: kit választ példaképnnk? Goethét és Thomas Mannt, vagy Hitlert és Göbbelst? Sós Endre Búcsú a Bakonyban Bakonyszentlászló, júl, hó. Tested, lelked felüdíti a Bakony — így mondták ezt a régi írások. Sok igazság van ebben. Pihen a lélek a hatalmas fenyőerdőben és pihen a test az isteni csendben. A nap fénye megtörik a fenyőágak koronái közt, ózondús levegővel telik meg a tüdő... Az erdő lassanként megélénkül. Vidám horgászok indulnak a Czuha völgye felé, ahol állítólag még rák is van! Úttörő csapat kapaszkodik fel a Csesznek felé vezető útra. Balatonfüredről jöttek bakony körüli vándortúrára. Már voltak Zircen és Pannonhalmán is. Mindegyikük kezében ott van a vastag kabát és a meleg sapka. Néhányan a nyaralók közül a cubizmus egy gyakorlati fajtájával magukra húzzák a rövid fehér nadrágot és a hernyó inget. Fejükre kackiás kiránduló sapkát tesznek és esernyő helyett turistabotot szorongatnak. Közben lassan szemez az eső és mi tagadás: hideg van. A falubeliek olyasféle csendes őrülteknek tartják a velük szembejövő kánikula-kosztümbe öltözött csodabogarakat és miközben falusi szokás szerint barátságosan köszöntik az idegent, maguk között babonás megilletődéssel suttogják: nyaralók! S összébb húzzák a kabátot a nyakuknál. Mert, hogy ott lehet a legkönnyebben megfázni... KEZDŐDIK A TÁNC A Földműves Szövetkezet előtt vasárnapi ünneplőbe öltözőn parasztok beszélgetnek. A Szövetkezetben katonás rendben sorakoznak az üres polcok. „Búcsú van!“ — hangzik itt is, ott is a felelet, ha betéved az idegen vásárolni az üzletekbe. „Búcsú van!" — szabadkozik az ismerős korcsmára*. Nem adhat utcán át... majd holnap, ha elmúlt a búcsú... A búdu kcyslsa már Áll, tel-es egészében. Mutatványos sátrak. Körhinta. Céllövölde. Mézeskalácsos sátor... A technikai nehézségeket könnyedén áthidalják, a körhinta tetején járóka van. Négy gyerek fut körbe-körbe és vonszolja maga előtt a léceket, amely egy gépszalag áttétellel a hintákat mozgatja. A mutatványos bódék is elmésen oldották meg a géperő hiányát. Repkedő labdák és forgó korong, úszkáló halak és mozgó fejek helyett egyszerűen számok vannak. Egy húzás húsz fillér. «Mindenki kihúzhatja a saját szerencséjét, csak folyvást.» KISÜT A NAP... Közben kisüt a nap, az ég kék kárpitja mindjobban szétterül, meteorológus barátunk «váratlan kozmikus betörések»ről magyaráz, a fiatalság pedig kiáramlik az udvarra és ott ropják tovább a táncot. Minden bakonyi községben búcsú van évente egyszer. Július egyik vasárnapján. Ezt a szokást most is megtartják, bár jelentősége most már teljesen szimbolikus. Régen, amikor még nem volt vasút, s a bekötő és mezei utakat alkalmi «dűlők» helyettesítették. Ebben az időben a búcsú az országos vásárt helyettesítette, ma a vásár befejezése, a mutatványos sátrak és a táncmulatság jelzik a régi búcsúk jellegét. A Bakony minden községében megünneplik a búcsút, Bakonygyiróttól Porváig és Bakonypéterdtől Bakonyszombathelyig. Kis tiszta községek, rendészett utcák, fehérre meszelt házak, barátságos vendégszerető emberek között valóban mindenki megtalálja pihenését, a turista, az erdő csendjében gyönyörködő, a horgász, sőt még a meteorológus is. Különösen, amikor kisüt a Jr Kreutzer Sándor