Magyar Nemzet, 1949. december (5. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-01 / 279. szám
2 ket szolgáltatott a Jugoszláv kémszolgálatnak. Bára Tjev vádlott kémkapcsollatöket tartott fenn Nekovon és Slaviccsal, a jugoszláv nagykövetség beosztójaival. 9. Kosztov, Stefanov, Naczev, Cerencu és Titev vádlottak olyan értesüléseket szolgálaltak a jugoszláv kémszolgálatnak, amelyek a törvény értelmében államtitoknak tekintendők, Consev vádlott az amerikai, Krisztov vádlott a lupozláv kémszolgálatnak szolgáltatott adatokat. Ezzel olyan eseekményeket követtek el, amelyeket a Bolgár Népköztársaság törvénye az állam ellen irányuló összeesküvésnek, hazaárulásnak, kémkedésrnek és a haza iránti esküszegésnek minősít... A S5^«]í»amerikai terv líniSg'.aria bp^ídtcípzésére eFia.uro'yJiáTiá5 a A vádra hivatkozik arra, hogy az (txjol és nrr.crikai kémszolgálataik már a második világi6árú ideje nzűködésbe helyezik bulgáriai ügynökségükd. Az angol kémszolga az egyrészt a rendőrséget használta fel, hogy aktív ügynököket és provokátorokat kapjon, másrészről régi és kipróbál ügynökeit, így Ivan Tulevel Iván Stefanovet és másokat küldötte a Bolgár Komidurista Part vrete közben"aiba. Trajcso Kosztra vádlott vallomása során előadta, hogy a bulgáriai kémközport hamarosan összeköttetést talált a . yoszláviai amerikai és angol hémí kös enttat, mely ebben az országban már o van vezető állásban levő emberekkel rendelkezett, mint Tito, Karde’i, Cilsz és Knkoetcs Kard'e'i-tal folytatott megbeszéléséről beszámolva. Kosztov elmondja, hogy a jugoszláv kormány a’lásnint'n, ágy air’ii azt hirde’,i e’őad'a, nem szabad Jugoszláviát véglegesen hozzákötni a vSzov,*eniéhoz, hanem kapcsolto’-tal kell fenntartani a nyugati hatalmakkal. A jugoszláv kormánynak az a szándéka volt, hogy felkéri a Szovjetuniót, vonja ki Jugoszláviából hadseregét, nyomban Jugoslávia felszebadulása után. Kosztovunk, — folytatta Kardelj. — a maga részérő! szintén meg kell tennie a lépéseket, hogy a szovjet csapatok Bulgáriáiól kivonuljanak és hogy l'ugári-i ha Inickt ■'anu' cgesü’jdi Jugor'l 'v'.áva. Ennek az «ggtiié■'b n Szovjetunió ur’ti nélkü’ ett volna megtörténnie, n i c ~t t ég Dimitrov ul'szálért v n Bitáliába, Kardelj szer'nt ezzel a tervvel az angolok •’% s ter’lontak te'j’sen egyetért.-'tek. T to terve értelmében bán a «Követségben» az írányfö szeren Jugorzávlát illethe vztnn meg, személy szerint Tit 't, m'g Tutártét cs urbán egy 1- edik k~'t ország lett no na Jttaoz áv'áiban. Kosítov előadta továbbá, hogy ál tett látogatása során Rankovics k'jrtin'ette: nem pitédén Jrgosz'óp orgy bogár Aggról van szó, hanem topotan ügyről tehat sokkal nagyobb a nemzetközi fontossága. ikil^iiE’iabcoHnszt.isiU IStác3iUroT Ik^ibelépéscHiUnsítoltA meg Vallomása során Kosztov elmondotta, hogy Tito elvállalta: Jugoszláviát eltávolítja a Szovjetuniótól, vlamint kelet- és délkeleteurópi bírótól és olyan pofikat fog folytatni, amely megfelel az angol--amerikai tömb különleges balkáni sztratégiai és poltikai érdekeinek. 1945. márciusában Kosztov Gyilasszal folytatott beszélgetése során föltárta, hogy a belgár jugoszláv unió Dimitrov közbelépése hiúsította meg igen jelentős Kosztov vallomásának az a része, mely arról szól, hogy Tito tanácsa szerint a régóta óhajtott hatalmas Balkár-föderáció megteremtés létre kellmerni az Irányt s ezt a Bottkárt-föderációt szembe lehetne állítani a Szovjetúnióval. Az angolok és amerikaiak támogatnák ezt a föderációt. Kiderül a Rosztov-vallomásból, hogy Tito szerint az angolok eljátszották játékaikat és Jugoszlávia küpolitikai orienciója egyre inkább anterikabarát irányzatot vesz. Tito elégedetlen volt bulgáriai képviselőjével, Kovácseviccsel és közölte Kosztoval, hogyaz első adandó alkalommal Bulgáriába küldi Cirmilt, a jugoszláv külügyminisítéri'im egyik lgjobi emberét, aki jelenleg Magyarországon dolgozik és ott szép sikereket ér el, de akit már onnan vissza is kell hívni.* Rosztov a továbbiak során elmondotta, hogy — ismerve Tito előszeretetét az ünnepi ceremóniák iránt — hatalmas ünnepségekkel és kikényszerített tömegtüntetésekkel fogadták Titót bulgáriai útján. «Az utazás egész tartama alatt önelégült mosoly ült Tito ajkán* — mondotta Rosztov — E látogatás során Tito heves szavakban kelt ki a Szovjetunióak a Marshall tervvel szemben foglatott poptilusa ellen. Kifejtette ekkor azt is, hogy az amerikaiak a szovjetellenes erők növelését tervezik nemcsak Jugoszláviában és Bur Magyar Nemes gáriában, de az összes népi demokratikus országban is. Tito azt állította, hogy személyes tekintéllyel rendelkezik ezekben az országokban és erre a tekintélyre támaszkodva képes lesz megvalósítani Délkelet Európa országainak a Szovjetúniótól való elszakadását. Mikor Tito fe:'e- Rdlíto’ben ideg éri, Kn.zlov szerint szenvedélyes kitörést rendezett Dimitrov ellen, aki e no- Etikával szelt.br'zegült *Meddig Isz még ez az aggastyán utam bar.!» — kiáltotta Tito, majd kijelentette, hogy az események természetes fejlődését. Dimitrov b'to'Tsé ge irtat* va!ő?rmű k?vr’! halálát vám! hosszadelmas dolog. C.se eked i kelle k II artózatni s l:a szidséges meg heti semmisíte ni. Tito hangsúlyozta hogy a döntő lépések végrehajtásának terve nem’sak az övé, hanem az amerikaiak jóváhagyták és segítséget is ígértek A v "orcátokból A- tanuvalomásokból kiderül hngaT'to— Ko-zs-v-banA'. ki’aitmólva a bolgár nép baráti éze'mett a ’Uljosmiív nép l'ántós felő,ver ' ovácsolva a dél'zláv népet: ha ritoárábó’, törekidett lerve' rpr.va’ó*.szására, a bogár ól m reme szuverént;’s'nak meg zürid’zere és Tito-Jugoszlávia függvénné’-t r-V geszt ’re. A szövetség megteremtésére irányuló terv meghiúsulása során az Összeesküvők terve esősorban arra irányult hogy Pirinj-Macedonia vidékét tivá’aszszák Bulgáriától és hozzákapcsolják Macedón-Jugoszláv!'ihoz Az e célból kiküldött ügynökök helyenként már annyira szemtelenné váltak, hogy Dimitrov arcképeit az iskolákból eltávolították és helyére Tito képét akasztották. A Bolgár Népköztársaság Szófiai törvényzeke a bizonyítékok alapján teljesen b’zonyíto’trsak tekinti a vád serbli cscl-timérve’ed és v*'’ -t !n Tra~to Koszovot, Ivan Stefanovot is Kiko a P dóvét h'zeán’ ás bűtettével, Trajcso Kosztéval és Ivan Stefanovot kémkedés bűntettével, Trajcso Kosztsort, Ivan Stefanovot és Nikola Popovot szabotázs bűntettével, Nikodsz Nacsevet, Borisz Kriszlovet, Con Consevet, Ivan Gevrenovot és Ivana Tutevet árulás és kémkedés bűntettével, Borisz Krisztovot és Ivan Tutevet hazaárulással, Nikola Petkovot, Conu Gonsevet, Ivet Gevrenivat és Ilixin Tuevét étarcolázis és kártevés bűntettével, Bago Hdzsipansovot, Vaszil hírnevet és Ilija Patokeljevet hazaárulással és kémkedéssel. A perben 51 tanú szerepel. A tények és bizonyítékok hat szakértőbizottság vizsgálatán mentek keresztül, nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiért folytatandó harcra. Felfedik a kapitalista rendszer gyógyíthatatlan betegségét és rámutatnak az imperializmus egyre fokozódó gyengülésére. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozatai erősek a munkásosztály hitelügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcában — fejeződik be a Pravda vezércikke A Tájékoztató Iroda közleményének igen nagy visszhangja van világszerte. A népi demokratikus országok sajtója rámutat arra a nagy felelősségre, amely a béke védelmében a munkásosztályra hárul. A háborús aszilékat leleplező és a békemozgalom sikereire rámutató határratok az imperialiál soraiban zavart keltetek, erős kifejezésre jut a nyugati sajtó komr-'-’-tortáiban A Tájékoztató Irodda határozatai a legisatékesebb» néptömerdéket mozgósítják az új háború fenyegetése ellen A. Pravda vezércikke és a világsajtó véleménye a történelmi döntésekről Moszkvai TASZSZ-jelentés szerint a Pravda »A békéért, demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért» című vezércikkében foglalkozik a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának határozataival A cikk ismerteti a Tájékoztató Iroda közleményét és rámutat arra, miként változtak meg a nemzetközi erőviszonyok a demokratikus, imperialistalllenes tábor javára. Éppen ez dühíti fel az angol-amerikai imperialistákat, akik a fasiszta agreszszorok eljárásához hasonlóan új háborús előkészületeket folytatnak minden téren: katonai- sztratégiai rendszabályokkal, politikai nyomással és zsarolással, gazdasági terjeszkedéssel és a népek leigázásával, a tömegek ideológiai elbolondításával és a reakció erejének fokozásával. A béke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc elsőrendű létfontosságú kérdés a földgolyó minden népe számára. A Tájékoztató Iroda rámutat a háborús veszély forrásaira és tűzfészkeire és megmutatja az új háborús fenyegetés elleni harc útját, a béke és a népek biztonság megvédésének útját. Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyújtogatók elleni harc Programmjának konkrét intézkedéseit adják- el a programzst a legszélesebb naptömegek mozgósítása a béke megvédésére fogadott aktív harcra, mely késis arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A béke híveinek hatalmas és soha nem látott fél'endli'.ést elért mozgalma a tö~e-ek hé!:akrta'á-6 igalizkodik; arról, hogy a tömz-’e'* ké *ek a háborús gyujtogatók terveit meghiúsítani. A béke hívének mozgalmát népi harcos mozgalommá kell tenni, mely hatalmas akadályt jelent az új háború kirobbantásának útjában. A béke és demokrácia, a dolgozók létérdekei és a népek nemzeti függetlenségének megvédése ügyében az amerikai és más imperialistákkal szemben a legnagyobb szerepet a munkásosztály tömörítése, sorainak egysége játssza Az új háború előkészületét a kapitalista országokban a reakció őrjöngő hadjárata kíséri a demokratikus szabadságjogok, a munkárosztály és a dolgozók életszínvonala ellen. A reakciós körök céljaik megvalósítása érdekében mindenekelőtt a munkásosztály szakadását, sorai szétzsillesztését igyekezinkmegvalósítani. A jobboldali szociáldemokraták tevékenysége az imperialisták aljas béke- és demokráciaellenes összeesküvésének ideológiai leplezését szolgálja. A jobboldali szociáldemokraták napjainkban nem csupán nemzeti burzsoáziájuk, hanem egyúttal tíz amerikai imperializmus ügynökeiként is fellépnek. Ennélfogva a munkásosztály egységért folytatott harc megköveteli a jobboldali szocialisták fáradhatatlan leleplezését és elszigetelését a tömegektől Ezzel együtt fáradhatatlan munkára van szükség a szociáldemokrata pártok és a katolikus szakszervezetek egyszerű munkás tagjai között, akiket fel kell világosítani a reakciós vezetők áruló szeren'ről és be kell őket vonni a békéért és létérdekéért folytatott akáv har-f-'i. Arceróegység lent a tömegek között — ez a legtöbb útja a mitikástk tömörít'sínek és mozgó'ftásának fí!c?*'innni] altal, hogy milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak és mi a vallási meggyőződésük. A Pravda ezután foglalkozik a Tájékoztató Iroda határozatának a jugoszláv árulókkal foglalkozó részével és megállapítja, hogy a Tito-klikk nem Jugoszlávia népének, hanem az angol-amerikai imperializmus akaratát fejezi ki. A Jugoszláv hatalom bitorlói elárulták az ország érdekeit és ellenségei a munkásosztálynak, épúgy mint a jugoszláv népnek. Akkor, mikor a föld népeinek milliói a szovjetúnió körül tömörülnek, a jugoszláv áru ők támogatók az uperiada agresszót. a velük kötött megegyezések alapján a szomszéd államok határai ellen intéznek támadásokat, elküldik kémeiket a népi demokratikus országokba és aljas aknamunkát folytatnak a háborús gyújtogatók egyenes utasításai alapján. Magában Jugoszláviában a Titóklikk felszámolta a népi demokratikus rendszert, hataimat bitorolva a pártban és az államban, fasiszta típusú r. r,d az államot teremtett. A Tájékoztad Iroda határozata segítséget nyújt, az igazi jugoszláv hazafaknak és harcosoknak Jugoszlávia soka szenvedett népeitek felszabadlásában. Kímélően harcot kell folytati az opportunizmus megnyilvánulásának minden fajja, a burzsoá nacionalista elemek és a párt soraiba befurakodott ellenséges ügynökök elen. A Tájékoztató Iroda határozatai a legszélesebb néptemegek mozgósítását célozzák az új háború veszedelme ellen. Ezek a határozatok felfegyverzik, a kommunistákat, a munkásosztályt és a dolgozókat a békéért, demokráciáért, a népek a ílsrtj£^1 ! Vlsk.szkij külügyminszter a szovjet küldöttség vezetője — newyorki T/l.vZ.SZ-jelentés szerint -- az ENSZ első bizottságában válaszol! azokra az elenvelésekre, fime’vokst e? ellen *n s zovjet javaslat ellen hoztak fe\ •'mely Indí'ványozza hogy tté ■ ' Ák el az új bében előkés - ~ etett s az öt nagyhatalam rög tön egymársal szerződést a béke megszilárdítására Világos — mondotta, — hrrny a kü’döttségek c-vétro határozott lakt’kai célt követ, hog v azokrt a pynhcr’nli Java tatokét, amelyeket a Szovjetunió a béke meg-zilárdhására feli. elvont elméleti vitá’-’-a levekeznek foltani Vir’nszki ! a venezuelai küldött beszédére válaszolva Mieen’-re: arr.ekki valóban igyekszik az összeütközés-iket elkerülni, rr.indenfél e eszközzel arra kel törekednie — és i'ym eszköz többe’- között az öt h~. t-tom serződésének megkötése is —, hogy kiküszöbölje a verz'kit, megkönnyítse a nézeteltérések megoldását és merte, rerítve a megegyezés létrejöttérek IrTi"?ö ösöt. A következőkben Visinszkij a cb.’tel .küldött felszólalásával foglalkozott, aki hivatkozott a szovjet kormány 1919. február 4-iki békényitatkozatára A szovjet kormány akkor rádiótávírójéban kijelentette, hogy a helyzet előnyös volta ellenére, az akkori Oroszorszég katonai győzelmei és gazdasági sikerei ellenére is részt kíván venni a béketorpncolásokon, sőt konkrét javaslatokat is tett A tárgyalásokat azután Wilson és Clemenceau meghiúsították, mert az akkori kanstaista világ gazdáinak és Európa döntőbíróinak nem volt előnyös a munkások és parasztok fiatal köztársaságával békét kötni, miután arra számítottak, hogy fegyveres erővel gyorsan végeznek vele. Beszélt ezután a szovjet kormány 1917. november 8-i első békedekrétumáról, amelyben a háborút viselő államokhoz fordult és javasolta, hogy kössenek békét. A „békeszerető” kapitalista államok elvetették ezt a javaslatot. A szovjet külügyminiszter ezután a libanoni küldöttnek válaszolt, aki azt állította, hogy a kommunizmus filozófiája a háború ,és a forradalom- Ez a kommunizmus durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája a béke, a háború megtemisítése. A háború a kapializmus szüleménye. Abból a hazug feltevésből kitódulva, hogy a kommunista filozófia állítóla? hábo-tö! köv- tel, a libanoni küldött.rra n ' övelke-tetésre jut, hogy ennélfza'va a kra ryun'.«'., á'tammal.rmmlfére ogyii tmű'• 5dés nem !'hEzt a következetés' a tények megcáfoltak, mert annak ellenére, hogy nézeteltérések vannak és különbség van mind társadalmi Menüében, mint ideológiában a Szov ’e’.an'ó és a tapílaista államé! között a Szov’rtúr.i ’ eypa'i működik egész sor kap'tal's'e orszaana'. emeltjeit óhajtják vegyüttmök'disl a SzovteUNIÓ- val. a felek eanen'egysága és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján. Visinszkij rámutatott, milyen ár a maszk azok a meril, amelyek szerin a Szovjetuniónak terve vonának hogy vágforradalmat csinálon a kapitalsta országokban. Az efféle állítatok ostobájánál már tizenhárom évvel ezelőtt letopierték, amikor Szein generalisszimusz, Howard kérdéseire vá’aszolva, kijelentette: *A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék ez azonban maguknak a környező államoknak a dolga“. S'ái’n 1930-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy a nesznek o yn tervei a Szovjetunónak, hogy vaaminenyig forradalmat hajson végre a többi országban. Az angol-amerikai tömbnek azonban szüksége van babizonyitani, hogy a kommunzmus koncepciója a háború, mert (ily rkmr- i kszóra mosni a háborús uszlók reakciós poicáját és a háborús készülődésért a felelősséget a Szovjetúnióra és a népi demokráciákra hárítani. Más felszólalásokra válaszolva, hangsúlyozta: teljesen logikus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyeknek kormányai háborúra készülnek a Szovjetúnió és a népi demokratikus országok ellen. Beszéde végén Visinszkij kijelentette- Bármilyenek is az imperialista hatalmak hai világának törvényei, az emberi erők, ha jóra irányulva összefognak, át tudják lépni az akadályt, meg tudják szárdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét. A Kuomintans máris megkezdte az új „főváros“, Csenggin kiürítését A Reuter hongkongi jelentése szerint, miután Csungkingot, a Kuomintang harmadik fővárosát a felszabadító csapatok elfoglalták, a Kuomintang máris hozzákezdett a negyedik főváros, Csengtu kiürítéséhez. A kittpulsdika híres Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozók sstrá.f.ntpegatpja. A Németország egységéért az amerikai megszállási övezetben alakult Hesseni Bizottság követeli a békeszerződés megkötését és a megszálló katonaság kivonását Németországból. A Szabad Német Ifjúság angol övezetben megtartott értekezletén hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni Nyugat-Németország gyarmatosítását Egy olasz lap jelentése szerint az Angol Konzervatív Párt 16bmillió dollárt kapott Amerikából választási hadjáratára. A Nemzetközi Újságíró Szövetség tiltakozott a nigériai törvénytelen cenzúra, valamint a finn és argentin demokratikus sajtó üldözése ellen. A legújabb jelentések szerint a font árfolyama tovább esik a nyugati nézatocokon. Zürichben kedden 905-ről 990 frankon zuhant (A hivatalos árfolyam 12,25 frank) Párizsban új mélypontot ért el a 909 frenkon á'váltási árral. (A hivatalos árfollyam 9SP és hétfőn még 915 frankot lehetet kapni egy fontért.) A-sortókép új mélypontot ért el az angol font Brüsszelben és Milanóban is. Az olasz Általános Munkásszövetség szerdán éjféltől, kezdődő 54 órás általános sztrájkot hirdetett ki az egész ország területén. Tiltakoznak a keddi vérengzés ellen, amelyet Sceni pribékjei a mezőgazdasági munkások elén követtek el. Az olasz Általános Munkásszövetség titkársága tiltakozó táviratot intézett de Gasperi kormányához. A nénléti miniszter rndelete szerint Wininsó és hatóanyságként kizárólag kihonsókat tartalmazó gyógyszerkülönlegesség csak orvosi rendelvényre szolgáltatható A kereskedelmi és ipari központok, valamint közületi vállalatok idei záró leltárának készítésére megjelent a rendelet A leltározás lebonyolítását úgy lcet megszervezni, hogy a közvetlen fogyasztókat kiszolgáló áruházakban, üzletekben, éttermekben a kiszolglás ne akadjon fenn. A belkereskedelmi miniszter ezért hozzájárult ahhoz, hogy az ilyen helyeken foglalkozatott munkaválalók janutár elsején a kolektív szerződésnek megfelelő díjazásért,db kizárólag leltározás céljából, túlórázzanak. Csütörtök, 1949 december 1 Megválasztották az Akadémia szakosztályainak vezetőségét A Magyar Tudományos Akadémia szerdán választotta meghat osztályának vezetőségét. Az " Cső (n-cív'udomárnyi) osztály-ba elnöknek, Németh Gyulátjosztálytitkárnak Waldapfel Jó zsef egyetemi tanárokat, a második osztá'vba Történelem és" ’ársadalomtudományd) ek-öknk Fog írási Bélát, tikárnak Ember... Győzőt, a harmadik osz'á'yba • (matomat'.ka és termés’ettudományi elnöknek Kies Frigyest, titkárnak Kényi Alfrédot, a neeyed kis-lá'vba (biológia és agrár:ndoma:-yo'I e’ntknnk Ma-;. rck Józsefek osztáltl'kárnaj? Sn-‘ ■nos Andrást, az ö’ödik osztálfj In (orvostudományok) elnö ku-át . Illyés Gézák titkárnak Bajba,. Ödönt, a hatodik rs~tiMw írást*' •zaki tudottányokj Önökheh-' 'UchatPch Gyíi ö mfieryefelnlt rrát '‘ '.árnak Hevesi nyulátvá’asztották meg. -v: xa!’«*'Itch i !» ' írvá z ok a ndh z;n3fi kcí- sztő fáit dolgozóinak loh'fiaa Szerdán ért’ a neh'ztoarf ml* rr^'írnaí ^f tálytoV d k!u»rf!^ban veridáLcfü: liV’Akaratalíralered-.' ményeket elérő alherítchpi vájárokat és hc^zaspr'- e'b'szél- • gettek a rimalés p-Cné álral. ,f ráfáz: k fagotsot "Uher" a Magyar Domonák Pártjának is Kékesi Mátyásnak őtársa ása ■ adta nekik az a lendületet, amelyet eredményeiket elérték. Operaházi Cs.: ITovansi’na (Kassíi) ‚7i I’. Rigolet’» (fi- 5.’ (7),v SzülíoSirano mos,'; (Mibor—boti) ■7) Vas.: Travía’a íiíi. (111. Namborai messerils’rmknk (81 )-'-.nieti Színház: Cs : Nincs riadán P-tát Vas.-ío.: IJ'r-ti-oicTc fír'eielí!’ P- A ... Szó.: Nál’»— Gyrztes Magyar Színház: Egész héten Karenina Anni (71 Béretek sorrendje: Cs.: G. 2., P . H. 2. Szó: Udvarhelyi -Arany. Madárfi Szt-ház: Egész héten; Sza- fiaid a pálya (71 • ilelváriifl Sdn.'iáz; Egész hí’ ni: Hétköznapok bdszi (7. v ’(1 lsv nei'io'rT.:'V rí. H-; Szé svav. H.: Bé'í. K Hév aeftfis. Szé.s fTrSyost,. fftüstszf mri VI-) munkái: CiiAs'»' bélen: Z.irhv ratota. (TI- BérzetekV' H : Beolt ,K:: Brada. Szeó. Antié»—' K;'mr':-(!y. ' . : " Vidám (volt Pesti Színház Égés* W en: Fílihcsülá.1 v '3 is) . ■ C!’ ró (vötf t’tavért’’. Színházi EtfédZl hérMtf . A csodák ország (5.. szórni*, ún. y.(b - -Pitv. OpOrotl: Bécsi diákok (71 CSÖ): tortok Aí: .Montmartroi .ibniva (7. v .11. FöVárorl Volt-O: Epész héten: I'r.t* lány az A'tölker’ben (8.téesi Kamira Vrholé: E-ész héca. Gara be ttikrr (8. vas:.A&'is) ’ j. ' IWsnyilí rrnstíko ATP.níM (IOT-KSI: _ Sza béli a'. (út ma. RVar fl’mi (%S. '/i7. ¥.9, vas ¥S istrú’'F,n (182-S181: C'zárvok Thvytó (Előadások közlete: 4. ft, 8 Arakor), FÁKLYA (121-743):Vota» (%5-öt este 11-ta folyt. Vas.: 11-151 este 11 folyt.) • FömiM (1S9-797): SzaMné (új ms-vér film) (tác. fiz. %9; vr»; 1/-3-kor is) Kflarmn.HlBt'M (2”-199’: Ma'var, szovjet híradó), Veneziano festőmű-. vész. A Balaton egy nap.'v. Eroberül a csdloma’-au (Bőig?!9—?3.óráig), T LOVD, (123-043). SzaBóné «) macVSl* film) (E'.Da'tavak: 5, 7. 9, vas. S.isE OMNIA (130-0031: Tikos küldetés. (drámai (¥15 ’47 H». vas ’’43 ist ROYAL AFOM.0 (222 65 ft. Szabón*(új magyar film) (5. 7.- 9- vas.-3.1?) 3 DALA 1 129-1591. arányrft. Hiradó (Előadások: 5. 418, ¥ 410, vas. 3 is)TALFA (Móhánval: Szabón.? (újra ivar'ilm) (Előadások: %6. %S. vas ¥.4 is) ADRÍA (Plódné): Szibúná (új mno-ar filmt (Etős-tascrk: ’48, ’48, vis. ’41) KOPZÓ (Dinost): Szabóné (új tr.h'ysz .filmtéElőadtelk: 4, 6. 8 órakor) POVAI, (Kísbészl: íteibévé (új magyar filmt (Eladások: 0, 8. vas/ 4-kor is) TÁNCSICS (Csepr): Szabóhé , (új m*sv.r filmt C’/ifl. 413, v. ■ tan Varietét TATRA (Perzrébe’): Szabóné (új magyar film) ■ (6. IríV. V. ;?14) Varieté! MASOt'NF.Títa 11 ŐZlk: ADY. Iíí-om talált'onás (szinrs) (4.-6. 8. vas. 2) a ni«' \|- Vidám kWript (ytgjá’éki..(Méjm,vad, - %r isi AlmOTAS: Csak a pa-ó mo-i nev Wf* (virjáték) (Mi: Vfl. rt!9, • vak’ M ísV RASTYAi Három ivjálkosás (szíflis) éti. 1, 3, 5, 7. tat -rAFITOL! Hérem. tatálkozás (színesz (11, 1, 3) 5, 7,’ 9) CITY: Lelkiismeret ()órsa:’o’m:l (4, 8. 8, vas..71 EIIT: Kta és (kemé-’ta) (va 5. Vil, ’49, vas ’43) G'"BIA: Hadi’dt (2, 5. 81 HÓM".ftCS- Fartasvér f.’nek lm-'no re’énvol (V-X ’47,49, vas. US) HUNNIA: 1Vm(5 fordulat ( Orténotmtl (4. 8. 8, vas. 2 Ms) KAMA'’A; re'kiísm r'l íM—atatatá (’45, -%7, V) Varieté! KWUTH: Jfás lom töklkozás (szino-1 (’45, »7, Fe), vas. Ital KUKTUR: Ham’“ (23, V-«. ’491 NA' .’-n’ka (yo játék' (1. 6. 8, vas. 21 OTTHON: Tilos s játék (iij.) «M4». Kft. HS. vas.: ló?) PÁTIfA: Szürke fény (Néző reséltel (i, 68. vas. 21 PETŐFI: Lenta »’,erén ,élei) (ta 3. 17, ’49. vas. fel fjifljáti tinta (L’Ch éts'o) (11 .1. 3. 5) 7. 9) WOW: felkiismeret (társadalmi), (tol.■’47. 149) STUPIÓ! Kíné, (t-hmédia) (4, 8, 8, rés. 21 SZAB.’NS* fis .Nr-flyobk poliszkon (dráma) (4, %7, E9) Varieté! TINÍOfi Stark- fény (hoxe. regény) (%5, ’47; »49- v fejj. HGOCSA; Lenin fLenin -élete)» (4, t1. 8, vas. 2) — A Magyar Törtélsny Turnulat előadás-prozótában decenttor 1-én. p«űtörtökön,._délutáni 5 órakor VIII., Purkin-utca 28 szám Matt Lederer Emma tart előadást «III Béla ’övedelem, kimnti- Htára ps a bőrén’tori magrár ""Toitoi'-in' kérdővé. címmel, ’toczá'vó’ék: Mohdr Erik, Vácz Péter. A hozzászólásokat vita követi.