Magyar Nemzet, 1949. december (5. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-01 / 279. szám

2 ket szolgáltatott a Jugoszláv kémszolgálatnak. Bára T­­jev vád­lott kémkapcsolla­töket tartott fenn Nekovon és Slaviccsal, a jugoszláv nagykövetség beosz­tó­­jaival. 9. Kosztov, Stefanov, Naczev, Ce­rencu és Tit­ev vádlottak olyan értesüléseket szolgálaltak a jugoszláv kémszolgálatnak, amelyek a törvény értelmében államtitoknak tekintendők, Con­sev vádlott az amerikai, Krisztov vádlott a lup­o­zláv kémszolgá­­latnak szolgáltatott adatokat. Ezzel olyan ese­ekményeket kö­vettek el, amelyeket a Bolgár Népköztársaság törvénye az ál­­lam ellen irányuló összeeskü­vésnek, hazaárulás­nak, kémke­­désrnek és a haza iránt­i eskü­sze­­gésnek minősít... A S5^«]í»ame­rik­ai terv líniSg'.aria bp^ídtcípzésére eFia.uro'­yJiáT­iá5­ a A vád­ra­ hivatkozik arra, hogy az (txjol és nrr.crikai kém­szolgálataik már a második vi­­lági­6­­árú idej­e nzűködésbe he­­lyezik­ bulgáriai ügy­nökségü­kd. Az angol kémszolga az egy­­részt a rendőrséget használta fel, hogy aktív ügynököket és provokátorokat kapjon, más­részről régi és ki­próbál ügynö­keit, így Ivan Tulevel Iván Ste­­fanovet és másokat küldötte a Bolgár Komidurista Part vr­ete közben"­­aiba. Trajcso Kosztra vádlott vallo­mása során előadta, h­ogy a bulgáriai kémközport hamaro­san összeköttetést talált a .­ yo­szláviai amerik­ai és angol hém­í kös­ enttat, mely ebben az or­szágban már o van vezető állás­ban levő emberekkel rendelke­zett, mint Tito, Karde’i, C­il­sz és K­nkoetcs Kard'e'i-tal folyta­tott megbeszéléséről beszámolva. Kosztov elmondja, hogy a jugo­szláv kormány a’lásnint'n, ágy air’ii azt hirde’,i e’őad'a, n­em szabad Jugoszláviát véglegesen hozzákötni a vS­zov,*e­niéhoz, hanem kapcso­lto’-tal kell fenn­tartani a nyugati hatalmakkal. A jugoszláv kormánynak az a szándéka volt, hogy felkéri a Szovjetuniót, vonja ki Jugoszlá­viából hadseregét, nyomban Ju­go­slávia felszebadulása után. Kosztovunk, — folytatta Kardelj. — a maga rés­zérő! szintén meg kell tennie a lépéseket, hogy a szovjet csapatok Bulgáriáió­l ki­vonuljanak és hogy l'u­gári-i ha Inickt ■'anu' cg­esü’jdi Jugo­­r'l 'v'.áva. Ennek az «ggtiié­­■'b n Szovjetunió ur’ti nélkü’ ett volna megtörténnie, n i c ~t t­­ ég Dimitrov ul'szálért v n Bi­t­áliába, Kardelj sze­­r'nt ezzel a tervvel az angolok •’% s ter’lontak te'j’sen egyetér­t.-'tek. T to terve értelmében b­án a «Követségben» az írá­nyfö szeren Jugorzávlát illethe vztnn meg, személy szerint Ti­­t 't, m'g­­ Tu­­tártét cs urbán egy 1- edik k~'t ors­zág lett no na Jttao­z áv'áiban. Kosítov előadta továbbá, hogy ál tett l­átogatása so­rán Rankovics k'jrtin'ette: nem pitédén Jrgosz'óp orgy bo­gár Aggról van szó, hanem top­ota­n ügyről t­eha­t sokkal nagyobb a nemzetközi fontossága. ik­il^iiE’ia­bcoHnszt.isiU IStác3iUroT Ik^ibelépéscHiUnsítoltA meg Vallomása során Kosztov el­mondotta, hogy Tito elvállalta: Jugoszláviát eltávolítja a Szovjet­uniótól, v­lamint kelet- és dél­keleteuróp­i bírót­­ól és olyan pof­ikat fog folytatni, amely megfelel az angol--a­merikai tömb különleges balkáni sztratégiai és po­ltikai érdekeinek. 1945. már­ciusában Kosztov Gyilasszal foly­tatott beszélgetése során föltár­ta, h­­o­gy a belgár jugoszláv unió Dimitrov közbelépése hiúsította meg igen jelentős Kosztov val­­lomásának az a része, mely ar­ról szól, hogy Tito tanácsa sze­rint a régóta óhajtott hatalmas Balkár­-föderáció megteremtés lé­­tre kell­merni az Irányt s ezt a Bottkárt-föderációt szembe lehet­ne állítani a Szovjetúnióval. Az angolok és amerikaiak támogat­nák ezt a föderációt. Kiderül a Rosztov-vallomás­­ból, hogy Tito szerint az ango­­lok eljátszották játékaikat és Jugoszlávia kü­politikai orien­­­ciója egyre inkább anterikaba­rát irányzatot vesz. Tito elége­­detlen volt bulgáriai képviselő­jével, Kovácseviccsel és közölte Kosztoval, hogy­­az első adan­dó alkalommal Bulgáriába kül­di Cirmilt, a jugoszláv külügy­­minisítéri'im egyik l­gjobi­ em­berét, aki jelenleg Magyarorszá­gon dolgozik és ott szép sikere­ket ér el, de akit már onnan vissza is kell hívni.* Rosztov a továbbiak során el­mondotta, hogy — ismerve Tito előszeretetét az ünnepi ceremó­niák iránt — hatalmas ünnep­ségekkel és kikényszerített tö­megtüntetésekkel fogadták Titót bulgáriai útján. «Az utazás egész tartama alatt önelégült mosoly ült Tito ajkán* — mondotta Rosztov — E látogatás so­rán Tito heves szavakban kelt ki a Szovjet­unióak a Marshall terv­­vel szemben fo­glatott po­ptilu­sa ellen. Kifejtette ekkor azt is, hogy az amerikaiak a szovjet­­ellenes erők növelését tervezik nemcsak Jugoszláviában és Bur­ Magyar Nemes gáriában, de az összes népi de­mokratikus országban is. Tito azt állította, hogy személyes te­kintéllyel rendelkezik ezekben az országokban és erre a tekintély­re támaszkodva képes lesz meg­­valósítani Délkelet Európa or­szágainak a Szovjetúniótól való elszakadását. Mikor Tito fe:'e- Rdlíto’ben ideg éri, Kn­.zlov szerint szenvedélyes kitörést ren­dezett Dimitrov ellen, aki e no- Etikával szelt.br'zegült *Meddig I­sz még ez az aggastyán utam bar.!» — kiáltotta Tito, majd kijelen­tette, hogy az események természetes fejlődését. Dimitrov b'to'Tsé­ ge irtat* va!ő?rm­ű k?vr’! halálát vám! hosszadelmas do­log. C.se eked i kel­le k II ar­tózatni s l:a szid­séges meg heti semmisíte ni. Tito hangsú­lyozta hogy a döntő lépések végrehajtásának terve nem’­sak az övé, hanem az amerikaiak jóváhagyták és segítséget is ígértek A v "orcátokból A- tanuva­lo­­másokból kiderül hng­aT'to— Ko-zs-v-banA'. ki’aitmólva a bolgár nép baráti é­ze'mett a ’Uljosmiív nép l'ánt­ós felő,ver ' ovácsolva a dél'zláv népet: ha ritoárábó’, törekidett lerve' rpr.va’ó*.szására, a bogár ól m reme­­ szuverént;’s'nak meg zürid­’zere és Tito-Jugoszlávia függvénné’-t r-V geszt ’r­­­e. A szövetség megteremtésére irányuló terv meghiúsulása so­rán az Összeesküvők terve eső­sorban arra irányult hogy Pi­­rinj-Macedonia vidékét tivá’asz­­szák Bulgáriától és hozzákap­csolják Macedón-Jugoszláv!'ihoz Az e célból kiküldött ügynökök helyenként már annyira szem­telenné váltak, hogy Dimitrov arcképeit az iskolákból eltávolí­tották és helyére Tito képét akasztották. A Bolgár Népköztársaság Szó­­fiai törvény­zeke a bizonyíté­kok alapján teljesen b’zonyíto’t­­rsak tekinti a vád serb­li csc­­l-timérve’ed­ és v*'’ -t !n Tr­a~to Koszovot, Ivan Stefanovot is Kiko a P dóvét h'zeán’ ás bű­­­tettével, Trajcso Kosztéval és Ivan Stefanovot kémkedés bűn­tettével, Trajcso Kosztsort, Ivan Stefanovot és Nikola Popovot szabotázs bűntettével, Nikodsz Nacsevet, Borisz Kriszlovet, Co­n Consevet, Ivan Gevreno­­vot és Ivana Tut­evet árulás és kémkedés bűntettével, Borisz Krisztovot és Ivan Tutevet ha­zaárulással, Nikola Petkovot, Conu Gonsevet, Ivet­ Gevreni­­vat és Ilixin T­u­evét étarcolázis és kártevés bűntettével, B­ago­ H­dzsipa­nsovot, Vaszil hírnevet és Ili­ja Patok­eljevet hazaárulás­sal és kémkedéssel. A perben 51 tanú szerepel. A­ tények és bizonyítékok hat szakértőbizottság vizsgálatán mentek keresztül, nemzeti függetlenségéért és a­ dolgozók létérdekeiért folyta­tandó harcra. Felfedik a k­apita­lista rendszer gyógyíthatatlan betegségét és rámutatnak az imperializmus egyre fokozódó gyengülésére. A Komm­unista Pártok Tájékoztató Irodájának határozatai erőse­­k a munkás­osztály hitel­ügye biztos győ­zelmében, rámutatnak a demo­kratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folytatott harcában — fe­jeződik be a Pravda vezércikke A Tájékoztató Iroda közlemé­nyének igen n­agy visszhangja van világszerte. A népi demo­kratikus országok sajtója rámu­tat arra a nagy felelősségre, amely a béke védelmében a munkásosztályra hárul. A hábo­rús aszilékat leleplező és a bé­­kemozgalom sikereire rámutató határra­tok az imperiali­ál­ so­raiban zavart keltetek, erős ki­­fejezésre jut a nyugati sajtó komr-'-’-tortáiban A Tájékoztató Irodda h­atározatai­­ a legisatékesebb» néptömerdéket mozgósítják az új háború fenyegetése ellen A. Pravda vezércik­ke és a világsajtó véleménye a történelmi döntésekről Moszkvai TASZSZ-­jel­entés sze­rint a Pravda »A békéért, demo­kráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért» című vezércik­kében foglalkozik a Kommunis­ta és Munkáspártok Tájékozta­tó Irodájának határozataival A cikk ismerteti a Tájékoztató Iroda közleményét és rámutat arra, miként változtak meg a nemzetközi erőviszonyok a de­mokratikus, imperialistalllenes tábor javára. Éppen ez dühíti fel az angol-amerikai imperia­listákat, akik a fasiszta agresz­­szorok eljárásához hasonlóan új háborús előkészületeket foly­tatnak minden téren: katonai- sztratégiai rendszabályokkal, po­litikai nyomással és zsarolással, gazdasági terjeszkedéssel és a népek leigázásával, a töm­egek ideológiai elbolondításával és a reakció erejének fokozásával. A béke védelme és a háborús gyújtogatók elleni harc elsőren­dű létfontosságú kérdés a föld­­golyó minden népe számára. A Tájékoztató Iroda rámutat a háborús veszély forrásaira és tűzfészkeire és megmutatja az új háborús fenyegetés elleni harc útját, a béke és a népek biztonság megvédésének útját. Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyújtogatók elleni harc Pro­gramm­jának konkrét intézkedé­­seit adják- el a programzst a legszélesebb naptömegek moz­­gósítása a béke megvédésére fogadott aktív harcra, mely k­ésis arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A béke híveinek hatalmas és soha nem látott fél'endli'.ést elért mozgalma a tö~e-ek hé!:­­akrta'á-6 igalizkodik; arról, hogy a tömz-’e'* ké *ek a há­borús gyujtogatók terveit meg­­hiúsítani. A béke hívé­nek moz­galmát­­ népi harcos mozgalom­má kell tenni, mely hatalmas akadályt jelent az új háború kirobbantásának útjában. A béke és demokrácia, a dol­gozók létérdekei és a népek nemzeti függetlenségének meg­védése ügyében az amerikai és más imperialistákkal szemben a legnagyobb szerepet a mun­kásosztály tömörítése, sorainak egysége játssza Az új háború előkészületét a kapitalista orsz­á­­gokban a reakció őrjöngő had­járata­ kíséri a demokratikus szabadságjogok, a munkárosz­­tály és a dolgozók életszínvo­­nala ellen. A reakciós körök céljaik megvalósítása érdekében mindenekelőtt a munkásosztály szakadását, sorai szétzsilleszté­­sét igyekezink­­megvalósítani. A jobboldali szociáldemokraták te­vékenysége az imperialisták al­jas béke- és demokráciaellenes összeesküvésének ideológiai lep­lezését szol­gál­ja. A jobboldali szociáldemokraták napjainkban nem csupán nemzeti burzsoáziá­­juk, hanem egyúttal tíz ameri­kai imperializmus ügynökeiként is fellépnek. Ennélfogva a mun­kásosztály egységé­rt folytatott harc megköveteli a jobboldali szocialisták fáradhatatlan lelep­lezését és elszigetelését a töme­gektől Ezzel együtt fáradhatat­lan munkára van szükség a szociáldemokrata pártok és a katolikus szakszervezetek egy­szerű munkás tagjai között, aki­ket fel kell világosítani a re­akciós vezetők áruló szeren'ről és be kell őket vonni a békéért és létérdekéért folytatott akáv har-f-'i. Arceróegység lent a tö­megek között — ez a legtöbb út­ja a m­itikástk tömörít'sínek és mozgó'ftásának fí!c?*'innni] altal, hogy milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak és mi a vallási meggyőződésük. A Pravda ezután foglalkozik a Tájékoztató Iroda határozatá­nak a jugoszláv árulókkal fog­lalkozó részével és megálla­pítja, hogy a Tito-klikk nem Jugoszlávia népének, hanem az angol-amerikai imperializmus akaratát fejezi ki. A Jugoszláv hatalom bitorlói elárulták az ország érdekeit és ellenségei a munkásosztálynak, épúgy mint a jugoszláv­ népnek. Ak­kor, mikor a föld népeinek milliói a szovjetúnió körül tömörülnek, a jugoszláv áru ők támogatók az uperia­­da ag­­ressz­ót. a velük kötött meg­egyezések alapján a szomszéd államok határai ellen intéznek támadásokat, elküldik kémeiket a népi demokrati­kus orszá­gokba és aljas aknamunkát folytatnak a háborús gyújtoga­tók egyenes utasításai alapján. Magában Jugoszláviában a Ti­tó­­klikk felszámolta a népi demo­kratikus rendszert, hataimat bi­torolva a pártban és az állam­ban, fasiszta típusú r. r,d az álla­mot teremtett. A Tájékoztad Iroda határozata segítséget nyújt, az igazi jugoszláv hazaf­aknak és harcosok­nak Jugoszlávia so­ka szenvedett népe­itek felsza­badl­ásában. Kímélő­en harcot kell foly­­tat­i az opportunizmus meg­nyilvánulásának minden faj­­ja, a burzsoá nacionalista elemek és a párt soraiba befurakodott ellenséges ügynökök elen. A Tájékoztató Iroda határo­zatai a legszélesebb néptemegek mozgósítását célozzák az új há­ború veszedelme ellen. Ezek a határozatok felfegyverzik, a kommunistákat, a munkás­osztályt és a dolgozókat a bé­kéért, demokráciáért, a népek a ílsrtj£^1­ ! Vlsk­.szkij külügymin­szt­er a szovjet küldöttség vezetője — newyorki T/l.vZ.S­Z-jelentés sze­rint -- az ENSZ első bizottságá­­ban válaszol! azokra az elenve­lésekre, fime’vokst e? ellen *n s zovjet javaslat ellen hoztak fe\ •'mely Indí'ványozza hogy tté ■ ' Ák el az új bében előkés - ~ e­­tett s az öt nagyhatalam r­ög tön egymársal szerződést a bé­ke megszilárdítására Világos — mondotta, — hrrny a kü’döttsé­­gek c-v­étro határozott lakt’kai célt követ, hog v azokrt a pyn­­hcr’nli Java­ tatokét, amelyeket a Szovjetunió a béke meg-zilár­­dhására feli. elvont elméleti vi­­tá’-’-a levekeznek foltani Vir­’nszki ! a venezuelai kül­dött beszédére válaszolva Mie­­en’-­re: arr.ek­­ki valóban igyekszik az összeütközés-iket elkerülni, rr.indenfél e eszközzel arra kel törekednie — és i'ym eszköz többe’- között az öt h~. t-tom s­erződésének megkötése is —, hogy kiküszöbölje a ve­rz'kit, megkönnyítse a nézetel­­térések megoldását és merte, rerítve a megegyezés létrejötté­­rek IrTi"?ö­ ös­öt. A következőkben Visinszkij a cb.’tel .küldött felszólalásával foglalkozott, aki hivatkozott a szovjet korm­ány 1919. február 4-iki békén­yita­tkoza­tára A szov­jet kormány akkor rádiótávíró­jéban kijelentette, hogy a hely­zet előnyös volta ellenére, az akkori Oroszorszég katonai győ­zelmei és gazdasági sikerei elle­nére is részt kíván venni a béketorpncolásokon, sőt konkrét javaslatokat is tett A tárgyalá­sokat azután Wilson és Cle­men­­ceau meghiúsították­, mert az akkori kanstaista világ gazdái­nak és Európa döntőbíróinak nem volt előnyös a munkások és parasztok fiatal köztársasá­gával békét kötni, miután arra számítottak, hogy fegyveres erő­vel gyorsan végeznek vele. Beszélt ezután a szovjet kor­mány 1917. november 8-i első békedekrétumáról, amelyben a háborút viselő államokhoz for­dult és javasolta, hogy kössenek békét. A „békeszerető” kapita­lista államok elvetették ezt a javaslatot. A szovjet külügyminiszter ez­után a libanoni kü­ldöttnek vá­laszolt, aki azt állította, hogy a kommunizmus filozófiája a há­ború ,és a forradalom- Ez a kommunizmus durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája a béke, a háború m­egtemisítése. A háború a kapializmus szüle­ménye. Abból a hazug feltevésből ki­tódulva, hogy a kommunista filozófia állítóla? hábo-tö! köv-­­ tel, a libanoni küldött­­.rra n ' övelke-tetésre jut, hogy ennél­­fza'va a kra ryun'.«'., á'tamm­al­­.rmmlfére ogyii­ tm­ű'• 5dés nem !'hEzt a következ­etés' a tények megcá­foltak, mert annak ellenére, hogy nézet­eltérések vannak és különbség van mind társadalmi Menüé­ben, mint ideológiában a Szov ’e’.an'ó és a tapílaista államé! között a Szov’rtúr.i ’ eypa'i működik egész sor kap'tal's'e orszaana'. emeltjeit óhajtják v­együttmök'disl a SzovteUNIÓ- val. a felek eanen'egysága és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján. Visinszkij rámutatott, milyen ár a masz­k azok a mer­il, ame­lyek szerin a Szovjetuniónak terve vo­nának hogy v­ág­­forradalmat csiná­lon a kapi­tal­sta országokban. Az efféle állítatok ostobájánál már tizen­három évvel ezelőtt letopierték, amikor Szein generalisszimusz, Howard kérdéseire vá’aszolva, kijelentette: *A szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék ez azonban ma­guknak a környező államok­nak a dolga“. S­'ái’n 1930-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy a nesznek o y­n tervei a Szovje­tun­ónak, hogy vaa­­minen­yi­­g forradalmat haj­son végre a többi országban. Az an­­gol-amerikai tömbnek azonban szü­ksége van babizonyitani, hogy a kommun­zmus koncep­­ciója a háb­orú, mert (ily rkmr- i k­­­sz­óra mosni a háborús uszl­ók reakciós po­i­­cáját és a háborús készülődésért a fele­lősséget a Szovjetúnióra és a népi demokráciákra hárítani. Más felszólalásokra válaszol­va, hangsúlyozta: teljesen logi­kus békét javasolni azoknak az országoknak, amelyeknek kor­mányai háborúra készülnek a Szovjetúnió és a népi demokra­tikus országok ellen. Beszéde végén Visinszkij kijelentette- Bármilyenek is az imperialista hatalmak h­ai világának törvé­nyei, az emberi erők, ha jóra irányulva összefognak, át tud­ják lépni az akadályt, meg tud­ják­ sz­árdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború ve­szélyét. A Kuomintans­ máris meg­kezdte az új „főváros“, Csenggin kiü­rítését A Reuter hongkongi jelentése szerint, miután Csung­­kingot, a Kuomintang harmadik fővárosát a felszabadító csapatok elfoglalták, a Kuomintang máris hozzákezdett a negyedik főváros, Csengt­u kiürítéséhez. A kittpulsdika híres Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozók sstrá.f­.ntpegatpja. A Németország egységéért az amerikai megszállási övezetben alakult Hesseni Bizottság köve­teli a békeszerződés megkötését és a megszálló katonaság kivo­nását Németországból. A Sza­bad Német Ifjúság angol övezet­ben megtartott értekezletén hangsúlyozták, hogy meg kell akadályozni Nyugat-Németország gyarmatosítását Egy olasz lap jelentése sze­rint az Angol Konzervatív Párt 16­bmillió dollárt kapott Ameri­kából választási hadjáratára. A Nemzetközi Újságíró Szö­vetség tiltakozott a nigériai tör­vénytelen cenzúra, valamint a finn és argentin demokratikus sajtó üldözése ellen. A legújabb jelentések szerint a font árfolyama tovább esik a nyugati né­zatocokon. Zürich­ben kedden 905-ről 9­90 frank­­on zuhant (A hivatalos árfol­y­am 12,25 frank) Párizsban új mélypontot ért el a 909­ fren­kon á'váltási árral. (A hivatalos árfollyam 9SP és hét­főn még 915­ frankot lehetet kapni egy fontért.) A-sortókép új mély­pontot ért el az angol font Brüsszelben és Milanóban is. Az olasz Általános Munkásszö­ve­tség szerdán éjféltől, kezdődő 54 órás általános sztrájkot hir­­detett ki az egész ország terü­­letén. Tiltakoznak a keddi vé­rengzés ellen, amelyet Sce­ni pribékjei a mezőgazdasági mun­kások elén követtek el. Az olasz Általános Munkásszövetség tit­kársága tiltakozó táviratot inté­zett de Gasperi kormányához. A nén­léti mi­niszter rndele­te szerint Wininsó és ható­­anysá­gként kizárólag kihonsó­­kat tartalmazó gyóg­yszerkülön­­legesség csak orvosi rendel­vényre szolgáltatható A kereskedelmi és ipari köz­pontok, valamint közületi vál­lalatok idei záró leltárának ké­szítésére megjelent a rendelet A leltározás­ lebonyolítását úgy lcet­ megszervezni, hogy a köz­vetlen fogyasztókat kiszolgáló áruházakban, üzletekben, étter­mekben a kiszolgl­ás ne­ akad­jon fenn. A belkereskedelmi miniszter ezért hozzájárult ah­hoz, hogy az ilyen helyeken foglalkozatott munkavá­lalók janutár elsején a kolektív szer­ződésnek megfelelő díjazás­ért,d­b kizárólag leltározás cél­jából, túlórázzanak. Csütörtök, 1949 december 1 Meg­választották az Akadémia szakosz­tályainak vezetőségét A Magyar Tudományos­ Aka­démia szerdán választotta meg­hat osztályának vezetőségét. Az " Cső (n-cív'u­domárnyi) osztály-­­ba elnöknek, Németh Gyulátj­­osztálytitkárnak Waldapfel Jó­­­ zsef egyetemi tanárokat, a má­sodik osztá'vba Történelem és"­ ’ársadalomtudományd) ek-ökn­k Fog­ írási Bélát, tikárnak Ember... Győzőt, a harmadik osz'á'yba • (matomat'.ka és termés’ettudo­mányi elnöknek Kies Frigyest, titkárnak Kényi Alfré­dot, a ne­­eyed k­­is-lá'vba (biológia és agrár:ndoma:-yo'I e’ntknnk Ma-;. rck Józsefek osztá­ltl'kárnaj? Sn-‘ ■nos Andrást, az ö’ödik osztálfj In (orvostudományok) elnö­ ku-át . Illyés Gézák titkárnak Bajba,. Ödönt, a hatodik rs~tiMw írást*' •zaki tudottányokj Önökheh-' 'UchatPch Gyíi ö mfieryefelnlt rrá­t '‘ '.árnak Hevesi nyulát­vá’asztották­ meg. -v: x­a!’«*'Itch­­ i !» ' írvá z ok a ndh z;n3fi kcí- sztő fáit dolgozóinak loh'fiaa Szerdán ért’ a neh'ztoarf ml* rr^'írnaí ^f tálytoV d k!u»rf!^ban veridáLcfü: liV’Ak­a­­ratalíralered-.' ményeket elérő alherítchpi vá­járokat és hc^zaspr'- e'b'szél- • gettek a rimalés p-Cné álral. ,f ráfáz: k f­a­gotsot "U­her" a Magyar Do­monák Pártjának is Kékesi Mátyásnak őtársa ása ■ adta nekik az a lendületet, ame­lyet eredm­é­nyeiket elérték. Operaházi Cs.: ITovansi’na (Kas­­síi) ‚7i I’. Rigolet’» (fi- 5.’ (7),v Szü­líoSirano mos,'; (Mibor—boti) ■7) Vas.: Travía’a íiíi.­ (111. Nam­­­borai messerils’rmknk (81 )-'-.nieti Színház: Cs : Nincs riadán P-tát Vas.-ío.: IJ'r-ti-o­icTc fír'eielí!’ P- A ... Szó.: Nál’»­— Gyrztes Magyar Színház: Egész héten Ka­renina Anni (71 Bér­etek sorrendje: Cs.: G. 2., P . H. 2. Szó: Udvarhelyi -Arany. Madárfi Szt-ház: Egész héten; Sza- fiaid a pálya (71 • ilelváriifl Sdn.'iáz; Egész hí’ ni: Hét­köznapok bdszi (7. v ’(1 lsv nei'io'rT.:'­­V rí. H-; Szé svav. H.: Bé'í. K Hév aeftfis. Szé.s fTrSyost,. fftüstszf m­­ri VI-) munkái: CiiAs'»' bélen: Z.irh­v ratota. (TI- BérzetekV' H : Beolt ,K:: Brada. Szeó. Anti­é»—' K;'mr':-(!y. ' . : " Vidám (volt Pesti Színház Égés* W en: Fílihcsülá.1 v '3 is) . ■ C!’ ró (vötf t’tavért­’’.­ Színházi EtfédZl hérMtf . A csodák ország (5.. szórni*, ún. y.(b - -Pitv. OpOrotl: Bécsi diákok (71 CSÖ): tortok Aí: .Montmartroi .ibniva (7. v .11. FöVárorl Volt-O: Epész héten: I'r.t* lány az A'tölker’ben (8.tée­­si Kamira Vrh­olé: E-ész hé­ca. Gara be ttikrr (8. vas:.A&'is) ’ j. ' IWsnyilí rrnstík­o ATP.níM (IOT-KSI: _ Sza béli a'. (út ma­. RVar fl’mi (%S. '/i7. ¥.9, vas ¥S ist­rú’'F,n (182-S181: C'zárvok Thvytó (Előadások köz­lete: 4. ft, 8 Arakor), FÁKLYA (121-743):­­Vota» (%5-öt este 11-ta folyt. Vas.: 11-151 este 11 folyt.) • FömiM (1S9-797): SzaMné (új ms-vér film) (tác. fiz. %9; vr»; 1/-3-kor is) Kflarmn.HlBt'M (2”-199’­: Ma'var, szovjet híradó)­, Veneziano festőmű-. vész. A Balaton egy nap.'v. Eroberül a csdloma’-au (Bőig?!­9—?3.óráig), T LOVD, (123-043).­ SzaBóné «) macVSl* film) (E'.Da'tavak: 5, 7. 9, vas. S.isE OMNIA (130-0031: Ti­kos küldetés. (drámai (¥15 ’47 H». vas ’’43 ist ROYAL AFOM.0 (222 65 ft. Szabón*­(új magyar film) (5. 7.- 9- vas.-3.1?) 3 DALA 1 129-1591­. arányrft. Hiradó (Előadások: 5. 418, ¥ 410, vas. 3 is)T­ALFA (Móhánval: Szabón.? (új­r­­a ivar'­ilm) (Előadások: %6. %S. vas ¥.4 is) ADRÍA (P­lódné): Szibúná (új mno-ar filmt (Etős-tascrk: ’48, ’48, vis. ’41) KOPZÓ (Dinost): Szab­óné­ (új tr.h'ysz .filmt­­­éElőadtelk: 4, 6. 8 órakor) POVAI, (Kísbészl: íteibévé (új magyar filmt (E­ladások: 0, 8. vas/ 4-kor is) TÁNCSICS (Csepr): Szabóhé , (új m*­­sv­.r filmt C’/ifl. 413, v. ■ tan Varietét TATRA (Perzrébe’): Szabóné (új ma­gyar film) ■ (6. IríV. V. ;?14) Varieté! MASOt'N­F.Títa 11 ŐZlk: ADY­. Iíí-om talált'onás (szinrs) (4.-6. 8. vas. 2) a ni«' \|- Vidám kWript (ytgjá’éki..(Méjm,vad, - %r isi AlmOTAS: Csak a pa-ó mo-i ne­v Wf* (virjáték) (Mi: Vfl. rt!9, • vak’ M ísV RASTYAi Három ivjálkosás (szíflis) éti. 1, 3, 5, 7. tat -rAFITOL! Hérem. tatálkozás (színesz (11, 1, 3) 5, 7,’ 9) CITY: Lelkiismeret ()órsa:’o’m:l (4, 8. 8, vas..71 EI­IT: Kta és (kemé-’ta) (va 5. Vil, ’49, vas ’43) G'"BIA: Hadi’dt (2, 5. 81 HÓM".ftCS- Fartas­­vér f.’nek lm-'no re’énvol (V-X ’47,­­49, vas. US) HUNNIA: 1Vm(5 fordu­­lat ( Orténotmtl (4. 8. 8, vas. 2 Ms) KAMA'’A; r­e'kiísm r'l íM—atatatá (’45, -%7, V) Varieté! KWUTH: Jfás lom töklkozás (szino-1 (’45, »7, Fe), vas. Ital KUKTUR: Ham’“ (23, V-«. ’491 NA'­ .’-n’ka (y­o játék' (1. 6. 8, vas. 21 OTTHON: Tilos s játék (ii­j.) «M4». Kft. HS. vas.: ló?) PÁTIfA: Szürke fény (Néző resélt­el (i, 6­8. vas. 21 PETŐFI: Lenta »’,erén ,élei)­ (ta 3. 17, ’49. vas. fel fjifljáti tinta (L’Ch éts'o) (11 .1. 3. 5) 7. 9) WOW: f­elkiismeret­­ (társa­dalmi), (tol.■’47. 149) STUPIÓ! Kíné, (t-hmé­­dia) (4, 8, 8, rés. 21 SZAB.’NS* fis .Nr-flyo­bk poliszkon (dráma) (4, %7, E9) Varieté! TINÍOfi Stark- fény (h­oxe. regény) (%5, ’47; »49- v fejj. HGOCSA; Lenin fLenin -élete)» (4, t1. 8, vas. 2) — A Magyar Törté­lsny Turnulat előadás-prozótában decen­ttor­ 1-én. p«űtörtökön,._délutáni 5 óra­kor VIII., Purkin-utca 28 szám Matt Lederer Emma tart elő­adást «III Béla ’övedelem­, kimnti- Htára ps a bőrén’tori ma­grár ""Toitoi'-in' kérdővé. címmel, ’toczá'vó’ék: Moh­dr Erik, Vácz­­ Péter. A hozzászólásokat vita követi.

Next