Magyar Nemzet, 1949. december (5. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-04 / 282. szám

4­ S JLON ÉRKEZŐK Fejtett szándékom, hogy egy­szer mind összeírom a­zínházi ■Zavargók természetrajzát .S­­Mindazokat, akik valamely mó­don­­ többnyire oly ügyesen zavarják a színészt és a közön­séget egyszerre. Feljegyzéseim­ben, e tanulmányhoz. » későn jövőket osztottam egyelőre két főbb válfajra. Az egyik szé­gyenlős, a másik nem, sőt. Ez a szégyenlős, ez pirulva és sápadva és lába­ hegyen oson a helyére. Lehetőleg nem néz se jobbra, se balra, mert a pillanat izgalma az! diktál i­s neki, hogy akkor őt sem nézik Pedig nézik is, halják is. Hall­ják nagyonis, mert a cipője ré­mesen ny'morog, ez már hozzá­­tartozik a dologhoz, a szégyenlős ,későn jövőnek recseg a cipője. S lassan sompolyog... egy reccsen tetőt a másikig apró örökkévalóságok telnek el... és a jegye soha nem szól szélső székre, legalább tíz ember után következik, s mert alaptermé­szete az udvariasság, mindenki­nek oda súgja: pardon, bocsi­nál... ne tessék haragudni... jaj, de restellem, jaj, ne tes­sék ... pardon, bocsánat... és meghajtja magát... így fut vesszőt a maga helyéig, ahol aztán szerényen meghúzza ma­gát.Milyen más a bátor és har­cias későnjövő. A gyors, döngő léptekkel érkezik, útközben megáll, előveszi az óráját, meg­csóválja a fejét és rosszab van fe­nék a sz'­padra, hogy mi az, már megkezdték? Érdekes, itt­­valami nincs rendjén. S robog a helye felé, útközb­en kihívó pillantásokat lövellve széna­­széjjel: igen, most jövök! Na? Valakinek nem tetsző talán? Állok eb­ből ő is felállít tíz em­bert, de­­ csak a sor elején mondja le­ csatára készen, pártolant , aztán elveti magát székén. De még nem nyugszik, még egy ideig lesi, hogy kinek van ellene kifogása. Na? Orról fúj , és műsorlapot z­zegtet, különben is nem követett el semmi szabálytalanságot. ko­rábban kezdték, akinek nem tetszik valami, most szóljon! Jó néhány perc kell, míg na.évjából elcsendesedik, de még néha körülnéz. .. na?­ Valami kifogta van ellenem? Van! Na? Jfc_______________!e­deic­gyf... Hát miért nem marad­ta el barátnői­nek, hogy arcbőrének édeségét, tisztaságát, simasását Kárpátiné Váradi Nancy kozmetikája kezelésének köszönheti. VT1. Kertész­ utca 37, I. 3L T 222—419. Newyorki és budapesti diplomái Olcsó bérletrendszerb Szedernek mindegy írta Tamási Áron Egyszerű emberek között gyakran tesznek fel téli esté­ken fogós kérdéseket. Olyan­kor nagyokat nevelnek a min­denféle válaszokon, de ugyan­akkor a feje is füstöl minden­kinek, hogy vájjon , mit kér­dezhetne. Egyszer azt kérdezte például valaki, hogy mondják meg, mi­lyen asztalosok vannak a vilá­gon? Az egyik azt felelte, hogy van bútorasztalos és mvaszta­­k is, s a másik azt mondta, hogy van szűk* és van barna. Ilyeneket válaszoltak a* embe­rek, de a kérdező egyikkel sem volt megelégedve A szeme csak akkor csillant meg, amikor végső szorultságból azt felelte valaki, hogy van falusi asztalos és van városi asztalos. Igaza lehet neki, mert egészen aoás az egyik, mint a másik Ott volt például Keserű Bálint, aki falusi asztalos volt. Jól ismertem ezt a Keserű mestert, hiszen a diákos évek alatt, a nyári szünidős napokban, szinte­e mindennapos látogatója voltam. Szerettem őt, mert különös, néha pedig éppen meglepő em­ber volt Azt hiszem, ő is kedvelt engemet, hiszen a mesterség néhány titkába is beléavatott engem Nerát is igen sokat sajá­títottam­­ tőle, mert Keserű t­agú énekes volt Talán énekes­nek még nagyobb mint aszta­losnak Mindezeken kívül na­gyon kedvelte a betűt is, amivel jótékonyan autom a fslubél emberekre. Másrészt pedig olyan ember volt, aki m­iden dologban a maga törvényét követte Mint azon a nyári napon is. Ha jól emlékszem, már július vége volt, valamelyik estefelé. Csak ketten­ voltunk a műhely­ben, de beszéd semmi nem volt közöttünk A mester épszen ab­­lakrámokat festett, okkersárga színre. Én a gyalupad mellett a finom és tekervényes gyalufor­­gácsot zizegtettem s éppen azon gondolkoztam, hogy va­jon mi­­nek az illatához hasonlít legjob­ban a gyaluforgács illata. De mielőtt kitaláltam volna, amin gondolkoztam, megnyílott az ajtó és egy fiatal emberke lé­pett be rajta. Szőke emberke volt, sapkás és elég vékony. A lábán a cipőt por lepte be, egé­szen bokáig. A két válla között nagy hátizsák púposodott Mindezekből könnyű volt arra gondolni, hogy bizonyosan a városból jön. Ámbár a köszönés, amivel be­­lenett a műhelybe, városi mi­voltát nem nagyon támogatta, mert így szólt: ,­— Ad­jon az Isten jó napot! Keserű mester egy felpillan­tá­ssal ránézett a szőke jöve­vényre és szó nélkül tovább fes­tette az abtakrámát. Azt hittem ebből, hogy régi ismerősök, pitiknek így is jól van, vagy esetleg valami kicsi dolog miatt haragban vannak s azért nem köszön vissza neki a mester. S nem szóltam semmit, ha­nem vártam. Akkor a jövevény emberke le­tette a hátizsákot, majd oda­ment Keserű mesterhez és így — A mester úrhól van-e­ze­­rencsém? Keserű Bálint éppen úgy nem szólott semmit, mintha csak va­­lamy légydongás történt volna. A helyzet előttem különösnek tetszett. A szőke emberke azonban nem hagyta magát, hanem tovább csinálta, amit elkezdett, vagyis így szólt: — Engedje meg, hogy bemu­tatkozzam. Szieder Károly aszta­los segéd vagyok. Most már a mester rá sem hederített. — Szeder Károly vagyok! — mondta az emberke ismét. Megint csak a csend felelt neki. Azt hittem, hogy abban a hábavaló nagy törekedésben mindjárt sírni kezd az illedel­mes emberke. Ha én ott nem lettem volna, talán történik is valami efféle dolog. De mivel én ott volam, vállat vont a mester felé és egyenesen odajött hozzám. — Süket? — kérdezte tőlem halkan. Megráztam a fejemet, hogy nem süket. — Hát akkor mént nem szól vájjon?! Erre én is megvonogattam a vállamat, mintha éppen olyan tudatlan vo­nék mint ő. S utána ismét csend lett, aminél ilyenkor rosszabb nincs is. Ezt láttam a szőke e­mberkén is, aki rettentő szorongássá nézett en­gem. Közben még a két karját is meglendítette néla, nehogy belefulladjon­­ semmibe. Végre megsajná­tam és intete­m neki e fejemmel, hogy jöjjön utá­nam. Mindjárt kifelé is indul­tam s Szeder is kijött utánam. — Lesújtó helyzeti — mondta künn nekem­— Fújja csak ki magát! —­ biztattam. Amikor Szeder elegendő le­vegőt vett s láttam is, hogy immár rendes állapotban van, azt kérdeztem ide. — Honnét jött, s mi járatban van? — A városból jöttem — fe­lelte Szeder — Mert úgy hal­lottam, hogy Keserű úrnál hely van egy segéd számára Erre én azt mondtam neki, hogy hely lesz is az ő szá­mára, ha szól fogad nekem. Mivel megígérte, sőt erősítette is, hogy mindenben ha­lgatni fog reám, így tanítottam to­vább: — Hát akkor hallgasson ide. Elsőbben­­, amikor belép­­ a műhelybe, akkor ne köszönjön isteni, mert Keserű úr azt szoka mondani­, hogy ő nem pap, hanem asztalosmester. — Értem — bólogatott Szeder. — Másod­sor pedig -- foly­tattam, — semmiféle szent dol­got ne emlegessen, mert a mes­ternek az a vélekedése, hogy az sokba kerül. — Értem — bólintott ismét Szeder. — Harmadszor pedig énekel­ni tud-e? — Tudok! — mondta. — No, akkor megnyerjük a csatát — mondtam vidáman én is, majd lábujjhegyen kihoztam a műhelyből a hátizsákot, hogy Szeder vegye a vállára vissza. Amikor ez megtörtént, arra in­­tettem őt, hogy most jöjjön utánam a műhelybe vissza, de Úgy jöjjön, mintha soha nem járt volna még ebben a házban, vagyis mintha először jönne. — Érti? — kérdeztem. Szorgosan bólogatott, hogy igen. S akkor én visszaléptem egyedül a műhelybe és mindjárt azt kérdeztem Keserű mester­től, hogy nem volna-e szüksége egy rendes viseletű segéd­e. Amikor azt válaszolta a mester, hogy egy olyant helyből felfo­gadna, már az ajtó ki is nyitolt és félrecsapott sapkával Szeder a műhelybe lépett. A hátizsákot mindjárt ledobta, majd megtö­­rölte a hom­okát és úgy általá­ban így szólt: — Még az angyalokat is bele­­pi ez a port — Előbb tán köszönne, ha bemegy egy házba — szóltam reá. — Nem paphoz jöttem! — vágta ki Szeder. — Hanem Ke­serű mesterhez M’vet láttam, hogy Jó csapá­son megy a dolog, azt mond­tam én is Any­ulta­ában, hogy az Isten jóságos lévén, majd ad esőt a porra — Mért nem köszön hát a­z ő nevével? — kérdeztem. Szeder rámkacsintott és így szólt: — Nem vagyok én kispap, hanem asztalos! — Maga asz­talos? — érdek­lődtem — Én a*. — Helyet és munkát szeretne talán? — tudakoltam. — Helyet és munkát, ha ugyan találnék egy mestert, aki úrra gondolkozik, mint én. — Hát mao­ arképpen gon­­dokozik? — kérdeztem, a Kea sserelesű « békás» pókuszt és a szemforgatást.­­ No, ennél jobban nem is mes­hetne a dolog, gondoltam ma­gamban, majd feltettem neki az utolsó kérdést. — Hát mit szeret? — Csak a vidámságot, külön nősen­­ped'g az éneklést. — Lám, énekeljen egyet­ —* biztattam is mindjárt. Hát erre Szeder széjje­vetette a két lábát és azt a dalt kezdie énekelni, hogy: „Ha férfi lelke­det egy nőre feltevéd . .**. Amikor a dalt is befejezte, in­­te­tem neki, hogy a kabátját vesse le és az inge ujját mun­kára tűrje fel Szeder ezt gyor­san megcselekedte, én pedig megfogtam a karját és odave­zettem Keserű mesterh­ez, aki egész idő alatt úgy lett, mintha nem is haltott vo­la semmit. — Keserű bátyám! — szólítot­tam ,n-f! — No, mi az, fiam? — kér­dt­te.­­• Nem adná-e oda az ecse­tet ennek a legénynek? A mester szó nélkül odaadta, Szeder e'vette az ecsetet , rögtön egy új énekbe kezde S újra festette tovább az ablakra; má', mintha már esztendők óta itt dolgozott volna Mi '. ketten Keserű mesterrel egy kicsit hát­rább húzódtunk és önnél néztük a mank­át. — No, milyennek találja? —» kérdeztem a mestert. Keserű bátyám kedvvel felettes — Istentelen fickó, de jól dolgozik. — Felfogadja«? — Fel én. Több szó nemn is esett, hanem­ mi is beillattunk a nótába és Szederrel együt énekeltünk, j A magyar-csehszlovák árucsere egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Köztársaság kor­mányának képviselői közöt folytatott külkereskedelmi tár­gyalások 1949. december 3-án az 1950 es évre vonatkozó áru­­csereforgalmi megállapodás el­írásával eredményesen befeje­ződtek. A most aláírt megálla­­pod­ás a csehszlovák-magyar gaz­dasági kapcsolatok további meg­erősödését jelenti és a két or­szág közötti áruforgalmat a múlt évivel szemben jelentéke­nyen emeli. December 21-től január 7-ig tart a karácsonyi szünet az iskoláiban A közoktatásügyi kormányzat rendelkezése alap­án a kará­csonyi szünet december 24. napjától január 7. napjáig tart. A szünetet megelőző utolsó tanítási nap: december 23. a szünetet követő első tanítási nap: január 9. o­n­t­o­s hírei. Az Arhatóság rendelete sze­rint, ha valamelyik vállalat olyan árut vagy anyagot, amely­nek legmagasabb árát hatósági­lag állapították meg, a rendes beszerzési tevékenység körén kívül legalább tíz százalékkal alacsonyabb áron szerel be, az árverésbe az olcsóbb beszerzési ár helyett a hatóságilag meg­állapított legmagasabb árat állít­hatja be. A kultuszminiszter rendelete szerint a középfokú szakiskola és a középiskola nyilvános, vagy magántanulója az idei tanévtől kezdve tandíj címén évi 200 forintot fizet Ez az össze® a beiratási díjat is magában fog­lalja. Tandíjkedvezményben ré­szesíthető a munkás, a szegény paraszt, honvéd, rendőr, köz­­oktatásügyi alkalmazott és a havi 800 forinton aluli jövede­lemmel rendelkező műszaki ér­telmiségi, a közszolgálati alkal­mazott, valamint a középparaszt, értelm­i­égi és a dolgozó kis­ember gyermeke, amennyiben a család szociális helyzete azt indokolná teszi. Az általános tanulmányi eredmény alapul­vételével tandíjkedvezmény en­gedélyezhető Százszázalékos kedvezményt kap a kitűnő és jeles előmenetelő, 75 százalékos kedvezményt a jó előmenetelő, 50 százalékos kedvezményt a közepes előmenetelő tanuló. Nem részesíthető tandíjkedvezmény­­ben az a tanuló, akinek szülő szolgálati viszonyból, szabad­foglalkozásból, kereskedelemből, ingatlanból, vagy bármely más foglalkozásból havi 1200 forintot meghaladó jövedelemmel ren­delkeznek. Minden eltartott gyer­mek után ez az összeg 300 fo­rinttal emelkedik. A tandíjat 10 tanítási hónapra elosztva, egyenlő havi részetekben kell befizetni. IRagjartaeT Nagyvilág Mindennapi kenyerünket nem­csak biztosítja népgazdaságunk töretlen vonalú fejlődése, ha­nem egyre jobbá is teszi. A felszabadulás óta, s három eszályos esztendő ellenére­­ fokozatosan emelkedett a ke­ny­érfejadag és csökkent a kenyérlisztbe kevert árpa- és kukoricaliszt aránya. 1948-ban már eltűntek a kukoricanapok, megjelent a 2,60 forintos sza­bad t­en­yér, a jegynélküli szá­­raztészta, sőt a fontosabb góc­pontokban a zsemlye és a kifl­ is. Ebben az évben megszűnt már a keny­ér jegy, olcsóbb és­ebb lett a kenyér, mindenütt kapható a zsemlye és a kifli, olcsóbb lest a száraztészta is, mától kezdve pedig van már vajaskifl, pacsni és omlós, leszállították a csernlye és a kifli árát, megkezdik a telje­sen fehér, soha nem tapasz­talt jó minőségű kenyér gyártá­sát és szabad forgalomban árusítják a különleges minő­ségű duplagrizes, finom búza­lisztet 4 for­itos árban. Ez röviden mindennapi ke­nyerünk regénye. Szép regény, jó regény és főleg roalista re­gény. A valóságot tükrözi. A valóság pedig az, hogy népi demokráciánk útja helyes út, amely biztosan elvezet a ma­radéktalan jóléthez. Életszínvonalunk em­elkedé­­sének ennél az újabb jelentős állomásánál álljunk meg egy pillanatra és emlékezetünk száguldjon végig a meglelt úton. A legfontosabb, ami a szemünkbe tűnik, az a Szov­jetun a segítsége. Az ő élelmi­szer-adományai, jóvátételi kö­telezettségeink elhalasztása, majd elengedése né­kül mesz­­sze nem tartanánk ott, ahol már lak­unk. A Szovjetúnió példájának követése, tapaszta­latainak és eredményeinek értékesítése nélkül rá sem lép­hettünk volna a helyes útra. Mindennek, a nemzeti össze­fogásnak, soraink megtisztítá­sának, újjáépítésünk sikerének, népköztársaságunk megterem­tésének, politikai, gazdaság és társadalmi életünk felfelé íve­lésének az alapja a tenini­­sztálin eszmék diadalrajutásá­ban gyökeredzik. • Örömujjongással állapítja meg az angol sajtó, hogy tizenegy esztendő után karácsony heté­ben megnyílik a híres „Zsír­ipari és húsipari k állt­ás“, amelynek csodáiban utoljára 1939. januárjában gyönyör­ködhetett London népe. A nagyszabású kiállításon — mint az újságckkek hirdetik — részt vesz a birodalom minden országa. Ezernyi élő állat és feldolgozok áruk tö­mege fogja gerjszteni az an­golok étvágyát. A zsírt és húst szolgáltató háziállatok mind­en fajtája képv­selve lesz a ki­állításon: ökör, borjú, disznó, juh, nyúl, sör liba, kacsa, pulyka, jérce­­ és galamb is. Ezenkívül kiállítanak mintegy két vagon friss és fagyasztott húst Az ínycsiklandozó fel­sorolás! ez a mondat követ: „A kiállításon semmit sem lehet vásárolni/* December 5-én ülést tart az országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az országgyűlést 1949. de­cember 5-én déli 12 órára új ülésszakra összehívta. Városházi híreit Pécsi László és Udráczi Lász­ló városházi mérnökök újítá­­ eljárással olyan épületfödém - szerkezetet készítettek, amely előregyártható, az eddig hasz­náltnál lényegesen könnyebb, teherbíróképe­sége pedig ennek ellenére magas. Az új födém­­szerkezet megkönnyíti és meg­gyorsítja az építkezést, költsé­geit is jelentősen csökkenti. A Szabó Ervin Könyvtár Sztá­­lin-bibliográfiát és repertóriu­mot szerkeszt Az angyalföldi úttörők elhatá­rozták, hogy december 21-éig a kerület minden iskolájában meg­szervezik az úttörőcsapatokat, az o­stályokban Sztálin-sarkot rendeznek be és 20 százalékkal emelik az úttörő pajtások szá­mát. A vasárnap egyházi zenéje Szent István Baizilika: 10 óra. Canniciari: Missa ia «la» m’ne­re. Offertorium: Palestrina Deus tu conversens. A mise végén Üdvözlégy Mária. Barma! A. le­­vélje. — 5 óra . Zenés áhítat: Liszt Ferenc műveiből orgona­­darabok és a Missa Chornt­s. Vezényel: Harmat Artur, orgo­­nál: Pécsi Sebestyén. Belvárosi fájl bánta: 10 óra. Bárdos György: C-dúr mise, vezényelt Berg Ottó. Mátyás tempóm: 10 óra. Holmos: E-moll mise, vezé­nyel: Bárdos Lajos. — Cisz­erei tempóm: 10 óra. Pate-lrina: Missa Brevis, vezényel: Forrai Miklós, 7 óra. Gregorián vespe­rás, vezeti: Bárdos Albert. Bri k'ts-téri tempóm: 12 óra. Can­niciari: A-moll mise, vérén-­el: Murányi György. Népénekes mesék rendje: 2., 114., 9. a Szent vagy Uram! énektárából. Hangverseny ÖRÖKSZÉP KERINGŐK Dec. 13. — kedd­­/18 ZeaCah: Gyurkovics, Miklós K., Nagypál, Szabó M. Harmónia zenekar, vez: Pécsi, konferál: Hegedős J. — Téli menetrend a légi forgalomban A Magyar-Szovjet Légiforgalm Társaság december 1-től kezdve a belföldi légijáratokban életbe­léptéke téli menetrendjét. A Bu­dapest—Győr—­Szor­bathely kö­­zött közlekedő repülőgép 7.30 órakor indul Budapestről, 8.05 órakor érkezik Győrbe, 8.15-kor indul tovább és szombathely ér­kezési ideje 8 óra 45 perc. 9 óra­kor indul vissza, 9.30-kor érke­zik Győrbe, majd 9.40-kor tovább indulva 10.15 órakor érkezi vissza Budapestre. A Budapest—Miskolc—Debre­cen közötti légi járat 7.40 órakor indul Budapestről, a miskolc érkezési időpont 8.30, 8.40-kor indul Miskolcról Debrecenbe, ahová 9.10-kor érkezik. Vissza­felé 9.30 óra az indulás idő­­pontja. Mikolcra 10 órakor ér­kezik, 10.10-kor tovább indul Budapestre és N­­érára érkezik a fővárosba. A Budapest—Pécs között közlekedő repülőgép 8 óra­kor indul Budapestről és 8,50- kor érkez­i Pécsre, visszafelé pe­dig 9,10-kor indul és 10 órakor érkezik Budapestre. A fenti já­ratok hétköznapokon közleked­nek. Sztálin szobra a legmagasabb bolgár hegycsúcson A bolgár Dynamo sportegye­sület 30 tagja vállalkozott arra, hogy a Szovjetúnió és az egész haladó emberiség nagy vezére, Sztálin 70­ születésnapja alkal­­­­mából a Balkán legmagasabb hegycsúcsán, a Műszálán fel­állítják Sztálin mellszobrát .Vasárnap, 1941 Üzemkar­k A rooszkv­i­dok vérén ma­gar ré­zveve­­ beszá­molnak tapasztalataikr­ól Jóború Magda, az MNDSZ főtitkára, aki a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség mosz­kvai tanácsa élén részt vett magyar küldöttséget vezette, nyilatkozatában bejelm­tette, hogy az MNDSZ kereteiben legközelebb majd a küldöttek beszámolnak a moszkvai tanács­ülés határozatainas, a szovjet nők é­ltéről, munkájáról. An­nak a reményének adott kifeje­zést, hogy a Moszkvában szer­zett tapasztaltaik nagy mérték­ben fogják erősíteni a magyar nőmozgalmat A Krisztina telefonközpontot, amely 4000 állomás le­kapcso­lására alkalmas, december 3-án üzembe helyeztek. Két évig 16 millió forintos költséggel épí­tenék. Halálozás, Szo Kot Ferencné Papán Anna ez év november hó 23-án este, ho­szú szenvedés után elhúnyt Gyászolják, gyer­mekei. Kívánságára egyéb érte­sítést nem adtak ki. Szendrő Zsigm­ondné Rich­ertold hosszú szenvedés után elhúnyt. Temetése 6-án 2 órakor a Kerepesi­ úti temetőben. 111 évik más»ra ÁTRIUM (160-955): Szabón« (ál ma­gva) film­» (VI5. (47, V.B vas . is) CORSO (1X2-618): Cigányok Híradó (E'ordisok kezdete: 4. 6, 8 órakor) KáKLYA (121.343): Vo­na (145- el esta 11-ig f o’yt. Vas.: 11-tól este 11 folyt.) FÓRUM (189 707): Szabón* (úl magyar film) ('45. 147 149, vas. (43-kor is) KÖRÚTI HÍRADÓ 1222-499­: Msgyar, szovjet híradók, Veneziano festőmű­­vész, A Balaton egy napja Emberek a csatornában f Reffge 1 9 -23 óráig) I­ DVD (122-093): Szabóné (új magyar (Hm) (E'Andánk: 5. 7. 9 vas. 3 is) OMNIA (139.093): Ti­kos küldetés (dráma) (V.ft '47 u,« vas '43 is) ROYAL APOLLO (222 650): Szabóné (dj magyar film) (5­7, 9. vas. 3 is) SURUA (120-150): Cigányok, Híradó (Előadások: 5, 140, Vályi. vas. 3 fa) A*.PA (Kőbánya): Szabón* (új magyar film) (Előadások: 146 M*R. vas 144 is) ADRIA ip’.érm­e): Szabóné (dj magyar film) (Eláadások: 146, 9,43, vas 144) KORZÓ (U.tpt't): Szabóné (dj magyar film) (Előadások: 4, 6. 8 órakor) ROVAI, (Kispest): Szabódé (új magyar film) (Eladások: fi. 8, vas 4-kor is) TÁNCSICS (Csepel): Szabóné, (dl .ma­gyar fi­m) (140. 0­ 8 v VÍO Varietéi V'­rnat) II órakor: Matinéz TATRA (Perzsé'ie): Szabóné (AJ ma­gyar Ilim) (6, K9 v 444) Varietét MÁSODHETES MOZIK: ADY: Három találkozás (színes) (4, A 8, vb«. 2) ADYIRA!.: Vidám kísérlet tvtpjáték) (145 147. ' (I. va» *43 is) AI.KOTAS:'Csak a pa­a meg ne ortja (vígjáték) (1*5, '47, MO. vas 143 is) BÁSTYA: Három találkozás (színes) (11, 1, 3, 5, 7, 9) CAPITOI:­ Három találkozás (színes) (11, 1, 3, 5, 7, 9) CITY: Eclkirsinrret (társadalmi) (4, 6, 8, vas 2) El.IT: K­'cs (komédia) 'H5, *47, 149, vas *43) D'ÓRIAI Hamlet (2, 5­8) HOMfIROS: Farkas­­vér (dark­­om'on regénye) C/ifi 147, '49; vas b3) HUNNIA: Vonló fordu­lat t­örténelmi) (4. 0, 8, vas. 2 is) KAMARA: I.e’kiismerrt (társa'a'mi) (145, 447. 8) Variélét KOSSUTH: Há­rom találkozó, (színes) (1 45, 1*7 149, vas. 143) KUI­TUR: Hamlet (143, 146, 149) NAP: Jun'ka (vhiálék) (4 fi, 8, vas. 2) OTTHON: Tilos a játék (vrej.) (144, 1*6, 142, vas 142) PATRIA! Szürke fény (Nesst regénye) (4­6, 8, vas 2) PETŐFI: Lenín (Lenin éle­t) ('45, 147, 49, vas. 143) PHONIN: I.enín (Lenin élete) (11 I S 5, 7, 9) SAVOY: I.Ilkiismeret ((órsa'da’mi) (*45, 147, 149) STÚDIÓ: Kinn, (komé­dia) (4, 6, 8, vas 2) SZABADSÁG! Negyedik periarkon (dráma) (4, V.8) Varieté! TINÓD!: Szürke l íny (Nexo regény) (!45 (47 (49, v (43) UGOC­SA: Lenin (Szorp élete) ((it.­­146­8) - Csillár Meteortól (Potim.­u. 27.-) A bukaresti sakk verseny A nemzetközi mesterverseny 10. fordulóján Flórián kitűnően vezetett király szárny­­támadás­sal győzött Halié ellen és ezzel átvette a vezetést. A Nejk'reh—­ Benká-játszma kölcsönös ki­hagyások után Benkő győzelmé­vel végződött. Szabó híven gyö­­tört Alexandrescu, Tro­anescu pedig Fionzlor ellen. A /ency— i’a/fcír-játszma döntetlen. A Tini* tér—Pachmann függő­átszmában Pachmann nyerésre á­l. Függő­ben maradnak: Seimeanu— Ba­logh, Pópa—Bálnácz, Toseo—­ Oprcsenszki és Turnovszky—Eri­dilcsi­ játszmák. A vezetők állása: 1. Flórián 7, 2. Pachmann 6,5 (1), 3—4. Tra­­janescu és Sá­tár 6, 5. Benkő 5(4 (1), 6. Jeney 6A pont. HASZNÁÍLT IRŐGÉPEKET összeadd- és szerzőgépeket priváttól vennénk.­­ Szabadság l­apkiadó Vád­alat, Vill., József­ körút 6. Telefon: 220—896.

Next