Magyar Nemzet, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-01 / 27. szám

ra: 0 fillér N­épek szabadságharca Az átlagos újságolval, aki izgalommal és személyi­eklődéssel olvassa el na­­ilá a Kínáról Vietnamról jó cikkeket és a világ új részén folyó nemzeti hadságmozgalmakról írt támé­iúkat, csodálkozva és­­döbbenve emlékezhetik rá­, néhány évvel ezelőtt s közönyösen, szinte ér­­lődés nélkül olvasta meg­­vagy déli újságjában,­­ Kínában ismét egymillió ser halt éhen, vagy hogy yarmatosítók büntetőexpe­­ójának «valahol Ázsia­­» néhányezer «bennszó­­» esett áldozatul. Az ád­a­­újságolvasó érdeklődési­é kitágult és ha csak szik­­t is él benne az embe­­ségnek és az igazságérzet­­, akkor az elnyomott rmati népek szabadság­­­ának minden sikere nmet tölti el és felhábo­­i minden jelentés, amely­zabadságmozgalmak elfaj­­ra irányuló , erőszakos erialista intézkedésekről megváltozott a világ és az erek gondolkodása. Az embéri Szocialista Fórru­­m győzelme,­ az első szó­­sta ország megalakulása, csak az orosz munkást­­arasztot szabadította fel rz önkényuralom alól és­­ a fejlődésnek soha nem »t. felfelé ívelő útjára, /*Tót­t; a magyar proletárnak, ikneia gyári munkásnak, fesz nincstelen mező-mz­­gi cselédnek, a kínai ku­­az indiai páriának is. ezek világszerte felforn­­ak az elnyomók, a ki­­mányolók ellen és ami­­a második világháború ményeképpen az orszá­­egész sora szakadt ki az trializmus láncából, ami­­a nagy Szovjetúnió mel­­a világpolitikában meg­­itelt a népi demokráciák, a fokozódó erővel és len­­ttel indultak harcba a ma­­i és függő helyzet­­lévő népek elnyomóik­­. történelem egyik legna­­ib eseményének voltunk ben az években tanúi:­­ felszabadításának, a­­ Népköztársaság meg­írásának A kínai nép­­elmes harca új erőt­t Ázsia többi elnyomott­­n­’k. Vietnam, Indoné- Malaja, Burma és más ágak nemzeti félszaba­­darca egyre diadalma­san bontakozik ki­ A má­­ri világháborúban amúgy a ksgyengült imperialisták ikiket- egyre több vereség — több módszerrel hisz­­ik a­ gyarmatok és fel­­matok népeinek fegyve­­r­szabadságharca ellen 7 látszat-függetlenséget ik ezeknek az országok­­ahogyan ez Bíbnia és a­­ «független közfá­sa­­l» kikiáltott India esete­történt, nénáruló báb­­nányokat ültetnek a fel­­ladi’lásukért harcoló n­’i­­k nyakára s ezek segít­­vel tovább folytatják a jó és kíméletlen kizsák­­golást, vagy felveszik jük a fegyveres harcot, s Vietnamban, ahol a cia expedíciós csapatok imet fasisztáktól tanult tár eszközökkel a leg­­nyabb kegyetlenségeket ?tik el. szabadságukért küzdő met? nénaikre még váró próbáltatásokat nem sza­bad lebecsülni, de mégis mind ezek a népek, mind az ellenük kérlelhetetlen hadat viselő imperialista hatalmak is tisztában vannak azzal, hogy a helyzet lényegesen megváltozott, az erőviszonyok a gyarmatok és félgyarmatok javára tolódtak el. A «T­ir­tás békéért, népi demokrá­ciáért» legutóbbi számának vezércikke rámutatott: «A lenini-sztálini nemzetiségi politika, a szocializmus győ­zelme a Szovjetúnióban, amely az Oroszország határ­vidékein élő és korábban el­nyomott népeket egyenlő jogú szocialista nemzetekké változtatta, amelyek most a szovjet népek hatalmas és testvéri családjába tartoznak — mindez hatalmas ösztön­zésül és támogatásul szolgál a gyarmati és fü­­ggő népek számára a gyarmati és impe­rialista szolgaság ellen vívott harcukban. ‚ De ezen a hatalmas ösz­tönzésen túl a világ dolgozói és elnyomott gyarmati népei egyaránt megértették és meg­szívlelték Sztálin tanítását. ·A munkásosztály győzelme a fejlett országokban és az elnyomott népek felszabadu­lása az imperializmus igája alól általános forradalmi front kialakulása és megszi­­lárdulása nélkül lehetetlen. «A közös forradalmi front ki­­ala­­tása le­tere ezren anélkül, hona az elnyomó TO’mrrt ren­­letariátusa egyenes és haárn- ■ zott tám­gatásban ne részesí­tené az el­nyomott nép felsza­badító mozgalmát a­­Hazai' imnerializmus ellen.* És itt Sztálin hivatkozik Marx klasszikus megállapítására: «Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom.’ A francia dolgozók hatal­mas tömegmozgalma a viet­nami háború ellen ennek a tanításnak az eredménye. A francia dokkmunkások, tenge­részek, vasutasok megértet­ték, hogy csak úgy szabadul­hatnak fel az amerikai impe­rializmus járószalagjára tű­zött uralkodó osztály kizsák­mányolása és jogfosztó önké­nye alól, ha teljes erejükkel a felszabadulásáért küzdő vietnami nép mellé állanak, ezért tartóztatják fel és nem engedik tovább a Vietnamba irányított hadianyagszállítmá­nyokat és katonavonatokat. A munkásosztály nemzetközi szolidaritásának ragyogó pél­dáit láthatjuk naponta; az imperializmus ellen közös frontban tömörül az elnyomó ország proletariátusa az el­nyomott gyarmati népekkel. Az imperialisták, akik egyik vereséget a másik után szenvedik, a legkétségbe­­esettebb terveket dolgozzák ki a gyarmati népek szabad­ságmozgalmának elfojtására. Nem tétlen azonban a gyar­matosító országok munkás­osztálya sem. Az osztályharc világszerte soha nem látott méreteket ölt, a kapitalista országok munkásosztályának s ugyanakkor a gyarmati és függő országok népeinek fel­szabadításáról van szó! Az imperializmus elleni harcban, a béke és szabadság megvé­déséért folyó küzdelemben­­az elnyomott népek nemzeti felszabadító harcában a nagy Szovjetunió gazdag tapaszta­latai mellett a nem­ demokrá­ciák és a szabad Kína tapasz­talatai is rendelkezésre áll­nak, 800 millió szabad ember és a világ egész proletariá­tusa támogatja az ázsiai, afrikai és közelkeleti orszá­gok elnyomott népeinek nem­zeti felszabadító mozgalmát. Hogy a hatalmas Szovjetúnió fátjtogatása milyen felbecsül­hetetlen értékű, azt minden­nél beszédesebben bizonyítja a legújabb esemény: a szov­jet kormány elésmert° a Viet­nami Demokrati­s Köztársa­ságot. Bármennyi szenvedés várna is még a felszabadulásukért hősiesen harcoló gyarmati népekre, bármilyen terveket szőnek is ellennik az imperia­listák, bizonyos, hogy a Nyu­gat dolgozói s a gyarmati és függő országok népei között egyre jobban megerősödő szs­­lidaritás, a szabadságra vágyó milliók akarata mindenütt le fogja dönteni a népek börtö­nének rácsait László Ferenc Nagy zavarba hozta a francia jobboldalt Ilo-Si-Minh kormányának elismerése Párizsi jelentés szerint a kedd déli lapok, a Ce Soir, a France So­r és a Paris Presse plakátszerű címek alatt jelenti be, hogy a Szovjetúnió elis­merte Ho Si Minh kormányát. A France Soir rámutat a fran­cia jobboldali körök teljes zür- A­­I Ma: Táblázatos Magyar Nemzet Szerda 1050 fol­rndi VI. év 27. szám A Szovjetúnió elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot M­egdöbbenőts párizsi jobboldali körökben Effy francia repülőgépsatár munkásai megtagadták a lökhajtásos harci repülőgépek gyártását. Olaszországban is fokozódik a békemozgalom Duk Kai, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormá­nyának bengkeki képviselője — mint Moszkvából jelentik—, január 19-én kormányának megbízásából átadta Nyer­e­in­nek, a Szovjetúnió sziámi (tai­­földi) követének Ho Si M­eh­­nek, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének január 1- i felhívását, melyben a világ valamennyi országának kormá­nyát felszólítja, teremtsenek diplomáciai kapcsolatot a Viet­nami Demokratikus Köztársa­sággal. Január 3- án a szovjet kor­mány a fehívásra válaszul kö­zölte a vietnami kormánnyal, hogy halandó diplomáciai k­o­csolatot,a lélel­lem­ a Vietnami Demokrat­ikus K­ö­zt­ársaságga, illetőleg követet küldeni, vala­mint fogadni­ zavarára. A jobboldali lap at­tól tart, hogy a Szovjetúnió lé­pése után azok a keletázsiai ál­lamok, melyek Bao-Daj elisme­résére készültek, most vonakod­ni fognak. Visinszkij távirata a vietnami külügyminiszterhez Visinszkij, a Szovjetúnió kül­ügyminisztere a következő táv­iratot intézte Ho­m M­n Z­a - hoz, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kü­ügyminiszteré­hez: "A Szocialista Szovjetköztár­saságok Szövetségének kormá­nya ezennel igazolja Ho­ Si Minh elnök január 14-i felhívá­­sának vételét. Ho Si­ Minh el­nök ebben a felhívásban diplo­­máciai kapcsolatok létesítését ajánlotta valamennyi kormány­nak. A szovjet kormány , megvnti­A TA­SZSZ-­troda az alábbiak­ban ismertetést ad. a Vietnami Demokratikus Köztársaságról. A Vietnami Köztársaság (­Dél országai)­ Tonkin és Annám volt protektorátust és Kokinki­­nát foglalja magában. A Köz­társaság területe 350.000 négy­zetkilométer, lakóinak száma több mint 20 millió. Ebből a franciák­ elfoglalta területen 2 millió él. A Köztársaság az 1950. január 1-i állapot szerint V­e­­­nam egész területének 90 száza­lékát tartja ellenőrzés alatt. A lakosság zömét az annami­­ták alkotják, számuk 17 millió. A Vietnami Köztársaság Kor­mánya annak eredményeként alakult, hogy 1945. augusztus 8-án Tonkin tartományban fegyveres felkelés tört ki a japán megszállók és a japán­barát bábkormányok ellen, melyek annak idején Indokína területén léteztek. A felkelés azzal fejeződött be, hogy 1945 augusztus 25 én megalakult Vietnam ideiglenes népi kor­mánya, élén Ilo­ Li Minh­hol, az ellenállási mozgalom kommu­nista vezetőjével. 1945. szeptember 2 án Viet­nam kormánya kikiáltotta a Vietnami Köztársaság független­ségét. 1945. szeptemberében an­gol indiai és francia csapatok szálltak partra a Köztársaság területén. Ezek a japán csapa­tok maradványai lefegyverzésé­nek ürügyével harci cselekmé­nyeket kezdeményeztek a Köz­társaság ellen. A vietnami nép hősi ellenállása harccal vála­szolt. A franciák 1946. március 1­ án Hanoiban kénytelenek vol­tak Ho Si Minh kormányával előzetes megállapodást aláírni. E szerint a francia kormány el­ismerte a Vietnami Köztársasá­got szeabad államként, melynek saját kormánya, saját hadserege és pénzügyei vannak, és amely várta a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának ja­­vaslatát, számításba vette, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság az ország lakosságának tu­nyomó többséget egyesíti. A szovjet kormány elhatározta, diplomáciai kapc­satokat léte­sít a Szovjetúnió és a Vietnam­­ Demokratikus Köztársaság kö­zött, követet küld, illetőleg fo­­gad. A Szovjetúnió kormányának megbízásából A. Vi­­­szk­­j, a Szovjetunió külügyminisztere. 1950., január 30.» ch­BF '--­a Francia Unié tagja.* 'Fiz'A megállapodás azonban csak a francia imperialisták mesterkedése volt. Időt akartak nyerni, hogy a köztársaság területére új csapa egységeket dobhassanak át. 1946. decem­berében a francia parancsnok­ság katonai akcióba kezdett Vietnam ellen. A harci cselek­mények mind a mai napig foly­ta­­dnak. A francia csapatok megszál­lás alatt tartják az ipari köz­pontokat, a főbb városokat és kikö­őket, nevezetesen Szaigont, a Kokinkínában fekvő Solont, Dalatét, Turant, az Annamban fekvő Ruet és a Tonkinban fekvő Haiforgot. Ezeknek la­kossága azonban összevéve sem több 2 milliónál. Ho­ Si Minh kormánya a Köz­társaságban több demokratikus reformot hajtott végre. A francia imperialisták kísér­lete, hogy harci cselekmények u­rán semmisítsék meg a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságot — kudarcba fulladt. Ez arra kényszerítette a francia kormányt, hogy a francia csa­pa­­k megszállása alatt álló területeken Bao Dajnak, Annám volt császárának vezetésével bábkormányt létesítsen. A fran­cia kom­áry 1949. március 8-án megállapodott Bao Dajjal, hogy e báb­ Vietnamot bekapzsolják a Francia Unióba és a bábkor­mánynak a franciák ellen­őrzé­sével némi lehe­tséget nyújta­nak, hogy diplomáciai kapcsola­tokat létesí­ten a külvilág­­a!" Az USÁ-nak és Angiénak szán­dékában áll Bao Daj bábkormá­nyát elismert­­. Bao­ Daj­­kormánya" légüres tér, mert egy kicsiny reakciós csoporton kívül senkit sem képvisel. Vietnam trinterén­, f 9|i s*íz*lék» Nagy tüntetések St. Nazaireben Többezer st.­nazairei kikötő­­munkás tünt­etett kedd­en dél­ben a városi börtön előt­t, ahol a hatóságok még mindig fog­­vatartanak két szakszervezeti ve­­­zetőt. Erélyesen követelték le­­tartózt­atott társaik haladéktalan szabadonbocsátását. Délután til­takozásul a város összes mun­kásai beszüntették a munkát. A francia kikötőmunkások változatlanul megtagadják az Indokínaira irányított hadianyag berakását. Terjed a francia és olasz h­áborútellenes mozgalom Franciaországban és Olasz­országban egyre jobban terj­d a háborúé K­ris mozgalom. Az Union Fremgaise­dInformation párizsi jelentése szerint a Mar­seille mellett lévő Marignane­­ban heves összeütközésekre került a sor. Az ottani nagy repü­őgé­pgyár 1600 munkája elhatározta, hogy megtagadja a gyárban folgó lökhajtásos harci­­gépek gyártását. Egy munkás­­küldöttség az igazgatóság épü­lete elé vonult, hogy közö­je a dolgozók elhatározását de a rekt­mre dőrük­ megtámadták a .mupfyhorai és ,•., .» közülük, többek szív, fog­l­yo­san m­gsebesítettek. A gyárat a rohamrendőrök elfoglalták. A marseille-i szakszervezetek készenlétbe helyezkedtek, a marignane-i repülőtér műhelyei­nek 600 munkása pedig tilta­kozásul abbahagyta a munkát. Egy további jelentés beszá­mol arról, hogy a marseillei teherpályaudvar dolgozói meg­tagadták egy beérkezett hadi­anyagszerelvény kirakását. Az atomfegyver betiltásáért indított országos békehadjárat is nagy sikerrel folyatódik és egyre erősebb lesz a sö­rmoz­­galom is. Kedden reggel 17 pá­rizsi és párizskörnyéki autó­buszvonalon a közlekedési al­kalmazottak megszüntették a munkát. Az olaszországi háborúelle­nes mozgalom legújabb esemé­nyeiről Rómából a következőket lee.tt­ ik: y»p«Vhjo r» Li.!.­.. "Torin­o­ban és Torontóban hatalmas tün­te­tseken tiltakoztak a dolgozók az újon­an mega­lkult De­­­­s­­peri kormány és az ál­ala vál­lalt katonai kö­tlezenségek el­len. Génuában sokezer tüntető vonult fel az amerikai konzu­látus elé, ahol ti­tak­óztak az új háborús uszítás el­en. Az amerikai külügyminisztérium felhasználja a hitlerista kémeket Az Arab Press Dagest beiruti tudósítója jelenti, hogy Heltz Berthold, az egykori híres né­met kém, a közetkeető ügyek specialistája lett a müncheni amerikai kém­szolgálati osztály főnöke. Ez az osztály vö­t hit­leristákból szervez kémhálóza­­tot Szíriában, Libanonban, Irak­ban és Egyiptomban. Amint a lap rámutat az amerikaiak ezt a német kémhálózatot az arab államok és Anglia ellen akar­ják felhasználni. A huzalmi szavazást kis szótöbbséggel h­szta meg Bidault A francia nemzetgyűlés ked­den kezdte meg a szavazást az államháztartás egyes tételei ügyében. Mint ismeretes, a sze­nátus több pontban megváltoz­tatta a nemzetgyűlés által el­fogadott államháztartási tervet és e változások ügyében kény­telen most a kormány a nem­­zetgyűlés bizalmát kérni. Az első két szavazásnál a kormány hét, ill éve nyolc szótöbbséget kapott csak. Sztrájkba lépett az amerikai telefon­­vállalat százezer alkalmazottja Washingtoni jelentés szerint az­­American Telephones válla­lat százezer munkásának lejárt a kollektív szerződése. Az AFP jelentése szerint, a vállalattal folytatott hosszú tárgyalások,a­melyek során a­ dolgozók a fizetések emelését és a munkaidő csökkentését köve­telték, holtpontra jutottak és ezért szerdára, február 8 ára kitűzték a sztrájkot. Valószínű, hogy kétszázezer további tele­fon-alkalmazott csatlakozik a sztrájkhoz. A külpolitika hírei New Yorkban erősen tartja magát az a hír, hogy Anglia még az idén másodízben is le­értékeli a fontot. Az athéni vérbíróság az EAM vezetői közül hármat halálra, ötöt életfogytiglani börtönre, további tízet pedig hosszú tar­tamú börtönbüntetésre ítélt. Az angol választók mindenütt támogatják a kommunisták választási hadjáratát A francia nemzeti érdekek megsértésének minősít­k fran­cia baoldali körök a francia­­nyugatnémet kereskedelmi egyez­ményt. Az uránérc áráról alkudoznak a­­ washiogtoni titkos atomerő­­értekezleten A Bolgár Népköztársaság nép­­szob­iranje­­inak elnöksége feb­ruár elsejére összehívta a nép­­szobranje második rendes ülés­szakát. Helsinkiben gyűlést tartottak a béke hívei és követelték az atomfegyver letiltását és a Szovjetúnió békejavaslatainak elfogadását. A Német-Szovjet Baráti Tár­saság február 2-án sztálingrádi emléknapot rendez. Az athéni újságok nyomdá­szai és szerkesztőségi tagjai sztrájkba léptek

Next