Magyar Nemzet, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-17 / 64. szám

tűntek, 1950 március 1. fla gyartanze! Kossuth-díjasok beszélnek munkájukról és a kötelezettségről, amit a kitüntetés jelent Kérdést Intéztünk néhány Kossuth-díjashoz, akik a ma­gas kitüntetésről a következőket mondották: Dr Erdei-Grúz Tibor A Tudományegyetem fiziko­­kémiai tanszékének vezetője a következőket mondotta: — Népi demokráciánkban a tudományos kutatómunka jelen­tős fejlődésen ment keresztül. Ez különösen vonatkozik a ter­mészettudományi és technikai vonalra. Ez a fejlődés abból fakad, hogy a szocializmus épí­tése, a haladás meggyorsítása, az általános életszínvonal eme­lése csak a termelőeszközök és termelési módszerek intenzív fejlesztésével valósítható meg. Ez a fejlesztés viszont meg­követeli a természet jelenségei­nek, összefüggéseinek és köl­csönhatásainak ismeretét.­­ A Kossuth-díj a nép meg­­becsülését fejezi ki a kutató és újat teremtő munkában dolgo­zók iránt Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ilyen nagy el­ismerésben részesültem. Ez ter­mészetesen egyúttal azzal az erkölcsi kötelezettséggel is jár, h­ogy a jövőben erőmet még nagyobb mértékben összponto­sítsam a fejlődés meggyorsításá­nak szolgálatában. — Külön örömmel tölt el, hogy fizikai dolgozókkal együtt részesültem ebben a megbecsü­lésben. Illés Béla — 1943-ban Rákosi Mátyás elolvasta egy kéziratomat és na­gyon rossz véleményt mondott róla. A bírálatból sokat tanul­tam. Rákosi szavaiból megér­tettem, milyen nagy feladatokat kell megoldania ma a magyar írónak. Az írónak közkinccsé kell tennie a magyar dolgozók történelmi harcainak tanulsá­gát, rá kell mutatni bátran és világosan a harc céljaira. Rövi­den szólva, Rákosi figyelmez­tetett arra, hogy a jövőért har­coló magyar írónak két nagy forrásból kell merítenie: a ma­gyar dolgozók harcos hagyomá­nyaiból és a szovjet nép har­cainak és győzelmeinek nagy eredményeiből. •— Én azok közé a boldog emberek közé tartozom, akik a nagy Sztálintól is kaptak bírá­latot, — ahogy ő mondta — ♦elvtársi tanácsot egy figyelmes kiemelkedő érdekességei: 0 Parragi György vezér­cikke: «A mosti trárcius» — Kárpáti Aurél: Szíves­ség — Ambrus Zol­tán: Iskolabetegség — Babay József: Egy kis bélyeg­­alatt 0 Kissó Sándor: A nagy­érdemű közönség ked­vencei 0 Magyar költők szerel­mei: Petőfi (IV.) 0 Fiatal értékeink: Szerdahelyi Zoltán Q Dr. Weninger Antal: A betegségek keletkezése 0 Diéta-paradicsom az Oktogon-téren 0 Hitvallás a tartós béke mellett 0A Balzac-regény vége 0 Négyszemközt a szer­kesztővel 0 Női szakasz 0 K. H. Sz. Kulikabát — kiskabát HUMOR, SPORT, SAKK, KERESZTREJTVÉNYEK Ura Imi olvasótól). Sztálin elvtárs egy magyartárgyú novellámat olvas­­t­­el és kifogásolta, hogy az Írásból nem cseng ki eléggé a magyar jövő. Ő már akkor lát­ta, hogy közel van a magyar felszabadulás és joggal kifogá­solta, hogy én — a magyar író — csak szenvedésről, veresé­gekről, pusztulásról írok. — Boldog vagyok, mert meg­értem a Szovjet Hadsereg győ­zelmét és Magyarország felsza­badulását. Boldog vagyok, mert tudom, hogy a magyar nép fel­építi a szocializmust. Ott leszek, mikor nagy vezérünk kitűzi az új feladatot, amely így fog hangzani: «Előre a kommuniz­mus felé!» — hagy és szép dolog ma magyar írónak lenni! Fodor Gábor a szegedi szerves kémiai intézet igazgatója, a szerves vegyületek térbeli szerkezetének tisztázá­sáért és néhány gyógyszer szin­téziséért kapott tízezer forintos Kossuth-díjat. — A Kossuth díjat, amit kap­tam, úgy tekintem, mint az­­in­tézet kol­ektív munkájának eredményét. Én tudományos öt­leteket­­vetettem fel és megszer­veztem a tudományos munkát. Munkatársaim, az asszisztensek és laboránsok segítettek hozzá, hogy az elképzelésekből valóság váljék. Az ő segítségüknek kö­szönhető, hogy Sympatomin né­ven előállítottunk egy gyógy­szert, amit az előtt csak Német­országból tudtunk importálni. Most egy Iífusz elleni gyógyszer előállításának módszerein dolgo­zunk. — Munkámhoz nagy segítsé­get nyújtott a Szovjetunió ha­ladó tudományának tanulmá­nyozása. A Szovjetúnió egyik legkiválóbb szerves kémikusá­nak, Cse­­ncevnek eredményeit használtam fel én is hasonló kutatásaimhoz. Gombás Pál a műszaki egyetem fizikai tan­székének vezetője így beszél: — Két év alatt másodszor ér az a nagy megtiszteltetés, hogy a Kossuth-díj első fokozatát nyerem el. Az alkotó munkának ez a jutalmazása, melyet 1948- ban iktattak törvénybe, minden haladó tudós, művész és dol­gozó ember számára serkentést jelent, hogy újabb alkotásokkal szolgá­ja hazáját. Mindnyájan boldogan látjuk, hogy minden segítséget megkapunk ahhoz, hogy zavartalanul dolgozhas­sunk. Ez a nagy ál­ami támoga­tás kötelezettséget is jeent szá­munkra. Kötelezettséget arra, hogy tudásunk legjavát nyújt­suk dolgozó népünk jólétének emelése érdekében. Kéri Lajos a hosszúpályú­­Petőfit termelő­szövetkezeti csoport párttitkára azért kapta meg a Kossuth­­díjat, mert a csoport munkájá­nak megszervezése, kulturális és politikai nevelés terén nagysze­rű eredményeket ért el. — A Párt és a kormányzat minden segítséget megadott munkánkhoz — mondotta Kéri Lajos —. Gépeket kaptunk és anyagi támogatással is m­eg­­kön­yítették munkánkat, mi pedig szakmai és politikai té­ren képezhetjük magunkat. A múltban a dolgozó parasztok évtizedekig dolgoztak a földes­­uraknak és munkájukért csak éhbért és megvetést kaptak. Ha jutalmazásról volt szó, azt csak hajcsárjaik kapták. Ma viszont a dolgozók a társadalom meg­becsült tagjai, jól élnek és min­den anyagi és erkölcsi segítsé­get megkapnak munkájukhoz A legjobbakat pedig jutalmak­kal, díjakkal tüntetik ki. Ez a kitüntetés újabb lendületet ad munkánknak, fokozza munka­­kedvü­nket, újabb nagyobb ered­mények elérésére serkent. Kreybig Lajos kisérletü­gyi főigazgató: — Már 1922-ben javasoltam az ország természeti adottságai­nak növénytermesztési szem­pontból való feldolgozását. Ok­szerűen termelni csak akkor tudunk, ha ismerjük a lehetősé­geket, hogyan képesek a növé­nyek igényeit egyes vidékek adottságai kielégíteni. A mun­kát azonban csak a népi demo­krácia segítségével végezhettük el. A nagy mű már befejezése előtt áll és lehetővé teszi majd, hogy a mezőgazdaságban a terv­­gazdá­lodást a legszakszerűbb alapokon valósítsuk meg. Ez a kitüntetés is bizonyítja, hogy népi demokráciánk a tudomá­nyos munkát elismeri és mesz­­szemenőleg támogatja. Manninger Rezső agráregyetemi tanár, aki a ser­­tésorbánc oltóanyagának felfede­zéséért kapta a Kossuth-díjat, így beszél: —­ Tudósaink ma olyan anya­gi helyzetijén vannak, hogy min­den gondtól mentesülve, minden idejüket a tudomány művelé­sére, a fiatal nemzedék tanítá­sára fordíthatják A tudomá­nyos intézeteket és intézménye­ket olyan anyagi támogatásban részesíti a Népköztársaság kor­mánya, ami a tudósoknak lehe­tővé teszi vizsgálataik és kísér­leteik végrehajtását. — Kutatómunkásságomat jö­vőben fokozott erővel folytatom. A vírusok további tanulmányo­zását tűztem ki célomul, hogy munkáimnál továbbra is hasz­nálni tudjak a köznek. Mészáros Ágnes a Nemzeti Színház művésznője a következőket mondotta: — Különösen nagy feladat igazi szovjet embereket a szín­padra vinni oly módon, hogy a közönség világosan lássa, mi­lyen az újtípusú ember. Ahhoz, hogy­­ez a törekvésünk sikerül­jön, sokat kellett tanulmányoz­­nunk a szovjet filmművészetet, a vásznon megelevenedő szovjet embereket. A Nemzeti Színház igazi kollektív munkát végzett a „ Boldogság” színrehozatalával. Ha sikerem volt, úgy ebben döntő része van a Pártnak, amely soha nem látott lehető­séget biztosít a színészek szá­mára, színházunk kollektív munkájának és az új közönség­nek, amely megérti az új, szo­cialista-realista művészetet és támogatásával további komoly feladatok megoldására buzdít bennünket. Széczei Sándor a MÁVAG sztahanovista kovács­­mestere a kitüntetéssel kapcso­latban a következőket mondja: — Apám is kovács, jó kovács volt — mégis 38 ért kemény munka után a Részvény­sör­gyárból, ahol dolgozott, kitették a kapitalisták, mert öreg volt és nem bírta már a nehéz munkát. Az én életem már más lett. Az új, a jzebb életet a Szovjetúniónak, a Magyar Dol­gozók Pártjának, Rákosi Má­tyásnak köszönhetem. 1948-ban élmunkás lettem és most meg­kaptam a Kossuth-díjat. — Nehéz mozdonyalkatrésze­ket kovácsolok és munka köz­ben minden gondolatom az, hogy lehet anyagot, energiát és időt megtakarítani és a lehető­séghez képest a legtöbbet ter­melni. Hogy ma Kossuth-díjat kaptam, ezt 1övő. április 5-ének köszönhetem. A Kossuth-díjat buzdításnak tekintem a további jó munkára. Veres Péter ezt mondotta: — Váratlanul ért a Kossuth­­díj, mert hiszen csak az elmúlt esztendőben kezdtem újra —­­hosszabb szünet után — a szép­­irodalmi jellegű munkát. — Annál inkább jól esett ez az elismerés, mert úgy érzem, ez nemcsak az eddigi, hanem a jövőbeli munkámra is szól.­­— Nem mulaszthatom el meg­mondani, hogy már régibb rea­lista írásaimnál is pé­daképem és útmutatóm a nagy orosz realista irodaom volt. Mai mun­kámban pedig napról-napra lá­tom az előttünk járó szovjet irodalom példájából, hogy nem­csak irodalmi témává kell tenni, hanem irodalommá kell neme­síteni a legáltalánosabb emberi élet tartalmát, a munkát. Ez nekem aránylag könnyű, mert egész életemben testi munkából éltem és így hiteles élményanya­­gom­ van hozzá. A Magyar-Albán Barátsági Hét nagy sikere A magyar és albán nép őszinte barátságának és együtt­működésének jegyében folyik Tiranában és egész Albániában a Magyar-Albán Barátsági Hét. Az ucáik zászlódíszbe öltöztek,­­ az épületeken Sztálin—Rákosi— Hodzsa képek vannak. A Barát­sági Hetet röviddel az albán nemzeti békekon­gresszus nagy­szabású békedemonstrációja után magyar dokumentációs­­ki­állítással nyitot­ták meg. A Szov­­jetúnió és a népi demokráciák Tiranában időző békedelegációi is részt vettek a megnyitáson, amelyen Magyarországot Böjti János követ, a követség tagjai és Fái Boris, a kormány kikül­döttje képviselte. A tiranai nép­színházban rendezett ünnepi díszelőadáson Varga Livia és Joviczky József operaénekesek, Pé­ri Endre zongoraművész és a MEFESZ tánccsoportja vet részt. A szabadságharc évfordu­lóján a negyvennyolcas forra­dalmat Kareman Vili közokta­tási miniszter métatta, majd magyar és albán műsorral em­lékeztek meg március tizenötö­dikéről. A Szakszervezeti Világszövetség titkársága megszakítja a kapcsolatokat a Tito-féle szakszervezeti vezetőkkel A moszkvai rádió jelenti, hogy a Szakszervezeti Világ­szövetség titkársága megvitatta a lengyel, francia, román, ma­gyar, bolgár és Trieszt-szabad­­területi szakszervezeti szövetsé­gek jelentéseit. Ezekben leleple­zik Gyúró Szalainak, valamint cinkosainak a jugoszláv mun­kásosztály és a nemzetközi szak­­szervezeti egység ellen irányuló bomlasztó és provokatív tevé­kenységek A határozat szerint a Szakszervezeti Világszövetség titkársága megszakít minden kapcsolatot Szálaival és klikkjé­vel és javasolni fogja a Szak­­szervezeti Világszövetség végre­­hajtóbizottságának, vonja meg Szálaitól a Szakszervezeti Vi­lágszövetség végrehajtóbizottsága tagságának megtisztelő címét. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága ugyanakkor hangoztatja, hogy a kizárás semmiképen sem irányul a jugo­szláv munkásosztály ellen. FODOR JÓZSEF ünnepi cikke KÁRPÁTI AURÉL: A sötétségtől a fény felé HALADÁS e heti számában ♦ Epés emberek ♦ A forradalom és a Reu­gió ♦ Egy öreg mókus levele és még 25 cikk, riport, információ. Enyhe idő Budapesten csütörtökön 21 órakor a hőmérséklet 10 fok, a tengerszintre átszámított ki­nyomás 769 milliméter, mérsé­kelten emelkedő irányzatú. Várható időjárás péntek estig. Mérsékelt déli és délnyugati­­szél, helyenként reggeli köd. Kisebb felidőátvonulások, leg­­feljebb­ kisebb futó eső­vel. Az enyhe idő tovább tart. Vízállásjelentés Az Országos Vízgazdálkodási Hi­va­tal Vízrajzi Osztálya jelenti március 16-án, csütörtökön. A Duna végig apad, Kremsig igen alacsony, Bécs—Újvidék között ala­csony, lejebb­ közepes vízállásé. A Duna vizének hőmérséklete Ko­máromnál 6.5, Budapestnél 5.9, Mo­hácsnál 6.5 fok. A mai dunai vízállások: Schärding 212 cm 15%, Aschach 157 cm 15%, Binz 160 cm 14%, Straden 223 cm 16%, Krems 223 cm 16%, Bécs 206 cm 21%, Pozsony 269 cm 22%, Orosz­vár 244 cm 25%, Dunar­miete 316 cm 29%, Gönyű 210 cm 29%, Komárom 227 cm 27%, Esztergom 212 cm 27%, Budapest 274 cm 28%, Dunapentele 237 cm 30%, Dunaföldvár 182 cm 29%, Paks 249 cm 27%, Baja 326 cm 28%, Mohács 358 cm 29%, Bezdán 198 cm 29%, Apatin 250 cm 31%, Gombos 238 mi 30%, Újvidék 260 cm 10%, 410JSPR Vitt UM -50%s _1 „Rákosi Mátyás kombinát" A gyűlölt „Weiss Manfréd“ nevet le akarják venni gyárukról a dolgozók Sári Ferenc, a WM-csőgyár­­sztahanovista beszámolóján an­nak a követelésnek adott han­got, hogy változtassák meg a gyár nevét és nevezzék el azt a magyar dolgozók szeretett vezérére. ,.Rákosi Mátyás kom­­binál“-nak. Amióta ez elhang­zott, erről beszélnek a gyárban. A keddi napon a csőgyár és a gépgyár küldöttségei keresték fel a munkásokat, röpgyűlés­n mondták el a javaslatukat, amit mindenütt nagy lelkesedéssel fogadtak el a részvevők. Min­denütt elhatározták azt is, hogy az eddiginél is több és jobb munkával fogjá­k kiérdemelni azt a megtisztelő kitüntetést, amit Rákosi Mátyás neve je­lent. Peti László, a varrógépükévi sztahanovista ifjúmunkása vál­lalta, hogy 400-as brigádja a felszabadulás ünnepére ISO0-as brigáddá alakul át. Ernszt An­talné, a varrógépüzem­ munka­­érdemrendes dolgozója 200 szá­zalékra emeli a teljesítményét, akárcsak Salga Imréné gép­munkásnő. A szerszámgyárban Dobrovics Zoltán sztahanovista esztergályos 1950. évi egyéni tervét június 1-én fejezi be. Így volt ez minden üzemrész­ben, újabb és újabb munka­felajánlásokkal akarnak érde­messé válni a WM dolgozói arra, hogy Rákosi Mátyás neve­­kerüljön a gyár homlokzatára. Átadták a „szakma legjobb dolgozója" díszokleveleket A Mechanikai Fonó-Szövő NV-ben Kelemen László, a leg­jobb műszaki vezető és Szer Lajosné, a legjobb csévélő csü­törtökön a gyár termelési érte­kezletén ünnepélyes külsőségek között kapta meg a szakma legjobb dolgozójának járó dísz­oklevelet. Szer Lajosné, a Munka­­ Érdemrend aranyfokozatával ki­tüntetett sztahanovista beszá­­­­molt a sztahanovisták tanácsko­­­­zásáról.­­ A Magyar Ruggyajita-gyár tére­melési értekezletén Szűcs János, Ödön Lajos és Hrabanek Irén kapta meg a „szakma legjobb dolgozója" díszoklevelet, ezen­kívül a vállalattól 33 dolgozó kapott elismerő oklevelet jó munkájáért. A díszoklevelek kiosztásával kapcsolatban mindkét gyárban újabb felajánlásokat tettek a dolgozók az április 4-i nagy ünnep tiszteletére. Harminc évvel ezelőtt szabadította fel a Vörös Hadsereg Murmanszkot Moszkvából jelentik. A Szov­jet Tájékoztató Iroda munka­társa «Churchill és óceánontúli cinkosai imperialista terveinek kudarca» címmel megemléke­zik arról, hogy harminc évvel ezelőtt 1970­ márciusában sza­badította fel ,a Vörös Hadsereg Murmanszkot az angol-amerikai beavatkozóktól és a fehérgár­­distáktól Az angol, amerikai és francia imperialisták interven­ciója a szovjet köztársaság el­len, amely Murmanszknál kez­dődött, ékesen visszatükrözi az angol-amerikai imperializmus hódító politikáját. Előre kidolgozott terv alap­ján az angol hódítók 1918. márciusában partraszálltak Mar­­mamikban és utánuk a francia és amerikai imperialisták is csapatokat tettek partra. 1918. augusztus másodikán partra­­szálltak Archangelszkben is és kegyetlen megszálló uralmat ve­zettek be. Tervük az volt, hogy megtámadják Pétervárat és Moszkvát és Szovjetoroszország központi vidéke felé előnyo­mulva, egyesülni akartak böl­elük kelet felé támadó fehér­­gárdista hadseregével. Az intervenciók főmozgatója Chu­rche, akkori brit hadügy­miniszter volt, aki most impe­rialista háborúra bujtogat a Szovjetünk­ és a népi demo-­­kráciák ellen. A beavatkozók a megszállt területeken visszaállították a burzsoá földesúri rendszert és rabló gyarmati politikát foly­tattak. Letartóztattak és agyon­lőttek mindenkit, akit a szovjet hatalom hívének tartottak. A szovjet nép Lenin és Sztá­lin vezetése alatt harc­ra indult a beavatkozók ellen. 1920. feb­ruár 20-án a Vörös Hadsereg csapatai felszabadítot­ták Arh­an­­gel­szket, március 13-án pedig Murmanszkot. A magas, északon az a­ngol­­amerikai és francia beavat­kozók ellen vívott kemény küz­delem a szovjet nép és hősi hadseregének dicső győzelmével végződött. Churchillnek, a szov­jet hatalom esküdt ellenségének tervei kudarcba fulladtak. SZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET A Pjatnyickij-kórus a Táncszövetségben A Pjatnyickij-kórus tánccso­portja Vsztyinova táncművészeti vezetővel az élen meglátogatta az Orsz. Táncszövetséget, ahol tiszteletükre népi táncokról ké­szült magyar filmet, a táncszö­vetség együttese pedig magyar és orosz népi táncokat muta­tott be. A produkciót Usztyinova köszönte meg, majd a Pjatnyics­kij-csoport mutatott be orosz népi táncokat, s ezekre megtaní­­totta a magyar táncosokat. nyelte, a főszerepekben Pofic, Osváth, Fodor, Palánkay, Ud­­vardy, Maleczky, Bencze, Remé­nyi lépett föl. (sz.) Ünnepi Bánk bán Nemzeti ünnepünk alkalmá­ból hagyományszerűen Erkel remekművét, a Bánk bánt ad­ták elő az Állami Operaház­ban. Bizonyos, hogy az ünnepi alkalom is átsütötte a Bánk bán szereplőit, de ugyanakkor ne tévesszük szem elől, hogy énekeseink az utóbbi időben határozottan több művészi buz­galommal és feszabadulabb hi­vatástudattal igyekszenek meg­felelni annak a nagyszerű fel­­adatnak, amelyet Erkel a ma­gyar Opera művészeinek kije­lölt. Nem szabad megállni a Bánk és a Hunyadi László előadásában egy bizonyos, be­gyökerezett ponton: fokozatosan tökéletesíteni kell az egyéni és az összességi teljesítményt. Ez­­zel egyrészt Erkelnek tartozunk, másrészt azt a célt szolgáljuk, hogy a zenek­öltő mondaniva­lóinak teljesebb föltárásával a széles népi rétegek számára hozzuk azokat közelebb. Az ün- Jtefií, Bánik feája h’.árodi Díezé­ Három darabot mutat be Budapesten az Obraszcov-együttes A napokban Budapestre érke­zik a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának keretében a mosz­kvai világhírű Obraszcov-báb­­színház együttesének egyik cso­portja. Az Obraszcov-együttes három darabot mutat be Ma­gyarországon, s magával hozza C0 nagy lá­dáb­an fényszórókkal és függönyökkel együtt a szín­ház egész technikai felszerelé­sét. Az egyik darab az Ezeregy­éjszaka «Aladdin csodalámpása» című meséjének feldolgozása, a másik műsor pedig «Világ­szépe» címmel két orosz nép­mesének dramatizált feldolgozá­­sát mutatja be. A harmadik darabjuk szatíra, amely é­esen kifigurázza a hollywoodi film­iparosokat és termékeiket. A három darab­on kívül Obraszcot külön szerzői estet is ad, amely­nek egyes darabjaiban egymaga három bábú szerepét játssza éss románcokat énekel. A második hétre prolongáld a Fáklya filmszínház az „Oszt fárnak“ című szovjet orvosi dokumentfilmet, amely Filá­­di akadémikus munkásságát mu­tatja be. Egy előadáson mutatja be a Stúdió-filmszínház az „Ifjú gár­da“ című film két részét. Az előadások 1 kor és 11:8-kor kez­dődnek.

Next