Magyar Nemzet, 1950. május (6. évfolyam, 101-124. szám)
1950-05-07 / 105. szám
Vasárnap, 1950 május 7 Mg) SZÍNHÁZ és mŰVÉSZET ( ilililliiiiJIUIiijSHiillllilllillijllllilllllIIlilliiliililllilllllliílllltlillIIIIIIltllllílilillllllüIIiliJllillliliiliillliilllllllilillillinilIIlillillllIlllílililMill Munkácsy Mihály (1844—1900) ötven évvel ezelőtt 1900. május elsején halt meg Munkácsy Mihály, a magyar festészet egyik legnagyobb alakja. Művészetét egy ideig a világhír fénye övezte, melyet részben a műkereskedők tevékeny menedzselése szerzett számára. Már élete végén megkezdődtek a viták művészetének értékelése körül, egyre hevesebben támadták, végül csend állott be „a Munkácsykérdésben]. Munkácsy Mihály jelentőségét legélesebben a l’art pour l’art kritikusai vitatták, akiknek számára veszélyes és terhes volt az a komor világ, melynek megjelenítésével Munkácsy öntudatlanul leleplezte a dolgozó nép kizsákmányolását. Művészietlennek nevezték, olyannak, akinek nincsenek festői eszközei, csupán hatalmas aszfalttömegeket rak fel vásznaira. Valóban az erőszakolt műkereskedelmi hírverés rengeteget ártott Munkácsy Mihály művészetének, alkalmat adott arra, hogy értékét kétségbe vonják, hogy lenyűgöző alkotásainak sorozatát egyhangú modorosságnak bélyegezhessék meg. Ezen megbélyegzés következtében Munkácsy Mihály útján járni egyre inkább veszélyesnek látszott, követői hamarosan a korszerűtlenség, ítéletét kaphatták az uralkodó osztály érdekeit védő kritikusoktól A Munkácsy-kérdés nem stílus kérdés csupán, hanem ennél sokkal több, a művésznek a társadalomhoz való viszonyának kérdése. A Munkácsy tanítványok felismerték ennek az alapvető kérdésnek a mibenlétét, s megvalósították a század végén az erőteljes kritikai realizmust, melynek alkotásai legfeljebb poros kiállítási katalógusok reprodukcióiból, elsárgult folyóiratok hasábjairól ismertesek a szakemberek előtt, de a képek legnagyobb része ismeretlen helyen lappang. Ilyen művek például Bihari Sándor Programmbeszéd, Pataki László Kínvallatás, Révész Imre Kenyerei, Hegedűs László Szegények, Pentelei Molnár A falu kitaszítottjai, Deák- Ébner Lajos Szegény asszony, Gellért László Szomorú munka című képei, s bár dokumentumunk nincs rá, ebbe a csoportba kell sorolnunk Fényes Adolf Szegény ember élete című ciklusát, mely művek mind a legélesebben szembeszállnak a fennálló társadalmi renddel és a millennium idején kiélesedett osztályharcot tükrözik. Az öncélú művészet álarca mögé bújt esztétikusok Munkácsy igenre és történelmi festőnek nevezték, s ezzel meg is jelölték helyét az opportunista, divatos, népéletkép és szalonkép festők között. Ha újabb dokumentum előbukkant, mely Munkácsy mélyebb szándékairól tett tanúbizonyságot, mint például önéletírása, levelei, az ebből leszűrt tanulságokat „demokratikus frazeológiának” nevezték, mellyel szerintük Munkácsy a korszellemnek hódolt. Félvállról vették azt a tényt, hogy Munkácsy kora gyermekéveiben árvaságra jutott, rettenetes, szenvedésteli inaséveket élt át, s ezeket a szenvedéseket még tetézte az a körülmény, hogy deklasszálódott osztálya megtagadta őt. Ifjúságának küzdelmes évei mélyen belevésődtek lelkébe. Ekkor szilárdult meg elszakíthatatlan kapcsolata a dolgozó néppel, mely egész életét és művészetét befolyásolta. Mélyen megragadták őt a szabadságharc eseményei, a szegény nép reménykedése abban, hogy Petőfi, Kossuth és a többi szabadsághősök visszatérnek. Ezekre visszagondolva festette meg a Regélő honvédet, az Isaszegi csatateret, a Fogolyszállítást, a megkapó lépéscsinálókat, az Újoncozást stb. Maradandó benyomást gyakoroltak rá a Rózsa Sándorhoz hasonló betyárok, akik a szegény nép legfőbb védelmezői és segítői voltak az elnyomatás éveiben. Ezekből az emlékekből táplálkozik a Siralomház és az Éjjeli csavargók. Az első magyar művész volt, aki nem jelmezbe búj látott, romantikus népszínmű figuráknak festette meg a magyar népet, hanem eleven és teljes embereknek: megmutatta minden képén ezeknek az embereknek a társadalmi helyzetét, szenvedéseit és utalt életviszonyaikra A lenézett népet megrázó emberi drámák hősévé tette, a legnagyszerűbb emberi érzelmeket mutatta be általuk, amelyet azelőtt csak királyok és nagy urak érezhettek a műalkotásokban. Izigvérig demokratikus gondolkodású művész volt, nemes humanizmus fűtötte, a legelesettebb személyben saját szenvedéseire való visszaemlékezésként meg tudta látni az embert. Legszebb példái ezen magatartásának a Búcsúzkodás, a Röpülő asszony, vagy a mesterségbeli szempontból is egészen különálló Rőzsehordó, melyben Courbetplasztikus alak, — festői háttér* problémáját oldja meg. Miközben szalonképeit festette, sem járt vakon, fényűző palotájából is meglátta a nagyváros szegénységét, mint ezt a Zálogház című képe és a megrázó erejű kései alkotás a Sztrájk bizonyítja, mely utóbbi a munkásosztály harcai iránti részvétének bizonyítéka. Csendéletei és tájképei a természeti valóság grandiózus megörökítései, az élet és az anyag hatalmas áramlását, lüktetését érezzük bennük. Arcképei a magyar arcképfestészet eddig felül nem múlt remekművei, melyben tökéletesen megmutatja kívülről belülről az ábrázoltat. (Liszt, Haynald, stb.) Különleges helyet foglalnak el művészetében történelmi képei. Bár ezek a művek a műkereskedők biztatására, a menedzser profitjának érdekében jöttek létre, semmiképpen sem értékelhetők úgy, mint merőben látványos festmények. A legtöbb közülük külföldön van, de fényképeken, vagy az eredeti nagyságra kivetítve, diapozitívképpen is megkapnak bennünket. Munkácsy sohasem végzett félmunkát, még a legsilányabb megrendelés esetében sem, erre nézve a legjobb tanú egy másik nagy festő Rippl-Rónai József. A Miltonban, vagy a Krisztus képekben Munkácsy saját maga vívódásait, egyedüllétét, művészetének kibontakozó tragédiáját látta meg előre s festette meg, ezért olyan elevenek ezek a képek, s ezért minden kosztümözés ellenére a jelen valóságával szoros kapcsolatban állnak. A Milton az alkotóművész egyik legcsodálatosabb megjelenítése a művészet történetében, míg a Krisztus Pilátus előtt-ben az arcok és típusok sokasága, a nagyvárosi burzsoák becstelen pénzvágya jut kifejezésre, szembeállítva a humánus célokért harcoló emberrel. Munkácsy igazi értékelése csak most kezdődik el, a mi népi demokráciánkban, amikor művei belépődíj nélkül láthatók a múzeumokban és láthatók majd új, ez évben megrendezendő nagyszabású Munkácsy emlékkiállításon. Ekkor majd mindenki előtt bizonyossá válik, hogy ő egyike azon nagy mestereknek, akik a mi új művészetünk számára a nemzeti hagyományt képviselik. Végvári Lajos berg Emil, Hammerschlag János, Pap Viktor Bach-kötetei. A tanulságos kiállítást dr. Major Ervin tárlatvezetései teszik még hasznosabbá. (sz. 1.) Bach-emlékkiállítás * A Bach-év alkalmából emlékkiállítás nyílt meg a Magyar Zeneművészek Szövetségének rendezésében (VII., Kertész utca ] 36.) Johann Sebastian Bach, a zeneirodalom óriása, akinek kétszázadik halálozási évfordulójára emlékezik a zenei világ, ezen a kiállításon közelebb kerül a magyar közönséghez. A látogató facsimilében áthatja a nagy eisenachi mester partitúrákét.arátát, számos Bach-portrét reprodukcióban, köztük egy fiatalkori arcképet, amely Bachnak egészen új arcvonásait mutatja meg. A rendkívül érdekes, nálunk eddig ismeretlen Bach-portré eredetijét az erfurli városi múzeumban őrzik. Van olyan vélemény, amely szerint az arcképet a magyar Kupeczky János festette. Értékes darabjai a kiállításnak az első kiadású Bach-művek (eredetiben), a korátok első teljes kiadása 1784—85-ből, a Wohltemperirtes Klavier 1800-as kiadása. Kevesen tudják, hogy Bach verseket is írt. Erről tanúskodik az első feleségéhez intézett költemény. Külön rész foglalkozik a magyarországi Bach-vonakozásokkal. Idetartozik a Magyarországon először kiadott Bachfuga Rigler Ferenc Pál 1798- ban Budán megjelent zongoraiskolájából, több régi lapközlemény, tanulmány. A Bach-életrajzok sorában Philipp Spitta nagy művéhez és egyéb külföldi biográfiákhoz csatlakoznak a magyar zenetudósok. Lichten Magyar Nemzet Rigoletto Molinari-Pradellivel Molinari-Pradelli olasz karmester mint a budapesti közönség jó ismerőse jött el ismét, hogy egy-két operaestet s hangversenyt vezényeljen. Az Opera városi színházi Rigoletto-jával kezdte vendégszereplését. Már a múlt évben komoly, meleg sikerrel vezényelte a népszerű Verdi-művet, olyan vérbeli zenekarművész és színházi dirigens képletét mutatva, akinek ösztönös zeneisége, temperamentuma, műgondja az átlagon messze fölülemelkedő operaelőadásban jelentkezik. Most újra alkalmunk volt megállapítani, milyen pompás érzékkel nyúl a Verdi-operához, milyen mesterien kezeli anyagát. A zenekart (s annak egyes hangszercsoportjait) kellő megvilágításban hívta elő a partitúrából és igazi drámai szerepet juttatott neki. Helyes, kiénekeltető tempói az énekeseket szabadon érvényesülő dalolásra serkentették. Elsősorban a címszerepet mélységesen átélő, hangban is kiváló Pallót említjük, de Gyurkovics, Németh Anna, Liontai, Tóth (legjobb Monteronénk), Bencze, Rissay ugyancsak erőssége volt a forró levegőjű előadásnak. szi Lengyel plakátművészeti kiállítás nyílik A Kultúrkapcsolatok Intézete rendezésében május 9-én, kedden déli 12 órakor lengyel plakátművészeti kiállítás nyílik a Népművészeti Múzeumban. Beszédet mond E. Majlát Jolán, a Kultúrkapcsolatok Intézete főtitkára és dr. Minc Henrik, a Lengyel Köztársaság magyarországi ügyvivője. A vasárnap egyházi zenéje Szent István Bazilika. 10 óra. Bárdos Lajos: Missa I. Offertorium Palestrina: Jubilate Deo. Mise végén Harmat Artúr: Nagyasszonyunk, hazánk reménye. Orgonái: Pécsi Sebestyén, vezényel: Harmat Artúr. — Belvárosi Főplébánia. 10 óra. Reinberger: F-moll mise. Vezényel: Berg Ottó. — Mátyás templom. 10 óra. Haydn: Nelson mise. Halmos változó énekeivel. Vezényel: Bárdos Lajos. — Krisztus-Király templom (Keleti Károly utca). 9 óra. Halmos: H-moll mise. Bárdos: Isten hazánkért... Harmat: Jézusomnak szívét. Mozart: Ave verum. Pikéthy: Édes Jézus... Vezényel: dr. Szentkúti Kornél. — Ciszterci templom, 10 óra. Palesztrina: Iste Confessor mise. Vezényel: Forrai Miklós. — Bakáts-téri templom, 12 óra. Beliczay F-dor mise. Vezényel: Murányi György. — Szervita Atyák Belvárosi temploma. Este 1/28 óra. Bach orgonaműveinek 4. hangversenye. Orgonái: Margittay Sándor, a műsort ismerteti: dr. Bárdos Albert. — Népénekes misék rendje: 174, 122, 287, a Szent vagy Uram! énektárából. — Szabadság téri református templom. D. e. 1/112 óra. Bach emlékhangverseny. Ifjúkori művek, korálköltészet, egyházi ének, versenyművek. Közreműködik Báthy Anna és a Református Kollégiumok 130 tagú egyesített vegyeskara, Nánásy Géza vezénylésével. Orgonái: Dálnok Lajos. Édességet csokoládét „A magyar porcelánipar soha nem látott fejlődés előtt áll...” mondja Mattyasovszky-Zsolnai László, a Kossuth-díjas vegyészmérnök A régi, kiváló szakemberek közül való, akik igazi megbecsüléshez, képességeikhez méló munkához csak a felszabadulás óta juthattak. A nép államának mérföldes léptekkel fejlődő gazdasági és szellemi élete nyújtott lehetőséget a tehetségek, a szaktudás igazi kibontakozásához és soha még társadalom nem becsülte meg úgy a szakembereket, mint éppen a mai, a szocializmus felé haladó társadalom. Mattyasovszky-Zsolnai László a felszabadulás előtt is vezetőszerepet töltött be szakmáján belül, mint a Zsolnaigyár laboratóriumának vezetője. Kísérletei, melyeket az elmúlt években fényes siker koronázott, visszanyúlnak a Háború előtti időkbe, de igazi kifejtéshez, kutatásainak harmonikus szintéziséhez az újjáalakult s a népet szolgáló tudomány korszakában jutott el Egy értékes és termékeny típus megszemélyesítője Mattyasovszky-Zsolnai. A múlt eredményeinek, haladó hagyományainak az új életbe való átvitelét, kamatoztatását példázza s azt a megbecsülést, mellyel a népi demokrácia a szakemberek felé fordul. HARC 200 FOK HÓKÜLÖNBSÉGÉRT... Szívesen és szeretettel beszél munkájáról, eredményeiről, az igazi szakember és tudós szerénységével, mégis szilárd öntudatával. ■— A porcelángyártásban évezredes hagyományok őrizték a keverési arányt. 50 százalék kaolin, 25 százalék földpát és 25 százalék kvarc. Ez volt a keverék, melyből az utóbbi kettő az olvasztóanyagot képviselte, a kaolin pedig a maszsza gyúrhatóságát, formázhatóságát biztosította. Ez a keverék 1400 foknál égett ki s ez a hőfok az egyszerűbb kemencékkel elérhető maximumot jelenti. Minden egyes porcelántárgyat égetéshez tűzálló égetőtokba kell helyezni s ezek a tokok 3—4 égetés után használhatatlanná válnak. Ráadásul a finomabb kaolin csak külföldről volt beszerezhető, ami szintén jelentős önköltségnövekedést, technikai nehézséget jelentett. A tétel adva volt: olyan keveréket teremteni, mely kisebb hőfokon, 1200 foknál égethető. Ez a hőfok kíméli a kemencéket, az égetőtokokat. Sikerült! A kaolint illit-tel kevertük s az új keverék lehetővé tette az égetési hőfok leszorítását. Az iliit jól formázható, mint szaknyelven mondják, képlékeny, plasztikus agyagásvány. A kaolin felét ezzel helyettesítjük , ráadásul a másik fele másodosztályú kaolin is lehet, vagyis a külföldi behozatalt sikerült kikapcsolni. Az iliit nem volt ismeretlen anyag a múltban sem. A múlt század végén egész sereg kőedényt gyártottak belőle, — éppen csak nem tudták, micsoda. 1934-ben alapos röntgenspektroszkópiai vizsgálatnak vetették alá. Jó tulajdonságait a laboratóriumi vizsgálat derítette fel. Lelőhelye után először sárospatisnak neveztük, mert Sárospatak környékén bukkantunk rá. Szemében most is ott tüzel a felfedezés láza, ahogy a kezdeti izgalmakról, a kiindulás pillanatairól beszél. Mint egy szép, izgalmas és fordulatos regény, úgy folyik szájáról a szó tovább. — Sajnos, egy nagy nehézség mutatkozott. Nem volt elég előállítani az új, alacsonyabb hőfokon kiégő porcelánmasszát, ha megfelelő mázat nem találtunk hozzá. Ugyanolyan alacsony hőfokon égő mázra is szükség volt. A régi mázak nem megfelelőek. Hosszas kísérletezés, kutatás után sikerült előállítani egy ólom és bórsavmentes cinkoxidos mázat, ami megfelelőnek bizonyult. De mennyi hibás, rosszul sikerült égetés, mennyi laboratóriumi töprengés, keresgetés, mennyi sikerültnek látszó, de fiaskót vallott hipotézis keringett munkánkban, míg eddig elértünk! A népi demokrácia áldozatkészsége, a tudományos haladás iránti érzéke és igénye tette lehetővé a kísérletek véghezvitelét. A nagyüzemi bevezetést is az állam magasfokú segítségével végeztük el. Nem lehet ezen a ponton meleg szeretettel meg nem emlékezni azokról a segítőtársaimról, munkásokról, technikusokról, formázókról, akiknek megfeszített munkája oly nagy mértékben használt az ügynek. — Mik az új találmány legfontosabb előnyei praktikus vonatkozásban? — Először is beruházás nélkül lehetett a termelést növelni. A divatját múlt régi fajanszgyárak újra üzembehelyezhetők lettek, s beálltak a népgazdaság szolgálatába. Másodszor nincs többé szükség méregdrága külföldi fínomkaolinra. Harmadszor az új keverék használata igen nagy önköltségcsökkentést eredményez. Elég, ha e helyen csak az égetőtokok fokozott kímélését említem meg. ÚJ TERVEK, ÚJ EREDMÉNYEK... De az élet nem áll meg. A kutatólaboratóriumok mélyén új eredmények születnek, a haladásért feszülő agyvelők új gondolatokat, terveket álmodnak. Mattyosvszky-Zsolnai László, a Kossuth-díjas vegyészmérnöke sem ereszti a hangot az utolsó mondat után, s már új tervekről, új eredményekről számol be. — Igen nagy munkát végeztünk s most már bejelenthetjük: eredményes munkát más téren is. A feladat a porcelánégetésben az alagutkemencék bevezetése volt. Az alagutkemencerendszer a régi köralakú, fixkemencékkel szemben lényeges modernizálást, minőségi fejlődést és nyersanyag megtakarítást jelent. A kerámiaiparban régebben alkalmazzák már az alagútkemence-rendszert s bebizonyosodott, hogy 2/3 rész tüzelőmegtakarítással s 2/3 rész munkaerőmegtakarítással jár. A rendszernek a porcelánégetésben való alkalmazása azonban súlyos technikai nehézségekbe ütközik. Ezeket a nehézségeket sikerült leküzdeni s ezzel a világon szinte legelsőnek, a magyar porcelánipar bevezetheti az alagútkemence-rendszert. — Miben áll ez? — Megépítettünk egy nyolcvan méter hosszú égetőkemencét. Ennek közepén helyeztük el a tüzelőkatlant. Az alagúton végig tűzálló anyagból készült kis kocsikban utazik az égetésre váró porcelán, mely így megkapja a különböző égetési fázisoknak legmegfelelőbb fokozatos hőfokot, fokozatos kihűlést. A máz-oxidáció terén ennek hallatlan jelentősége van. A régi kemencék nehéz fizikai munkával jártak, ez itt kiküszöbölődik s a kezelőszemélyzet ereje, ideje felszabadul a fokozott minőségi megfigyelésre. Az újítás bevált, s néhány hét óta hibátlanul, jól jön ki a kemencéből az áru ... — Mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt nagy igényeket támaszt a rohamos gazdasági fejlődés a magyar porcelángyártással szemben. Régebben a nagyméretű, legkényesebb porcelánokat külföldről hoztuk be s ez igen nagy valutám megterhelést jelentett. E feladatok itthoni megoldása a közvetlen cél. A mennyiségi termelésnél még, ha a nagyütemű villamosítási tervre utalok, mely az eddiginek sokszorosát kívánja meg porcelánszigetelők terén. Ma már nemcsak hogy nem szorulunk behozatalra e téren, de jelentős exporttal dolgozunk. Megoldandó feladat a kutatási terület kibővítése. A múltban a kutatásokat teljesen elhanyagoltuk , az összes típusokat változatlanul külföldről másoltuk. Pécsett már épül egy magasfeszültségű kutatólaboratórium, mely e téren hatalmas fejlődést fog eredményezni. Új háztartási porcelángyár is épülni fog egyelőre meg nem szabott helyen valahol vidéken, a legmodernebb felszereléssel. A magyar porcelánipar sosem látott nagyarányú fejlődés előtt áll.. . Mindennapi kenyér a mindennapi újság. A Magyar Nemzet tájékoztat, tanít, szórakoztat, ügyes-bajos dolgában eligazít, műveltségi színvonalat emel, irodalmi krónikával szolgál. Minden száma külön érdekességet nyújt. Divat, humor, foto-útmutató, rádió, sakk, Kispajtás! A Tilagyac Vasárnap egész hétre való színes, szórakoztató olvasmány. Szabad száj karikatúrákkal telített pompás vicclap. Mind a három együtt rendkívüli kedvezményes áron, csupán 16 forintért fizethető elő egy hónapra. Minden előfizető részt vehet az 5000 forintos «Ki győz az NB I-ben?» című izgalmas sportjátékban. Vágja ki az itt következő megrendelőlapot és küldje be kiadóhivatalunknak. A portát a Magyar Nemzet fizeti. ei@ «D a? 1 a A *0 _ CQ a £ a aa 0?s 6 a i 5 z · hSU ■* · c7 ^ 8 ^ « 2 5D ■£ @ C3 I § t t N O 7