Magyar Nemzet, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

« Jellemző Az amerikai háborús uszítás­ra jellemző, hogy már az isko­lákban háborús kifejezéseket ta­nítanak a gyer­mekeknek, hogy minél jobban beléjük kiegződ­­jék a háború és a gyilkolás gondoláin. A betűzés például így megy az írás-olvasás tanyá­jánál: a mint alom, b m,m bomba. «Sajnos sokan vannak orszá­gunkban, és még többen kü­l­földön olyanok, akik a szemé­lyes és politikai szabadságot életfontosságúnak tartják"­ — kezdte bemutatkozó beszédét az egyik penn­sy­váriai főiskola új rektora. Beszéde további részé­ben kifejtette, hogy a főiskola cé­ja, a fiatalokat „rendszerünk alapelvére“ ránevelni. Az „alap­­elvet“ a következőkben foglalja össze: „Rendszerünk alapelve a profit ereje“. A szónokot dr. Milton Eisenhowernek hívják, az „atlanti főparancsnok“ öcs­cse. A beszéd hivatalos k­ü­r­­get csak aláhúzta az a körül­mény, hogy az ünnepségen meg­jelent E­senhower tár___-k is. Truman nemrég még azt han­goztatta, hogy „hosszú, hosszú idő“ fog add­g eltelni, amíg ő nagykövet­et küld Francóhoz, de most egyszere mégis kine­vezte Stan on Griffis bostoni bankárt az USA madridi nagy­követévé. A kinevezést kom­­mentálva, MacCarran szenátor, a legújabb fasiszta törvény szerzője, így nyilatkozott: „Ez az egyik legfontosabb esemény amely hosszú évek óta orszá­gunkban történt.“ Dr. Hutchins, a chicagói egye­tem rektora, külföldi újságírók előtt kijelentette: „Egy olyan egyetemnek, mint a chicagói, kevesebb befolyása van a köz­véleményre, mint bármelyik hollywoodi filmtársaságnak. Az amerikai nevelők á­lan-,de harc­ban állanak a sajtóval, filmmel, rádióval és folyóiratokkal, ame­lyek csak lealacsonyítják a közvéleményt.“ Dr. Lower, a Ungstoni egyetem tanára, a kö­vetkezőkben foglalta össze az amerikai kultúrát: „reklám­opera, füzetes regények, a coca cola és a hozzá hasonló italok, a jazznek nevezett lárma kul­tusza“. A nyugatnémetországi főbiz­tosok két hétre betiltották a „Der Stern“ című folyóiratot, „Hurrá, megszállási költségeken élünk“ című cikke miatt. A cikk kifogásolta, hogy a 200.000 főnyi megszálló csapatok fél­millió személlyel szolgáltatják ki magukat. Huszonkilenc évi kínai mű­ködés után visszarendelték Amerikába dr. Dryden L. Phelps baptista missionáriust, mert kedvezően nyilatkozott a Kínai Népköztársaságról. „Az am­eri­kai sajtó távolkeleti anyagának 05 százaléka hamis. Hidd el az ellenkezőjét annak, amit írnak és akkor megtudod az igazsá­got“ — írta egyik cikkében. Dr. S­helps megcáfolta a kínai val­­lású idin­t­­íl elterjesztett híre­ket is. „Éppen egy gyönyörű kere­sztény katedrálist épí­tünk, munkánk gyorsan halad előre“ — írja az amerikai sajtóban közzétett levelében. A mű­vészeti és irodalmi Sztálin-díj bizottság ülése Moszkvából jelentik. Január 5-én Alekszandr Fagyejev elnök­­lete alatt ülést tartott a művé­szeti és irodalmi Sztáli­n-dí­j bi­­zottság. Az ülésen az 1950. évi Sztálin-díj in vers­esek jelölésén­k kérdésével foglakoztak. Eddig több mint százhetven irodalmi művet, filmet, képzőművészeti alkotást, színdarabot és építé­­szet" alkotást terjesz­ettek a bi­zottság elé a különböző szerve­zetek a Szovjetunió különböző részeiből. A bizottság tagozatai meg­­kezdték a beküldött ványaművek elbírálását. A bizottság taszjai a napokban elutaznak a Szovjet­unió különböző városaiba, hogy a helyszínen megdsmerked­jenek azokkal a sz'nd-a rabokkal és építész'­i fl.'katusokkal, amelye­ket a Sz'.á'in-téj elnyerésére be­­terjesztettek. A bz-ul'ság határozatot ho­zott, hogy január 15-ére egybe­­hívja a Sztálin-dij bizottság tel­jes ülését. A M­árosi tanács szín'á'szó­­,,soprtr‘‘a. am tv néhány hét'e’ sze'el' n-tv sikerrel mutatja be a Fővárosi Oparettsz'nházban zsajov «Távol Moszk­vá'o’» cí­­mű dnarmazá't szinmfivét, a dolgozók kívü­l'nem­ több üzem kultúrtermében adja elő legkö­zelebb az érdekes darabot. Magyar Nemzet S­ZÍNHÁZ ÉS MŰVÉSZET Díszelőadáson mutatta be JULIUS FUCSIK MŰVÉT a Belvárosi Színház Julius Fucsik Béke-díjjal ki­törnie keli­ „Üzenet, az élőknek“, című naplóját Ju­rij Burjakov­­sz­kij szovjet író, színpadra al­kalmazta. A drámát szombaton este az Országos Béke­anács rendezésében díszelőadáson mu­tat­ja be a Belvárosi Színház-Az előadáson megj­elenntek Gerő Ernő államminiszter, Far­kas Mihály honvédelmi minisz­ter és Révai József népművelési miniszter, az MDP főtitkár­­helyetteseis Horváti Márton, az MDP Poli­tkai Bizottságának tagja, Boldizsár Iván külügyi államtitkár, Andics Erzsébet és Lukács György, a Béke Világtanács tagjai, Mihályfi Ernő, a Kulturkapcsolatok In­tézetének elnöke és az Orszá­gos Béketanács, valamint poli­tikai, kulturális és gazdasági életünk számos képviselője. Eljött a díszelőadásra Augusta Fucsikova, a Béke Világdíjjal ki­öntetett Julius Fucsik öz­vegye, valamint a Szovjet Nagykövetség, a Csehszlovák Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kö­­­­vetségének képviselői­­. A díszelőadáson Élős Béla Kossuth-díjas író, az Országos Béketanács tagja mondott ün­nepi beszédet. Beszédét lapunk vezető helyén közöljük. A le­kes tapssal fogadott be­széd után pirosnyaikkendes út­törők virágcsokrot n­yújto**ak' át Augusta Bucsikovának, akit a nézőközönség lelkesen ünne­pe'!. .'' Ezután nagy sikerrel mutat­ták be Burjakovszkij Július Fu­cs.­k börtönnapló­já, alapján írt „Üzenet az élőknek“ című színművét. GÁT Csehszlovák film A Jcarlovy-vary-i nemzetközi filmversenyen díszoklevéllel ki­­tünteető film az iparosodó Szlo­vákia életéből ad mellszelet. Egy duzzasztógát építéséhez kapcso­,­lódo ktt a cselekmény: hogyan küzdi le a fejlődési vágy az el- , mai adott gondolkodásmódot egy faluban, hogyan győzik meg az eredmények a bizalmatlan gazdákat, hogyan fog össze a parasztság a munkássággal és az értelmiséggel ,— erről szól vígjáték" hangnemben, néhol, azonban komoly feszültséget is kel­ne a filmtörténet. Igen szí­nesen, ha nem is nagyon mé­lyen jellemzett típusok és■'figu­ráit ,cselekedetein á'.tárulnak fel ’ azok a társadalom­ harcok,, ame­lyek az ipari haladásnak és a szocializmus építésének vele­járói s amelyek a népi demo­kráciák életére oly jellemzőek. A ku'ák, aki hatalmát és va­gyonát féltve, minden, a­ nép szabadságát és jólétét szolgáló újítás* csökönyös ellenzője, a haladó gondolkodású mérnök, aki fáradhat® tanul igyekszik meggyőzni a bizalmatlanokat az iparosítás­­ szükségességéről, az együgyű falusi harangozó, a re­akció isis­ztelyfethordozója, a tisztviselő, aki végre értelmet és örömöt talál a munkában és a vidéki pap, aki megérti az új idők szavát — mind-mind olyan embereik, akiket­­ jól isme­rünk. És jól ismerjük a filmben felmerülő problémákat is, a ne­­­­hézségeket és a győzelmeket, amelyek a szocialista építéssel együtt járnak,­­hiszen hasonlóak­kal viaskodunk, hasonlóatnak örvendezünk magunk is. A mulatságos film, bár van­nak részletei, amelyek nem füg­genek szervesen össze a mon­danivalóval csupán színezésre és szórakoztatásra szolgálnak, a maga módján hasznos szolgá­latot tesz: azt hirdeti, hogy fel­­■ világosító tevékenységgel, meg­győzéssel,­ összefogással, egész­séges optimizmussal minden akadály leküzdhető. A „Gá “ a csehszlovák filmgyártás fejlődé­sét bizonyítja, amely épúgy, mint a­ film csele­pménye, ne­hézségeken át," saját kárán okulva, a hibák kiküszöbölésével­­ igyekszik a Cél, az életet­­sok­rétűen és teljes mélységében ábrázoló szocia és a­rea­ is"a mű­vész" kifejezési form­a felé. Paló Bielik rendező művészi érzékét és ötlet­ességét a filmben sok szép jelenet tanúsítja, Jarrabel­ ,és Zácsek­­forgatókönyv-írói ké-' pe­sségeit pedig az, hogy film­jük nindvégig leköti a közönség érdeklőd­ését. A színésziek közül a legteljesebb alakítást talán a term­plomszolgát játszó Jakuboczi adja: nemcsak hatásos külső eszközökkel, de mély ember­ábrázolással is jellemez egy tipikus falusi figurát. Alexander Kati­nik a Brulák szerepébe drá­mai erőt önt, G. Var­ách pedig a ku'­áka­t já­ssza az ellenszenves vonások kellő hangsúlyozásával. Juló Pántik és a három vonzó komikus, Zacibar, Dibarbora és Pavlovics járul hozzá még a film sikeréhez. „HARC A BÉKÉÉRT“ címmel dokumentfilm-sorozatot mutatnak be január 11-én Három dokumentfilmet mu­tatnak be a fővárosi és a vidéki mozik január 11-én „Harc a békéért“ címmel. A műsor első filmje Korea népének ötödik szabad május elsen ünnepsé­geiről számol be «1950. május 1. Koreában» címmel. A filmben felvonul a phenijani ifjúság, a bányászok küldöttei, a színes nemzeti viseletbe öltözött fiatal lányok serege és az üzemek munkásága. A szabad Korea boldogsága árad az ujjongó, Kim Ir-Szen" éltető tömeg só­­rádiói. A menetben"­­hatalmas táblát­on viszik a munkásosztály vezetőinek képeit, közöljük Rákosi Mátyá­ét is, hirdetve a, szabad népek testvériségét. A második film cím­­e , Har­, , colunk a békéért“, amely ugyancsak Koreáról szól. Be­mutatja azt az örömt esi, felsza­­badult munkálkodó életet, ame­lyet­ az imperialista orvtámadók megzavartak. A harmadik film a Szovjetunióba vezeti a nézői s­zám­e „Békéért az egész vilá­gon“­. A hatalmas ország min­den részéből érkeznek a kül­de­tek a Szovjetunió békehar­­cosai össz-szövetségi konferen­ciájára, amely a stockholmi békefelhiívást tárgyalja meg. Három dokumentfilm műso­rát ki if­észíti az amerikaiak gaz­tetteiről szóló koreai fronthír­­adó­ A­ filmeket j­anuár 11-én Buddapestert a Fáklya, a Fény­­ és a k­apesti Stefáma, a csepeli­­ Rákóczi és az Astoria filmszín-­­­ház muatja be s egyidejűleg­­ vetítik a műsort több vidéki­­ városban is. Verdi-emlékév az Operah­ázban Bemutatják a Macbeth-et„ felújítják a napiy olasz operaszerző több művét 1901. januárjában halt meg Verdi, a­­­agy olasz operakörtő Halálának 50. évfordulóját mérőképpen akarta megünne­pelni a Magyar Állami Opera­­ház és az 1951. esztendei mű­sorát Verdi-emlékév jegyében alakítja ki. Az­ emlékév során bemu­atják Verdi Macbeth című »pere­át, amely, Bud­apesten «de­­dig még nem terült színre. Több más Verdi-dalmű teljesen új betanulásban és rendezésben ke­­­rül a közönség elé. ^ A FaMeff előadás« jelzi az ünnepi év kezdetét. Február elején a Rigóiéitól újítják fel ezenkívül az Aida és az Álarcos­bál felújításé: tervez'!, a Vá­rosi Színházban. Az őszi évad­ban hozzák színre az új Olherlót. A Verdi-év folyamán állandóan műsoron tartják az Operaházban a Don Carlos-t, a Traviatá-t, a Simone Borra­­negro-t, a Városi Színházban pedig a Trubadúr-t. A bemuta­tásra váró Macbeth-vel együ­tt tízre bővül az Operaház Verdi­­darabjainak száma. # » i* o H t m iiiiitniiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitHiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimtiiiiMiiiiiiiimiitiintiititmiiii LEGSZEBB SPORTEMLÉKEM A SZOVJETUNIÓBÓL EGYMILLIÓ CÉLTUDATOS, FEGYELMEZETT, TÖRHETETLEN AKARATÚ TORNÁSZ .....................................*,l,,l"""*"»"i"miiiiiiiiiiHmiiiiiiiiiiiiiiiiiH*iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii írta: Sárkányné KELETI ÁGNES főiskolai világbajnok A magyar férfi és női torná­szok barátsága a­­­é­jet torná­szoknál és tornásznőkkel még Budapesten kötődött a Főiskolai Világbajnokságokon, ame­len én is nagy küzdelmet vívtam Poduzdovával. Moszkvába tehát már bará­tok közé mentünk, így is fogad­tak s így is éreztük magunkat ott. Tulajdonképpen nem is mérkőzni mentünk ki, hanem közös táborozásb­a. A táborban azután úgy határoztun­k, hogy­ha már kint vagyunk, barátsá­­gi­s mérkőzést is vívunk egy­mással. A moszkvai Vörös Hadsereg Színházban volt a verseny, amelynek óriási méretű forgó­­szinpadán minden tornaszert felújítottak s párhuzamosan folyt­ a szovjet magyar férfi és női tornamérkőzés. Ha ismer­ked­tem meg a szovjet tornász­­nők legjobbjaival, elsősorban Urbanovic­­csal, a sokszoros bajnoknővel, aki az összetett versenyben le is győzött, én má­sodik voltam utána, míg az egyes szerek közül a gerendán én lett kiem első. Mondhatom, hogy tárgyilago­­sabb közönséggel, mint a szov­jet nézők, sehol nem találkoz­tam. Győzelmem után szűnni nem akaró tapsvihar fogadott, ami annyira meghatott, hogy megálltam és meghajol­tam, amit soha sehol nem te­tem. Persze jól esett a siker, de nem ez volt a döntő szovjet ótunkon, hanem az,, hogy együtt k­észülköd­ünk a világhírű szov­jet torr­iásznfík­ n­el, akiktől na­­gyon sokat­­tanul­unk. Misa Le­vin, a szovjet tornászok fő­edzője roppant­­készségesen mu­tatott meg mindent, elsősorban a lóugrást, amiben gyengéik voltunk. Urbanovics viszont a pengő gyűrűn mulatott gyakor­lat­okat! Beszélni nem tud­unk­, de azért „tornásznyelven“ jól megértettük egymást. A három hét alatt, amit a Szovjetunióban töröttünk, meg hívtak bennünket Leningrádba is, ahol bemutatón vettünk részt. Megállapíthattuk, hogy a Szovjetunióban a torna rop­pant népszerű sport, több mint egymillió művelője van. A nép is nagyon kedveli. Ennek két jellemzőjét tapasztaltam ma­gam is. Az egyik az, hogy a Gorkij­­parkban megtartott szabadtéri vangvurcsny műsorába be.Lesz tették a Sztálin nevét viselő Moszkvai Testnevelési Főiskola tornabemutatóját is, amit 35 ezer néző lelkesen tapsolt vé­gig. A másik az, hogy láttam a U­namo tornatermét, amely éj­jel-r­ lappal a dolgozók rendelke­zésére áll s ki-ki akkor torná­szik benne, amikor éppen ráér. Amikor én ott voltam, a te­rem karzata zsúfolva volt nézőkkel, pedig csak edzés volt. Ki­önlegességet a szovjet tor­nánaitó: a művészi torna és az akrobatikus torna, amiben a nők is részt vesznek, úgy so­rozzák a szállókat, mint a fér­fiak. A szovjet torna alapja a sokoldalúság és az, hogy az óvodától a késő öregkorig tor­násznak, s bete­asztozik az al­kalmazott gimnasztika, a futás és ugrás is. Persze minden tor­nász kötelessége a GTO II. vagy I. fokozatának letétele. A GTO köve­telm­é­nyei azonban sokkal nagyobbak, mint a mi MHK-nké. A szovjet tornász jellemzői: a céltudatosság, tervszerűség és fegyelmezettség, versenyen pe­dig a törhetetlen győzniakarás, amit elsősorban a hazaszeretet táplál. A szovjet nőtornászok sohasem idegesek, nem ismerik a reklamálást, vagy csü­ggedést. Egyszer Poduzdova leesett a szerről, de rögtön újra felment rá s hibátlanul végigcsinálta a gyakorlatot. Amilyen nyugodtak a szovjet tornászok, olyan öntudatos, nyugodt általában a szovjetem­ber is. Sokfelé jártunk: szín­házban, ü­z­etekben, kiállításo­­kon, bü­ffékben. De sehol sem­­ tapasz* •­Ram olyan „harcias“ viselkedést, mint sokszor ná­lunk. Sehol nem volt tolalko­dás, rohanás, mindenki nyu­godtan várt, míg rákerült a sor. Okosan osztják be az idejüket. Azt hiszem, hogy a szovjet tornászokkal való minél gyako­ribb találkozás s a tőlük tanul­tak felhasználása mérföldekkel lendíti előre a magyar torna­­sportot. Sportévnyitás kilenc sportágban Tornász mesterbajnokság, gyorskorcsolyázó, kosár- és kézilabda nyitány Az új év első vasárnap­ján nem kevesebb mint kilenc sportágunk vonul fel érdekes műsorral. A tornászok befejezik a mes­­terbajnokságoka­t. Nemcsak maga a bajnokság új, hanem a pontozási rendszer is. Szovjet mintára ugyanis most a verseny­zők gyakorlataikat kétszer vég­zik el, s a jobbnak bizonyuló gyakorlat pontjai számítanak. Ez a rendszer l­ehe­rvé teszi, hogy a szerről leeső versenyző ne essen ki, hanem megismétel­je gyakorta­it. A női bajnokság-­­ ban változatlanul S. Keleti Ágnes az esélyes, míg a férfi bajnok­ság Sántha, Tó­h L., Mogyo­­róssy-Klenos, Baranyai és Ke­mény között dőlhet el. Nagy érdeklődés kíséri a gyorskorcsolyázók bemutatkozá­sát. A férfiknál Merényi, Lő­rinc, Élekfi, Kovács III., Ladá­nyi, a nők között Kovács Júlia ígérkezik legjobbnak. A kosár­labdázók Béke Kupával, a kézi­labdázók új terembajnoksággal nyitnak. Mindkét sportágban több Toto mérkőzés lesz. Kosár­labdában a B.­DISZ—Honvéd férfi és KASÉ—BSE női mérkő­zések, kézilabdában a Honvéd—­­ Kistext férfi és V. Me­nor—Tex­­i tilos női mérkőzés emelkedik ki­­ a műsorból. Labdarúgásban foty­­­ látódnak az oszályozók az NB . II-be jutásért, míg vívásban Mis­kolcon lesz 1. 6. tőrverseny. Részletes műsor: Jég: Gyorskorcsolyázó 3000 m : férfi és 1000 m női versenyek,­­ Városige reggel *43 ó. Torna: Mesterbajnoksá­gok, Sportcsar­nok reggel 9 ó Kosárlabda: Béke Kupa mérkőzések, Pasarét 9 ó. Kézif­lydíj: Terembajnoksá­gok, Csepel. 10 o. NTCS 8 ó. Vívás: Dózsa II­ o. tőrversenye, Eötvös­ u 9 ó, I. o. női tőrver­­seny Miskolcon, Dunántúli Kupa Győrött. Reprub­a: Terembaj­nokságok, Sportcsarnok 9 ó. Ökölvívás: If­j. bajnokságok, Sporcs­arn­ok 4 ó. Vízilabda: Téli Ku­pa mérkőzések, Sport­uszoda 7 ó Labdarúgás: Osztá­­lyozók az NB II-be jutásér : Pécsibánya—Siófok, Kőbányai-út 11 ó. Sziv. Lók.—Ékfélegyáza, Kőbányai-út 1 ó. Miskolci H.— Húsos, Hatvan, Debr. H.—Nö­vény, Cegléd Tótkomlós—M. Textil, Mezőtúron Auto axi-— Győri Sz Tatabányán. Kisorsolták a labdarúgó NNNB.I.tavaszi mérkőzéseit Az MLSZ kisorsolta az 1951. évi NB I tavaszi mérkőzéseit. Az első fordulóban, február 25-én Dorogi—Forex, Salgó­­tarján—ÉDOSZ, Szeged—Szom­bathely, Honvéd—Győr, Vasa­s— Szeged— Honvéd, Textiles—Diós­győr, Dózsa—Csepel mérkőzések lesznek, azután május 27-éig foly­atod­ 1: a műsor. Április 15-én játsszuk, ismét Budapesten, a m­agyar-osztrák mérkőzést. Ha több válogatott mérkőzés lesz, akkor a bajnok­ság mindig eg­y hét­el kitolódik. Az első három csapat egymás elleni mérkőzései: március 11-én: Textiles—Dózsa, március 25-én- Honvéd—Dózsa, április 1-én- Textiles—Honvéd. Április 8-án lesz a Honvéd—Vasas, május 6-án a Textiles—ÉDOSZ mér­kőzés. A szovjet jégkorongbajnokság döntőjében a VVSZ és Krilja Szovjetov vezet. Az első magyar repülő­­kongresszus január 27—28-án lesz Budapesten. A szovjet kosárlabdázók Kí­nában le­ j-t­szólták második mérkőzésüket is, melyen­ 12.000 néző előtt legyőzték Tiencsin válogatott csapatát* ★ .Vasárnap, 1951 Január ? A­Z OL­V­A­S­Ó javasolja Mióta megszűnt az «úrve­zetők» eszeveszett életveszé­lyes száguldozása utcáin­kon, azóta a gépkocsiveze­tők is a járók­lök javát akar­­ják. Ennek bizonyítéka ez a szerkesztőségünkbe érke­zett levél is, amely a gya­logos közönség jóindulatú figyelmeztetését célozza a helyes forgalmi rend betar­tására. «Kedves Járókelői Mielőtt a járdáról letépsz, mindig állj meg a járda szélén pár pillanatra. Nézz szét előbb, hogy leléphetsz-e az úttestre­ szabadot ,jelez-e a villanyrend­őr? Itt bírom, hogy m­nnyi bajt és kárt okozhatsz figyel­­mellenségeddel 1. Saját testi épségedet ve­szé­yezteted; 2. A járművezető szabadságát veszély­ezt­­­d; 3. Kárt okozol a népgazdasá­gunknak. Azt kérded: hogyan?! Így: A járművezető (villamos, trolibusz, autóbusz, személy­autó) már felhasználta az üzemanyagot az indításkor, amely járművét hajtja. Ha fe­­lelőtlenül lelépsz eléje az út­testre, a vezetőnek fékznie kell. A felhasznált üzemanyag kárbavesz. A fék rongálódik, a gumi feleslegesen kopik, a bennülők időveszteséget szen­vednek. Nagyon sokan azt mondják­ , «Álljon meg az autót» «Miért nem tülköt, jel­z a vezető?!» Mi járművezetők, a magunk részéről jobban sze­retnénk, ha sohasem kellene használni a dudát, vagy a csen­gőt, mert ez lény­­esen hozzá­járulna a várott zaj csökkenté­­séh­e. Ez pedig mindannyiónk javára szolgálna. «Álljon meg az autó! Ezt csak akkor mondod, kedves Já­­rókelő, ha Té gyalogszerrel vagy; de ha Tenisz az autóban, akkor már más a véleményed, mert nem azért is lét autóba, mintha ingyen, ráérnél, han­e azért, mert sürgős­, a dolgod, fontos az elintéznivalód. (Ez pedig legtöbbször nem is a .Te , magá’m­ig,vedv banerti mind-1 annyiónllé, a dölgokó népébe Ma már nem azok járnak autón, akik a maguk kényel­mét keresik, hanem azok, akik a mi ügyeinkért dolgoznak. Szeretném figyelmeztetni egy­úttal a kézikocsi húzókat is valamire, meg vezetőtársaimat is. Mindig nagyon sajnáltam azt az üzemanyagot, amit a Szabadság-hídon elvesztettek a tehergépkocsik a szabálytalanul hajtó­, kézikocsik miatt. Én úgy segítettem a dolgon, hogyha kocsit húztak előttem, akkor megkértem a segítőtársamat: segít­sen feloka­n kocsit,­ hogy gyorsabban átjuthassunk a hí­don. Ezáltal nemcsak mi és az, aki a kézikncset húzta, ha­nem azok is jól jártak, akik utánunk jöttek Röviden: s­éítsünk és vigyáz­zunk egymásra, kedves Járóke­lő, óvjuk egymás testi épségét és a dolgozó nép vágyánál!» lengyel Ferenc a BB. 224­ gépkocsi vezetője-* Kétezer méter hosszú­­ságban építettünk hidakat tavaly 1950-ben is folytatódott híd­jaink újjáépítése és új hidak létesítése. Eredtei­leg úgy tervez­ték, hogy 1700 méter hosszúság­ban épít­nek hidakat. Azonban a dolgozók szocialista munka­­versenyének eredményeként több mint kétezer méter­ hosz­­szúságban épültek hidak, ami az eredeti terv húszszázalékos túlteljesítését jelenti, össz­­en negyvenhét híd épült újjá és mintegy 1150 méter hosszúság­ban 107 hidat szélesítettek ki, illetve erősítettek meg. Elké­szült népi demokráciánk egyik büszkesége, a Sztálin-híd, fel­épül a polgári Tisza híd, a ba­jai közúti vasúti híd, a Solti Kis-Duna-híd. Az éron befejezik a dunafö­­­vári híd építését. Folytatják a Boráros-téri híd építését, amely 1952-re fejeződik be. A terv szerint összesen 1650 méter hosszúságban építenek hidat, ezenkívül mintegy kétszáz hidat átépítenek és megerősítenek. Harold Stnssen. az arriferlkat Köz­ár**asá°i Párt hírhedt ke­­zelő politikusa «világkörüli úja során» szombaton délelőtt «tárgyalásokra» Londonba ér­­kezett*

Next