Magyar Nemzet, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-01 / 255. szám
Az építőművészek kongresszusa után Az Építőművészek I. Kongresszusának befejezése után önkéntelenül merül fel a kérdés, hogy a kongresszus beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket. Még igen rövid idő telt el ahhoz, hogy a felelet kikristályosodjék, de azt már megállapíthatjuk, hogy a kongresszus az építészet ügyét igen nagy lépéssel vitte előre. A kongresszusnak vannak olyan határozott eredményei is, amelyek már most is lemérhetők. Eredménynek kell tekintenünk a kongresszus kapcsán megrendezett és Magyarországon a maga nemében egyedülálló demonstratív építészeti kiállítást is. Itt megláthatjuk azokat a törekvéseket, amelyekkel legjobb tervező építészeink a szocialistarealista építőművészet útját keresik. Építészeink feszült figyelemmel várakoznak a kritika megnyilvánulására, mert ez a kiállítás nyújt talán először lehetőséget arra, hogy a kérdéshez a dolgozók legszélesebb tömege is közvetlenül hozzászóljon és reméljük, hogy épúgy, mint a képzőművészet területén is, ez a kritika döntő módon előre fogjavinni a stíluskérdés ügyét. A kongresszusnak másik, a jövőre nézve talán legdöntőbb eredménye az volt, hogy megalakította az Építőművészek Szövetségét. A Szövetség megalakításával az építőművészek végre arra a helyre kerültek, amely őket szocialista társadalmunkban megilleti. Annak a feladatnak végrehajtását, amely az építőművészekre az új szocialista-realista stílus kialakításában hárul, lehetetlen elképzelni anélkül, hogy ne legyen meg az a megfelelő keret, amely a művészi fejlődés szempontjából elengedhetetlenül szükséges. Ezt a feltételt nem biztosította az az alárendelt helyzet, amelybe az építőművészek a Képzőművészek és Iparművészek Szövetségén belül kerültek. Az elhangzott hozzászólásokból is kiderült, mennyire gátolta ez az építőművészek munkáját A Kongresszusi Kiállítás volt talán az első eset, amikor a különböző tervező intézetekben szétszórtan dolgozó építészek egymás munkáit végre együtt láthatták és terveik összehasonlításával számot adhattak maguknak az eredményekről. Most már az Építőművészek Szövetségének feladata lesz, hogy ezeket az építészeket irányítólag is öszszefogja viták, kiállítások rendezésével, ismertesse a Szovjetunió és a népi demokráciák eredményeit, végül és nem utolsó sorban az elméleti kérdéseket is tisztázza a gyakorlat számára. A kongresszus célja volt, hogy építőművészeink álláspontjukat a plénum elé tejesztve megvitassák. Ezen a vonalon a kongresszus azért nem tudta betölteni maradéktalanul feladatát, mert hiányzott az a szervezet, ahol az elméleti és szakmai kérdéseket kisebb-nagyobb egységekben előzőleg úgy tisztázták volna, hogy a kérdések csak a végső döntés stádiumában kerüljenek a kongresszus elé. A felszólalásokat ■ összegezve megállapíthatjuk, hogy a kongresszus ezen a téren mégis nagy eredményeket ért el. Legjobb építőművészeink szinte egyhangúlag foglaltak állást abban a tekintetben, hogy a modernista, kozmopolita építészeti irány zsákutcába került, mert az nemzetietlen és a néptől idegen. A felszólalók megállapították, hogy új utakat kell követnünk ahhoz, hogy szocialista építészeti alkotásaink a dolgozó nép igényeinek és szükségleteinek megfelelőek legyenek, művészi megjelenésükben hirdessék a magyar dolgozó nép erejét és hatalmát. Mindehhez szükséges, hogy építőművészeink marxista-leninista ideológiával felfegyverezve megismerjék a Szovjetunió eredményeit és építészeti módszereit. A továbbiakban fel kell tárni és meg kell ismerni a magyar történelmi múlt haladó hagyományait. Építészeink állásfoglalását igen nagy mértékben megerősítették a Szovjetunió és a népi demokráciák képviselőinek hozzászólásai is. Az Építőművészek Első Kongresszusa határkövet jelent a magyar építészet fejlődésének történetében, mert a kozmopolita építészeti irányt véglegesen megszüntette és megnyitotta az utat a szocialista-realista építőművészet számára. A magyar építőművészeknek hozzá kell fogni, hogy a párt, a kormány és a magyar dolgozó nép segítségével megteremtsék azokat az előfeltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy olyan alkotások szülessenek meg, amelyek a szocializmust építő dolgozó népünk igényeinek megfelelnek. Ebben a munkában döntő szerepe lesz az új Építőművész Szövetségnek, mert az is feladata, hogy építőművészeinket eddigi elszigeteltségükből végre kiemelje és biztosítsa az együttműködést a társművészetek területével is. Jövő munkásságunkra vonatkozólag idézem Sz. J. Csernisov Sztálin-díjas szovjet építőművésznek a kongresszuson elhangzott biztató szavait: "Meggyőződésünk, hogy a magyar építőművészek új feladataik megoldásában a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével rövid idő alatt megtalálják a szocializmus építését elősegítő, az építészet soha nem tapasztalt arányú fejlődését és felemelkedését biztosító utakat és eszközöket.« Gádoros Lajos Ma: Teljes heti rádióműsor Visinszkij vezeti az ENSZ közgyűlésén résztvevő szovjet delegációt A Béke Világtanács bécsi ülésszakának előkészületei További brit csapatszállítások a Szuezi-csatorna övezetében Az USA mesterkedései a nemzetközi gazdasági értekezlet ellen A külpolitikai helyzet jövő héten, november 6-án kezdődik Párizsban az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatodik ülésszaka. A Szovjetunió minisztertanácsa — mnt a TASZSZ jelenti Moszkvából — kinevezte a szovjet delegáció tagjait. A Szovjetunió küldöttségét Visinszkij külügyminiszter vezeti. Kievi és minszki jelentések arról számolnak be, hogy az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság és a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság kormányai is kijelölték delegációikat. Az ukrán delegáció élén Baranovszkij, az ukrán minisztertanács elnökhelyettese, a bjelorussz delegáció élén pedig Kiszelev, a bielorussz minisztertanács elnökhelyettese áll. ,A béke hívei az egész világon nagy érdeklődéssel fordulnak a Béke Világtanács bécsi tanácskozásai felé, amelyek, november 1-én kezdődnek. Bécsbe érkezett már Frederic Juliot-Curie, a Béke Világtanács elnöke. Ott vannak a szovjet, a kínai, a francia, a demokratikus német delegáció tagjai, valamint Jorge Amado brazíliai író, Pablo Neruda chilei költő, Jessie Street asszony, az Ausztráliai Békevédelmi Tanács tagja, Ivor Montague angol újságíró. Az utolsó napra várják a lengyel, olasz, brazil küldöttségeket, továbbá több más ország delegációit. Nagy felháborodást keltett Bécsben, Stockholmban és a világ minden részén az a hír, hogy a stockholmi osztrák követség megtagadta a vízumot Sven Hector lelkésztől és Bengt Göhnestől, a filozófiai tudományok kandidátusától, a Béke Világtanács bécsi ülésszakának svéd küldötteitől. Ezzel kapcsolatban a Svéd Országos Békebizottság tiltakozó táviratot intézett az osztrák köztársasági elnökhöz. Az egyiptomi sajtó jelenti, hogy a Szuezi-csatorna övezetében az angol csapatok fokozott aktivitást tanúsítottak, sok új bombázó szállt le és sok angol csapat érkezett teljes hadifelszereléssel. Ugyanakkor híreket kapunk arról is, hogy az egyiptomifelszabadító hadtest a Szuezi-csatorna övezetében őrségeket állított az angol katonai táborokhoz vezető összes utakra, elsősorban a Zagazigot Izmailiával összekötő katonai útra. A New York Times jelenti Washingtonból, hogy az USA és Jugoszlávia közötti katonai segélyegyezmény aláírása után az Egyesült Államok megkezdik a könnyű-, és nehézfegyverek küldését Jugoszláviának. A lap értesülése szerint: Amerika olyan fegyvereket akar küldeni.,, amelyek a segélyezett állam hadseregétképessé teszik olyan feladatok elvégzésére, amelyek egyébként az USA haderejét, terhelték volna. Az USA kormányaugyanakkor felszólítja Angliát és Franciaországot, hogy engedjék át Jugoszláviának abirtokukban levő német fegyverek bizonyos részét. A »segélyegyezmény« értelmében amerikai katonai tanácsadó misszió állomásozik Jugoszláviában. A Rabotnicseszko Delo, a Bolgár Kommunista Párt lapja »A titóisták fokozzák háborús készülődéseiket* címmel azt fejtegeti, hogy Collins tábornok jugoszláviai látogatása új.szakaszt jelent az amerikai-angol, imperialisták és a Tito-banda kapcsolatában. A továbbiakban a lap a következőiket írja: »Az amerikaiangol háborús gyújtogatók sietnek, hogy megkössék Jugoszlávia, Törökország, Görögország és Olaszország között a katonai szövetséget, mert megriadtak attól, ami Egyiptomban történt.. Különös jelentőséget tulajdonítanak Jugoszláviának, amelynek területét és haderejét Bulgária, Magyarország, Románia és Albánia ellen irányuló agresszióra akarják felhasználni... Az amerikai-angol agresszorok és titóista lakásaik azonban kifelejtettek számításaikból egy fontos tényt: Jugoszlávia népeinek és a népi demokratikus országok népeinek azt az elhatározott akaratát, hogy meghiúsítják a belgrádi imperialista bérencek minden provokációját. A francia kormányhoz közelálló lapok növekvő nyugtalansággal írnak a marokkói kérdésről, amely több vonatkozásban is szóba kerül az Egyesült Nemzetek Szervezetének most kezdődő közgyűlésén. A francia imperialisták — mint John Roderick, az Associated Press párizsi tudósítója jelenti — nyíltan szemrehányást tesznek az USA-nak, hogy közvetve hozzájárult a középkeleti zűrzavaros helyzet kialakításához. Bizonyos francia körökben nyíltan kimondják, hogy az USA sokáig bátorította a nacionalista mozgalmakat a középkeleti gyarmatokon és félgyarmatokon, mert így akart behatolni angol és francia érdekterületekre. A francia kormány most azt kívánja, hogy Washington nemcsak az ENSZ-ben, hanem minden vonatkozásban álljon a marokkói kérdéssel kapcsolatosan a francia kormány mellé. Az imperialisták belső ellentétei — amelyeket azonban sem túlozni, sem lekicsinyíteni nem szabad — most már nemcsak angol-amerikai, hanem francia-amerikai relációban is megmutatkoznak. Nagy nyugtalanságot okozott Washingtonban az a tény, hogy nagyszámú svájci és francia iparvállalat jelentette be részvételét az áprilisi moszkvai nemzetközi gazdasági értekezletre. Bernből jelenti az ADN, hogy az USA megbízta svájci és franciaországi diplomáciai misszióit, minden eszközzel akadályozzák meg, hogy a két ország gazdasági képviselői részt vegyenek a moszkvai értekezleten. A Telepress tudósítója szerint: az amerikaiak gazdasági szankciókkal fenyegetőznek. Ezenkívül az amerikai vezetés alatt álló úgynevezett »Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete* a moszkvai értekezlettel egyidőben az USA- ban a nemzetközi értekezlet a termelés emelésére* elnevezéssel szintén értekezletet tart. Ennek nyilvánvalóan az a fő célja, hogy valami módon távoltartsa a nyugateurópai gazdasági szakembereket a moszkvai értekezlettől. A belga sajtó az utolsó napokban cikkek egész sorában foglalkozik a Moszkvában tartandó nemzetközi gazdasági értekezlettel. A Cole Libre című brüsszeli pénzügyi lap rámutat arra, hogy »az az amerikai diktátum, amely korlátozza az áruszállítást a Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba, nagy mértékben veszélyezteti a nyugati kereskedelmet. A lap felteszi a kérdést: vájjon nem érkezett-e el az ideje a Kelettel való kereskedelmi kapcsolatok felújításának? A La Cité című katolikus szakszervezeti lap ezeket írja: »A nemzetközi gazdasági értekezlettel kapcsolatosan egyre világosabbá válik, hogy a belga ipari körök osztoznak a kereskedők közti béke eszméjében... Emlékezzünk arra, hogy a keleti piacok kereskedelmi szempontból figyelmet érdemelnek.« (L.) Az ENSZ közgyűlésére utazó szovjet delegáció tagjai A TASZSZ jelenti Moszkvából. A Szovjetunió, minisztertanácsa kinevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete Párizsban, 1951. november 6-án kezdődő hatodik ülésszakán részvevő szovjet küldöttséget. A küldöttség vezetője A. I. Jisinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere. A küldöttség tagjai: J. A. Malik, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, a Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanácsban, G. N. Zarubin, a Szovjetunió angliai nagykövete, A. A. Szo- Ioljev, a Szovjetunió lengyelországi nagykövete és A. P. Pavlov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete. A küldöttség tagjainak helyettesei: B. F. Podcerob, a Szovjetunió külügyminisztériumának főtitkára, A. A. Arutjunjan, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, T. Berdiev, a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió biztonsági tanácsbeli képviselőjének helyettese. A küldöttség tanácsadói: A. A. Roscsin, P. D. Morozov, G. F. Szakszin és A. A. Szoldatov Az ukrán és a bielorussz kiküldöttek Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya kinevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének hatodik ülésszakán részvevő küldöttséget. A küldöttség vezetője A. M. Baranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese. A küldöttség tagjai: L. F. Palamarcsuk, Szt. Demcsenko, I. A. Scserbatjuk. A Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya kinevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének hatodik ülésszakán részvevő bjelorussz küldöttséget. A küldöttség vezetője K. V. Kiszelev, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese és külügyminisztere. A küldöttség tagjai: P. E. Asztapenko, 51. T. Kusztov, I. P. Kutelnikov és M. E. Kuszov. A Béke Világtanács bécsi ülésszakának előkészületei Bécsből jelenti a TASZSZ, hogy a Béke Világtanács ülésszakára érkezett szovjet delegáció a következőkből áll: Alekszandr Fagyejev, Nyikolaj Tyihonov, Ilja Erenburg, Alekszandr Kornejcsuk, Vanda Vaszilevszkaja írók, Zinaia Gagarina, a Szovjet Nők Antifasiszta Bizottságának elnökhelyettese, Vjacseszlav Kocsemaszov, a Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bizottságának elnöke, Nyikolaj metropolita és Guljajev újságíró. Ausztria demokratikus lakossága lelkeshangú feliratokban üdvözli a Béke Világtanács ülésszakai. Bécs XVII. kerületének békebizottsága a Béke Világtanácshoz intézett üdvözlő levelében hangoztatja: az a tény, hogy a Béke Világtanács Bécsben tartja meg ülésszakát most, amikor az amerikai-angol imperialisták minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy Ausztriát bevonják a háborús atlanti tömb-be, hatalmas csalást mér a háborús gyújtogatókra. Nasfyineäsa előkészületek az északi orszgok békekongresszusára A TASZSZ beszámol az északi országok békeharcosainak november végén Stockholmban tartandó békekongresszusával kapcsolatos előkészületekről. Helsinkiből jelentik, hogy a béke finnországi hívei nagy előkészületeket tesznek a kongreszszusra. Már eddig több szakszervezet és szövetkezeti szervezet, valamint helyi békebizottság jelentette be, hogy képviselteti magát a békekongresszuson. Stockholmból közült, hogy Svédországban mindenütt gyűléseket tartanak, amelyeken küldötteket választanak az elkövetkező kongresszusra. Boras városában a béke hívei Hedbom-t, a Koreában működő svéd tábori kórház nemrég viszszatért volt alkalmazottját választották küldöttüknek. A nemzetközi békeharc eseményei Londonból jelentik, hogy az angol békebizottság felszólította az angol népet a békeharc fokozására.Most, amikor az új angol kormány megkezdi munkáját, — hangoztatja a felhívás —, minden békeszerető embernek és a világ békéje megőrzését óhajtó minden szervezetnek az a feladata, hogy a parlament képviselőitől követelje: maradjanak hűek ahhoz a békefogalomhoz, amelyet megválasztásuk előtt tettek. Még van idő a tárgyalásokra, mielőtt az ész szava elvész az ágyúk zajában.* Az északkaliforniai béketanács széleskörű mozgalmat indított annak érdekében, hogy november 11-ig — amikor az Egyesült Államokban az első világháborút befejező fegyverszüneti napot ünnepük, — létrejöjjön a fegyverszünet Koreában. • A jugoszláv politikai • emigránsok »A szocialista Jugoszláviáért« című, Moszkvában megjelenő lapja Trieszt dolgozó népének békeharcáról a következőket írja: »Az angol-amerikai megszállók és a Tito-banda kegyetlen terrorja ellenére, Trieszt dolgozó népe, a béke hívei napról-napra erősítik békeharcukat. Trieszt olasz, szlovén és horvát lakossága egyaránt tömegesen csatlakozik Trieszt békebizottságának kampányához, amely tiltakozik az ellen, hogy Trieszt Szabad Területet az angol-amerikai háborús gyújtogatók és titóista lakásaik hadibázisává alakítsák.* Az egyiptomi Nemzeti Párt elnökének nyilatkozata Az Al-Ahram és az Al-Miszri című egyiptomi lapok hangsúlyozzák, hogy az USA, Anglia, Franciaország és Törökország diplomáciai képviselői az utóbbi időben élénk tevékenységet fejtenek ki az arab államokban. Tevékenységükkel azt akarják elérni, hogy Szíria, Irak, Transzjordánia és Libanon vezetői beleegyezzenek a négy hatalom javaslataiba és részt vegyenek a Közel- és Közép-Kelet úgynevezett »védelmére« vonatkozó tervek megvalósításában. Az Al-Ahram című lap ezzel kapcsolatban közli, hogy Hafísz Ramadan pasa, az egyiptomi Nemzeti Párt elnöke nyilatkozatot tett közzé és abban bírálja a négy hatalom javaslatait. Ramaadan pasa a négy hatalom javaslatait »elejétől-végéig imperialista tervnek« nevezte. »Ez a terv — hangsúlyozza a nyilatkozat — ellenünk irányul és kizsákmányolásunkra törekszik. Ez a terv elősegíti a háború kirobbantását és nem járul hozzá az egyetemes béke ügyéhez. Anglia és a mögötte felsorakozó országok Egyiptomot és a Közel-Keletet háborús támaszponttá akarják változtatni, amit nem védelmi célokra, hanem hídfőként használnának fel más országok ellen irányuló agresszió érdekében.« Sztrájk Portjaidban és Szuezben A Szuezi-csatorna dokkmunkás-szakszervezetének vezetői szerdán felhívást intéztek a Szuezi-csatorna Részvénytársasághoz és követelték, hogy a részvényrtársaság szüntesse meg .