Magyar Nemzet, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-10 / 262. szám
szombat, 1981. «v femter 10., ■tear Nemzet. Amíg a „Déryné*” díszletei a felvevőgép elé kerültek... Dérynél .Néhány hét alatt több mint 150.000 ember nézte meg ezt a remekbe készült filmet, ám az, hgy látszik, diadalútja elején tart még csak. Egyre újabb és újabb tömegeket vonz, a mozik, amelyekben játsszák, nap mint nap zsúfoltak. S ahogy esténként pereg a vetítővásznakon Széppataki Róza és a magyar kultúráért küzdő vándorszínészek hősien megkapó története, szinte minden képváltozásnál felsóhajt a közönség: »De szép!« Nemcsak a történetnek s a mesteri rendezésnek szól ez a hangos elismerés: a díszleteknek is. A díszleteknek, amelyeket általában úgy szokás csak emlegetni, hogy »elysegítélték a sikert*, vagy s kitűnően illeszkednek a cselekményhez*. Ám ezek a díszletek többek ennél: főszereplők. Mert a kor a legmélyebb főszereplője ennek a filmnek s a kor — mindent és mindenkit áthatva — ezekből a díszletekből árad. A Hackerszálló kapualjából, a rondellói színházteremből, a falusi kocsma ambitusíveiből a miskolci Korona-szálló felejthetetlen udvarából és a többiből. Hogyan készültek ezek, mennyi kutatás, kísérletezés, munka és művészi izzás árán: erről beszélgetünk most Fábry Zoltánnal, a »Déryszé« díszlettervezőjével, aki egyben a filmgyár művészeti vezetője is, a film rendezőjével, aki ekkor már hetek óta nemésztette« a forgatókönyvet s megmutattam neki a tervemet Hosszan beszélgettünk róla s e megbeszélés eredményeként kisült, hogy a kődíszlet nem felel meg a célnak. A karzatoknak és a tetőszerkezetnek okvetlenül deszkából kell lenniök, hogy így a termet rendbehozó színészek egyszerre többirányú munkát végezhessenek s e sokoldalúbb mozgalom jobban megmutassa buzgalmukat, a nagy célért való hevületüket, odaadásukat. Így került tehát gerendaszerkezet a Rondellába, közös megegyezés alapján. Azt hiszem, jól került bele. Megállunk. —i■ Szóval kollektív munka volt a díszlettervezés? Bólint. — Az elgondolásban igen. Kalmárnak is voltak elképzelései, nekem is, ezeket egyeztettük Persze, e közben sokat vitatkoztunk, de ezek nagyon ferütékeny viták voltak. — Mennyiben? — Például abban, hogy Minden reális körülményt tekintetbe vettünk. Tervezés előtt mindig felmértük a mozgások határait, valóságos mozgási terveket csináltunk s csak azután nyúltam a ceruzához, így rengeteg felesleges munka esett el s a Színészek bő teret kaptak a mozgáshoz. Ez ez egyik. Másodszor: a »több szem többet átkelve kiválóan érvényesült. Harmadszor: gondolatainkkal megtermékenyítettük egymás fantáziáját, állandóan hatottunk egymásra s ebből mindig valami jó szintézis vagy éppen új gondolat, új megoldás született A tapasztalatok alapján az a meggyőződésem, hogy a díszlettervezőnek a rendezővel való együttműködése az az ideális munkaforma, amelyet a jövőben követnünk kell. A legkedvesebb és a legbonyolultabb díszlet Most még hosszan kifejti ennek a munkának az előnyeit— valóban rengeteg előnye van — aztán azt kérdezem: — Mennyi idő alatt készült el a munkával? — Azt hiszem, két és fél hónap alatt — gondolkodik el. — Pontosan, persze, nem tudom megmondani, hisz az ilyen munkának nincs pontos kezdete, sem pontos vége. Az ember még az utolsó pillanatban is talál valami igazítani valót. — Melyik díszletét szereti legjobban? Alig volt történelmi díszlet-alap Mindössze 34 éves Fábry Zoltán, feketehajú, derűsarcú, s a homloka szinte kamaszos Della vonalából akarat érzik, tekintetéből teremtő képzelet. — Nem volt könnyű munka a „Déryné« díszleteinek megtervezése — kezdi a beszámolót —, főként két ok miatt nem. Először: mert tudtam, hogy ebben a filmben minden más filmnél nagyobb hangsúly esik a díszletekre, másodszor, mert a legtöbb esetben alig volt valami, hogy úgy mondjam, történelmi díszlet-alap, amelyből elindulhattam volna. Valami csodálkozás lehet a tekintetemben, mert hevesen bólint. — Igen — mondja. — Elismerem, hogy ez az első pillanatban szinte hihetetlennek hangzik, (magam sem hittem először), hisz mindössze 130—135 év a távlat, de mégis így van. A szabadságharc vagy az utána következő elnyomatás alatt pusztultak-e el a vonatkozó képek vagy nem is voltak talán, nem tudom. Tény azonban, hogy hosszú hetekig kutattam könyvtárakban és képtárakban megfelelő a díszletanyag után, és hiába. Az eredmény mindössze a Rondellának az a kis, közismert metszete volt, amely az épületet kívülről és még jó állapotban ábrázolja s ezentúl néhány utcakép.— A Hacker-szálló? — Még csak egy rajz-töredékben sem. Nevet. — Ezek után talán már nem is kell mondanom, hogy Ugyanígy jártam a miskolci Koroha-szállóval is. — Ott álltam hát *— folytatja — csaknem üveg kézzel s mert az idő múlt, elég kényelmetlenül éreztem magamat. Egész sereg nagyon is súlyos kérdés áll előttem. Milyen lehetett például a Rondella belseje? Mind között ez izgatott legjobban. A metszetet flezegetve, a belsejében is leginkább kőarchitektúrát tudtam elképzelni, de akkor meg felmerült a kérdés, vájjon ki tudni-e fejezni ezen a förmartyelven a benne történő jelenetek legmélyebb hangulatát, tudom-e a kődíszlettel kellőképpen érzékeltetni azt a hősiességet, amellyel a színészek új színházukat rendbehozzák, ám ugyanakkor azt is — ami lényeges volt —, hogy ez a bagolyvár meg minidg emelkedést, megváltást jelent a magyar színészeknek a Hacker-szálló szörnyű nyomorúsága után? Együttes munka a rendezővel !— Volt hát kérdés elég — néz vissza akkori tűnődéseire — s bizony sokat törtem rajtuk a fejemet. Végül is nem volt más fiatra, mint hogy a fantáziámra bízzam magamat: a metszetről rámnéző Rondella külseje után kellett elképzelnem a belsejét, az egész színháztermet, a dolgok legbensőbb hangulatát s megtervezném a díszletet. Hátradől a székében — így is tettem. Felvázoltam az egészet s akkor nagyon szerencsés gondolatom támadt, s Összeültem Kalmár. .Lászlóval, Rusznyák István Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki tagja volt a Kínában járt magyar tömegszervezeti küldöttségnek, nyilatkozott útja tapasztalatairól: — A Kínai Népköztársaságban tett utunk rendkívül gazdag volt élményekben és tapasztalatokban, örökké felejthetetlen marad számunkra a Kínai Népköztársaság alapítási évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken és a nagyszabású pekingi felvonuláson való részvételünk és személyes találkozásunk Mao Ce Tunggal az ünnepségeket megelőző kormányfogadásért. — Utunk során jártunk Kína több nagy városábban: Pekingben, Sanghajban, Tien’inben, Nankiitgban, Hanzsában, ellátogattunk falvakba is, megtekintettünk üzemeket, kórházakat, tudományos intézeteket. Gazdag és változatos élményeink közül a legnagyobb — a kínai néppel, a kínai emberrel való taálkozásunk volt. Mindenütt egy uralkodó vonás ragadott meg bennünket: egy hatalmas nép felszabadult alkotóerejének páratlan lendülete, lelkessége. — Alkalmam volt látogatást tenni a Kínai Tudományos Akadémián, ahol Kuo Mo-Zse, az Akadémia elnöke, aki az elmúlt évben járt nálunk, Magyarországon, rendkívül szívélyesen fogadott. Az Akadémián hosszas beszélgetést folytattam a líbiai tudományos élet több kiváló képviselőjével. Az Akadémia munkatársai előtt beszámoltam a Magyar Tudományos Akadémia fejlődéséről, feladatairól és munkájáról. Az előadás után számos kérdést intéztek hozzám rendkívül élénken érdeklődtek amagyar tudomány kérdései iránt . Hangsúlyozták, hogy igen fontosnak tartják a két ország tudósai közti szoros kapcsolatok további kiépítését. "A tudomány ma Kínában a nép szolgálatában áll. A felszabadulás óta jelentősen megnövekedett a tudományos intézetek száma, ezrével kerülnek ki az egyetemekről az új, fiatal tudóstenderek és szoros kapcsolat alakult ki a tudomány és a dolgozó nép között. A kínai tudósok ma elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldásán fáradoznak, amelyekre a dolgozó népnek legégetőbb szüksége van, így például az orvostudomány területén nagyszabású kutatómunkák folynak abban az irányban, hogyan lehet a legeredményesebben megelőzni a népbetegségeket, gátat vetni a tuberkulózis, a malária s a különböző trópusi betegségek terjedésének. — Korea népének hős szabadságharcát a maga ügyének tekinti az egész kibai nép Midőn küldöttségünk a Nanking melletti Juhatej nevű hegyen járt, a hegy csúcsáról lepillantva, hosszú kilométereken át mindenütt sírok ezrei borították a tájat, a Kuomintang-banditák, az amerikai imperializmus kiszolgálói uralmuk idején 20 év alatt több mint 200.000 hazafit végeztek ki ezen a hegyen. Itt, ezen a hegyen értettük meg igazán, miért gyűlöli oly izzón Kína népe az imperialistákat, miért száll síkra oly megbonthatatlan egységben új élete, ragyogó jövője védelmében. — Lépten-nyomon tantijelét láttuk kínai tartózkodásunk alatt annak is, hogy milyen eleven erővel él a kínai nép szívében a szeretet a Szovjetunió és a béketábor nagy vezére, Sztálin iránt, Sztálin neve ma már a népdalban is ott él a kínai milliók nyalán. A magyar tömegszervezeti küldöttséget egész útján mindenütt végigkísérte az a meleg szeretet és barátság, amelyet Kína dolgozó tömegei éreznek a magyar nép iránt. Láttuk és éreztük, hogy Kína népe — a sokezer kilométeres távolság ellenére is — baráti érdeklődéssel kíséri a magyar dolgozók Szocializmust építő munkáját s együtt örül vele sikereinek. „Legnagyobb élményünk a kínai emberrel való találkozás volt" Jrusznyák István nyilatkozata kínai útjáról Erre már azonnal és villanva válaszol: — A Rondellát! Természetesen azt! — És melyiken dolgozott a legtöbbet? — Kétségtelenül a Koronaszálló udvarán Mind között ez volt a legbonyolultabb. Látszania kellett a kapubejáratnak, a lépcsőfeljárónak a tornácra és Déryné szobájához, ezen túl helyet kellett kapnia a díszletben a vendégek kerthelyiségének, de úgy, hogy Déryné az ambitusról odaszólhasson s ugyanakkor láthassa azt a kocsiszínt is, amelyet színpadnak és nézőtérnek adanl. Ennek viszont akkorának kellett lennie, hogy a rögtönzött színpadon túl többszáz ember beleférjen. Végül is sikerült mindezt megoldanunk, mondhatom azonban, hogy a szeszterce ostromát, kivéve, ez volt a gyárban a legnagyobb építkezés. Két műtermet kellett igénybe vennünk hozzá. Csönd. — És most, hogy készen látta a filmet, mi a véleménye a díszleteiről? — Hát... De aztán elneveti magát — No, nem! — mondja. — A kritika már a közönségre tartozik. S közben egy szénfejfiöis cinke szorgalmasan kopogtatja kívülről az ablakot. D. S. A SZOVJETUNIÓBAN JÁRT MAGYAR KUTATÓK a szovjet mezőgazdasági tudomány csodálatos eredményeiről A magyar mezőgazdasági kutatók küldöttsége, amely a múlt héten tért vissza a Szovjetunióból, csütörtökön sajtóértekezleten számolt be legfontosabb tapasztalatairól. Somos András egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia biológiai osztályának titkára, a küldöttség vezetője kiemelte, milyen nagy jelentősége van a magyar mezőgazdasági tudomány szempontjából annak, hogy a küldöttség tagjai hat héten át közvetlenül tanulmányozhatták a Szovjetunió mezőgazdasági kísérleti intézeteit és telepeit, újabb tanújele volt ez annak az állandó segítségnek, amelyben a Szovjetunió a felszabadulás óta taperurttelap részesíti hazánk dolgozóit . Tanulmányatunk során megtanultuk — folytatta — hogy a tudományos kutatómunkában ugyanúgy lehet pontosat előre kidolgozott tervek szerint dolgozni, mint az ipari üzemekben. A szovjet tudományos intézményekben a központi feladat a kommunizmus építkezéseinek segítése minden vonatkozásban. A Szovjetunióban a legszorosabb kapcsolat van a tudomány és a gyakorlat között. Láttuk azt is, hogy a Szovjetunióban milyen nagy elismerésben részesül a kutató, a tudós munkája. De a szovjet kutatók is becsülettel elvégzik a közösség érdekét szolgáló munkájukat. Páter Károly, az Agrártudományi Egyetem rektora kiemelte, hogy a szovjet egyetemeken és főiskolákon rendkívül élénk és magas színvonalú a tudományos kutató munka is. Ugyanakkor a mezőgazdasági főiskolák a legszorosabb kapcsolatban vanrtak a gyakorlati élettel. A mezőgazdaság élenjáró dolgozóit konferenciákra hívják meg, amelyeken kölcsönösen beszámolnak az elért eredményekről. Sedlmayr Kurt Kossuth-díjas tudós, a sopronhorpácsi kísérleti gazdaság vezető kutatója elmondotta, hogy a tanulmányai során a magyar kutatók megismerkedtek a cukorrépanemesítés új, forradalmi módszereivel. Mészöly Gyula, a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság vezető kutatója elmondotta, hogy a tudományos intézetek legszorosabb kapcsolatban vannak a kolhozokkal és szövházokkal, s a kolhozparasztok sajátjuknak tekintik ezeket az intézeteket. Lehei János, a Kompolti Kísérleti Gazdaság vezető kutatója a szovjet mezőgazdasági kutatóknak különösen a búza nemesítés terén végzett munkáját ismertette. Salamon István, a Mezőgazdasági Kísérletügyi Központ főelőadója főleg a juhtenyésztést tanulmányozta a Szovjetunióban. Elmondta többek között, hogy jártak a »Bolsevik« Szonházbak, ahol kaukázusi fajtájú juhóknál 7,5 kilós gyapjúnyírási átlagot érnek el. (MTI) Kiváló szovjet zenei alkotások a rádió szombati és vasárnapi műsorán A rádióban november 6-én kezdődött meg „A szovjet zene ünnepi tíz napja, amelynek során kitűnő szovjet műveket mutat be a rádió a magyar dolgozóknak Az ünnepi sorozat szombati és vasárnapi műsorában a szovjet zene gazdag tárházának egész sor kiváló alkotása szerepel. Szombaton reggel Dudajevszkij legszebb filmdalait közvetíti a rádió, délelőtt hangfelvételről hallhatja a közönség Rachmaninov, „G-Moll szonátáját, Alekszandr Viaszon és Lev Obotin előadásában. Délután a Kossutharióh Nyecsajev, a kiváló szovjet művész dalokat énekel, a Petőfiadón pedig zenetörténeti előadás hangzik el a múltszázadi orosz kamarazenéről, az orosz muzsikának erről az érdekes koráról. Az előadást Ljevaseva szovjet zenetörténész írta. 17.10-kor a Kossuth adón IvatioV, IVI. szimfóniáját* közvetíti a rádió, ez egyúttal a mű magyarországi bemutatója is lesz Este, 19.30-kor Mejtusz: »Ifjú gárda* Című operájának legszebb részleteit közvetítik. »A szovjet kolhozok életéből* című műsorszámot a szovjet kolhozparasztság boldog, vidám életét kifejező dalokból, zeneszállókból állította össze a rádió. Vasárnap délután a Petőfiadón lesz Galina Barinova hegedűművésznő Hangversenye, a Kossuth-adért a rádióértékkar ad elő orosz és szovjet kórusműveket. Este a rádió tártózenekara szovjet számokat játszik, majd az operakedvelőknek ad hangversenyt a rádió legnevesebb múltszázadi orosz zeneszerzők műveiből. A »Sztálindíjas művészek játszanak” című sorozatban YvoinoV, a Hazánkban is járt kitűnő szovjet művész énekel, a Petőfi-adért orosz és szovjet, zongoraműveket közvetít a rádió. 23.10-kor a Kossuth- adón kerül sor a Fővárosi Zenekar hangversenyére. A zenekart Kirj Kondrasin vezényli, közreműködik Daniel Safran (gordonka). tollheggyel Örömmel üdvözöltük, hogy néhány héttel ezelőtt ismét átkereszteltek néhány mozit. »Vesta«,»Elil«, vagy »Savoy« helyett valóban közelebb állnak hozzánk és a szívünket is megdobogtatják a »Pentele«, stanács«, »Vörösmarty« nevek. Ha már azonban helyes változtatásokat hajtunk végre — stílusosságunkban legyünk következetesek! Az Üllői úti volt Savoiy-mozit most Vörösmarti-filmszínháznak hívják. Ezt hirdeti a mozi homlokzata jótékonyig kitett új neon-felirat is. Ez a felirat azonban nyugodtan hirdethetné továbbra is a *Savoyz, vagy a nPlazac, vagy hasonló, amerikai bárok elnevezésére emlékeztető nevet, minthogy formai megoldása pontosan olyan, mint egy kocsmáé, vagy egy amerikai báré. Lehet, hogy akik kiakasztották, azt gondolták: ez jobban illik egy mozihoz. Véleményünk szerint azonban semmiesetre sem illik egyik legnagyobb klasszikusunkhoz, il »Szózal« és a »Gondolatok a könyvtárban” költőjéhez. Séta az építőművészeti kongresszus kiállításán A NEMZETI MÚZEUM földszintjén nyolc termet foglal el a kiállítás. Három részre oszlik: a példaadó szovjet építőművészet alkotásait, a magyar építészet mai terveit és régi mestereink építményeit mutatja be. Mai szovjet építőművészet, Moszkva, Leningrád, Tbiliszi, Alma-Ata... Az új épületek a technika minden vívmányának felhasználásával készültek és mégis teljesen belesimulnak a város régi és a táj ősi képébe. Mint egy keleti szőnyeg, olyan a taskenti »Rogyina« filmszínház homlokzata, apró, finom díszeivel Hogy beleillik környezetébe az örmény Jereván kormányzósági épülete, oszlopaival, árkádjaival! Stílusban hozzáillesztették az előtte álló Lenin-emlékmű talapzatát is. Sokan állnak a moszkvai Metró megállóinak fényképei előtt. Nagyobb csoport jön viszsza ide a belső termekből is, mert ott a mi új földalattink terveit látták és most még alaposabban meg akarják nézni a Metrót: a Szverdlov-téri állomásnak a szó legszonosabb értelmében ragyogó szépségét, a Majakovszkij-téri állomás kiegyensúlyozott, széles boltíveit, a Kaluzsszkaja-állomás egyszerű és mégis fantáziadús üvegtetejét. »Minthia selyemdrapéria volna* — mondja valaki erről a tetőről, a kjevn állomás oszlop-sorairól pedig a mesebeli Kő- Virág jut eszünkbe. Igen, a Szovjet építőművészek kezében olyan engedelmessé vált a kő, a beton, a cement, mint a selyem, a szovjet építőművészek megtalálták a kő lelkét. Építőművészeink új tervei azt mutatják, hogy kezdik megtanulni a szovjet mesterektől egész háztömböknek egyszerre való tervezését (például Zirc városának tervrajzai), ezzel kiküszöbölve a kiáltó stílusellentéteket, így tervezik Sztálinváros-Dunapentele még névtelen utcáinak, » »B*-útnak, az »E«-útnak stb. házait is. LEGTÖBB NÉZŐJE a budai Várnegyed helyreállítási terveinek van. Modellek és fényképek ismertetik ezt a nagyszabású tervet A helyreállítási tervek között szerepel a győri „Apátúrház” rajza, amely a szép régi épület hatását lerontó üzlethelyiségeket eltávolítva, a ház stílusában renoválja a földszintet, új homlokzatot, terveznek a MAVAG régi, szürke, börtönszerű homlokzata helyére is, világos, oszlopokra emelt homlokzatot, a munka megbecsülésének egyik kifejezéseként. A régi magyar építészet eredményeit látjuk a következő termekben, a régi pesti Városházát, a régi Dunapartot, sőt még a budai és visegrádi ásatások feltárta emlékeket is. Fényképfelvételek régi templomokról, régi kastélyokról, városaink nevezetesebb épületeiről — amellett, hogy segíti ez a kiállítás építőművészeinket stíluskeresésükben. Hazafiságra is neveli a nézőt, aki kijön e kiállításról, nagyobb érdeklődéssel, nagyobb szeretettel nézegeti az útjába eső házakat A KIALLTAS RENDEZŐI nagy és hasznos munkát végeztek. Néhány zavaró dologra azonban szeretnénk felhívni figyelmüket. Egyik a feliratok kérdése: sok esetben találkozunk helyesírási hibákkal, magyarta vjlanságokkal, sőt felcserélt felirattal (*Gyón, parasztház. XIX. század« és »Gyóry Halász Jenő kúriája*). Másik az, hogy több gondot kellett volna fordítani a tervrajzok elhelyezésére, vagyis ha azok egy építkezésre vonatkoznak, egy helyen is legyenek, — nem úgy, mint a dunapenterei tervrajzok, vagy a Kálvin-tér rendezésének tervei, amelyeket egymástól két-három terem távolságban talál a néző. Hiányolunk régi építészetünk bemutatásánál egy oktató célzatú csoportosítást (renaissance, barokk, klasszicista stílus szerint), amely hozzásegíthetné a kiállítás látogatóját, hogy még nyitottabb szemmel járjon ezután Budapesten és országunkban. e. m. Vezeti szakorvosok működnek az Egészségügyi Minisztériumban Az egészségügyi minisztérium egyre hatékonyabban irányítja az egészségügyi intézményeket és mindjobban megszervezi a szakfelügyeletet és az ellenőrzés rendszerét. A minisztérium szakfelügyeleti rendszerének kiépítésére szovjet tapasztalatok alapján olyan szakorvosokat vonnak be a minisztériumba, akik alaposan ismerik a legkorszerűbb gyógyító-megelőző eljárásokat és elméleti és gyakorlati ismereteiket kórházaink működésének megjavítására tudják fordítani A minisztériumban legutóbb, mint vezető sebész, dr. Rubányi Pál egyetemi tanár és mint vezető belgyógyász, dr. Gösztöri Pál egyetemi tanár vette át e két szakorvosi munka felügyeletét. A gyógyító-megelőzőmunka színvonalának emelésére elsősorban vezető (megyei) kórházaink ügyeivel foglalkoznak, rendszeres kiszállásokkal ellenőrzik a különböző egészségügyi intézmények szakmai munkáját és rendszeresen részt vesznek a szakmai kiképzésben és továbbképzésben. Gazda mozgalmi kiállítást rendezett a közlekedési- és postaügyi minisztérium anyaggazdálkodási csoportja. Bemutatják azokat az eljárásokat, takarékos anyagfelhasználást, amelyek sokszázezer forintot jelentenek népgazdaságunk számára. A kiállítás a Hídépítő Vállalat, Király u. 65. okául alatti kultúrtermében tekinthető meg. Hmiiiliimtiliiimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii# SZABÓ VLADIMÍR rajzai. 112 oldal. Megjelent a Színház és Filmművészet új száma! A MAGYAR SZÍNHÁZ-ÉS FILMMŰVÉSZETI SZÖVETSÉG II. KONFERENCIÁJA. RÉVAI JÓZSEF beszéde. SOMLAI ARTÚR, NÁDASDY KÁLMÁN, LADÁNYI FERENC, GELLÉRT ENDRE, BÁN FRIGYES előadása. 50 hozzászólás. iinunnnnawiinouuunainnnuinimiiinua