Magyar Nemzet, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-06 / 131. szám

Péntek, 1952. j ú n t « s 6. MaSJffiföffit HAZÁNK, A BÉKE ORSZÁGA i«iiiif(iiniiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiTiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiii!iiiiiiiii!iiiiiiiiiiii»iiiiiitutfitnii!nif?Krg Prágai levél: CSEH TUDÓSOK KONFERENCIÁJA1 Ősszel beköltöznek új házaikba a kazincbarcikai békeváros első lakói A kazincbarcikai határnak azon a részén, ahol 1951. őszén még szántottak, azóta a leg­korszerűbb szovjet gépekkel 15.000 köbméter földet moz­gattak meg s megkezdték a békeváros építését. Most há­rom nagy épülettömb épül, amelyben 208 két-háromszobás korszerű lakás lesz. Ezek egy részébe még az ősszel beköl­töznek a herbolyai bányaüzem élenjáró bányászai, az év vé­géig pedig további 112 lakást építenek fel Szociális létesítmények egész sorát kapják a békeváros dol­gozói. Megkezdték korszerű or­vosi rendelő építését és ez év­ben elkészül a békeváros leg­ifjabb lakói számára a napközi otthon, óvoda és a nyolctanter­mes általános iskola is. Üj bányaüzem — újabb napi 250 vagon szén! Rohamosan fejlődő Iparunk­nak egyre több szénre van szüksége. A szénszükséglet ki­elégítése érdekében új bánya­üzemet építenek többek kö­zött Dudaron is. Az új bánya építői most lelkes versenyben falazzák a földalatti rakodóte­ret és a bányászok a rakodó­vágatok, a széntelepek feltárá­sán dolgoznak. A feltárással június 3-ig délről már 40, északról pedig 150 méterre kö­zelítették meg a széntelepet. Az új bánya építői már be­fejezték a két függöakna épí­tését. A felszínen hatalmas épületek változtatták meg a táj képét. A két függöaknában már az év végén megkezdik a termelést, hogy riaponta több mint 250 vagon szenet adjon népgazdaságunknak. Július elejére elkészül öt új magyar trolibusz Az IKARUS Karosszéria'- és 'Járműgyár dolgozói az április 4-re elkészült trolibusz proto­típusa után előszériában öt trolibuszt gyártanak. Az elmúlt hét végén már hozzáfogtak a kocsik elektromos berendezései­nek szereléséhez. Az elöszériá­­ban gyártott trolibuszok jú­nius utolsó hetében készülnek el és július elején bekapcsolód­nak Budapest közlekedésébe. Ezekben a nyareleji hetek­ben a Nap már pazar kézzel szórja sugarát a hideg tavasz után napért sóvárgó emberek­re. Hónapokig csak fukar kéz­zel mért s embert, állatot, nö­vényt növelő erejét sokszor hiá­nyoltuk. A tudomány a. kvarclámpával pótolni tudja a napfény gyó­gyító, teremtő, egészségadó ha­tását. A múltban a kvarckeze­lés a kiváltságosak számára volt hozzáférhető. Ma, mint Hajdú-Bihar me­gye tanácsa egészségügyi osz­tálya jelenti, ez egyetlen me­gyénkben egy hónap alatt 10.000 falusi gyerek került a kvarclámpa alá, hogy a fejlő­déséhez szükséges napsugara­kat pótolja a lámpa erős fénye. Népi demokráciánkban leg­jobb érték az ember. A gyer-Decemberre megépül • Zalaegerszegen a 100 méter hosszú Zala-híd Zalaegerszegen, a. város bel­területén épül a Zala-folyó fe­lett a több mint 100 méter hosz­­szú vasbetonhid. A régi híd nagy része elpusztult, de te­herbírása amúgy sem felelt volna meg a mai követelmé­nyeknek. Ezért az alépítmény megerősítése mellett az új hí­don erősebb felszerkezetet is építenek. Az új Zala-híd 1952. december 31-re készül ei. mek egeszsegere meg fokozot­tabb gonddal ügyel kormány­­zatunk. A gondoskodás szám­adatai beszédesek, ha csak egy megye, ismét Hajdú-Bihar ada­tait idézzük: a megyében már 18 iskolafogászat működik, egy hónap alatt 3500 gyereket vizs­gáltak meg bennük és 2500 ka­pott jogkezelést. A ma felnövő nemzedéknek a fogai már nem lesznek a fogszuvasodásnak, ennek ,az alföldi népbetegség­nek az áldozatai: A közelmúltban — a hideg tavasz következményeként — az influenza gyakoribbá vált. Közegészségügyünk vezetői fel­ismerték a veszélyt és mindent elkövettek a megelőzés és a gyógyítás érdekében. Hajdú- Biharbpn az influenza ártalmai­nak fokozottabban kitett gyer­mekek. 10 mázsa csipkebogyó­­teát ittak meg... Készül a második magyar fúrópajzs A magyar »Metro« építését nagy érdeklődés kíséri ország­szerte. Rohamosan fejlődő ipa­runk üzemeinek kollektívái a földalatti vasút részére meg­rendelt gépek és berendezések gyors elkészítésével segítik öt­éves tervünk egyik büszkesé­gének építőit. Fokozódik az érdeklődés most, amikor már az alagutakat emeletnyi magas hengeralakú fúrópajzzsal fúr­ják. Alig egy hete, hogy elké­szítették az első magyar fúró­pajzsot a MAVAG Moidony- és Gépgyár hidmühelyének dol­gozói és május 28-án már a második fúrópajzs szerelését Is megkezdték. Fúrópajzsot még nem gyártottak Magyarorszá­gon, de a szovjet tapasztala­tok segítségével megbirkóztak a nehézségekkel. A Szolnok megyei rizs­földeken nemes pontyfajtákat tenyészt huszonöt termelőszö­vetkezet. A rizsföldi halgazdál­kodás jelentősen növeli a ter­melőszövetkezetek jövedelmét és emeli a rizs terméshozamát Is. mert a hal pusztítja a rizs kártevőit. A debreceni műút har­madik »halá!sorompóját« szün­tetik meg a szolnoki felüljáró­val, amelynek építését még a nyáron n'egkezdik. Az üt. fii és a monorl liala.'sorompók után most a Szolnok—újszászi vasútvonal keresztezését is fe­lüljáróval szüntetik meg. A győri sétatéri Rábahíd liég idén megépül. A főágon fcpülő híd 52 méter, a mellék ­ágon épülő 49 méter hosszú lösz* Újjáépülnek az elsüllyedt uszályhajók A háborúban a magyar hajó­park túlnyomó többsége víz alá került. A felszabadulás után nagy iramban megindult hajó­kiemelés a hároméves, majd az ötéves tervben egyre fokozot­tabb mértékben folyik. Míg a hároméves terv kezdetekor a ki­emelt hajók száma 30 volt, ad­dig ma már évente 40—45 hajót emelnek ki. A hajók kiemelése nemcsak a hajózási forgalom zavartalansága érdekében szük­séges, hanem azért is,. mert a kiemelt hajók közül nagyon so­kat helyre lehet állítani. Míg az ötéves terv első két esztendejé­ben évenként csak 5 drb uszály­hajót állítottunk helyre, addig 1952-ben és 1953-ban 13 dara­bot, 1955-ben pedig már 15 drb uszályhajót adunk át a folyami szállításnak. új híitőház épül Debre­cenben a vágóhíd mellett es Győrött a később felépülő vá­góhíd mellett. Mindkét hütöház mélyhütésre alkalmas gyorsfa­gyasztó alagúttal is rendelke­zik. Az új hütöházak vagonok mélyhűtésére alkalmas csöjc­­get is elő állítanak majd. Az autók önindító motor­jait eddig külföldről szereztük be. de a budapesti Autóvilla­mossági Felszerelések Gyára műszaki emberei kidolgozták a készülék hazai gyártásmódját. Az önindító motorok hazai gyártása már megkezdődött, az első sorozat június végére el­készül. Nádudvaron TO családi ház épül az Idén. Tavaly 62 új családi házba költöztek be a. lakok. Évi 45 millió ceruza Az egyetlen magyar gyár, amely írószerek előállításával foglalkozik, a Győmrői-úti író­­szergyár, több mint 50 éve működik mai helyén, magán ■ is viseli a régi tőkés gazdálkodás nyomait. így elsősorban a válla­lat dolgozói lelkes munkaverse­nyének köszönhető, hogy amíg 1948-ban, az államosítás előtt, évente 15 millió ceruzát készí­tettek a gyárban, ugyanott, vál­tozatlan felszereléssel, ma már 45 millió ceruza készül évente. A munkaversenyek hatása mel­lett a számtalan újítás, az új gyártási eljárások sorozata tet­te lehetővé, hogy ma háromszor annyi ceruzát gyártanak az oi­­szág egyetlen írószergyárában, mint néhány évvel ezelőtt, ami­kor a magántőke kezében volt a vállalat. A gyártás rohamos fokozása olyan tempót vett, hogy az Iró­­szergyárban háromhavi terme­léssel fedezin Magyarország egész évi ceruzajogyasztását, kilenchavi termelés pedig tel­jes egészében exportra jut. Bár híres, bevezetett külföidi már­kákkal kei! megküzdenie, alig van a világnak olyan országa, ahova ma nem jut el a magyar gyártmányú ceruza, amelyet — a megrendelők kívánságai sze­rint — angol, francia, német, arab és egyéb külföldi felira­tokkal látnak el. A Túrán és a Titán márka, amely 14-féle mi­nőségben készül, ma már egyenrangú versenytársa a leg­ismertebb külföldi ceruzagyárt­mányoknak. Azelőtt túlnyomórészt céd­rusfából készültek az írónők, a magyar gyártmányú ceruzákhoz azonban többnyire hazai hárs­fát használnak. A hársfa megfe­lelő preparálással, pácolással tökéletesen pótolja a külföldi cédrust és lényegesen olcsóbb annál. A magyar ceruza a leg­jobb minőségű grafitból készül. Az frószergyár másik tömeg­­gyártmánya a tollhegy,. amely­nél azonban az a he!yzet, hogy a szükséglet ezen a téren év­ről évre csökken. A töltőtoll ki­szorítja a használatból a toll­hegyet s mig a háború előtt ebből évente 45 milliót készítet­tek, most csak 25 millió dara­bot gyártanak egy évben és en­nek is 30 százalékát exportál­ják. Mind hazai, mind külföldi export-vonatkozásban igen elis­mertek az frószergyár körző­gyártmányai. Ezek finom kivite­lű precíziós műszerek, amelyek­ből a gyártott mennyiség 60 százaléka jut külföldre. Most készült el a gyár mo­dernizálásának és fejlesztésének nagyvonalú terve. A legkorsze­rűbb gépekkel szerelik fel a gyárat. Ezek segítségével, a legújabb eljárások alkalmazásá­val az üzem az eddiginél is jóval magasabbra fokozhatja majd teljesítményét. G, J. Gondolatok a könyvtárban Ifjú, rongyosko­­dó bölcsészhallga­tó, azaz »filosz« koromban sokat jár­tam a budapesti közkönyvtárakba ol­vasni — és embe­reket nézni. Mert sehol nem voltak olyan érdekesek az emberek, mint akik a Reviczky-utcai Fővárosi Könyvtár folyóirat - termében melegedtek, mint akik a Széchenyi­­könyvtárban Ízlel­gették, szedegették a kézikönyvek böl­­cseségeit Aristote­­lestől Zeppelinig, mint akik az Egye­temi Könyvtár im­már legendás hírű ruhatárában vitat­koztak azon, hogy ki írt Magyaror­szágon először szi­varokról. Érde­kes embereknek akkoriban csupán a furcsa figurákat tartottam, a külön­cöket, az ősz-sza­kállas T. bácsit, aki térdnadrágban járt és állandóan arab meg perzsa könyvekben lapoz­gatott, holott csak magyarul tudott. Pétert, egy torzon­­borz, hosszú férfiút, aki egy új világ­nyelv érdekében prófétáskodott, s első híveiül a Szé­­chenyi-könyviár al­tisztjeit igyekezett megnyerni megá­nak, M.-t, a kövér álpapot, aki napjait — egy adótiszt­­viselö precíz be­osztásával — ha­mm budapesti köz­könyvtárban töl­tötte, ki tudja, miért és ki tudja, miből. S a többie­ket mind, a figu­rák egész légióját, akik távol a társa­dalomtól, a könyv­tárak kegyes és tü­relmes közegében tengették, lenget­ték és pengették különös életüket. Hányszor gondol­tam akkoriban: mi­lyen kár, hogy nem vagyok karikaturista, hogy megörökíthet­ném ezt a világot, ezeket a furcsa fe­jeket, a homloko­kon a mánia félre­ismerhetetlen jp­­gyeivél! S közben magam is karika­túrába illő voltam egy kissé, lángoló vágyaimmal és torz elképzeléseimmel, a megvalósulást ille­tően. Szégyen vagy nem szégyen, de tény, hogy az évek elsodortak engem a könyvtárak látoga­tásától s csak a napokban lopakod­tam be — mint va­lami megtért bű­nös — régi iervel­­getéseim és elmél­kedéseim színhelyé­re, a Széchenyi­­könyvtárba. Keres­tem a régi, s isme­rős fejeket, T. bá­csit és a többieket, a könyvtár félszeg és suta alakjait. S bár a teremben legalább háromszor annyian voltak, mint akkoriban, amikor még törzs­tag voltam itt, nem találtam egyetlen olyan fejet sem, amely csemege lenne a karikatu­rista • számára. Ér­telmes, lelkes, fia­tal arcok hajoltak a könyvek fölé — a könyvek melleit jegyzetfüzetek — és sok idősebb ol­vasót is láttam, de már nem a régi fe­jeket, meredt, má­niákus tekintetek­kel, hanem olyano­kat, akiknek egész magatartásán, s a mozdulaton, ahogy a könyvet tartották a kezükben, vilá­gosan látszott: dol­gozni jöttek a könyvtárba, tanul­ni, alkotni, terem­teni. És én arra gondoltam; milyen kör, hogy nem vagyok festő, hogy lerögzíthet­ném ezt a sugárzó, lelkesítő képet, az új olvasók minden különcöknél érde­kesebb és izgatebh seregét!... ANTAL GÁBOR Korszerű borgazdasági technikum A borászati iparág fejlődésa szükségessé tette a meglévő szőlészeti és borászati techni­kum helyett egy borgazdasági technikum létrehozását, amely­nek hallgatói boripari techni­kusi képesítést nyernek. A hall gatók négyéves tanulmányuk alatt megismerkednek a szőlé­szettel és a borászat minden kérdésével, a borbegyüjtés me­netével, a bői tárolásával, pa­lackozásává! Az i-i technikumot Budafo­kon, Magyarország legkorsze­rűbb’ borpalackozó vállalatával szzmben helyezik el, a volt szőlészeti és borászati techni­kum helyiségében. Az épületet nagyméretű átalakítással és bővítéssel az eddigi 60 helyett 160 hallgató elhelyezésére te­szik alkalmassá. Bővítik a> ia­­bofatóriuni 'elszerelését és a könyvtárat >s. A technikum tanpincét is kap. A tanpince laboratóriu­mában folytatják majd a borá­szati tudósok kutatómunkáju­kat. Fclpéccn nyílik meg az ezredik keskenyfilmszínház Június 8-án, vasárnap avat­ják fel Felpécen az ezredik keskenyfilmszínházat. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy öt­éves tervünk fokozott gondot fordít a falvak moziellátására. Már 1951-ben 911 állandó is 154 egyenként három-négy községet ellátó, úgynevezett kiskörzeti mozit létesítettek A felpéci moziavatást ünnepi kultúrműsor vezeti be, majd vetítésre kerül a magyarul be­szélő >Aranycsillag lovagja* című színes szovjet filmalko­tás. Három új kerékpárút épül idén. Az első a buda­­pest—miskolci út mentén már megkezdett kerékpárút folyta­tása Cinkota felé, továbbá a györ—pápai főútvonal közelé­ben a győri üzemekhez vezető út, (ezek szeptember 30-ig elkészülnek) végül a Diósgyőr és Miskolc között a; Vasgyár dolgozóinak tavaly épített ke­rékpárút, folytatása. Ez decem­ber 30-ra less készen. Nemrég zajlott le Brünnben a cseh tudósok négynapos kon­ferenciája. A konferencia mint­egy ezer részvevője a következő referátumokat hallgatta meg: Vaclav Kopecky: »A kozmopoli­­tizmus lényegérők, prof. Ladis­­lav Stoll, a Politika- és Gazda­ságtudományi Főiskola rektora: »Az objektivizmus elleni harc­ról; a tudomány pártosságáért*, prof. Iván Malek: »A biológiai tudomány állásáról*, prof. Mi­­loslav Valonek »A tudomány és gyakorlat összekapcsolásáról* és Cenek Hruska nemzetvédel­mi miniszterhelyettes: »A szov­jet haditudományrók. A refe­rátumok után a különféle tudo­mányágak munkabizottságaiban a tudósok megbeszélésekre ül­tek össze. A vita bebizonyítot­ta, hogy a. cseh tudósok túl­nyomó többsége el van szán­va arra, hogy leszámoljon a tudományellenes tévtanokkal és tudományos munkájának alap­­elveként a marxizmus-leniniz­­tnus tanításait ismerje el. A konferencia a szívélyesség és kölcsönös bizalom jegyében zajlott le, s ismételten meg­cáfolta azokat a minden alapot nélkülöző rágalmakat, mintha az avult nézetek elleni küzde­lem, a becsületes öreg tudósok elleni támadással volna azonos. A referátumok és a vita so­rán is nem egyszer utaltak olyan cseh és szlovák tudósok­ra és művészekre,; akiknek anti* nacionalista és kozmopolitaelle-' nes- müveit a polgári rendszer agyonhallgatással intézte el. A haladó cseh tudomány elsőren­dű kötelességének tartja a nem­zeti kultúra igaz értékeinek megőrzését. A referátumok sok tisztázat-1 Bukaresti levél: lan problémára adtak felelefdV. Vaclav Kopecky azt ’ fejtette kt hogy a cseh tudósok tiszteleg tel adóznak a világkultúra nagyjainak s minden rokon* szenvükkel azok felé a tudósok és művészek felé fordulnak, akik az imperialisták minden nyomása ellenére sem hajlan* dók háborús terveik szolgálatán ba szegődni. * Az imperialistáknak és 1 Szovjetuniónak a tudományhoz való más-más viszonyát X legvilágosabban a biológiai tu* dományok terén elfoglalt állás* ponton lehet lemérni: — erről beszélt Malek professzor. A szovjet biológusok új biológiai törvényeket fedeznek fel s ezek alkalmazásával megkönnyítik az ember életét, tovább emelik életszínvonalát. A mák$-ik olda* Ion az amerikai »tudósok« te* vékenysége áll, akik a habarov* szki baktériumperben elitéit ja* pán háborús bűnösök nyomdo* kain járnak. Minden becsülete^ tudósnak az életért, nem pedig a halálért kell dolgoznia. A cseh biológiai és orvostudományi az alkotó micsurini biológiát s 3 pavlovi fiziológiát tekinti mintaképének. A természet le* győzését, az ember szolgálatát) tartja feladatának. A konferencia a főiskolai ta* nárokhoz és a tudomány dől* gozóihoz,intézett felhívással érij véget. Ebben megállapítottal hogy a tudósoknak, mint min* den más becsületes embernek* a nép, a béke oldalán kell áll* niok. A cseh tudomány a szov* jet tudományt tekinti mintáké* pének, amely Marx, Engelst Lenin, Sztálin tanításai alap* ján érte el nagy eredményeit* W, I* / Á román gyósyszeripar új készítményei A régi Románia közegészség­­ügyi viszonyai közmondásosan rosszak voltak. A felszabadulás után sok-sok régi mulasztást kellett pótoíni: így például gyógyszergyártás úgyszólván egyáltalán nem volt az ország­ban s számos fontos orvos­ságot külföldről kellett besze­rezni. A Román Népköztársaság kormánya a fejlődés folyamán gondoskodott a gyógyszeripar kellő fejlesztéséről, minden tá­mogatást megadott a gyógy­szervegyészeknek, a kutató or­vosoknak, akiknek munkáját nagyban támogatta a szovjet szakirodalom is. Mindez vi­szonylag rövid idő alatt ko­moly iejiődést eredményezett e téren. A Gyógyszerkutató Intézet és a gyógyszervegyészeti gyárak számos új, kitűnő minőségű gyógyszert állítottak elő az utóbbi időben. liyen készítmény például a DMT-irtjekció, amelyet sikerrel alkalmaznak ólom , ar­zén- és más nehézfémekkel tör­tént mérgezéseknél. Nagy el­ismeréssel nyilatkoznak az or­vosok egy másik készítményről, a Piacentid-ról és a Placenlot* rór is. Az előbbit a különfélét asztmatikus betegségek gyógyi* tásánál alkalmazzák sikerrel, aX utóbbi igen hatásos oérzéscstU lapító.. Az Urombral-1 az- urinálií utak röntgenfelvételeinél hasz* nálják. A Glicocol. az angina pectorfsi enyhíti, a Digitosid vi* szont a szívbajoknál alkalma* zott, eddig külföldről behozott Digitális-1 pótolja. Kitűnő sze* reket készítettek az érelmeszese* dés gyógyítására is: a Solp* diriA és a Thyodin-L , A szovjet gyógyászatban mái! ismert Meritoxina nyomán si* került a román kutatóknak a) Dicumuuin elnevezésű gyógy* szert elöállítaniok, amelynek al* kalmazá.sával egyes belbetegsé* gek kórházi kezelését az eddigi 7—8 hét helyett 2—3 hétre le* hét lerövidíteni. *A román gyógyszervegyí* szeti laboratóriumokban előre* haladott kísérletek folynak mái betegségek gyógyításához szűk* séges gyógyszerek előállítás sára-is. J L'. B* i Megindult a hajózás a Don alsó szakasza és a Volga között A Cimljanszki-tengert a Don alsó szakaszával összekötő ha­józható csatornában megkezdő­dött a szállítóhajók közleke­dése. A hajók áteresztésére a 14. számú zsilip szolgál, ez a legnagyobb zsilip a Volga— Don-csatornán. A zsilipet a Cimljanszki-tenger kapujának nevezik. Június 3-án a Cimljanszki­­tenger és a Don alsó szakasza felől szállitóhajók tartottak egymás felé. A Cimljanszki­­tengerről a »SztroityeU és a »Volgodonsztroj« nevű Diesel­hajók befutottak a 14. számú zsilip kamrájába. A hajók 800 tonna vízkiszorítású uszályt vontattak. A próbazsilipelést igen sikeresen végezték el. A bonyolult hidrotechnikai beren­dezések pontosan, fennakadás nélkül működtek. A 15. számú zsilipen a »Szlaoa< és a »Groznij« nevű Diesel-vontató* hajók haladtak keresetül, ame* lyek úszó kikötőket és uszá* lyokat vontatnak a doni Rósz* tovból a cimljanszki kikötőbe* A 14. és lő. számú zsilip kön zötli összekötő csatornában két hajókaraván találkozott egye mással. így a cimljanszki víz* mű üzemének első napján meg* történt a találkozó zsilipelés* Jelenleg újabb hajókaravánok; állnak a csatorna bejáratánál.* Megnyilt a hajózás a Don als<3 szakaszától a Volga felé. Az építők és ven3égek ezre? szemlélték azt a látványt, ami* kor a cimljanszki vízmű hajóz* ható csatornáján áthaladtak £ hajók. A nézők hatalmas taps* saí fogadták a hajórajt és lel* késén éltették a Volga—Don* csatorna építőinek ragyogó munkagyözelmét. , A Cimljanszki-tenger átalakítja a szteppék éghajlatát A Cimljanszki-tenger vize több mint 100 kilométer mélyen nyúlik be a doni szteppékbe. A víz sok vidéken óriási válto­zást hozott: átalakította a ter­mészetet és szokatlanul. felüdí­tette a szteppét. A szteppe mindenütt sma­ragdzöld. A múltban már jú­niusban vöröses színű és száraz volt a szteppe s a forró leve* gőben . .pórfelhők kavarogtak* Ma hatalmas tó terül el X Vólga és a Don között A régen kiszáradt szteppei lcu-< takban ismét megjelent a víz ég mindenütt buján nő a fű. Min* denütt szokatlanul szép a £S* bonavetés. ' I Tízezer falusi gyerek a kvarclámpa alatt...

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék