Magyar Nemzet, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

' • ............. r ’ : " áv" • is? ' ■ í7l'A mm mm* T I­­.Magyar Nemzet ? ^ A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata az élelmiszerek és iparcikkek állami kiskereskedelmi árának újabb leszállításáról Moszkva, 1953. m­árc. 31. (TASZSZ) A Szovjetunió Miniszterta­nácsa és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága elhatározta: 1. Az élelmiszerek és ipar­cikkek állami kiskereskedelmi árának 1953 április 1-től kez­dődő leszállítását a következő mértékben: kenyér, liszt és makaróni, rozskenyér, búzakenyér, zsem­lye, perec és m­ás kenyér- és péksüteményfélék 10 százalék­kal; rozsliszt, búzaliszt, kuko­ricaliszt és egyéb liszt 10 szá­zalékkal; makaróni, vékony és vastag metélttészták és más száraztésztafélék 10 százalékkal; kása, rizs, babfélék és élelmiszerkoncentrátumok: köles, hajdinakása, rizs, borsó és más kásafélék, vala­mint hüvelyesek 10 százalékkal; élelmiszerkoncentrátumok 10 százalékkal; gyümölcspép és zselé 15 százalékkal; gabona és takarmány, rozs, búza, zab, árpa és más gabonafélék, korpafélék, olaj­pogácsák, olajpogácsa-darafélék, takarmánykeverék, széna és szalma 10 százalékkal; hús és húskészítmények: marhahús, birkahús, sertés­hús, baromfi, kolbász, virsli, szafaládé, vagdalt hús, hús­konzervek, húsos főzelékkonzer­­vek és szalonnás babko­nzervek, valamint egyéb hústermékek 15 százalékkal; hal és halkészítmények. . .lefilött, fagyasztott, sózott, füstölthal, keringek és halkon­zervek átlagosan 10 százalék­kal; zsiradékok, tojás és fagylalt, vaj, ételzsír, margarin és nö­vényi olaj 10 százalékkal; ma­jonéz és egyéb mártás 10 szá­zalékkal; tojás 10 százalékkal; fagylalt 10 százalékkal; burgonya, főzelékfélék és gyümölcsök; burgonya 50 százalékkal; cékla 50 százalékkal; sárgarépa 50 százalékkal; friss káposzta és egyéb főzelékfélék 50 száza­lékkal; savanyított káposzta 50 százalékkal; aknák 50 százalék­kal; körték 50 százalékkal; szőlő 50 százalékkal; mandarin 50 százalékkal; narancs 50 szá­zalékkal; citrom 50 százalékkal; gyümölcskonzervek 25 száza­lékkal; szárított főzelékfélék 25 százalékkal; szárított gyümölcs és dió 20 százalékkal; cukor, édesipari és csemege­áruk, kristály- és finomított cukor 10 százalékkal; karamell, cu­korka, csokoládé, teasütemény, ostya, keksz, torta, cukrász­­sütemény, mézeskalács, kétszer­sültek és egyéb édesipari­ ké­szítmények 10 százalékkal; be­főtt, dzsem és gyümölcsíz 10 százalékkal; levelestea átlago­san 20 százalékkal; babkávé és kakaó 20 százalékkal; vitami­nok 10 százalékkal; durva só 30 százalékkal; csomagolatlan őrölt só 20 százalékkal, csoma­golt só 10 százalékkal; vodka, likőrök, bor és sör; vodka 11 százalékkal; likőrök, gyümölcspálinkák, párlatok, gyümölcsborok, konyakok és szovjet pezsgő 15 százalékkal; sör 15 százalékkal; bor 5 szá­zalékkall; szövetek: karton, szatén, siton és egyéb gyapotszövet 15 százalékkal; hernyóselyem 15 százalékkal; fésűsgyapjú, finomgyapjú és egyéb gyapjú és félgyapjúszö­vetek 5 százalékkal; lenszöve­tek 8 százalékkal; készruha, kötöttáru, kalapok és sapkák, ruhák, blúzok, fehérnemű és egyéb gyapotszövetből készült konfekciókészítmények átlago­san 14 százalékkal, lenvászon­ból készült ruhák, blúzok, fe­hérnemű és egyéb konfekció­készítmények átlagosan 7 szá­zalékkal, hernyóselyemből ké­szült ruhák, blúzok és egyéb konfekciókészítmények 12 szá­zalékkal, kötöt­t árukészítmények átlagosan 5 százalékkal; haris­nyák és zoknik átlagosan 20 százalékkal; gyapot, selyem, félgyapjúszövetből és durva­szövésű szövetből készült ka­lapok és sapkák 10 százalékkal; nemez­, gyapjúkal­apok és sap­kák 15 százalékkal; szalma­kalapok 10 százalékkal; szőrme­­készítmények és irhák 7 száza­lékkal; róka- és sarkiróka szőrmekészítmények 15 száza­lékkal ; lábbelik: bőrcipő 8 százalékkal; gumi­talpú bőrcipő 10 százalékkal; bőrtalpú mű­bőr, textil és kom­binált cipő 12 százalékkal;­ gu­mitalpú műbőr textil- és­­kom­binált cipő 20 százalékkal; hó­cipő és gumicsizma 10 száza­lékkal; sárcipő és egyéb gumi­cipő 15 százalékkal; nemez­­csizma 5 százalékkal; divatáru, textil- és fémdivatáru és bőrből, valamint műbőrből ké­szült divatáru átlagosan 10 százalékkal; csipkeáruk és tüll­­függöny 10 százalékkal; varró, varrógép- és egyéb tűfélék 20 százalékkal; fonalak és fonal­­áruk 10 százalékkal; plasztik­­anyag készítmények 10 száza­lékkal; fogkefék, ruhakefék és egyéb kefeáruk átlagosan 15 százalékkal; szappan, illatszer és kozmeti­kai, valamint dohánykészítmé­nyek: «a & 1' ■ 4*'; mosdószappan 20 százalékkal; parfümök, kölnivizek és egyéb illatszer és kozmetikai cikkek 10 százalékkal; finomabb faj­tájú ’ cigaretták' 10 'Százalékkal; más fajtájú cigaretták, valamint dohányfélék 5 százalékkal; ma­­hár­ka 10 százalékkal; hangszer, papír, írószer és játékáru; hangszerek átlagosan 10 szá­zalékkal; írópapír, füzetek és egyéb papír, valamint karton­­papír-készítmények 10 száza­lékkal; ceruzák, tollhegyek, tollszárak és egyéb író-, vala­mint rajzszerek 15 százalékkal; töltőtollak és csavarkrónok át­lagosan 20 százalékkal; gumi-, celluloid- és fémjátékszerek, valamint egyéb játékszerek és fenyőfadíszek 10 százalékkal; porcelán, fajansz és üveg­­készítmények; porcelán és fajanszáruk át­lagosan 15 százalékkal; üveg­­lámpaáruk és minőségi préselt edény 20 százalékkal; minőségi fúvott üveg és háztartási edény, valamint tükör 10 százalékkal; háztartási áru; villanyl­ámpák 25 százalékkal; villamos háztartási készülékek, villamos készülékek és más vil­lamossági cikkek 15 százalék­kal; porszívók 25 százalékkal; »ZISZ-Moszkva« hűtőszekré­nyek és mosógépek 20 száza­lékkal;­ balták, fűrészek, fúrók, kovács-, lakatos-, asztalos- és más szerszámok 20 százalékkal; villák, kaszák, sarlók és egyéb kisebb mezőgazdasági szerszá­mok 20 százalékkal; szekerek, kocsikerekek és kocsiszerszámok 10 százalékkal; öntöttvaskályha 10 százalékkal; priméröntvény­­ből készült alumíniumedény, zománcozott vasedény, horgany­zott vasedény, zománcozott ön­töttvasedény, sárgarézedények, rozsdamentes acél- és alpakka­edény 10 százalékkal; ónozott vasedény 30 százalékkal; kés­áru 10 százalékkal; könntyűvas­­áru, húsdarálók, petróleumfőzők, lámpák, lámpások és egyéb háztartási fémáruk 10 száza­lékkal; varrógépek 10 százalék­kal; bútor 5 százalékkal; gyári készítményül szőnyegek és szőnyegáruk 5 százalékkal; toll- és pehelyáruk 10 száza­lékkal; viaszosvászon, könyv­­kötővászon és kalikó 10 száza­lékkal; vatta és vazelin 8 szá­zalékkal; ruhafestékek háztart­­ ■tási szövetfestéshez 20­­száza­­­­léknál; építőanyag: pala- és puha tetőfedőanyag 20 százalékkal; ablaküveg 10 százalékkal; idomvas te­mető bádog 10 százalékkal; épít­ke­zési szögek 25 százalékkal; patkószögek, cipész- és egyéb szögek 20 százalékkal; csap­­szögek, szegecsek, facsavarok, kerámiai lemezek, fémhálók, drótáruk és fémcsövek 20 szá­zalékkal; cement 25 százalék­kal; lakkok, festékek és háztar­tási vegyszerek 10 százalékkal; egészségügyi-technikai felsze­relések 10 százalékkal; linó­leum 15 százalékkal; tapéták 20 százalékkal; gyógyszerek, valamint egész­ségügyi és higiéniai készítmé­nyek; egészségügyi és higiéniai gu­­mikészítmények 20 százalékkal; gyógyszerek és egyéb egész­ségügyi, valamint higiéniai ké­szítmények átlagosan 15 szá­zalékkal; gyufa, petróleum és benzin, gyufa 17 százalékkal; petró­leum 25 százalékkal; benzin és kenőolajok 25 százalékkal; kerékpárok, órák és egyéb iparcikkek, kerékpárok és kerékpáralkat­­részek 10 százalékkal; személy­autó és motorkerékpár-gumi­köpenyek és tömlők 10 száza­lékkal; kerékpár gumiköpenyek és tömlők, valamint sportjár­­dák 20 százalékkal; korcsolyák 10 százalékkal; sítalpak 15 százalékkal; vadászfegyverek, szerelékek és lőszerek 15 szá­zalékkal; vadász- és horgász­­felszerelések 10 százalékkal; karórák 5 százalékkal; zseb­órák, fali- és egyéb órák­­10 százalékkal. 2. Az éttermekben, étkezdék­ben és más közétkeztetési vál­lalatoknál fentieknek megfele­lően csökkenteni kell az árakat. (MTI) K. J. Vorosilov a népek közötti béke fenntartásának és megszilárdításának politikájáról Szovjet kommentár a francia és nyugatnémet politikusok washingtoni tanácskozásairól A külpolitikai helyzet A koreai fegyverszünet kérdése Csott En-laj­d külügyminisz­ter nyilatkozatával, valamint Kim Ir Szen marsall és Peng Teh­­huai tábornok Mark Clarkhoz intézett válaszlevelével ismét a nemzetközi érdeklődés homlok­elébe került. A válaszlevél és a nyilatkozat rendkívüli jelentősége világosan lemérhető a nyu­gati sajtóvisszhangokon is. A levélváltással kapcsolatban az új Kína hírügynökség összefoglaló jelentést közöl a nyugati visszhangról. Megállapítja, hogy világszerte örömmel üdvözöl­ték Kim Ir Szen és Peng Teh Imái levelét, majd a Reuter jelen­tését idézi, amely szerint a különböző országok ENSZ-küldöttei -"Lelkesen üdvözölték a hírt*.A­ Nagyon biztató hír* — jelentette ki Lester Pearsons, az ENSZ közgyűlésének elnöke —. Vélemé­nyem szerint a koreai-kínai javaslat nagyon kielégítő* — mon­dotta Jebb, Nagy-Britannia ENSZ-küldötte. Az angol sajtó jelen­tős része nagybetűs elmékkél első oldalon -közölte a levelet. Az AFP jelentése szerint londoni diplomáciai körökben az a vélemény alakult ki, hogy a­avaslatot el kell fogadni. Az új Kína idézi az United Press tudósítójának jelentését, amely sze­rint a koreai a­rcvonalon tartózkodó amerikai tisztek és katonák örömmel üdvözölték a javaslatot. A levélváltás és Csou Eu-laj kijelentései alaposan megza­varták az imperialista vezető körök terveit. Amíg a nyugati sajtó nagy része kénytelen elism­erni, hogy a kínai külügyminiszter javaslatai lehetőséget teremtenek a koreai vérontás megszün­... .... _ ,*... ... .. . l . • w, , a ce.-zcv* *. Itatással van* a fegyverkezés­ politikára. A Times elismeri, hogy­­Csou En­ laj külügyminiszter nyilatkozata új áthidaló meg­oldást jelent és így esetleg lehetőség mutatkozik a koreai holt­pont kiküszöbölésére*. A Figaro nagyjelentőségű eseménynek minősíti a beszédet, a Combat hozzáteszi, hogy »nem általá­nos kijelentésekről, hanem pozitív javaslatról van szó". A Reuter washingtoni tudósításában az amerikai vezető körök han­gulatát tolmácsolva viszont így ír: »A koreai háború megszű­nése és az enyhülés azt kockáztathatja, hogy­ az európaiakat, sőt az amerikaiakat is felfegyverkezési erőfeszítéseik lassításá­ra­ kész­teti, veszélyezteti az európai védelmi közösség szerződésénél, ratifikálását és végül azt kockáztatná, hogy kiemeli a nézetel­téréseket, amelyek az Egyesült Államokat és szövetségeseit elvá­lasztják...* Kell-e ennél világosabb bizonyíték arra, hogy az amerikai imperialisták, miért halogatták a fegyverszünetet és mi a céljuk a koreai háborúval? A washingtoni vezető körök —­ mint ezt a legutóbbi francia­­amerikai tárgyalások mutatják — éppen a távolkeleti háború kiszélesítésére törekednek. Plisevszkij, a Pravda külpolitikai szemleírója, a René Mayer­ vezette francia kormányküldöttség látogatásával kapcsolatban elemzi az utazás céljait. Megállapítja, hogy a francia politikusok az indokínai háború kiterjesztésére »pótsegélyt« akartak kieszközölni az Egyesült Államoktól, igye­keztek elérni, hogy a Saar-kordást a francia kapitalisták szá­mára kedvezően oldják meg és megpróbálták megmagyarázni az »európai védelmi k­özösség« ratifikálásának elhúzódását. Plisevszkij leírja, hogy az amerikai burzsoá sajtó összehasonlí­totta Mayer útját Adenauer küszöbönálló látogatásával é® teke­tória nélkül rámutatott: az Egyesült Államok vezető körei el­­hidegü­ltek francia ügyfeleiktől és jobban kedvelik Adenauert, mivel Adenauer m­ár keresztülvitte az úgynevezett európai had­sereg létrehozásáról szóló egyezmény ratifikálását. Nem lehet kételkedni abban — állapítja meg a­ szemlém­! —, hogy a washingtoni tárgyalások eredményei egyrészről elősegítik a francia vezető körök nemzetellenes politikájának leleplezését, másrészről viszont még jobban kiélezik a francia-amerikai ellentéteket. Adenauer — mint ismeretes — április 2-án száll hajóra, hogy újabb utasítások átvétele céljából­­amerikai gazdáihoz utazzék. A bonni kancellár vasárnap a Keresztény Demokrata Unió ifjúsági szervezetének gyűlésén mondott beszédében nem rej­tette véka alá, hogy jutalmat és elismerést vár az Egyesült Államok kormányától, ugyanakkor leplezetlen nyugtalansággal szólott a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeiről. Egyébként Adenauer — a francia receptet követve — újabb terrorhullámmal kapcsolta össze washingtoni utazását. Az egész német nép élesen elítéli az Adenauer-klikk háborús nyomor politikáj­át. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöke, valamint Németország Demokratikus­­ Nem­zeti Frontjának országos tanácsa szüntelenül kapja a háborús szerződések ratifikálása miatt a tiltakozó táviratokat. A nyugat­németországi Essenben a Keresztény Demokrata Unió gyűlé­sén vasárnap lehurrogták a felfegyverzésről szónokló Biankót, a bonni kormány leendő hadügyminiszterét. Egyre több jelentés számol be a nyugatném­etországi munkásság akcióegységének kibontakozásáról. Legutóbb a nürnbergi ipari vállalatok üzemi bizottságainak több szociáldemokrata­ tagja választói nevében kijelentette, hogy a szociáldemokrata dolgozók készek a kom­munista és pártonkívüli munkásokkal szoros akcióegységet al­kotva tömegtüntetésekkel és sztrájkokkal harcolni a szégyen­letes paktumok végrehajtása ellen. A szociáldemokrata párt és­­a német kommunista párt tagjai Hamburgban, Düsseldorfban, Dortmundban, Essenben és Majna-Frankfurtban együttes gyű­léseket tartottak. . . . . Növekszik a népi tiltakozás az aeuropai hadsereg­­ek­en Franciaországban is. Sok francia helység községtanácsa; tilta­kozásukat fejezték ki a háborús­­készülődések ellen és levelet intéztek a nemzetgyűlés képviselőihez, követelve, hogy szavaz­zanak a ratifikálás ellen. A Pravdá­ban Melnyikov cm.excele-Daladier volt miniszterelnök kijelentésére, amely szerint aki el­olvassa a bonni szerződést, az annak ■■'minden cikkelyében int háborút látja meg...« Melnyikov hangsúlyozza, hogy a bonni ratifikálással kapcsolatos imperialista számítások honiakra épül­tek. Mindinkább erősödik a népeknek az az elhatározása, hogy meghiúsítják Adenauernak és tengerentúli gazdáinak háborús terveit. Nemcsak Nyugat-Európában, de a Közel-Keleten is érzik az imperialisták, hogy egyre nehezebb a népek akaratával szemben­­folytatni politikai mesterkedéseiket. Nagib egyiptomi miniszterelnök a nép hangulatára való tekintettel egymásután mondja el angolellenes beszédeit. Legutóbb a kairói tiszti klub­ban kijelentette, hogy a szudáni angol politika igazi célja: vi­szályt szítani a szudániak körében és megbontani az egységet az országban. K. J. Vorosilov beszéde Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke március 28-án érdem­rendeket és érdemérmeket nyújtott át tengernagyok, tá­bornokok és tisztek nagy cso­portjának, akiket a Szovjetunió haditengerészeti erőinél töltött sokévi és kiváló szolgálatukért tüntettek ki.­­ Lab­in-rendet kapott U. u. I Kosztigov ellentengernagy, V.­­ I. Orlov ellentengernagy, M. K.­­ Nyikolszkij tüzérségi vezérőr­­­­nagy és irtások. Vörös Zászló­­renddel tüntették ki V. A. Fo­kin altengernagyot, B. M- Ba­lo­v ellentengernagyot, D. I. Kornyijenko vezérőrnagyot és másokat. A­­kitüntetettek nevében fel­szólalt V. A. Fokin altenger­­nagy és M. V. Szobeljov első­­osztályú kapitány. K. J. Vorosi­ov az érdemren­dek és érdemérmek átadásai után rövid beszédet intézett a kitüntetettekhez. — A szovjet kormány és a Kommunista Párt — mondotta K. J. Vorosi­ov — buzdítja a szovjet emberek becsületes munkáját, s energiájukat a szo­cialista állam további felvirá­goztatására és hatalmának min­den irányú megerősítésére irá­nyítja­. Teljesítve országunkban a kommunista társadalom építé­sének hatalmas feladatait, ál­landóan erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy fenn­tartsuk az egész világ békéjét. Joszif Visszor­ornovics Sztálin temetésének napján a gyász­­gyűlésen G. M. Medenkov, L. P­. Berija és V. M. Molotov elv­­társak felszólalásaikban ki­emelték, hogy a Kommunista Párt és a szovjet kormány kül­politikája a béke és a nemzet­közi együttműködés lenini­­sztálini politikája, a népek kö­zötti béke fenntartásának, és megszilárdításának politikája, az új háború előkészítése és ki­­robbantása elleni harc politi­kája* — Önök azokban a napok­­­­ban kapnak kitüntetést — mon­­­­dotta K. J. Vorosilov —, ami­kor m­i­alannyian föéiyleges­ fájdalmat érzünk Sztálin elv­társ, nagy vezérünk és tanítónk halála miatt. Ezt a fájdalmat azonban hatalmas alkotó erővé kell változtatnunk, hogy Lenin­­nek és Sztálin­nak, vezéreink­nek útmutatásai sikeresen meg­valósuljanak. S jobban, lelki­­ismeretesebben kell dolgoznunk, hogy még nagyobb sikerekkel vigyük előre Lenin—Sztálin hal­hatatlan ügyét. — A Szovjet Haditengeré­szetnek az a feladata, hogy vé­delmezze a Szovjetunió tengeri határait. Tengerünk sok van, tengeri határunk rendkívül hosszú és biztosítanunk kell védelmét teljes hosszúságában. Flottánk jelenleg nagyszerű hadihajókkal rendelkezik. Az önök feladata, hogy állandóan­ tanulmányozzák és elsajátítsák az elsőrendű technikát, állhata­tosan magukévá tegyék a sztálini haditudományt, harcol­janak a flotta mintaszerű fe­gyelméért, magasrendű erkölcsi szellemre neveljék a személyi állományt, a haditengerészek­be lelkes hazafiságot, a flotta, hajóik és a haditengerész-hiva­tás iránti szeretetet oltsanak. K. J. Vorosilov befejezésül szívélyesen­ üdvözölte a kitün­tetetteket és új sikereket kívánt nekik a Szovjetunió haditenge­részeti erőinek erősítése terén. Hollandia új nagykövete átadta megbízólevelét K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy március 30-án a Kreml­ben K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének elnöke fogadta E. Tei­­xeira de Wattes-t, Hollandia rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szovjetunióban, aki átnyújtotta megbízólevelét. Kíséretében voltak a nagy­követség vezető tisztviselői. A megbízólevél átnyújtásánál je­len volt B. F. Podcerob, a Szovjetunió külügyminiszter­­helyettese, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, továbbá a külügyminisztérium osztály­­vezetői. E. Teixeira de Mattos rész­vétét fejezte ki a szovjet népet ért nagy veszteség, J. V. Sztálin generalisszimusz halála alkalmából. A nagykövet kije­lentette, hogy minden erejéből támogatni és erősíteni igyekszik a jó kapcsolatokat Hollandia és a Szovjetunió között és fel­virágzást kíván a szovjet nép­nek.­­ K. J­ Vorosilov köszönetet mondott E. Teixeira de Mattos­­nak J. V. Sztálin generalisszi­musz elhúnyta alkalmából ki­fejezett részvétéért és kijelen­tette, hogy a szovjet kormány, amely állandóan a béke és az összes népek közötti barátság politikáját folytatja, teljes mér­tékben támogatja­­a nagykövet­nek a Hollandia és a Szovjet­unió közötti jó kapcsolatok fenntartására és megerősítésére irányuló tevékenységét. K. J. Vorosilov befejezésül boldogságot kívánt Hollandia népének.

Next