Magyar Nemzet, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
Májusi seregszemle Milliónyi ember indult büszkén, végtelen sorokban ma délelőtt Budapest minden tájáról a Sztálin-tér felé. Munkások, parasztok, értelmiségiek haladnak a sorban, nagy ünnepünkön, a kilencedik szabad május elsején. S összegyűltek, elindultak már a sorok, az óriási menet sorai Debrecenben, Pécsett, szigetközi falvakban, a Hanság és a Nyírség széles tájain, dunántúli dombok hajlatán, a Bükk erdői alján, az egész országban. A kicsinyben — hiszen része a nagy egésznek — ott rejlenek a nagy vonásai is. úgy szólt a hír, hogy a galgamenti kis palóc községben, Túrán, az egész falu népe ha örömmel, boldog szívvel készült a mai napra, május elsejére- Tegnap este hatszáz túrás úttörő indult útnak a faluba, hogy zöld gallyal a kezében, ékes rigmussal ajkán hívja meg a falubelieket a mai ünnepre. Akárcsak a galgaparti kis faluban, az egész országban mindenki ünnepe ez a mai nap. A nép győzelmét ünnepeljük, a népét, amely gazdája az országnak s alkotója épülő művednek. A nép győzelmét ünnepeljük, amely, akárcsak a mai ünneplő menetben, egységesen halad a béke egész világot átfogó hatalmas táborában. A magyar nép győzelmének ünnepe ez, a május, a népé, amely a béke, az építő jövendő gondolatával szívében él s ezért a gondolatért dolgozik betonkeverőgép mellett, kombájn nyergében, katedrán, kórteremben, logarléccel számoszlopok előtt. Május elseje ünnep volt ezen a földön is hatvannégy esztendeje mindig — a munkásnemzetköziség harcos ünnepe. A nép győzelmével, a népi egység megvalósulásával kiszélesedett az ünneplők tábora «• így lett ma május elseje nálunk is- a békéért küzdő nép nagy találkozójának napja s szerte _ a világon a békéért küzdő népek seregzsenkije.Győri vasasok,a pesti mérnökök, túrai parasztok jó lelkiisrrerettel, tiszta szíves! gondolhatnak vissza a mai májusi ünnepen a megtett útra: helytálltak a béke frontján. Nemcsak a túrai új kultúrház, amelyet ezen a májusi ünnepen avatnak, nemcsak a diósgyőri kohó, amely most már a nagy Lenin nevet viseli, nemcsak a földalatti vasút * épülő honain Budapest házai alatt, békeműveink százai beszélnek s.*ről, minden ékes szónál hangosabban. Többet ünnepelhetünk: abékéért folytatott nagy harc győzelmes csatáit, amelyekhez dolgozó népünk minden fiának békét követelő szava s a béke frontja erősítésében végzett mindennapi munkája is hozzájárult. A mi elszántságunk és helytállásunk is részes abban, hogy olyan új tavaszba lépünk, amely érlelő nyarat és dús őszt ígér, amely soha nem látott erőben találja a békéért küzdő százmilliók táborát. A Loire-menti kis faluban is virággal és tavaszi pezsdüléssel köszönt a májusi, akárcsak a Gálga partján. Az olasz parasztok éppoly féltő gonddal vigyázzák a zsendülő vetést, mint a turaiak. Az edinbourghi anyának éppoly kedves a gyermeke, mint a kanizsainak. És május elsején, amikor a felvonulók százezrei hű és boldog tekintettel néznek fel a nagy Sztálin szobra előtt Rákosi Mátyásra, a világ minden táján lobognak a májusi zászlók, a béke híveinek nagy seregszemléjére vonulnak a milliók. A budapesti májust, a Sztálintér felé igyekvő milliónyi tömeget idéztük , ám ezen a napon úgy érzi az ember, hogy közelebb van hozzá London és Róma, mint máskor, közelebb van hozzá minden távoli város, amelyben éppúgy zászlók alatt és a béke harcoszlopaiba gyűlve tüntető menetben vonulnak fel a jövendőért küzdő milliók a május elsejei menetben. Nemcsak azért, mert május elseje nemzetközi ünnep, a népek szolidaritásának non a napja, hanem azért is, mert ezen a májuson minden eddiginél nagyobb erővel zeng a népek millióinak ajkán a békét követelő kiáltás — magyarul, oroszul, franciák, angolok, németek nyelvén, minden nép nyelvén. Hiába tiltotta meg Impelliterri newyorki polgármester a manhattani felhőkarcolók és brooklynii híd építőinek és tervezőinek májusi béketüntetését. Ezen a májuson emeltebb fővel, biztosabb reménnyel kiáltják békét követelő jelszavaikat a nyugati tüntető milliók is: bátorságuk és törhetetlenségük is részes abban, hogy így megerősödött és történelemfordító tettekre képes a béke tábora. Iszonyúan félhetnek a népi akaratától, a békétől az amerikai polgármesterek s egyes nyugateurópai kormányférfiak, ha tilalommal és rendőrrel akarják elfojtani a béke májusi hangját. Negyven éve már, hogy Ady leírta rab-Magyarországon, s milyen igaz, milyen figyelmeztető ma is a nyugati hatalmasságoknak: ,,Május beszél és nekünk most, amit mond rendőrileg, ím, meg nem tiltható. Virágozz fa és nöjj higynyire kis domb , dolgok, ti, igasságot tegyetek." Május h ír, izgat és beszél a nyugati millióknak. Nincs országhatár és távolság, amely elrejtse a bécsiek és brüsszeliek előtt, hogy milyen májust ünnepel Moszkva és Peking.Rendőrileg, ím, meg nem tiltható, hogy az egyszerű emberek reménykedve tekintsenek a felé az ország felé, ahol a májusi eszmék harminchat esztendeje győzelemre jutottak s a földnek hatalmas darabja felé, ahol a szovjet emberek felszabadító harca nyomán igazi virágba borulhattak, szabaddá lehettek a májusok. »Rendőrileg, ím, meg nem tiltható, hogy a kapitalizmus »békéjenec« nyomorúságában élő milliók ne tekintsenek reménykedéssel és várakozással az igazi béke, a megvalósult szocializmus, az épülő kommunizmus hazája, s a nyomában haladó népi demokratikus országok felé, ahol ezen a májuson is a nép új győzelmeiről, a jövőért vívott harcban elért új eredményekről számolhatnak be az újjongó, a boldog májusi menetek milliói. Sem rendőr, sem, fegyver nem fojthatja a nyugati milliókba a szót, a békét követelő kiáltást, s az akaratot, hogy az egyszerű emberek öszszefogjanak s megvédelmezzék magukat és jövőjüket. Egyszerű és világos szavakat őriznek a szívükben az emberek, Sztálin szavait. »A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette.* Száz meg száz nyelven ismétlik meg ma, május elsejéig ezeket a sztálini szavakat. Sztálin szavai segítettek eddig is a béke harcsainak, — ezután is e figyelmeztetés jegyében küzdenek győzelmükért a százmilliók. A győzelem— minden győzelem harc szülöttje! — a világméretű békeküzdelem nem egy frontszakaszán egyre közelebb van. Párizs és egész Franciaország népe, amikor a községi választásokon győzelemre vitte a kommunisták listájáta béke megőrzésének ügyéért szállt síkra. A dán munkások s parasztok, akik szavazataikkal kormányt buktattak, mert az az »atlantiak« szolgálatába állt a nép szolgálata helyett, széttépték a háborús gyújtogatók hazugság-fonadékát. Az esseni és hamburgi tüntetők, akiknek bátor szava megremegtette a bonni Bundestag méltóságos küldötteit, elérték, hogy a nyugatnémet felsőház nem merte ratifikálni a háborús szerződéseket. A párizsi, a kopenhágai, a bonni májusis győzelmi menet lesz, mint ahogy győzelmi menet az idei május minden felvonuló tömegének menete szerte a földön. Az egyszerű emberek ügyének, a béke ügyének győzelme az, hogy a Szovjetunió sztálini békepolitikája következetes, céltudatos lépéseivel (Folytatása a 2.oldalon). A szovjet sajtó kommentárjai a nemzetközi kérdésekről A külpolitikai helyzet A legutóbbi napok nemzetközi eseményeiben világosan felismerhető két ellentétes irányú erővonal kialakulása. Az egyik a Szovjetunió következetes és reális békepolitikájának irányát jelzi, a másik a békekezdeményezések által teremtett kedvezőbb nemzetközi légkör megzavarására irányuló legtöbb képviselői bizonyos amerikai körök és a feszültség fenntartásának közvetlen érdekeltjei. A világ legkülönbözőbb népei körében általános az óhaj, hogy minél előbb tisztázódjék: a nyugati hatalmak vezetői mennyire hajlandók őszintén és tevékenyen részt venni a szovjet békekezdeményezések realizálásában? Kétségtelen, hogy a nyugateurópai országokban számos politikai tényező is támogatja a közvélemény óhaját, ugyanakkor más tényezők tevékenyen közreműködnek a béketörekvések megzavarásában. Elénk visszatetszést kelt az egész világon az amerikai fél magatartása a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyaláson. A Zsenminzsibao a Tettek értékesebbek a szavaknak című cikkében, amelyben egyébként részletesen kifejti a kínai álláspontot a Pravda április 25-i vezércikkével kapcsolatban és amelyet lapunk más helyén részletesen ismertetünk — a panmindzsomi tárgyalásokkall kapcsolatban megállapítja, hogy az Egyesült Államoknak kompromisszumra kell törekednie és nem makacsul elutasítani a koreai-kínai fél javaslatát, amely a fegyverszünet megvalósítására irányul. »Legtöbb ideje — írja a Zsenminzsibao — hogy tettekkel törekedjünk a béke megvalósítására. .A próbatétel komoly és az Egyesült Államok egyszerűen nem vonhatja ki magát alóla.* Az angol sajtó is bírálja az amerikaiak panmndzsoni magatartását. A Daily Express Harrison amerikai tábornok tárgyalási modorát igen élesen bírálja és felveti a kérdést, hogy helyesebb lenne talán katonák helyett diplomatákra bízni a tárgyalásokat. A másik kérdés, ami kétségkívül a legélénkebben foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt: Németország békés egyesítésének lehetősége s az ezzel összefüggő problémák. Németország népe e tekintetben egységes és határozott álláspontot foglal el, aminek legutóbb a Német Béketanács elnöksége adott hangot. A Német Béketanács elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben üdvözli a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányának az öt nagyhatalom békeegyezményére vonatkozó válaszát és megállapítja, hogy »a nagyhatalmak Németországra vonatkozó megegyezése biztosítaná Európa békéjét és rendkívüli mértékben elősegítené a béke helyreállítását az egész világon. Ugyanekkor a nyugatnémet háborús politika képviselői, látva a német nép egyre fokozódóellenállását, igyekeznek a terror és a megfélemlítés módszereivel keresztülhajszolos terveiket. A szövetségi tanács — a nyugatnémet parlament felsuháza — mint ismeretes, elhalasztotta a bonn , új- párizsi szerződések ratifikálását és fleuss nyugatnémet elnök nem merte aláírni az *európai védelmi közösségről* szóló szerződést. Adenauer politikájának ez a súlyos veresége módfelett felingerelte a bonni revansisztákat és védnökeiket. N. Poljanov,zz Izvesztyijában foglalkozik az, bonni helyzet legújabb fejleményeivel és idézi Adenauernek a Spandauer Volksblatt által közölt nyilatkozatát, amely szerint »ugyan kerülő úton, de új utat talált arra, hogy mégis életbeléptesse a szerződéseket. Adenauernek ezzel a kijelentésével kapcsolatban még a jobboldali nyugatnémet lapok is hangoztatják, hogy az Adenauer-klikk Mi ideg államcsínnyel« igyekszik céljait keresztül hajszórnn’. Az Izvesztyija cikkírója így jellemzi a helyzetet: »A bonni klikk minden tőle telhetőt elkövet a militarista szerződések életbeléptetése érdekében, Adenauer és társai azonban, mind a tények bizonyítják, a militarista tervek valóra váltásának meggyorsítására irányuló kísérleteikben egyre újabb akadályokba ütköznek.* Ezek az akadályok nemcsak a nyugatnémet nép ellenállásában mutatkoznak meg, hanem abban az egyre fokozódó aggodalomban is, amivel a nyugati országok közvéleménye és egyes politikai körei kísérik az új náci Wehrmacht felállítására irányuló erőfeszítéseiket. A DPA nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint az, úgynevezett Blank-hivatalban működő négy volt magasrangú Wehrmacht-tiszt utazott Angliába, hogy meglátogassa az angol fegyvergyáraikat és katonai létesítményeket. A küldöttség tagjai között van Speidel volt náci tábornok is, Rommel egykori vezérkari főnöke. Az angol közvéleményben a volt náci tábornok látogatása élénk felháborodást keltett, aminek egy alsóházi interpelláció is hangot adott. Speidelről egyébként köztudomású, hogy tervet dolgozott ki, amely szerint háború esetén Nyugat-Németország egyes vidékeit el kell pusztítani. A múlt évi hadgyakorlatok során kipróbálták ezt a tervet és akkor a Der Spiegel című hamburgi lap — támogatva a Speidel-tervet — azt írta: a hosszantartó harcokat gyakorolták, amelyeka helyzet súlyosra fordulása esetén* addig fognak tartani,’ amíg a ’ruhrvidéki robbantóegységek valamennyi fontos üzemet el nem pusztítanak. Ridgway tábornok az »atlanti haderők* főparancsnoka kiegészítette a Speidel-tervet és ennek megvalósítását máris megkezdték. Hollandiában óriási gátépítéseket kezdtek a Rajna medrének szűkítésére, hogy ahelyzet súlyosrafordulása eseténs robbantásokkal meggátolják a folyó lefutását és így a Rajna elárasztaná az Alsó-Rajna egész partvidékét, beleértve a Ruhr-vidéket is. A háborús bajkeverők pusztításra és rombolásra irányuló tervei éles kontrasztban vannak azokkal a hatalmas alkotásokkal és békés építőtervekké, amelyek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népeit foglalkoztatják. Ennek a látványnak hatása alól a nyugateurópai polgári körök sem tudják többé kivonni magukat. Jellemző ebből a szempontból a Combat című francia polgári lap cikke, amely a szovjet diplomácia békepolitikájának folyamatosságát méltatja és megállapítja, hogy »a szocialista építés embereinek emelkedik az életszínvonala, a szovjet emberek béke után vágyódnak. A továbbiakban pedig így ír: »Be kell ismernünk, hogy a Szovjetuniónak nincs szüksége háborúra ... A Szovjetunió ereje és befolyása ipari és gazdasági életének fejlődésével, élelmiszer- és nyersanyagtermelésének fokozódásával együtt erősödik... Amit a szovjet kérdések hírhedt *szakértői« már" évek óta megpróbáltak eltitkolni a nyugati vezetők és a nyugati tömegek előtt, most nyilvánvalóvá vált.A szovjet államnak tett kiváló katonai szolgálataiért tüntettek ki Lenin-renddel. K. J. Vorosilov szívélyes szerencsekívánatait fejezte ki Bugyonnij marsallnak a magas kitüntetés alkalmából és további sikereket kívánt neki A megjelentek melegen megtapsolták K. J. Vorosiov beszédét. A Szovjet Hadsereg tábornokai és tisztjei egy nagy csoportjának Vorosiov elvtárs különböző érdemrendeket és érmeket nyújtott át a Szovjet Hadseregben teljesített hosszú és kifogástalan szolgálatukért. A kitüntetettek között szerepelnek: P. F. Batickij és L. A. Pern altábornagyok, A. Sz. Blagovescsenszkij és V. G. Kracsev, a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett repülőaltábornagyok, J. T. Bazsanov tüzérségi altábornagy, G. V. Poujekiov, a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett tüzérségi altábornagy, B. V. Bicsevszkij mérnökaltábornagy, P. F. Zareckij, a Szovjetunió Hőse címmel kitüntetett vezérőrnagy, V. V. Zelencov és G. V. Zimin repülővezérőrnagyok, F. G. Akulisnyin és V. A. Kasirkin ezredesek. A kitüntetettek nevében A. J. Stalozov vezérőrnagy és A. N. Kuznyecov ezredes szólalt fel. K. J. Vorosilov meleg szerencsekívánatait fejezte ki a kitüntetett tábornokoknak és tiszteknek, majd rövid beszéddel fordult hozzájuk. A megjelentek nagy figyelemmel hallgatták beszédét. — A szovjet nép, a Kommunista Párt és a szovjet kormány — mondotta Vorosilov — hazánk óriási területén az új, kommunista társadalom építésén munkálkodik, változatlanul a lenini-sztálini békepolitikát folytatja, az egyenjogúság, a népek barátsága és a többi országgal való együttműködés politikáját a tartós és szilárd béke megteremtése érdekében. A szocialista haza egész története folyamán fegyveres erőink a szovjet nép békés munkáját védelmezték, sohasem fenyegettek senkit és sohasem támadtak meg senkit. Igaz, a Szovjet Hadseregnek nem egyszer használnia kellett fegyverét, nem egyszer súlyosan megverte az ellenséget, de csak azokban az esetekben, amikor az ellenség megtámadta hazánkat, félbeszakította a szovjet dolgozók békés munkáját. Fegyveres erőink most is békés életünk felett őrködnek, senkit sem fenyegetnek, senkit sem készülnek megtámadni. — Ilyen a szovjet állam fegyveres erőinek természete — mondotta Vorosilov —, ilyenek Szovjet Hadseregünk hagyományai. Éppen e hagyományok szellemében, Lenin— Sztálin pártja nagyi eszméinek és a haza iránti határtalan odaadásnak szellemében kell nevelni fegyveres erőnk állományát Befejezésül K. J. Vorosilov további sikereket kívánt a kitüntetett tábornokoknak és tiszteknek. K. J. Vorosiov a szovjet tábornokok és tisztek egy csoportjának érdemrendeket nyújtott át Moszkvából jelenti az MTI. K. J. Vorosiov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke érdemrendeket és érmeket nyújtott, át szovjet tábor- nokok és tisztek egy csoportjának. Lenin-rendet nyújtott át Sz. M. Bugyonnij marsallnak, akit 70. születésnapja alkalmából a „4 népek barátsága eszméjének diadala.’ A Pravda vezércikkének címe ió.4 népek barátsága eszméjének diadala*. *A szocialista tábor országainak népeit a testvéri barátság és kölcsönös segélynyújtás erős kötelékei fűzik egymáshoz. A szcialistatabor országainak együttműködése a proletárinternacionializmus elvein alapszik. Ennek az együttműködésnek alapja a kölcsönös segítségnek és a közös felemelkedés kivívásának őszinte vágya. Egészen más képet mutat a kapitalizmus tábora. A burzsoázia ideológusai fajgyűlöletet hirdetnek, a nacionalizmus és a kozmopolitizmus feslett »eszméit« kultiválják, megpróbálják szétforgácsolni és gyengíteni a népek erőit, megtörni az imperialista elnyomás ellen a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harc elszántságát. A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy eszméi egyre mélyebben hatolnak be minden ország dolgozóinak tudatába. Szilárdul a népek egysége a békéért, az új háború előkészületei és kirobbantása ellen vívott harcban* — írja a többi között a Pravda. Az Izvesztyija vezércikkének címe »,a békéért és a népek közti barátságért. »Államunk békeszerető külpolitikájának újabb meggyőző bizonyítéka az a válasz, amelyet a szovjet kormány a Népek Békekongresszusa Bizottságának levelbre adott. Mint ismeretes, a Népek Békekongreszszusának Bizottsága javasolta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy kezdjenek tárgyalásokat az öt nagyhatalom békeegyezménye megkötése céljából. •A lap idézi a szovjet kormány válaszának szövegét, majd így folytatja: »A békeegyezmény megkötésének ellenzői hiába próbálják kétségbevonni ennek az egyezménynek szükségességét. Meg akarják téveszteni a néptömegeket, azt bizonygatják, hogy a békeegyezmény aláírása aláássa az EgyesültNemzetek Szervezetének alapjait. Világos, hogy az ilyenfajta érvek homokra épültek. A békeegyezmény aláírása nem hogy nem ássa alá az ENSZ alapjait, hanem még erősebbé teszi. Hiszen az ENSZ az öt nagyhatalom akaratának egységén, azon épül, hogy a Biztonsági Tanácsban a béke fenntartása döntő fontosságú kérdéseinek megoldásakor az öt nagyhatalomnak egyhangú döntést kell hoznia.* A proletárinternacionalizmus győzelmes lobogója A Pravda csütörtöki száma közli Azizjan-nakA proletárinternacionalizmus győzelmes lobogója* című cikkét. A proletárinternacionalizmus valamennyi ország munkásai nemzetközi szolidaritásának és kölcsönös támogatásának, egységének ideológiája a reakció ellen, az elnyomás ellen vívott harcban. A proletárimnternacionalizmus lényegét világosan kifejezi Marx és Engels híres jelmondata: »Világ proletárjai egyesüljetek!” A munkások harcolnak minden elnyomás és jogfosztás ellen. A proletária térnacionalizmus abból indul ki, hogy nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom, hogy a proletariátus társadalmi felszabadítása elképzelhetetlen a nemzeti elnyomás megszüntetése nélkül, szabadság és a népek egyenjogúsága nélkül. A proletárinternacionalizmus szöges ellentéte a burzsoá nacionalizmusnak, amely helyesnek tartja a nemzeti elnyomást és jogfosztást, nemzeti ellenségeskedést szít és ily módott próbálja szétforgácsolni a dolgozók erőit, megakadályozni, hogy kivívják szabadságukat. A proletárinternacionalizmus elválaszthatatlan a dolgozó tömegei-, hazafiságától. A kizsákmányoló társadalomban a dolgozók hazafisága a hazai föld szeretetét összekapcsolja az elnyomók elleni gyűlölettel, a reakcióellen, az igazi demokráciáért vívott harccal. Midőn pedig a dolgozók sorsuk uraivá lesznek, hazafiságuk soha nem látott erejűvé válik és minőségileg új jellegűvé lesz. Világos példája ennek a szovjet nép hazafisága, a népi demokráciák dolgozóinak hazafisága. .A demokratikus tábor országainak kölcsönös kapcsolatai az internacionalizmus megingathatatlan alapján nyugszanak. A demokratikus tábor országai együttműködésének alapja az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös segítésnek és a közös gazdasági haladás elérésének őszinte vágya. Az európai népi demokráciák dolgon