Magyar Nemzet, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-02 / 127. szám
A Béke Világtanács és a kultúra védelme A Béke Világtanács június közepén tartandó budapesti ülésszakának napirendjén nemcsak a koreai kérdés, a német kérdés, a nagyhatalmak békeegyezményének ügye, hanem a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítésének problémája is szerepel. Joliot-Curie professzor, a Béke Világtanács elnöke, akit a budapesti ülésszak alkalmából körünkben köszönthetünk, a Népek Békekongresszusán — a nemzetközi feszültség enyhítésének és a béke biztosításának módjait vizsgálva — a következőket mondotta: »A kulturális csere, a kultúra kölcsönös megismerése és minden rés azokon a korlátozásokon, amelyek a tudományos és művészeti tevékenységet akadályozzák, hozzájárulás a béke fenntartásához és az emberek közötti megértéshez. A Béke Világtanács mindig arra törekedett, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésének e kedvező feltételeit előmozdítsa...« A Béke Világtanács — a nemzeti kultúrák magasabbrendű egységének biztosítására — már évek előtt felhívta a különböző földrészek országainak nemzeti békebizottságait, hogy szervezzék meg a népei-, minél szélesebb körű kulturális csereakcióit. A Béke Világtanács, hogy támogatást nyújtson a kultúrcseréhez, 1951 elején felállította a Nemzetközi Kultúrcsere Bizottságot, amelynek feladatává tette a nemzeti békebizottságok megfelelő tájékoztatását és a kulturális megmozdulások koordinálását .A kulturális csere — olvassuk a Béke Világtanács két esztendővel ezelőtti határozatában — csak akkor válhat gyümölcsözővé a kultúra és a béke számára, ha a kölcsönösség alapján valósul meg Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a kapcsolatok felvételét úgy készítik elő, hogy az valóban felkeltse a nyilvánosság széles rétegeinek érdeklődését, illetve kiterjedjen a kulturális tevékenység tágabb területére. A Béke Világtanács egy másik határozata, arról szólt, hogy olyan nemzetközi értekezleteket és összejöveteleket kell szervezni, amelyek során az egyes, országok kulturális képviselői szakmai kérdésekben közel kerülhetnek egymáshoz. Szükség van az orvosok, tudósok, írók, festőik, építészek, várostervezők, muzsikusok, filmművészek, tanárok és tanítók értekezleteinek és összejöveteleinek megrendezésére. Erről a kérdésről is beszéltJoliot-Curie professzor a Népek Békekongresszusán, amikor a következőket mondotta: »A tudomány kétségtelenül az emberi kultúrának az a területe, amely a legmegragadóbb példát nyújtja arra, hogy milyen sokat nyerhet az emberiség, ha az emberek szabadon cserélhetik fel elgondolásaikat. Nincs olyan felfedezés, amelyre egy helyen jöttek volna rá, anélkül, hogy ne használták volna fel e felfedezés megvalósításához a világ különböző helyein folytatott kutatások eredményeit. E kutatási eredmények ismerete nélkül ezek a felfedezések nem jöhettek volna létre. A tudomány haladása — és ennek következtében a civilizáció haladása — megköveteli a tudományos értesülések szabad közlését. És ez nem csupán a szakembereket érdekli, hanem a legnagyobb mértékben érdekl a nagyközönséget is.« A villamosság felfedezése és a penicillin feltalálása, a békés célokra szolgáló atomkutatás és a rákbetegség elleni küzdelem, a régészeti feltárások helyes értékelése és a néprajzi vizsgálatok megfelelő alkalmazása, az új gépeik megszerkesztése és az irodalmi alkotások tudományosan megalapozott katikája, mind-mind szükségessé tette és teszi a tudományos cserét. Ennek a tudományos cserének a jegyében tanácskoztak a múlt héten Bécsben a világ legkitűnőbb orvosai, hogy együttesenindítsanak küzdelmet az egészségügy fejlődését megakadályozó tényezők elhárításáért és az emberiség egészségvédelmének megjavításáért. A bécsi Nemzetközi Orvoskongresszuson öt világrész orvosai cserélték ki tapasztalataikat. A Béke Világtanácsnak a kultúrcserére vonatkozó határozata indította el azt a mozgalmat is, amelyet a világ haladó írói kezdtek a békéért küzdő írók világkongresszusának előkészítésére. Az első ilyen irányú lépések a Népek békekongresszusa idején történtek, amikor a Bécsben tartózkodó írók eszmecserére jöttek össze. Bizonyos, hogy a Béke Világtanács budapesti ülésszakán közreműködő írók újabb megbeszélései tovább viszik a megvalósulás felé a békéért küzdő idők világkongreszszusának gondolatát. A Béke Világtanács már régebben felszólította a nemzeti békebizottságokat, hogy a kulturális csere szellemében — rendezzenek népművészeti kiállításokat, újjáépítési dokumentációs kiállításokat, gyermekkönyv- és gyermekrajzkiállításokat, továbbá fordítsanak gondot a bibliográfiai, iroodalmi és tudományos kiadványok nagyarányú cseréjére. A Béke Világtanács egyik nagy horderejű kulturális határozata arra vonatkozott, hogy a béke hívei világszerte emlékezzenek meg a kultúra nemzetközi jelentőségű évfordulóiról. E Ezek a megmozdulások lehetőséget teremtenek az Országos Békebizottságok számára — állapította meg a Béke Világtanács 1961-es bécsi ülésszaka —, hogy fokozzák az érdeklődést a kulturális tényezők, valamint a lakosság legszélesebb rétegei körében a kultúra fejlődése, az egész emberiség közkincse iránt.* E határozati alapján 1952-ben a világ, békeharcosai megemlékeztek Victor Hugó születésének 150. évfordulójáról, Leonardo da Vinci születésének 500. évfordulójáról, Gogol halálának 100. évfordulójáról és Avicennus halálának 1000. évfordulójáról. Ebben az esztendőben a nemzetközi békemozgalom felelevenítette Rabelais szellemét és most Kopernikusz emlékének készül áldozni. Azok az ünnepségek, amelyeken a békeszerető és kultúrabecsülő emberek Victor Hugó, Leonardo da Vinci, Gogol, Avicenna és Rabelais emléke előtt tisztelegtek, a nemzeti kultúrákat egybefoglaló, oszthatatlan világkultúra híveinek hatalmas demonstrációi és az egész világot átfogó békemozgalom messzire kiható eseményei voltak. Ország-világ meggyőződhetett arról, hogy — hiába mesterkednek a háborús uszítók, hiába terjesztik hazugságaikat a modern barbárok — a népek megbecsülik egymás szellemi értékeit és a népeket nem lehet az igazi értékek tekintetében megtéveszteni. Anyugati felsőbbrendűség meséjével elárasztott nyugati közvélemény — mint Hja Erenburg mondta — a világjelentőségű kulturális évfordulók alkalmából rendezett ünnepségeken az eddiginél is jobban felismerte, hogy a kulturális életben »Nyugatot és Keletet játszani«: szellemi sötétség, a műveletlenség kultusza, a gondolat alárendelése a csendőröknek és politikai vámőröknek. Az olasz reneszánsz nyomait ott találjuk a legszebb régi moszkvai paloták díszítésén és az orosz kritikai realizmus regényeinek hatása kitörölhetetlen az angol, vagy a francia irodalom történetéből. A Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban — ahol a békemozgalom valóban népi mozgalommá szélesedett és a népek akaratát kifejező hivatalos kultúrpolitika is alátámasztja a békemozgalmat — a tömegek és a kormányok örömmel köszöntik a Béke Világtanácsnak a kulturális cserére és a kultúra védelmére vonatkozó útmutatásait Míg a mai Egyesült Államokban indexre helyezik Mark Twain-t és a mai Franciaországban a kormány nem hajlandó támogatást adni Voltaire kiadatlan írásainak megjelentetésére, a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban — a kultúrcsere jegyében — kiadják a haladó amerikai és nyugateurópai irodalom régi és új értékeit. A Szovjetunióban Victor Hugó, Balzac, Flaubert, Anatole Francé, Zola, Maupassant és Barbusse regényei több példányban kelnek el, mint Franciaországban. Magyarországon — az orosz klasszikusok és a szocialista-realista szovjet művek oldalán — második házára találtak Dickens, Fielding, Balzac, Cervantes, Goethe, Heine könyvei. A béketábor országaiban, ahol a kultúra védelmének és a kulturális cserének a gondolata egybekapcsolódik a béke gondolatával, a békeharcos értelmiség aktív szerepet játszik a békemozgalom kiszélesítésében. Magyarországon az értelmiség széles rétegei nagy szeretettel köszöntik a Béke Világtanács budapesti ülésszakára érkező világhírű külföldi írókat, művészeket és tudósokat, akiket a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége külön üléseken, összejöveteleken, baráti megbeszéléseken fog üdvözölni. A kultúrcsere jegyében a magyar értelmiség képviselőinek a Béke Világtanács budapesti ülésszaka idején alkalmuk lesz szorosabbra fonniuk szellemi kapcsolataikat a külföldi értelmiséggel. A Béke Világtanács budapesti tanácskozásai és az itteni kulturális találkozók fokozzák majd a világ értelmiségének küzdelmét az öregek és fiatalok, férjfiak és nők életének megmentéséért, a könyvek és képek, a kutatóintézetek és kultúrházak, a múzeumok és templomok megóvásáért, a szép emlékek megőrzéséért, az álmok, vágyak és tervek diadaláért. Sós Endre A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának nyilatkozata a szovjet kormány határozatáról Adenaner tiltakozása a négyhatalmi értekezlet összehívása ellen Csütörtökre halasztották a panmindzsoni fegyverszüneti tárgyalások folytatását A külpolitikai helyzet június 1-én, hétfőn kellett volna összeülniük Panmindzsonban a két fél fegyverszüneti küldöttségeinek. Ez az ülés elmaradt. A koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség május 31-én az Új Kína útján közhírré tette, hogy Nam Ir tábornok, a koreai-kínai fegyverszüneti küldöttség vezetője — a küldöttség rangidős összekötőtisztjén keresztül — javasolta a másik félnek: további három napig szüneteltessék a teljes fegyverszüneti küldöttségek illéseit és a következő ülésre június 4-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor kerüljön sor. A másik fél hozzájárult a javaslathoz. A világ békeszerető közvéleménye nagy érdeklődéssel tekint a panmindzsoni tárgyalások e legközelebbi ülése elé. A béke hívei mindenütt megértették: a Szovjetunió Minisztertanácsa Németországgal kapcsolatos legutóbbi határozatának világpolitikai jelentőségét a béke szempontjából. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa rendkívüli ülésen foglalkozott ezzel a határozattal és megállapította, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatásáról szóló határozata és a szovjet főbiztosi hivatal felállítása fontos hozzájárulás a német kérdés békés megoldásához és Európa békéjének megszilárdításához. A Neues Deutschland, Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja, a többi között ezeket írja: »A Szovjetunió Minisztertanácsának határozatával, amely a német nép és a szovjet nép közötti barátság elmélyítését szolgálja, új fejezet kezdődne a Németország egységéért és függetlenségéért folyó küzdelemben... A határozat újabb bizonyítékot nyújt a német népnek arra, hogy a Szovjetunió kormánya híven őrzi Sztálin nagy hagyatékát és a győzelem távlatát tárja fel a német hazafiak küzdelme előtt. Ez a határozat azt a szent kötelességet rója a német népre, hogy sorait még szorosabbra zárja, még áldozatosabban, még kitartóbban, még szervezettebben és fegyelmezettebben harcoljon az imperialista háborús gyújtogatók ellen, Európa békéjének biztosításáért és a német nemzeti egység kivívásáért.* A Freies Volk, Németország Kommunista Pártjának központi lapja, megállapítja: »A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata alapján Szemjonov nagykövet (a németországi szovjet főbiztos) feladata az lesz, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban ellenőrizze azoknak a kötelezettségeknek teljesítését, amelyek a potsdami egyezményből, a nagyhatalmaik Németországra vonatkozó egyetlen nemzetközi megállapodásából adódnak. A lap kifejti: Szemjonov nagykövetnek az lesz a feladata, hogy mindent megtegyen az egységes, békeszeretű, demokratikus és független Németországnak a potsdami egyezményben szavatolt helyreállítása érdekében. E feladat fontosságát hangsúlyozza az a tény is, hogy — a Szovjetunió Minisztertanácsának határozata szerint — a szovjet főbiztos fenntartja a kapcsolatot a három nyugati hatalom meg Szálló hatóságainak képviselőivel azokra az össznémzteljellegű kérdésekre vonatkozóan, amelyek a négy nagyhatalom egyezményéből adódnak. A potsdami szerződés megvalósításával el lehet érni Németország békés fejlődését, egységének helyreállítását, a békeszerződés megkötését és az összes megszálló csapatok kivonását. A Freies Volk cikke azzal végződik, hogy a Szovjetunió németországi főbiztosságának felállítása a német nép széles rétegeiben nagy örömet keltett. Ugyanakkor a német nép bonni és washingtoni ellenségei körében erős megrázkódtatást okozott.Ezért nem foglalt még eddig állást — írja a lap — Szemjonov kinevezésével kapcsolatban sem Adenauer, sem Eisenhower. Hallgatásukkal leplezik le magukat. Annál hangosabb azonban a nép szava.* Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártjának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese vasárnap Drezda főterén, ahol 50.000 ember előtt elhelyezte az amerikai-angol légierők által 1945-ben teljesen elpusztított belváros szocialista újjáépítésének alapkövét, rámutatott a Szovjetunió békekezdeményezéseinek történelmi jelentőségére. Hangsúlyozta, hogy a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatása és a szovjet főbiztosság létesítése a szovjet kormány újabb fontos hozzájárulása a német kérdés békés megoldásához. Alább részletesen ismertetjük Adenauer legújabb gyalázatos lépését, amely a négyhatalmi értekezlet összehívása és a német kérdés békés rendezése ellen irányul. A DMP jelentése szerint: Adenauer óvást emelt az Egyesült Államok kormányánál az ellen, hogy a bonni és párizsi szerződések életbelépése előtt négyhatalmi értekezletet tartsanak Németország kérdésében. Adenauer ugyanúgy ellensége a német népnek, mint Li Szín Alán a koreai népnek. A The New Statesman and Nahon Adenauert »Európa Li Szín Man-jának« nevezi. A cikk így végződik: »Ha Adenauernek lehetővé teszik, hogy meghiúsítsa a négyhatalmi értekezletet és a német probléma békés megoldását, Európa még nagyobb és még szörnyűbb Koreává válhat. A Reuter-iroda jelentése szerint Pierre Mendes-France, az új francia dezignált miniszterelnök, szerdán mutatkozik be a nemzetgyűlésen és kér felhatalmazást az új kormány megalakításául. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának nyilatkozata Berlinből jelenti az ADN- A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa május 30-án rendkívüli ülést tartott, amelyen Grotewohl miniszterelnök javaslatára nyilatkozatot, fogadtak el. A nyilatkozat megállapítja, hogy a szovjet kormánynak a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság felesz- látásáról szóló határozata messzemenően megfelel a német nép érdekeinek. »A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa — hangzik a nyilatkozat — a köztársaság lakosságának és minden német hazafinak nevében szól, amikor megállapíja, hogy a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság a potsdami egyezmény szellemében nagy segítséget nyújtott a német népnek békés újjáépítési munkájában. A szovjet kormány békepolitikája, amely kifejezésre jutott a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság munkájában, népeink barátságának kifejlődésére és elmélyülésére vezetett. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége főbiztosi hivatalának megteremtése Németországban, Berlinnel, a német fővárossal, mint a főbiztosság székhelyével, annak a békés és baráti politikának következetes folytatását jelenti, amelyet a Szovjetunió Németország irányában követ. Ez a politika, a potsdami határozatok értelmében, állandóan a független, demokratikus, békeszerető és egységes német állam megteremtésére irányul A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának határozata további fontos lépést jelent előre az egység és a béke felé vezető úton, amelyen a német nép elszánt akarással halad. A nyilatkozat megállapítja, hogy a főbiztos megbízatása egyenes folytatása a Szovjetunió Németország irányában, követett békepolitikájának. Ez a Németországgal megkötendő békeszerződés alapelveinek szovjet tervében is kifejeződött, amely lehetővé teszi az egységes és demokratikus Németországbékés fejlődését és valamennyi megszálló csapatnak a békeszerződés megkötésétől számított egy éven belüli kivonását tervezi. A nyilatkozat hangsúlyozza: a nyugati hatalmak bonni főbiztosainak tevékenysége arra irárnyul, hogy még jobban elmélyítse Németország széttagoltságát és hogy Nyugat-Németországra rákényszerítsék a bonni és párizsi szerződéseket. Ez a politika megakadályozza a békeszerződést és Nyugat-Németországban bizonytalan ideig fenn akarja tartani az idegen katonai uralmat. A nyilatkozat leszögezi, hogy ez a politika, mely a fasizmus megerősödéséhez vezet és alkalmas arra, hogy Nyugat-Németországot a revanséhes német militarizmus tűzfészkévé változtassa, éppenúgy ellentmond a német nép, mint más népek érdekeinek. Majd a következőket szögezi le a nyilatkozat: »A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa politikája alapelveként elismeri a potsdami egyezményben szabályozott kötelezettségeket és igényeket. A minisztertanács és a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája ebben az értelemben javaslatokat tett a hazánk keleti és nyugati részén élő németek közötti megértésre, Németország egységének helyreállítása és a békeszerződés megkötése céljából. Ezek a javaslatok a német nép körében nagy visszhangra találtak, minthogy minden békeszerető férfi és nő akaratát juttatták kifejezésre.* A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa — állapítja meg végül a nyilatkozat — a határozatban a szovjet nép bizalmának újabb bizonyítékát látja és fontos hozzájárulást a német kérdés békés megoldásához, Európa békéjének megszilárdításához. A határozatból bátorságot merítenek az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért küzdő hazafias erők. A nyilatkozat felhív minden igaz német hazafit: emelje magasra és vigye győzelemre a nemzeti függetlenség zászlaját." A németországi szovjet főbiztosságról szóló határozat visszhangja Németországban Berlinből jelenti az MTI. A Szovjetunió Minisztertanácsának a Németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság feloszlatására és a németországi szovjet főbiztosság létesítésére vonatkozó határozatai mind a Német Demokratikus Köztársaságban, mind Nyugat.Németországban igen erős visszhangot keltett. Valamennyi német lap vezető helyen*.ismertette a szovjet kormány nagy jelentőségű határozatát. A német közélet ismert személyiségei hangsúlyozzák, hogy a határozat a Szovjetunió kormányának a német demokratikus erők és a Német Demokratikus Köztársaság iránti bizalmáról tanúskodik. Friedrich tanár, a Német Béketanács elnöke kijelentette: " A szovjet kormány határozatában a Pravda május 24-i cikkében leszögezett politikai elvek következetes megvaláságát látom. Amíg Bonn továbbra is a háborús szerződések és Nmetország szétszakítottságának útját járja, a Szovjetunó Minisztertanácsa mostani határozatával újra azt a szándékát fejezi ki, hogy tárgyalásokat kezd. a német egység helyreállítása és a Németországgal kötendő békeszerződés érdekében. Friedrich tanár a továbbiakban rámutatt arra, hogy a szovjet kormány határozatának hatása alatt tovább fog erősödni a német békemozgalom. — A Béke Világtanács küszöbönálló budapesti ülésszakának előkészítésén — mondotta — még nagyobb gonddal fogunk munkálkodni, hogy Németországnak méltó képviselete legyen a népek fórumán és a budapesti tanácskozások is érezhetően előmozdítsák a német kérdés békés és igazságos rendezését. Heinz Willmann, a Német Béketanács főtitkára a következőket szögezte le: A Szovjetunió Minisztertanácsának határozata ismét bebizonyította, hogy a Szovjetunió a német nép teljes függetlenségének biztosítására törekszik és ezért mindent megtesz a német kérdéssel foglalkozó négyhatalmi értekezlet gyors összehívásai érdekében. A Szovjetunió lehetővé teszi, hogy a német nép Bonn és Washington minden zavaró kísérletezés gáncsoskodása ellenére kivívja hazánk újraegyesítését és biztosítsa Németország békéjét.