Magyar Nemzet, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
2 nemzetközi jelentőségű problémák, amelyek megkövetelik, hogy Franciaország, Nagy- Britannia, az Amerikai Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió részvételével haladéktalanul együttesen tárgyalják meg őket, hiszen az ENSZ alapokmányának értelmében mindenekelőtt ezekre az országokra hárul a felelősség a béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért. A szovjet kormány ennek megfelelően augusztus 4-i jegyzékében javasolta, tárgyalják meg a külügyminiszterek tanácskozásán a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. Az ilyenfajta fontos nemzetközi kérdések megtárgyalásának jelentősége nyilvánvaló. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke ennek ellenére teljesen lebecsüli a nemzetközi feszültség enyhítésének szükségességét, hiszen a francia kormány jegyzéke kikerüli az említett fontos és egyben megérett nemzetközi problémákat. A szovjet kormány augusztus4-i és augusztus 15-i jegyzékében szintén javasolta, hogy a külügyminiszterektanácskozásán mindért oldalról tárgyaljál, meg a német problémát. A szovjet kormány ezzel kapcsolatban indítványozta, tárgyalják meg a következő kérdéseket: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésének megtárgyalására; 2. ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása; 3. Németországnak a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi és gazdasági kötelezettségei megkönnyítése. A francia jegyzék számos fontos kérdést mellőz A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke mindezen kérdések közül csupán az össznémet választások kérdését érinti és teljesen mellőzi az összes többi kérdéseket, amelyek elsőrendű fontosságúak a német probléma megoldása szempontjából. Az ilyen álláspont annál tarthatatlanabb, mivel az össznémet választások kizárólag Németország belső ügye, amelyet magának a német népnek kell eldöntenie külföldi haital■mak beavatkozásának kizárásával. Másfelől, a szeptember 2-i jegyzék kikerüli azokat a Németországra vonatkozó alapvető kérdéseket, amelyeknek a megoldása a jelenlegi körülmények között lehetetlen a négy megszálló hatalom — Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió — tevékeny részvétele és együttműködése nélkül. A szovjet kormány két ízben megküldte Franciaország kormányának, éppúgy, mint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, a német békeszerződés alapjainak tervezetét, azzal a javaslattal, hogy vitassák meg ezt a tervezetet, vagy terjesszék elő megvitatás céljából saját békeszerződés-tervezetüket. Másfél év telt el azóta, de Franciaország kormánya nem nyilvánította véleményét a békeszerződés szovjet tervezetéről és nem terjesztette elő saját tervezetét. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta, hogy hat hónapon belül hívják össze a békeértekezletet valamennyi érdeket állam részvételével, Németország kellő képviseletének biztosításával a békeszerződés előkészítésének minden szakaszában és a békeértekezleten. A francia kormány válaszjegyzéke mellőzi a békeértekezlet összehívásának kérdését, jóllehet elvitathatatlan egy ilyen értekezlet jelentősége. Az ideiglenes össznémet kormány megalakításának elő kellene segítenie Németországnak békés és demokratikus alapokon történő, ú szovjet kormány javaslatának megfelelő egyesítését. Az ilyen kormány vagy a működő kelet- és nyugatnémetországi kormány helyére léphetne az össznémet szabad választások megtartásáig, vagy pedig ideiglenesen magára vállalhatna egyes össznémet funkciókat, mindenekelőtt az össznémet szabad választások előkészítését és megtartását, ugyanakkor Kelet- és Nyugat-Németország működő kormányai megmaradnának. Franciaország kormánya nem értett egyet a szovjet kormánynak ezzel a javaslatával. Ha a Szovjetunió említett javaslatával kapcsolatban ngm foglalnak állást, akkor kizártak a Németország egységének helyreálzását szolgáló, gyakorlatilag lehetséges intézkedések, hiszen nem létesül semmiféle olyan össznémet szerv, amely megvalósíthatná a német nép akaratát az össznémet választások előkészítése során. Azanznémet választások kérdése Ebből ugyanakkor következik, hogy olyan törekvés mutatkozik meg, amely az össznémet választások lefolytatását tulajdonképpen a megszálló hatalmak kezébe kívánja adni. Ez lehetővé teszi, hogy külföldi hatóságok megengedhetetlen módon nyomást gyakoroljanak a választások előkészítésének és lefolytatásának egész menetére. Végül Franciaország kormánya szeptember 2-i jegyzékében eltekintett olyan, külföldi államok képviselőiből álló úgynevezett »semages bizottság” létesítésétől, amelynek az volna a feladata, hogy az össznémet választások megtartása »feltételeinek megteremtése céljából vizsgálatot folytasson«. A francia kormány, mint ismeretes, ez év július 15-i jegyzékében még nem tagadta meg ezt és eddig sok hónapon át ragaszkodott hozzá. De ebben az esetben el kellene esniük az ellenvetéseknek azzal a szovjet javaslattal szemben, hogy a választások megtartásának ügyét bízzák magukra Kelet- és Nyugat- Németország németjeire, anélkül, hogy külföldi hatalom bármi módon beavatkoznék vagy nyomást gyakorolna. A szovjet kormány folyó év augusztus 15-i jegyzékében javasolta ezenkívül Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hozzanak határozatot Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek megkönnyítésére, éspedig: mentesítsék Németországot 1954. január 1-től a jóvátételi költségek és a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni államadósságok kifizetésétől; korlátozzák a megszállási költségeket olyan összegekre, amelyek nem haladják meg Kelet- és Nyugat-Németország állami költségvetése bevételeinek öt százalékát; teljes mértékben mentesítsék Németországot a négy hatalom külső megszállási kiadásaiból eredő és 1945. után keletkezett adósságai megfizetésétől. A francia kormány szeptember 2-i jegyzéke a Németország háborús következményekkel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek könnyítésére vonatkozó mindezeket a kérdéseket kikerüli. Egyébiránt a szovjet kormány javaslatának elfogadása most mindjárt komoly gazdasági könnyítést jelentene a német népnek és előmozdítaná a német gazdasági élet fellendülését, amit természetesen elvár Németország lakossága, hiszen a háború befejezése óta már több mint nyolc év múlt el A szovjet kormány továbbra is szükségesnek tartja, hogy mind Franciaország kormánya, mind pedig Anglia és az Egyesült Államok kormánya fejezze ki a Szovjetunió említett javaslataival kapcsolatos határozott álláspontját. A Németországra vonatkozó említett alapvető kérdések haladéktalan megoldásának szükségességét az írja elő parancsolóan, hogy az utóbbi időben kívülről egyre újabb antidemokratikus lépéseket tesznek, hogy az érintett államok parlamentjeitől kicsikarják mind a bonni, mind pedig a párizsi egyezmény ratifikálását .Ezen egyezmények segítségével igyekeznek megvalósítani Nyugat-Németország militarizálását és igyekeznek Nyugat-Németországot az agresszív északatlanti tömb engedelmes eszközévé tenni. Mindez annak ellenére történik, hogy ezeknek az egyezményeknek ratifikálása és megvalósítása Nyugat-Németországot új agressziós gócponttá tenné, annak a német népre és az európai béke fenntartására háramló valamennyi veszélyes következményével együtt és lehetetlenné tenné, hogy Nyugat- és Kelet-Németország egységes állammá váljék. A szovjet kormány javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását Figyelembe véve ezt a helyzetet, a szovjet kormány egyetért Franciaország kormányának azon javaslatával, hogy megkell tárgyalni az össznémet választások kérdését, szükségesnek tartja azonban azt is, hogy a külügyminiszterek tanácskozásán a német probléma megtárgyalását ne korlátozzák ezekre a kérdésekre. Meg kell egyezni arra nézve, hogy aküszöbönálló tanácskozáson a német probléma megtárgyalása New Yorkból jelenti a TASZSZ. Szeptember 28-án az ENSZ-közgyűlés ülésén felszólalt Argentína képviselője és támogatta a kanadaiküldöttnek a koreai kérdésben kifejtett álláspontját, amelynek az a lényege, hogy Kanada tiltakozni fog minden olyan kísérlet ellen, amely Korea erőszakkal történő egyesítésére irányul. Malik, Libanon küldöttségének vezetője beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy a nemzetközi feszültségészrevehetően enyhülte. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió részt vesz az elmaradt országokat támogató műszaki segélynyújtásban. Ezután a palesztinaikérdéssel foglalkozott és felszólította az ENSZ-et: tegyen határozottabb lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa döntéseinek végrehajtását. Kijelentette, a Palesztinába irányuló zsidó bevándorlás megszüntetése egyik előfeltétele annak, hogy az arab államok rendezzék-apcsolatenöket Izraellel. Javasolta: gyakoroljanak Tuniszban és Marokkóban általános közkegyelmet,szüntessék meg a rendkívüli állapotot és kötelezzék a francia kormányt, hogy megszabott időn belül adjon teljes önkormányzatot Tunisznak és Marokkónak. Nervo, Mexikó képviselője tiltakozott az ellen, hogy egyes országokban a kommunista mesterkedésnek próbálják feltüntetni a » nemzeti remények « minden megnyilvánulását. Kijelentette, hogy Korea egyesítésének kérdését békés úton, nem pedig erőszak alkalmazásával kell megoldani. A délutáni ülésen felszólalt Irak képviselője. Kijelentette, hogy a jelenleg Tuniszban és Marokkóban uralkodó körülmények komolyan veszélyeztetik a békét. Ezután Krisna Menen, az indiai küldöttség vezetője emelkedett szólásra és nagy beszédet mondott, amelyet a sajtó képviselői és a vendégek élénk figyelemmel kísértek. Menen beszéde elején rámutatott arra, az ENSZ fő feladata jelenleg abban áll, hogy mindenképpen elősegítse a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítését. Sok tekintetben ettől függ az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt álló fontos feladatok megoldása. Kijelentette, hogy az utóbbi időben olyan irányzat került előtérbe, amely arról tanúskodik, hogy a vitás kérdéseket békés úton lehet megoldani. Hangsúlyozta, hogy India kormánya a nagyhatalmak olyan értekezletének összehívása mellett van, amelyen meg lehet vitatni a kérdéseket és amelyen megegyezést felölelje mindazokat az alapvető kérdéseket, amelyekről fent szó esett- E tárgyalásokon részt kell venniök mind Kelet-, mind pedig Nyugat-Németország képviselőinek. A szovjet kormány a kifejtetteknek megfelelően javasolja a külügyminiszterek értekezletének összehívását — kiindulva akövetkezőkből: 1. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket. 2. A Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminisztereiből álló értekezleten vitassák meg a német kérdést, beleértve azokat a javaslatokat, amelyeket az értekezlet előkészítése során terjesztettek elő. A szovjet kormány még nem kapott választ Franciaország kormányától augusztus 28-i jegyzékére, az osztrák államszerződés kérdésében és készségét nyilvánítja e kérdés megvitatásának folytatására a szokásos diplomáciai rendben. A szovjet kormány hasonló tartalmú jegyzékeket juttat el Anglia és az Egyesült Államok kormányának, lehet elérni, nem pedig kész határozatokat ráerőszakolni a részvevőkre. A továbbiakban a tömegirtó fegyverek betiltásának és a fegyverzet csökkentésének kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az ENSZ állást foglaljon az atom- és hidrogénfegyver betiltása mellett. Javasolta, a közgyűlés hívja fel a nagyhatalmakat, írjanak alá nyilatkozatot arról, hogy nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert. Később azután nemzetközi egyezményt kell kidolgozni arról, hogy nem alkalmazzák a tömegpusztító fegyvereket. Ezután az új tagoknak az ENSZ-be való felvételéről beszélt és támogatta azt a javaslatot, hogy egyidejűleg vegyék fel az ENSZ-be a felvételt kérő 14 államot. Kijelentette, hogy küldöttsége anagyhatalmaknak a Biztososági Tanácson belüli egyhangúsága elve mellett van és fürhetettennek tartja, hogy az ENSZ többsége megkísérelje bármely nagyhatalomra rákényszeríteni akaratát. Jelenleg az a fontos, hogy elérjék az ENSZ- alapokmány elveinek és céljainak szigorú betartását, nem pedig az alapokmány felülvizsgálását. India képviselője ezután a Kínai Népköztársaságnak az ENSZ-ben való képviseletével kapcsolatos kérdésről beszélt és kijelentette, hogy India elengedhetetlennek tartja a Kínai Népköztársaság képviselőjének az ENSZ munkájaiban való részvételét. Egyedül a Kínai Népköztársaság kormánya képviselheti a kínai népet az ENSZ-ben, a Formoza kormányánál** nincs joga ilyen képviseletre. Az északafrikai eseményekkel kapcsolatban kijelentette: »ideje, hogy Afrika népeinek függetlenséget adjanak, ideje, hogy felszabadítsák az egész világot a gyarmati uralom alól.* Végül a koreai kérdésről beszélt és kijelentette: feltétlenül el kell érni, hogy a Koreában megvalósított fegyverszüneti egyezményt megszilárdítsák és biztosítsák a tartós békét Koreában. Jelenleg a koreai kérdésben megtartandó politikai értekezlet összehívása jelenti a főproblémát. India részt venne az értekezleten, ha meggyőződnék arról, hogy részvétele hasznos lesz. Végül hangsúlyozta, hogy India megengedhetetlennek tartja Korea erőszakos egyesítését. Az ENSZ-közgyűlés szeptember 29-i délelőtti teljes ülésén Eban izraeli küldött beszédével véget ért az általános vita. Az indiai küldött nagyjelentőségű beszéde az ENSZ-ben # S*F\'+ OKTÓBER 3., PÉNTEK. Zeneakadémia, 8. MÁV Szimfonikusok, 1. bérleti estje. OKTÓBER 3., SZOMBAT. Zeneakadémia, 8. Magyar Állami Hangversenyzenekar, A. bérlet 1. est. OKTÓBER 8., CSÜTÖRTÖK. Zeneakadémia, 8. Magyar Állami Hangversenyzenekar, Nagyzenekari D. bérlet 1. est, vezényel Hermaim Abendroth. OKTÓBER PÉNTEK. Bartókterem, 8. Tátrai-vonósnégyes 1. bérleti estje. OKTÓBER 10., SZOMBAT. Zeneakadémia, 8. Könyvheti irodalmi est, Zeneakadémia, 4. Ifjúsági hangverseny általános iskolások számára. 1. bérleti előadás. OKTÓBER 9., VASÁRNAP, alneakadémia, délelőtt 11. „Monteverditől napjainkig", főiskolai bérlet 1. bérleti hangversenye. — Zeneakadémia, 8. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, A. bérlet 2. est. Vezényel Hermáin Abendroth. HANGVERSENYNAPTÁR mmfowr "Szerda, 1935. szeptember 30. Az amerikaiak a hazatelepítési bizottság feloszlatását javasolták. Keszonból jelenti az Új Kína. A katonai fegyverszüneti bizottság hétfői ülésén Bryan vezérőrnagy, a bizottság rangidős amerikai tagja azt javasolta, hogy oszlassák fel a hazatelepítési bizottságot és a közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyok ügyeivel a jövőben a két félnek a katonai fegyverszüneti bizottság mellett működő vezérkari tisztjei foglalkozzanak. Li Szan Csu tábornok, a koreai-kínai félnek a bizottságban helyet foglaló rangidős tagja rámutatott arra, hogy csupán a koreai-kínai fél hajtotta végre teljes mértékben a fegyverszüneti egyezmény kikötéseit, amikor hazatelepítette az összes közvetlenül hazatelepítendő hadifoglyokat és a nemközvetlenül hazatelepítendő foglyokat átadta a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottságnak. Li Szan Csu tábornok kijelentette, hogy — mivel a fegyverszünet hatályba lépésétől zárni ív a 63 nap telt el — a koreai-kínai fél hozzájárult a hazatelepítési bizottság feloszlatásához. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának negyedik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar nép nevében szívből jövő szerencsekívánataimat fejezem ki. Népünk őszinte örömmel üdvözli azokat a kiemelkedő eredményeket, amelyeket a felszabadult kínai nép országának felvirágoztatása, jólétének állandó emelése és a háborús gyújtogatók távolkeleti terveinek meghiúsítása terén elért. További nagy sikereket kívánok a testvéri kínai népnek ötéves terve megvalósításához és a béke megszilárdítása érdekében kifejtett történelmi jelentőségű munkájához. Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke * Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormánya közigazgatási tanácsának elnöke, külügyminiszter, Peking Kérem, Miniszter elvtárs, fogadja legőszintébb jókívánságaimat a Kínai Népköztársaság mai nagy nemzeti ünnepe alkalmából. A magyar és a kínai nép barátsága az elmúlt négy év alatt elmélyült és megszilárdult. A Kínai Népköztársaság hatalmas eredményei, gigászi építőmunkája és a béke érdekében kifejtett tevékenysége örömmel és lelkesedéssel töltik el a magyar népet. Szilárd meggyőződésünk, hogy a nagy kínai népnek a béke és demokrácia ügyéért a Szovjetunió oldalán a többi békeszerető országgal vállvetve folytatott elszánt harca teljes győzelmet fog aratni. Boldoczki János, Magyar Népköztársaság külügyminisztere ___________________________________________________(MTI) A KÍNAI NÉP IGAZ ÜGYE Az ember a történelem változását egészen közeli évfordulókon is lemérheti. Még alig négy esztendeje, hogy megalakult a Kínai Népköztársaság és létezésének puszta ténye máris valóságos természetátalakítást végzett a nemzetközi politikában. Nem véletlenül választjuk ezt a hasonlatot. A nagy kínai nép felszabadulása óta rendkívüli méretű természetátalakító munkát végzett: újra ásta a folyamok medrét, gátat emelt a rakoncátlan, pusztító vizeknek, a szó szoros értelmében újra rajzolta a föld legrégibb birodalmának térképét. Ehhez hasonló átalakító erővel hat a nemzetközi politikára a kínai nép felszabadulásának ténye és a Kínai Népköztársaságnakmegalakulása óta folytatott következetes békepolitikája. Magunk és apáink életében ehhez az 1949. október 1-hez csak két másik történelmi esemény mérhető: a Nagy Októberi Forradalom győzelme és a fasizmus leverése a második világháború végén. Világos, hogy a Kínai Népköztársaság kikiáltása nem lett volna tehetséges az Októberi Forradalom győzelme és a szovjet nép tapasztalatai, példamutatása nélkül. A kínai népet hoszszú évtizedes szabadságharcában kommunista pártja és e párt legjobb fiai, Mao Ce-tung, Csu Teh, Csou Em-laj vezették. Így történt, hogy az emberiség leghaladóbb, legifjabb mozgalma a szocializmus, győzelmesen találkozott a föld legősibb kultúrájú, legnagyobb lélekszámú népével, a kínaival és e találkozás gyümölcse lett a kínai nép szabadsága, a Kínai Népköztársaság létrejötte. 1949. október 1-e óta minden kormánypalotában, kancellárián, külügyminisztériumban, dekülönösen a nyugati világ kormányhivatalaiban újra át kellett gondolni a világpolitikai helyzetet, ötszázmillió ember, az emberiség egynegyede széttépte szolgaságának láncait és ugyanakkor, amikor elindult a művelődés, a jómód, a tervgazdálkodás útján, csatlakozott a Szovjetunió vezette béketáborhoz is. Az egyszerű emberek szerte a világon, örömmel és megnyugvással fogadták a kínai nép győzelmének hírét. Joggal mondhatta Mao Ce-tung: * Forradalmunk kivívta az egész világ néptömegeinek rokonszenvét és elismerését.* Ugyanakkor a Kínai Népköztársaság megalakulása rendkívüli aggodalmat váltott ki az imperialisták, elsősorban az amerikai imperialistáik vezető köreiben. Washington nem akarja tudomásulvenni, hogy megváltozott a nemzetközi politika éghajlata. Úgyszólván az egész világ közhangulatával és számos imperialista kormánnyal is szelnieszállva igyekszik a fehéret feketévé, a megtörténtet meg nem történtté tenni. Nemcsak, hogy nem ismeri el jogilag a Kínai Népköztársaságot és a hazaáruló, hazátlan, bitang Csang Kaj-sekbandát pártolja és pénzeli, hanem megfosztja az öt nagyhatalom egyikét, Kínát, jogos ENSZ-tagságától és a Biztonsági Tanácsbeli fontos politikai helyétől. Az a rokona zene és elismerés, amelyről Mao Ce-tung elnök beszélt a kínai nép szabadságának negyedik évfordulóján, még az eddiginél is fokozottabb mellékbe kt áll sorompóba azért, hogy a kínai nép törvényes képviselete elnyerhesse méltó helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Egy-két évvel ezelőtt a washingtoni politikusok még azt hitték, hogy minden következmény nélkül túltehetik magukat a tényeket, és háborús céljaik szolgálatában Rinát a Csang Kaj-sek-klikk egy papagája képviselheti Lake Successeben. Még nem is olyan régen a washingtoni kormánykörök azzal fenyegetőztek, hogy ha az ENSZ megszavazná Kína felvételét, akkor ők kivonulnak onnan. A nemzetközi politika éghajlatváltozását azonban ma már a washingtoni politikusoknak is észre kell venniök, akár akarják, akár nem, úgy tűnik, akaratuk ellenére is észreveszik, mert az az elodázó határozat, amelyet az ENSZ-ben nagy nehezen megszavaztattak, már csak úgy szól, hogy az idén ne vessék fel a közgyűlésen a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdését. E fontos kérdés megtárgyalását esetleg még sikerül egy-két hónappal elhalasztaniuk, de kétségtelen, hogy a Kínai Népköztársaság elvitathatatlan jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében ma a nemzetközi politika egyik legfontosabb kérdése. A legutóbbi szovjet jegyzék is igen nyomatékosan rámutat erre a problémára. A szovjet jegyek a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága jogosságának hangoztatása után leszögezi azt az álláspontot, hogy »a nemzetközi feszültség általános csökkentése érdekében elengedhetetlenül szükséges a Kínai Népköztársaság állandó részvétele. Ez a legújabb szovjet állásfoglalás újabb jelentős lépés a megérlelődött nemzetközi problémák végleges rendezése irányában. Ugyanekkor a kínai nép igaz ügyét, a Kínai Népköztársaság kormányának jogoskövetelését támogatja a nemzetközi békemozgalom százas százmillió híve, sőt a washingtoni struccpolitikával szembeszállnak olyan ázsiai és európai kormányok is, amelyek eddig az amerikai politika vonalán haladtak. A Kínai Népköztársaság fennállásának ötödik évébe a néptömegek rokonszenvének és elismerésének, szeretetének és megbecsülésének zászlóenngetése között lép be. A mi népünk, amely az elmúlt esztendőben könyveken, filmeken, képkiállításokon és a személyes barátság szálain keresztül egyre jobban megismerte e nagy népet éskultúráját, örömmel csatlakozik az ünneplők sorába. Tudjuk, hogy amikor kiállunk a kínai nép ügye mellett, akkor az igazságért és a béke fennmaradásáért is harcolunk.