Magyar Nemzet, 1954. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-16 / 63. szám

4 NAPI KRÓNIKA —niHiiiiwiiisiwiiiiiHBnimsimmiimi—iimnmmmmuiwniroiimmMwsn—i Átadták a forgalomnak a mecseki vörlgyhidakat A Budapest—Pécs közötti 6-os számú műút két völgy­­hídon halad át, amelyek épí­tése igen nehéz és nagyon szép feladat volt. A 170 mé­ter hosszú varasdi híd ha­zánk legnagyobb egy darab­ból épült vasbetonszerkezetű hídja, amely 33 méter mély völgyet egyetlen százméteres ívvel hidal át. A bolondúti völgyhíd érdekessége, hogy előregyártott elemekből ké­szült. A két völgyhidat Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter adta át vasárnap a forgalomnak. Kiemelte beszé­dében, hogy a most forgalom­ba helyezett völgyhidak azt jelentik, hogy a Budapest— Pécs közötti 6-os számú műút egészen elkészült. Ennek a munkának a befejezése nagy lépés a kormányprogramm megvalósításának előbbrevite­­lében.­­ A gépgyárak és üzemek egyre több mezőgazdasági gé­pet gyártanak a falu meg­segítésére. A Wilhelm Pieck gyár hídüzeme április végéig 2000 ekét gyárt le. AZ Acél­árugyár dolgozói a vállalt 2000 szénagyűjtő gereblye he­lyett 6000-ret készítettek ter­vükön felül. Teljesítette kon­gresszusi vállalását a Pécsi Mezőgazdasági Szerárugyár, amely 2 tonna vasból lánco­kat, vereteket, lószerszámok­hoz tartozó csatokat és kari­kákat készített. A szentgott­hárdi Kaszagyár március 14-ig 20.350­­asztalosfűrészt, 10.000 répa- és szecskavágókést és a vállaltnál 324-gyel több ke­resztvágófűrészt gyártott. — Húsz vagon vetőborsót oszt ki a földművelésügyi mi­nisztérium a termelők között. A vetőborsót a helyi tanács­tól kapott igazolás alapján a magüzletekben, a földműves­­szövetkezeti és népboltokban lehet átvenni. — A Fővárosi Villamosvasút kocsiszíni dolgozói 170 villa­moskocsi javítását végeztek el terven felüli munkával egy hónap alatt a kongresszusi verseny során. A Vasútépítő Vállalat dolgozói a pályák ja­vítását végzik kongresszusi versenymozgalom keretében. A bécsi úti vágányok első szaka­szát a tervezett 10 nap he­lyett 7 nap alatt javították ki. — ízesített halkrémet hoz forgalomba újdonságként kon­zerviparunk. Egyelőre 15.000 doboz került az üzletekbe. Ha­marosan importhal-szállítmány érkezik, amelyet szardella­pasztának és szardellagyűrű­nek dolgoznak fel. A Sava­nyúság- és Halkonzervgyár idén 50.000 kilóval több halat, 1,2 millió kilóval több sava­nyúságot, 600.000 kilóval na­gyobb mennyiségű káposztát dolgoz fel, mint a múlt év­ben.­­ Fokozódik a növényvédő­szerek gyártása a Hungária Vegyiművekben. Novendabol, amely tavaszi permetezőszer, eddig három tonnát gyártot­tak negyedéves tervükön felül. Tervszerűen folyik a növényi gombák elleni védőszerek gyártása is. Súlyos hiba, hogy a legfontosabb növényvédő­­szer, a DDT alapanyagának gyártásában nagy az elmara­dás.­­ A Magyar Tudományos Akadémia a magyar-lengyel műszaki tudományos együtt­működés keretében Bözsöny Dénes adjunktust és Kalmár Gyula tanársegédet a hidro­lógiai kérdések tanulmányozá­sára a Lengyel Népköztársa­ságba küldte.­­ Ragasztott vasúti talpfák­kal kísérleteznek a vasúti tu­dományos dolgozói. A kísérlet alapján a talpfákat nem egy farönkből faragják, hanem há­rom-négy rétegből állítják ösz­­sze és a rétegek közé fenol­­tartalmú műgyantát tesznek. Ez igen nagyfokú szilárdságot biztosít a talpfának és megaka­dályozza a faanyag gombáso­dását, korhadását. A kísérletek azt bizonyítják, hogy az új módszer nagyon jól bevált. A Vízgyűjtő-medence építé­sét tervezik a XVII. kerület­ben, hogy hasznosítsák a Rá­kos-patak vízfeleslegét. A víz­gyűjtőt Pécel és Rákoskeresz­túr között létesítenék s mint­egy százezer köbméter vizet tudna tárolni. A kerület ter­melőszövetkezetei már most felajánlották, hogy társadalmi munkával, fuvarral segítik majd az építkezést. — Új élelmiszeripari gépek. Gépiparunk megkezdte a kifli­­sodrógép és a zsemlyeformázó­osztógépek gyártását. Hazánk­ban eddig ilyen gépeket nem készítettek. Az óránként 5—600 kiflit készítő kifli­sodrógépből ebben az évben 100 darabot bocsátanak a ke­nyérgyárak rendelkezésére. Az óránkénti 1000 zsemlyét for­mázó gépből pedig 1954-ben 250-et gyártanak. Eddig 24 kiflisodrógép készült el. A zsemlyeformázógép mintapél­dányát júniusban állítják össze. — ^Bulgáriai emlékek” cím­mel megjelent a »Békebizott­­ságok Kiskönyvtára» sorozat legújabb száma. Az új füzet Fekete Gyula fiatal író úti­naplója. A szerző személyes élményein keresztül számol be a békéért harcoló testvéri bol­gár nép hazájában tett útjá­nak tapasztalatairól. — Zsemlye- és diódarálók készülnek a könnyűipari gép­gyárban. A gyár dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére március 31-ig 2000 daráló gyártását vállalták, április 1 -től pedig naponta 240-et adnak át a kereskedelemnek. — Ruházati exportcikkeket árusító új ÁTEX Bolt nyílt meg hétfőn a Petőfi Sándor­­utca 18. és a Rákóczi­ út 36. szám alatt.­­ Háromezerhatszáz pap­lant készít terven felül a kon­gresszusi versenyben a Buda­pesti Papl­ángy­ár. K­ivert Vasárnapi ügetőeredmények: I. 1. Akárhogy 2. Hadapród. T: 14, h:­ 10, 11. Bef: 28. II. 1. Legény 2 Dárda. T: 20, h: 14, 18. Bef: 75.­ vn. 1. Áldomás 2. Barátom 3. Bordy Bella. T: 47, h: 14, 16, 17. Bef: 104 és 90. IV. 1. Bármikor 2. Badalló 3. Dá­­ridó. T: 42, h: 16. 25, 15. Bef: 174 és 105. V. 1. Illanó lány 2. Hazárd 3. Estella. T: 70, h: 32, 14, 21. Bef: 149 és 254. VI. 1. Ábránd 2. Na­póleon 3. Karcsi T: 81, h: 23, 19, 15. Bef: 156 és 178. VII. 1. Díva T. 2 Akkurátus 3. Betyár. T: 33, h: 20, 31, 37. Bef: 151 és 325. VIII. 1. Ámító 2. Ajándék 3. Százasbankó. T: 23, h: 15, 27, 33. Bef: 132 és 101. IX. l. Adél 2. Úttörő 3. Fekete Pé­ter. T: 26, h: 21, 20, 20. Bef: 92 és 93. Nem változik az idő Budapesten hétfőn 21 órakor a hőmérséklet 6 fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 764 millimé­ter, mérsékelten süllyedő irányzatú. Várható időjárás kedd estig. Felhőátvonulások, több helyen, főleg délen, eső. Főként a reggeli órák­ban helyenként párásság, vagy köd. Mérsékelt délkeleti szél. Az éjszakai hőmérséklet alig változik. A nappali felmelegedés keleten gyengül. Várható hőmérsékleti értékek: kedden reggel: mínusz 1—plusz 2, délben 8—11 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet kedden 4 fok fe­lett lesz. Színházak műsor* Operaház: Fidelio (7) — Erkel Színház: Coppélia (7) — Nemzeti Színház: Uborkafa (7) — Katona József S­zínház: Volpone (7) — Ma­gyar Néphadsereg Színháza: Teli Vilmos (7) — Madách Színház: Ro­meo és Júlia (7) — Ifjúsági Szín­ház: A kőszívű ember fiai (7) — Ifjúsági Színház Kamaraszínháza: Mátyás király Debrecenben (4) — Fővárosi Operettszínház: Luxem­burg grófja (7) — Vidám Színpad: Nem a tükör görbe (7) — Fővárosi Víg Színház: Nincs előadás. — Fő­városi Kis Színpad: Nincs előadás. — Állami Bábszínház: Bohóc­verseny (3, 5), New York 42. utca (fél 8) — Budapest Varieté: Gyújtsd a hu­mort! (fél 6 és 8) — Déryné Szín­pad: Gül baba (fél 8) — Zeneaka­démia: Magyar Állami Hangver­senyzenekar, közreműködik: Szitko­veckij és Barsai (8) — Bartók terem: Cziffra György zongoraestje (8). Rádióműsor KEDD, MÁRCIUS 16. KOSSUTH-RÁDIÓ: 8.20: Zenekari muzsika. — 9.20: A varázsgyűrű. Német népmese. — 9.40: Zenélő do­boz. — 10.10: Szórakoztató zene. — 11.00: Fúvószenekari táncok. — 11.30: Oláh Kálmán és zenekara. — 12.15: Hangverseny. — 13.00: Dalok. — 13.30: Balettzene — 14.20: Hangverseny gyermekeknek. — 14.50: ifj. Magyari Imre és zenekara. — 15.15: Operarészletek. — 16.00: Anyegin. Puskin elbeszélő költemé­­nye. — 16.40: Válaszok falusi hall­gatóknak. — 17.10: Szív küldi. — 17.40: Oszlik a köd. Elbeszélés. — 18.00: Szovjet művek. — 19.00: Han­gos Újság. — 19.30: Tánczene. — 20.10: Hét’ falu kovácsa. Mesejáték. — 22.30: Népzene. — 23.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 23.05: Da­lok. — 23.20: Beethoven-hangver­seny. PETŐFI-RÁDIÓ: 14.00: Hangver­seny. — 15.00: A rádió kisegyüttese. — 15.38: Rachmaninov, a-moll pre­lúdium. — 15.40: Első szerelem. Elbeszélés. — 16.10: Operettrészle­tek. — 17.15: Beszélő atlasz: Szov­jet Turkménia. — 17.30: Vidám népi muzsika. — 18.00: A gazdasági vál­ság jelei az Egyesült Államokban. Pethő Tibor előadása. — 18.20: Liszt: Tarantella. — 18.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Tánczene. — 21.00: Lehár: Víg özvegy. — 22.00: Színes magyar népi muzsika. Koszorúzási ünnepség a Petőfi-szobornál 1848 március 15 évfor­dulója alkalmából vasárnap délelőtt koszorúzási ünnepsé­get rendeztek Petőfi Sándor szobránál. A szobor talapzatánál dísz­­őrség állt. Az emlékmű előtt a Magyar Néphadsereg díszala­kulata sorakozott fel. Az ün­nepségre több ezer budapesti fiatal gyűlt össze: ifjúmunká­sok, tanulók, úttörők. Megjelent az ünnepségen a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének és a Mi­nisztertanácsnak több tagja, a tömegszervezetek vezetői. A Himnusz hangjai után el­sőnek a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében Szalai Béla, az Or­szágos Tervhivatal elnöke he­lyezett el koszorút a szobor talapzatán. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa koszorúját Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Elnöki Tanács tagja, a miniszter­­tanács koszorúját Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter helyezte el Petőfi emlékmű­vén. Ezután a DISZ Központi Vezetősége nevében Kádas István, a DISZ Központi Ve­zetőségének titkára, a Demo­kratikus Ifjúsági Világszövet­ség nevében Brúnó Bernini, a DÍVSZ elnöke és Biró Mi­hály, a DÍVSZ titkára koszo­rúzott. A Magyar Néphadsereg koszorúját Hazai Jenő vezér­őrnagy helyezte el a szobor­nál. A Budapesti Városi Ta­nács képviseletében Szili Géza, a Végrehajtó Bizottság elnök­­helyettese, a Szakszervezetek Országos Tanácsa képvisele­tében Gáspár Sándor, a SZOT titkára koszorúzott. A Magyar- Szovjet Társaság koszorúját Madai András, az MSZT bu­dapesti szervezetének titkára, a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége koszorúját Imros­­nyik Andrásné, az MNDSZ titkára, a Magyar Szabadság­­harcos Szövetség koszorúját Pusztai István őrnagy, a Ma­gyar Írók Szövetsége koszo­rúját Devecseri Gábor Kos­­suth-díjas költő, a Dolgozó Ifjúsági Szövetség budapesti bizottsága koszorúját Kovács Antal, a bizottság titkára he­lyezte el Petőfi szobránál. Ez­után a budapesti nagyüzemek közül a Rákosi Mátyás Mű­vek, a Kelenföldi Textilkom­binát, a Hungária Vegyiművek ifjúmunkásai és a Kossuth Zsuzsa leánygimnázium ta­nulói koszorúzták meg a nagy költő szobrát. Hatalmas ko­szorúval rótták le tiszteletüket a hazánkban tanuló koreai egyetemista fiatalok is. Az ünnepség után az alaku­latok díszmenetben vonultak el Petőfi Sándor szobra előtt. Az egész ország ifjúsága ünnepelte március 15-ét A magyar fiatalok vasárnap­­ országszerte ünnepi gyűlése­ken emlékeztek meg március 15-ről, az 1848-as márciusi fia­talok hősi példájáról. Buda­pesten, a Nemzeti Múzeum ünnepélyesen feldíszített épü­­lete előtt mintegy­ 20.000 fővá­rosi fiatal gyűlt össze. Az ün­nepségen megjelent Buza Ist­ván altábornagy, honvédelmi miniszter és Szalai Béla,­­ az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának póttagjai, Altomáré Iván , élelmiszeripari miniszter, valamint a DISZ Központi Vezetőségének és a SZOT képviselői. A Himnusz elhangzása után Bessenyei Ferenc Kossuth­­díjas színművész Petőfi Sán­dor Nemzeti dal című költe­ményét szavalta, majd Szakali József, a DISZ Központi Ve­zetőségének első titkára tar­tott ünnepi beszédet. — A hős márciusi ifjak 106 év távlatából is példát mutat­nak nekünk, ma élő magya­roknak, mai magyar fiatalok­nak — mondotta a többi kö­zött —, hogyan kell szeret­ni a hazát, hogyan kell helyt­állni akkor, hogyha a haza hív ... Nekünk, mai magyar fiataloknak, ha hűek akarunk maradni nagy elődeinkhez, a márciusi ifjúsághoz, az a leg­fontosabb feladatunk, hogy minden erővel segítsük a párt politikájának, a kormány pro­­grammjának megvalósítását, győzelemre jutását. Soha szebb célért, soha nagyobb harcra nem hívta még fel a magyar ifjúságot a haza: harcba hív ma minket, harcba hívja az üzemek, a bányák ifjúságát, a falvak fiait és lányait és harcba hívja azokat is, akik az iskolák, egyetemek padjai­ban tanulnak,­­ hogy erőssé, boldoggá, még virágzóbbá te­gyék hazánkat, hogy meg­teremtsük a bőség világát a mi országunkban is. Beszédének végén a már­ciusi ifjak példájának követé­sére, a III. pártkongresszus méltó előkészítésére szólította fel a fiatalságot. — Legyen a mi kongresz­­szusi fogadalmunk, hogy a márciusi ifjak példáján lelke­sülve, a békéért, hazánk fel­virágoztatásáért vívott harc­ban a munka, a tanulás,­­ha kell, hazánk védelme front­ján újabb és újabb győzelme­ket aratunk egész hazánk, az egész haladó emberiség javára. Vidéki városaink utcái is már kora reggeltől az ün­neplő ifjúság énekétől vissz­hangoztak. Győrött ezrével vonult fel a város dolgozó és tanulóifjúsága a Révai-gimná­­zium előtti térre, ahol Molnár János a DISZ Központi Veze­tőségének titkára mondott be­szédet, majd együttesen meg­koszorúzták a 48-as hősök­­ emlékművét. Hódmezővásár­helyen Kossuth Lajos emlék­művénél rótta le kegyeletét a város fiatalsága.­­ Kiskőrösön, Petőfi szülőfalujában, felemelő ünnepség keretében emlékez­tek meg az 1848-as szabadság­­harcról. A Nemzeti dalt itt a Petőfiről elnevezett kiskőrösi népi együttes legidősebb tagja, Gyarmati István szavalta el. Pápán, Petőfi és Jókai diák­ságának színhelyén mintegy 3500 fiatal jelent meg a Már­cius 15-téri 48-as emlékműnél. Délután a Jókai-kultúrotthon­­ban rendeztek ünnepi műsort. Az 1848. szeptember 29-i dicső győzelem színhelyén, Pákozd községben szombaton este ün­nepi békeesten emlékeztek meg 1848 példájáról. Az ün­nepi est keretében bemutatták a «Feltámadott a tenger« című filmet. A magyar filmek sikere az argentínai filmfesztiválon Az argentínai Mar del Pla­­taban tovább folyik a nemzet­közi filmfesztivál. A népi de­mokratikus országok — Len­gyelország, Csehszlovákia és Magyarország —, ifjú filmmű­vészete nagy sikert arat a filmfesztiválon. A népi demo­kratikus országok filmjeinek bemutatóin mindig zsúfolásig megtelik a nézőtér. A nézőközönség meleg fo­gadtatásban részesítette és a sajtó is igen kedvező véle­ménnyel volt a »Chopin ifjú­sága" című lengyel, a »Csá­­szár pékje« és a »Régi cseh legendák« című csehszlovák, valamint a »Semmelweis« és a »Rákóczi hadnagya« című magyar filmekről. ÚJ MŰSOR SAVOY SZALONBAN Egy katedra 17-től (szerda) Fellépnek­ története NÉMETH MA­RICA és BOR­BE­TŐ JÁNOS Magyarul beszélő Zene: BUTTOLA EDE ÉS ZENEKARA Meleg ételkülönlegességek csehszlovák film Italok Minden vasárnap délután 5 órai tánc .Kedd, 1954. március 1. Tu­dnivalók a családiház-telkek igényléséről, az építkezési engedélyek kiadásáról A családiházépítési akció iránt országszerte nagy az érdek­lődés és — természetesen — akadnak olyan kérdések, ame­lyekről nem eléggé tájékozot­tak a dolgozók. Ezzel kapcso­latban a város és községgaz­dálkodási minisztérium illeté­kes szervei felvilágosítást nyújtottak. Telekjuttatás Családiházak építéséhez a dolgozók — ha nincs megfelelő telkük — telket igényelhet­nek. Az igénylési kérelmet a telek fekvése szerint illetékes tanácsnál kell benyújtani. A telket elsősorban azoknak kell juttatni, akiknél az építkezési előfeltételek biztosítottnak lát­szanak. Ilyen biztosíték pél­dául az, hogy az építtetőnek rendelkezésére áll bizonyos mennyiségű építőanyag, lehe­­tősége nyílik az építkezés helyszínén, vagy ahhoz közel építőanyag kitermelésére, az építkezéshez szükséges hitel­összeg megfelelő részével ren­delkezik. A házhelyigénylések céljai­ra a községi, városi, kerületi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainál minden telekigénylőnek igénylőlapokat kell kitöltenie. Budapesten a kerületi taná­csoknál ezek az űrlapok már kaphatók, vidéken a megyei tanácsok város- és község­gazdálkodási osztályai csü­törtökig megkapják és a leg­rövidebb időn belül eljuttat­ják a járási, a városi és köz­ségi tanácsokhoz. Az igénylő­lapot azoknak is ki kell tölte­­niök, akik telekigénylésüket kérvény formájában már be­adták. Az igénylésről a taná­csok a benyújtást követő 14 napon belül kötelesek dönteni, s amennyiben az kedvezőtlen, meg kell indokolni. Ha a dön­tés egyébként kedvező, de egyéb okok miatt­­— kitűzés, telekfelmérés — 14 napon be­lül nem történhetik meg, a ta­nács köteles közölni a telek­­juttatás várható időpontját. Építési engedély Ahhoz, hogy valaki meg­kezdhesse az építkezést — még abban az esetben is, ha telek­kel rendelkezik —, engedélyt kell kérni. A kérvényt vidéken a járási tanácsok, város- és községgazdálkodási csoport­jaihoz, Budapesten a kerületi tanácsok építési és közlekedési csoportjaihoz kell benyújtani. Az engedély kéréséhez ugyan­csak nyomtatványt rendszere­sítettek, de megfelelő mellék­leteket is kell csatolni hozzá, így például: három példány­ban 1:100 arányban a műszaki terveket és három példány­ban a helyszínrajzot. Buda­pesten és vidéki városokban csatolni kell továbbá három darab úgynevezett műleírást, amely feltünteti az építkezés módját. Az építési engedély­ről az illetékes szervnek nyolc napon belül döntenie kell, az esetleges elutasítást meg kell indokolni. Ha a kérvényező az érvényben lej­ő típusterv sze­rint építkezik, akkor csak a típusterv számát kell ráírni a kérvényre, a helyszínrajzra azonban ebben az esetben is szükség van. A családi házak építésének megkönnyítésére kormányzatunk gondoskodik típustervekről s szombatra már 22 típusterv készül el, amelyeket április 15-ig juttat­nak el a tanácsokhoz. A taná­csoknál a típusterv-katalógus­ból az építkezők a számukra legmegfelelőbbet kiválaszthat­ják. Az építkezések kivitelezése A családiházak építésénél — elsősorban falun — szükséges, hogy az építtető maga is mi­nél több munkát végezzen el, elsősorban segédmunkát, így olcsóbb lesz és meg is gyor­sítja az építkezést. Minél több olyan építőanyagot kell fel­használni, amelyet helyben ki lehet termelni. Városokban — elsősorban az üzemi dolgozók a kalákában építkezzenek, így jobban biztosíthatják a szakmunkásokat és igénybe tudják venni az üzemek segít­ségét, például a fuvarozásnál és más munkáknál. Komárom megyében 1200-an jelentkeztek már családiház építésére. Debrecenben egy hét alatt több mint kétszázan jelentkeztek a tanácsnál, hogy igénybe akarják venni az ál­lam támogatását családiház építésénél. A tanács kijelölte már azokat a területeket, ahol az új házakat építhetik a dol­gozók. Borsod megye helyi ta­nácsainál eddig mintegy­ 2600 ipari munkás és dolgozó pa­raszt jelentette be, hogy ál­lami kölcsönnel családi házat építtet. A tanácsok kellő se­gítsége nyomán Miskolcon pél­dául már sokan hozzáfogtak a magánház építéséhez. Lapszemle Irodalmi Újság Az Irodalmi Újság most megjelent számának közép­pontjában Sarkadi Imre vita­indító és sok vitára alkalmat adó cikke áll. Veres Péternek a Csillag­ban megjelent Rossz asszony című kisregényével kapcsolatban ír Sarkadi a pa­raszti világképről általában, különösen pedig Veres Péter írói felfogásáról. Ugyancsak paraszti problémát vet fel a szám másik jelentős írása, Varga Domokos Kiskunsági króniká­ja. Fülöpszállás, Sza­badszállás, Kunszentmiklós vi­dékének történetéről, mai éle­téről, embereiről ír Varga Do­mokos és felvázolja új, nagy építkezésünk távlatait: az egy­kori Átok-csatorna helyén születő Dunavölgyi Főcsatorna szerepét, fontosságát. Igen figyelemreméltó írás Sánta Ferenc Sokan voltunk című elbeszélése. Új prózaíró jelentkezik: örültünk drámai erejének, szerkesztési képessé­gének, amellyel — talán kissé Tamási Áron módján — egy öreg paraszt öngyilkosságát mondja el a múlt Erdé­lyében. Sánta már a má­sodik fiatal elbeszélő, aki rövid idő alatt megszólalt irodalmi életünkben. (Az Új Hang pár hete mutatta be Szabó István fiatal paraszt­írót). Mindketten a múltról írnak, várjuk mai életünkről szóló írásaikat is. Helyes lett volna, ha az Irodalmi Újság rövid bevezetőben mutatta volna be a fiatal írót. Gazdag ezen a héten az Iro­dalmi Újság színházi rovata. Elkésve ugyan, de beszámol egy új magyar darab, Tabi László Kártyavár című anti­­imperialista szatírájának be­mutatásáról, Háy Gyula pedig alaposan elemző bírálatot ír a Nemzeti Színház Osztrovszkij­­bemutatójáról. Boldizsár Iván cikke a Mojszejev-együttes elragadó budapesti szereplését méltatja. Irodalmi érdekességnek szá­mít Rónai Mihály András hosszabb tanulmánya a most elhunyt Herczeg Ferencről Mai irodalmunkat az említet­teken kívül Devecseri Gábor márciusi költeménye s még néhány vers, valamint­ Illés Bélának Thury Zsuzsa Francia kislány című regényéről írott bírálata képviseli a lapban. Sztálin halálának évforduló­járól egy üzemi könyvtáros meleghangú soraival és Má­­riássy Judit sok szívvel meg­írt riportjában emlékezik meg az Irodalmi Újság. Hírt ad a lap a Jókai-emlék­­ün­nepségről is. Kár, hogy­ az Irodalmi Újság ismét beleesik sajtóhibabetegségébe, ezúttal egy évszámmal: a lap szerint Jókai Mór halálának nem 50., hanem 150. évfordulóját fog­juk ünnepelni... A cikk beszá­mol az idei Jókai-év során napvilágot látó Jókai-kiadá­­sokról. Több cikk számol be szov­jet vendégeink magyarországi tartózkodásáról, itteni szerep­lésükről; az építő­mű­vészeti konferenciát Major Máténak képzőművészeti problémákat felvető cikke vezeti be. A lapszámot jól összeállított külföldi anyag és bíráló ripor­tok egészítik ki. Kár egyéb­ként, hogy a március 13-án m­egjelent Irodalmi Újság túl sommásan emlékezik meg már­cius 15-ről.

Next