Magyar Nemzet, 1954. június (10. évfolyam, 128-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

S­h­o­w Magyar Noihzot -­ Kongresszus után Hét napig tartó kiemel­­telességek kölcsönviszonyának kedő eseménye volt a ma­ jelentősége is. Nincs olyan ma­­gyar nép életének a Ma- tege a dolgozók társadalma­­gyar Dolgozók Pártja III. kon- nak, amelyet közvetlenül, sze­­gresszusának munkája. Fel­­mérgesen ne érintene azoknak szabadult emberek tiszta ér­ a gátaknak, szervezeti és poli­­tésű, nagyszerű versenyműn­­tikai nehézségeknek az estün­­kával megpecsételt üdvözlete tetése, amelyek akadályozzák fogadta a kongresszust. És fiatal tanácsainkat igazi, népi most, amikor befejezte mun- jellegű helyi hatalmi szervek­­káját. egy nemzeti egységbe bé és tömegszervezetekké való forrott nép forró szeretete fejlődésükben, hivatásuk ma­övezi az évtizedes harcban radéktalan betöltésében, hivatott, elismert vezetővé Ugyanezt mondhatjuk el a vált pártot. Olyan népé, mely nemzeti egységet megtestesítő kilenc, sikerekben gazdag esz- népfront-politikával kapcsolat­­tendő nagy történelmi át­­ban is. A kongresszus útma­­alakulásának hordozójaként hatásai nyomán létrehozandó mindenét, amije van, vezető­­i, élesebb demokratikusabb pártjával egybeforrott mun- Függetlenségi Népfront friss kájának köszönheti. Nap mint egészségesebb vérkeringési nap az alkotó, békés munka- v*sz az ország politikai életé­­nak új hősei születtek a bá- be: a »nagy célokért folyó nyákban, a földeken, a mun- küzdelem hadserege” lesz. A •kapadok és az íróasztalok középrétegek, a kispolgárság, mellett, mert — Rákosi Má- az értelmiség, a tisztviselők tyás kongresszusi zárószavai­ komoly társadalmi súlyuknak val — a párt jó munkájának megfelelően ereszthetnek mé­­eredményeképpen »elmélyült lyebb gyökereket abba a tár-i népünk hazafisiga, magasabb-­sadalmi és politikai alapba, I rendű nemzetünk egysége,­­amelyen állami hatalmunk s erős az ország szilárdan meg- és kormányzatunk nyugszik*. I alapozott függetlensége«. Az új életre kelő Független­! A kongresszus - mint az Népfrontban még az ez elmúlt évek eredményeinek es Ciginél is jobban megnövelt-­ hibáinak mérlege - azért TMk jíz értelmiség szerepe est számolhatott be az elért vív­ felelőssége, de ugyanakkor ki-1 Hiányokról, mert nemcsak tagainak továbbf­ejlődesenek, mind kommunistákban, mind állatai is A kongresszus ha-­ a pártonkívüliek tömegeiben foltozatai hosszabb időre meg-­ is, a párt szelleme és ereje szabjak az értelmiség, tovább is növelte nagyobbá és különbbé munkájának, fejlődésének, ér-l a dolgozó embert. Szilárddá venyesülési lehetőségeinek i­á-l kovácsolódott a népi hatalom 'U-ataskifejezik azt a meg-l alapja: a munkás-paraszt sze­ belest, amelyben a part az vétség és vele együtt nőtt allam .fon_t£ls’ nelkülözhetetlen, erősebb, egyre tevékenyebb és orszagepito munkáját, értékes! fontosabb szövetségessé a ma­ társadalomépítő szerepét ré-i gyár értelmiség. Más szóval, szesiti. jj de ugyanezt a gondolatot ki- Értelmiségünk eddig is nap-­ fejezve: a pártkongresszus­ról napra tapasztalta, és a| nem számolhatott volna be si- kongresszus után minden ki-t kelekről a szocializmus építő-­zonnyal még inkább tapasz­l se terén, ha nem bírta volna tátni fogja, hogy a párt és az a dolgozó társadalom minden kormány olyan szélesbe zártai rétegének bizalmát, neműtől­ a szellemi alkotó munka le-­­sősorban éppen azért, mert­hetőségeit, amilyenre a múlt-t nem kendőzi el a szocializmus­ban nem volt, nem­ is lehetett ! építése közben elkövetett hi- példa. Minden segítséget meg-­ bákat sem­ ad ahhoz, hogy az értelmiségi A párt a kongresszuson is kifejleszthesse tehetségét, tű­­példát mutatott a bátor hírd­­dását és elnyerje munkájá­­tatra és önbírálatra. Ereje tu-­nak, eredményeinek méltó tu­­datában tárta fel saját hibáut talmát, elsősorban azt a tisz- és tette őszinteségét meg na­ teletet, megbecsülést, amit e­gyobb erő forrásává. Sok két­ nép javára végzett munkája­­désre adott választ a f­ártá­val kiérdemel. Eddig is, ez­amit kongresszusától várt­a után is felbecsülhetetlen ér­dolgozó nép — és sok kérdés­­tékű segítséget kaptak és re éppen a hibák őszinte fel­­kapnak ipari és mezőgazdasági zárásával és a kijavítás módo- szakembereink, nevelőink k­or­­zatainak konkrét megjelölése­­vasaink, íróink, művészeink a vel adott választ. Félreértve- felszabadító Szovjetuniótól — tétlenül megvilágította a kon- ezt is hangsúlyozta a kon­gresszus az új szakasz elvi és­gresszus. A tudománynak, mű­­gyakorlati problémáit és ha- végzetnek nincs olyan terüle­tározatban rögzítette le az te. ágazata, ahol ennek a sz­­elvi és gyakorlati elemzésből gítségnek termékenyítő, szín­­előtáruló feladatokat. A kon- vonalemelő hatását, eredmé­­gresszus napirendre tűzte az nyeit ne éreznek. A szovjet életszínvonal emelésével kap- tapasztalatok és a magyar bok­­csolatos termelési problémákat hozók harcedzett pártjának mind a mezőgazdaság gyors tapasztalatai biztos irányt mu­fellesztése mind az ipar ezzel tatnak a szellemi munka pro- f .... duktivitásának növelésére. Éz­kapcsolatos feladatai területen­ telmiségünk ebből­­ki láthatja. Csak örömet és további buzdi- hogy a munkásosztály vezete­­tást jelenthet minden becsüle­­sével épülő új, szabad ha­­tos magyar dolgozó számára,­zánkban a tudomány, a művé­­hogy a kitűzött feladatok kö­­szét virágzásának minden fel­­zett az első: dolgozó népünk tétele adva van: az értelmi­­anyagi jólétének és kulturális sorsa, munkájának erköl­­színvonalának további szaka­­csa , anyagi m€góecsülése a­datlan, következetes növelése, part szivügye. Erre kell minden erőt összpont A kongresszus után a min­­tosítani, ennek a célnak a kás, a paraszt, az értelmiségi szolgálatában határozta meg a dolgozó még jobban megérti, kongresszus a második ötéves hogy a pártnak legfőbb célja terv irányelveit is: a második a nép fokozódó jólétéről való ötéves tervben a népgazdaság gondoskodás. Éppen ez a mi­­egészében, tehát a mezőgazda- tathatatlan tény az eddigi ok­­ságban is le kell rakni a szó­­nél még gondosabb munkat cializmus alapjait. követel meg az országépítő E pillanatban még nehéz szövetség valamennyi tagja­­lenne teljes jelentőségében tól- A P-t sok egy csatában felmérni, hogy milyen sokk­á­ vezette már győzelemre né­­nyú segítséget adott a kon- Pünket. Ezek a sikerek új­gresszus az államigazgatás és harcokra köteleznek s ezt a a tanácsok feladatainak rész-­harcot duzzadóbb erejűvé te­­letes, alapos és magas színvo­­sze az a tu­lat, hogy a Magyar nalv megbízatásával. Ebben a Dolgozók Pártja tanácskozása vitában bontakozott ki teljes- eredményes volt, előre viszi­ségében a törvényesség meg­ népünk további felemelkedé­­szilárdításának, a jogok és kö­­sének ügyét. ­ Befejezte tanácskozásait a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának hetedik napján, május 30-án, vasár­nap délelőtt megválasztották a Magyar Dolgozók Pártja­­ Andics Erzsébet, Antal Ján­­­nos, Apró Antal, Ács Ernő, I Ács Lajos, Badari László, I Bata István, Benke Valéria, I Béres Andor, Biró Zoltán, I Boldoczki János, Boros Ger­­­­gely, Czottner Sándor, Csergő I János, Dávid Ferenc, Dögei I Imre, Egri Gyula, Erdey-Gruz­a Tibor, Farkas László, Farkas I Mihály, Földvári Rudolf, Friss I István, Galló Ernő, Gáspár Sándor, Gerő Ernő, Harus­­tyák József, Házi Árpád, He­ I­gedüs András, Herczeg Fe­renc, Hébert Ede, Hidas Ist­ván, Horváth Márton, Juhász Imréné, Kiss Árpád, Kiss Ká­roly, Kovács István, Köböl Baranyai János, Bogdán István, Győre József, Keleti Ferenc, Komócsin Zoltán, Kristóf István, Kruzslák Béla, Papp Imre, Pogácsás Antal, Réti László, Sebes István, Szabó László, Szű­cs Lajos. A küldöttek és vendégek felállnak, éljenzik győzel­meink szervezőjét, a Magyar Bebrits Lajos, Betlen Osz­kár, Csikesz Józsefné, Czett József, Fehér Lajos, Gábri Mihály, Kaszapovics András, Kádas István, Kónya Albert, Kossa István, Losonczi Pál. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán megválasz­tott Központi Vezetőség meg­Tisztelt pártkongresszus! Kedves elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjá­nak III. kongresszusa befejez­te munkáját. Megvonta az el­múlt esztendők eredményei­nek és hibáinak mérlegét, fel­vázolta a sikereket, melyeket a szocializmus építése terén, a dolgozó nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelésében és nemzetünk fo­kozódó egységének erősítésé­ben elértünk. A kongresszus megállapította, hogy pártunk jó munkájának eredményekép­pen elmélyült népünk ha­­zafisága, magasabbrendű nem­zetünk egysége, erős az ország, szilárdan megalapozott függet­lensége. Szilárdabb lett a népi hata­lom alapja, szorosabb a párt és a munkásosztály viszonya, erősödött a munkás-paraszt szövetség. A kongresszus e je­lentős eredmények mellett, őszintén és nyíltan feltárta és bírálta a hibákat, melyeket az elmúlt évek folyamán párt­­politikánkban, gazdaságpoliti­kánkban — különösen az ipa­rosítás túlzott ütemű fejleszté­sével — elkövettünk, kidol­gozta a hibák kijavításának módjait és megszabta a pár­tunk és népi demokráciánk előtt álló feladatokat. E feladatok között az első: a dolgozó népünk anyagi jó­létének és kulturális színvona­lának további szakadatlan, kö­vetkezetes növelése. Ennek a növelésnek legfontosabb ténye­zője: a mezőgazdaság fejlesz­tése, erre kell a párt és kor­mány erőit összpontosítani. A kongresszus meghatározta a második ötéves terv irányel­veit és célul azt tűzte ki, hogy a második ötéves terv folya­mán a népgazdaság egészében, tehát a mezőgazdaságban is, rakjuk le a szocializmus alap­jait. (Nagy taps.) A kongresszus feltárta az ál­lamigazgatás és a helyi taná­csok munkáinak eredményeit és hibáit, s kidolgozta a rend­szabályokat, amelyek végre­vezető szerveit. A Központi Vezetőség tagjainak, póttag­jainak és a Központi Revíziós Bizottság tagjainak a követ­kezőket választották meg: József, Matolcsi János, Mekis József, Molnár Erik, Molnár Imre, Nagy Imre, Nagy Jó­­zsefné, Nagy Kálmán, Nagy Mária, Nógrádi Sándor, Non György, ifj. Nyers Rezső, Olt Károly, Piros László, Pong­­rácz Kálmán, Ratkó Anna, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Schumett Já­nos, Suhajda József, Szabó Ferenc, Szabó István, Szabó János, Szakali József, Szalai Béla, Szántó Zoltán, Szobek András, Tausz János, Vass Istvánné, Vas Zoltán, Vág­­völgyi Tibor, Vég Béla, Vida Gyula, Zsofinyecz Mihály, Matusek Tivadar, Molnár Ernő, Nezvál Ferenc, Somogyi Antal, Szabó Gergely, Tóth Lajos, Vajdai Lajosné, Valkó Márton, Dolgozók Pártját. Hosszú percekig zúg a taps, a hurrá. Hosszantartó, szűnni nem akaró taps, éljenzés köszönti az új Központi Vezetőséget. Ezután Rákosi Mátyás, a Központi Vezetőség első tit­kára mondott ünnepi záró­szót, tartotta első ülését, amelyen egyhangúlag a következő ha­tározatokat hozta: hajtása megerősíti a népi de­mokrácia államhatalmát, szi­lárdabbá teszi a munkás-pa­raszt szövetséget. A kongresszus új szervezeti szabályzatot fogadott el, amely pártunk fejlődésének megfele­lően, fokozottabb követelmé­nyeket állít szervezeteink és tagságunk elé. A kongresszus ráirányította a figyelmet arra, hogy fokoznunk kell az ifjú­sággal való törődést, ennek­ megfelelően jobban kell támo­gatnunk a Dolgozó Ifjúság Szövetségét, hogy több teret kell biztosítanunk a szocializ­mus építésében a népi de­mokrácia minden területén a dolgozó nőknek. Végül — célkitűzéseinknek megfelelően — a kongresszus aláhúzta, hogy pártunknak a legközelebbi esztendőkben a falusi pártmunka megjavításá­ra a legnagyobb súlyt kell he­lyeznie. A pártkongresszus határozata végrehajtásának döntő előfeltétele pártmun­kánk általános megjavítása, biztosítása annak, hogy a ve­zetés a párt minden szervé­ben kollektív legyen, hogy mindenütt érvényesüljön a kritika és önkritika és a párt­demokrácia szelleme. Ez a legtöbb biztosítéka annak, hogy a párt és a munkásosz­tály viszonya, a munkás-pa­raszt szövetség még bensősé­gesebb, összeforrottabb, szi­lárdabb lesz. Napról napra jobban el kell mélyíteni pár­tunk befolyását a dolgozó tö­megek közt, szilárdabbá kell minden módon tenni a párt, a kormány, a nép kapcsolatait. Pártunk minden tagja, de kü­lönösen kongresszusi küldöt­teink küzdjenek azért, hogy rajtuk keresztül célkitűzéseink a dolgozó milliók közös ügyé­vé váljanak. A kongresszus minden meg­nyilvánulása azt mutatta, hogy pártunk és dolgozó népünk egységesen és összekovácsol­tan támogatja a szocializmus to­vábbi építésére vonatkozó ter­veinket. Megmutatta ezt nem­A Politikai Bizottság kilenc tagból és két póttagból álljon. A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAI: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Ács Lajos, Hidas István, Apró Antal, Hegedűs András, Sza­lai Béla; póttagjai: Bata Ist­ván és Mekis József. A Központi Vezetőség öt tagból álló Titkárságot válasz­tott. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG TITKÁRSÁGÁNAK TAGJAI: Rákosi Mátyás, Farkas Mi­hály, Ács Lajos, Vég Béla és Matolcsi János. A Központi Vezetőség meg­választotta a Központi Veze­tőség első titkárát, Rákosi Mátyást. A Központi Vezetőség meg­választotta A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGOT, amelynek tagjai: Alapi Gyula, Asztalos Géza, Ács Ferenc, Daczó József, Dögei Imre, Hajdú József, Házi Árpád, Kiss Károly, Konok Ferenc,­­Maróti Károly, Nezvál Fe­renc; póttagjai: Bernát Lászlóné és Péteri István. A Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke: Kiss Károly. A Központi Revíziós Bizottság ülése A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán megvá­lasztott Központi Revíziós Bizottság megtartotta első ülését. A Központi Revíziós Bizottság elnökéül Kristóf Istvánt választotta meg, csak a kongresszusi küldöt­tek magatartása és hozzászó­lása, de a szocialista munka­versenynek az a növekvő len­dülete, mely egyre fokozódott, amint pártkongresszusunk cél­kitűzéseiről a dolgozó nép értesült. A tanácskozásainkkal pár­huzamosan folyó és egyre erő­teljesebben kibontakozó mun­kaverseny nemcsak arról ta­núskodott, hogy az egész or­szág, az egész dolgozó nép feszült figyelemmel kísérte munkánkat, de alkotó meg­nyilvánulása annak a helyes­lésnek, mely az üzemekben, bányákban, gépállomásokon, a falvakban és a munka min­den frontján új vállalásokra, új termelési sikerekre lelke­sített. Ezek a megnyilvánulá­sok mutatják, hogy dolgozó né­pünk magáénak vallja és he­lyesli célkitűzéseinket, és azonnal öntevékenyen hozzá­lát sikeres megvalósításukhoz. (Nagy taps.) A kongresszus menete nem­csak azt igazolta, hogy egysé­gesen mögöttünk áll és he­lyeslően támogat bennünket a magyar dolgozó nép. Az elv­társak hallották 30 ország kommunista és munkáspártja küldötteinek felszólalását, köz­tük a hazánkat felszabadító hatalmas Szovjetunió dicső Kommunista Pártja képviselő­jét (viharos taps, a kongresz­­szus részvevői helyükről fel­állva, perceken át tapsolnak), Vorosilov elvtársat (ismét min­denki feláll, szűnni nem akaró taps, hurrá-kiáltások), akit a magyar nép régen szívébe zárt. [Nagy taps.) A nagy kínai nép kommunista pártjának (nagy taps), az imperialisták ellen ily hősiesen harcoló koreai, vietnami dolgozóknak, a szo­­cializmust oly sikeresen építő lépi demokratikus országok­nak küldötteit. (Nagy taps.) Az öt világrész minden tá­járól elküldték kongresszu­sunkra képviselőiket a test­­vérpártok, nemcsak azért, hogy szolidaritásukról biztosítsanak,­­ hogy közöljék, mennyire örül­­­­nek sikereinknek és további eredményeket kívánjanak jö­vendő munkánkhoz, hanem, hogy aláhúzzák szocialista építkezésünk nemzetközi je­lentőségét is. A testvérpártok képviselői meggyőződhettek róla, hogy dolgozó népünk tudatában van annak, hogy hazánk szocialista építése elválaszthatatlanul ösz­­szefügg nemcsak a felbecsül­hetetlen, állandó segítséggel,a­melyben a Szovjetunió felsza­badulásunk első napja óta or­szágunkat részesíti, nemcsak a népi demokráciák kölcsönös együttműködésével, de az egész világ dolgozóinak he­lyeslő, bátorító támogatásával is. (Taps.) Meggyőződhettek róla, hogy dolgozó népünkben elevenen ál a proletarnemzet­­köziség harcos szelleme, hogy mindannyian tudjuk: szocia­lista építésünk ügye elvá­laszthatatlan az egész haladó emberiség ügyétől. (Taps.) Minden magyar dolgozó tudja azt is, hogy a magyar népi de­mokrácia, a szocialista építés minden sikere egyben hozzá­járul a béke megvédéséhez. A testvérpártok küldöttei rövid itt-tartózkodásuk alatt száz for­mában meggyőződhettek arról, hogy a magyar nép egysége­sen, szilárdan és elszántan áll ert a béke frontjának rábízott szakaszán! (Taps.) Nekünk alá kell húznunk, hogy a mi számunkra milyen új erőforrást jelentett, amit annyi formában hallottunk e kongresszuson, hogy szerte a világon, ahol az imperialista háborús gyújtogatók ellen, s a dolgozók felszabadításáért fo­lyik a harc, mindenütt lelkes örömmel figyelik a mi szocia­lista építőmunkánk eredmé­nyeit, hogy sikereinkből báto­rítást merítettek mindenütt a népszabadság katonái. Tudato­sítanunk kell építőm­unkánk nemzetközi jelentőségét, azt, hogy eredményeink és hibáink egyaránt kihatnak a békéért, a népek szabadságáért folyó harcra, mely a földkereksé­gen folyik. Ez a tudat, ez a felismerés emelje felelősségér­zetünket és serkentsen ben­nünket újabb erőfeszítésekre, új sikerekre. A mi kongresszusunkkal egyidőben tartotta ülését Ber­linben a Béke Világtanács és kidolgozta a béke megvédésé­nek újabb feladatait. A kon­gresszus nevében ki­jelen­the­­tem, hogy a magyar dolgozó népre mindig bizton támasz­kodhatnak ott, ahol a béke nagy ügyének megvédéséről van szó. (Nagy taps.) Kongresszusunkkal egyidős­ben folynak Gerzfben a tanács­kozások, ahol a Szovjetunió képviselőivel az élen a kínai, a koreai és vietnami nép kül­döttei küzdenek a béke hely­reállításáért, a népek közti normális, jó viszony megte­remtéséért. A magyar dolgo­zók, mint szerte a világon a békét követelő egyszerű em­berek százmilliói, e nagy béke­munkához tiszta szívükből kí­vánnak teljes sikert. (Taps.) Elvtársaik! Kongresszusunk munkája ki­jelölte az­t az utat, melyen pártunk, dolgozó népünk a legközelebbi években a szocia­lizmus építésén továbbhalad. A feladatok nem könnyűek, megvalósításuk sok áldo­zatot, sok erőfeszítést követel, de minden előfeltétele és biz­tosítéka megvan annak, hogy harcokban edzett pártunk ál­dozatos munkája összes cél­kitűzéseinket valóra váltja. (Taps.) Az első és döntő: pár­tunk megdönthetetlen elvi, po­litikai egysége és szilárdsága, pártunk és dolgozó népünk összeforottsága. (Nagy taps.) Ez volt sikereink titka és min­tén jövendő győzelmünk alap­ja! (Taps.) Erőt az egység ad. Ezért ápoljuk és őrizzük pár- A Központi Vezetőség'­theimii A Központi Vezetőség póttagjai: A Központi Revíziós Bizottság tagjai: A Központi Vezetőség ülése Rákosi Mátyás sárossava

Next