Magyar Nemzet, 1954. október (10. évfolyam, 232-258. szám)
1954-10-01 / 232. szám
y^ k%s J2- l~~ rv. .. . K * ? ** —f Magyar Nemzet s~ — — ■ -----——.*■. .■■*.««*.. ..... 1*1-...... .! t-ir.*..*.-• T-irnni-.iaww ■! ■ ■wnaiMiiiBWwimMw————————a——————i m A kínai nagyhatalom születése A Pamirtól a Keletkínaitengerig és a 18. szélességi foktól az 53. fokig terjedő hatalmas területen a Kínai Népköztársaság aranycsillagos lobogója leng. A népi felszabadító hadsereg katonája áll ort a »világ tetejéin«, a felhőbe hanyatló jeges csúcsok árnyékában, a monszuntól áztatott téli dzsungelekban, a végtelen tenger partján és a méltóságteljesen hömpölygő Jalu folyó mentén, öt esztendővel ezelőtt kiáltották ki e hatalmas területen véglegesen és visszavonhatatlanul a kínai nép hatalmát. Ez az öt év nemcsak a kínai nép életében, de a nemzetközi politikában is döntő változásokat hozott s e változások legfontosabb oka éppen a Kínai Népköztársaság megalakulása volt. A történelem nagy fordulópontjain azok, akik közvetlen részesei vagy megfigyelői az eseményeknek, ritkán ébrednek tudatára a változás jelentőségének. Az egyes történelmi szakaszokat csak forradalmi átalakulásoknál választja el egymástól határozott és éles határvonal. A kínai népi forradalom győzelme ilyen éles választóvonal volt, mégis az emberek sokáig nem tudták felmérni teljes jelentőségében Csinig Kaj-sek kiűzésének, az imperialista befolyás megszüntetésének, a kínai szárazföld maradéktalan felszabadításának világtörténelmi horderejét. De hozzátehetjük, hogy egyes konok és a realitások iránt érzéketlen amerikai politikusok még mindig hajlamosak Kínát azonosítani egy székkel a Biztonsági Tanácsban, egy szavazattal az ENSZ közgyűlésében. Az, hogy a Ghina Lobby emberei megpróbálják tudomásul nem venni a mögöttük lévő öt esztendőt, annak eseményeit, természetesen mit sem változtat a lényegen, azon, hogy a hatszázmilliós kínai nagyhatalom megszületésével új erőtényező jelentkezett a nemzetközi politikában. Nevetséges és szánalmas figurák azok, akik még mindig Józsuaként szeretnék megállítani a Napot, visszafelé forgatni az események kerekét. Ágnes Smedly és John Payne több könyvben elevenítette meg azt a hősi korszakot, amikor a hosszú menetelés után Sanszi, Hopej és Hanan tartományok körzetében a Kínai Kommunista Párt vezetésével a forradalom hívei berendezkedtek és megkezdték a nép felvilágosítását és szervezését a küszöbönálló nagy küzdelmekre. A történelem kevés nagyszerűbb harcot ismer, mint azoknak az éveknek küzdelmét, amelynek során a kínai nép e három tartományból kiindulva, a japán imperializmussal, a Csang Kaj-sokféle reakcióval és az amerikai nagytőkével szemben meghódította saját országát. Hoszszú-hosszú út áll azok mögött a harcosok mögött, akik San- Gziból kiindulva visszaverték a japán hódítókat, elűzték Csang Kaj-seket és megjelentek Kantonban, majd pedig a tibeti néppel létesített egyezmény alapján Lhasszában. Egy évszázadok óta elnyomott és végletekig kizsákmányolt nép megrendítő magára találása volt ez a küzdelem, elképzelhetetlen nehézségeik és szenvedések szegélyezik e harc útját, amelynek eredményeként a világon új nagyhatalom született: a Kínai Népköztársaság. Amikor 1949 telén a népi felszabadító hadsereg egységei kikergették Pekingből Csang Kaj-sek hordáit, és végeláthatatlan oszlopokban vonultak az ősi fővároson keresztül a front felé, a New York Herald Tribüne akkor még Pekingben lévő tudósítója fanyarul megjegyezte: »Itt a mi pénzünk.« Az újságíró arra célzott, hogy a népi felszabadító hadsereg amerikai teherautókon, amerikai lövegekkel és fegyverzettel felszerelve, vagyis azzal a hadianyaggal, amit Csang Kaj-sektől zsákmányolt, vívta meg csatáit a nép ellenségeivel szemben. Valóban, az Egyesült Államok vezető körei hallatlan összegeket áldoztak a kínai reakció fenntartására, de mindez elégtelennek és hiábavalónak bizonyult a függetlenségéért és szabadságáért küzdő néppel szemben. A kínai nép erejét nyugaton sokáig hajlamosak voltak alábecsülni. A koreai háborúban a kínai népi önkéntesek hősi helytállása mutatta meg azután a kínai nép erejét, azt, hogy a KínaiNépköztársaság személyében olyan katonai nagyhatalom jelent meg a világon, amelyet a legerősebb imperialista állam a legkorszerűbb fegyverzettel sem képes visszavonulásra kényszeríteni. A koreai fegyverszünet nem utolsó sorban éppen annak következtében jött létre, hogy az amerikai vezető körök kénytelen-kelletlen elismerték, nem képesek a 38. szélességi foknál északabbra tolni a frontot. Már órakor mindenkinek világosan látnia kellett, hogy a Távol-Keleten semmi- féle kérdést nem lehet tartó-san és kielégítően megoldani a Kínai Népköztársaság aktíva közreműködése és hozzájáru- lása nélkül. Még szembetűnőbb volt ez Genfben a koreai és indokínai kérdés tárgyalásakor. A genfi értekezlet során a nyugati hatalmak részéről lényegében megtörtént a Kínai Népköztársaságnak, mint ötödik nagyhatalomnak téryleges elismerése. Az a terv, hogy az indokínai háborút általános távolkeleti háborúvá szélesítik ki, vagy pedig, hogy atombombákat dobnak le Dien Bien Phu környékén, elsősorban a Kínai Népköztársaság létén hiúsult meg. Sem az angolok, sem a franciák nem merték vállalni azt a kockázatot, hogy az indokínai háború »nemzetközisítésével« komoly konfliktusba kerüljenek a 600 milliós Kínával. Mindez óriási mértékben megnövelte a Kínai Népköztársaság tekintélyét és elsősorban Ázsiában olyan helyzetet hozott létre, amelyben a nemkommunista délázsiai országok elérkezettnek látták az időt politikájuk jelentős újjáértékelésére. Csou En-laj újdelhi és ranguni látogatása messzehangzó bizonyítéka volt az új helyzet alakulásának. A Csou En-laj,Nehru deklarációban nemcsak azokat az elveiket rögzítették le, amelyek meghatározzák a két ország jövőbeni viszonyát, hanem Ázsia minden népe számára megteremtették a baráti együttműködés, a kölcsönös be nem avatkozás, a gazdasági és kulturális javak cseréjének lehetőségét. Elsősorban a Kínai Népköztársaság politikája volt az oka annak, hogy a délkeletázsiai katonai paktumot nem sikerült Dulles eredeti elképzeléseinek megfelelően összetákolni. A délázsiai országok legtöbbjének távolmaradása a manilai értekezletről annak volt következménye, hogy ezek az országok a reális erőhelyzetnek megfelelően nem hajlandók részt venni a Kínai Népköztársaság ellen irányuló kalandor tervekben, így érvényesült a Kínai Népköztársaság hatalmas stabilizáló szerepe az ázsiai béke és biztonság megőrzésében. Az egyetemes béke érdeke parancsolóan megköveteli a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak elismerését az ENSZ- ben. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a békét éppen Ázsiában fenyegeti komoly veszedelem a Csang Kaj-sek-klikk állandós fegyveres provokációt követ-! (Folytatása a 2. oldalon) Pekingből jelenti a TASZSZ. Szeptember 30-án Pekingben ünnepi ülésen emlékeztek meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának ötödik évfordulójáról. Az ünnepi ülésen a főváros társadalmi életének számos képviselője, a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának tagjai, az országos népi gyűlés képviselői, a munka hősei, az irodalom, a művészet képviselői, a kínai nép neves fiai vettek részt. Az ünnepélyesen feldíszített emelvény kékszínű hátterén a Kínai Népköztársaság hatalmas címere és a nevezetes Pekingből jelenti az Új Kína. Csou En-laj, az államtanács elnöke, a Kínai Népköztársaság megalapításának 5. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen, 1954. szeptember 30-án Pekingben a következő beszédet mondotta: Elvtársak, barátaim! A kínai nép hosszú forradalmi harcok után öt évvel ezelőtt végül is lerázta magáról a külföldi imperializmus és a re-f akciós Kuomintang uralmát és megteremtette a munkásosztály vezetése alatt álló Kínai Népköztársaságot. A kínai nép ez időtől kezdve ura saját hazájának, saját kezébe vette sorsának irányítását és rálépett az országunkat a szocializmushoz vezető dicsőséges útra. Az egész haladó emberiség ünnepelte ezt a nagy történelmi jelentőségű győzelmet, amelyet Kína 600 milliós népe kiharcolt. De a külföldi imperialisták és a kínai reakciósok azt állították, hogy a mi népi rendszerünk nem tud majd fennmaradni. Az amerikai imperialisták nemcsak hogy jósolták ezt, hanem különféle módon igyekeztek is megfojtani a fiatal Kínai Népköztársaságot. Az elmúlt öt év eseményei azonban bebizonyították, hogy nem vált be ez a jóslat, kudarcot váltottak ezek a kísérletek. Az imperialisták nem tudták megfélemlíteni a kínai népet. Elszántan haladunk előre saját útunkon. Megszilárdítottuk államrendszerünket, a népi demokratikus diktatúrát. Széleskörű szociális reformokat hajtottunk végre és rövid idő alatt begyógyítottuk a háború ütötte sebeket. 1953-ban megkezdtük, első ötéves gazdasági tervünk végrehajtását és módszeresen folytatjuk hazánk szocialista átalakítását. Társadalmunk minden rétege mérhetetlen nagy változáson ment keresztül ahhoz az időhöz képest, amikor megszületett a Kínai Népköztársaság. Gazdasági és kulturális téren állandó a fejlődés és fokozatosan emelkedik népünk életszínvonala. Nincs a világon olyan erő, amely megakadályozhatná, hogy országunk gazdag és virágzó legyen. A Kínai Népköztársaság nagyhatalomként lépett ki a nemzetközi porondra. Az egész világ közvéleményében egyre erősebb ellenállás fogadja az Egyesült Államok agresszív csoportjának azt az ostoba és hiú kísérletét, hogy megtagadja a Kínai Népköztársaság nemzetközi státusának elismerését. Nemzetünknek az elmúlt öt év alatt elért eredményei a nép erőfeszítéseinek köszönhetők. Munkásságunk, parasztságunk és többi dolgozóink hatalmas kezdeményező készséggel és aktivitással védik hazájukat, szilárdítják meg a népi demokráciát, építik újjá és fejlesztik az ország gazdaságát. Hazánk különféle nemzetiségeinek szolidaritása legyőzhetetlenül hatalmas erővé vált a Kínai Kommunista Párt vezetése alatt. A Kínai Kommunista Párt országnak vezető* magva. A dátumok: »1949—1954* láthatók. Hét óra tizenöt perckor hosszantartó viharos éljenzés közepette elfoglalta helyét az elnökségben Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, Csu Te, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Liu Sao-csi, az országos népi gyűlés elnökségének elnöke, Csou En-laj, az államtanács elnöke, valamint Szung Csing-ling és Liu Pocsü, az országos népi gyűlés elnökségének alelnökei és a kínai állam más vezető funkcionáriusai. Velük együtt foglalják el helyüket az összes jelenlévők által lelkes fogadtatásban Jé- Csou En-laj beszéde marxizmus—leninizmus igaz tanítását követve, a párt az elmúlt öt esztendő minden döntő fordulópontján idejében kitűzte az egész nemzet elé a politikai és szervezeti feladatokat. A párt felhívásának engedelmeskedve, a párttagok túlnyomó többsége híven harcolt minden fronton nemzetünk ügyéért, a tömegek élcsapata és példaképe lett. A párt fenntartotta és kifejlesztette a demokratikus osztályokkal, pártokkal és csoportokkal való egységfrontot és ezt a demokrácia és a szocializmus nagy ügyének szolgálatába állította. A párt szilárdan fenntartotta ideológiai egységét és szigorú fegyelmét, kitartó küzdelmet folytatott sorainak megtisztításáért. Ennek az öt évnek eredményeit annak a segítségnek is köszönhetjük, amelyet a Szovjetuniótól, a szepi demokratikus országoktól és a világon minden békeszerető embertől kaptunk. A kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés szorosan összekapcsolta a nagy Szovjetuniót a Kínai Népköztársasággal. Nagy szövetségesünk, a Szovjetunió nagylelkű és önzetlen segítséget nyújt nekünk. Ennek fontos szerepe volt feladataink sikeres végrehajtásában. Egyre fejlődő kölcsönös segélynyújtásunk és együttműködésünk következtében napról napra erősödik a megbonthatatlan barátság hazánk és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok, nevezetesen Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között. A Kínai Népköztársaság nemrégen közzétett alkotmányába letettük az elmúlt öt év alatt elért vívmányainkat és azokat a célokat, amelyekknek elérésére most törekszünk. A Kínai Népköztársaság alkotmánya világosan rámutat meghatározott célunkra és azokra a lépésekre, amelyeket Az ünnepség résztvevői felállva, viharos, hosszantartó tapssal üdvözölték a szónoki emelvényen megjelenő N. Sz. Hruscsovot, a szovjet kormányküldöttség vezetőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának első titkárát és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségeinek tagját, aki üdvözlő beszéddel fordult az ülés részvevőihez. N. Sz. Hruscsov beszédét több ízben viharos tapssal szakították félbe. Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket e nagy alkalomból, a Kínai Népköztársaság megalapításának, a kínai forradalom történelmi jelentőségű győzelmének ötödik évfordulóján. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, a Szovjetunió Kommunista Pártjászesített szovjet kormányküldöttség tagjai: N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, A. J. Mikojan, N. M. Svernyik, valamint Lengyelország, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Románia, a Mongol Népköztársaság, Csehszlovákia, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Bulgária, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Albánia kormányküldöttségének vezetői. Az elnöklő Liu Sao-csi átadta a szót Csou En-lajnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, akit az ünnepi ülés résztvevői meleg fogadtatásban részesítettek, a szocialista társadalom felépítése érdekében tennünk kell. Az előttünk álló nagy feladat: Kína átalakítása szocialista országgá, amelyben nincs kizsákmányolás és nincs szegénység. Ezt a feladatot teljesítenünk kell. Ennek érdekében további, még nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A szocialista építés útján sok kemény és nehéz harc vár még ránk, összetartásunk erejére támaszkodva, le kell győznünk ellenségeinket és le kell küzdenünk nehézségeinket. Pártunknak a pártonkívüli széles tömegekkel szoros egységben kell haladnia. Tovább kell fejlesztenünk és meg kell szilárdítanunk a munkásosztály, a parasztság és minden más dolgozó szövetségét. Továbbra is fenn kell tartanunk a szövetséget a dolgozó nép és mindazon nem dolgozó emberek között, akikkel együtt tudunk működni. Egyesíteni tudjuk az egész ország népét és megvan a lehetőségünk arra, hogy összefogjunk valamennyi nemzetközi barátunkkal is. Ez az alapvető biztosítéka annak, hogy sikeresen felépítjük a szocialista társadalmat. A szocialista építés feladatának teljesítése érdekében tanulnunk kell. Mao Ce-tung elvtárs állandóan azt mondja nekünk, hogy nagy ellenségünknek kell tartanunk a pökhandiséget és az önteltséget. A szerénység, a mértéktartás és a becsületesség legyen a magatartásunk. Bármilyen nagy eredményeket is értünk el a múltban, számunkra teljesen új feladatokat kell megoldanunk. Alaposabban kell tanulmányoznunk a marxizmusleninizmust. Szorgalmasabban kell tanulnunk a Szovjetunió és más testvérnemzetek élenjáró tapasztalataiból. Még nagyobb odaadással kell tanulmányoznunk a tudomány és a technológia minden ágát. Országépítő feladatunk békés nemzetközi környezetet követel. Építőmunkánk célja a nép életszínvonalának emelése és nemzetbiztonságunk megerősítése. Ebből következ Hruscsov beszédé nnk központi bizottsága és az egész szovjet nép nevében szívélyes és baráti üdvözletet hoz küldöttségünk a Kínai Országos Népi Gyűlés Elnökségének, Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Népköztársaság államtanácsának, a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának és az egész nagy kínai népnek. öt évvel ezelőtt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népei, valamint az egész haladó emberiség örömmel üdvözölte a kínai nép nagy győzelmét, a gyűlölt Kuomintang-rendszer megdöntését, a szabad és független Kínai Népköztársaság megalapítását. A kínai népnek ez a történelmi győzelme nemcsak Kína életében, hanem az egész emberiség történelmében is jelentős eseményezik, hogy hazánk minden nemzetközi tevékenységének célja a világbéke. Más politikai vonala nem is lehet. Szilárdan hisszük, hogy különböző társadalmi berendezkedésű országok békésen élhetnek egymás mellett és hogy minden nemzetközi vitát rendezni lehet a tárgyalások békés eszközével. Országunk mindig is nagy fontosságot tulajdonított a békés együttműködésnek a világ beleszerető nemzeteivel és embereivel és különösen, azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket olyan nagy délkeletázsiai nemzetek, mint India, Indonézia és Burma tesznek a béke ügyének szolgálatában. Hisszük, hogy a nemzetek közötti kapcsolatokat a következő öt alapelvre kell építeni: egymás szuverenitásának és területi épségének kölcsönös tiszteletben tartása, kölcsönös meg nem támadás, be nem avatkozás egymás belügyeibe, egyenlőség és kölcsönös előnyök, békés együttélés. Készek vagyunk békésen együttélni a világ bármely nemzetével, ha annak ugyanez az óhaja és ugyanilyen őszintén gondolja. Természetes, hogy az Egyesült Államokkal is készek vagyunk békésen együttélni. Ebben a pillanatban azonban az Egyesült Államok fegyveres erői még mindig birtokukban tartják a mi Tajvanunkat. Igyekeznek megakadályozni, hogy a kínai nép felszabadítsa Tajvant és az áruló Csang Kaj-sek bandáját felhasználva, háborúval fenyegetik országunkat. Az Egyesült Államok imperialistáinak és lakosainak a múltban sem sikerült feltartóztatniuk a kínai nép előrehaladását: mesterkedéseik a jövőben is kudarcra vannak kárhoztatva. A kínai nép — a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elvtárs vezetése alatt — minden bizonnyal továbbra is elnyeri az egész haladó emberiség rokonszenvét és támogatását igaz ügyének. A Szovjetunióval az éden a béke és demokrácia tábora felszabadulásunk óta szüntelenül támogatott minket. Ügyünk kétségtelenül győzni fog. A kínai nép fel fogja szabadítani Tajvant és maradéktalanul megvalósítja az egész ország egyesítését. A kínai nép minden bizonnyal teljesíti az ország szocialista iparosításának feladatát és nagy szocialista köztársasággá építi ki hazánkat. Bizonyos, hogy győzelemmel végződik a kínai népnek és a világ népeinek közös harca, a béke védelméért. Éljen a Kínai Népköztársaság! Éljen a kínai nép nagy szolidaritása! Éljen a világ népeinek nagy szolidaritása! A szorgalmas és tehetséges kínai nép mérhetetlenül nagy anyagi és kulturális gazdagságot teremtett, azonban szörnyű iga alatt tartotta a hazai feudális uralkodó osztály és a külföldi agresszorok, úgyhogy nem tudta élvezni ennek a gazdagságnak gyümölcseit. Az imperialista monopóliumok mindent elkövettek, hogy örökre rabigába döntsék Kínát, olcsó munkaerőt és nyersanyagot szolgáltató piacokká, jogfosztott gyarmati országgá tegyék. A kínai nép sohasem nyugodott bele hazájának elnyomásába, jogainak elrablásába. A nagy Lenin mély rokonszenvet érzett a kínai nép iránt és nagyra becsülte forradalmi hagyományait Azt mondta, hogy a kínai nép nemcsak törekedni tud a sza- ! Ünnepi ülés Pejdngben a Kínai Népköztársaság megalapításának 5. évfordulóján