Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-30 / 308. szám
2 A Kínai Népköztársaságot is meghívják az ázsiai -afrikai értekezletre Az MTI közli: Az úgynevezett Colombo-kataknak, India, Indonézia, Pakisztán, Burma és Ceylon miniszterelnökei szerdán zárt ajtók mögött folytatták munkájukat Bogárban. Hírügynökségi jelentések szerint az öt miniszterelnök elhatározta, hogy a jövő áprilisban Indonéziában tartandó afrikai—ázsiai értekezletre a Kínai Népköztársaságot és Japánt is meghívják. Kardelj beszéde a külpolitikai helyzetről Belgrádból jeleníti a TASZSZ. Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottsága végrehajtó bizottságának és titkárságának tagja Szarajevóban a Boszniai és Hercegovinai Kommunisták Szövetsége II. kongresszusán mondott beszédében utalt arra a veszélyre, amellyel a Nyugat-Európa katonai egyesítésére vonatkozó politika jár. Kardelj »aktív és konstruktív erőfeszítésekre" hívott fel, »hogy biztosítsák a feltételeket a különböző társadalmi rendszerekben élő népek széleskörű európai nemzetközi egymás mellett élése feltételeinek megteremtésére. Csakis ilyen politikát kell most követni« — jelentette ki. Kardelj a továbbiakban rámutatott, hogy Jugoszlávia külpolitikájában igyekszik tekintetbe venni az új tényeket és mezőinek és lehetőségeinek megfelelően elősegíteni a béke megszilárdítását és a népek közti jobb, kölcsönös megértést«. E politikánk kifejezése — mondotta Kardelj — a kapcsolatok normálissá tétele a Szovjetunióval és más kelet-európai országokkal. A Jugoszlávia és a Szovjetunió, továbbá más kelet-európai országok közti kapcsolatok normálissá tétele nemcsak Jugoszlávia érdekében szükséges, de értékes hozzájárulás az egész világ békéjének szilárdításához is. Azzal a nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet Gyilasz nemrégiben a New York Times tudósítójának adott, Kardelj rámutatott, hogy Gyilasz nyilatkozata azoknak a köröknek jár kezére, amelyeknek kellemetlen Jugoszlávia jelenlegi külpolitikája. Az ilyenfajta nyilatkozatok másik célja — mondotta Kardelj —, hogy a demokratizmusunk ellen irányuló szennyes zsarolással próbáljanak emlékeztetni egyes külföldieket arra, hogy e nyilatkozatok szerzői léteznek. E nyilatkozatok szerzői hiába remélik, hogy a New York Times, vagy a The Times segítségével politikai tényezővé válnak Jugoszláviában, hiszen a tömegek szemében már kudarcot vallottak. Az olyanfajta „politikusokat”, akik buzgón ajánlgatják szolgálataikat külföldön, amikor már nincs szükség szolgálataikra, nemcsak a mi országunkban, hanem mindenütt arculköpné minden becsületes ember. Különösen az olyanokat, akik hátat fordítottak a forradalomnak, amelyben valaha jelentettek valamit, de nélküle semmit és senkit sem képviselnek Jugoszláviában. A külpolitika hírei A (Ankara, TASZSZ) A török hadügyminisztérium sajtóosztályának jelentése szerint december 27-én Erzerum környékén megkezdődtek a harmadik török hadsereg téli hadgyakorlatai, amelyeken amerikai tiszteik is részt vesznek. A (Teherán, TASZSZ) Sz. T. Bazarov, a Szovjetunió ideiglenes teheráni ügyvivője december 27-én fogadást adott az Iráni—Szovjet Kulturális Társaság igazgatósági tagjainak és más személyiségeknek tiszteletére. A A Reuter-iroda delhi tudósítójának jelentése szerint január 15-től kezdve az amerikai utasszállító repülőgépeknek megtiltják, hogy utasokat, vegyenek fel Indiában. India közölte az Egyesült Államokkal, hogy ellenőrzést kíván gyakorolni az Indián át légiforgalmat lebonyolító amerikai repülőgépek fölött. A A londoni rádió jelenti, hogy Kairóban a Muzulmán Testvériség szervezetének további öt tagját ítélteik kedden halálra. A (Ankara, TASZSZ) Köprülü török külügyminiszter néhány nappal ezelőtt Párizsban nyilatkozatot adott a l’Information című lapnak. Az atomfegyverrel kapcsolatosan Köprülü kijelentette: »Elengedhetetlen, hogy eltiltsák e fegyver alkalmazását és bevezessék a szigorú ellenőrzést. Éppen ezért Törökország az általános leszerelés szempontjából nemzetközi egyezmény megkötését óhajtja az atomfegyver eltiltására.* A (Teherán, TASZSZ) A Moszadik-kormény általkormányellsrae® tevékenysége miatt kiutasított Thompson angol lelkész nemrégiben viszszatért Iránba. Az Omida Irán című lap a Thompson visszatérését követő angol lelkészi misszió érkezésével kapcsolatos hírekről elmondta, hogyaz iráni nép mindezideiig semmi jót nem látott az ilyen missziók tevékenységéből*, mert ezek a missziók leginkábbolyan dolgokkal foglalkoztak, amelyeknek semmi közük a valláshoz, vagy a kultúrához*. | Átalva Zita|||. mögött van Botrány a belga képviselőházban Degrelle madridi szereplése miatt A Le Monde brüsszeli tudósítója beszámol arról a botrányról, amely a belga képviselőházban támadt, amikor Behogne katolikuspárti képviselő, aki a fasiszták fogságában sínylődött, interpellációt intézett Spaak külügyminiszterhez Léon Degrelle madridi szereplése miatt. Behogne elmondotta, hogy december 15-én a második világháború során a keleti frontra ment spanyol »önkéntesek« Madridban ünnepséget rendeztek. Ezen megjelent és a Francokormány egyik tagjának oldalán, végigvonult a díszszázad előtt Léon Degrelle, a belga »rexisták« (a belga fasiszták) volt vezetője, aki hazája ellen olyan bűnöket követett el, amelyekért feltétlenül halálbüntetést érdemelne. Léon Degrelle, mielőtt a német fasiszták kiüríteni kényszerültek Belgiumot, ismeretlen helyre szökött. De már 1946-ban olyan hírek terjedtek el, hogy valószínűleg Spanyolországban rejtőzik. Az akkori belga kormány fel is szólította a Franco-kormányt, hogy Léon Degrelle-t, amenynyiben Spanyolországban tartózkodnék, vagy később ott próbálna letelepedni, tartóztassa le és adja ki Belgiumnak. A spanyol kormány — mint Spaak külügyminiszter most bejelentette a belga képviselőháznak —, annak idején ígéretet is tett, hogy Léon Degrelle-nek nem biztosít menedékjogot, hanem kiszolgáltatja a belga hatóságoknak. A katolikuspárti képviselőnek arra a kérdésére, hogy tett-e lépéseket most a belga kormány Léon Degrelle kiadatására, Spaak külügyminiszter nem adott választ. Amikor a jobboldali szocialista Spaak továbbra is csupán a múltbeli kiadatási kérelmekről tett említést és »mellébeszélt«. Behogne képviselő azzal vádolta Spaakot, hogy nem is akarja elérni Léon Degrelle-nek a belga igazságügyi szervek kezére juttatását. A belga közvélemény hatalmas tömegei követelik, hogy Spanyolország adja ki a »rexisták« volt vezérét. Ugyanakkor a belga sajtó több orgánuma rámutat arra, hogy Madrid valóságos Eldorádója lett a különböző nemzetekben fasiszta bűnösöknek, akik éppúgy a spanyol kormány vendégszeretetét élvezik, mint az a Léon Degrelle, akivel a Franco-kormány egyik tagja nemrégiben nyilvánosan együtt szerepelt. 8.. __Slagiar Nemzet___ Dobi István távirata dr. Petru Orozához DR. PETRU GROZA elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Elnöksége Elnökének, Bukarest Engedje meg, Elnök Elvtárs, hogy a Román Népköztársaság kikiáltásának hetedik évfordulója alkalmából a magyar nép, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró üdvözletemet és őszinte jókívánságaimat tolmácsoljam a román népnek és személy szerint önnek. Őszinte szívből kívánom, hogy a testvéri román nép hazája felvirágoztatásáért, életszínvonalának állandó emeléséért és a tartós békéért folytatott harcában további sikereket érjen el. Éljen és viruljon a magyar és a román nép megbonthatatlan barátsága! DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke A DEBRECENI GYORS Még csak alig dereng, 7 óra 22 percet mutat az óra, amikor a hosszú szerelvény megmozdul. Félhomály van a fülkében, pára csapódik az ablaküvegekre, vékonyszálú eső mossa leint a határt. Egy ideig csak a kerekek zakatolnak, aztán megindul a beszélgetés. Különös és érdekes pillanat ez. Idegen emberek ülnek együtt, méregetik egymást, hallgatnak, aztán egyszerre csak felröppen az első szó: »Két napja esik.* A másik pillanatban már olyan meghitt hangon folyik tovább a beszéd, mintha ez a négy-öt ember esztendők óta ismerné egymást. — Nem árt ez az eső, csak ne fagyjon utána hirtelen Ezt az ablak mellett ülő férfi mondja, akiről azt hittük eddig, hogy alszik. Kucsma van a fején, házilag kötött sál a nyakán. A mellettte ülő fiatalasszony bólint rá, majd a feje fölé tekint, megnézi, helyén vannak-e a csomagok. Velük szemben egy fiatalember ül, újságot lapozgat, de hogy megindul a beszélgetés, összehajtogatja és visszateszi a zsebébe. — Nincs benne semmi? — kérdezi az öreg paraszt s rágyújt. — Én otthon felejtettem a szemüvegem, már két napja nem olvastam. — Hová való? — kérdezi a fiatalember válasz helyett. — Nem karcagi? — Ladányi. Az vagyok. Jön a kalauz, lyuggatja a jegyeket. Az öreg hosszú ideig keresi, kutatja a zsebeit, amíg megtalálja. Bele is izzadt A püspökladányi ,,semmi" Már Szolnok felé robog a gyors, amikor egy hang átszól a szomszéd padról: — Mit csinál Püspökladányban a népfront? Az öreg szívja a cigarettáját, erős füstje van. Nem válaszol egy ideig, már-már azt hisszük, hogy nem hallotta. Jó később mondja csak: semmit. — Az nem sok — nevet a szemüveges, őszülő hajú útitárs, aki odavetette a kérdést. — Pedig,ott úgy hallottam, hogy Pápai Sándor iskolaigazgató az elnök. Az öreg bólint. Látni az arcán, hogy erősen gondolkozik. Az előbbi választ csak hirtelen mondta, félvállról. Most beszélni kezd. — Betemetik a hasznavehetetlen silógödröket a községben ... Kutakat hoznak rendbe. Tizet körülkerítettek már. Kettőt meg újat fúrnak. Hallottam, — nyomja el a cigarettáját —, hogy a Petri-telepen meleg fürdőt építenek jövőre. Meg hogy a vonat is megáll majd a telepen, ezt kérik a lakók. Hát ezt csinálja. No meg, hogy Népbolt is lesz az állomás felőli részen. Az igazgató tanító már kiharcolta a Zrínyi utcában az iskolát. Szó van még két olvasókörről, az egyiket Kossuthról nevezik el, a másikat meg Petőfiről. A piacteret is rendezik, meg két utcát parkosítanak. Elhallgat, sok ez egy szuszra. Meg nem is semmi, ha belegondol az ember. Van mit tennie a püspökladányi népfrontbizottságnak, ha ezt mind meg akarja valósítani. A karcagi békák — Hol vagyunk? ■— áll fel az asszonyka és az ablakihoz hajol — Törökszentmisklóson. Nem oda utazik? —■ Karcagra. Kíváncsian fordulnak felé. Az öreg, aki még mindig azon tűnődik az ablak mellett, hogy felsorolt-e mindent, amit a ladányi népfront maga elé tűzött, most feljebb tolja homlokán a kucsmát. — Igaz a béka? — kérdezi és az asszony mosolyog. Bólint, hogy igaz. Nagy híre van már annak, az újságok is írtak róla, s örrül, hogy elmondhatja. — A »Lenin« kezdte, én is annak vagyok a tagja, meg a férjem is. Ketten dolgozunk. Hát mi kezdtük a békákkal. Annyi volt, hogy csuda. A rizsföldön is, aztán a halastóban. Azt mondja egyszer Feri bácsi, az öreg állatgondozó, tenni kellene már valamit ellenük. Legjobb volna eladni őket. Ezen nevettünk. Ki veszi meg a békát? Aztán az elnök komolyan azt mondja erre: »Igaz is, eladjuk«. Azóta békára halászunk. El se hiszik, hogy mennyi jövedelem van abból. — Oszt ki veszi meg? — kérdezi az öreg kicsit bizonytalanul, mert hiszi is, meg nem is. — Ki? Hát külföld. Exportra adjuk. Szállítjuk Franciaországba. Jó ára van nagyon. Úgy hallottam, hogy most a másik csoport is azon gondolkozik, talán megpróbálja. Ilyen békák-e! — mutatja. — Jó lehet az? Mert eszik a franciák. Juj, én meg nem enném. Lassít a vonat, az asszonyka ismét a csomagjait veszi számba, majd odaszól az öregnek: — Ha eljön hozzánk, megkínáljuk. Ezen a többiek nevetnek. A fiatalember ismét előveszi zsebéből az újságot és belelapoz. Fehér cipő Kisújszálláson Családias légkör alakul ki. Kisújszállás felé közeledünk. Hárman-négyen szedelőzködnek. Nagy csomagok kerülnek le a polcokról. — Mit viszel? — érdeklődik két ismerős, akik csak most vették észre egymást, leszállás előtt, pedig már Pestről együtt utaznak. — A sógornál voltam. Pár ajándékot vásároltam a rokonoknak, meg a gyerekeknek. Nagymamának meg fekete félcipőt. Az öreg ismét megszólal az ablak mellett. — Kisújszálláson nincs tán? — Nincs bizony. A nagymama fehér cipőben jár már két hónapja. Restell kimenni az utcára benne. Ha érkezik is áru, csak világos cipő jön hozzánk. Ilyen az elosztás. Gyerekmackót se lehet kapni. Megáll a vonat, leszállnak. Sokáig csend van, az öreg közben tényleg elaludt, előrebukott fejjel horkol. Vagy csak teteti magát? Mert Püspökladány előtt hirtelen felpattan és veszi kis motyóját. Pálinkásüveg is van a batyuban, kilátszik a nyaka. Mielőtt leszállna, odaszól annak az is-meretlennek, aki a népfrontról érdeklődött. — Jövőre pedig város lesz Püspökladányból. Olyan komolyan mondja, hogy meg se lehet mosolyogni. Büszke rá. Ezt az előbb úgy látszik elfelejtette elmondani, de nem száll már le anélkül, hogy ne közölje mindenkivel. Hajdúszoboszlón két fiatal lány száll fel, elfoglalják az üres padot. Virágillatuk van, s az elűzi a kaparó cigarettafüstöt. Álomba ringatja az embert, már csak azt, aki nem láthatja a két új utas karcsú bokáját és feszülő pulóverjét. Fut a gyors, Debrecenig meg se áll. ülés Sándor / -Csütörtök, 1954. december 30. Emlékünnepség a KIMSZ megalakulásának 36. évfordulója alkalmából A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulása 33. évfordulójának tiszteletére a DISZ budapesti bizottsága szerdán este a Vasas-székházban emlékünnepélyt rendezett. Az emlékünnepségen megjelent Farkas Mihály, Hegedűs András, Ács Lajos és Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, valamint Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a kommunista ifjúsági mozgalom számos régi harcosa és Jacques Denis, a DIVSZ főtitkára. Az emlékbeszédet Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója tartotta. Bevezetőben arról beszélt, hogy az 1918. december 30-án megalakult KIMSZ milyen komoly segítséget jelentett a Kommunisták Magyarországi Pártjának abban a harcban, melynek során rövid néhány hónap alatt diadalra juttatta a proletariátus diktatúráját, majd megemlékezett a KIMSZ-nek a Horthy-reakció idején végzett munkájáról. Ebben az időben egyedül a Kommunisták Magyarországi Pártja által vezetett Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége emelte magasra a dolgozó ifjúság felszabadításáért, emberi jövőjéért folytatott harc zászlaját. — A KIMSZ-et üldözték és elnyomták, szárravatlansziar megtizedelték sorait, szétverték szervezeteit, de magát a kommunista ifjúsági mozgalmat semmiféle erő sem tudta elpusztítani — mondotta —, majd példákat hozott fel arra, hogy milyen hősiesen állták meg helyüket a KIMSZ tagjai a Horthy-rendszer bíróságai előtt és a második világháború alatt, amikor éveken át nem működött a KIMSZ, de Ságvári Endre, majd Kulich Gyula vezetésével változatlanul dolgoztak a kommunista ifjak s kiváló harcosokat neveltek a pártnak az ellenállási mozgalomban. Beszédének befejező részében Réti László a magyar ifjúság felszabadulás utáni helyzetéről beszélt. — Most, amikor a nyugati imperialisták a fasiszta német hadsereg helyreállításán fáradoznak, különösen fontos, hogy a DISZ olyan lángoló és törhetetlen haza- és szabadságszeretetre növelje a magyar ifjúságot, mint ahogyan szerették hazájukat, a haza szabadságát a hazáért és szabadságért életüket és vérüket áldozó ifjú kommunisták. Réti László után Szakali József, a DISZ központi vezetőségének első titkára bejelentette, hogy a KIMSZ megalakulásának 36. évfordulója alkalmából bejegyzik a DISZ központi vezetőségének Dicsőségkönyvébe a magyar ifjúsági mozgalom 32 mártírját, valamint a felszabadulás előtti kommunista ifjúsági mozgalomban részt vett számos kommunistát,. Újabb üzemek csatlakoztak a felszabadulási versenyhez A Rákosi Mátyás Művek példája mind több üzem dolgozóit serkenti nemes versenyre hazánk felszabadulása tizedik évfordulójának, április 4-nak méltó megünneplésére. ARákospalotai Bőrkonfekció új termékek gyártásával készül az ünnepre. A jövő év első negyedében kerékpárnyergek készítését kezdik meg, amelynek segítségével a Rákosi Művek kerékpárgyára 10 százalékkal csökkentheti termékeinek előállítási költségét. Új típusú aktatáskákból, kombinált erszényekből és egyéb közszükségleti cikkekből másfélmillió forint értéket gyártanak. Az Accumulátor és Szárazelemgyár a felszabadulási verseny minden napján 115.000 szárazelem-cellát akar gyártani s ebből a cikkből március 27-re befejezi negyedévi tervét. A szovjet személykocsikhoz szükséges savas akkumulátorokat március 20-ig leszállítják a Wilhelm Pieck gyárnak. A mezőgazdasági üzemek közül is mind többen jelentik be részvételüket a versenyben. A gépállomások vállalásai elsősorban a téli gépjavítások megrövidítésére irányulnak, hogy tavasszal fennakadás nélkül kezdődhessen meg a mezei munka. A kaposvári gépállomás február 5-re, a csesztregi gépállomás pedig február 10-re vállalta a javítások befejezését. Példájuk nyomán a nagyatádi, a mernyec és a balatonkinti gépállomás is csatlakozott az RM Művek kezdeményezéséhez. A Május 1. Ruhagyárban új szalagokat terveznek és két nagy műhelyben bevezetik akorszerű, zártciklusú termelést. A gyár az első negyedévben új fazonú, tetszetős átmeneti és ballonkabétoikart gyárt. A DIMÁVAG gépgyár első negyedévi tervtúlteljesítésével elsősorban a mezőgazdaságot segíti és exportkötelezettségeinek tesz határidő előtt eleget. A többi között nagy mozdonyhoz való kerékpárokat, száz direkt tengelyt, a Vörös Csillag Traktorgyárnak pedig 700 dömperrúgót készítenek terven felül az első negyedévben. A várpalotai bányászok nemcsak több, hanem olcsóbb és jobb szenet akarnak termelni 1955-ben. Úgy tervezik, hogy két forinttal olcsóbban hozzák felszínre a szén egyegy tonnáját s a gondosabb, lelkiismeretesebb osztályozással 1,2 százalékkal emelik a várpalotai szén kalóriaértékét. VILÁGGAZDASÁGI HÍREK * (Peking, Új Kína.) Kína villamosenergia-ipara december 20-án teljesítette évi tervét. Az év végére a Kínai Népköztársaságban az elektromosenergia termelése előreláthatólag 5,4 százalékkal lesz magasabb az előirányzottnál. * (Párizs, AFP.) Franciaország és a Román Népköztársaság között kereskedelmi és fizetési egyezményt írtak alá. Románia az első 12 hónapban 5 milliárd frank értékű kőolaj termékeket, faanyagot, szójababot, napraforgót és olajpogácsát szállt Franciaországnak. Franciaország ugyanakkor 4,7 milliárd frank értékű acélipari terméket, textilárut, elektromechanikai felszerelést, szuperfoszfátot, gyógyszert és vegyianyagokat exportál Romániába.. * Jeruzsálemben — mint az MTI közli — aláírták az első árucsere- és fizetési egyezményt Bulgária és Izrael között. * A fegyverkezési hajsza számottevően kiélezte a kapitalizmus összes belső és külső ellentmondásait. A kapitalista országokban 1954 volt a legmagasabb árak éve. FÜRDŐSZOBA BERENDEZÉSEK, ARMATÚRÁK, FAJANCE MOSDÓK, MŰSZAKI TÖMÍTÉSEK ÉS GUMIÁRUK ISMÉT KAPHATÓK VAS- ÉS EDÉNYBOLT V. 1. sz. fiókjában, Lenin körút 86 35. sz. fiókjában, Baross tér 12 49. sz. fiókjában, Bajcsy-Zsilinszky út 62