Magyar Nemzet, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-27 / 22. szám
Csütörtök, 1955. január 3. ADY CSOKONAIRÓL ÉLETMŰVÜK, bár emberöltők választják el egymástól, szorosan együvé tartozik. Másmás korszakokban, hasonló társadalmi erőkkel szemben vívják a harcot. Haláluk is egy hónapra, egymást követő napra, január 27-re, illetve 28-re esik. Még abban is van hasonlóság, hogy a fiatal Ady rövid zilahi újságíróskodás után, tulajdonképpen Debrecenben kezdi újságírói és írói pályáját. Mégis a debreceni emlékek és vonatkozások mellett is, Adynak Debrecenben keltezett, vagy írt Csokonaira vonatkozó cikke az Ady-irodalom-kutatás eddigi eredményei szerint nincs — s ha ilyes felmerül, mint legutóbb a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában három más Ady-novellával együtt: »A szobrok élnek« címen bekötött Csokonaira vonatkozó írás, arról is csakhamar kiderül, hogy az »nem debreceni korából valónak tetszik«. Így csupán, mint a többi három, már megjelent Ady-novellával szemben, — meg nem jelent novellaszerű Ady-írásnak idézzük pár sorát: :»Hajh, Debrecen, híres Vitéz Mihálynál ma sincs neked még forróbb szívű fiad.« Ami most már Ady Csokonai vonatkozású — s nem novellaszerű — írásait illeti, időrendben az első, ugyancsakis Csokonai Vitéz Mihály« cím, mely a költő halálának századik évfordulóján jelenik meg —, s már csak ezért is illő a százötvenedik évfordulón megemlékezni róla. Ezzel kez-dődik: Meghalt 1805 januárjának huszonnyolcadik napján ifjait és elsorvadottan.* Az írás kissé késetten — a Budapesti Napló 1905. május 21. sz.-ban lát napvilágot, mint- ; hogy a Csokonai-ünnepély az . évben, május 21-én volt Deb-recenban. Ami minket a páratlan éleslátású cikkben leg-jobban érdekel — Csokonai nyelvére vonatkozik, amit kö vetkező Csokonai-vonatkozású ' Cikkeiben is minduntalan ki- :emel: . .... ... i.A nagyképű írástudók akkoriban javították és rontották a nyelvet, e dalolt s mert lelke rengeteg, gazdag és sokszínű volt: feszítgette, edzette, pótolta, díszítette, nőttette szegény magyar nyelvének bomba és szűk kereteit. És vált természete ősett a legpompásabb nyelvújítóvá, kinek emléke előtt hálával kell leborulnunk mindannyiunknak, akik gondolatainkat, érzéseinket magyar Szávákba öltöztetjük ki.« A következő Csokonai-vonatkozást — a századforduló egyik legtöbbet emlegetett kitűnő író-kritikusa könyvének méltatásánál találjuk: »Írnak a jövő magyarjainak, mint Csoconai tette«... S kegyet- I len, hű korrajzát adva a szd- szattforduló Magyarországának — hozzáfűzi: »De azt tessék megengedni, hogy magyaroknak s a legjobb magyaroknak érezzék magukat.« (Ignotus könyve, Budapesti Napló, 1906. január 25.) Időrendi sorrendben következik — egy Párizsból keltezett és küldött írása, melyben élesen kikel Rákosi Jenő és hasonszőrű társai irodalmi basáskodása ellen: *Lehetetlen, hogy a Csokonaik, Petőfink, Vajda Jánosok népe lépre menjen.* (Válasz Tóth Bélának, Budapesti Napló 100?. március 2.) A következő Ady-írás: *A Magyar Pimodám, egyike a legmagasabb hőfokúaknak, melyet az érmindszentű költő önmagáról írt — a legtöbb ellenséget is szerezte neki — s ennek Csokonaira vonatkozó részét éppúgy fogják Citálni elkövetkező ünnepélyeken, mint az Ady által Petőfiről, Vajdáról, vagy Jókairól mondottakat. Magát rokonítva Csokonaival, égető forrósággal vallja: »Legtokoliabbnak az összes bolt és lehető magyar költők közül Csokonai Vitéz Mihályt érzem magamhoz...« S tovább: »Mondom: Csokonai Vitéz Mihály unokájának érzem és tudom magam: veszettül európaiatlan magyarnak, aki kacagtató fanatizmussal éskomolysággal él-hal Európáért. S szól Csokonainak azokról a verseiről, »ma- Igéket az ember szeretnema i is ellopni«. S A KÉT KÖLTŐ SORSÁNAK HASONLÓSÁGA, a kor maradi elemeivel az »ékes , Jövőért« való harcuk, a küzdelemben sokszor elmagánosuikádók, állandó Jövőhöz való fellebbezésük — egyenesen felkínálná irodalomtörténészeinknek a társadalmi háttér széles és alapos rajzával s a kor különbözőségeinek számbavételével egy alapvető dolgozat készítését — melyben külön fejezet világítaná meg részletekbe menő elemzéssel azt a magatartást, melyet Csokonaival szemben korábban a magyar irodalom olyan vezető alakjai is tanúsítottak, mint Kölcsey és Kazinczy, s melyre Ady is kitér: »Vitéz, Csokonai Vitéz Mihály, akit Kölcsey parasztosnak, Kazinczy valószínűleg nem többnek, mint érdekesen furcsának látott, szegény Vitéz megjárta.* (A Magyar Pernodon. Nylgat, 1008. január—február.) . Debreceni éveiről — tíz évvel később visszatekintve — Ady így emlékezik a Nyugatnak küldött első önéletrajzi vonatkozású írásában (Nyugat, 1909. június 1.): amikor mint debreceni jogász beálltam egy újság redakciójába. Szegény a mártír-anyámon kívül mindenki elmondta az elvégezte tettét. Debrecenből, ahol némigen akarták látni bennem még a Csokonai legpicinyebb öccsét sem, s ahol első verses könyvem megjelent, Nagyváráéra mentem újságírónak.A Következő évben — temesvári irodalmi matinén — személyesen felolvasott írásába — ismét beleszövi Csokonait: »... s látom, meglátom az új, az új formájú Széchenyit, Kazinizyt, Csokonait és a többit: itt vannak.-t (Félelem és írás.* Nyugat, 1909. november.) »A költői nyelv és Csokonai« címen Maday Gyulának hasonló című kis füzetét bírálva, így ír: * Csokonai nélkül bajosan kaptuk volna Vörösmartyt, Petőfit, Aranyt, nem szólván az apróbb többiektől* —s tovább: »mi fentien hirdettük már nyolc esztendő óta, hogy mi Balassáéktól, Kurti Céktól s Csokonaitól ösztönöztettünk.« (Nyugat, 1616. Október), ami más szavakkal nem egyéb, mint ő maga és költő elődei beállítása az irodalom fejlődéstörténeti menetébe. Az irodalmi szenzáció még csak ezután következik. Egy tanulmányszerű írásában: »Van-e magyar nyelv?* — a legélesebb kritikát gyakorolva a nyelvújítás, a fővárosi szolvaj-nyelv* és a «kiváltságos, úri magyarság« megrontott nyelve miatt — ezt a máig világító, kísértetiesen tisztánlátó mondatot írja le: »Tetszett volna demotiiratikus államreformokkal fölsegíteni a színre, fórumra a jól beszélő magyar parasztot, ma lenne tüneményes, szép, dús magyar nyelv.* Az ő kedvelt Csokonaiját itt sem hagyja ki: »Megpróbáltuk, kurucok kezdtek. Balassáék, Csokonai s jómagam is iparkodtam régi szavakat rálopni Erdélyből és Károli Gáspár magyartalan és mégis magyar bibliájából az újonnan jött fogalmaikra.« (Nyugat, 1910. november.) S végül az elkövetkezendő magyar parasztot fölszabadító« demokráciáról szólva — melynek eljövetele szerinte az adottságok és az európai fejlődés rendjén bizonyos — a magyar nyelv szeretetéről lelkendezik, mely neki «művészi és politizáló szerszáma«. S ezzel végzi: »Egy demokrata Magyarország (bocsássanak meg konzervatív testvéreim a Nyugatnál) elintézi a mi nyelvkérdésünket is.« (»Disputa.« Nyugat, 1912. február.) REÁ KELL MLTATÍMI VÉ- QÜL Ady két nagy Csokonaiversére. Az egyiknek címe is: Csokonai Vitéz Mihály, a Budapesti Naplóban jelent meg először 1908. május 1-én, ugyanez évben »Az Illés Szekerén kötet -A téli Magyarország” ciklusában is, Ady földrengést jelző versei szomszédságában. E vers elemzésénél Vallja Földessy Gyula Adytról és magáról: »Ady volt az első magyar költő — (és kritikus), aki hitt Csokonai szuverén zseniségében* S magáról: »Engem is Ady vezetett Csokonai megértéséhez és őt megillető méltánylásához.* (Ady minden titkai.) A másik vers: »Vitéz Mihály ébresztése«, a »Vasárnapi "Újság« 1911. febr. 1. számában jelent meg először, a következő évben »A méneskülö étet« kötetében, a Szép, magyar sors* címűű versciklusban együtt Ady legforradalmibb verseivel: »A tűz márciusa*, »Az új kísérlete, »Csaba új képe«, stb. A vers Csokonai vígszínházi ünneplésére készült, amelyet Ady a Nyugattól 1911-ben rendezhetett s amelyen a Vígszínház művészei Csokonai: »Kátnyóné«-át is előadták. A vern — mint Földessy is megjegyzi — tele van tűzdelve Csokonai-vonatkozásokkal, szavakkal, szólásokkal és idézetekkel — s ma is élő, legmásbb, Csokonait ébresztő írás. Utolsó két strófája álljon itt emlékeztetőül: kínéit búbor, nő, gond dúsan adatbit . , 8 » mi fájósunk volt az, ami fajt, ébresztésünk ne fújjon nékted. Csokonai. Isnlét Vitéz Mihály, Mindnyájunknak atyánknál atyábbja. Te pátriárkák ,ős-deli sarja. Te, Ki fosod mindig Lillád dertekát, melód e kis magyarságot, Te Brick, és új honi poétasái, Óh ébredj, valahányszor ébresetünk. Vincze Géza _ Magyar Nemzet _ Emlékünnepségekkel kezdődik a Csokonai-év Csokonai Vitéz Mihály halálának 150. évfordulója alkalmából országszerte emlékünnepségeket rendeznek s a költő munkásságáról csaknem valamennyi kultúrotthonbal is megemlékeznek. A Hazafias Népfront, a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Budapesten január 27-én este 7 órai kezdettel emlékezik meg Csokonairól a Zeneakadémia nagytermében. Ünnepi beszédet Juhász Géza egyetemi tanár mond. Január 28-án, pénteken délben 12 órakor Csokonai-kidítás nyílik a Nemzeti Múzeumban, ahol az ünnepi megnyitó beszédet Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfrona országos tanácsának főtitkára tartja. Debrecenben emlékbizottság alakult a »Csokonai-év« megrendezésére. Az ünnepségek január 28-án délelőtt 11 órakor kezdődnek, amikor a Csokonai-gimnázium irodalmi szakköre megkoszorúzza a költő sírját. Délben megnyílik a Déri Múzeumban az állandó Csokonai-kiállítás, délután megkoszorúzzák a költő szobrát. Ezen a napon jelenik meg Csokonai debreceni diákévei során alkotott műveinek díszes kötete, melyet Juhász Géza szerkesztett. Január 30-án a Csokonai Színházban rendeznek emlékestet. A Csokorrai-gimnázium tanulói februárban irodalmi esteket tartanak a debreceni üzemekben. ACsokomnai-és** műsorán a többi között szerepel a Csokonnai-balett bemutatkozása a színházban, Lilla-bál a Központi Kultúrotthonban és a nagy költő emléktáblájának elhelyezése. Duhaalmáson temették el a Lilla-dalok ihletőjét, Vajda Júliá imét. A szépfrontbizottság kezdeményezésére most a Csokonai-évfordulón rendbehoezik Lilla sírját, s a temetőben január 28-án rövid ünnepséget rendeznek. A község Csokonairól elnevezett kultúrotthotrában január 29-én, szombaton este tartanak emlékünnepséget. TAVASZI RUHÁIT most tisztíttassa. Sestesse! Elkerüli a torlódást !__________ PATYOLAT naplóérr" A Szovjetunióban járt kulturális delegáció január 28-án fél 6-kor számol be élményeiről az MSZT Majakovszkij előadótermében (V., Semmelioeis utca 1-3). Kodály Zoltán Te Deumát előadták Baselban. A Gazette de Lausanne című svájci lap részletes bírálatot közöl a zeneműről. *«* A sVerdi« című, új olasz operafilmet ma mutatják be filmszínházaink. Velencében, ahol a XVII. századiban még 18 színház volt, ma egyetlen állandó jellegű színház sem működik. A városi játékterem az egyetlen hely, ahol színielőadásokat rendezhetnek. A Goldoniról elnevezett színház 1947. óta zárva Van.é ^Kodály Zoltán tavaszi dalünnepeket« rendez a DISZ az állami és társadalmi szervek segítségével, a fővárosi középiskolai énekkarok részvételével. r * / A ^Magyarország Barátainak /Kulturális Egyesületek rende- s zésében Stefano Canzio pro-fesszor tartott előadást Rómában január 16-án ,Budapest 1954* címmel.Vj »Magyarok az Októberi Forradalomban« címmel baráti beszélgetési estet rendez az MSZT XIII. kerületi szervezete (Váci út 144.), január 28-án 5 óráikor. a Beethoven operáját, a Fideliót rövidesen filmre veszik Bécsben. A marosvásárhelyi Bábszínház nagy sikerrel szerepelt Bukarestben a János vitéz Című bábjátékkal, amelyet Kacsóh Pongrác azonos című operettje és részben Petőfi költeménye alapján írtak. Herskovitz Pál rendező különösen merész ötletekkel oldotta meg az óriások országában lejátszódó jelenetet, melyben meggyőző művészi eszközökkel tükrözte a mese fantasztikus világát. Néhány moszkvai színház Jetik London ■■Farkasvér* című színművét játssza. M n 4 Pogány Ö. Gáborné Markó Károlyról tart vett tettképes művészettörténeti előadásit január 30-án délelőtt 11 órakor a Szépművészeti Múzeumban. A Szovjetszkaja Kultúra szemelvényt közöl George Sadoul neves francia filmkritikus Charlie Chaplin életéről és alkotó útjáról írott, közelmúltban oroszra fordított könyvéből.© »Amit mindenki énekel« címmel, az elmúlt tíz év legszebb dalaiból tart hat,versenyt az Országos Műsoriroda, január 30-án és február 6-án, a Zeneakadémia nagytermében. A legjobb magyar f.urózeneszerzők mellett Dunajevszkij és Gershwin legszebb melódiáit is hallhatja a közönség Gertesi Sári, Hollós Ilona, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós és Vámosi János tolmácsolásában. Közreműködik a rádió 21 tagú tánczenekara, zsoldos Imre vezetésével. A PALACI SZÁLLODA éttermében: FARSANGI MAGYAR ESTÉK OLÁH KÁLMÁN is népi zenekara közreműködésével ☆ ASZTALRENDELÉS: 330-500 Új könyv a magyar kerámiáról és porcelánról Iparművészetünknek egyik fényes, de sajnos, csak hézagosan ismert fejezete: a kerámia. Évszázadok kincseit óraik múzeumaink, s sokszor helyhiány miatt értékes tárgyak százainak a raktárak polcaira. Pedig kerámiaművességünk nem egyszer emelkedett európai színvonalra, s ha ezt a színvonalat nem is tudta mindig tartani, mégis sok akadályt elhárítva, rendszerint olyat alkotott, mely nekünk becses és értékes s hű tükre korának, melyben keletkezett. Ebbe a raktárakba kényszerült kincsestárba nyit most ajtót Csányi Károly A magyar kerámia és porcelán története és jegyei című művével. Rendkívül értékes 48 táblán közölt kerármajegy gyűjteménnyel szinte megszólaltatja a magyar keramikusok legtöbbször úttörő, érdekes történetét. Három évtizedes múzeumii gyakorlat és ötven év fáradhatatlan gyűjtő tevékenysége összegeződik a nyolcvanadik életévét betöltött, tapasztalatokban gazdag szakember művében. A téma iránti szeretet lendületével foglalja össze mindazt, amit egy hosszú élet szorgalmával és érdeklődésével megtanult és felkutatott. Csányi Károly az iparművészet népszerűsítése terén vállalta azt a feladatot, melyet Lyka Károly szellemének és tollának ragyogó frisseségével a képzőművészetben oly hosszú ideje tölt be. Es az első összefoglaló magyar kerámiatörtéhet nem száraz mesterjegy-gyűjtemény. Ennél jóval több. Érdekes, színes dokumentum, történelmünk szerves vetüléte. Csényi Károly a jegyek megértetése céljából, mintegy kísérőzenéül felvázolja a magyar kerámia kezdetétől, az Árpád-kortól a fazekasipar s a kerámia címszó alatt ismeretes összes gyártmányok hazai keletkezését és történetét. S ebből az élvezetes olvasmányból az sugárzik felénk, hogy a magyar találékonyság minden gátló körülményt áttörve igyekezett a művesiség jó színvonalával a mindennapi élet gazdagabbá tételére. Felsorakoznak a középkori magyar fazekasmesterek mellett a XVI—XVII. századi kerámiánkban új ízeket oltó habánok pompás alkotásai, remekművű fajanszokat készítő halicsi és tatai gyárak munkássága, a reformkori kemény cserépgyárak valóságos légiói, majd a magyar kerámiai művészetet világsikekre vivő két gyár: Herend és a pécsi Zsolnay nem minden izgalomtól mentes története. Helyes és finom gondolat volt a függelékben a legújabb kor keramikusainak mesterjégyeit is közölni. Csányi Károly nemcsak a könyv szövegének szerzője, hanem sajátkezűleg rajzolta az ezret megközelítő mester- és gyári jegyeket is. Ezzel a gesztusával is arra adt példát, hogy miként kell és lehet a múzeumba zárt múltnak egy, a nemzeti kultúra szempontjából értékes fejezete iránt az érdeklődést felkelteni. A Képzőművészeti Kiadó a Szikra Nyomdával együtt szép munkát végzett. A magyar kerámia történetét és jegyeit első ízben összefoglaló mű német nyelven is megjelent. d. m. ItRÁDIÓ BÍRÁLAT „Hatvani diákjai“ — Új magyar daljáték Tudós professzor Hatvani históriája s ördöngős mondái Jókai révén jutottak az irodalomba, még a hetvenes évek elején. Nagy mesemondónk a magyar Faustnak nevezte s úgy vélekedett, hogy ne foszszuk meg magunkat e legendától. Persze nem rejtette véka alá a valóságot (a Kisfaludy Társaság ülésén olvasta fel művét), hogy a Hatvani-mondakört csak a diákság képzelete alakította ki, s a professzor kora legkitűnőbb természettudósainak egyike volt, babona ellen küzdő nagyszerű elme. Ambrózy Ágoston —Ignácz Rózsa—Sós László, az új daljáték írói, helyesen nyúltak a témáihoz, amikor éppen a mondáktól, ördögűzéstől megtisztított, igazi és humanista Hatvani profeszszort vitték rádiószínpadra. Az ő daljátékuk egy vérbeli tüdős-pedagógusnak és diákjainak állít emléket s ha a Hatvanival szemben álló rövidlátó és sötét társadalmi erők, a haladás ellenségeinek megmutatása nem is elég erőteljes a daljátékban, mégis tiszta a korfestés és finom a stílus, a dalok szövege. Még hatásosabb lehetett volna kissé tömörebben s több derűvel, humorral. Kemény Egon a felszabadulás óta rangot ért el a könynyűzene területén, választékos ízlésével, felkészültségével. Ebben az első nagy daljátékában saját munkásságán belül is új utat választott. Az eddigi finom keringők muzsikusa magyar intonációjú zenét komponált. A daljátéknak hatalmas zeneanyaga van s éppen ez a főerőssége. A diákkórusok (»Jó dolga bán a diáknak"), szólószámok (»Aki felönt a garatra«), duettek (»Szép is vagyok, jó is...«) énekszólamban, zenekari kíséretben s biztos kifejezési formákban járatos muzsikus alkotásai. Érdekes megoldás, hogy a híres Hatvani-féle déli árvízhistóriát kis kupléban éneklik el. Ez viszont a régi Kemény Egont idézi, hist a »Felhőcske Száll a Hold előtt” című kettős is. A daljáték zenéje esetleg elbírt volna egykét könnyedebb dallamot is, amit a szerző nyilván azért mellőzött, mert még nagyon sok lehet a mondanivalója s kevés alkalma volt eddig ilyen nagyobb munkáira. Két Részben, játszották a daljátékot, melynek rövidebb, második részét gondoljuk erőteljesebbnek. Ebben — az énekrészen kívül — több a cselekmény s így a színészi lehetőség is. Hatvani alakítója, Bessenyei Ferenc beszédes énekhangjával egyaránt valóra válthatta a szerzők elképzelését, a famiulussal, Simándy Józseffel együtt, akinek érces tenorja pompásan zengett s még szövegével sem maradt el szereplőtársai mögött. Bule, a csontvázat eladó pedellus kitűnő írói eszközökkel megrajzolt alakját Gőzön Gyula valóban életre keltette. A népes szereplőgárdából a nyegle Füzéressyt, tehát Horváth Tivadart (egyéni, fanyar játékstílusával) s a szerelmes csizmadiát, az ízes beszédű Tompa Sándort említjük. Aránylag mostohán bántak a szerzők a női szereplőkkel, de a bájos Petress Zsuzsa énekszámaival járult hozzá a maga figurájának teljességéhez. Mezey Mária, mint színésznő és mint sanzonénekesnő egyaránt tudása javát adta. A szép zenei produkcióért Lehel György karmestert, a rádiólétiakart, a Földényi kórust, a gördülékeny rendelésért pedig Molnár Mihályt és Szűcsi Ferencet illeti az elismerés. Kristóf Károly KESIPAROSOK FIGYELEM! AZ ÁPISZ-BOLTOKBAN ISMÉT BESZEREZHETŐK: SZÁMLAKÖNYVEK, SZÁLLÍTÓLEVÉLKÖNYVEK, NYUGTAKÖNYVEK ÁPISZ-BOLTOK NAGY-BUDAPEST MINDEN PONTJÁN! 5