Magyar Nemzet, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Magyar Nemzet , A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, és az országgyűlés külügyi bizottságának ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az ország­­gyűlés elnöksége és az or­szággyűlés külügyi bizott­sága hétfőn délelőtt Dobi Ist­ván elnökletével ülést tartott, amelyen megvitatta a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívását a világ népeihez és parlamentjeihez. Az országgyűlés külügyi bi­zottsága a felhívással kapcso­latban határozati javaslatot terjesztett az Elnöki Tanács elé, amelyet az Elnöki Ta­nács és az országgyűlés elnök­sége részleteiben megtárgyalt. A vita során felszólaltak: Rónai Sándor, az Országgyű­lés elnöke, Andics Erzsébet, Nánási László és Barcs Sán­dor, az Elnöki Tanács tagjai, továbbá Horváth Márton, a külügyi bizottság tagja. Az Elnöki Tanács a hatá­rozati javaslatot elfogadta. A határozat szövege a követ­kező: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az ország­­gyűlés elnöksége őszinte örömmel üdvözli a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a világ népeihez és parlament­jeihez intézett felhívását, amely újabb nagyfontosságú lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhítése, a béke megóvása és megszilárdítása érdekében. Különösen nagy jelentősé­ge van a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kezdeményezésének a jelenlegi nemzetközi hely­zetben, amikor bizonyos im­perialista körök az Egyesült Államok kormányával az élén arra törekednek, hogy Euró­pában, Ázsiában és a világ más részein a már létreho­zott agresszív tömböket meg­erősítsék és újakat szervez­zenek, melyek jelentős mér­tékben növelik a nemzetközi feszültséget. Az új háború kirobbantása érdekében a háborús uszítók minden erővel fokozzák a fegyverkezési hajszát és a ka­tonai támaszpontok kiépíté­sét a világ minden részén. Fokozzák rágalomhadjáratu­kat a békeszerető népek és kormányaik ellen, annak el­lenére, hogy az Egyesült Nem­zetek Szervezete elítélte a há­borús propagandát. Atomhá­borút készítenek elő, amely mérhetetlen szenvedést okoz­na a népeknek, bár nem két­séges, hogy egy ilyen új há­ború az imperialista agresz­­szorok végső megsemmisülé­sét vonná maga után. A magyar népet mély fel­háborodással tölti el a nyu­gati hatalmaknak az a törek­vése, , hogy néhány állam részvételével létrehozzák a Nyugateurópai Uniónak ne­vezett zárt katonai tömböt és annak keretében újra fel­támasszák az európai népek biztonságát veszélyeztető né­met militarizmust, amely az utolsó évtizedek során kétszer sodorta igazságtalan, nemzeti létünket fenyegető háborúba hazánkat. A revansvágyó né­met militarista körök Ausztria bekebelezésére törekszenek, új Anschluss-t készítenek elő, melynek megvalósulása ese­tén az újjáéledő német impe­rializmus támadó hadserege ismét megjelenne a magyar határokon, közvetlenül fenye­getve a magyar nép békéjét és függetlenségét. A magyar nép szilárd meg­győződése, hogy minden esz­közzel meg kell akadályozni ezeknek az agresszív tervek­nek a végrehajtását. Ezért a Magyar Népköztársaság kor­mánya minden intézkedést megtett és a jövőben is meg­tesz a Moszkvai Értekezlet határozatainak megfelelően a német mili­tarizmus újjáélesz­tésének meghiúsítására. A Magyar Népköztársaság népe békéjének és biztonsá­gának megőrzése érdekében őszintén helyesel és támogat minden olyan kezdeménye­zést, amely a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalá­sok útján való megoldására, a béke megszilárdítására irá­nyul, és ennek érdekében a maga részéről teljes erejével elő kívánja segíteni az euró­pai kollektív biztonságnak, az általános leszerelésnek, az atom- és más tömegpusztító fegyverek eltiltásának meg­valósítását. A magyar nép nagy nyomatékkal juttatta mindezt kifejezésre most be­fejeződött IV. békekongresz­­szusán is. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és az or­szággyűlés elnökségének meg­győződése szerint a világ bé­kéjének megőrzése céljából valamennyi ország népének ma inkább, mint valaha, meg kell sokszoroznia erőfeszíté­seit, hogy a különböző, nagy és kis államok közötti kapcso­latokat a népek baráti együtt­működésének elvére alapoz­zák. Mindennek elengedhetet­len követelménye egymás te­rületi sértetlenségének és szu­verenitásának kölcsönös tisz­­teletben tartása, a meg nem tá­madás, az egymás belügyi­be való be nem avatkozás, az egyenlőség és kölcsönös elő­nyök, valamint a békés egy­más mellett élés elvének al­kalmazása. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az ország­gyűlés elnöksége magáévá te­szi és melegen üdvözli a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak javaslatát, hogy vala­mennyi ország parlamentje vállalja a béke megőrzésének és megszilárdításának fele­lősségét, tegye lehetővé a par­lamentek közötti közvetlen kapcsolatok megteremtését, a parlamenti küldöttségek cse­réjét a népek közötti baráti kapcsolatok és együttműkö­dés fejlesztése, a béke meg­szilárdítása érdekében. A Ma­gyar Népköztársasági Elnöki Tanácsa és az országgyűlés elnöksége a magyar nép bé­kéjének és függetlenségének biztosítását következetesen szem előtt tartva, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa javas­latainak szellemében mindent meg fog tenni, hogy szorosab­bá tegye és kiszélesítse kap­csolatait más népek törvény­hozó testületeivel és ezzel te­vékenyen hozzájáruljon a tar­tós béke biztosításához. (MTI) Az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléje volt a békekongresszus A IV. magyar békekong­resszus vasárnap folytatta ta­nácskozásait. Az elnöklő Szi­lágyi Albert bejelentette, hogy a kongresszusihoz az or­szág minden tájáról sok üd­vözlő távirat érkezett. Ezek­ben a táviratokban — ame­lyek közül néhányat felolva­sott —a helytállásukról és el­szánt békeakaratukról tesz­nek tanúságot hazánk dolgo­zói. A csongrádi és Heves me­gyei dolgozók nevében Gál Ferencné, illetőleg Nyitrai László köszöntötte a kong­resszust. Gál Ferencné ke­nyeret, Nyitrai László bort nyújtott át az elnöknek. özvegy Kovács Jánosné, a Szolnoki Járműjavító dolgozó­ja szólalt fel ezután, majd Káldy Zoltán pécsi evangé­likus esperes a magyaror­szági evangélikus egyház ne­vében köszöntötte a béke­kongresszust. — Egyek vagyunk népünk­kel a béke megőrzéséért ví­vott küzdelemben — mon­dotta. — A német militariz­mus és az atomfegyver együtt a világ elpusztításához ve­zetne. Nem akarjuk sem a német militariizmust, sem az atomháborút. A mi egyhá­zunk népe tudja, hogy nem elég nemet mondani a hidro­génbombára és a német mi­­litarizmusra. A békéért való munkálkodás területén tet­tekre van szükség. Az Evan­gélium hirdetése által tehát azon fáradozunk, hogy a gyű­lölet és bizalmatlanság helyé­be az emberek és népek közé a megbékélés friss levegője áradjon. Lelkipásztorkodás közben híveinket arra intjük, hogy hivatásuk gyakorlásával, lelkiismeretes munkavégzés­sel, hazaszeretettel segítsék elő magyar népünk és az egész emberiség békéjét. — Áldja meg az Isten szer­te a világon a béke megőrzé­sének és a boldogabb emberi együttélés kialakításának szolgálatát, áldja meg a kor­mányok és a népek minden békés célra törekvő munkál­kodását, áldja meg drága ma­gyar hazánkat és népünket. (Taps.) Pasztár Diósgyőr, a Lenin Ko­hászati Műveik dolgozói nevé­­rében köszöntötte a kongresz­­szust. Elmondta, hogy Miskol­con a fasisztáik romba döntöt­ték a lakóházak egyharmadát, romba döntötték a gyárakat. Ezek az emlékek, a háború szörnyűségei mélyen belevé­sődtek a diósgyőri dolgozók szívébe. A diósgyőri dolgozók egy emberként kiáltják oda a háború előkészítőinek: gyilko­sok, megálljatok! Ne tovább, mert rajtavesztetek. (Taps.) A béke adja az életet, a jövőt, a boldog jelent. Tíz éve élünk boldogan, szabadon. Tíz esz­tendeje röppent fel a szó: béke, s a békét minden erőnkkel megvédjük. (Taps.) Jened Lajos ezután elmondta, hogy ma már száz békebizott­ság működik a Lenin Kohásza­ti Művekben és beszámolt azokról a mun­kasi­kerekről, amelyeket a békekongresszus tiszteletére tett felajánlások teljesítésével érte­k el a dolgo­zóik. Sümegi János szécsényi dol­gozó­­paraszt volt a következő felszólaló: — A mi községünk­ben — mondotta — három hé­tig állt a harc a második világ­háború idején. Ezer ház közül több mint ötszáz rombadőlt. Nyolc gyermekem közül az egyik ak­kor halt meg. A há­ború után felépítettük házain­kat, megkezdte munkáját tég­lagyárunk, van nagy gépállo­másunk, modern mezőgazdasá­gi szakiskolánk. Nagyon gyű­löljük a háborút, de kétségbe nem esünk. Munkánkkal küz­dünk ellene. Josef Lukacevic szlovák építésügyi megbízott: A béke táborában megerősödött barátságunkat tovább építjük Josef Lukacevic szlovák épí­tésügyi megbízott, a csehszlo­vák békeharcosok küldötte, lé­pett ezután a szónoki emel­vényre. — Engedjék meg, hogy a csehszlovák békebizottság ne­vében az önök anyanyelvén üdvözöljem a magyar béke­kongresszust. (Nagy taps.) Ma­gyarország és Csehszlovákia népének múltbeli közös elnyo­matásáról beszélt ezután s hangsúlyozta, hogy az első vi­lágháború után a két ország urai mesterségesen szították a sovinizmust, hogy szembe ál­lítsák egymással a magyar és a csehszlovák dolgozókat. Ma nincs sovinizmus, mert mind­két országban a dolgozók ural­kodnak. — A béketábor és a szocia­lizmus eszméje összehozott ben­nünket — folytatta. — Nekünk éppúgy értékes Sztálinváros építése, az erőművek és a víz­művek építése, mint önöknek. Őszinte örömmel szorítottunk kezet azon az új komáromi hí­don is, amely még inkább ösz­­szeköt bennünket.­­ Ez a magyar békekong­­resszus hozzájárul ahhoz, hogy mindenki, aki a békéért har­col, még jobban átérezze a bé­ketábor hatalmas erejét. Nagy erő áll mögöttünk! Népeink erős békeakarata és a hatal­mas Szovjetunió békepoliti­kája! (Élénk taps.) — A szocializmus, a béke tá­borában megerősödött őszinte barátságunkat tovább mélyít­jük. A Szovjetunió és a népi demokráciák békeharcosaival együtt megvédjük békénket a béke megbomlóival szemben — fejezte be nagy tetszéssel foga­dott beszédét. Esze Gábor tarpai dolgozó paraszt volt a következő fel­szólaló. Tarpa községből, Esze Tamás, Bajcsy-Zsiinszky End­re falujából jöttem — mondot­ta. — E vidék népe már két­százötven évvel ezelőtt bátran kiállt a szabadságért. Azt üze­ni Tarpa népe, hogy nem a­kar még egyszer 1914-et, nem akar még egyszer 1941-et. Békét akarunk, a békéért dolgozunk, a becsület, a munka fegyveré­vel, kapával, kaszával. Ter­melünk, mert tudjuk, hogy minden szem gabona a békét erősíti. Jenestíjasos Kossuti brifjae-ol* Kim Gi Ssu koreai küldött magyar nyelven üdvözli a kongresszust Kim Gi Szu, a koreai nép küldötte szólalt fel ezután — magyar nyelven, a küldöttek lelkes tapsa közepette. — A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság békebizott­ságának nevében forró szere­tettel üdvözlöm a IV. magyar békekongresszust — mondotta. — A koreai nép, amely meg­ismerte és tapasztalta a hábo­rús gyújtogatók által okozott szenvedéseket, a világ népeivel együtt tiltakozik Nyugat-Né­­metország felfegyverzése és az atomháború ellen. — Kívánom, hogy a béke­szerető magyar nép tovább erősítse, fejlessze gazdag orszá­gát, s újabb ragyogó sikereket arasson az emberiség életének megmentéséért vívott harcban — mondotta és átadta a kong­resszusnak a koreai békebizott­ság zászlaját. Kovács Pál, a kardvívás ollimpiai és világbajnoka a magyar sportolók nevében emelte fel tiltakozó szavát a béke ellenséged, az új atomhá­ború előkészítői ellen. — Sportolni csak békében lehet, s mi a sportpályákon, nem pedig véres háborúban kí­vánjuk összemérni erőinket más országok sportolóival — mondotta. Ezután Pacman Hermán vas­megyei küldött közssége ma­gyar és német ajkú lakosai­nak aláírásával telt, díszes al­bumot nyújtott át az elnöknek. Dr. Kolta Ferenc, a pécsi pedagógiai főiskola docense a pécsi értelmiségiek eredményes békemunkájáról számolt be. Januáriban és februárban 51 bé­keestet rendeztek, ebből 38- nak pedagógus, jogász, orvos vagy más értelmiségi volt az előadója. A pécsi értelmiség lelkes munkájához a tüzet, lángot nemcsak önmagából merítette, hanem a kétkezi dolgozók hatalmas táborából és nagyszerű munkalendüle­­téből. — Pécset a béke városának szokták nevezni — mondotta — elsősorban azért, mert sem az első, sem a második nagy vi­lágégés nem tett benne lénye­ges kárt. Ha lehetnek is véle­ménykülönbségek egyes kérdé­sekben az ottlakók között, sem­miképpen nincs különbség egy kérdésben: abban, hogy békén­ket és szép életünket megvéd­jük harcos szóval, szívós mun­kával és ha kell, tíz körömmel Szabó István altábornagy: Szakadatlanul azon kell munkálkodnunk, hogy hazánk erejét növeljük Ezután Szabó István altábor­nagy, honvédelmi miniszter­­helyettes, az Országos Béke­tanács elnökségének tagja szó­lalt fel. A magyar néphadse­reg nevében üdvözölte a kong­resszust­ . Mi, a néphadsereg k­­to­nái feszülten figyeljük a há­borús gy­új­tóga­toknak az új vi­lágháború kirobbantására irá­nyuló mesterkedéseit — mon­dotta. — Tudatában vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok militaristái­­nak az egész­ irakide emberiség. által megbélyegzett durva be­avatkozása a Kínai Népköztár­saság belügyeibe, a Wehrmacht új­rafelé agyvérzésének tényei fokozott éberséget és tetteket követelnek tőlünk, szeretett hazánk, békés építő munkánk védelmének biztosítása érdeké­ben. . .4 népi demokratikus Ma­gyarország békés ország. Mi­ként a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ország, igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatot te­remteni minden olyan ország­gal, amely hasonló kapcso­laté­­ka­t kíván országunkkal. — A mi békeszeretetünk és békeakaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgáltatott és véd­telen ország. Mi békét akarunk, de nem akarják, hogy édes hazánk az imperialista kalan­dorok háborús játszótere le­gyen. Ezért hozta létre pár­tunk és kormányunk népünk szeretett gyermekét, a magyar néphadsereget. Hazánkban az egész dolgozó nép a békéért harcol. A békére törekszenek a magyar néphadsereg katonái is. Szocialista államunk jelle­géből következik, hogy néphad­seregünk soha nem fog hódító, rabló háborút viselni. A béke megvédéséhez azonban nem elegendő a békevágy. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, ami féken tartja és ha arra szükség van, megsemmisíti a népek békéjére és szabadságá­ra törő agresszorokat. Hála pártunknak és kormányunk­nak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a ma­gyar néphadsereg. (taps.) — Honvédelmünknek olyan kiapadhatatlan forrásai van­nak, mint népünk egyre izzób­bá váló hazaszeretete, erősbödő erkölcsi-politikai egysége, nö­vekvő gazdasági ereje és nem utolsósorban mérhetetlen sze­­retete a béke legfőbb őre, a Szovjetunió és a testvéri népi demokratikus országok iránt. (Taps.) Az imperialista orszá­goknak már módjukban állott megismerni a Szovjetunió ka­tonai erejét. Természetesen nem szabad lebecsülni az ellen­séget Szakadatlanul azon kell munkálkodnunk, hogy hazánk gazdasági erejét növeljük. Ezért is kell a helyes arányok figyelembevételével tovább fejleszteni nehéziparunkat, amely a mezőgazdasági terme­lés növelésének, az életszínvo­nal emelésének és nem utolsó­sorban honvédelmünk erősíté­sének alapvető feltétele. — Mi, a néphadsereg harco­sai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai látjuk munkásosz­tályunk, dolgozó parasztsá­gunk, értelmiségünk erőfeszí­téseit, áldozatkész munkássá­gát, a párt által kitűzött nagy­szerű célok megvalósításáért. Biztosíthatjuk dolgozó népün­ket, hogy erőinket megfeszítve, mi is kivesszük részünket a békéért vívott harcból. — Tudja meg minden ma­gyar dolgozó, a nép hű fiai, a magyar néphadsereg katonái mindenütt ott lesznek, ahol a nemzet legdrágább kincsének, a szabadságnak védelméről lesz szó. (Nagy taps.) Vörös Béla, a győri vendég­látó vállalat dolgozója után Tóth János, zalaistvámdi egyé­ni gazda szólalt fel. — Az a kötelességünk a béke frontján — mondotta —, hogy többet és jobbat termeljünk népi államunknak és éberen, tettrekészen figyeljük a hábo­rús gyújtogatók mesterkedé­seit Arra kérem, kedves béke­­harcos barátainkat, hogy in­nen hazamenve, fogjuk meg keményen az ekeszarvát, dol­gozzunk többet, jobban, mert m most ezzel védjük­­.

Next