Magyar Nemzet, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-16 / 63. szám
_____ állapításaiért, amelyek az 1952-ben megjelent könyvében és 1954-ben számos publikációban nyertek ismertetést. Gyárfás József nyugalmazott kísérletügyi főigazgató, az idősebb mezőgazdasági tudósnemzedék kiemelkedő alakja, akinek elméleti és gyakorlati eredményeit több minnt 600 tanulmány, cikk és sok általánosan elismert szakkönyv képviseli. Művei közül kiemelkedő jelentőségű a „Sikeres gazdálkodás szárazságban* című munkája, Hetényi Géza akadémikus, »A fekélybetegségek időszerű kérdésért című monográfiájáért. A fekélybetegségek kóroktamában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi támlásokat jelentős mértékben fejlesztette tovább. Jancsó Miklós akadémikus, aki a sejtek tárolási működésével, a tároló sejtek szerkezetével, élettani és immunbiológiai működésével kapcsolatban új módszereket dolgozott ki és ezzel ismereteinket nagymértékben bővítette, Kiss Árpád akadémikus, az aromás szénhidrogénekre, valamint hidratált fémionokra és komplex sóikra vonatkozó spektroszkópiai kutatásaiban elért eredményeiért, Kengyel Béla egyetemi tanár, az üveg elektromos vezetőképességének mechanizmusára vonatkozó kísérleti és elméleti vizsgálataiért, az üveg elektródfunkciójának kutatása és ipari felhasználásra is alkalmas üvegelektród kidolgozása terén elért eredményeiért, Mondl Ferenc és Vécsei Géza, a Gödöllői Ganz Árammérőgyár elektromérnökei, az újszerű háromvezetékes és négyvezetékes háromfázisú árammérők szerkesztéséért, amelynél számos eredeti újítást és konstruktív megoldást alkalmaztak. (A díj egyenlő arányban megosztva.) Pigler Andor, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, az Országos Szépművészeti Múzeum osztályvezetője," aSzépművészeti Múzeum Régi Képtárának Katalógusa" című művéért, amely Európa egyik legjelentősebb képtárának a művészettörténeti tudomány legújabb eredményein alapuló, számos új képmeghatározást tartalmazó feldolgozás. Nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. Róth Gyula, a mezőgazdasági tudományok doktora, a ■•■Magyar Erdőművelés különleges feladataik című, 1953-ban megjelent munkájáért, amely folytatása és befejezése az 1935-ben megjelent »Erdőművelés* című kétkötetes művének, Sályi Gyula, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Háziállatok részletes kórbomhaina* című, 1954-ben megjelent munkájáért. A könyv a címében kifejezett tárgykör egész ismeretanyagának szintéziset a szerző három évtizedes tapasztalatainak felhasználásával, Török Gábor, a kémiai tudományok kandidátusa, a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézet igazgatója, aki rendkívül sokoldalú munkássága során különösen jelentős eredményeket ért el a sterilizálás folyamán történő hőbehatolás törvényszerűségeinek feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a paktin szerkezetének vizsgálata és alkalmazása terén. Veres Zoltán, a Karcagi Üveggyár főmérnöke, aki az elmúlt három évben folytatott tudományos kutatásai és üzemi kísérletei alapján eredményesen megoldotta a híradástechnikai C—9 és G—28 jelű speciális üvegtípusok előállítását. Az üveggyártás minőségének megjavítása érdekében több műszert szerkesztett, továbbá különleges biológiai szűrőberendezéseket állított elő. Zólyomi Bálint akadémikus, aki »A bükkhegységi növényföldrajzi térképezés erdővonatkozású eredményei« című cikksorozatában a szovjet Pogrebnyák-féle, tipológiai osztályozás alapulvételével újszerű erdőtípusokat állapított meg és ezzel nemcsak az elméleti növénytársulástant gazdagította, hanem a gyakorlati erdészet számára is értékes útmutatással szolgált. A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁT ÉS A VELEJÁRÓ 20.000 FORINTOT KAPTAK. Ambró Ilona általános iskolai tanítónő, aki a Kálmánháza—Nagylapos tanyai általános iskolánál 15 év óta kiváló oktató-nevelő munkát végez. Különösen az olvasás, a nyelvtan, az írás és a számtan tanításában ért el szép eredményeket. Az eredmények elérésében a szülői házzal való szoros kapcsolata is segítette. Benczik Sándor, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság sertéstenyésztője. Benczik Sándor nevéhez fűződik a világhírű mezőhegyesi mangalica állománynak a fasiszta dúlástól való megmentése. A megmentett kis sertéstörzsből tíz év alatt kiváló szelekciós munkával az élenjáró szovjet sertéstenyésztési és nevelési módszerek alkalmazásával kiváló tenyésztési eredményt ért el s az ország mai legjobb mangalica törzsei nagyrészt a mezőhegyesi tenyészetből származnak. Budavári Károly, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, akinek az 1954. évi tervteljesítése átlagosan 147,9 százalék volt. Az »Egyes Illés mozgalom” egyik kezdeményezője és legjobb folytatója. Komoly eredményei vannak a »Nevelj új bányászt«-mozgalomban is. Cseperkálovics Antal, a KGM vaskohászati igazgatóságának osztályvezetője, Paxiín János, az RM Vas- és Fémművek technikusa, az előmelegített, képlékeny állapotban hengerléssel végzett új fogaskerék-megmunkálási technológia kidolgozásáért, amely a tisztán forgácsolással történő fogazásnál jóval gazdaságosabb és alkalmas a fennálló szűk fogazási kapacitás kibővítésére. (A díj egyenlő arányban megosztva.) . Dischka Győző, a műszaki tudományok kanditátusa, a Textilipari Kutató Intézet osztályvezetője, a textilipari exakt tudományos vizsgálati módszerek kialakításában végzett sokirányú tevékenységéért; Dallos András, a műszaki tudományok kanditátusa, a Távközlési Kutató Intézet laboratóriumvezetője és Fried Henrik, az Egyesült Izzó gyáregység vezetője. Dallos András speciális mikrohullámú elektroncsövek és katódsugárcsövek kidolgozásáért, Fried Henrik ezen csövekhez szükséges gyártóberendezések kidolgozásáért és a gyártás megszervezéséért. (A díj egyenlő arányban megosztva.) Fernbach Antal, a Szentlőrinci Gépállomás traktorosa, aki termelési tervét 1950 óta többszörösen túlteljesíti és kiváló minőségű munkát végez. Nemcsak a szántásban, hanem minden munkagéppel kitűnő munkát végez, s a gépek karbantartásánál, kijavításánál sorozatos technikai újításokat alkalmaz. Hanzó Lajos középiskolai tanár. A Szarvasi Általános Gimnáziumban és a gimnáziumon kívül mint történelemszakos tanár kiváló munkát végez. A történelmi anyagot eredménynyel adja át tanítványainak és ezzel biztosítja erkölcsi, politikai és az igaz hazafiságra nevelésüket. Segítséget nyújt a megye történelemszakos tanárainak továbbképzéséhez, ezenkívül tudományos munkát is végez. Hazai István egyetemi tanár, a geodézia tudományos és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, illetőleg az 1954. évben megjelent »Földi vetületek« című könyvéért. A könyv anyagának nagy része eredeti kutatások eredménye. Herke Sándor, a mezőgazdasági tudományok kanditátusa, a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatója, a mezőgazdasági és népgazdasági jelentőségű talajtani kutatások terén elért kiemelkedő eredményeiért, elsősorban a Duna—Tisza közi rizstermelés módszereinek kidolgozásáért és alkalmazásáért; Ifj. Horváth János, az irodalomtudomány doktora, »Árpádkori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémák című könyvéért, amely úttörő kezdeményezés a stíluskutatás terén. Eredményeivel nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi latinkutatások szempontjából is kiemelkedőek. Kadosa Gyula, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa, aki nemzetközi viszonylatban is elismert növényvédelmi szakember, könyvei és tanulmányai nagyjelentőségűek. Tisztázta számos kártevő életmódját és ennek alapján megállapította az ellenük való védekezés módját. Kerekes András, a Végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, aki a Végegyházi Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet az ország legjobb termelőszövetkezetei közé emelte. Ez a szövetkezet nyerte el az MDP III. kongresszusának zászlaját, a Minisztertanács és a Termelőszövetkezeti Tanács 1954. évi vándorzászlaját. Klaniczay Tibor, az irodalomtudományok doktora, »Zrínyi” című monográfiájáért, amely a szerző korábbi részletkutatásainak és az előbbi eredményeknek nagyméretű szintézise, s egyaránt komoly nyeresége nemeseik irodalom-, hanem történettudományunknak is. Korányi Imre mérnök, a műszaki tudományok doktora, a „Tartók statikája* című, 1953— 54-ben megjelent kétkötetes tankönyvéért, amely a vonatkozó magyar szakirodalomban egyúttal, az első teljes, a mérnöki gyakorlatot is szolgáló kézikönyv, Kovács Endre, a történettudomány kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos kutatója, „Bem József” című monográfiájáért, amelyben helyesen rajzolja meg a lengyel és a magyar nép közös hősének hiteles arcképét; a munka jelentős lépés a népi demokráciák közötti tudományos kapcsolatok és a közös haladó hagyományok feldolgozásának területén. Ifj. Kovács Ferenc és Zsebők Zoltán, az orvostudomány kandidátusai. »A tüdő kutatásának röntgenanatómiai alapjai” című 1953-ban megjelent munkájukért, amely a tüdősebészet és röntgenanatómia számára igen értékes ábrázolását adja a hörgrendszer és tüdők röntgenanatómiájának. (A díj arányosan megosztva.) Kánig Rezső, a Chinoin-gyár laboratóriumvezetője, gyógyhatású természetes eredetű anyagok, anyarozs alkaloidák és penicillin elkülönítése és tisztítása terén kifejtett eredményes munkájáért, Labanc Mihály, a 61/1. Építőipari Vállalat kőműves brigádvezetője, a gyorsfalazási módszer bevezetésében és elterjesztésében végzett eredményes munkájáért, a minőségi és anyagtakarékossági követelmények példás teljesítéséért, valamint a megyék közötti falazási versenymozgalom kezdeményezéséért. Ludmann László, a Budapesti Szerszámgépgyár gépészmérnöke, az E 320 és 400 jelű eredeti konstrukciójú esztergapad azok a területein, amelyeken a felszabadulási verseny kiemelkedő eredményei ellenére sem értünk el frontáttörést, mert a gazdasági és műszaki vezetés még nem tett meg mindent azért, hogy a termelés gazdaságossága, a takarékosság éppen a versenyen keresztül tömegmozgalommá váljék. Ezeknek a létfontosságú feladatoknak a megoldásához adott új erőt, felbecsülhetetlen segítséget a március 4-i párthatározat s a termelés irányítói akkor végezhetnékk teljes értékű munkát, ha már a felszabadulási műszak versenyszakaszában érvényre juttatják a Központi Vezetőség határozatának útmutatásait. A határozat megadta a műszaki vezetőknek a lehetőséget a munkásosztályban meglevő alkotó erőknek olyan erőteljes irányításához, hogy a felszabadulási verseny befejező szakasza a legnagyobb sikert hozhassa. Sok függ ettől a sikertől: ez a siker az évi tervteljesítés alapja és a második ötéves terv fundamentuma. Csak a munka megújuló győzelmeivel, a párt határozatának lelkiismeretes végrehajtásával érheti el a fizikai és szellemi dolgozók összefogása, hogy szabad hazánk nagyobb anyagi erőre támaszkodva szolgálhassa egységbeforrott népünk, minden magyar közös ügyét, a szocializmus építését, a népjólét emelését, a hon védelmét, a béke megőrzését, kidolgozásáért, amely mind a műszaki előnyeinél, mind az 1 eddigi hasonló típusú gépeknél lényegesen kisebb előállítási költségénél fogva a nemzetközi piacon is versenyképes. Marx György, a fizikai tudományok kandidátusa, az elektrodinamika, valamint a magelmélet terén elért eredményeiért. Elméleti fizikai dolgozatai közül kimagaslik az elektromágneses tér energiaimpulzus-temporára vonatkozó, valamint a fermionok töltésének megmaradásáról írt munkája. Matolcsy Kálmán, a Szerves Vegyipari Kutató Intézet osztályvezető helyettese, a korszerű technológiával dolgozó és gazdaságos ecetsav-anhidrid gyártás elméleti és gyakorlati részleteinek kidolgozásáért, Máthé Imre akadémikus, akinek az elmúlt három évben számos komoly tanulmánya jelent meg és tudományos munkásságának egyre inkább gyakorlati iránya van. Különösen kiemellkedőek a fatársítási és gyökérfejlődési florisztiikui kutatásai, amelyek rétek és legelők telepítésénél nagy jelentőségűek, de alapul szolgálhatnak a gyepes szakaszok öszszetételeimek megállapítására is, Melczer Miklós, az orvostudomány doktora, aki a rák keletkezésének kutatásában eredeti módszerekkel tett új megállapításokat, Miskolczy László, a Lakóépülettervező Vállalat építészmérnöke, aki a lakóházak és lakótelepek korszerű, gyors és gazdaságos megépítése érdekében kidolgozná a tömeges előgyártásra alkalmas szerkezeti elemek műszaki terveit, köztük a legjelentősebbet, az import faanyagot teljes mértékben helyettesítő előgyártott vasbeton fedélszék tervét. Orosi Pál Zoltán, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet méhészeti osztályának vezetője, a méhészet fejlesztésében kifejtett kutatói és gyakorlati munkásságáért, illetőleg az eddig három kiadásban megjelent » Méhek közötte című könyvéért, Ruffli Lajos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt csapatvezető vájára, aki jelenlegi beosatásában Valigula elvtárs, a »szocialista munka hőse* munkamódszeréretanítja társait. Módszerét a Pécsi Szénbányászati Trösztnél teb. ötszáz vájár vette* át s azt a vájártani* folyamokon is ismertetik. Sávoly Pál, az Út-Vasúttervező Vállalat mérnöke, aki a hadaik, elsősorban a függőhidak méretezésének elméletét önálló kutatásai révén továbbfejlesztette. Az általa kidolgozott eljárás alkalmazása már a Széchenyi-Lánchíd újjáépítésekor igen komoly megtakarításokat eredményezett. Az új Erzsébet-híd kész általános terve is bizonyítja munkásságának műszaki és gazdasági előnyeit. Szegő Miklós vegyészmérnök, a Tejipari Központi Laboratórium osztályvezetője, a tejiparban és az egész élelmiszeriparban egyaránt nagyfontosságú fertőtlenítőszer, a nitrogenol laboratóriumi előállításáért és üzemi megvalósításáért. Szőke Gyula, a 21. számú Építőipari Vállalat gépészmérnöke, aki a korszerű hazai építési-szerelési technológia kialakításának egyik úttörője. Az általa szerkesztett különleges munkahelyi emelőgépei (daruk, bikák, stb.) segítségével -formos nagyipari létesítményt 20—60 tonnás előre gyártott elemekből — állványzat nélkül — lehet megépíteni. Szöllősi László, a topomór— répáspusztai Első 5 éves terv Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetője, akinek munkája eredményeképpen a termelőszövetkezet 1953- ban törzsállattenyésztő termelőszövetkezet lett. Kitűnő eredményeket ért el a termelőszövetkezet a sertéstenyésztésben is. Kiemelkedő érdeme, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztésében teljes mértékben alkalmazza az állattenyésztés fejlett módszereit, és tapasztalatait a környező termelőszövetkezeteknek is rendszeresen átadja. Tháli Sándor, a Csepeli Papírgyár igazgatója, a gyár vezetésében hosszú időn át elért kiemelkedő és példamutató munkájáért. (A vezércikk folytatása) kenység emelésére. Általában a felszabadulási versenyre már az a jellemző, hogy a terv mennyiségi teljesítésére való egyoldalú törekvés helyébe a minőségi és gazdaságossági eredmények elérésére való törekvés lépett De milyen eredmények várhatók például ott, ahol azok nélkül tettek vállalásokat a gazdaságosabb termelésre, a selejt csökkentésére, az anyagtakarékosságra, akik a termelő munkát végzik? A Bázakerettyei Kőolajtermelő Vállalat vezetői is maguk készítették el az első felajánlást, de csakhamar rájöttek, hogy így a vállalás egyes pontjai nem lehetnek reálisak. Nem szégyellték bevallani hibájukat és a dolgozók bevonásával új felajánlást készítettek — mondanunk sem kell: jóval sikeresebbet. De tudunk olyan esetekről is, hogy egész munkacsoportokat figyelmen kívül hagytak a felajánlásoknál. A felsőcsingeri bányában a faragókat még soha senki nem kereste fel, hogy tegyenek felajánlást. Pedig sokat tehetnek az önköltség csökkentéséért, mert sok fát takaríthatnak meg. Dicséretükre váljék, hogy nem hagytál a dolgot annyiban és most tettek első ízben felajánlást. Jobb, ha saját kárán tanul az ember, mintha nem tanul. Tanultak a műszaki vezetőkre: minden jel arra mutat, hogy a felszabadulási műszakot általában jobban készítették elő s egyre kevesebb a száma azoknál az üzemeknek, ahol megismétlik az elkövetett hibáikat. Nagyon sok függ attól, milyen világos, konkrét feladatokat tűznek a műszakiak a fizikai dolgozók elé. De nem függ kevesebb attól sem, mennyire ismertetik meg az üzem minden egyes dolgozójával, hogy kinek-kinek a maga munkaterületén mit kell elvégeznie ahhoz, hogy tetté váljanak a vállalásban foglalt pontok, ■, ígéretek. Márpedig ez a fontos, nem hangos ígéretekre, hanem egyszerű gyakorlati tettekre van szükség! A felszabadulási verseny januári és februári eredményei alapjáig bátran elmondhatjuk, hogy még soha egyetlen verseny sem talált olyan széles visszhangra, mint a legnagyobb ünnepünk jubileumának tiszteletére folyó verseny. Hatványozottan áll ez a felszabadulási műszakra, hiszen a Központi Vezetőség határozata, a nehézipar helyzete körüli bizonytalanság felszámolása és a további célok, tennivalók félreérthetetlen meghatározása még magasabbra fokozta a munkásság lelkesedését, munkakedvét. A határozat világosan tisztázta, hogy a dolgozók életszínvonalának növekedésével együtt nő az igény nemcsak a mennyiség, hanem a minőség tekintetében is az iparral szemben. Amikor ahatározat leszögezi, hogy a párt gazdaságpolitikája változatlanul a júniusi és a kongreszszusi határozatok alapján áll, világosan rámutat arra is, hogy a közszükségleti cikkeik termelése is csak akkor fokozható, ha az iparban nő a munka termelékenysége és a mezőgazdaság többet termel. Mindkettőhöz több és egyre korszerűbb gépre van szükség. Ezért kell a nehézipar fejlődésének állandóan megelőzni a közszükségleti cskkefik termelése növelésének ütemét. A Központi Vezetőség határozata ugyanolyan félreérthetetlen világossággal mutat célt s szab feladatokat a gazdasági és műszaki vezetőiknek, mint a munkásságnak. A gazdasági vezetőik és a műszaki értelmiségiek a határozatból elsősorban ezt szűk iltetik le: fordulatot kell elérnünk a termelés gazdaságosabbá tételében. És ez mindenekelőtt rajtuk áll, az ő feladatuk. Mit vonhatnak le még fő tanulságul a határozatból? Azt, hogy a termelékenység növelésének és az önköltség csökkentésének fő módszerei a technika és a technológia színvonalának emelése, a termelés jobb megszervezése, az anyaggal és a munkaidővel való takarékosság és nem utolsósorban mindenféle fegyelmezetlenség megtűrésének, a társadalmi vagyon herdálásának felszámolása. Ezek Bertalan Imre lllagsirfenBf 2. Irodalom és A KOSSUTH-DÍJ I. FOKOZATÁT , ÉS A VELEJÁRÓ 50.000 FORINTOT KAPTAK KI Bölöni György író, több év- tizedes irodalmi munkásság fiáért, amelyet a társadalmi haladás és a magyar haladó gondolat kimagasló képviselőinek— különösen Adynak — népszerűsítése érdekében végzett. Fischer Annie zongoraművésznő, az utóbbi években kifejtett kimagasló művészi teljesítményeiért, nevezetesen Bartók 3. zongoraversenyének kiváló tolmácsolásáért. Major Tamás színművész,kiemelkedő színészi, rendezői munkásságáért, a Nemzeti Színház vezetésében kifejtett eredményes tevékenységéért. Székely Mihály operaénekes, a klasszikus és új magyar operák főszereplőinek kimagasló tolmácsolásáért. Zathureczky Ede hegedűművész, az utóbbi évek nagysikerű hangversenyeiért, nevezetesen szonáta-estjeiért és Bartók hegedűversenyének kiváló tolmácsolásáért. • szerzeményeiért. (Petőfi-diasok és kórusok, klarinét-szerenéd, I fúvósötös, fuvolaverseny.) J Uray Tivadar színművész, Hubay Miklós:Egy magyar I nyár* című darabjában Bernáth professzor alakításáért. A művészet terén A KOSSUTH-DÍJ II. FOKOZATÁT ÉS A VELEJÁRÓ 35.000 FORINTOT KAPTAK. Bárdos Lajos főiskolai tanár, zeneszerző, több évtizedes kimagasló pedagógiai munkásságáért, a magyar énekkari kultúra fejlesztésében szerzett érdemeiért, sikeres énekkari szerzeményeiért. Básti Lajos színművész. Osztrovszkij: »Vihar« című drámájában Tyihon alakításáért, valamint szovjet darabok pozitív hőseinek kiemelkedő alakításáért. Bessenyei Ferenc színművész, Shakespeare »Othello« című drámájában nyújtott kiváló alakításáért. Fábry Zoltán filmrendező, az »Életjel« című film kiváló rendezéséért. Illés Béla író, a »Honfoglalás” című regényéért. Rösler Endre énekművész, az oratórium- és hangversenyének terén elért kimagasló eredményeiért. Szervánszky Endre zeneszerző, az utóbbi években bemutatott, komoly ,művészi értékű. A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁT ÉS A VELEJÁRÓ 20.000 FORINTOT KAPTAK: Eiben István operatőr, az elmúlt évek során kifejtett sikeres operatőri működéséért, Gádor István keramikus művész, a művészi kerámia terén kifejtett magas színvonalú munkásságáért, id. Kapolt Antal népművész, a népi díszítőművészet terén kifejtett több évtizedes munkásságáért, Karinthy Ferenc író, »Hazai tudósítások* című riportkönyvéért, Kerényi Jenő szobrászművész, »Szocialista Művészet* és »Osztapenko« című szobraiért, Kollih László paposi kultúrotthon-igazgató, aki Papos községben a lakosság anyagi felemelkedését, szellemi, kulturális gazdagodását a népművelés sokrétű nevelőmunkájával a felszabadulás óta nagy lelkesedéssel és kiváló eredménnyel segíti. Kultúraotthonát a szocialista kultúra terjesztésének gazdag forráshelyévé tette. Mihály András zeneszerző, a II. zenei plénumon bemutatott sikeres gordonkaversedényéért, valamint kiváló pedag gógiai munkásságáért, Orhy Magda színművésznő, a klasszikus darabok nőalakjainak kiváló alakításáért, Rimanóczy Gyula építőmű■ vész, a Budapesti Műszaki Egyetem belső építészeti ki■ képzésének magas művészi színvonaláért és az egyetemi építkezések területén kifejtett működéséért. Sarkadi Imre író, it Veréb• dűlő* című movellás kötetéért, Simon István költő, »Nem • elég* című verseskötetéért. Solthy Bertalan színművész, az »Életjel« és a »Sienon • Menyhért születése” című fil■ mekben nyújtott alakításáért is.(MTI) attierna, 1 S 35, marfin* T*.