Magyar Nemzet, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-23 / 95. szám

k N­­A­L \ 1­1 V­s \ I. I. I­II O­T I LAPJA ­ Külpolitikánk célja népünk békés építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítása Befejezte ülésszakát az országgyűlés Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatta munkáját. Részt vettek az ülésen a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Gerő Ernő, Hegedűs András, Tisztelt Országgyűlés! A ma­gyar népi demokrácia fennál­lásának tizedik évfordulója, a nemzetközi helyzet alakulása kívánatossá teszi, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya az országgyűlés jelen ülés­szaka alkalmából számot ad­jon a magyar külpolitika elért eredményeiről és célkitűzései­ről — kezdte beszédét, majd így folytatta: Az elmúlt évtized során a magyar nép a Magyar Dolgo­zók Pártja vezetésével szabad és független néppé, az ország gazdájává vált. Évszázados A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határo­zatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezeté­sünket: »A szocializmus épí­tésének feltételeit ma is csak úgy tudjuk biztosítani, ha cse­lekvően kivesszük részünket a bék­e és a háború erői között világméretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a béketábor soraiban, a felszabadító Szov­jetunió oldalán, mint független ország, saját aktív külpolitiká­val járulunk hozzá a béke megszilárdításához, a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvaló­sításához... Ezek a­­megállapítások ké­pezik kormányunk külpolitiká­jának alapelvét. Külpolitikánk ez igazán nemzeti céljainak megvalósításához szilárd ala­pot ad, hogy bizton támasz­kodhatunk felszabadítónkra és nagy barátunkra, a Szovjet­unióra, a szocializmust építő népek táborára, az egész ha­ladó emberiség rokonszenvére. A magyar nép történelme fo­lyamán először tagja egy ha­talmas szövetségnek, amelyet támogat nemcsak a 900 milliós szocialista tábor, de szerte a világon minden becsületes, bé­kéért, szabadságért, jobb jö­vőért, a haladásért küzdő em­ber. A Szovjetunió teljes szabad­ságot nyújtott népünknek ah­hoz, hogy olyan társadalmi rendszert létesítsen, amelyet népünk legmegfelelőbbnek tart a maga számára. Elsősorban a Szovjetunió testvéri támoga­tásának köszönhetjük, hogy évszázados elmaradottságun­kat felszámolhattuk, hogy ha­zánk agrárországból ipari or­szággá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. Eredményeink továbbfejlesz­tésének alapja azoknak az új­típusú kapcsolatoknak további szilárdítása és elmélyítése. A Szovjetunióval fennálló testvéri együttműködésünk mellett egyre jobban erősítjük a barátság és a testvériség szálait a 600 milliós Kínai Népköztársasággal, a szom­szédos csehszlovák és román népi demokráciákkal, vala­mennyi népi demokratikus or­szággal. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt öt év alatt nagymértékben fejlődött a magyar és a kínai nép ba­­rátsága. Széleskörű együttmű­ködés alakult ki országaink Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla, s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti cip­gyarmati sors és kiszolgálta­tottság után népünk örökre le­rázta a külső és belső elnyo­más béklyóit. A magyar nép ma erős népgazdaságára és egyre fejlődő szocialista ipará­ra támaszkodva szilárdan őrzi szabadságát és függetlenségét, építi boldog jövőjét, a szocia­lista társadalmi rendszert. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb feladata, hogy mindent meg­tegyen békés építőmunkánk külső feltételeinek biztosítása érdekében, amelyek a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus or­szágokkal összefűznek ben­nünket. Szabadságunk és füg­getlenségünk biztosítása, ha­zánk szocialista fejlődésének üteme attól függ, hogyan nö­vekednek és szilárdulnak a béketábor erői. A magyar külpolitika alap­elve a Szovjetunióval való testvéri együttműködés. A ma­gyar nép és a szovjet nép kö­zött a szoros baráti és szövet­séges­ viszonynak és a minden térre kiterjedő együttműkö­désnek sziklaszilárd alapja az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A Szovjetunió minden, nép­­köztársaságunkat érintő nem­zetközi jelentőségű kérdésben védelmezi érdekeinket. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében és mindenütt, ahol erre lehetőség adódik, a Szovjet­unió szószólója a magyar nép ügyének és következetesen visszaveri az ellenünk irányuló támadásokat és rágalmakat. A Szovjetunió gazdasági, műszaki, tudományos segítsé­get nyújt népgazdaságunk szá­mára és egyben rendelkezé­sünkre bocsátja gazdag tapasz­talatainak kimeríthetetlen tár­házát, amelyből szakadatlanul merítettünk és meríthetünk. Minden magyar hazafi büsz­ke arra, hogy a béke és a ha­ladás táborában a Szovjetunió oldalán állunk. (Nagy taps.) Ez a politika megfelel nemze­tünk legdicsőbb — 1848-as és 1919-es — hagyományainak, amelyek azt példázzák, hogy hazánk akkor volt erős, meg­becsült és független, amikor sorsát a nemzetközi haladás­sal kötötte egybe. Ez a legiga­zibb és legsajátosabb ma­gyar külpolitika, amely a haza érdekeit és a haladás nemzetközi érdekeit szervesen és elválaszthatatlanul egybe­kapcsolja. között és ez az együttműködés egyre szorosabbá válik. A ke­reskedelmi, kulturális, tudo­mányos, technikai egyezmé­nyek megkötése és végrehaj­tása alátámasztja és dokumen­tálja ezt a testvéri együttmű­ködést. A kínai népnek or­szágépítése minden területén elért sikerei őszinte örömmel töltik el a magyar népet. A csehszlovák és román népi demokráciákkal való szo­ros baráti együttműködésünk elmélyítése terén már eddig is igen jelentős eredményeket romáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor nyi­totta meg, majd Boldoczki Já­nos külügyminiszter tartott be­számolót a Magyar Népköztár­saság külpolitikájáról, értünk el. Bátran elmondhat­juk, hogy népeink véglegesen egymásra találtak. A testvéri csehszlovák, román és magyar nép együttműködése jelentős mértékben elősegíti szocialista építőmunkánk és a béke meg­védéséért folytatott, közös har­cunk sikereit. Kapcsolataink a testvéri népi demokratikus országok­kal egyre szilárdulnak. Csak az elmúlt év során számos egyezményt és megállapodást kötöttünk az európai népi de­mokratikus országokkal. Kö­vetségeinket valamennyi népi demokratikus országban nagy­követségi rangra emeltük és nagykövetet cseréltünk a Viet­nami Demokratikus Köztársa­sággal is. Barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződéseink és más megállapodásaink alapján sok­oldalúvá váltak gazdasági és kulturális kapcsolataink a Lengyel Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztár­sasággal, az Albán Népköztár­sasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal és a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. A szocialista tábor népei egységének, a proletár inter­nacionalizmus magasztos el­vének megnyilatkozása, hogy ezek az országok nagy szo­cialista létesítményeik építésé­ben nagyarányú segítséget nyújtanak egymásnak. A szov­jet tudomány és technika se­gítsége tette lehetővé a Sztálin Vasműnek, nehéziparunk leg­modernebb kohászati bázisá­nak felépítését. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az Inotai és a Berentei Erőmű építésé­ben vettek részt. Magyar és csehszlovák munkások közös alkotása az új komáromi dunahíd. Az alumíniumipari együttműködés hozzájárul Magyarország és Csehszlová­kia e fontos iparágának gyors­Tisztelt Országgyűlés! Kor­mányunk arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jóviszonyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a le­hetőség, mert — mint ahogy Hegedűs András elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke hangsú­lyozta : a Magyar Népköz­­társaságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, amely akadályozhatná, zavarhatná a népeink közötti jóviszony to­vábbi elmélyülését. Annak ér­dekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizál­­juk és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviá­val. Gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink helyreállot­tak.­ Megállapodást kötöttünk a határincidensek megelőzésé­re és kivizsgálására, árucsere­forgalmi, Tisza-hajózási, vas­úti, tengerhajózási és más ütemű fejlődéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti vegy­ipari együttműködés mindkét ország gazdasági fejlődését szolgálja. Az európai népi de­mokratikus országokkal fenn­álló, a különböző iparágak együttműködését elősegítő ve­gyes bizottságok jelentősen hozzájárulnak nehézségeink leküzdéséhez, technikai szín­vonalunk emeléséhez. Népeink barátságának, a ki­alakult őszinte jószomszédi viszonynak tanújele a többi között az is, hogy kölcsönös intézkedések eredményeként állampolgáraink közül mind többen és többen tesznek lá­togatást egymás országában. Az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért állhatatosan küzdő Német De­mokratikus Köztársasággal fennálló szoros együttműködé­sünk és egyre mélyülő barát­ságunk bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell teremteni a békés együttműködést a né­met néppel. A gazdasági együttműködés hazánk és a szocialista tábor többi országai között oly mér­tékben fejlődött, hogy ma már árucsereforgalmunknak körülbelül kétharmada a de­mokratikus tábor országaival bonyolódik le. Új típusú gaz­dasági kapcsolataink lehetővé teszik az árucserén kívül a termelés, a természeti kincsek kiaknázása terén is a mélyre­ható együttműködést, vala­mint a tudományos, technikai tapasztalatok cseréjét és ezzel egymás fejlődésének elősegí­tését. A kulturális kapcsolatok, a tudományos és a művészeti eredmények kölcsönös megis­mertetése és a kulturális együttműködés egyre jelentő­sebb helyet foglal el a demok­ratikus tábor országainak egy­más közötti viszonyában. Aho­gyan a magyar dolgozók szá­mára lehetővé vált, hogy meg­ismerjék és megszeressék a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok irodalmának, művészetének alkotásait, úgy ezen országok népeihez is el­jutnak a magyar kultúra kin­csei. Gorkij és Tyihonov, Fu­­csik és Eminescu, Sch­iller és Mickiewicz, Sosztakovics és Smetana műveit éppúgy szívé­be zárta a magyar nép, mint ahogy a baráti országok né­pei ismerik Petőfi, Móricz, Bartók és Kodály alkotásait, megállapodások jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kap­csolatainak fejlődése eredmé­nyesen halad, őszintén kíván­juk és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kö­zötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyan­csak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsola­taink kiszélesedtek. Árucsere­forgalmi, Duna-hajózási meg­állapodásaink végrehajtása si­keresen folyik. Közös erőfeszí­téseink eredményeként már eddig több vitás kérdést sike­rült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköztársa­ság kormánya örömmel üd­vözli az elmúlt héten Moszk­vában a Szovjetunió és Auszt­ria kormánya között létrejött megállapodást. Ausztria szá­mára ezzel lehetőség nyílt ar­ra, hogy megszilárdítsa nem­zetközi helyzetét. Az elért megegyezés hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhüléséhez és segíti az európai biztonság megteremtését. Ennek, a meg-1 A Magyar Népköztársaság külpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül tár­sadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogúságának, szuvereni­tásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tisz­­teletben tartásának alapján. Abból a felismerésből ki­indulva, hogy az országok kö­zötti kapcsolatok fejlődése elő­segíti a nemzetközi feszültség enyhülését, a béke megszi­lárdítását, tovább szélesítet­tük diplomáciai kapcsolatain­kat, így az utóbbi két, két és fél évben diplomáciai viszonyt lé­tesítettünk, illetve követsége­ket állítottunk fel Dániában, Bolíviában és Szíriában. Je­lenleg 34 országgal állunk dip­lomáciai kapcsolatban, ezek­ kétharmada kapitalista ország. Népköztársaságunk jelenleg a világ majdnem valamennyi országával kereskedelmi kap­csolatban áll. A Magyar Népköztársaság kormányána­k az a törekvése, hogy kapcsolataink az Egye­sült Államo­kk­al is megfelelje­nek az országok közötti nor­mális viszonynak. Ez a törek­vésünk mindezideig komoly akadályokba ütközött. Köztu­domású, hogy az Egyesült Ál­lamok vezető körei számos al­kalommal gátolni igyekeztek a népi hatalom megszilárdu­lását hazánkban, meghiúsítják az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe való felvételünket és a gazdasági diszkrimináció po­litikáját folytatják ellenünk. A sajtóban, a rádióban és a leg­különbözőbb módokon rá­galomhadjáratot folytatnak a magyar népi demokrácia el­len. Erősen befolyásolta Angliá­val való viszonyunkat az a körülmény, hogy ez az ország az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet játszik a tá­madó jellegű Nyugateurópai Unió megteremtésében, a né­met mil­tarizmus feltámasztá­sában. Ezzel Anglia, az egyko­ri Hitler-ellenes koalíció egyik tagja, a bennünket is fenyege­tő német min­tarizmus támo­gatójává és szövetségesévé vált. Kedvezőtlen kihatással van Franciaországgal fennálló kapcsolatainkra az a tény, hogy a Hitler-ellenes koalíció­nak ez a másik tagja is rati­fikálta a párizsi egyezménye­ket. A londoni és a párizsi rá­dió nap nap után rágalmazza hazánkat, népünk szorgalmas és verejtékes munkával elért eredményeit, ugyanakkor nem győzi dicsérni a német mil­ta­kulturális kapcsolataink , tőkés országokkal ugyancsak fejlődtek. Számos ország la­kosságának széles tömegei megismerhették a magyar kul­túra értékeit. Népművészeti kiállításainkat például Indiá­ban, Franciaországban, Török­országban és más országokban tíz- és százezrek tekintették meg. Az Állami Népi Együttes nagy sikerrel szerepelt Fran­ciaországban, Belgiumban és Hollandiában, ahol megmutat­ta a magyar népi zene-, tánc- és énekkultúra magas színvo­nalát. A külföld megismerked­hetett a magyar filmekkel és nem egy magyar művész tett sikeres hangversenykörutat nyugati országokban. állapodásnak­ a megvalósulása hathatósan elő fogja mozdítani a Magyarország és Ausztria közötti jóviszony további fej­lődését. rizroust, amely alig egy évti­zede az angol és a francia nép­nek is oly szörnyű szenvedése­ket okozott. A Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolatainak fej­lesztése során különösen nagy jelentőséget tulajdonít az olyan országokkal való jóvi­szony kiépítésének, amely elé nem vesznek részt agresszív tömörülésekben és politikájuk nem irányul a béketábor or­szágai, köztük hazánk ellen. Az utóbbi időben általában javult viszonyunk a Közel- és Közép-Kelet számos országá­val. Ezek az országok igyekez­nek biztosítani szuverenitásu­kat, nemzeti függetlenségüket az imperializmussal szemben. Harcuk a gyarmati elnyomás és annak maradványai ellen már eddig is ért el jelentős eredményeket. A magyar nép rokonszenvvel figyeli ezen or­szágok népeinek harcát sza­badságukért, a szebb és jobb életért. Az Indiai Köztársasággal, amely sokat tett az ázsiai bé­ke helyreállítása és a békés egymás mellett élés megvaló­sítása érdekében, kapcsola­taink — különösen gazdasági és kulturális téren — örven­detesen kibővültek. Meg kell említenünk kap­csolataink fejlődését Egyip­tommal, ahová az egyiptomi kormány meghívására legutóbb magyar kormánydelegáció lá­togatott el különböző gazda­sági kérdések megtárgyalása céljából. A kapitalista országokkal való árucsereforgalmunk az utóbbi időben emelkedő irány­zatot mutat. Kereskedelmi megállapodást kötöttünk több olyan országgal, amelyekkel hosszú évek óta nem, vagy csak kis mértékben volt áru­csereforgalmunk, így például Nagy-Britanniával, Brazíliá­val, Görögországgal és más or­szágokkal. Általában kedve­­­zően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink többek között Argentínával, Ausztriával, Egyiptommal, Törökországgal és Indonéziával A Nyugat-Németországgal való árucsereforgalom norma­lizálódott és kielégítően ala­kultak a két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok. A tő­kés országokkal függőben lévő pénzügyi problémák rendezése érdekében tárgyalásokat foly­tattunk több országgal, köztük Nagy-Britanniával, Francia­­országgal, Belgiummal, Dániá­val és Svájccal. E tárgyalások eredményeként már eddig több megállapodást írtunk alá. Az elmúlt, év során számos kulturális bizottság és több mint 160 újságíró látogatott el hazánkba a kapitalista orszá­gokból. Sportolóink a különböző nemzetközi találkozókon jelen­tős eredményeket értek el és ezzel hozzájárultak hazánk jó hírnevének öregbítéséhez. To­vábbra is azon leszünk, hogy fiataljaink, miközben a sport­pályákon mérik össze erejüket más országok fiaival és leá­nyaival, erősítsék hazánk jóvi­­szonyát, a békés egymás mel­lett élés gondolatát szerte a világon. A népek közötti közeledést, népünk eredményeinek, kultú­­rájának, hazánk szép tájainak Boldocski János külügyminiszter beszéde A magyar külpolitika alapelve a Szovjetunióval való testvéri együttműködés Kapcsolataink a baráti népi demokratikus országokkal egyre szilárdulnak Viszonyunk Jugoszláviával és Ausztriával A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy valamennyi országgal békés vigonyban éljen kulturális és sport kapcsolatain­k fejlődése

Next